Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
A kongresszus tiszteletére: Kétszer akarnak győzni A modernség az ácsszakmába is betört. A hajdani nyeregtetőket formáló kötőácsok ma már lapos tetőket hagynak maguk után, így aztán arra a mostoha sorsra jutottak, hogy egy-egy építkezés befejezése után szinte nyomuk sincs munkájuknak. Mert ha megköt a beton a zsaludeszkákat csomókba rakják, ha kész az épület, lebontják az állványokat. .,„.1 k_ Lehet, hogy 1|| erre a sorsra jut majd az egri bankirodaházon dolgozó Zsilákó ácsbrigád is, talán nevük is feledésbe merül, pedig ez a brigád igazán megérdemelné, hogy az építők ke- zött majd őket is megemlítsék . „ t — 1962-ben a líceum födémcseréjénél került össze a társaság. Azt is mi csináltuk — nem kis büszkeséggel emlékezik vissza a brigád „történelmére” Zsilákó János brigádvezető, akit 1951-ben külön kikérőlappal hoztak vissza Budapestről a megyébe az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői. — 82-ig külön-külön dolgoztunk, szétforgácsolva az erőt, az időt. Elhatároztuk: közösen mégiscsak jobban lehet dolgozni, brigádot alakítottunk. Igazunk lett. Megalakítottuk a brigádot és most már odáig jutottunk, hogy az év elején versenyt indítottunk a szocialista brigád cím elnyeréséért. Nem szeretnénk szégyenbe maradni. Az a véleményünk, ha kimondtuk, hogy versenyt indítunk, akkor nyerjük is meg. Ügy érezzük, eddig mindent megtettünk. Tízen vagyunk a brigádban, úgy is mondhatnám: tíz ács, tíz munkatárs »tíz jó barát. Segítjük, tiszteljük egymást,. Nincs balesetünk, nincs igazolatlan mulasztásunk. Mig külön-külön dolgoztunk, csak magunkra vigyáztunk, most egymásra, Már ezért is megérte. Nálunk nincs kivétel, a brigádban mindenki egyforma. Ezt mutatja a kereset is: a brigád összkeresetét elosztjuk a brigád számával és így jön ki a havi fizetésünk. Ebből persze az kövekezik, hogy mindenkinek egyformán kell dolgoznia. Nincs panaszunk. Mindenki úgy hajt, úgy dolgozik, ahogy tud. Meg különben sem lehet lazsálni. Ha az ácsok megállnak, akkor a többi munka i6 szünetel. Az épület falán hosszú transzparens hirdeti: Kongresszusi munkaversenyben vagyunk ... — Amikor hozzánk is elérkezett a kongresszusi munkaverseny híre, összeültünk és elhatároztuk: augusztus 15-e helyett már július 30-ra befejezzük a bankirodaház ácsmunkálatait. Egységes volt a vállalás és azonnal hozzákezd- tünk a munkához. Az eső miatt ugyan két napunk már kiesett, de ha lesz anyagunk, akkor teljesíteni fogjuk. Rajtunk semmi sem múlik. Csak legyen anyag ... Gyöngyös, a vállalat központja, nincs messze Egertől. Reméljük, hogy a Zsilákó ács- brigádnak meghallják kérését. Sebestyén István a 48 évével a legidősebbnek számít a brigádban. És hogy mennyire igaz, hogy a „lapos modernségé betört az ácsszak mába azt rz 6 esete is bizonyítja. Nyeregtetőket készítő köfőács volt és át kellett állni a zsaluzásra. Kilenc oklevél bizonyítja, hogy ehhez is ért... — Ez a brigád egy ütőképes brigád, igazán mondom, jó kollektíva. Egy-két ember nem Ä mezőszemerei Dózsa Termelőszövetkezet termelésének pirofilja az aprómagtermesztés és a baromfinevelés. Az elmúlt években jelentős állami támogatással korszerű csibenevelő és tojóház épült a szövetkezet majoréban, és a nagyüzemi baromfitenyésztés feltételeinek megteremtése után valóban korszerű módszerekkel korszerű körülmények között végzik ezt a munkát A szövetkezet idei tervei között 70 ezer naposcsibe felnevelése és értékesítése szerepel. Eddig már három turnusban neveltek fel