Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
Politikusán vitatkozunk ... Amiről beszélni kell A verpeléti iskolai pártcsoport munkájáról iíeresni szeretnének A z iskolai pártcsoportok “ hosszú évek óta fontos szerepet játszanak az oktató-nevelő munkában, a szocialista iskola kiformálásában, a nevelők ideológiai, politikai képzésében. Írásom célja a verpeléti iskolai pártcsoport munkájának bemutatása, belőle talán levonhatók majd olyan tanulságok, amelyek más iskolák pártcsoportjainak munkájában is hasznosak lehetnek. A verpeléti iskola párt- csoportjának eddigi története két szakaszra bontható, az egyik az alapítástól, 1957 őszétől 1964 végéig tartó, a másik az 1964 őszétől 1966 nyaráig terjedő szakasz. Az első szakasz kezdetét a pártcsoport megalakulása jelentette 1957 őszén, az ellenforradalmi lázadás leverése után egy évvel, amikor is néhány áldozatkész kommunista nevelő a községi pártvezetőség indítványára létrehozta a pártcsoportot. A pártcsoport létrehozásának célja kettős volt; egyrészt tömöríteni akarták a kommunista nevelőkét, hogy ezáltal ütőerejük fokozódjék, másrészt azért, hogy szilárd bázist teremtsenek a nevelőtestületben az ellenforradalom által okozott eszmei zűrzavar felszámolására. — A pártcsoport 1957 végén, 1958-ban számtalan vitát rendezett a nevelőtestület részére ideológiai-politikai kérdésekről. Pl. megvitatták az ENSZ jogtalan beavatkozását népünk ügyeibe, az ún. „magyar kérdés” tárgyalása kapcsán. Sikerült elfogadtatni a nevelőkkel azt, hogy 1956 őszén nem forradalom, hanem ellenforradalom volt, s még sorolhatnám a példákat. Szilárd támasza lett a pártcsoport az újjáéledő úttörőszervezeteknek is. 1959 őszén, amikor pártunk VII. kongresszusának anyagát tárgyalta a testület, szintén a pártcsoport tagjai jártak az élen. Ők szólaltak fel legtöbbet. ők vitatkoztak a legpo- litikusabban. S amikor 1959 őszén és 1960 telén a nagyüzemi gazdálkodást kellett győzelemre vinni, a pártcsoport tagjai számos dolgozóparasztot vezettek a nagyüzemi gazdálkodás helyes útjára. — 1961 tavaszán a pártcsoport egyik tagia ateista és anti'klerikális előadássorozat tartását javasolta. amely meg is valósult. Azóta Verpeléten a világnézeti előadássorozat tartása hagyománnyá vált. 1961 tavasza óta 55 világnézeti előadást tartottunk a község dolgozói részére 1962 elején alaposan előkészítettük az SZKP XXIII. kongresszusának, 1963 elején pedig az MSZMP VIII. kongresszusa anyagának tárgyalását. jt pártcsoport munkájá- nak jelentős része volt abban, hogy a konferenciáK mindig színvonalasak voltak. Az 1961—62-es tanévben új színt jelentett iskolánk történetében, hogy megkezdtük a nevelők részére az ideológiai —politikai előadások tartását, s azok vitáit. Ilyen jellegű előadásokat azóta is tartunk. Az előadások közül a következők voltak a nevezetesebbek: Az általános iskolai világnézeti nevelés időszerű kérdései, Szocialista családi és társadalmi ünnepek rendezése, ünnepeink eredete. A Világosság c. folyóirat eddigi évfolyamainak értékelése, stb. A fentieken kívül még számos más területen is dolgoztunk. Pl: megvitattuk a személyi kérdéseket, a nevelők jutalmazását, az iskolai élet aktuális problémáit. A pártcsoport munkája a nevelők körében elismerrté vált, s tekintélyt szerzett magának. Az évek folyamán 10-re emelkedett a pártcsoport tagjainak száma. A pártcsoport még ered” ményesebb munkáját ebben az időszakban több tényező gátolta, s erről is kell szólnunk. Az egyik az, hogy a pártcsoportnak nem volt munkaterve, így munkájára rányomta bélyegét a spontaneitás. Az ülések sem voltak rendszeresek. Gátolta a még jobb munkát az a tény is, hogy a pártcsoDört- vezetők elég gyakran változtak. 1964 késő őszén az egységes pártvezetőség alaposan foglalkozott a községi pártcsoportok munkájával, így az iskolai pártcsoport munkájával is. A munka további javítása érdekében új párteso- nortvezetőt bízott meg az iskolánál. aki azóta is vezeti a pártcsooortot. A nártcsooort az 1964—65-ös tanév második fehére elkészítette munkatér- vét, s azóta is munkaterv szerint dolgozik: Üléseinket rendszeresen, havonként tartjuk. Esetenként tartunk rendkívüli pártcsoport-ülése- ket is. Egy-egy pártcsoport-] ülésen két napirendi pontot, tárgyalunk: az egyik az iskolai élet valamelyik területének elemzése. Az 1965—66-os tanévben pl. a következő kérdéseket tárgyaltuk meg: az új tantervek és tankönyvek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok, a szakszervezet munkája, a tanulók műveltség-szintje. a nevelők önképzése, és ideológiai képzettsége, az iskolavezetés demokratizmusa. Az egyes kérdések előadói mindig az adott terület szakértői voltak. A második napirendi pontként az iskolai élet két pártcsonort-ülésszak közötti időszakának aktuális problémáit tárgyaltuk meg. 1965. decembere óta munkánk jelentős eseménye volt 19'// februáriában a szakszervezeti bizalmivMasztás. ahol az úi szakszervezeti bizalmi kommunista lett. Fokozott figyelemmel kísértük o. nevelők ideológiai továbbképzését,. Elértük azt, hogy évenként nevelőink kb. 70—80 százaléka vesz részt ideológiai továbbkéozésben. hárman elvégezték a marxizmus —lenínizmus esti eevetemet is. Előkészítő munkáikkal és aktív szereplésünkkel segítettük az M°ZMP ideolócfiai irányelveiből és az SZKP XXITI. kongresszusa nnvaCTá- bél tartott konferenciák sikerét. — Sokat foglalkoztunk a hittan-tanítás kérdésével is. Ez év végére elértük azt, hogy lóval kevesebb tanuló iratkoT^tt be hittanra, mint az elűző években. r Evek óta állandó prob^ lémánk volt a párton- kívüli nevelők jó részének arolitikus magatartása. Itt is értünk el bizonyos eredményt. Pártonkívüli nevelőink ma már egyre többet politizálnak, szólnak hozzá ideológiai, politikai kérdésekhez. A pártcsonort jövő évre vonatkozó tervei tekintélyének további növelését, az iskola- vezetéssel va’ó úi kancsolat szorosabbra fűzését, a oárton- kívüli nevelők további poli- tikai-ideolóniai kénzését. az oktató-nevelő munka boté konyább segítését céloznák. . Szecskó Károly RÉGI GOND HEVES MEGYEBEN a lakosság megfelelő foglalkoztatása. A lehetőségek ugyanis korlátozottak: a mezőgazdaságon kívül alig-alig akad olyan vállalat, gyár üzem, amelyik meglevő létszámát nagyobb arányban, folyamatosan bővithetné. Ennélfogva sok esetben — főként a nők számára — nem marad más választás, mint az otthoni, ház körüli munka, a vállalkozóbb kedvűek részére pedig a megyén túli álláskeresés, a heti. a napi ingázás. Több ezren utazgatnak városainkból. falvainkból — s elés nagy számmal vannak azok is, akik máig sem tudtak keresethez jutni... A legutóbbi felmérés alkalmával csupán Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban több ezer keresőképes, keresettel nem rendelkező nőt és férfit jegyeztek fel. — És még mennyien vannak a megyében, akik munka, pénz után vágynak. . .?! A probléma ismételt felvetése nagyon is szükségszerű hát, s mostanában, amikor annyit hallunk, beszélünk a vidéki ipartelepítésről, megyénkben is szét kell egy kicsit néznünk, 9 feltétlenül keresnünk a megoldáshoz vezető útat. A lakosság megyeibb foglalkoztatására több elképzelés, javaslat született már az utóbbi időkben. Közülük ez alkalommal mindössze néhányat kívánunk megemlítem. A legköny- nyebben megvalósíthatókat. KEZDJÜK TALÁN a selypí medencénél — ahol például a petőfibányai széntermelő üzem megszüntetése, a rozsai, ecsédi bányák átszervezése tenné nagyon is időszerűvé a feszaba- dult — s a már régebben állásra váró — munkaerők elhelyezését. Bizonyos, hogy a Petőfibá- nya környékén lakók közül sokat álláshoz juttat majd a néhány éven belül Pestről leköltöző tröszti javító üzem, s a valószínűleg ugyanitt megtelepedő ..oszlopgyár”. Mindezek mellett azonban kínálkozik még egy másik segítség is: szóc4 geszteni/étűl a tizLuniq Nagy a világ, sokféle az ember, s igaz, hogy még a kezünk ujjai sem egyformák. A sokféle ember közül én csak azt a fajtát szeretem, aki nemcsak önmagának, de másoknak is használ, akinek elintézni való öolna van ezen a földön s nemcsak a puszta léte. Gyakran ménesik, hnqy egészen másféle lény- nuel találkozom . ■. Tizennyolc éves lány. Színes lei. Pirosba csapó vörös a hada. Ismerem szinte mrerek- knra óta. de irren rérrpn. nem bnsráJn°ttünk. Talán vérrtr éve Jnknt Mondom. is mindjárt, s^ahndknzva, h.orrrr vem ismertem, tel az első látásra — yónj, éne? Ja. 0 -w» 7 ó Is a vn wj — Jrrn hát ofarnrf sein vnlt a hajam ... 1 — Volt több „korszak” is? — Platinaszőke, szennyesszürke, ében... és most ez. Tizian. Citromos vizet iszik. Illetve, dehogy iszik, világért sem csinálna ilyen illetlenséget — szalmaszálon szívja az italát. Nincs kibékülve a szalmaszállal, mert már a negyediket Toppantja össze hegyes fogaival. Persze, a vendéglátást szidja, Horni neki törött szalmaszálakat szolgálnak fel. — Érettsérriztél? — Csináltam olyasmit... — Sikerült? — Nem törtem marjam, hoav túlságosan sikerü1- jön. Átmentem, és kész' — És tovább? — 5Tincs semmi tovább. FJni akir- rr>k .., Szórakozni. Csak élni és csak szórakozni! ... Elvégezte a gimnáziumot, átbukdácsolta az osztályokat. Nem számított, hogyan tanul, csak egy cél volt: megszerezni az érettségit. A négy évre, amit a gimnáziumban eltöltött, csak úgy emlékszik vissza, hogy ilyen meg ilyen ruhát hordott, ilyen meg ilyen színre festette a haját. Nincs elintézni való dolga ezen a földön, csak a puszta léte köti ide. Majakovszkijra gondoltam. A költő mindig szappant hordott a zsebében, s ha olvan emberrel kellett kezet fognia, akit utált., utána, megmosta a szappannal a kezét. Én nem. forrtam kezet az ismert hölgv- gyel. csak beszél- fjettam, Pn utána — kiöblítettem a szájamat... (kyd) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXN\XXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXWXXXXXXWXXXXXV'XNX\K\XX''XXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXV'XXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXX ba került egy — az erőmű salakját hasznosító — blokküzem létesítése. A javaslatot — a* értesülések szerint — támogatná az Országos Tervhivatal is, megvalósítása kétségkívül kívánatos lenne: az új üzen* enyhítene a foglalkoztatás jelenlegi gondjain, s eredményesen tudná szolgálni megyei építkezéseinket. A mintegy hétszáz apci ingázó jelentős részének idővel helybeli munkát tud adni a fejlesztés alatt álló - Qualitál, míg a többieknek másutt nyílhatna alkalom keresetre: az évek óta álló malom leszerelése után esetleg egy tompahegesztő üzemet lehetne bérén, dezni az alkalmas épületben. A meglehetősen energiaigényes munka meghonosítása — néhány kilométernyivel az erőmű mellett — aligha okozhatna különösebb problémát. A HATVANBA TERVEZETT ipartelep — vajon mikor válik valósággá? — lényegesen megkönyíthetné a Zagyva-parti város lakóinak elhelyezkedését. A gyöngyösiek gondját talán eloszlatja majd az épülő külszíni bánya, az erő. mű, az Izzó és a kisebb-na- gyobb ütemben fejlődő, bővülő üzemek sora. Egerben is elképzelhető néhány idegenből átvett profil meghonosítása. A Heves megyei Építőanyag- és Vegyesipari Vállalatnál például új munkát adhatna az új embereknek az acélpáncélszerelvények gyártása, a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalatnál pedig a tűzoltókészülékek — megyénkben máig sem megoldott — javítását, bizonyos szállítóberendezések készítését lehetne esetleg bevezetni. Figyelmet érdemel azonban a Heves megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat javaslata Is, miszerint sikeres újításuknak — a meglehetősen élénk hazai és külföldi érdeklődést kiváltott — keverőgépeknek a gyártásával is újabb munkaerőket lehetne foglalkoztatni. A területi átszervezés miatt fokozott gondokkal küzdő Pé- tervásárán sok embernek adhatna munkát például egy kon- fekcióüzem, egy esetleges — a pneumatikus malomhoz, * szomszédos kenyérgyárhoz, tejüzemhez kapcsolódó, azokat valamiféle kis élelmiszeripart kombináttá kiegészítő — tésztagyár, vagy éppen egy fatömegcikk készítő üzem. A gonA terhes nőt nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Jogászunk válaszol N. K.-né olvasónk levelében írja, hogy terhessége orvosilag igazolt. A vállalat olyan munkahelyre helyezte át, ahol keresete kevesebb. Kérdezi — jogos-e a munkahely intézkedése? A Munka Törvénykönyve 95. paragrafusa előírja, hogy terhes nőt nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Áthelyezésének is bizonyára ez az indoka. Ez az áthelyezés azonban csak ideiglenes lehet, és legfeljebb a szoptatás 6. hónapjáig terjedhet. Űj munkakörében azonban nem lehet kevesebb a keresete, mint amennyi az előző munkahelyén az átlagkeresete volt. Amennyiben olvasónk keresete csökkent, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Tsz-tagság idejéhez a korábbi, más munkavállalási idő beszámítható-e a nyugdíj szempontjából? E. K. olvasónk írja, hogy 6 éve tsz-tag. Azt megelőzően több helyen állott alkalmazásban, és társadalombiztosításban részesült. Rövidesen nyugdíjba megy, és szeretné tudni, hogy a vállalatnál eltöltött munkaidőt is beszámítják-e a nyugdíj szempontjából figyelembe veendő szolgálati időbe? Nyugdíjbiztosítás 1929 óta van. Ettől számít a szolgálati idő, ha az egyes munkavállalások között 5 évnél nagyobb megszakítás nincs. A beszámításra vonatkozóan számos rendelkezés van hatályban, és a részletes adatai közlésének hiánya miatt, teljes pontossággal kérdésére nem válaszolhatunk. Azt tanácsoljuk, forduljon a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz, kérje az idő elismerését. Erre vonatkozóan a társadalombiztosítási szervtől nyomtatványt kell beszerezni, és a kérdő pontokra kell a szükséges választ megadni. A megyei igazgatóság dönt azután a biztosítási idő egybeszámításáról. A családtag is jogosult felszámítani az üzemi balesetet szenvedett hozzátartozó ápolási költségét a vállalattal szemben, még akkor is, ha ingyenesen végezte a munkát. Férjem üzemi balesetet szenvedett, és több hónapon keresztül volt betegállományban. Otthon ápoltam, bár emiatt külön szabadságot nem vettem ki. S. J.-né olvasónk kérdezi: — felszámíthat-e a vállalattal szemben gondozási, ápolási költséget? A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a baleseti sérült ápolását hozzátartozója látja el, nem szolgálhat a kárt okozó javára. Abban az esetben tehát, ha az otthoni ápolás szükséges és azt családtag végzi el ingyen, akkor sem jogosíthatja fel a kárt okozó vállalatot ez arra, hogy ápolási, gondozási díj megfizetése elől elzárkózzék. Természetes, az ilyen címen való felszámítás jogosságát az határozza meg, hogy milyen volt a sérülés és milyen mértékben volt szükséges az otthoni ápolás, gondozás. A másodállásban kapott munkabért figyelembe kell-e venni a nyugdíjösszeg megállapításánál? Kérdezi: B. K. olvasónk. Olvasónk kérdésére úgy hisz- szük, leghelyesebb, ha a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának állásfoglalását közöljük. Eszerint, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalkozásban az erre a munkakörére előírt teljes munkaidőnél kevesebb, s a dolgozónak mellék- foglalkozása (második állása) van, a nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkabér összegét úgy kell kiszámítani, hogy a főfoglalkozásban (első állásban) a csökkentett munkaidőre kapott munkabérhez hozzá kell adni azt az összeget, amely a mellékfoglalkozásban (második állásban) kapott munkabérből a főfoglalkozásra (első állásra) megállapított munkaidőt a teljes munkaidőre kiegészítő munkaidőre arányosan esik. Vétkesség hiányában is fennáll a vállalat kártérítési felelőssége üzemi baleset esetén. L. B.-né olvasónk írja, hogy férje az egyik budapesti üzemben halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett a transzformátorműhelyben végzett próbamérések közben, mivel a feszültségmentesítést nem végezték el. Olvasónk jelenleg özvegyi nyugdíjat és árvaellátást kap. Baleseti járadék iránt kíván pert indítani a vállalat ellen, és azért kérdezi: — milyen kilátásai vannak per esetén? Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, de nem is foglalhatunk állást, mert egy tárgyalás kimenetele sok minden előre nem látható és általunk nem ismert körülménytől, a bíróságnak a rendelkezésére álló bizonyítéktól függ. Ezért csupán a jogszabályok ismeretében véleményünket mondjuk el az ügyben. 1963. évi 34. sz. tvr. 4. paragrafus (1) bekezdésével kiegészített Mt. 123/A. paragrafusa értelmében a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának — halála esetén hozzátartozóinak — azt a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett. A rendelkezés azt is felsorolja, hogy a vállalat mikor mentesül a kárfelelősség alól, többek között a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartásával idézett elő. Ez utóbbit azért írtuk, mert levelének kézhezvétele után megérdeklődtük a baleset körülményeit illetékes helyen. Ott arról tájékoztattak bennünket, hogy volt egy olyan vállalati utasítás az üzemben, hogy a berendezésen egy dolgozó egyedül nem tevékenykedhet. Mégis, a férje egyedül kezdte meg a bekötési munkálatok elvégzését. Véleményünk az, hogy a férje magatartása is közrehatott a baleset bekövetkeztében, mivel ismernie kellett a vállalat rendelkezését. Az is igaz, hogy férje ezen a munkaterületen nem dolgozott. Az ilyen munkák elvégzését illetően tehát megfelelő gyakorlata sem lehetett, és így elképzelhető, hogy a vállalat nem tudja magát kimenteni, és a bíróság marasztaló ítéletet hoz. Természetes, hogy ezek a körülmények a bírósági eljárás során kerülnek majd tisztázásra. Megvizsgálják, hogy milyenek voltak az adott munkakörülmények, elhunyt férjét mennyiben terheli felelősség, milyen körülmények között került sor, hogy egyedül fogott hozzá a munkához stb., és majd az eset összes körülményeit egybevetve, esetleg kármegosztás alapján állapíthatja meg majd a bíróság a felelősség mértékét. A felfüggesztett fegyelmi büntetés hátrányos következményei a próbaidő eredményes elteltével szűnnek meg. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy az áthelyezés és egyéb kedvezményektől megvonás fegyelmi büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy amíg a próbaidő nem telik le, addig a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A felfüggesztés idejére azonban a kedvezmények, pótszabadság stb. feltételesen, előleg jelleggel megilletik a dolgozót, de véglegesen akkor szerez erre jogosultságot, ha a próbaidő eredményesen eltelt. Há a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el a dolgozó, akkor a kapott juttatást, kedvezményeket vissza kell adnia. Ha pedig olyan súlyú az újabb fegyelmi büntetés, hogy a dolgozót elbocsátották, altkor a felfüggesztett áthelyezés fegyelmi büntetést úgy kell végrehajtani, hogy az áthelyezésnek megfelelő munkakörben járó illetményt írják be a munkakönyvbe. dolatdkat korántsem tartjuk irreálisnak, elképzelhető a meg. valósításuk. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű zsáküzemének korábbi megszüntetése annak idején több embert — főként nőt — sodort problémák közé. Újbóli foglalkoztatásukat meg tudná oldani esetleg egy — a péter- vásárihoz hasonló — konfekcióüzem. A használaton kívüli malom átalakításával vagy egy újabb éoülettel ki lehetne alakítani egy 90—95 embert foglalkoztató, évi mintegy 17 millió forintos volumenű ruházati üzemet, vagy más — a táj sajátos készleteit, lehetőségeit, adottságait figyelembe vevő —• munkahelyet, amely pénzhez juttatná a jelenlegi keresetnélkülieket, állás után vágyókat. HANGSÚLYOZZUK, hogy csupán néhányat próbáltunk kiragadni a szóba került lehetőségek, tervek közül s ezek a megyei munkát keresőknek egyelőre csak egy részét tudnák foglalkoztatni. Feltétlenül érdemes azonban gondolkodnunk rajtuk, mérlegelnünk hasznosságukat, gazdaságosságukat, mindazt, ami megvalósításukat indokolttá teheti. Az emberek miatt — megyénk miatt... Győnl Gyula Npwísm 3 1966. július 9., szombat
