Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Visontán dübörög a föld Összeszerelték a 2500-as hányóképzőt Gépalkatrészek vagontételben — Alapozzák a 110 méteres hűtőtornyot — Hatezer köbméter vasbeton — Épül az erőmű Hat család várja a segítséget! »A „Pokolban” lakom, ezért fordulok Önökhöz. Hét csa­lád lakik egy udvarban és ebből egy a „Sátán”, aki évek óta üldözi a többit. Kérem, vizsgálják ki ügyünket, mert már mindenhová fordultunk, eredménytelenül, mert a „Sá­tánnak” sátáni összeköttetései vannak és mindent elintéz. Családokat üldöz és tesz tönk­re, van olyan, akit a sírba kergetett. Próbáltunk cserél­ni lakást, de amikor megtud­ják, hogy a Mária utca 11. szám alatt lakunk, azt mond­ják: ismerik a „földi poklot”, és nincs annyi pénzt, amiért cserélnének. Mindannyian dolgozunk, szeretnénk nyu­godtan élni. Kérem Önöket, a többi szerencsétlen család nevében is, hogy segítsenek.« Újabb lakótömb épül Gyöngyösön A gyöngyösi déli városrész a harmadik ötéves terv során tovább bővül. Újabb 625 lakás építését kezdik el és fejezik be ebben a tervidőszakban. A la­kótömb nagyságát a legköny- nyebben úgy érzékelhetjük, ha összehasonlítjuk a most befe­jezés előtt álló tömbbel, amelynek lakásszáma 800. A két lakótömb szervesen össze­épül, közöttük helyezkedik el a most átadás előtt álló tizenhat tantermes általános iskola. Az újabb, 8/A-val jelölt la­kótömbben hatvan személyes bölcsőde és ötven személyes óvoda is készül. A két tömb között ABC jellegű üzletház és vendéglátó kombinát helyezke­dik még majd el. De idetarto­zik a már átadott új orvosi rendelő is. A tervezők arra is gondol­tak, hogy a lakók minél több szabad területhez, parkhoz jussanak, ezért ezen a részen már ritkább beépítéssel való­sítják meg elképzeléseiket. XJndoritó ez az egri víz. Meleg, ihatatlan. Pfúj! Erről jut eszembe, hogy valamelyik nap reggel nem volt víz. A csapban. A pohárban volt. Azt osztottuk el a család létszámának megfelelően, mindenki kapott négy evőkanál­nyit, hogy tetszése szerint használja fel tuso­lásra, szájöblítésre. Végeredményben négy ka­nál víz, okos beosztással, jelentős mennyiségű. Fiamnak egy egész kanálnyi megmaradt, erre viszont a feleségem csapott rá. Ügy éreztem magam, mint a Szaharában az eltévedt turista. Négy korty az élet. Négy cso­dálatos korty ebből a csodálatos, lágy sima­sága egri vízből. Es a Szaharában érezhettem imagam azért is, mert ott sincs ember, aki figyelmeztesse a tikkadt vándort: Vigyázz, a legközelebbi oázis javítás alatt! (—á) / Újszerű kezdeményezés, széles körű társadalmi összefogás Gyöngyös szölő-gyümölcs- kultúrájának rekonstrukciójára Gyöngyös város több év­százados szőlő- és gyümölcs- kultúrája az utóbbi két—há­rom évtizedben hanyatlott. A város hajdan híres szőlőskert- jeinek területe jelenleg 27 szá­zalékkal kisebb, mint 1940- ben. A termőterület csaknem fele 25 évnél régebbi telepíté­sű, de nem ritka a 60—70 éves szőlőterület sem. Folyamato­san romlott az állomány faj­taösszetétele. Már már azzal kell számolni, hogy ha nem történik megfelelő intézkedés, a város elveszti szőlőtermelő tájjellegét, s ez mind a belföldi ellátás, mind pedig az export érde­kek szempontjából káros vol­na. Hasonló helyzetben van­nak a vidék valaha nagy tö­megű árut szolgáltató gyümöl­csösei is. A város és a járás pártszervezete, a tanács, vala­mint a földművesszövetkeze­tek járási központja, a vidék termelőszövetkezetei és a Ha­zafias Népfront éppen ezért közös programot dolgozott ki Gyöngyös szőlő- és gyümölcs- kultúrájának rekonstrukciójá­ra. A gondosan előkészített. 1966—70 között megvalósítan­dó terv egyszerre és sokolda­lúan gondoskodik mind a nagyüzemi, mind pedig a ház­táji telepítésekről. Az ezzel kapcsolatos felmérések során mindenekelőtt azt határozták meg, mely területen gazdasá­gos a nagyüzemi telepítés, s mely területeken célszerűbb a háztáji művelés. Eszerint, az eddigi 400 holdhoz a város négy közös gazdasága a kö­vetkező évben további 224 hold szőlőt telepít, összefüggő táblákban nagyüzemileg mű­velhető módon oldják meg a 40— 60 éves, elöregedett tőkék­ből álló, némelykor 20—30 szá­zalékban tőkehiányos háztáji szőlők felújítását is. A prog­ram ezzel kapcsolatban hang­súlyozza, hogy a termelőszö­vetkezeteknek csak úgy, mint a tagoknak az az érdeke, hogy a háztáji területet vég­legesen jelöljék ki. Ennek ér- tíekéoen a közös munkában élen já­ró tagoknak lehetővé teszik — közgyűlési határozattal —, bogy örökhasználatú új telepítésű háztáji szőlőhöz és gyümölcsöshöz jussanak. Az egy tagnak juttatható te­rületet 400 négyszögöl szőlő­ben és 200 négyszögöl gyü­mölcsösben jelölték meg. Az új telepítés termőre fordulá­sáig — négy évig — a terme­lőszövetkezeti tagok megtart­ják az általunk jelenleg is használt — általában szétszórt parcellákban elhelyezkedő ré­gi szőlőt is. A negyedik évi szüret után a régi szőlőt visszaadják, s azt a szövetkezet saját üzemterve szerint hasznosítja. A telepí­téshez a termelőszövetkeze-.ek, illetve az OTP háztáji terme­lési kölcsönt folyósít. A köl­csönök kezesei a közös gazda­ságok lesznek. Kielégítő mó­don rendezték azt az új tele­pítéssel kapcsolatban felme­rülő Problémát is, hogy mi tör­ténjék akkor, ha a szőlő—gyü­mölcs telepítést végző gazda szövekezeti tagsága valami­lyen okból — például halál­eset miatt — megszűnik. Ha az elhunytnak belépő örököse van, akkor az az összes jogok­kal és kötelezettségekkel együtt automatikusan örökli az új telepítésű szőlőt és gyű* mölcsöst, ha nincs olyan örö- köse, aki belépne a termelSj szövetkezetbe, akkor a termei leszövetkezet vezetősége másüi tagot jelöl ki, de annak — * törvényes örökös részére —4 meg kell téríteni a telepítő* költségeit. Külön problémát jeleni} hogy a városhoz tartozó sár* hegyi területek nagyüzemi műveléssel sem most, sem a jövőben nem hasznosíthatók gazdaságosan. A megoldás váj gül is egybeesett azzal a kö-j rülménnyel, hogy a város ipái ra az utóbbi években erős fej­lődésnek indult. A megnőve* kedett ipari lakosság helyi el­látása, a hét végi „aktív piheí nést” biztosító lehetőségek megteremtése, a nyugdíjasok! foglalkoztatása és más hasonló szempontok szólnak emellett} hogy a sárhegyi területet kerti szövetkezet keretében haszno. sítsák. A város e területeket 400 négyszög­öles parcellákban 30 évre bérbe adja az érdeklődők­nek, az első kertszövetkezet má» meg is alakult a városban. Mind a kertszövetkezeti tagok, mind pedig a háztáji telepi* tők hegyközséget alakítanak} s ennek keretében bizonyos tennivalókat közösen oldanak meg.. Lehetőségük lesz példá­ul arra is, hogy fölösleges téri mékeiket közösen értékesíti sék. Eger, Mária n. 11., innen jött a levél szerkesztőségünk­be. Hat család nevében író­dott, a hetedik lakó, Gyetvai Andrásné ellen. Nem volt nehéz meggyő­ződnünk a levél igazságáról: bárkit kérdeztünk a Mária " utcában Gyetvainéról, egy jó szót sem hallottunk, össze­férhetetlen, áskálódó, köteke­dő. Naponta veszekedik, hol az egyikbe, hol a másikba kőt bele. A lányával együtt rettegésben tartja az udvar lakóit. Mindenki fél tőle, még azok is, akikhez maga Gyctvainé küldött el bennün­ket, hogy érdeklődjünk. Sértegeti a felnőtteket, a gyerekek előtt azzal szórako­zik, hogy