és adtak át összesen 30 ezer vágnivaló csibét, a későbbiek során pedig még 40 ezer csibe nevelésére és értékesítésre kerül sor. Egy-egy turnusban 10 ezer csibét nevelnek a korszerűen felépített elő- és utónevelőkben. A felnevelt csibéket nemcsak a felvásárló vállalatnak értékesítik, hanem a lakosságot közvetlenül is ellátják azáltal, hogy a szövetkezet saját elárusító standján Budapesten az idén már 65 mázsa csibehúst adtak el. Jól jövedelmezett az idén a szövetkezet 5 ezer férőhelyes tojóházának üzemeltetése is. Az év első felében 406 ezer forint bevételt hozott az értékesített tojásmennyiség. A második félév előrelátható bevételi átlagával együtt éves viszonylatban közel 1 millió forint bevételt jelent tojásból. Az idén értékesített 30 ezer csibe 700 ezer, a későbbiekben értékesítésre kerülő újabb 4 vagon baromfi pedig közel 900 ezer forintot hoz a közösség pénztárába. Ami pedig a jövőt illeti, újabb nagyarányú fejlődés várható. A jövő évi tervek szerint 3 millió forintos bevételt kell eredményeznie a baromfitenyésztésnek. A tervek szerint 100 ezer csibe felnevelését végzik el, ami súlyban Baámitva összesen 10 vagon ér semmit, együtt mégiscsak erősebb az ember. Nem titkoljuk: szeretnénk elnyerni a szocialista brigád címet, és teljesíteni a kongresszusi vállalásunkat. Mert úgy vagyunk mi ezzel a kongresszusi vállalással, hogy aki kenyeret ad, annak segíteni kell. Márpedig nekünk az állam ad kenyeret, hát miért ne segítenénk. Meg, hogy őszinte legyek: ha többet dolgozik az ember, akkor bizony több a pénz is. Mert ez sem utolsó szempont. Meg aztán az sem lenne baj, ha híre, neve lenne ennek a brigádnak. Én tíz évig voltam brigádvezető, tudom, hogy mit jelent egy jó brigád. Sokat, az embereknek is, meg a vállalatnak is. Én az elsők között kerültem ehhez a vállalathoz, tudom honnan indultunk, ismertem az akkori közösséget, az embereket és ismerem most is. össze sem iehet hasonlítani. Nagyot léptünk, nagyot fejlődtünk. Dehát azért dolgoztunk, igy van ez jól. 1. A brigád legfiatalabb tagja Lepsényi Sándor. Az év elején szerelt le a katonaságtól, majd búcsút vett a 23-as vállalattól és „betelepedett” a Zsila- kó-brigádba... — Budapesten egészen más volt a társaság. Ez sokkal jobb, itt sokkal jobban együtt vannak az emberek. örülök, hogy bevettek a brigádba. Volt műkor szabad szombaton, vagy vasárnap is dolgoztunk. Ha a munka így követeli, akkor így kell csinálni. Állni kell szavunkat, el kell nyernünk a szocialista brigádcímet és meg kell lenni a kongresszusi vállalásnak is. a többiek nevében is mondhatom, hogy mindent megtettünk érte. És ha tíz ember egyet akar, akkor nem lehet baj. Márpedig mi egyet akarunk. Kétszer akarunk győzni: a szocialista brigád és a kongresszusi munkaversenyben egyaránt... Már a negyedik emeleten kopognak az ácsok. Néhány nap és a Zsilákó brigád búcsút vesz az egri bankirodaháztól. Lehet, hogy legközelebb már mint ügyfelek jönnek majd ismét errefelé... K. J. 1966. augusztusában gazdag programmal — első alkalommal — rendezik meg Zala megyében a Göcseji napokat. A’ három hetes rendezvénysorozat augusztus 6-án lovasjátékokkal kezdődik. Kiállításokon mutatják be a zalai népművészek legszebb munkáit, az öltözködési kultúra alakulását. A Göcseji napok fénypontja a dunántúli virágünnepély lesz, Zalaegerszegen. Göcseji napok Tartalék, mások kárára... Készülő filmek Balatonlellén tartózkodik Fejér Tamás rendező és forgató- csoportja: a „Harlekin és szerelmese” című játékfilm felvételeit készítik. Rövidesen a Balaton partjára költözik Herskó János és Zsombolyai János csoportja is; itt kezdik majd meg a „Hat nap” című film forgatását. A napjainkban játszódó történet főhőse egy 17 éves lány, aki megpróbál önálló utakon járni. (MTI) Gumiellátási problémák nehezítik a mezőgazdasági munkákat. A kereskedelem rendelt-e kevesebbet, vagy az ipar maradt adós? A tény az, hogy néhány típusú traktorhoz, pótkocsihoz nem lehet kapni gumiabroncsot, vagy ami van, az kevés. A raktári készletből az igénylések arányában kapnak keretet a járási tanácsok, ahol a kiutalásokat osztják el a termelőszövetkezetek között. A kevésből csak keveset tudnak adni, de ezt igazságosan osztják szét. Azaz hogy osztanák, mert az igénylések csak a legritkább esetben tükrözik a valóságot. Nem baj, ha összegyűlik egy kis „tartalék” elv alapján háromszorosát, hatszorosát kérik annak, ami kell. A recski Kékesi Gyopár Termelőszövetkezetnek például egy D4K traktora van. de „nyolc” gumiabroncsot kért. (Azzal sem számolt, hogy feleslegesen kötnének le vele pénzt, mert egy-egy ilyen külső ára ötezer forint.) Egy másik szövetkezet hét erőgépéhez harminc gumiköpenyt kért a III. negyedévre! Kinek és hány gumiköpenyt adjon a járás? Az elosztást rendkívüli módon megnehezíti a termelőszövetkezetek meggondolatlan, „rátartó” követelése, újabb és felesleges gondokat okozva ezzel a gumiabroncs-ellátásban. Az autóközlekedési vállalat felújított gumikat ad a szövetkezeteknek, olyanokat, amelyeket a gyorsforgalmi személy- és teherszállításban már nem használhatnak, de pótkocsikra jók. Az ipar is többet ígér. Várható, hogy javul az ellátás, de akkor is visszatérő gondot okoz majd a rosszul értelmezett tartalékolás... É l £ PSZ. ERDENE: Ulánbátor egyik utcájában egy kis. kerek ablakos bódé áll. Egész nap a kalapácsütések zaja hallatszik innen: ritmusára kissé rekedt hangon dúdol valaki. Szer-Od énekel. Az egész utca ismeri őt. Lassan már három éve, hogy itt állította fel bódéját és itt cipészkedik. Az egyik sarokban gondosan összerakott szakadt kérgű, félre taposott sarkú, lyukas talpú csizmák, cipők, félcipők vannak minden fazonban és méretben. Leggyakrabban akkor énekel Szer-Od, ha a cipő- talpakat szegezi Ha hosszú, bütykös ujjaival megfogja a kalapácsot és talpalni kezdi a cipőket, mindenki láthatja, hogy mesterien érti a dolgát. És észrevéve, hogy milyen lelkiismeretesen dolgozik, nem egy ember önmagára haragszik meg, hogy ilyen gondatlanul viseli cipőjét. Szer-Od nem több harmincnál. Ha felveszi kockás sportsapkáját és bőrzekéjét, olyan fiatalnak és délcegnek tűnik, hogy egy szép nő sem tud elmenni mellette anélkül, hogy lopva rá ne pillantana. Szer-Od cip&z. Vajon hitvány foglalkozás ez? Talán az embereknek nincs szükségük rá? Hiszen mindenkinek keli lábbeli, s a cipő nagyon gyorsan elkopik, és akkor meg kell javítani. Az utcában, ahol Szer-Od dolgozik, munkások, tisztviselők, diákok, tudósok, egyszóval a legkülönbözőbb emberek élnek. gzer-Od majdnem mindenkit ismer, kivéve azokat, akik elegánsan öltöznek és nem hordanak javított cipőt. Természetesen legjobban a gyerekeket ismeri, ök nagyon szeretik az udvaron kergetni a labdát és cipőjüknek folyton leválik a talpa. Mindegyiküknek megvan a maga egyénisége, mindegyikük a maga módján teszi tönkre a cipőt. Szer-Od tudja, kinek kopik el hamarabb a cipője orra, kinek meg a cipője sarka. Ismeri azokat az asszonyokat is, akiknél a tűsarok mindössze néhány napig tart. Ügy tűnhet, hogy minél gyorsabban kopik a cipő, annál jobb a cipésznek. De Szer-Od másképp gondolkodik. Erről neki megvan a maga véleménye. Ű nem táplál melegebb érzelmeket azok iránt, akik gyakran járnak hozzá. Valóban, mi a jó abban, hogy még alig teszi rá az ember a legprímább talpat a cipőre, ráadásul még jól meg is erősíti, aztán hirtelen — nesze neked! — néhány nap múlva ugyanezt a cipőt hozzák vissza teljesen elnyűtten. Hát nem sértő? Az utcában lakó emberek szeretik a cipészüket. Meg aztán Szer-Od is egyformán kedves fiatallal, öreggel. De van úgy, hogy az ember valakit különösen megkedvel, akit a többinél vonzóbbnak tart. Szer-Ódnak szintén szimpatikus volt valaki, s ezt a valakit Cerendulamnak hívták. Cerendulam halvány, nyílt arcú fiatal asszonyka, mélyen ülő fekete szemekkel. Három derék kisfia van. Az ura része- geskedni kezdett és otthagyta a három gyerekkel. Nem köny- nyű szegénynek. Gyakran hozza Szer-Od bódéjába ugyanazokat a kis csizmákat. Valahányszor Cerendulam belépett a bódéba, Szer-Od abbahagyta az éneklést és sokáig elbeszélgettek. És minél gyakrabban látták egymást, annál sűrűbben sóhajtozott SzerOd az asszonyt nézegetve. De Cerendulam betért a cipészhez csizmácskák nélkül is. Ahogy megérkezett, Szer-Odot valami furcsa érzés fogta el, máskor olyan ügyes keze sehogy sem engedelmeskedett, s a kalapáccsal sem találta el a szögek fejét. Egyszer Cerendulam így szólt: — Ma szombat van. Jöjjön el hozzánk ma estei Szer-Od ünneplő ruhát öltött és pontosan a megbeszélt időben bekopogott az asszony ajtaján. — Megjött a suszter bácsi — fogadták örvendezve a gyerekek. Cerendulam finom vacsorát készített és egy üveg bort is állított az asztalra, amelyet a vendég tiszteletére vett. „Milyen jó asszony — gondolta a férfi —, és a gyerekek is milyen kedvesek!” Ezután Szer-Od házikójában esténként sokáig világos volt. A cipész új kiscsizmákat varrt. Egy szép napon Cerendulam ismét elment Szer-Ódhoz három pár szakadozott gyermekcsizmával. Szer-Od félretette a kalapácsot, zavartan elmosolyodott és kinyitotta a ládáját. Három pár új csizmácskát emelt ki belőle. — Én ... én . .. ez ajándék a gyerekeknek . .. fogadd el, kérlek — dadogta Szer-Od —, ezt én nekik ... ajándékba ... Félszegen mosolygott és tétoyán ide-oda rakosgatta szerszámait. Cerendulam szemét elfutotta a könny, s ezek a könnycseppek úgy csillogtak, mint az igazgyöngy. — Cerendulam, kedvesem — mondta Szer-Od. — Nagyon szeretlek. És a fiaidat is ... László Gabriella fordítása Legelőgazdálkodási bemutató A országos legelőgazdálkodási bemutató befejezéseként csütörtökön délelőtt Szanyban gyepgazdálkodási, gépesítési tanácskozást rendeztek, amelyen a mezőgépipar és a mező- gazdaság kétszáznál több szakembere vett részt. Horváth József, a Győr—Sopron megyei Tanács vb-elnökhelyettesének megnyitó szavai után a gyepgazdálkodás gépesítési lehetőségeiről, a fejlesztés irányelveiről dr. Baskay Tóth Bertalan országgyűlési képviselő egyetemi tanár tartott előadást. 1966. július 29., péntek Nyereséges fél esztendő Már a zsebükben éreznek kéthetes jutalékot A Mátraalji Szénbányászati Tröszt szállító, szolgáltató és anyagellátó üzemében tömören így sommázták az idei év első felét: „Már a zsebünkben érzünk tizenhárom napos nyereségrészesedést ...” — Aztán, mintegy a szavak igazolásaként, frissen készült kimutatások, írásos dokumentumok vallottak arról, hogy az itt dolgozók sikeresen oldották meg feladataikat Szembetűnő eredmény 133,2 százalékra teljesítették időarányos teljes termelési tervüket, s ezzel 838 ezer forinttal adtak többet a népgazdaságnak! Jelentősen csökkentették az önköltséget s végső soron az előírt hatvanöt helyett 233 ezer forintos nyereséggel zárták az év első hat hónapját Javult a technológiai és a munkafegyelem. A félév folyamán kisebb kihágásért négy esetben kellett eljárást indítani, s nyolc könnyelmű dolgozót — közöttük négy alkalmazotti állományút is — köteleztek összesen 1104 forintos kártérítésre ... Örvendetes, hogy kevesebb lett a balesetek száma. Az eredmény szembetűnő: februárban például egyetlen sérülés sem történt, s a következő hónapokban is csupán egyszer-egyszier került bejegyzés a nyilvántartási naplóba. Mindebben nagy része van a szocialista munkaversenyÁ SUSZTER nek — amelynek az idén ebben az üzemben is újabb lendületet adtak a XX. pártkongresszus tiszteletére tett külön felajánlások — a kitűnő szervezésnek, jó irányításnak. Mindenki igyekszik Különösebb módszerekről nem beszéltek a petőfibá- nyaiak... Csupán annyit említettek, hogy az éves terveke jó élőre lebontották a legkisebb egységekig: így az üzent minden részében tisztában vannak a soron következő feladatokkal, s — mivel úgyszólván valamennyi gazdasági mutató, megvalósítandó elképzelés teljesítése prémiummal var egybekötve — természetesen ki-ki a legjobb tudása szerim igyekszik. A termelésben, e közös sikerekben egyaránt érdekeltté tették a fizikai és aa alkalmazotti állományban dolgozókat, a jutalmazásoknál nincs kivétel: aki rászolgált megkapja a maga forintját.. Az elvégzett munkát időről időre számon kérik, figyelmeztetik egymást esetleges hátralékaikra, s megbeszélik a kölcsönös tennivalókat a további célkitűzések eléréséért. Szüntelenül keresik a jövedelmezőbb termelési lehetőségeket, igyekszenek gazdaságosabbá tenni a munkafolyamatokat, az idén már a szocialista üzem címért küzdő 55 brigád tagjai mindennapi műszakjaikon túl is újra meg újra bi- zonyságát adják megváltozott ’ életszemléletüknek. Ismételten hangsúlyozzák, hogy nem akar- . nak szürke, „betokozódott” robotemberekké válni: mindig felfelé, előrébb törekednek. Fejlesztik szakmai, politikai tudásukat és annak segítségével rendre megvalósítják terveiket: mind többet, jobbat ad- : nak. Egyre színvonalasabbá ( teszik munkájukat, nagyobb rangot szereznek maguknak,- üzemüknek idehaza és kül■ földön egyaránt. Műszak után Segítik egymást munkahe- : lyeiken és azon túl is: naponkénti kötelességeiket nem zár■ ják az üzem falai közé. Az év ; első felében 1520 óra társadalmi munkát végeztek a petőfi- bányai dolgozók. Részt vettek a lakótelepi óvoda, bölcsőde, iskola, sporttelep és játszótér fejlesztésében, csinosításában. Űttörőparkot építették a gyerekeknek, dolgoztak a közművesítésen, s valahányszor csak kéréssel fordult hozzájuk a zagyvaszántói tsz, egyszer sem , tagadták meg támogatásúkat. Azt mondták, hogy „már a zsebünkben érzünk tizenhárom napos nyereséget...” A hivatalos munkára gondoltak, annak eredményeit bizonygatták a kimutatásokkal. Azt, amit a nyolc órán túl, az üzemen kívül végeztek —■ éppen hogy csak megemlítették. Pedig az a munka is hozott már néhány nap nyereséget, s rajta valamennyi petőfi- bányai, környékbeli már rnostt osztozik. Anélkül is, hogy látná a forintokat ... feyóni) Nagyüzemi baromfitenyésztés Mezőszemerén baromfihús termelését és értékesítését jelenti. A szövetkezet vezetői jelenleg arról folytatnak tárgyalásokat az illetékesekkel, hogy jövőre a jelentős húsmennyiséget biztosító csibék nevelésével és exportcélokra történő értékesítésével is foglalkoznak. I Cs. I.
