Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
f Egri járás... Hatóra — egy hónap óta, hogy egyesült a volt pétervásári járással — a Blikktől a Mátráig terjed. Változatos táj. A Bükk vadregéoyes mészkősziklái, a Mátra lankái, dombok, erdők, rétek, gyors hegyi patakok,, völgyekbe szorult falvak, a hegyek aljában füstöt eregető gyárkémények e vidék jellegzetességei. A legnagyobb járása ez a megyénknek, 48 községében 74 ezren laknak és majdnem 209 ezer holdnyi területen gazdálkodnak, 'zömében termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tábláin. A járás múltja hasonló a környékbeli hegyvidéki falvakéhoz, az egyházi és világi nagybirtokok árnyékában, apró várai tövében keskeny parcellákon, meredek domboldalakon termesztették a kukoricát, búzát, árpát, s akiknek nem jutott föld, azok ezrével vándoroltak sommásnak, cselédnek az alföldi, dunántúli megyékbe, Németországba, • ezrével indultak útnak tengerért álra is azzal a reménnyel, hogy végleg hátuk mögött hagyják a nyomorúságot. Szegény nép lakta e vidéket, meglehetősen nagy elmaradottságban, villany, víz nélkül, egészségtelen körülmények közepette. Dúlt a morbus hungaricas, s minden hatodik embert a tuberkulózis vitt a sírba. A| palócvidék azonban e nehéz körülmények kö-l zepette is kivirágoztatta népi kultúráját: Eu-I rópa-szerte híres táncosaik, ragyogó népviseleteik messze földön híressé tették e vidéket.. Most e változatos táj lakói boldogulását! szolgálja minden: Ostoros, Verpejét bora, a! Bükk mészköve, andezitje, a Mátra erdeje, várad üdülőketvonzó környezete, turistaházak,, várad üdülőket vonzó környezete, turistaházakl üdülők, gyermektáborok, Dem,jen és Andornak! olaja,_ a hegyi juhásza tok, gyárak, a nehéz kö-| rüimények között is mindjobban termő földek,! mind a járás fejlődésének bizonyítékai, az! utóbbi két évtized kedvező változásainak eredményét Gondok is akadnak persze: a rossz termelési körülmények a mezőgazdaságban, elha-! nyagolt utak, nehézkes közlekedés, stb. De mind összébbszűkül e gondok folyója, s a jövő; kedvezőbb lehetőségek között alakítható majd ] az egykori pétervásári járással összefogva. E gondokról, örömökről, a járás lakóinak mai életéről adunk ezúttal ízelítőt képekben és sorokban. Pétervásárán a lakáshelyset nem változott Volt mezőváros, volt székhely, s most már minden rang nélkül — nagyközség. Az áttelepülés milyen változásokat hozott a lákáskérdés- ben? Tapasztalható-e enyhülés, vagy minden maradt a régiben? — e kérdésekre kértünk választ Hasznosi Jánostól, a Pétervásári Községi Tanács vb-titkárától. Negyvennyolc lakáskérelmet tart nyilván a pétervásári tanács. Nyolc család igényét már sikerült kielégíteni. Ha az így maradt 40-ből a jogosulatlan kérelmeket (9—10) leszámítjuk, a gond akkor sem kisebb: 22 lakást igényelnek a Mező- gazdasági Gépészképző Szakiskola oktatói; 6 lakást pedig az idetelepülő intézmények,vállalatok stb. vezetőinek kell fenntartani. A gond tehát továbbra is gond marad... Oltják a Mátra szómját Hatalmas gépek marják, tépik a Köszörűs-völgy oldalát, hogy helyet készítsenek a gátaknak. Álmok a bükki szén felett séges szellőztetését. A bánya korszerűsítésével párhuzamosan természetesen tovább épül, szépül a csehi lakótelep is, amelyet egyébként talán a szomszédos község és Szűcs tervezett összevonása után az ide költöző tanács fog a jelenleginél erőteljesebb ütemben fejleszteni, alakítani. — A bányatelepet azonban nem bízzák csupán a jövőre, dolgoznak, nap nap után tesznek érte valamit a jelen emberei is. Éppen mostanában készült el a régi centrálé főépületének átalakítási, bővítési terve, nagyrészt társadalmi munkával a megye legkorszerűbb tornatermét készítik itt el a sportolni vágyó csehieknek. Gondolnak a kultúra házára is: addig is, amíg el nem döntik egy újabb építését, rendbe hozzák a régit, moziját alkalmassá teszik a szélesvásznú filmek vetítésére. Az elképzelések szerint a közeli hetekben vagy hónapokban megoldják az Április 4. utca' M■ ganygőzös kivilágítását, újabb ■ parkokat létesítenek, s az i egyik közepére kedves szobrot ■ várnak. ! S még várnak valamit: leg- t türelmetlenebbül talán azt a- 18 lakást, amit oly régen kér- ä nek, s amelyre Egercsehibera , már oly nagy szükség lenne, í A nem teljesen kielégítő közlekedésen a víz nélküli fünc dőszobás házakon kívül egyéb- t ként ez a lakáskésedelem az- egyetlen komolyabb panasz a z lakótelepen. A Bükk régi ki»-'- cse feletti 1957-ben létesítették a szilvásvárad! pisztrángteiepei, amelyben 41) mazsa enesíes P*^1* rangot nevelnek. Gondoztuk Simon Károly, nagy szakértelemmel neveli az erten.es halakat. 1966. július 31, vasárnap Jl i — i— - ——- * ~ ~ ■ ******* ■" ****** ■■ ~ ~ “ ■ - — — — , . , Két járás „házassága" Irodákból üzemek — Messze Tan Eger Ez év június végén történt i a várt és sóikat vitatott esc- j meny: a pétervásári járás „há- < zasságra lépett” a hasonló i adottságokkal gazdálkodási t körülményekkel bíró szóm- i szádjával, az egri járással. 1 Azóta egy hónap telt el, s e s jelentős esemény hatásairól ■* kértünk felvilágosítást Hegyi Jánostól, az Egri Járási Ta- s nács vb-elnökétől. Elsősorban azokról a ked- 1 vező jelekről szólt Hegyi Já- ‘ nos, amelyek a járási székhely 1 megszüntetéséből adódtak. Itt 1 ugyanis egy sor iroda szabadult fel a járási szervek elköltözésével. Mi lett e helyi- eégiek sorsa? A kép biztató. A volt járási tanács épületében konfekcióé üzemrész kezdheti meg munkáját, ahol 80—100 nőnek és férfinek tudnak munkát adni. A környékbeli lakosság is nyer a többi hivatal megszüntetésével, mert ezeknek a helyiségeiben televízió, háztartási gépjavító műhelyeket, gépkocsiszervizt létesítenek, és sok utazgatástól mentik meg a Fétervására környékbelieket. A volt tanács egyéb épületeiben a KIOSZ kisebb üzemet rendez be, ahol kávéfőzőket gyártanak. A Nemzeti Bank helyiségeit körzeti orvosi, fogászati és gyermek-szakrendelőknek tervezik átalakítani, és sor kerülhet a tüdőgondozó bővítésére is. A volt járási pártbizottság épületét a mezőgazdasági szakiskola kapja, ahol nyolc tantermet alakítanák ki az egykori irodákból, s ez remélhetőleg alapot ad arra, hogy később szakközépiskolává rangosod- jék e tanintézet, s akkor a környékbeli falvak ifjúságának továbbtanulása is biztosított lesz, az érettségi mellé mezőgazdasági szakmát is kapnak a tanulók Az összevonással ötvennel esőkként e vidéket irányító közigazgatási alkalmazottak száma (ezek egy része a környező községek és termelő- szövetkezetek vezetésébe ^ került, mások Salgótarjánban, Egerben kaptak szakképzettségüknek megfelelő állást). Gondot okoz az ügyintézésben, hogy Egerbe kell járni a volt pétervásári járás lakéinak. Gond ez Istenmezején, ahonnan tetemes útiköltséggel, egy nap elvesztésével lehet az új járási székhelyre eljutni, gond ez Mátraballán és Mátrade- recskén, ahol az autóbuszjáratok hiánya miatt hajnal háromkor kell kelni, hogy nagy kerülővel, többszöri átszállással időben a járási székhelyen lehessenek Éppen ezért, hogy a távolság megnövekedett a falvak és járási székhely között, igen nagy gondot fordítanak arra a járási tanácsnál, hogy lehetőleg minden ügyet, amely nem haladja meg a helyi tanácsok hatáskörét, ott helyben intézzenek. Ez felelősségteljesebb munkát követel a községi tanácsoktól, de megerősíti azt a jogos követelést is, hogy állandóan növekedjék a helyi közigazgatási szervek hatásköre, hogy csak a valóban nagyon fontos ügyekben kelljen Egerbe utazgatni. S ha ezt sikerül elérni, akkor minden bizonnyal a volt pétervásári járás lakói is mindjobban egyetértenek a „házassággal”. pútok simítják a lenyesett hegyoldalt: tavasz óta építik Párád szélén a köszörűs-völgyi víztárolót A mátrai regionális vízmű részeként készül a hatalmas, háromszázötvenezer köbméteres nyílt medence a nevében is szereplő Köszörűs-patak és a lefutó csapadékvíz felfogására, A tárolóhoz korszerű tisztítóberendezés csatlakozik majd, amely az első lépcsőben mintegy 12 kilométeres csővezetéken keresztül biztosítja Párád és Parádfürdő napi 2 millió liternyi ivóvíz-szükségletét. A márciusban elkezdett építkezés értéke hozzávetőlegesen 30 millió fariirt. A jelenleg dolgozó száz-százhúsz ember és az őket segítő gépek nem mindennapi munkájának jellemzésére elegendő csupán néhány érdekesebb adatot megemlíteni. Közel kétszázezer köbméternyi földet kell megmozgatniuk, s akkora gátat emelnek ma jd, amelynek hosz- sza 170 méter, magassága 22, koronaszélessége 6, talpszélessége pedig 130 méter! A munka dandárja a következő hónapban kezdődik, amikorra a 24. számú út mellett kialakul a bázis: felépülnek a munkásszállók, raktáraik, irodák, megérkezik majd az erősítés, újabb emberek, gépek jönnek a Köszörűs-völgybe. Tájékozódásunk szerint 1968. őszére készülnek ed első feladatukkal, majd ezt követően a második lépcsőben hozzáfognak a szomszédos községek: Óhuta, Bodony, Recsk, Mátradercske és Mátrabaüa vízellátásáriak megoldásához is. Kotró, dózer hangoskodik, dömperek forognak a fák között, csákányok alakítják, lakező hónapok, évek, milyen sors vár az itteni bányákra? Nos, elöljáróban elmondhatjuk, hogy nincs ok az aggodalomra, jóllehet igaz a szóbeszéd, miszerint a szarvaskői üzem felett kimondták már az .ítéletet. Az Eger környéki bá- nya termelése ugyanis időköz- ! ben mind gazdaságtalanabbá | vált, így legcélszerűbb mie- I lőbb felszámolni. A Gyöngy- | virág-tárót már az idén be- ] zárják s két éven belül be- i fejezik a munkát a Dobó fejtésen is. Különösebb változást azonban nem hoz: szükség lesz továbbra is az embereire, mivel segítségükkel akkora kapacitásúra kívánják felfejleszteni az egercsehi bányát, mint jelenleg a szarvaskői és a csehi együttesen. Az elkövetkező öt esztendő végére ugyanis megteremtik £ feltételeit annak, hogy az egercsehi üzem naponkén mintegy 90 vagon — a jelenleginél jobb minőségű — barnaszenet adjon. Az idei össze befejeződő nagy rekonstrukci ót további korszerűsítések kö vetik. Néhány technológiai új donság már a közeljövőben i várható. Egyebek között be vezetik majd a hidrauliku meddőszállítást, kísérleteke végeznek a KWB 2-es maró hengeres gépi jövesztésre, ha eredményesnek bizonyü sor kerül mielőbbi üzemszer alkalmazására is. Tervezik még, hogy bővíti a szénosztályozót, ventillátoi építenek a Beniczky 2-es ak nára, s ezzel megoldják a északkeleti bányamező szűk A Bükk-vidék egyik régi kincse, hírvivője, sok lakóijának kenyéradója, otthon-teÍ remtője a barnaszén. Múltja, jelenje ismert És a jövője...? Vajon mit hoznak a követ-