trágár kijelentése­ket tesz. Hat család szenved miatta. A pokol lakói már mindent megtettek, egyik szervtől a másikig mentek, de hiába. Pedig a hat család megérde­melné, hogy a hatósági, az igazsági szervek is szétnézné­nek a Mária út 11-ben. Már csak azért is, hogy bebizo­nyítsák: a „Sátánnak” nin­csenek sátáni összeköttetései. Hat család várja a segít­séget. — koós — Le fekszünk... nem fekszünk... Hát ez bizony fo­gas kérdés, mert bár­ki beláthatja, hogy ... Kajevác vélemé­nye szerint lefek­szünk. Mert ugye, mit is tehetne mást eb­ben a nemzetközi po­litikai és gazdasági helyzetben egy ország, ha egy másik ország, szóval, értik ugye ... Burbulya szerint naná, hogy lefek­szünk. Próbáljunk ne lefeküdni, kiesünk a KGST-ből és fityiszt kapunk, de nem Moszkvicsot... Puszpáng Alfonz szerint politikailag is le kell feküdnünk, mert ebben az eset­ben a szovjet labda­rúgó-válogatott győz, s amennyiben győz. még Fokföldön is megértik, hogy a szov­jet űrkutatási prog­rammal nem lehet kukoricázni. Bölönyi már előre megjósolta, hogy a magyar labdarúgó-vá­logatott azonnal le­fekszik a szovjet vá­logatott előtt, amint összekerülnek, nem mintha a fiúk nem tudnának akár tizet is rúgni Jasin Háló­jába —, de nem le­het. Le kell feküdni! Petymegi szerint nem kell lefeküdni, mert az feltűnő len­ne, elég, ha két—há­rom öngólt rúgunk, amit biztos meg is tesz1 a magyar válo­gatott ... naná, hogy megtesz, amikor ugye... szóval, ér­tik... Mindezek utón most a legteljesebb tanácstalanság lett úrrá rajtam. Tény­leg: ez politikai kér­dés. Mert tételezzük fel, hogy nem fek­szünk le a szovjet válogatottnak — ter­mészetesen lefek­szünk, de tételezzük fel, hogy mondjuk, Barátinak és a csa­patnak hiába beszél­nek —, akkor mi lesz a Szovjetunióval? Megverjük a szovjet válogatottat, az ki­esik a legjobb nyolc közül és ettől a pil­lanattól kezdve nincs több Vosztok és Koz­mosz, sőt csak azért nem száműznék Ja- sinékat Szibériába, mert megállna az anga<ra\ erőmű is? Hallatlan veszélyes dolog ez! Sőt! Azt fogják mondani a Fehér Házban, hogy meg­gyengült a Szovjet­unió védelmi ereje, mert lám, még Lon­donban is kikap­tak .., Sőt! Az is előfor­dulhat, de erre gon­dolni sem jó, hogy megtorpan Mihail Romm, Jevtusenko a leningrádi balett. — Ki vállalhatja ezt a kockázatot?! Na ugye, hogy senki. Le kell feküdni, hiába, ez már így van. Es, ha netalántán, véletlenül, mégis tényleg a szovjet vá­logatott jobb játéká­val megver bennün­ket, akkor legalább elsuttoghatják: — Hiába, le kellett feküdnünk a Szov­jetuniónak ... De mi van, ha mi győzünk? A, mi ak­kor sem jövünk za­varba, szemrebbenés nélkül elmondjuk majd, hogy szó sem lehetett lefekvésről, hiszen: ... uram, hol él maga? Hol vannak már azok az idők ... Ez, kérem, sport és nem politika ... „ I. (ßari) C ötét van. Kellemetlen ez ** az út. Fullasztóan me­leg a nyári este. Lehangolóan zakatolnak a kerekek. Utazunk. Unalmasan váltogatják egy­mást az állomások. A távoli városok fényei tompán villódz. nak. Semmi megborzongató tett, ellenállásra szólító vágy. Egyetlen élet az unalomban: kis szőke gyereket figyelek. Pillanatonként felugrál. Sír, aztán abbahagyja, nevet és virgonc grimaszokat csinál. A szőke gyerek anyját fi­gyelem. Visszafogja a kis kó­pét. Utazunk. Már a térdemen áll poros cipőjével, órámat hallgatja meg, Parker-tollamat cibálja ki a zsebemből. Játszik. Beszélgetünk. Hová való a kis szőke ördög? Jár-e óvodá­ba és mit szeret a legjobban játszani? Ö megmutatja játékát, a kis sárga gumiautót. Szájába ve­szi és kiharapja kerekeit. — Nem szabad — szól a ma­ma, és elveszi a kisautót. A kisfiú sír. Meg kéne vi­gasztalni. .. Utazunk. Aztán megint mosolyog. Új­ra felpattan a padra, sőt az ablakba is fel szeretne másai ni. Menni bárhová... mozogj ni. Rugdalja a térdemet. Csupd por már a nadrág, de az ú® nem unalmas és mintha fris­sebb ritmust zakatolnának má* a kerekek. — Mindjárt leszállunk —? szól a kisgyerekhez az anyja. A kis szőke kacag. Végre l»i hullik a kupébörtön fala. Le­szállunk és nem kötik meg mozgását korlátok. A kisfiú anyja is elmosolyo­dik, hiszen kacag a srác. És elindul a kisfiú a kupéba! Ki, el, menjünk már. Mozogj rohangál és nevet. — Helyes kisgyerek. Lassít a vonat. — Aztán jól viselkedj, mert! megver édesapád — mondom nagy komolyan. — Az asszony szomorúan néz: — Most verte meg, az édes­anyjával együtt. Utazunk... Sötét van. Kellemetlen ez a* út.. Mmm3 1966. július 22., péntek Építik az ideiglenes kazán­telepet, amely központi fűtést, a szállásoknak télre meleg vi­zet, a konyhának pedig gőzt ad. Az 1500 személyes kony­hán július elseje óta bőséges és ízletes kosztot főznek, a katonák is elégedettek véle. Kedden zöldborsóleves, csikós tokány galuskával és gyü­mölcs volt az ebéd. Reggelit és vacsorát is főznek, napon­ként 600-700 személynek. Az Erőmű Beruházási Vál­lalat és a tervező irodák egy­mással szemben, az építkezés tőszomszédságába, új helyisé­gekbe költöztek. Most alapoz­zák a 110 méter magas hűtő- tornf'okat. Vasbetonba ágyaz­ták az erőmű kétszer 100 me­gawattos egységének üzemi főépületét és kirajzolódnak a segédépülettömbök vonalai, ahol az erőmű kiszolgáló üze­meit, az irodákat és a szociá­lis részlegeket helyezik el. Tömbösítéssel építkeznek, elő­re gyártott elemekből szerelik a mintegy 200 méter hosszú, egyemeletes épülettömböt. A toronydaru mellett a földből emelkednék a vasbeton pillé­rek. Az előre gyártott eleme­ket pár száz méterei távo­labb állítják elő. Naponta 300—400 köbméter betont épí­tenek be, mintegy hatezer köbméter vasbetont helyeztek el az alapokba. Mintegy 150 méter hosszúságban húzódik az 5x4 méteres vasbeton alag­út, ahová az erőmű technoló­giai vezetékei csatlakoznak. Hernyótalpas daruval, 20 ton­nás árbócdarukkal az acélváz szerkezeteket emelik helyült­re. Csillepályára helyezik a 14 méter hosszú, 12 tonnás be­tonacélszerkezet. Gépekkel emelik 15, később 36 méter magasra. Az acélvázakon biz­tonsági övön tartják magukat az emberek és (toronymagasból imyítják a roppant kolosszu­sok emelését, szerelését Dózerok, billenőplatós, nagy tehergépkocsik dohognak, hordják, túrják a töltést. Lent, a mélyben fürge mozgású vib- róhengert vezet egy övig me­zítelen fiatal férfi. (Katona, de civilben hengervezető.) TD zenötezer köbméter földel hengerel, döngöl az alapok közé. Ezer tonnaméteres szov­jet gyártmányú kazánszerelí toronydaru fog ide beáUani, annak kell biztos alapot te­remteni a töltésen. A holnap erőműve előtt a pernyetér alapjai már állnak. Most szerelőteret rendeztek be itt. Éjjel-nappal, két mű­szakban dolgoznak. A reflek­torok és a gépek most mesz- sziről kapják az áramot. De 1970-ben a visontai lignitből előállított villamos energiát bekapcsolják az országos há­lózatba, Dr. Fazekas László ban eresztették helyére a 280 tonnás gépegységet. Négy lánctalphordó kocsi segédke­zett, ezek egyenként 32 tonná­sak és széles lánctalpaikon lassan, de biztonságosan ha­ladnak roppant terhükkel a terepen. A kotrógép súlya ösz- szesen 1350 tonna. Szárelésén géplakatosok, szegecselők, vasszerkezeti lakatosok, állvá­nyozók és hegesztők dolgoz­nak. A 2-es számú szerelőtéren két darab, egyenként 40/10 tonnás darút állítanak fel, amivel az 560-as vedersoros kotrógépet szerelik. Határidő: augusztus 31. De már vagon­tételben érkeznek az óriási szállítószalag alkatrészei. En­nek szállítását és szerelését készítik elő, hogy idejében összekössék az erőművet a bá­nyával és a szállítószalagon folyamatosan érkezhessen majd feldolgozási helyére a visontai lignit. Baj, hogy az egyik helyen megcsúszott a nagyút—visontai vasútvonal töltése, ezért ideiglenesen Lu­dasra kell irányítani az érke­ző gépeket és alkatrészeket és onnan vontatóval szállítják Visootára. A 2500-as hányóképző már elkészült, most tartják a ter­helési próbát. A két 32'5 ton­nás önjáró Derick-daru szere­lésével egy kicsit késtek, de Dörgő János szocialista bri­gádja vállalta, hogy augusztus 20-ára átadják. A1 szerelőcsarnokoktól, a da­ruk, a kotrógépek világából széles aszfaltút kanyarodik keletre. Ez az építőipar „biro­dalma”. Hány vállalat, hány szakma képviselője dolgozik az erőmű, a szállások, a szo­ciális épületek és a raktárait építkezésein? Nem vállalko­zom a teljes és a végleges fel­sorolásra. A magasépítési munkákat az ÉM. 22-es Álla­mi Építőipari Vállalat végzi. Társ-generálkivitelező az ÉM. Üt- és Vasútépítő Vállalat. Alvállalkozók: ÉM. Csőszere­lőipari Vállalat, ÉM. Gép- és Felvonószerelő Vállalat, ÉM. Földmunkát Gépesítő Válla­lat, ÉM. 31-es Állami Építő­ipari Vállalat. Visontán jelenleg az 1200 főt is meghaladja az építő­munkások létszáma, de ké­sőbb 2500—3000 emberre szá­mítanak. Négy sorban elké­szült már 14 épület, összesen 28 lesz majd. Itt laknak most az építkezésen dolgozó kato­nák, az építők egy része, és ide várják majd a német és a szovjet szerelő szakmunká­sokat. Az úttest túlsó oldalán épül a kommunális sor: üzlet­házak, szabó- és cipészmű­hely, KISZ-klub, presszó és rendőrségi őrs — sorolja Fábi­án Ferenc főépí tésveze tő-he­lyettes. Három hete múlt, hogy Vi­sontán jártam. Mi újat, mi­lyen változást láttam most, a hét elején? Először is a déli aknánál hiába kerestem a gépszerelési üzemet. Elköltöz­tek, a Tévén-tanyán, a nagy daruk környékén találják őket, mondta az új „házigaz­da”, az egyik alvállalkozó fi­atal szakmunkása. De hol van már a Tévén-tanya? Tágas, vadonatúj szerelőcsarnokok állnak a helyén. Egyiken-má- sikon még villanyszerelők dol­goznak, vagy az épületek kö­rül az utat és a csatornákat építik, de a 3-as számú szere­lőcsarnokban már berendez­kedett a gépszerelési üzem vezetősége. Az egyes csarnokban az 1200-as marótárcsás kotrógép alkatrészeit tárolják és innen irányítják a szerelését. A ne­gyedik csarnok is elkészül augusztus 1-ig, ez lesz a 4.400- as hányórendező „vezérkará­nak hadiszállása”. Elkészült a 32/5 tonnás mozgcdarú, ami a nagy hányórendező és a szalag szereléséhez kell. Kicsit távo­labb a szerelőterek végleges térvilágításán és az erőátviteli berendezések telepítésén dol­goznák. Földkábelokat húznak és helyeznek el, pirosbamára sült fiatal munkások dolgoz­nak mindenütt. Sürgős a mun­ka, 380 voltos árammal elek­tromotorokat, darukat, he­gesztő dinamókat, légkomp­resszorokat és különféle elek­tromotorokat hajtanak majd. Az újabb gépekhez áram kell, de nincs elegendő segédmun­kás, azért villanyszerelők ás­sák a földkábel helyét. Nem nagy lelkesedéssel, de elszánt akarattal és fegyelmezetten dolgoznak — mondta Kovács Tamás, a gépszerelési üzem villamos részlegének vezetője. Tolnai István az 1200-as : kotrógép szereléséért felelős. Kilencvenöt ember és sok nagy gép parancsnoka ő. Az , elmúlt hét végére összeszerel­ték a kotrógép alapépítményét és a hidraulikával egy darab­UTAZUNK

Next

/
Thumbnails
Contents