Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
ÁTÁNY - PÉLY — KÖMLŐ Falusi nyár -1966 Szintén a nyár előkészítő feladata, a sportklub és a tűzoltóklub megszervezése... A notesz még sok elképzelést foglal magában: Igenis csak tervek kellenek és lelkes emberek, akik megvalósítják a terveket és akkor nem kell kiírni a művelődési ház ajtajára, hogy „a kultúra nyári szünete” ... A „nagy lehetőségekn községe Kömlő a „nagy lehetőségek” községe. Modem, gyönyörű művelődési háza, moziterme és „függetlenített” népművelője van. És nagy kulturális öröksége... — Kihasználjuk azt, hogy az Egerben, Hevesen tanuló gimnazisták vizsga után hazajönnek és irodalmi színpadot alakítunk, A mai magyar irodalmat kívánjuk megszerettetni ezekkel a fiatalokkal és a munkát a télen is folytatni fogjuk — mondja Kiss András, a művelődési otthon igazgatója. Az Állami Déryné Színház a nyáron is lejár hozzájuk., például A néma levente után a napokban az Oké, mister Kovács című darabot mutatják be. A híres kömlői kórus is a nyár folyamán zárja, baráti bankett keretében, az évadot. De nem felejtkeznek el Komlón a gyerekekről sem: havonta kétszer ifjúsági mozielőadásokat szerveznek. A könyvtárossal közösen vasár- naponta dia-vetítéses gyermek- előadásokat fognak tartani, melyre a község idős „mesemondóját”, Kiss Ábel pedagógust is meghívják. Jó működő dzsessz-zeneka- ruk biztosítja a KISZ-tagok táncos szórakozásai.., A kömlői tervek felsorolása is vázlatos. Mégis beszédes, sok mindent bizonyít. Körképünk még vázlatos, mindössze három község nyári kulturális életébe pillantott be. A hibák és az eredmények általánosíthatók. Van bőven feladat, hogy a nyár a népművelésben ne legyen holt idény--. Fóti Péter A nyár falun a munkáé. Kora hajnaltól késő estig feladatot ad a föld, a termés.^ Ám nemcsak a tél a népművelés évszaka, — a jól kiválasztott téma, a jól megválasztott időpont nyáron is vonzza a tartalmas szórakozás híveit. A falu kultúrforradalma nyáron sem állhat meg! A szünidei fiatalok, a munka utáni pihentető szórakozást kereső tsz-tagok nyári kulturális programjáról gondoskodni kell. Körsétánkon éppen erre a kérdésre kerestünk feleletet: biztosítják-e a falusi népművelők az aktív pihenés feltételeit, az értékes szórakozás lehetőségeit? Magtárs vagy — kultúrház! A falu nevelőkara tizenöt tanítóból áll- Ebből nyolc képesítés nélküli, a nyáron vizsgára készül és vizsgázik. Két tanárnő szülési szabadságon van, egy idős tanár pedig nyugdíjba megy. öt tanító nem idevalósi. A végső konklúzió: aki az egész nyarat Átányban töltené és a nyári kulturális programot igazítaná, — olyan nem lesz! De, ha minden jól megy, hely sem lesz! Ha jó a termés — természetesen mindenki ezt kívánja Átányban! — akkor a kultúrház és az iskola egy hónapra, épp úgy, mint tavaly, metamorfózison esik át, és magtárrá „vedlik”. A kultúra házában egy hónapon át zsákok lakoznak, tönkr étévé a padlót, a falat, egereket csalva az iskolába, moziterembe... Az iskola igazgatója, aki egy m a művelődési otthon igazgatója is, Juhász Zoltán, végül azért „összekapar” néhány programot: tv-nézés, kisebb kirándulások szervezése, a KISZ-klubban táncos klubfoglalkozások ... Még a könyvtárról, a dolgozók esti iskolájának és az analfabéta-tanfolyam szervezéséről beszél, aztán megszakad a szózuhatag... — Kilátástalannak csak nyáron látom a helyzetet. Évadtervünket idén is száz százalékra teljesítettük... — mondja igazolásul. Átányból az utóbbi időben 400-ra nőtt az elvándorlók száma: a jobb kulturális lehetőség is vonzotta őket a nagyobb községekbe, városokba ... Mert Átány ezt nemigen biztosítja... A gazdasági vezetőknek, karöltve a „kultúra munkásaival”, meg kell oldaniuk a személyi problémákat: viszonylag stabil népművelő gárdát kell kialakítani! És bármilyen jól is tudjuk, hogy az ország kenyerénél semmi sem fontosabb, mégis ideiglenes, sátor, vagy fólia magtárak, vagy más lehetőségek — amelyeket a vezetőknek kell megtalálniuk — segítségével biztosítani kell, hogy a kultúra háza nyáron is a kultúrát szolgálja... Nincs nyári szünet! Pély község bebizonyította, hogy a személyi feltételek nem határozzák meg, hogy üres, vagy értékes lesz-e a nyár? Egy kis szorgalom, akarás, leleményesség sokat segít! Ugyanis Fodor Pál iskolaigazgató szintén nem függetlenített, mégis, noteszában nem egy széteső nyár programjai sorakoznak, hanem egy átgondolt, rendszerezett, koncepciós kulturális terv körvonalai. — A nyáron is dolgozni fog foto szakkörünk, elsősorban a falusi nyári mezőgazdasági munkák szépségét és nehézségeit örökítjük meg. De éppúgy dolgozik az ifjúsági klub is, sőt még gyakrabban jönnek össze a fiatalok, hiszen vakáció van. Ha van rá lehetőség és igény, akkor TIT-előadásokat is tartunk, elsősorban a nyári mezőgazdasági munkákról. Mi szeretnénk, ha nálunk nem volna: „nyári szünet” — idézi az iskolaigazgató. És a tervek ezzel már nem értek véget: aratás végén, a nagy munka befejezése után, a községtől nyolc kilométerre levő Tisza-parton ünnepük a sikeres közös munkát. A nyár az évad előkészítésének is időszaka: személyes szervezés a dolgozók esti iskolájában, növényápolási és állattenyésztési szakmunkás-előkészítő tanfolyam részt vevőinek kiválogatása. — Aztán közvéleménykutatókká válnak a pélyi népművelők: milyen mezőgazdasági TIT-szakelő- adásokat hallgatnak? — erről érdeklődnek a tsz-tagok között. A közös színházlátogatások után az idei nyáron azt is el szeretnék érni, hogy a legjobban dolgozó tsz-tagokat mozijeggyel jutalmazza a tsz és így közös mozilátogatásokon nézzék, majdpedig vitassák meg a filmélményt. A labdarúgó VB idején (Migend András rajza) A rádió elmondta június 22-én egyik híradásában, hogy Európa második leghosszabb hídja, melyet most avattak fel Franciaországban, egy szigetet köt össze a francia tengerparttal. Elmondta a nevezett híradás, hogy ez a második leghosz- szabb híd 10 és fél méter széles ... De hogy ez a hosszú híd amellett hogy 10 és fél méter széles, milyen hosszú, azt elfelejtette velünk közölni... Szerencsére más forrásból volt szerencsénk megtudni, hogy ez a híd majdnem három kilométer hosszú... így már más. Tíz és fél méterhez a három kilométer, valóban szép teljesítmény. De hát jó lett volna erről is szólni..! ★ A Marica grófnőről írtunk a múltkor, de helyette MARCIA grófnő jelent meg. Persze a MARICA grófnő nem MAR- CSA grófnő, ugyanis az olasz marcia marosának olvasandó... Ez még magában szólva nem lenne nagy baj. De bizony a Marica grófnő szép operett figura, a MARCIA meg távol áll az operettől, nagyon is komoly esemény... A „Marcia su Roma” (olvasd: Marosa szu Róma) kellemetlen emlékű esemény volt annak idején. Ugyanis 1922. október 28-án „Marcia su Roma” (Menetelés Rómába) elnevezés alatt az olasz fasiszta milíciák mentek Rómába, és ezzel a meneteléssel jutott uralomra a fasiszta rendszer Olaszországban. Akkor lett Benito Mussolini miniszterelnök.. . A többit sajnos tudjuk a történelemből... Szóval a Marica egyáltalán nem marcia... Bár a Maries grófnő is elbúcsúzott Egerből és a marcia is, reméljük, végleg elbúcsúzott a történelemből... így van ez jól. (DR. SZEMES) Makai György: VIETNAM Kossuth Könyvkiadó, 1966 Makai György, az elmúlt év egyik nagy könyvsikere, a „Ki voit dr. Sorge?” szerzője a ViFinomszerelvénygryáriak az Adriai tenger partján B Rudié» Marion keresi elvtársait í (Befejező rész) e Ikarus autóbuszunk befutott c B kétezer kilométeres jutalom- 1 kirándulás utolsó külföldi ál- i lomására: Szabadkára. Az eg- x ri Finomszerelvénygyár ki- ( lencven fős, szocialista brigád- i tagokból álló csoportja nem is gondolt arra, hogy egy véletlen folytán élményeik sorozata újabb fejezettel bővül. Indulás előtt Szabadkán égy idősebb férfi lépett autóbuszunkhoz. Látva, hogy magyarok vagyunk, érdeklődött, melyik városból jöttünk, mert ő ismerősök után kutat. Kácsor Gábor, a kirándulócsoport egyik vezetője, a kemény arc- vonású férfi igazolványában egy sárgult könyvecskére lett figyelmes. Hangosan olvasta az adatokat: Rudics Márton. Született: 1910. június 13. Foglalkozása: napszámos. Lakik: Mezőkövesd, Daruszög utca, 13. Párttagságának kelte: 1927. A hosszú bélyegző felirata: Magyarországi Szocialista Munkáspárt mezőkövesdi csoportja. — Már tizenhétéves kora óta párttag — állapítja meg tiszteletméltóan Jedlicska István villanyszerelő. — Hogyan került Mezőkövesdre? — kapcsolódnak egyre többen a beszélgetésbe. — Katonaszökevényként juttattam át Magyarországra — Jugoszláviai táj. etnami Demokratikus Köztársaságban tett. izgalmas kalandokban és veszedelmekben bővelkedő utazásáról visszatér, ve most újabb művel áll olvasói elé. Az „Egy ország — egy könyv” sorozatban megjelent „Vietnam” szerencsésen egyesíti az ismeretterjesztő útirajz, a színes helyszíni beszámoló és a riport elemeit. Vietnam az ellentétek országa. a trópusi természet bámulatosan gazdag' és adakozó — egyes növényfajták egy nap alatt egy métert is nőnek —, de pusztítanak a hatalmas áradások, a tájfunok és az aszály. Nemrégiben még ritkaságszámba ment falun az írástudó, ma az ország egyetemein 26 000 diák tanul. Á hősiesség, az emberi méltóság csodáját nap mint nap végbevivő vietnaminak nemrég még földig hajolva kellett köszönteni a falujába látogató mandarint, s tiszteletteljes csókkal illetnie köpenye szegélyét, a ma tudósának apja még hitt a sárkányokban és a föld alatt lakozó ártó szellemekben. Hogyan tehet meg egy nép két évtized alatt ilyen hatalmas utat, a gyarmati nyomor és elmaradottság poklából az emberi életig, a szocializmus építéséig? Hogyan él. dolgozik, harcol, gondolkozik az egyszerű vietnami, a falusi tsz-elnök, a munkás, a háziasszony, az orvos, a katona? Hogyan él a harcoló Vietnam néoe? Makai keresi a választ a nagy történelmi kérdésekre, keresi a múlt tovább élő hagyományait. de közel visz a távoli ország hétköznapjainak valóságához is. Aki könyvét elolvassa, jobban fogja érteni a délkelet-ázsiai eseményeket, világosabban látja majd, milyen forrásokból táplálkozik a harcoló vietnami nép hősiessége. I Egy régi, megfakult dokumentum kextil elő. A „Tiszántúli Déli Hírlap” (Debrecen) cégjelzéssel ellátott levélpapíron a Magyar Földműves Szakszervezet megbízása szól Rudics Márton raktárkezelő részére. — Több helyen dolgoztam — mondja új ismerősünk. Voltam jegyszedő is a moziban. Később pedig már összekötő Miskolc várossal. Borsodba jártunk az illegális Szabad Népért, a feladatokért és filmért Krajnák Józseffel, akiről ma annyit tudok, hogy villamoskalauz valahol Budapesten. A megbízásokat Zs. Szabó János 19-es kommunistától kaptam, aki politikai feielős és előadó volt. — Heves megyével voit-e kapcsolata? — érdeklődik Szabó Gáspár tmk-laikatos. — 1944. október 18-án történt Éjjel volt. Bárci Istvánék lakásán a csendőrök rám verték az ajtót. Akkor Mezőkövesdről tizenöt elvtársammal együtt Szilvásváradra, a gyűjtőtáborba hurcoltak bennünket a nyilasok. A környékről sok kommunistát szedtek össze. — Egri elvtársak is voltak velünk Szilvásváradon. Nagy József, Balázs Ignác, Hajnal Bertalan, Herendovics elvtár- Bak neve jut eszembe. Ki tudja, hol vannak, ki maradt életben közülük? Hajnal Berci barátomról már hallottam a múlt évben, Egerben, a Szálában lakott akkor. Most? Nem tudok semmit. — Mikor került Jugoszláviába — kérdezik a bervai munkások , — 1947-ben visszaköltöztem Szabadkára, azóta itt élek családommal. A szabadkai bőrgyárban dolgozom, cipőfelsőrész-készítő vagyok. — Mikor számít Magyarországra látogatni? — érdeklődik egyszerre több brigádtag is. — A nyár folyamán szeretnék Magyarországra utazni. Jó volna, ha akkorra néhány régi küzdőtárs, elvtárs, barát címét meg tudnám szerezni — mondta a régi nehéz időkre visszaemlékezve Rudics Márton. A sajtó nyilvánosságával talán ez a kis írás is segíthet az egykori harcostársak címeinek felkutatásában. ^ „ Simon Imre Munkaadóim szállást is adott, később már családtagként számított. Bekapcsolódtam a kommunista párt mezőkövesdi csoportjának munkájába. Sokszor összeütközésbe kerültem a csendőrökkel. emlékezik vissza a huszas évekre Rudics Márton. Mezőkövesdre menekültem. Munkát nem kaptam, az utcára kerültem. Megismerkedtem Bár- czi István famunkással, őhozzá szegődtem el napszámba Gyakran vitatkoznak emberek arról, hogy valamit két szóba kell-e írni, vagy egybe. Vegyünk szemügyre néhány gyakorlati példát! Kölcsey Ferenc 1823-ban még különírta azt, hogy jó kedv: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel... Azóta összetétellé vált, ezért egybeírjuk: jókedv, ugrált jókedvében (azaz; örömében, vidámságában). Ha azonban fokozó értékű határozó előzi meg, ma is az eredeti írásmódot alkalmazzuk: nagyon jó kedve volt. Budapest nagy város vagy nagyváros? Mind a kettő! Ha a két szó (a nagy és a város) kapcsolatát különírom: nagy város. Bármilyen két szó mondattani kapcsolatának jelölésében ez a — különírás! — az ősi, a természetes forma. Bizonyos esetekben a szókapcsolat szóösszetétellé fejlődik, s így a különírást új forma, az egybe- írás váltja fel. Ha a nagy város jelzős szerkezet használatával már nem valamely „méreteiben” nagy város megjelölése a célom, hanem az, hogy a kisváros „városfajtával” Meg lehet-e tanulni a helyesírást ? szemben a nagyváros-ra mint várostípusra mutassak rá: a jelentésnek a megváltozását, illetőleg a régi (eredeti) jelentés mellett ezt az új jelentést más, új írásformávai, az egy- beírással fejezem ki. Kosztolányi Dezső („A bús férfi panaszaidban) az utóbbi értelemben említi a nagyvá- ros-t: A nagyvárosban éltem, hol a börzék déltájt, mikor magasba hág a nap, üvöltenek, és mint megannyi torzkép, az ember-arcok görcsbe ránganak. Hogy valamit különírjunk-e vagy egybe, az gyakran csak az egész gondolat, az egész mondanivaló ismeretében dönthető el. Egyetlen igazi nagyvárosunk Budapest, de idővel Miskolc is nagyvárossá fejlődhet: itt a nagyváros mind a két tagmondatban egybeírandó, mert ,'várostípust” jelöl. A következő mondatban viszont — eredeti jelentésében! — külön keíl írnunk a nagynak mint alkalmi jelzőnek a város szóval alkotott kapcsolatát: Debrecen, Pécs és Szeged is elég nagy város. Látjuk, a helyesírás sem nélkülözheti a dialektikus szemléletet: az írásmód mindig függ a tartalomtól, s a szókapcsolatokban bekövetkezett jelentésmódosulás vagy jelentésmegoszlás igen sokszor új írásformát is teremt, a különírt alak mellett az egybeírt változatot. Ha ezt nem tévesztjük szem elől, akkor helyes írásunk meg fog felelni helyesírásunk (a magyar helyesírás) szabályainak! Dr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus
