Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

V] postassabálysat ♦ Mit írjunk a borítékra ? + A szomszéd is át veheti a küldeményt ♦ Csomagok és kártérítés Július 1-én új postaszabály­zat lépett életbe, amelyik ha­tályon kívül helyezte a legutol­só, 1954-es „Posta Üzletszabály- zat”-ot. Az intézkedés azért vált szükségessé, mert a posta feladatai megnőttek, bonyolul­tabbá váltak és a gyors posta- szolgálatot csak korszerűen dol­gozó hálózat képes megvalósí­tani. Az 1954-es Posta Üzlet­szabályzat nem tükrözte a meg­változott követelményeket, sok pontja gátolta a precíz, gyors munkát. A postaszabályzat vál­tozásai elsősorban a postai fel­vételekre és a postai kézbesíté­sekre vonatkoznak. Bélveg — címzés — feladó Az új postaszabályzatról és a legfontosabb változásokról Pártos Ferenc megyei hivatal- vezető tájékoztatott bennün­ket. — Kezdjük a bélyegekkel. Az 1964 előtt kibocsátott bélyegek néhány kivétellel elvesztik ér­vényességüket Az 1964. január 1. után kibocsátott bélyegek ér­vényességi ideje viszont korlát­lan. A szabályzat meghatároz­za, hogy a bélyeget a levél cím­oldalára kell ragasztani, a hát­oldalra ragasztott bélyeg ér­vénytelen. — E hónap elsejétől a leve­leket nem akármilyen állapot­ban veszi át hivatalunk. A bo­ríték nélkül, illetve összehajtott állapotban feladott levél és nyomtatvány csak akkor fogad­ható el, ha az legalább a leve­lezőlap méretében (10,5x15 cm) megfelelő nagyságú, és papír­anyaga legalább az általánosan használt, úgynevezett írópapír. Nyomtatványokon csak sokszo­rosított szöveget lehet küldeni, rajta más jelzést tenni tilos. A küldeményt tiszta és jól olvas­ható címzéssel kell ellátni. A címoldalon a címzettet, a ren­deltetési helyet és a kézbesítés heüyét olyan pontosan kell megjelölni^ hogy a küldemény továbbításakor és kézbesítése­El ff került a „Magyar várait története” kézirata Firbás Oszkár volt szegedi gimnázium igazgató hagyaté­kában, a régi könyvek és íra­tok közül előkerült Dugonincs András, az első magyar regény szerzőjének egyik elveszetté nek hitt értékes kézirata. A „Magyar várak története” amelyről a magyar irodalmi lexikon is csak azt közli, hogy „kéziratban máradt fenn a második világháborúig, amikor azonban elveszett”. kor kétség ne merülhessen fel. A rendelet megszabja azt is, hogy a feladó lakcímét, nevét a bal alsó sarokba kell felírni. A levelek súlyára vonatkozó régi rendeletet, amely 500 gramm­ban jelöli meg a levél súlyának felső határát, a rendelkezés jó­váhagyja és utasítja a postahi­vatalokat, hogy az ennéd súlyo­sabb küldeményeket csomag­ként kezeljék és csomagkézbe­sítői díjat számoljanak fel. • • Üzenet a címzettnek — A csomagokra vonatkozó új rendelkezések? — 1954-es rendelet a som­más csomagok értékhatárát kétezer forintban jelölte meg. Az új rendelet továbbfejleszti ezt oly módon, hogy ötezer fo­rintig az értékcsomagok fcöny- nyitett csomagolásban — csak papír zárpecséttel ellátva — feladhatók. Az új rendelet is felhívja a figyelmet, hogy a csomagokban a feladók helyez­zék el a címmásolatot. — A címzett távollétében kik vehetik át a küldeményt? — Eddig csupán a címzett, ennek meghatalmazottja, vagy egy háztartásban élő család­tagja vehette fél a kétezer fo­rint alatti értékű küldeményt. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy alkalmi átvevők (szom­széd, munkatárs) is felvehetik, de a kézbesítőnek üzenetet kell hagynia a címzettnél, hogy a küldeményt kinek adta át. — Mikor fizet kártérítést a posta? — Az olyan csomagokért, amelyek romlandó árut tartal­maznak, az új postaszabályzat szerint felelősséget vállal a posta. Az ilyen küldeményeket expresszként kell feladni, eset­leges megromlás esetén — ha a feladást követő harmadik napon sem kézbesítették — a posta kártérítést fizet. Az új rendelkezés még na­gyon sok szabályt tartalmaz, mind a postai dolgozók, mind pedig a feladók _ segítésére. Mindezek nagyon időszerűek, hi­szen például csak a múlt év­ben az egri I-es számú posta- hivatal több mint négymillió forintot továbbított, 60 ezer csomagot juttatott el a címzet­tekhez. Az új postaszabályzat segíti a gyors munkát és re­méljük, eredményeképpen egy­re kevesebb bosszúságot okoz majd a későn érkező, vagy cél­hoz nem érő küldemény, f. p. Az erdőben egész más min­den. Nagyobbakat, mélyebbe­ket lélegzik az ember, s ez a finom levegő arra kényszeríti az embert, hogy — hangosab­ban is énekeljen. Legalább annyira, hogy a tábor körüli fák levelei megrezdüljenek, mintegy tudomásulvételként mert a legtöbb dal a fákról, az erdőről szól, ahol „csudajó” tá­borozni! A felsőtárkányi vezetőkép­ző táborban most 200 egri vá­rosi és gyöngyösi járási őrsve­zető-jelöltet képeznek. Hogy megy ez végbe? ... Természe­tesen nagyszerűen, mert a gyerekszív, különösen ha ti­zenkét éves, roppant tud min­dennek örülni. Még talán az ébresztőnek is, amely reggel hatkor történik a szolgálatos raj, illetve őrs tagjainak kér. telhetetlen kiáltozására ... Igen, ez is más, mint négy fal között reggel fél kilenckor — hosszas könyörgésre... — Ezután — sorolja a napi­rendet Veres Tibor altábor- vezető — egy kis torna, mosa­kodás, sátorrend. A rendet na­gyon szigorúan veszik, mert versenyszerűen megy. Min- dennao pontozzuk. Az V. raj foglalkozását veze­ti Veres Tibor. Arról van szó, hogy egy őrs számára hogyan kell megszervezni valamilyen Miért van gumiabroncs-hiány a mezőgazdaságban ? Minden évben, különösen a nagy nyári munkák idején, visszatérő probléma a mező- gazdaságban a gumiabroncs­hiány. Nyilatkozatok hangza­nak el: azért áll egy sor mező- gazdasági gép, mert hiányzik a pneu, nem termel eleget a gyár, • nem szállít a kereskede­lem — pneu nélkül viszont nem használható a traktor, a kombájn, a vontató. Ezzel kap­csolatban felkerestük az Or­szágos Gumiipari Vállalat ke­reskedelmi igazgatóját, Kardos Jenőt, aki a következő tájé­koztatást adta: — A mezőgazdaság az idén 143 ezer gumiabroncsra kapott keretszámot az Országos Terv. hivataltól, ezenkívül még tíz­ezer újrafutózott pneut is kap­nak a termelőszövetkezetek és gépállomások. Ez 30 százalék­kal több a tavalyinál. Június végéig 77 ezer pneu érkezett a mezőgazdasághoz. Tavaly egyébként 8600 darabbal töb­bet szállított a kereskedelem az igényeltnél, úgy, hogy a me­zőgazdaság tartalék készlettel is rendelkezett az év elején. A jelenlegi helyzet így kétségte­lenül kedvezőbb a tavalyinál. — Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen méretű gumiabroncs­ból sincs hiány. Az MTZ-típu- sú szovjet traktor gumiabron­csa import, de a kereskedelem ebből már eleve 1500 darab­bal kevesebbet tudott lekötni, mint a mezőgazdaság tényleges rendelése. Az utólag megren­delt pneuk rövidesen megér­keznek, a szovjet traktorok gu­miabroncs-ellátása ezzel meg­oldódik. — Itthon a Cordatlc pneu gyárrészlege sem teljesítette maradéktalanul méret-tsipecifi- kus tervét: három-négy, a me­zőgazdaságban használt méret gyártásával maradt el a terve­zett programtól Végeredmény­ben azonban az idén 50 száza­lékkal több mezőgazdasági pneut gyártanak itthon, mint tavaly. Az ellátást jelentősen segítené, ha qT. eddiginél lénye­gesen több újrafutózható, hasz­nált gumiabroncs érkezne az évi százezres kapacitással ren­delkező korszerű váci új rafutó­zó üzembe. Ezt előmozdítja az a rendelkezés is, hogy július 1-től minden beszolgáltatott újrafutózható gumiabroncsért térítést fizet az Országos Gu­miipari Vállalat. — Mivel lehetne még segíte­ni a mezőgazdaság gumiab­ronccsal történő ellátását? Mindenekelőtt azzal, ha a ter­melőszövetkezetek Ó9 gépállo­mások időben megrendelik az árut. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, hogy azért hiány­zik a mezőgazdasági gépekről a gumiabroncs, mert nincs megrendelés. Az időben törté­nő rendelés elsősorban a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások érdekét szolgálná, de lényegesen megkönyítené a gyártók, az Országos Gumiipa­ri Vállalat helyzetét. Előfor­dult sajnos olyan eset is, hogy az igények előzetes felmérése nem volt gondos és nagy el­térések mutatkoznak a beje­lentett igények és a tényleges rendelkezések között. Az OGV kereskedelmi igazgatósága az időben adott rendelkezések alapján a vásárló termelőszö­vetkezetek és gépállomások igényeit pontosabban tudja ki­elégíteni. sportrendezvényt, például: lab­darúgás, túra, atlétika... Latkulik Elvirának ebben már van gyakorlata, mert az elmúlt iskolai évben kirándu­lást szervezett a Szűcsi mellet­ti Nagykőre! A „Zöld erdő” nevű szolgá­latos raj látogatásunk idő­pontjában — mintegy pihenés­képpen is — asztaliteniszezett. — Sokat dolgoztunk ma — — Na? ... Tetszik? — Iigeheen! — És megtattHÜ ták. Cs. Németh Erzsébet tábor- vezető kíséretében megyünk tovább a part mentén, aki út­közben elmondja, hogy az éj­jel milyen nagy dolog történt. Ugyanis az egriek megroha­mozták a gyöngyösieket, s bi­zonyítást nyert, hogy a szolgá­lat nem látja el úgy a felada­Daitanuias. Ilyenkor talán még a fák is megremegnek (Foto: Pilisyj jelenti Sztankó Zoti. — Pony­vát cipeltünk, sátrat építet­tünk, mert a következő tur­nusban többen lesznek! — ... és krumplit is hámoz­tunk a konyhán — teszi hozzá egy másik fiú. — És van itt tíz német úttörő is Erfurtból, de most bementek a strandra. Első nap ők is, mint mi is, be­mutattunk egy-egy játékot. Az egriek altábora „forgó- színpad” formában, a felsőtár­kányi tó körül vesz részt a „fejtágításban”. Az első csoport daltanulással tölti az időt, Szántó Zsuzsa ifivezető irá­nyításával, aki előre elénekli a dalt. tát, ahogy kellene... S reggeli a zászlófelvonáskor megtörtént a jegyzékváltás majd az ulti­mátum bejelentése! Űjabb csoporthoz érkeztünk; Itt „alaki” foglalkozást tartot­tak: hogy kell sorakoztatni az őrsöt, s hogy kell jelenteni; Kaknics István aránylag elég rövid idő alatt sorakoztatta az őrsöt, s Radics Ildikó katoná­san jelentett neki, hogy: „őrs-; vezető pajtás, jelentem...” stb Ezután szünet következett, s Szalóczy Géza kijelentette; hogy a tökfőzelék „nem volt jó”, amit ebédre kaptak. — De a húst megettük — mondta mintegy védekezéskép­Nap mint nap találkozunk velük, amint kék karszalag­gal a karjukon a rendőr ol­dalán járják az utcákat, az utakat, és végzik felelősség- teljes, nehéz munkájukat. Ök az önkéntes rendőrök 1574-en, akik 1959 óta újjá­Kék karszalagosok ... Önkéntes rendőrök a közbiztonság szolgálatában szervezve működnek me­gyénkben. Társadalmi mun­kások, a napi megfeszített termelőmunka után ellenszol­gáltatás nélkül segítenek a belügyi szerveknek a közbiz­tonság szilárdításában, a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ben, a bűnüldözésben, a köz­lekedésrendészetben és az igazgatásrendészetben is. Az elmúlt évben 53 ezer órát töltöttek szolgálatban. Ez idő alatt 1225 szabálysértést je­lentettek, 10 esetben érték tetten a bűncselekmény el­követőjét és 38 esetben ad­tak segítséget bűnöző elfogá­sához. Ezenkívül az elmúlt esztendőben négy körözött személyt fogtak el és 137 esetben tájékoztatták a rend­őrséget bűneset elkövetésé­ről. Es a jutalmuk? A belügyminiszter 11 ön­kéntes rendőrt tüntetett ki tavaly a megyéből eredmé­nyes tevékenységéért, míg a társadalmi és gazdaságveze­tők 62 esetben részesítették dicséretben, vagy pénzjuta­4 MmísőM! 1966. július 7-, csütörtök lomban őket. Természetesen a legnagyobb jutalom ré­szükre az, hogy munkájukat, fáradozásukat dolgozó né­pünk elismeri, értékeli és mindenkor számít is rá. hi­szen az önkéntes rendőr a nép soraiból kerül ki, lelki­ismerete diktálja feladatvál­lalásának teljesítését. Mert önkéntes rendőr lehet min­denki, aki 18 életévét betöl­tötte, magyar állampolgár, büntetlen előéletű, politikai­lag és erkölcsileg megbízha­tó, környezetében, munka­helyén köztiszteletben áll és az önkéntes rendőri megbí­zatással járó feladatok el­végzését önként vállalja. Az önkéntes rendőrt rendőri kezdeményezésre, a helyi párt, tanácsi, társadalmi és gazdasági szervek javasolják felvételre ■.. Mint már említettük, 53 ezer órát töltöttek szolgálat­ban tavaly és mintegy 1506 törvénybe ütköző esetről ad­tak értesítést, s ez a szám az idén is gyarapodik. Nos, ebből a hatalmas számtömegből emeljünk ki néhány epizódot, amelynek íelelevenítésében méltán tükröződik munkájuk. Ez év március 18-án Csomós István, a hatvani önkéntes cso­port tagja figyelmes lett a vá­ros utcáin arra, hogy két is­meretlen személy házról házra járva pénzt kér a lakosságtól. Azonnal értesítette a rendőrsé­get és a helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy Csomós István megfigyelése és aggodalma nem volt alaptalan; mert a két személy nem volt más, mint L. I. és B. A. fiatal­korúak, akik az aszódi fiúne­velőből szöktek meg és B. A. már a börtönt is megjárta. Azt is sikerült megtudni róluk, hogy Ecséd határában a helyi termelőszövetkezettől 3600 fo­rint értékű szőlőoltványt is elloptak. Mindkettőjük ellen büntető eljárás indult. ★ Két fiatalkorú felelőtlen és életveszélyes cselekedetét aka­dályozták meg Rócz Ödön és Nyilas János gyöngyöspatai ön­kéntes rendőrök ez év február­jában. A község határában ér­ték tetten B. Gy. és B. L. ipari tanulókat, akik az intézetből lopott robbanóanyaggal az er­dőbe igyekeztek, hogy ott rob- bantgassanak. Mint kiderült a nyomozás során, mindkét fia­tal lakásán több, lopott robba­nóanyag volt még elrejtve, amely nemcsak rájuk nézve, hanem a környezetűikre is ve­szélyes volt Csikós Gyula és társa már­ciusban hazafelé igyekezett Tarnamérán. Észrevették, hogy az italbolt előtt az egyik pusz- tafogacsi lakos egy kerékpár körül ólálkodik. Amikor el akart vele menni, feltartóztat­ták és igazoltatták. A kerék­pár nem az övé volt, hanem ellopta az italbolt elől. Ami­kor a ruházatát is átvizsgálták a rendőri szervek, még egy dinamót és lámpafejet is talál­tak nála, mi több, a házkuta­tás során egy újabb lopott ke­rékpár is a rendőrség birto­kába került, amelyet bűnjel­ként foglaltak le. ★ Utassi József önkéntes rend­őr bejelentése során szűnt meg Istenmezején az ittas sze­mélyek szeszes itallal való ki­szolgálása az italboltban. Utassi József vette észre, hogy az ital­bolt vezetője rendszeresen itallal szolgált ki olyan sze­mélyeket is, akik már jól fel­öntöttek a garatra. Ezt jelen­tette a helyi körzeti megbí­zottnak, aki a szükséges in­tézkedéseket megtette, hogy az istenmezeji italboltban is be­tartsák a falra kifüggesztett írást: „Ittas egyént nem szol­gálunk ki.” ★ Kakuik János felsőtárkányi önkéntes rendőr cselekedete is említésre méltó. Tudomására jutott, hogy a faluban több lopást követtek el egymás után. Ezért több esetben figyelő- szolgálatot tartott az éjszakai órákban és ennek során egy idegen férfit látott, aki ruhát lopott, az egyik lakásból. A tettest ugyan nem tudta elfog­ni, de megfelelő személyleírás után a rendőrök kézre kerí­tették a tettest F. L. mezőkö­vesdi lakos személyében, aki kilenc lopást követett már el a környéken. ★ Nagy István Petőfibányán él és dolgozik. Az egyik januári napon munkakörével kapcso­latosan ellenőrzést végzett a Petőfibánya—Ecséd közti út­szakaszon és feltűnt neki egy gyanús személy, akit igazol­tatásra szólított fel. Az illető nem tudta személyazonosságát igazolni, ezért előállította a rendőr; irodára, ahol kiderült, hogy B. J.-nek hívják és a gyöngyösi rendőrkapitányság körözi többrendbeli bűncselek­mény elkövetéséért. És még lehet sorolni to­vább a „hétköznapi” hősiet­eket, amelyeket a megye ön­kéntes rendőrei váttek vég­hez az elmúlt időben. De úgy érezzük, ennyi is elég volt ahhoz, hogy bizonyítsuk: becsülettel állnak helyt ön­kéntes rendőreinek megyénk­ben, maradéktalanul végre­hajtják társadalmi munká­jukat, amelyért csak az el­ismerés és a hála lehet ju­talmuk. Fazekas István pen Dudás Attila, majd kis tűnődés után hozzátette: — meg a sütemény t is ... — Az* tán birkózni kezdtek. A térdig érő Papp Dénes pe­dig beszámolt, hogy az éjszakai roham alkalmával több fog* lyot is ejtett. így telnek a napok a tábor­ban, a felsőtárkányi dombok között, vidáman, mert kék aa ég, s az erdő tele van izga­lommal. Amikor Veres Tibor megkér dezte: — Ki akar hazamenni? ... — Kórusban harsant a válasz: — Senfciii!!!... Kátai Gábor Eszperantó világkongresszus hazánkban A pécsi eszperantó ifjúsági világkongresszus rendezőbi. zottságához beérkezett a 800-ik részvevő jelentkezési lapja. A legnagyobb küldöttséggel a lengyel eszperantó mozgalom képviselteti magát, összesen 370 ifjú eszperantista érkezik Lengyelországból. A második legnépesebb csoport a magyar lesz: 80 fővel. Eddig több mint 20 ország fiai és lányai jelen* tették be részvételüket. TÁBOR A BÜKKBEN Tökfőzelék és alaki foglalkozás — Mire jó az éjjeli roham ?

Next

/
Thumbnails
Contents