Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

Politikusán vitatkozunk ... Amiről beszélni kell A verpeléti iskolai pártcsoport munkájáról iíeresni szeretnének A z iskolai pártcsoportok “ hosszú évek óta fon­tos szerepet játszanak az ok­tató-nevelő munkában, a szo­cialista iskola kiformálásá­ban, a nevelők ideológiai, po­litikai képzésében. Írásom célja a verpeléti iskolai párt­csoport munkájának bemuta­tása, belőle talán levonhatók majd olyan tanulságok, ame­lyek más iskolák pártcsoport­jainak munkájában is hasz­nosak lehetnek. A verpeléti iskola párt- csoportjának eddigi történe­te két szakaszra bontható, az egyik az alapítástól, 1957 őszétől 1964 végéig tartó, a másik az 1964 őszétől 1966 nyaráig terjedő szakasz. Az első szakasz kezdetét a párt­csoport megalakulása jelen­tette 1957 őszén, az ellenfor­radalmi lázadás leverése után egy évvel, amikor is néhány áldozatkész kommunista ne­velő a községi pártvezetőség indítványára létrehozta a pártcsoportot. A pártcsoport létrehozásának célja kettős volt; egyrészt tömöríteni akarták a kommunista neve­lőkét, hogy ezáltal ütőerejük fokozódjék, másrészt azért, hogy szilárd bázist teremtse­nek a nevelőtestületben az ellenforradalom által okozott eszmei zűrzavar felszámolá­sára. — A pártcsoport 1957 végén, 1958-ban számtalan vitát rendezett a nevelőtestü­let részére ideológiai-politi­kai kérdésekről. Pl. megvitat­ták az ENSZ jogtalan beavat­kozását népünk ügyeibe, az ún. „magyar kérdés” tárgya­lása kapcsán. Sikerült elfo­gadtatni a nevelőkkel azt, hogy 1956 őszén nem forra­dalom, hanem ellenforrada­lom volt, s még sorolhatnám a példákat. Szilárd támasza lett a párt­csoport az újjáéledő úttörő­szervezeteknek is. 1959 őszén, amikor pártunk VII. kongresszusának anyagát tárgyalta a testület, szintén a pártcsoport tagjai jártak az élen. Ők szólaltak fel legtöb­bet. ők vitatkoztak a legpo- litikusabban. S amikor 1959 őszén és 1960 telén a nagy­üzemi gazdálkodást kellett győzelemre vinni, a pártcso­port tagjai számos dolgozó­parasztot vezettek a nagy­üzemi gazdálkodás helyes útjára. — 1961 tavaszán a pártcsoport egyik tagia ateis­ta és anti'klerikális előadásso­rozat tartását javasolta. amely meg is valósult. Azóta Verpeléten a világnézeti elő­adássorozat tartása hagyo­mánnyá vált. 1961 tavasza óta 55 világnézeti előadást tartottunk a község dolgozói részére 1962 elején alaposan előkészítettük az SZKP XXIII. kongresszusának, 1963 elején pedig az MSZMP VIII. kongresszusa anyagá­nak tárgyalását. jt pártcsoport munkájá- nak jelentős része volt abban, hogy a konferenciáK mindig színvonalasak voltak. Az 1961—62-es tanévben új színt jelentett iskolánk törté­netében, hogy megkezdtük a nevelők részére az ideológiai —politikai előadások tartá­sát, s azok vitáit. Ilyen jelle­gű előadásokat azóta is tar­tunk. Az előadások közül a következők voltak a neveze­tesebbek: Az általános isko­lai világnézeti nevelés idő­szerű kérdései, Szocialista családi és társadalmi ünne­pek rendezése, ünnepeink eredete. A Világosság c. fo­lyóirat eddigi évfolyamainak értékelése, stb. A fentieken kívül még szá­mos más területen is dolgoz­tunk. Pl: megvitattuk a sze­mélyi kérdéseket, a nevelők jutalmazását, az iskolai élet aktuális problémáit. A pártcsoport munkája a nevelők körében elismerrté vált, s tekintélyt szerzett magának. Az évek folyamán 10-re emelkedett a pártcso­port tagjainak száma. A pártcsoport még ered­” ményesebb munkáját ebben az időszakban több tényező gátolta, s erről is kell szólnunk. Az egyik az, hogy a pártcsoportnak nem volt munkaterve, így mun­kájára rányomta bélyegét a spontaneitás. Az ülések sem voltak rendszeresek. Gátolta a még jobb munkát az a tény is, hogy a pártcsoDört- vezetők elég gyakran változ­tak. 1964 késő őszén az egységes pártvezetőség alaposan fog­lalkozott a községi pártcso­portok munkájával, így az is­kolai pártcsoport munkájá­val is. A munka további ja­vítása érdekében új párteso- nortvezetőt bízott meg az is­kolánál. aki azóta is vezeti a pártcsooortot. A nártcsooort az 1964—65-ös tanév második fehére elkészítette munkatér- vét, s azóta is munkaterv szerint dolgozik: Üléseinket rendszeresen, havonként tart­juk. Esetenként tartunk rendkívüli pártcsoport-ülése- ket is. Egy-egy pártcsoport-] ülésen két napirendi pontot, tárgyalunk: az egyik az isko­lai élet valamelyik területé­nek elemzése. Az 1965—66-os tanévben pl. a következő kér­déseket tárgyaltuk meg: az új tantervek és tankönyvek be­vezetésével kapcsolatos ta­pasztalatok, a szakszervezet munkája, a tanulók művelt­ség-szintje. a nevelők ön­képzése, és ideológiai kép­zettsége, az iskolavezetés de­mokratizmusa. Az egyes kér­dések előadói mindig az adott terület szakértői vol­tak. A második napirendi pontként az iskolai élet két pártcsonort-ülésszak közötti időszakának aktuális problé­máit tárgyaltuk meg. 1965. decembere óta munkánk je­lentős eseménye volt 19'// februáriában a szakszerveze­ti bizalmivMasztás. ahol az úi szakszervezeti bizalmi kommunista lett. Fokozott figyelemmel kísértük o. ne­velők ideológiai továbbképzé­sét,. Elértük azt, hogy éven­ként nevelőink kb. 70—80 százaléka vesz részt ideoló­giai továbbkéozésben. hár­man elvégezték a marxizmus —lenínizmus esti eevetemet is. Előkészítő munkáikkal és aktív szereplésünkkel segí­tettük az M°ZMP ideolócfiai irányelveiből és az SZKP XXITI. kongresszusa nnvaCTá- bél tartott konferenciák sike­rét. — Sokat foglalkoztunk a hittan-tanítás kérdésével is. Ez év végére elértük azt, hogy lóval kevesebb tanuló iratkoT^tt be hittanra, mint az elűző években. r Evek óta állandó prob­^ lémánk volt a párton- kívüli nevelők jó részének arolitikus magatartása. Itt is értünk el bizonyos ered­ményt. Pártonkívüli ne­velőink ma már egyre többet politizálnak, szólnak hozzá ideológiai, politikai kérdések­hez. A pártcsonort jövő évre vo­natkozó tervei tekintélyének további növelését, az iskola- vezetéssel va’ó úi kancsolat szorosabbra fűzését, a oárton- kívüli nevelők további poli- tikai-ideolóniai kénzését. az oktató-nevelő munka boté ko­nyább segítését céloznák. . Szecskó Károly RÉGI GOND HEVES ME­GYEBEN a lakosság megfele­lő foglalkoztatása. A lehetősé­gek ugyanis korlátozottak: a mezőgazdaságon kívül alig-alig akad olyan vállalat, gyár üzem, amelyik meglevő létszámát na­gyobb arányban, folyamatosan bővithetné. Ennélfogva sok esetben — főként a nők szá­mára — nem marad más vá­lasztás, mint az otthoni, ház körüli munka, a vállalkozóbb kedvűek részére pedig a me­gyén túli álláskeresés, a heti. a napi ingázás. Több ezren utazgatnak váro­sainkból. falvainkból — s elés nagy számmal vannak azok is, akik máig sem tudtak kereset­hez jutni... A legutóbbi felmé­rés alkalmával csupán Eger­ben, Gyöngyösön és Hatvanban több ezer keresőképes, kereset­tel nem rendelkező nőt és fér­fit jegyeztek fel. — És még mennyien vannak a megyében, akik munka, pénz után vágy­nak. . .?! A probléma ismételt felveté­se nagyon is szükségszerű hát, s mostanában, amikor annyit hallunk, beszélünk a vidéki ipartelepítésről, megyénkben is szét kell egy kicsit néznünk, 9 feltétlenül keresnünk a megol­dáshoz vezető útat. A lakosság megyeibb foglal­koztatására több elképzelés, ja­vaslat született már az utóbbi időkben. Közülük ez alkalom­mal mindössze néhányat kívá­nunk megemlítem. A legköny- nyebben megvalósíthatókat. KEZDJÜK TALÁN a selypí medencénél — ahol például a petőfibányai széntermelő üzem megszüntetése, a rozsai, ecsédi bányák átszervezése tenné na­gyon is időszerűvé a feszaba- dult — s a már régebben ál­lásra váró — munkaerők el­helyezését. Bizonyos, hogy a Petőfibá- nya környékén lakók közül so­kat álláshoz juttat majd a né­hány éven belül Pestről leköl­töző tröszti javító üzem, s a va­lószínűleg ugyanitt megtelepe­dő ..oszlopgyár”. Mindezek mellett azonban kínálkozik még egy másik segítség is: szó­c4 geszteni/étűl a tizLuniq Nagy a világ, sokféle az ember, s igaz, hogy még a kezünk ujjai sem egyformák. A sok­féle ember közül én csak azt a faj­tát szeretem, aki nemcsak önmagá­nak, de másoknak is használ, akinek elintézni való öolna van ezen a földön s nemcsak a pusz­ta léte. Gyakran ménesik, hnqy egé­szen másféle lény- nuel találkozom . ■. Tizennyolc éves lány. Színes lei. Pirosba csapó vö­rös a hada. Isme­rem szinte mrerek- knra óta. de irren rérrpn. nem bnsráJ­n°ttünk. Talán vérrtr éve Jnknt Mondom. is mind­járt, s^ahndknzva, h.orrrr vem ismer­tem, tel az első lá­tásra — yónj, éne? Ja. 0 -w» 7 ó Is a vn wj — Jrrn hát ofarnrf sein vnlt a ha­jam ... 1 — Volt több „korszak” is? — Platinaszőke, szennyesszürke, ében... és most ez. Tizian. Citromos vizet iszik. Illetve, de­hogy iszik, vilá­gért sem csinálna ilyen illetlenséget — szalmaszálon szívja az italát. Nincs kibékülve a szalmaszállal, mert már a negyediket Toppantja össze hegyes fogaival. Persze, a vendég­látást szidja, Horni neki törött szal­maszálakat szol­gálnak fel. — Érettsérriztél? — Csináltam olyasmit... — Sikerült? — Nem törtem marjam, hoav túl­ságosan sikerü1- jön. Átmentem, és kész' — És tovább? — 5Tincs semmi tovább. FJni akir- rr>k .., Szórakozni. Csak élni és csak szórakozni! ... Elvégezte a gimnáziumot, át­bukdácsolta az osz­tályokat. Nem szá­mított, hogyan ta­nul, csak egy cél volt: megszerezni az érettségit. A négy évre, amit a gimnáziumban el­töltött, csak úgy emlékszik vissza, hogy ilyen meg ilyen ruhát hor­dott, ilyen meg ilyen színre festet­te a haját. Nincs elintézni való dolga ezen a földön, csak a puszta léte köti ide. Majakovszkijra gondoltam. A köl­tő mindig szap­pant hordott a zse­bében, s ha olvan emberrel kellett kezet fognia, akit utált., utána, meg­mosta a szappan­nal a kezét. Én nem. forrtam kezet az ismert hölgv- gyel. csak beszél- fjettam, Pn utána — kiöblítettem a szájamat... (kyd) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXN\XXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXWXXXXXXWXXXXXV'XNX\K\XX''XXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXV'XXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXX ba került egy — az erőmű sa­lakját hasznosító — blokküzem létesítése. A javaslatot — a* értesülések szerint — támogat­ná az Országos Tervhivatal is, megvalósítása kétségkívül kí­vánatos lenne: az új üzen* enyhítene a foglalkoztatás je­lenlegi gondjain, s eredménye­sen tudná szolgálni megyei építkezéseinket. A mintegy hétszáz apci in­gázó jelentős részének idővel helybeli munkát tud adni a fejlesztés alatt álló - Qualitál, míg a többieknek másutt nyíl­hatna alkalom keresetre: az évek óta álló malom leszere­lése után esetleg egy tompa­hegesztő üzemet lehetne bérén, dezni az alkalmas épületben. A meglehetősen energiaigényes munka meghonosítása — né­hány kilométernyivel az erőmű mellett — aligha okozhatna különösebb problémát. A HATVANBA TERVE­ZETT ipartelep — vajon mi­kor válik valósággá? — lénye­gesen megkönyíthetné a Zagy­va-parti város lakóinak elhe­lyezkedését. A gyöngyösiek gondját talán eloszlatja majd az épülő külszíni bánya, az erő. mű, az Izzó és a kisebb-na- gyobb ütemben fejlődő, bővülő üzemek sora. Egerben is elképzelhető né­hány idegenből átvett profil meghonosítása. A Heves me­gyei Építőanyag- és Vegyesipa­ri Vállalatnál például új mun­kát adhatna az új embereknek az acélpáncélszerelvények gyártása, a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalatnál pedig a tűzoltóké­szülékek — megyénkben máig sem megoldott — javítását, bi­zonyos szállítóberendezések ké­szítését lehetne esetleg beve­zetni. Figyelmet érdemel azon­ban a Heves megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat javaslata Is, miszerint sikeres újításuk­nak — a meglehetősen élénk hazai és külföldi érdeklődést kiváltott — keverőgépeknek a gyártásával is újabb munkae­rőket lehetne foglalkoztatni. A területi átszervezés miatt fokozott gondokkal küzdő Pé- tervásárán sok embernek ad­hatna munkát például egy kon- fekcióüzem, egy esetleges — a pneumatikus malomhoz, * szomszédos kenyérgyárhoz, tej­üzemhez kapcsolódó, azokat valamiféle kis élelmiszeripart kombináttá kiegészítő — tész­tagyár, vagy éppen egy fatö­megcikk készítő üzem. A gon­A terhes nőt nem szabad egészségére káros munka­körben foglalkoztatni. Jogászunk válaszol N. K.-né olvasónk levelében írja, hogy terhessége orvosilag igazolt. A vállalat olyan mun­kahelyre helyezte át, ahol ke­resete kevesebb. Kérdezi — jogos-e a munkahely intézke­dése? A Munka Törvénykönyve 95. paragrafusa előírja, hogy ter­hes nőt nem szabad egészségé­re káros munkakörben foglal­koztatni. Áthelyezésének is bi­zonyára ez az indoka. Ez az áthelyezés azonban csak ideig­lenes lehet, és legfeljebb a szoptatás 6. hónapjáig ter­jedhet. Űj munkakörében azon­ban nem lehet kevesebb a ke­resete, mint amennyi az előző munkahelyén az átlagkeresete volt. Amennyiben olvasónk keresete csökkent, forduljon panasszal a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz. Tsz-tagság idejéhez a ko­rábbi, más munkavállalási idő beszámítható-e a nyug­díj szempontjából? E. K. olvasónk írja, hogy 6 éve tsz-tag. Azt megelőzően több helyen állott alkalmazás­ban, és társadalombiztosítás­ban részesült. Rövidesen nyug­díjba megy, és szeretné tud­ni, hogy a vállalatnál eltöltött munkaidőt is beszámítják-e a nyugdíj szempontjából figye­lembe veendő szolgálati idő­be? Nyugdíjbiztosítás 1929 óta van. Ettől számít a szolgálati idő, ha az egyes munkaválla­lások között 5 évnél nagyobb megszakítás nincs. A beszámí­tásra vonatkozóan számos ren­delkezés van hatályban, és a részletes adatai közlésének hiánya miatt, teljes pontosság­gal kérdésére nem válaszolha­tunk. Azt tanácsoljuk, fordul­jon a megyei társadalombizto­sítási igazgatósághoz, kérje az idő elismerését. Erre vonatko­zóan a társadalombiztosítási szervtől nyomtatványt kell beszerezni, és a kérdő pontok­ra kell a szükséges választ megadni. A megyei igazgató­ság dönt azután a biztosítási idő egybeszámításáról. A családtag is jogosult fel­számítani az üzemi balese­tet szenvedett hozzátartozó ápolási költségét a vállalat­tal szemben, még akkor is, ha ingyenesen végezte a munkát. Férjem üzemi balesetet szen­vedett, és több hónapon ke­resztül volt betegállományban. Otthon ápoltam, bár emiatt külön szabadságot nem vettem ki. S. J.-né olvasónk kérdezi: — felszámíthat-e a vállalattal szemben gondozási, ápolási költséget? A Legfelsőbb Bíróság állás­pontja szerint az a körülmény, hogy a baleseti sérült ápolását hozzátartozója látja el, nem szolgálhat a kárt okozó javá­ra. Abban az esetben tehát, ha az otthoni ápolás szükséges és azt családtag végzi el in­gyen, akkor sem jogosíthatja fel a kárt okozó vállalatot ez arra, hogy ápolási, gondozási díj megfizetése elől elzárkóz­zék. Természetes, az ilyen cí­men való felszámítás jogossá­gát az határozza meg, hogy milyen volt a sérülés és milyen mértékben volt szükséges az otthoni ápolás, gondozás. A másodállásban kapott munkabért figyelembe kell-e venni a nyugdíjösszeg meg­állapításánál? Kérdezi: B. K. olvasónk. Olvasónk kérdésére úgy hisz- szük, leghelyesebb, ha a Leg­felsőbb Bíróság polgári kollé­giumának állásfoglalását kö­zöljük. Eszerint, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalko­zásban az erre a munkakörére előírt teljes munkaidőnél ke­vesebb, s a dolgozónak mellék- foglalkozása (második állása) van, a nyugellátás megállapí­tásának alapjául szolgáló munkabér összegét úgy kell kiszámítani, hogy a főfoglalko­zásban (első állásban) a csök­kentett munkaidőre kapott munkabérhez hozzá kell adni azt az összeget, amely a mel­lékfoglalkozásban (második állásban) kapott munkabérből a főfoglalkozásra (első állás­ra) megállapított munkaidőt a teljes munkaidőre kiegészítő munkaidőre arányosan esik. Vétkesség hiányában is fennáll a vállalat kártérítési felelőssége üzemi baleset esetén. L. B.-né olvasónk írja, hogy férje az egyik budapesti üzem­ben halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett a transz­formátorműhelyben végzett próbamérések közben, mivel a feszültségmentesítést nem vé­gezték el. Olvasónk jelenleg özvegyi nyugdíjat és árvaellá­tást kap. Baleseti járadék iránt kíván pert indítani a vállalat ellen, és azért kérdezi: — mi­lyen kilátásai vannak per ese­tén? Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, de nem is foglal­hatunk állást, mert egy tárgya­lás kimenetele sok minden elő­re nem látható és általunk nem ismert körülménytől, a bíróságnak a rendelkezésére álló bizonyítéktól függ. Ezért csupán a jogszabályok ismere­tében véleményünket mond­juk el az ügyben. 1963. évi 34. sz. tvr. 4. pa­ragrafus (1) bekezdésével ki­egészített Mt. 123/A. paragra­fusa értelmében a vállalat kö­teles megtéríteni dolgozójának — halála esetén hozzátartozói­nak — azt a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsér­tésével kapcsolatban keletke­zett. A rendelkezés azt is fel­sorolja, hogy a vállalat mikor mentesül a kárfelelősség alól, többek között a kár azon ré­sze alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartásával idézett elő. Ez utóbbit azért írtuk, mert levelének kézhezvétele után megérdeklődtük a bal­eset körülményeit illetékes he­lyen. Ott arról tájékoztattak bennünket, hogy volt egy olyan vállalati utasítás az üzemben, hogy a berendezésen egy dol­gozó egyedül nem tevékeny­kedhet. Mégis, a férje egyedül kezdte meg a bekötési munká­latok elvégzését. Véleményünk az, hogy a férje magatartása is közrehatott a baleset bekövet­keztében, mivel ismernie kel­lett a vállalat rendelkezését. Az is igaz, hogy férje ezen a munkaterületen nem dolgozott. Az ilyen munkák elvégzését illetően tehát megfelelő gya­korlata sem lehetett, és így el­képzelhető, hogy a vállalat nem tudja magát kimenteni, és a bíróság marasztaló ítéletet hoz. Természetes, hogy ezek a körülmények a bírósági eljá­rás során kerülnek majd tisz­tázásra. Megvizsgálják, hogy milyenek voltak az adott munkakörülmények, elhunyt férjét mennyiben terheli fele­lősség, milyen körülmények között került sor, hogy egyedül fogott hozzá a munkához stb., és majd az eset összes körül­ményeit egybevetve, esetleg kármegosztás alapján állapít­hatja meg majd a bíróság a felelősség mértékét. A felfüggesztett fegyelmi büntetés hátrányos követ­kezményei a próbaidő ered­ményes elteltével szűnnek meg. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy az áthelyezés és egyéb kedvezményektől megvonás fegyelmi büntetés végrehajtását legfeljebb egy­évi próbaidőre fel lehet füg­geszteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy amíg a próbaidő nem telik le, addig a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A felfüggesztés idejére azon­ban a kedvezmények, pótsza­badság stb. feltételesen, elő­leg jelleggel megilletik a dol­gozót, de véglegesen akkor szerez erre jogosultságot, ha a próbaidő eredményesen el­telt. Há a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el a dolgozó, akkor a kapott jutta­tást, kedvezményeket vissza kell adnia. Ha pedig olyan súlyú az újabb fegyelmi bün­tetés, hogy a dolgozót elbocsá­tották, altkor a felfüggesztett áthelyezés fegyelmi büntetést úgy kell végrehajtani, hogy az áthelyezésnek megfelelő mun­kakörben járó illetményt írják be a munkakönyvbe. dolatdkat korántsem tartjuk irreálisnak, elképzelhető a meg. valósításuk. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű zsáküzemének korábbi megszüntetése annak idején több embert — főként nőt — sodort problémák közé. Újbóli foglalkoztatásukat meg tudná oldani esetleg egy — a péter- vásárihoz hasonló — konfek­cióüzem. A használaton kívüli malom átalakításával vagy egy újabb éoülettel ki lehetne ala­kítani egy 90—95 embert fog­lalkoztató, évi mintegy 17 mil­lió forintos volumenű ruházati üzemet, vagy más — a táj sa­játos készleteit, lehetőségeit, adottságait figyelembe vevő —• munkahelyet, amely pénzhez juttatná a jelenlegi keresetnél­külieket, állás után vágyókat. HANGSÚLYOZZUK, hogy csupán néhányat próbáltunk kiragadni a szóba került lehe­tőségek, tervek közül s ezek a megyei munkát keresőknek egyelőre csak egy részét tud­nák foglalkoztatni. Feltétlenül érdemes azonban gondolkod­nunk rajtuk, mérlegelnünk hasznosságukat, gazdaságossá­gukat, mindazt, ami megvaló­sításukat indokolttá teheti. Az emberek miatt — megyénk miatt... Győnl Gyula Npwísm 3 1966. július 9., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents