Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

zésnek ilyen kimenetele nem lehet. És akkor a „jóakarat” egész biztosan mindig kifeje­zésre fog jutni. A termelés ma már több ve­zetőt vagy vezetői szinten gon­dolkodó embert kíván. Ezt mindenki tudja. A napi ope­ratív problémák annyira le­kötik a vezetőket, hogy gya­korlatilag alig marad idejük a távlati fejlesztési kérdésekkel foglalkozni. Első lépésként olyan másodvezetők kiképzé­sét tartom fontosnak, akiket a vezető hatásköre átadása mel­lett nyugodtan bízhat meg a korábban általa végzett fel­adatok bizonyos mennyiségé­vel. Ezzel az egyszerű mód­szerrel felszabadított vezetői kapacitás is felbecsülhetetlenül értékes lehet. A kétségtelenül meglevő, de nem antagoniszti- kus ellentmondások feltárása és megoldása nagyon fontos. El kell zárni a „megfúráshoz” ve­zető utakat, de ugyanakkor ki­futási lehetőséget kell adni a kiképzett másodvezetőknek. A kifutási lehetőség nemcsak azt foglalja magában, hogy valaki a főnöke helyébe léphet. Ha az illető valóban áldozatokat hozott annak érdekében, hogy tudását szervezete hasznára gyarapítsa, s az ténylegesen hasznos is, akkor feltétlenül megérdemli, hogy a szervezet megbecsülése valamilyen for­mában kifejezésire kerüljön. Ugyancsak meg kell találni a módját annak is, hogy maguk a kiképzést vezető felettesek is érdekeltek legyenek beosz­tottjaik képzésében. Pesthy Pál okleveles közgazdász Recskről is várnak hímzést Mezőkövesdre Borsod megye egyik hagyo­mányos nyári kulturális ese­ménye: a híres matyó hímző­asszony, Kis Jankó Bori emlé­két megörökítő ünnepség. Erre az alkalomra négy év óta min­den esztendőben országos hím­zőpályázatot hirdetnek. Az idei ünnepséget, matyóország fővá­rosában, Mezőkövesden, augusz­tus 13-án tartják meg és arra Kalocsáról, Szentisvánból, Mo­hácsról, Buzsókról, Túráról, Recskről, valamint a palóc fal­vakból több mint 500 pálya­munkát várnak. Az országos versenyen az ismert népművé­szeken kívül nagy számban vesznek részt a díszítőművé­szeti szakkörök tagjai is. Bor­sod megyében például mintegv 80 szakkör asszonyai hímeznek olyan használati tárgyakat, amelyek vetekszenek az ipar­művészek munkáival. Az augusztus 13—í ünnepsé­gen a mezőkövesdi művelődési házban a legszebb három pá­lyamunka beküldőjét Kis Jan­kó Bori emlékéremmel és há­romezer forintos jutalommal díjazzák. Ezenkívül 14 pálya­munka részesül még díjazás­ban. Az új Jugoszlávia születésé­hez vezető út egyik dátumá­nak huszonötödik évfordulóját ünnepük szomszédaink. A hitleri Németország hadüze­net nélküli háborúja után, amelynek eredményeként 1941 áprilisát követően feldarabol­ták az országot, Jugoszlávia Kommunista Pártja huszonöt esztendővel ezelőtt felhívást intézett a néphez, hogy ragad­jon fegyvert és keljen fel a fasiszta megszállók ellen. Jú­lius 7-én már támadás érte a német betolakodókat: akcióba léptek az első partizánalaku­latok. Hamarosan sikerült na­gyobb létszámú egységeket felállítani, amelyek később a jugoszláv népfelszabaditó hadsereg magvát alkották, és a háború végére 53 hadosz­tályra gyarapodtak. A sere­gekké nőtt partizánalakulatok Jugoszlávia legnagyobb ré­széből kiverték a hitleristá­kat, a felszabadított területe­ket népi bizottságok igazgat­ták és 1943. november 39-én egy kis boszniai városban, Jajceban lerakták a jövendő, a mai jugoszláv állam, a köz­társaság alapjait. A szovjet—német frontott elszenvedett német vereségek állandó visszavonulásra kész­tették a náci Wehrmachtot, s ez kedvező lehetőségeket te­remtett a jugoszláv hazafiak harcához. A Jugoszláviában folytatott felszabadító háború, azáltal, hogy mintegy negy­ven ellenséges hadosztályt kö­tött le, jelentős mértékben hozzájárult a hitleristák fe­letti győzelemhez. A szovjet hadsereggel együtt a jugo­szláv népfelszabaditó hadse­reg felszabadította Belgrádot, és egészen Németországig ül­dözte az ellenséget. Jugoszláviában a fegyvere» harccal együtt terjedt ki a né­pi hatalom is, megteremtve a lehetőségeket egy szocialista típusú népköztársaság létre­hozásához. Ezen a huszonötö­dik évfordulón a jugoszláv nép fejet hajt a hősök előtt, akik életüket áldozták a né­pi hatalom megteremtéséért. S. T. A végrehajtó bizottság figye­lembe véve a párt, a KISZ, a SZOT irányelveit — a járási versenybizottság javaslatára — úgy döntött, hogy nyolc terme­lőszövetkezetben 22 brigád, il­letve munkacsapat indulásá­nak előfeltételeit megalapo­zottnak tartja. A verseny bein­dulása és állandó segítése ér­dekében a párt, tanács és tár­sadalmi szervek vezetői közül a végrehajtó bizottság 22 elv­társat bízott meg a brigádok, munkacsapatok patronálásával. A szervezés megtörtént, 422 taggal megkezdődött a verseny. A résztvevők állattenyésztési, növénytermesztési, gépesítési, kertészeti és szállítási munka­területeken dolgoznak. A VERSENY szerves része a kongresszusi munkaverseny­nek. Az egyéni és közös válla­lások lényege: szocialista mó­don élni, dolgozni, ta­nulni. A vállalásokat a brigá­dok és munkacsapatok brigád­naplóban rögzítették. A brigádtagok vállalásai a közös gazdaságok termelés! tervére épültek, reálisak, telje-- síthetök, bár fokozott feladato­kat rónak rájuk. Az általános munkadíjazáson kívül, a ter­melőszövetkezetek vezetősége — a közgyűlések jóváhagyásá­val — különböző összegű ju­talmakat tűzött ki célul a bri­gádoknak. A végrehajtó bizottság a versennyel kapcsolatos hatá­rozatát minden alapszervnela megküldte. A versenybizottság súlyának, jelentőségének meg­felelően foglalkozik a verseny­nyel. Két esetben tárgyalták már a versenymozgalom hely­zetét, rendszeresen értékelik a munkát s természetesen min­den segítséget megadnak a bri­gádoknak. A versenymozgalom kezdeti eredményei biztatóak, bár ki­sebb hiányosságok is felmerül­tek. A brigádnapló például nem mindig van napra készen, amin javítani kell. Természe­tesen, mint minden újnak, a mozgalomnak is vannak nehézé ségei. A mezőgazdasági veze­tők azonban megértik sőt tá­mogatják is a szocialista bri­gádmozgalmat, a munkaver­seny magasabb formáját. A JÁRÁSBAN elsőként a verpeléti Dózsa Termelőszövet­kezetben indult meg a mozga­lom. Az idén már szélesebben, átfogóbban jelentkezik, újabb közös gazdaságokban ismerték fel jelentőségét. Jövőre pedig még több brigád, munkacsapat kapcsolódik be, hogy elnyerje a megtisztelő szocialista címet. A brigádmozgalom jelentősé­gét még fokozza az a tény, hogy része a kongresszusi ver­senynek is. K. L. Nérnism3 1966. július 7., csütörtök tős kooperáció épül ki e vo­nalon elsősorban Lengyelor­szággal, de Csehszlovákiával is. így tehát a tüzelőanyag- és nyersanyag-problémánkat az új tervben a szocialista orszá­gokkal kiépült teljes kooperá­ció révén oldjuk meg. 4 z új ötéves terv biztonsá- ■í*’ gossá tételében nagyon sokat segített, hogy a készülő tervet és az elkészült tervet fo­lyamatosan egyeztettük a KGST-be tömörült országok­kal. Minden ország figyelembe vette terveiben a magyar szük­ségleteket, a magyar gazdaság exportra kínált áruválasztékát, a magyar terv ugyancsak meg­felelően módosult a többi szo­cialista ország szükségletének és exportképességének figye­lembevételével. Ilyen szorosan és alaposan összehangolva a tervek még nem voltak, s en­nek megfelelően a biztonság is jelentősen nőtt. Az együttműködésnek sok területét azonban a terv nem öleli fel. Ennek több oka van, amelyek között szerepet ját­szik a bevezetendő új gazdasá­gi mechanizmus is. Ennek ke­retében a tervnek a fő arányo­kat meghatározó és a gazda­sági tevékenységet befolyásoló szerepe lesz. A közvetlen együttműködést a testvéri or­szágokkal a terv nem írja elő tételesen, hanem főként a vál­lalatokra bízza azt, hogy ter­melési és értékesítési feladatai­kat kellően teljesíthessék. A vállalatok majd megkeresik a közvetlen kapcsolatokat és szo­ros együttműködést építenek ki a hasonló jellegű és profilú külföldi vállalattal, s így az együttműködés még hatéko­nyabbá és sokoldalúbbá válik. A tervek fő arányainak koor­dinálása a KGST-országok kö­zött, valamint a vállalatok köz­vetlen kapcsolatai együttesen kellően szilárd alapot nyújta­nak a tervben foglat célkitűzé­sek megvalósításához. Gyulai István alapvető energiaforrás. Közis­mert, hogy a magyar szén vi­szonylag drága és alacsony ka- lóriájú. Energiatermelésben sem gazdaságos, hiszen a ben­ne rejlő energiának csak ki­csiny része hasznosítható. Sok­kal gazdaságosabb és korsze­rűbb az olaj és a földgáz fel- használása. Ez utóbbiból vi­szonylag jelentős készlettel ren­delkezünk, s az importszükség- let nem nagy. Olajból azonban korlátozottak a magyar kész­letek és mind nagyobb rész­ben importálni kell. Az ötéves tervben előirányzottak szerint az összes tüzelőanyag-felhasz­náláson belül 1970-ben 40 szá­zalékra kell emelni az olaj és a földgáz részesedését. Honnan lehet olajat kapni? Részben a már működő Barátság kőolaj- vezetéken át a Szovjetunióból, ugyanis Európában ott van a legjelentősebb olajlelőhely. A további szükségletet szintén a szovjet szállításokkal lehet fe­dezni. így a legfontosabb ener­giahordozóban a problémát csakis a szocialista országok segítségével lehetséges megol­dani. Végső következményében ha­sonló a helyzet az egyetlen jelentős nyersanyagunkkal, a bauxittal. Az alumínium alap­anyagával bőségesen rendel­kezünk, de olcsó villamos ener­giánk nincs a feldolgozásához. A Szovjetuniónak viszont van, mert jelentős vízienergia-for- rásokkal rendelkezik. Az új öt­éves tervben bontakozik ki ténylegesen az évekkel ezelőtt megkötött magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény. A tervek szerint 1970-ben évi 120 000 tonna timföldet szállí­tunk a Szovjetunióba é- onnan vissza 60 000 tonna alumíniu­mot kapunk. Ugyancsak jelen­várható alakulását, de az Or­szágos Tervhivatal nem java­solta a parlamentnek tör­vénybe iktatását, „mivel a kül­kereskedelmi forgalomra erő­sen kihat a nemzetközi piaci helyzet — mondotta Ajtai Mik­lós beszédében —, másrészt le­hetővé kell tennünk az ex­port és import egymással egyensúlyban álló rugalmas : változtatásának lehetőségeit.” Ez különösen, szinte döntően a tőkés piacokra vonatkozik. A szocialista piac más jellegű, s a velük való kereskedelmi kapcsolat lényegesen biztonsá­gosabb, mivel 5 évre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseken alapul. A harmadik ötéves, tervben az egész külkereskedelmi for­galom gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem. S érdemes ezt az előző ötéves ■tervvel összeegyeztetve vizs­gálni: Évi átlagos növekedési ütem 1961—65 1966—70 4,6 % 4,4 % 10,4 % 7,0 0/o , 11,1 % 13,3 % százalék lesz, egész külkeres­kedelmi forgalmunkban. A magyar importnak körül­belül a fele nyersanyag. S itt jelentkezik leginkább a szocia­lista országok szerepe. Ve- ; gyünk két példát azon az átla- . gos tényen túl, hogy az ország nyersanyag- és tüzelőanyag- : szükségletének majdnem égé- < szét a szocialista országok fe- ■ dezik, s hosszú lejáratú szerző­désekben 1970-ig le is van köt- i ve. Az ötéves terv előírja, hogy : javítani kell az ország tüze­lőanyag-felhasználásának hely­zetét. Korábban a szén volt az i való fokozottabb részvétel ki­terjeszti a gazdasági poten­ciált.” Vagyis erőteljesen se­gíti a gazdaság fejlesztését, ki­egyensúlyozott fejlődését. A z új ötéves terv a külke- reskedelem terén is le­hetőséget ad a rugalmasságra. A korábbi tervek részletesen kimunkálták az import és ex­port alakulását, tételesen meg­határozták a megvásárlandó és eladásra kerülő termékek lis­táját, előírták, melyik ország­gal milyen értékben és meny- nyiségben kell kereskedni stb. Holott bármilyen gondosan ki­munkált is a terv, a piaci hely­zet változása miatt nem lehet előre látni öt évre, hogy a nemzetközi piacokon milyen fejlemények lesznek és ezek miként befolyásolják a terv teljesítését. Az új ötéves terv reálisabb: gondosan kimunkál­ta ugyan a külkereskedelem a megtermelt nemzeti jövedelí külkereskedelmi forgalom külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal J ól látható, hogy az új tervben a nemzeti jöve­delem várhatóan évente 4,4 százalékkal növekszik, míg a KGST-be tömörült szocialista országokkal a külkereskedelmi forgalom évente 13,3 százalék­kal lesz több. Ez azt jelenti, hogy a KGST-be irányuló ex­portunk az 1965. évet alapul véve 5 százalékkal nő 1970-ig (az összes export 46 százalék­kal), s a KGST-országokból származó importunk 54 száza­lékkal nő (az összes import 45 százalékkal). így a KGST-or- szágok részesedése a harmadik ötéves terv végén mintegy 72 „Hass, alkoss, gyarapíts!” A szocialista gazdasági együttműködés és a harmadik ötéves terv A magyar gazdaság nem juthatna messzire a nemzetközi együttműködés, a növekvő külkereskedelmi for­galom nélkül. Az ország nyers­anyag-szegénysége és viszony­lag fejlett ipara nélkülözhetet­lenné teszi az importot, ami­nek fejében termékeink egy részét a külföldi piacokra kell exportálni. Nem véletlen, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem kétötöde származik a külkereskedelemből. A hely­zetünk ilyen szempontból ha­sonlít a világ nagy külkeres­kedő államaiéhoz, Angliáéhoz, s a Benelux-államokéhoz. Ha igaz a külső piacokra való ráutaltság általában, még inkább igaz a szocialista or­szágok vonatkozásában, hiszen a magyar külkereskedelmi for­galom 68 százaléka velük bo­nyolódik le. Egye® termékek — pl. a nyersanyagok — te­kintetében pedig szinte az egész magyar import szocialista forrásokból származik. A ma­gyar gazdaság exportra szánt . termékeinek pedig kétharma­dát adjuk el a baráti államok­ban. Szükségtelen is több pél­da annak igazolására, hogy mekkora a jelentősége a szo­cialista országokkal való kap­csolatnak. A harmadik ötéves terv ki­dolgozásakor a tényleges hely­zetből kellett kiindulni. Az egész tervmunkát meghatároz­ta, hogy az ipar fejlesztéséhez növekvő mennyiségben szüksé­ges a nyersanyagokat, külön­féle energiahordozókat bizto­sítani, s fejleszteni a kereske- kedelmi, általában a gazdasági kapcsolatokat a szocialista or­szágokkal. Az ország speciá­lis helyzete döntő tényezővé tette a nemzetközi munkameg­osztás fejlesztését. „Az elzár­kózás a nemzetközi munka- megosztástól — mondotta Fock Jenő a Parlamentben — nagy társadalmi veszteségekkel jár, előbb-utóbb akadályozza a ter­melés bővítését. Viszont a nem­zetközi munkamegosztásban ij/i.'f. 1« • A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés fokozása, a fejlettebb munkamódszerek bevezetése, alkalmazása igen nagy feladat. A feladat végrehajtásához új típusú, sokoldalúan képzett mezőgazdasági szakemberekre van szükség. A szocialista bri­gádmozgalom nagy lehetősége­iket biztosít az új típusú szak­emberek kialakításához. A kö­zösség ember- és tudatformáló ereje szinte lemérhetetlen. Az MSZMP egri járási vég­rehajtó bizottsága ez év már­ciusában tárgyalta a mezőgaz­dasági munkaversenyek, ezen belül a szocialista cím elnye­réséért induló brigádok és munkacsapatok helyezetét. Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni Szélesedik a szocialista brigádmozgalom az egri járásban Hősök emlékezete Tisza-mederben sebb, mintegy harminc-negy­ven centiméter vastag rőzse- szőnyegeket szőttek, s ezeket hajóval vagy tutajokkal a ki­jelölt gödör fölé vontattak. A kihorgonyzott rőzseszőnyegre köveket raktak, s így az a fe­nékre süllyedt. Július elejéig csaknem hat és fél ezer négy­zetméter rőzseszőnyeget szorí­tottak a mederfenékre. A Ti­sza iszapja konzerválja majd a rőzseszönyegeket, amelyek így hosszúidéig ellenállnak a víz romboló hatásának. • ahol a felettes szakmai felké­■ szültsége nem megfelelő. Mert • ilyen is van. Ennek az okait nem kívánom részletesen ele­; mezni, de egy tipikus ok az, , hogy a felettes beosztásához . nem azon az úton haladva ju­tott, amelyet a szakmai köve­■ telm^nyek megkívánnak. Eb­ben az esetben legjobb akarata ellenére sem tudja összeállíta­■ ni és irányítani a képzés me- ’ netét. És itt eljutattunk a má- . sodik tényezőhöz, a „legjobb akarat”, azaz az erkölcsi kva­litás kérdéséhez. Ha az imént . jogos volt a szakmai felkészü­lés esetleges hiányosságának , megemlítése, úgy még jogo- , sabb a képzéshez való erköl- j esi hozzáállás kérdésének meg- ‘ tárgyalása. Mert a képzés igen ’ sokszor az irigységen, a mun­kahelyi féltékenységen bukik | meg. A pozíció féltése, a gyor- ’ sabb előrehaladás, fejlődés ! irigylése gyakran oda vezet, ' hogy az irányításért felelős fe- [ lettes nem segít megfelelően, sőt — elvétve — egyenesen rosszabb, vagy nehezebb utat | jelöl meg a lehetségesnél. (Miért legyen neki jobb, mint nekem volt?) De mint minden­ben, úgy ebben is van valami igaz. Hát megkívánható-e min­den felettestől, hogy kiképez- ’ zen önmagához hasonló szak- [ embert, aki minden szempont- ’ ból képes egy idő után meg­felelni azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeknek most még csak ő tud eleget tenni, 1 s egy szép napon talán arra ■ megy be munkahelyére, hegy íróasztalánál tanítványa ÜL Az ilyen visszaütésnek tudatos 1 káderpolitikával kell elejét venni. Biztosítékot kefl adni arra vonatkozóan, hogy a kép­Rőzseszőnyeg a Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság és a Vízgaz- i dálkodási Tudományos Kutató . Intézet dolgozói pontosan meg- . határozták azoknak a hatalmas i gödröknek a területét, amélye. . két a tiszalöki duzzasztómű 1 gátjairól lezúduló, örvénylő víz mosott ki, s ezért sürgőssé vált a mederfenék gyors kijavítása, • megerősítése. A vízügyi dolgozók a part­menti füzesek vesszőjéből gyakran száz méternél hosz- , szabb és ötven méternél ezéle­Mind az özem leendő veze­tőinek (az úgynevezett vezető- utánpótlásnak), mind a már vezetői funkciókat gyakorlók­nak az adott üzem jelenlegi és a fejlődés során várható igényeinek megfelelő tovább­képzésben, az üzemen belüli vezetőképzés módszereinek nagy szerepe van. A vezető-jelöltek képzési módszerét aszerint választják meg, hogy teljesen új dolgozó­ról van-e szó, vagy csak más munkahelyről átkerültről, ta­pasztalt, idősebb dolgozóiról, vagy még kevés üzemi gyakor­lattal rendelkezőről. Más mun­kahelyről átkerült fiatal dol­gozók éa az új felvételisek ál­talában egy olyan tanfolyamon vesznek részt, ahol az első fo­kozatban a vállalnak a népgaz­daságban elfoglalt helyéről, a vállalat történetéről, a gyárt­mány-struktúra fejlődéséről és a távlati fejlesztésről kapnak átfogó képet. A második fo­kozatban a hallgatók az alkal­mazható vezetési módszerekkel ismericednek meg, majd rész­letesen tanulmányozzák a vál­lalat beruházási és műszaki fejlesztési, anyaggazdálkodási és szállítási, munkaerő- és bér- gazdálkodási, termelési, pénz­ügyi, számviteli és egyéb folya­matait. A tanfolyam befejez­tével a dolgozók a konkrét munkahelyükön képezik to­vább magukat A képzés mód­szerét tekintve tehát csatla­koznak a tényleges vezetőkhöz, de természetesen színvonalbeli különbség még van köztük. A munkahelyi továbbképzés egyik megvalósítási módja a közvetlen felettes tervszerű irá­nyításával végzett képzés. A felettes általában nagyobb el­méleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember. Saját tapasztalatai alapján tó tud jelölni olyan utat, amelyen ha­ladva a beosztott a legkevesebb akadályba ütközik. De ezek­nek a legyőzése is sokkal könnyebb, mert a nehézségék már a felettes képzés során is felmerült valamilyen formá­ban. Jogos lenne tehát a meg­állapításunk, hogy a közvetlen felettes tervszerű irányításával végzett képzés nem költséges, könnyen alkalmazható, min­den bizonnyal hatékony kép­zési módszer. Sajnos, a gyakorlat nem ezt bizonyítja. Az eredményessé­get általában két tényező kü- lön-külön vagy együttes elő­fordulása rontja. Eleve halál­ra van ítélve az a képzés, A vezetők munkahelyi továbbképzéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents