Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
A múlt és jelen találkozásának pillanatát örökítettük meg a képen, amely bizonyos fokig még jellemzője a hegyek közé szorult falvaknak, amelyek az utolsó években indultak rohamos fejlődésnek. Mint itt is, Istenmezején, ahol a korszerű bentonitbánya vastraverzei alatt furcsa látni a hátán rozsét cipelő falusi asszonyt. Rangos házaik utcája* jómódú utcák faluja Istenmezeje, ez a hegyek közé zárt, szép fekvésű település, amelynek úgyszólván valamennyi portájáról jár valaki a bányába, a szomszédos Nógrádba, vagy közelébb, a községszéli begy, a Hangyabolvos alá. Valószínű, hogy mtaden bányász megtalálta a számítását, de legszerencsésebbnek mégis a helyben maradók érzik magukat. S nemcsak a munka közelsége miatt, hanem azért is, mert egy idő óta teljesen új, korszerű üzemben dolgozhatnak, élvezvén annak minden előnyét Az 1951-óta művett rosszkúttetői fejtés helyett mégy esztendeje fogtak hozzá a modern bentonitbánya kialakításához s az idei év kezdetével jutottak tói a munkák első szakaszán. Elkészültek a szükséges külszíni .létesítmények: műhely, kompresszorház, transzformátor épült, megtörtént a közművesítés, két hatalmas szalaghidat emeltek a lebetonozott szabadtéri tárolóhely fölé. Gépesítették a külső és belső anyagmozgatást, a korábbival ellentétes, modern termelésre tértek át. A bánya feltárásának, kiépítésének még csak a második szakasza van folyamatban, néhány adat azonban már most is kitűnően érzékelteti, sejteti a jövőt, a sokéves program befejezését kővető időszak várható eredményeit. A nossz- kúttetői bánya tizenöt esztendeje évi tizennyolcezer torma bentonittal indult, kezdett, az új bányában csaknem hetvenezer tonnás termelést jegyeztek fel tavaly december végén. Az istenmezeji hegy kincsét ma már országhatárainkon túl is ismerik: a kibányászott ásvány mintegy 60 százalékát külföldre küldik, Ausztriába, Csehszlovákiába és az NDK-ba exportálják, míg másik 20 százalékának jelentős része közvetve jut tovább az idegen megrendelők felé. Az üzem pétervásári, erdő- kövesdi, istenmezeji, szederkénypusztai és szilaspogonyi dolgozói időről időre jó munkát végeznek. H) szocialista brigádjuk újra meg újra sikerrel oldja meg feladatait Ennek tulajdonítható egyebek között az első féléves 4395 tonnás bentonrt-többlet is, s a termelési értékterv 110,3 százalékos teljesítése. Ebben az évben tovább foly- tatócEk a bányaépítés: lenn a föld alatt — ahol jelenleg éppen a Valerrt-támos biztosítá- sú front kialakításával kísérleteznek — és a föld fedett, ahol egyebek mellett irodaház, 102 személyes fürdő, öltöző készül. Ezt üzenik most, 1966. nyarán a Hangyabolyos alól Hazánk legnagyobb öntözéses szőlőterületét létesítik a verpeléti Dézsa Termelőszövetkezetben. A csőrendszer a jövő évben készül ei. amelynek üzemeltetésével jelentősen emelik majd a szőlőtermést a szövetkezetben. ezek a célok vezették az egri járás vezetőit, amikor elkészítették a járás mezőgazdaságának távlati fejlesztési tervét. A terv messzemenőm számol a természeti, közgazdasági viszonyokkal, a központosítással- L l Verpeléti óvodások kozott Vöröstéglás házacska, s kiterjedt nagy kert — ez a verpeléti napközis óvoda birodalma. Ideális birodalom. A kertben dús fűszőnyeg, pompázó színes virágokkal, árnyat adó kamasz diófákkal, piros kis padokkal, körben perdülő hintával, bájos, miniatűr lécházikóval. Kedvükre játszhatnak itt a kisember- kék, s igazán kellemesen, othonosan, vidáman tölthetik idejüket. Korán van még, nyolc előtt. Az apróságok, a birodalom Ida lakói, csak most szállingóznak. Aztán máris nagy hancúrozás kezdődik a fűben, csilingelő, gyöngyöző kacagásokkal kergetöznek a fák körül vagy kedvenc játékaiknak örvendeznek. A vezető óvónő, Makó Mihályné mondja: — Kezdetben úgy kellett összeszedni a gyerekeket.. A „kezdet” régen volt, a 40-es évek végén. A hároméves terv idején. Övoda, falun??! Az emberek idegenkedtek, húzódóztak a szokatlantól. A.kkor könnyen kimondták felette az ítéletet: felesleges. Most pedig már el sem tudnák képzelni a falu életét nélküle. A verpelétiek — nyugodtan állíthatjuk — éppúgy büszkék immár napközis óvodájuk létére, mint kiváló dohányukra és szőlőjükre. A kis birodalomban három óvónő és két dajka vigyáz 56 apróságra. S bizony, az az óvoda, ahová valamikor még toborozni kellett a gyerekeket, most már szűknek mutatkozik. Tavaly idényjellegű napközit indítottak, s idén is nyitottak — uz iskola egyik tantermét rendezték be, más hely híján, 25 gyerek számára. Élet kívánta szükség, hogy a tanteremnél megfelelőbb otthont kapjanak azok a kis emberkék is, akiknek ma még a dísztelen tanterem jelenti az óvodát. S a verpelétiek nem várnak csodákra: társadalmi segítséggel tervezik a meglévő óvoda bővítését. Önerejüket adják, hogy a nemes terv valósággá legyen. gyón lejtős, szántókén* vadó művelése nehézkes és nem gazdaságos. A tavalyi terv szerűit earn a területen erdőt és mintegy 1200—1300 hold legelőt fognak létesítem. A rétek területét a termelő- szövetkezetekben csökkentik, a víztelenített területeken kertészeteket létesítenek, ami jelentős anyagi haszonnal jár. A járásban mindenféle gyümölcs eredményesen termeszthető. A területek lankás lejtőin a talajmunkák, a permetezések gépesíthetek. A távlati terv szerint éppen ezért a gyümölcsös terület mintegy 1200 —1500 holddal növekszik. Ugyancsak indokolt a nagyarányú szőlőtelepítés is. A távlati terv 4000 hold telepítést irányc« elő, s ez lehetővé teszi, hogy a régen is nagy hírnévnek örvendő egri szőlővidék újra a tójjelegnek megfelelő borokat termeljen. A távlati terv előirányozza a háztáji szőlőterületek rekonstrukcióját is. A járás északi területén levő termelőszövetkezetekben a gyenge terméseredmények miatt a mezőgazdaságból származó jövedelem igen kevés. A rossz domborzati és közgazdaráfordítással lehet termelni. Éppen ezért igen fontos ezeknek a közös gazdaságoknak a megerősítése, amelyet szintén előirányoz a távlati terv. Az állattenyésztésben is jelentős feladatok vannak, amelyek megvalósítása feltétlenül szükséges. Jelenleg a kis területtel és kevés állattal rendelkező termelőszövetkezetekben nincsenek meg a feltételei a korszerű tenyésztői munkának. A távlati terv célul tűzte ki a kisebb termelőszövetkezetek egyesítését. Ez lehetőséget nyújt majd a megfelelő állatállomány kialakítására, korszerű istállók, gazdasági épületek létesítésére, s a valóban nagyüzemi tenyésztés megvalósítására. Az egyesítések lehetővé teszik majd a közös gazdaságok specializálódását, a korszerű gépek alkalmazását is. A tervek egyelőre még csak papíron léteznek. Hosszú évek munkája szükséges ahhoz, hogy valóra váljanak. A járás eddigi eredményei azonban zálogul szolgálnak arra, hogy a tervekből, elképzelésekből a szorgalmas, előrelátó munka nyomán mielőbb valóság fakadjon. Sok ezren keresik fel a híres, gyógyhatású bükkszéki strandot. A vizet Salvus néven palackozzák, amelynek jelentős részét exportálják. Üdülőhelyek, gyógyfürdőt és gyógyintézetek; timsós, kénes, szénsavas gyógyforrások ennyit említ az Űj Magyar Lexikon Párádról s környékéről. Ennél többet említhetünk mi, hiszen e kincses táj, ez az egyedülálló egészségügyi terület járásunk tartozéka ... Modem, korszerűen felszerelt szanatóriuma és kórháza van Párádnak, s ezekben háromhetes kezelési idő alatt több mint 400 ember gyógyul. — Éghajlat, gyógyvíz, diéta — a gyógyítás e három fontos tényezőjét említi a kórház laboratóriumi szakorvosa, ár. König Teréz is. Csodálatos a táj kiimája. A A Mátra kincses tája völgyet magas hegyek védik a szelektől. Az éghajlat enyhe, a nyári középhőmérséklet nem éri el a 20 fokot. S a természet külön jótéteménye — a gyógyvizek. Az emésztőszervi megbetegedésekben szenvedőket a gyógyító vizek több fajtájával is megajándékozta e tájék: van timsós (fürdővíz), vasas (óhutai Clarisse-forrás) és kénes tartalmú (klasszikus parádi víz). Párád betegeit nem béklyózza a szigorú kórházi rend. Sokat sétálhatnak a szabadban, jó levegőn. Szórakozásuk igényesen biztosított: gazdag könyvtár áll rendelkezésűre, van televíziójuk, s nemegyszer rendeznek zenedélutánokat, hanglemezbemutatókat. A háromhetes kezelési idő programjában két kirándulás is szerepel, Galyatetőre, Kékesre, a közeli üveggyárba, a Mátra legszebb kirándulóhely«!« látogatnak el. Még ha közhelynek számít is a múltra hivatkozni, akkor is meg kell tenni. A Nemzeti Közművelődési Alapítvány, a grófi és bárói világ idején Párád ugyanúgy egészségügyi terület volt, akár ma. De inkább számított egészségügyi rezer- vációnalc, amelyből semmi jó nem származott e tájék „színmagyarjainak”. — A kórház rendelőintézeti feladatot is teljesít — mondja König Teréz doktor. — Heti háromórás szakrendelést ad a község lakóinak. Belgyógyászati és laboratóriumi szakrendelést. Párád valóban egészségügyi övezet, s az övezetből nem kirekesztettek e tájék lakói sem. Qlzenet a 'dőcuiq if abőhjm al&L A hegyvidéki közös gazdaságokban több ezer holdnyi levegőn egyre inkább tért hódít a juhtenyésztés. Az erdők aljában, a meredek domboldalakon több nyáj legel. Egerbocson is néhány év alatt ugrásszerűen fejlődött a juhállomány, s most már 1200-nál több juh legelészik négy nyájba szakítva. A hegyvidéki termelőszövetkezetekben hasznot hajtó ágazata ez a gazdálkodásnak, peesenyebárányaik eljutnak Európa több msMgáha ,Van- júbói, juhtermékből is milliókkal gyarapítják a közösség kasszáját. „ ....... .....„ ................... .............__________________ jú lius 3L, , isse. Távlatok a hegyvidéki mezőgazdaságban Jobban, korszerűbben gazdálkodni, az adottságokat megfelelőbben kihasználni — A járás szántóterülete jelenleg 45 900 katasztrális hold. Ebből mintegy 6300 hold nasági viszonyok miatt a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is csak magas
