Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról r (Folytatás az 1. oldalról) ják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök, amelyek fellépnek a re- vansizmus és a militarizmus ellen, s követelik, hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a Nyugat, mind a Kelet országaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait is. Ezek a körök a nemzetközi feszültség enyhítésére és az európai biztonság biztosítására törekednek, hogy minden német élvezhesse a béke áldásait. Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik, az agresszív politika hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel, honnan ered az öt és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében. Az értekezlet részvevői abból indulnak ki, hogy mindegyik európai államnak méltó szerepet kell játszania a nemzetközi ügyekben és teljes jogú partnerként részt kell vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakításában, amelynek keretében az egyes államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával. Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit. A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alapfeltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesszék normális kapcsolataikat, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Az európai helyzet azt bizonyítja, hogy a különböző akadályok ellenére egyre inkább tért hódítanak ezek az elvek, hiszen ésszerű alapot teremtenek meg a népek együttműködéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Fontos, hogy az európai államok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hívatott politikai kapcsolatok. Az európai országok, amelyek hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, s kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légköri megte- teremtését. Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat. Ezek a kapcsolatok a tudományos, műsza. ki és kultúrális együttműködés sokoldalú fejlesztésével együtt lehetővé teszik, hogy a népek kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Ennek megfelelően, fejlődésükhöz mérten anyagi alapul szolgálhatnak az európai biztonság és a világbéke érősítéséhez. Az európai államok és né. peknek, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van valamennyiük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai békebontásnak és n. -">ékezzék az agresszív erőket. III. Á nyflatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárditásá- ra. Az európai kormányok nem hihetnek azoknak, akik agresz- szív terveket szőnek, s nem építhetnek megnyugtatókijelentéseikre. Nem bízhatnak azokban, akik a második világháború eredményeinek felülvizsgálására törekednek. Nem vehetik készpénznek, ha valaki el akarja hitetni velük, hogy saját biztonsága érdekében van szüksége atomfegyverre. S nem maradhatnak passzívak, mert akkor, akarva-akaratlan, azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfiktus színterévé akarják tenni. Az európai államok kormányainak népeik iránti nagy felelősségük tudatában olyan lépéseket kell tenniük, amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés kibontakozását eredményező fordulatot. Nem először vetődik fel ez a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékairól pufogtatott hazug szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fel a népek éberségének elal- tatására. A népeknek ugyan kinyílt a szemük, de már csak akkor, amikor emberek milliói pusztultak el, s virágzó városok s falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óriás rakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez harmadszor is megismétlődjék. Az értekezleten részt vevő országok határozottan sikra. szállnak azért, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre, a célból készségesen együttműködnek más államokkal. Az európai béke és biztonság megbízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valamennyi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hozni. Az európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét akcióprogramnak felhasználható, megalapozott javaslatokat. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vonatkozásokban lehet és kell intézkedéseket ten- ni az európai biztonság erősítésére: 1 Felhívjuk az összes eu-*-• rópai országokat, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a különböző társadalmi rendszerű államok között megnyilvánuló békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek megfelelően síkraszállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatokat és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt az európai országok együttműködéséhez. Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösen előnyös lépéseket tegyenek. Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű, politikai, vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kapcsolataink megteremtése a két német állammal. A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, s így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet, s a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészünkön. O A szocialista országok mindig következetesen ellenezték, hogv katonai tömbökre, vagy szövetségekre osz- szák fel a világot. Mindenkor azon voltak, ho°v elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO, ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Németországnak a NATO-ba való belépésére. A Varsói Szerződés szuverén és egyenjogú államok védelmi szövetsége, amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez. A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerített katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése, amely a földrész va- valennyi államának .egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapszik. A jelen nyilatkozatot aláíró ' országok véleménye szerint ; megérett annak szükségessége, : hogy lépéseket tegyenek első- ’ sorban az európai háborús fe- 1 szültség enyhítésére. Ennek radikális módja az lenne, ha a ’ fennálló katonai szövetségeket 1 egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ■ ezt. Államaink kormányai , többször hangoztatták, hogy az • Észak-atlanti Szövetség műkö• désének megszüntetése esetén a Varsói Szerződés hatályát ’ veszti,s helyüket egy európai : biztonsági rendszernek kellene ; elfoglalnia. Most ünnepélyesen : megerősítik, hogy hajlandók az ; említett szövetségek egyidejű • felszámolására. Ha azonban az Észak-atlanti Szerződés tagállamai még mindig nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a két csoporto- . sulás, a jelen nyilatkozatot . aláíró államok célszerűnek tar- ! tanák, ha már most megegye- [ zés jönne létre az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés katonai szervezetének ‘ felszámolásáról. ’ Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az ’ Észak-atlanti Tömb és az ag. resszív imperialista körök merényletet követnek el a világ■ béke ellen, az értekezleten ' részt vevő szocialista országok ' megőrzik nagyfokú éberségü1 két és el vannak szánva arra, 2 hogy fokozzák erejüket és vé2 delmi képességüket. ; Ugyanakkor szükségesnek 3 tartjuk, hogy az Észak-atlanti ^ Tömbben és a Varsói Szerző- 3 désben részt vevő valamennyi 1 állam, valamint a katonai töm- 3 bőkhöz nem tartozó államok ’ két- vagy többoldalú alapon tegyenek erőfeszítést az euró- s pai biztonság előmozdítása ér- c dekében. 3 Napjainkban ugyszín. 3 * tén nagy jelentőségre _ tesznek szert az olyan, részleges j intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalha- s tó háborús feszültség envhíté- . sére irányulnak, mint például a külföldi támaszpontok fel- _ számolása; a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről sa- ” ját nemzeti határok mögé; ~ mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározót 2 mértékű és meghatározott idejű csökkentése; s az atomkonfliktusok vészé j lyének elhárítására irányúit ^ intézkedések; atommentes öve . zetek létrehozása, kötelezett- [j ségvállalás az atomfegyverek- _ kel rendelkező hatalmak részéről, hogy nem alkalmazna! ,5 atomfegyvert az ilyen öveze _ tekhez tartozó államokká _ szemben.; az atom- és hidrogénbombá ^ kát szállító külföldi repülőgé s pék repüléseinek beszüntetést -t az európai államok területe fe t— lett, az atomfegyvereket hor I- dozó külföldi tengeralattjárói b és más hajók távol tartás; n ezeknek az államoknak a kikö ;t tőiből. /fl Tekintettel arra, hog; tj * az NSZK-nak az atom n fegyverek birtoklására vonat [_ kozó igénye veszélyezteti Euró 5_ Pa békéjét, az államoknak erő ,r feszítéseket kell tenniök annal k megakadályozására, hogy : i- Német Szövetségi Köztársasái >. bármilyen formában — közvet lenül vagy közvetve, államcső is portosulásokon keresztül kizá ■- rólagos birtoklással, «agy fegyver feletti rendelkezésben való bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagymértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Félmegoldások ebben a kérdésben meg- engedhetetlenefk. 55 A határok sérthetetlensége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valamennyi európai állam éppen úgy, mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikben abból induljanak ki, el kell ismerniök az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera- Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. ^ A német kérdés békés ® rendezése megfelel az európai béke érdekeinek. Az értekezleten részt vevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt országok és Európa egész biztonságának érdekeit. E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építő jellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből, mindenekelőtt a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyanakkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismerjék a meglevő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről. A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kapcsolatainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális téren egyaránt — lehetővé teszi a két német állam munkásosztályának, parasztságának és értelmiségének, egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájáruljanak a haladás és a béke ügyéhez. Ami a két német állam egyesítésének kérdését illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német állam fokozatos közeledésén, megegyezésükön, a német és az európai leszerelésre vonatkozó megállapodáson, valamint annak az elvnek a megvalósításán keresztül vezet, hogy az egyesített Németországnak valóban békeszerető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem veszélyeztetheti szomszédai és Európa békéjét. '*7 Nagy pozitív hatással • * lenne egy olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyetemes európai együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit. Az ilyen értekezleten születő megállapodás kifejeződhetne például egy ’ közös európai nyilatkozatban, amely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó 1 együttműködésről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalhatnának, hogy egymással va- 1 ló kapcsolataikban a béke ér- ' dekeit tartják szem előtt, a vi- ’ tás kérdéseket csak békés úton oldják meg, konzultálnak ' és tájékoztatják egymást a köl- : csönös érdekű kérdésekről, elő- ; segítik a gazdasági, a tudományos-műszaki, valamint a kulturális kapcsolatok sokoldalú • fejlődését. E nyilatkozathoz ■ minden érdekelt állam csat- “ lakozhatna. Az európai biztonság és I együttműködés kérdéseivel fog■ lalkozó értekezlet összehívása 1 elősegíthetné a kollektív biz■ tonsági rendszer megteremtését Európában, jelentős mér' földkő lehetne Európa jelen■ kori történelmében. Országaink • készek részt venni egy ilyen . értekezleten, bármilyen, más ■ érdekelt államok számára, így : az Észak-atlanti Szövetség tag- t államai és a semleges államok ! számára is alkalmas időpont- . ban. Az európai semleges or- - szágok is pozitív szerepet ■ játszhatnának egy ilyen érte- 9 kéziét összehívásában. „ ^ Magától értetődik, hogy egy ilyen találkozó vagy értekezlet napirendjét és az előkészítésével kapcsolatban felvetődő egyéb kérdéseket valamennyi részt vevő állam közösen határozná meg, figyelembe véve minden egyes részt vevő ország előterjesztett javaslatait. Az értekezleten jelenlevő országok készek arra, hogy más rendelkezésükre álló módszereket is igénybe vegyenek az európai biztonság problémáinak megvitatására: a diplomáciai csatornákon folyó tárgyalásokat, a külügyminiszterek vagy kiilönmegbízottak kétvagy többoldalú találkozóit, valamint a legfelső szintű személyes kapcsolatokat is. Az a véleményük, hogy a fentebb kifejtett elképzelések magukban foglalják az európai biztonság garantálásának alapvető és legfontosabb vonatkozásait. Készek arra, hogy megvitassanak minden olyan javaslatot, amely ennek a problémának a megoldását célozza, bármely állam terjesztette is azt elő, vagy terjeszti elő a jövőben. Ami az ilyen vitában való részvételt illeti, a Varsói Szerződés államai senkit nem zárnak ki belőle. Minden államnak magának kell eldöntenie, részt vesz-e vagy sem az európai problémák megvitatásában, vagy megoldásában. A népieknek természetesen nem mindegy, milyen politikai irányvonalat választ az egyik vagy másik állam — olyant választ-e, amely megfelel a béke és a biztonság érdekeinek, vagy pedig olyant, amely ellentétes ezeikkel az érdekekkel. Az értekezlet részvevői meg vannak róla győződve, hogy más földrészek országainak sem lehet közömbös, milyen irányban fejlődnek Európa ügyei. A két világháború tüze Európa földjén lobbant lángra, de csaknem egész bolygónkra kiterjedt. Sok ország, közöttük Európától távol fekvő kontinensek országai is megismerték a pusztítást és nagy veszteségeket szenvedtek. Ezért minden olyan államnak, amely szívén viseli a béke sorsát, üdvözölnie kell minden olyan lépést, amely a feszültség csökkentéséhez, az európai helyzet egészségesebbé tételéhez vezet és támogatnia kell minden ilyen erőfeszítést. Országaink kifejezésre juttatják, hogy érdekeltek az európai biztonság megszilárdításában, készek megtenni a cél érdekében a szükséges lépéseket és meg vannak róla győződve, hogy valamennyi európai államnak kötelessége hozzájárulni az egész világot érintő problémák megoldásához, amelyek rendezése kétségkívül az európai helyzetre is kedvező hatással lenne. Ide sorolhatjuk az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozást, az erőszak és az erővel való fenyegetés megtiltását a nemzetközi kapcsolatokban, a leszerelést, a nukleáris fegyverek alkalmazásának megtiltását és az atomkonfliktus veszélyének elhárítására irányuló más, nagy horderejű intézkedéseket, továbbá a gyarmati rendszer teljes felszámolását, annak minden megjelenési formájában, az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. Az értekezleten részt vevő államok a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy, elősegítsék e világméretű problémák mielőbbi rendezését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésének az ENSZ- alapokmány maradéktalan betartása alapján, az ENSZ egyetemessége biztosításának, továbbá annak, hogy összehangolják az ENSZ tevékenységét a világban végbement változásokkal; mindenképpen hozzájárulnak a világszervezet hatékonyságának fokozásához, az általános béke és biztonság megőrzése és a népek közötti baráti kap>csolatok fejlesztése érdekében. A nyilatkozatot aláíró államok hangoztatják, készek más államokkal együtt keresni az európai béke megszilárdításához vezető, kölcsönösen elfogadható utakat. Államainkat az a szilárd eltökéltség hatja át, hogy a nemzetközi életben megvédik a béke, az államok nemzetközi együttműködése, valamennyi szabadságszerető és haladó erő összefogása politikai vonalát, harcolnak az imperialista agresszió, az erőszak és a diktatúra politikája. ellen, támogatják a szabadság* a nemzet függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Az értekezlet részvevői azzal a felhívással fordulnak valamennyi európai kormányhoz és nemzethez, földrészünk békeszerető és haladó erőihez, ideológiai, politikai, vagy vallási meggyőződésüktől függetlenül* egyesítsék erőfeszítéseiket azért, hogy Európa — a világ- civilizáció egyik legfontosabb központja — egvenjogú nemzetek sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésének földrészévé, a tartós béke és a világméretű kölcsönös megértés, hatalmas tényezőjévé váljék. A Bolgár Népköztársaság nevében TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára JÓZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság nevében KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke A Német Demokratikus Köztársaság nevében WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke WILLI STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében LEONYID BREZSNYEV. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára v ALEKSZEJ KOSZIGIN, _______ _ ®t Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke
