Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

A múlt és jelen találkozásá­nak pillanatát örökítettük meg a képen, amely bizonyos fok­ig még jellemzője a hegyek kö­zé szorult falvaknak, amelyek az utolsó években indultak ro­hamos fejlődésnek. Mint itt is, Istenmezején, ahol a korszerű bentonitbánya vastraverzei alatt furcsa látni a hátán rozsét ci­pelő falusi asszonyt. Rangos házaik utcája* jómó­dú utcák faluja Istenmezeje, ez a hegyek közé zárt, szép fekvésű település, amelynek úgyszólván valamennyi portá­járól jár valaki a bányába, a szomszédos Nógrádba, vagy közelébb, a községszéli begy, a Hangyabolvos alá. Valószínű, hogy mtaden bá­nyász megtalálta a számítá­sát, de legszerencsésebbnek mégis a helyben maradók ér­zik magukat. S nemcsak a munka közelsége miatt, ha­nem azért is, mert egy idő óta teljesen új, korszerű üzemben dolgozhatnak, élvezvén annak minden előnyét Az 1951-óta művett rossz­kúttetői fejtés helyett mégy esztendeje fogtak hozzá a mo­dern bentonitbánya kialakítá­sához s az idei év kezdetével jutottak tói a munkák első szakaszán. Elkészültek a szük­séges külszíni .létesítmények: műhely, kompresszorház, transzformátor épült, megtör­tént a közművesítés, két ha­talmas szalaghidat emeltek a lebetonozott szabadtéri tároló­hely fölé. Gépesítették a kül­ső és belső anyagmozgatást, a korábbival ellentétes, modern termelésre tértek át. A bánya feltárásának, kiépí­tésének még csak a második szakasza van folyamatban, néhány adat azonban már most is kitűnően érzékelteti, sejteti a jövőt, a sokéves prog­ram befejezését kővető időszak várható eredményeit. A nossz- kúttetői bánya tizenöt eszten­deje évi tizennyolcezer torma bentonittal indult, kezdett, az új bányában csaknem hetven­ezer tonnás termelést jegyez­tek fel tavaly december végén. Az istenmezeji hegy kincsét ma már országhatárainkon túl is ismerik: a kibányászott ás­vány mintegy 60 százalékát külföldre küldik, Ausztriába, Csehszlovákiába és az NDK-ba exportálják, míg másik 20 százalékának jelentős része közvetve jut tovább az idegen megrendelők felé. Az üzem pétervásári, erdő- kövesdi, istenmezeji, szeder­kénypusztai és szilaspogonyi dolgozói időről időre jó mun­kát végeznek. H) szocialista brigádjuk újra meg újra si­kerrel oldja meg feladatait Ennek tulajdonítható egyebek között az első féléves 4395 tonnás bentonrt-többlet is, s a termelési értékterv 110,3 szá­zalékos teljesítése. Ebben az évben tovább foly- tatócEk a bányaépítés: lenn a föld alatt — ahol jelenleg ép­pen a Valerrt-támos biztosítá- sú front kialakításával kísérle­teznek — és a föld fedett, ahol egyebek mellett irodaház, 102 személyes fürdő, öltöző ké­szül. Ezt üzenik most, 1966. nya­rán a Hangyabolyos alól Hazánk legnagyobb öntözéses szőlőterületét létesítik a verpeléti Dézsa Termelőszö­vetkezetben. A csőrendszer a jövő évben készül ei. amelynek üzemeltetésével jelentősen emelik majd a szőlőtermést a szövetkezetben. ezek a célok vezették az egri járás vezetőit, amikor elkészí­tették a járás mezőgazdaságá­nak távlati fejlesztési tervét. A terv messzemenőm szá­mol a természeti, közgazdasági viszonyokkal, a központosítás­sal- L l Verpeléti óvodások kozott Vöröstéglás házacska, s kiterjedt nagy kert — ez a ver­peléti napközis óvoda birodalma. Ideális birodalom. A kertben dús fűszőnyeg, pompázó színes virágokkal, árnyat adó kamasz diófákkal, piros kis padokkal, körben perdülő hintával, bájos, miniatűr lécházikóval. Kedvükre játszhatnak itt a kisember- kék, s igazán kellemesen, othonosan, vidáman tölthetik ide­jüket. Korán van még, nyolc előtt. Az apróságok, a birodalom Ida lakói, csak most szállingóznak. Aztán máris nagy hancú­rozás kezdődik a fűben, csilingelő, gyöngyöző kacagásokkal kergetöznek a fák körül vagy kedvenc játékaiknak örvendeznek. A vezető óvónő, Makó Mihályné mondja: — Kezdetben úgy kellett összeszedni a gyerekeket.. A „kezdet” régen volt, a 40-es évek végén. A hároméves terv idején. Övoda, falun??! Az emberek idegenkedtek, húzó­dóztak a szokatlantól. A.kkor könnyen kimondták felette az ítéletet: felesleges. Most pedig már el sem tudnák képzelni a falu életét nélküle. A verpelétiek — nyugodtan állíthatjuk — éppúgy büszkék immár napközis óvodájuk létére, mint ki­váló dohányukra és szőlőjükre. A kis birodalomban három óvónő és két dajka vigyáz 56 apróságra. S bizony, az az óvoda, ahová valamikor még tobo­rozni kellett a gyerekeket, most már szűknek mutatkozik. Tavaly idényjellegű napközit indítottak, s idén is nyitottak — uz iskola egyik tantermét rendezték be, más hely híján, 25 gyerek számára. Élet kívánta szükség, hogy a tanteremnél megfelelőbb otthont kapjanak azok a kis emberkék is, akik­nek ma még a dísztelen tanterem jelenti az óvodát. S a ver­pelétiek nem várnak csodákra: társadalmi segítséggel tervezik a meglévő óvoda bővítését. Önerejüket adják, hogy a nemes terv valósággá legyen. gyón lejtős, szántókén* vadó művelése nehézkes és nem gaz­daságos. A tavalyi terv sze­rűit earn a területen erdőt és mintegy 1200—1300 hold lege­lőt fognak létesítem. A rétek területét a termelő- szövetkezetekben csökkentik, a víztelenített területeken ker­tészeteket létesítenek, ami je­lentős anyagi haszonnal jár. A járásban mindenféle gyü­mölcs eredményesen termeszt­hető. A területek lankás lej­tőin a talajmunkák, a perme­tezések gépesíthetek. A távlati terv szerint éppen ezért a gyü­mölcsös terület mintegy 1200 —1500 holddal növekszik. Ugyancsak indokolt a nagy­arányú szőlőtelepítés is. A táv­lati terv 4000 hold telepítést irányc« elő, s ez lehetővé te­szi, hogy a régen is nagy hír­névnek örvendő egri szőlővi­dék újra a tójjelegnek megfe­lelő borokat termeljen. A távlati terv előirányozza a háztáji szőlőterületek re­konstrukcióját is. A járás északi területén le­vő termelőszövetkezetekben a gyenge terméseredmények miatt a mezőgazdaságból szár­mazó jövedelem igen kevés. A rossz domborzati és közgazda­ráfordítással lehet termelni. Éppen ezért igen fontos ezek­nek a közös gazdaságoknak a megerősítése, amelyet szintén előirányoz a távlati terv. Az állattenyésztésben is je­lentős feladatok vannak, ame­lyek megvalósítása feltétlenül szükséges. Jelenleg a kis te­rülettel és kevés állattal ren­delkező termelőszövetkezetek­ben nincsenek meg a feltételei a korszerű tenyésztői mun­kának. A távlati terv célul tűzte ki a kisebb termelőszö­vetkezetek egyesítését. Ez le­hetőséget nyújt majd a meg­felelő állatállomány kialakítá­sára, korszerű istállók, gazda­sági épületek létesítésére, s a valóban nagyüzemi tenyésztés megvalósítására. Az egyesíté­sek lehetővé teszik majd a közös gazdaságok specializáló­dását, a korszerű gépek alkal­mazását is. A tervek egyelőre még csak papíron léteznek. Hosszú évek munkája szükséges ahhoz, hogy valóra váljanak. A járás eddigi eredményei azonban zá­logul szolgálnak arra, hogy a tervekből, elképzelésekből a szorgalmas, előrelátó munka nyomán mielőbb valóság fa­kadjon. Sok ezren keresik fel a híres, gyógyhatású bükkszéki strandot. A vizet Salvus néven palackozzák, amelynek jelen­tős részét exportálják. Üdülőhelyek, gyógyfürdőt és gyógyintézetek; timsós, ké­nes, szénsavas gyógyforrások ennyit említ az Űj Magyar Lexikon Párádról s környéké­ről. Ennél többet említhetünk mi, hiszen e kincses táj, ez az egyedülálló egészségügyi terü­let járásunk tartozéka ... Modem, korszerűen felsze­relt szanatóriuma és kórháza van Párádnak, s ezekben há­romhetes kezelési idő alatt több mint 400 ember gyógyul. — Éghajlat, gyógyvíz, diéta — a gyógyítás e három fontos tényezőjét említi a kórház la­boratóriumi szakorvosa, ár. König Teréz is. Csodálatos a táj kiimája. A A Mátra kincses tája völgyet magas hegyek védik a szelektől. Az éghajlat enyhe, a nyári középhőmérséklet nem éri el a 20 fokot. S a termé­szet külön jótéteménye — a gyógyvizek. Az emésztőszervi megbetegedésekben szenvedő­ket a gyógyító vizek több faj­tájával is megajándékozta e tájék: van timsós (fürdővíz), vasas (óhutai Clarisse-forrás) és kénes tartalmú (klasszikus parádi víz). Párád betegeit nem bék­lyózza a szigorú kórházi rend. Sokat sétálhatnak a szabad­ban, jó levegőn. Szórakozásuk igényesen biztosított: gazdag könyvtár áll rendelkezésűre, van televíziójuk, s nemegy­szer rendeznek zenedélutáno­kat, hanglemezbemutatókat. A háromhetes kezelési idő prog­ramjában két kirándulás is szerepel, Galyatetőre, Kékesre, a közeli üveggyárba, a Mátra legszebb kirándulóhely«!« lá­togatnak el. Még ha közhelynek számít is a múltra hivatkozni, akkor is meg kell tenni. A Nemzeti Közművelődési Alapítvány, a grófi és bárói világ idején Pá­rád ugyanúgy egészségügyi te­rület volt, akár ma. De inkább számított egészségügyi rezer- vációnalc, amelyből semmi jó nem származott e tájék „szín­magyarjainak”. — A kórház rendelőintézeti feladatot is teljesít — mondja König Teréz doktor. — Heti háromórás szakrendelést ad a község lakóinak. Belgyógyá­szati és laboratóriumi szakren­delést. Párád valóban egészségügyi övezet, s az övezetből nem ki­rekesztettek e tájék lakói sem. Qlzenet a 'dőcuiq if abőhjm al&L A hegyvidéki közös gazdaságokban több ezer holdnyi levegőn egyre inkább tért hódít a juhtenyésztés. Az erdők aljában, a meredek domb­oldalakon több nyáj legel. Egerbocson is néhány év alatt ugrásszerűen fejlődött a juhállomány, s most már 1200-nál több juh legelészik négy nyájba szakítva. A hegyvidéki termelőszövetkezetekben hasznot hajtó ágazata ez a gazdálkodásnak, peesenyebárányaik eljutnak Európa több msMgáha ,Van- júbói, juhtermékből is milliókkal gyarapítják a közösség kasszáját. „ ....... .....„ ................... .............__________________ jú lius 3L, , isse. Távlatok a hegyvidéki mezőgazdaságban Jobban, korszerűbben gaz­dálkodni, az adottságokat megfelelőbben kihasználni — A járás szántóterülete je­lenleg 45 900 katasztrális hold. Ebből mintegy 6300 hold na­sági viszonyok miatt a nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is csak magas

Next

/
Thumbnails
Contents