Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

’’Hass, alkoss, gyarapítás!” Foglalkoztatottsági és az életszínvonal alakulása az új tervidőszakban amely előzetes számítások sze­rint mintegy négyszeresen ha­ladja majd meg a második öt­éves tervbeli emelkedést. Célszerű végül röviden vá­zolnunk az életszínvonal emel­kedésének fogyasztási, bolti előirányzatait. Mérséklődik az ötéves terv során a családi kiadásokban az élelmezési költségek hányada, s korszerűbbé módosul a vásá­rolt élelmiszerek összetétele is. Csökken a gabonafélék, s nö­vekszik a feldolgozott élelmi­szerek — különösen a kon­zerv-, mélyhűtött —, valamint a hús, a tej és a tejtermékek, valamint a zöldség és a gyü­mölcs fogyasztása. Messze a leggyorsabban — mintegy 40 —45 százalékkal — emelkedik a tartós fogyasztási cikkek for­galma. (Néhány jelzőszám: a lakosságnál levő hűtőgépek mennyisége 1965-höz mérten 1970-ig mintegy a négyszere­sére, a tv-készülékek száma a kétszeresére bővül.) Hozzáve­tőleg 20 százalékos a bútorfor­galom növelési előirányzata, s mintegy 11—13 százalékos a ruházati cikkek — ezen belül különösen a korszerűbb, pél­dául szintetikus alapanyagú ruhák — eladásának várható emelkedése. Rendkívül fontos tényezője az életszínvonal emelkedésének a tervezett 300 ezer új lakás is. Az adatok csupán a ma reá­lisan számításba vehető alsó határt jelölik. A tartalékok gyorsabb kiaknázása, például az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől várható társadal­mi előnyök felfelé kerekíthetik ezeket a számokat! Tábori András Á tv-tulajdonosok jogai... ♦ Egy év garancia ♦ Három év szavatosság ♦ Nyolc nap javítási idő ♦ Öt azonos hiba után új készülék Azt már valamennyien tud­juk, hogy a televízió házhoz szállítja a londoni VB-t, az Angyal kalandjait, a Tankes kapitányát és a Böbe babát, de azt már jóval kevesebben, hogy a vásárlás és a javítás után milyen jogaik is vannak a te­levízió-tulajdonosoknak. Ezt bizonyítja az a népi ellenőrzési Talajzárás Az idei aratásra általában jellemző a komplex munka- szervezés. A gabonát arató kombájnok után a szalmalehú- zók állnak munkába és nyomukban járnak a talajművelő gépek, hogy mielőbb földbe kerüljön a tervezett másodve­tés. Tavaly nem sikerült minden tarlót felszántani, az idén arra is jut kapacitás, hogy mar az összegyűjtött szénák kö­zött lezárják a talajt, mielőtt az veszítene a nedvességéből. A besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet szellőháti dű­lőjében Szabó László és Szabó Pál traktorosok együtt von­tatják a nagy teljesítményű és hasznos munkagépet. JUpniiLtSn.3 „ 1966. július 19., kedd egyrészt többen állítják elő az adott termékmennyiséget, más­részt a meglevő létszám ter­melékenyebben dolgozik. Nos, a harmadik ötéves terv az ipa­ri termelékenység mintegy 24 —27 százalékos emelkedésével számol, ami azt jelenti, hogy a termelés növelése hozzávető­leg 70—80 százalékban a ter­melékenységi forrásból szár­mazik majd. Erre pedig nem­csak azért van szükség, mert ez jelenti belső tartalékaink hatékony, gazdaságos kihasz­nálását, hanem azért is, mert a korábban szinte korlátlan munkaerő-utánpótlás forrásai kiapadóban vannak. Ily módon a népgazdaság nem mezőgaz­dasági ágaiban — az előző öt év 360 ezres létszámnövekedé­sével szemben — mintegy 240 —260 ezerrel emelkedik csak a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottságról szól­va külön mérlegelni kell a fia­talok elhelyezési gondjait is. Figyelembe kell venni, hogy ebben az ötéves tervben áll­nak majd munkába az ötvenes években született nagyobb lét­számú korosztályok, s a lét­számbővítés már említett „ke­retét” számottevő arányban ők foglalják el. A fiatalok mun­kába állítása — egyszersmind a népgazdaság érdeke — azt kö­veteli, hegy az általános is­kolát végző évfolyamoknak legalább a fele a mezőgazda­ságban találja meg élethiva­tását. Ennek természetesen egész sor feltétele van, a fa­lusi fiatalok kulturális lehető­ségeinek gyarapításától, a munkadíjazás színvonalának és formáinak fejlesztéséig. A reáljövedelemnek másik fontos mutatószáma: hozzáve­tőleg 40 százalékkal emelkedik a különböző pénzbeni társadal­mi juttatások értéke. Lényeges előrelépés, hogy tovább csök­ken a tervidőszakban a mun­kások és a parasztok társadal­mi juttatásainak különbsége. A parasztság mintegy 18 szá­zalékos életszínvonal-emelke­désében egyébként, az előirány­zatok szerint, többséggel sze­repelnek a közösből és kisebb: arányban a háztájiból szárma­zó jövedelmek (noha — ter­mészetesen — a háztáji terme­lés növelésével is számolunk). A pénzbeni társadalmi jut­tatások különösen fontos ele­me: a nyugdíj. Előzetes szá­mítások szerint több mint 20 százalékkal növekszik a nyug­díjasok száma, s az átlagnyug­díjak összege is, bár szerényen, de emelkedik. A bevezetőben említett ada­tokból kitűnik, hogy a reáljö­vedelmeken belül túlnyomó aránnyal, mintegy 9—10 száza­lékkal szerepel a reálbéreme­lés, ami az életszínvonalat közvetlenül köti a végzett munka mennyiségéhez, minő­ségéhez. Ide sorolható olyan jelentős ösztönző is, mint pél­dául a nyereségrészesedés, öt esztendő gazdasági fejlő­désének irányszámaival ismer­kedik mostanában az ország közvéleménye. Aligha csodál­ható, hogy — különösen a nép­gazdaság szakkérdéseiben já­ratlanabb újságolvasók — min­denekelőtt az életszínvonal elő­irányzott emelkedésének fel­felé ívelő grafikonját kísérik nagy figyelemmel. Kétségtelen viszont, hogy valósághű képet életkörülményeink ötéves táv­latáról csak oly módon kapha­tunk, ha az erről közvetlenül tudósító adatokon túl, legalább hozzávetőlegesen megismerke­dünk a terv irányával, gazda­ságpolitikai csomópontjaival. Két ilyen elvi tényezőre uta­lunk ezúttal, s mindenekelőtt közvetlen érpályák kötik o^ze az életszínvonallal, a reiv gazdaságpolitikai germee az * törekvés, hogy- valóban reá^ lis, mértéktartó es megalapo­zott növekedést tervezve- el- borban belső tartalékainkat Ä ki hatékonyabban, szakszerűbb kifejezésmóddal élve: intenzív, minőségi fejlő­dést érjünk eL Másrészt, ® hez szorosan kapcsolódva, oly módon éljünk a 5­dekeltség l^et«*g^ IS szerinti ek*ztás elveú társadalmunk e gazdasági morális törvényét. Ami a terv mértéktartó, re a­lis jellegét illeti: a fejlődést összefoglalóan kifejező mutató, a nemzeti jövedelem növeke­désének üteme hozzávetőleg az előző öt év színvonalam ma és nem változik a nem- £8 SvSm - más szóval: az országban előállított uj^er­A^ossá^S^tásiaiapja, fvSn TäTFSÄ ^llO százalékkal emelkedje­nek a számok azonban csu- páffnafy átlagok körvonal­sr r ssftíKtó­^Lássuk mindenekelőtt az wS említett reáljövgebm mutatót Ismeretes, hogy kifejezi egyrészt » keresők tartottak, tehát ^Síilitikai céljaihoz « sr ssfffÄ Zsákokban, magtárakban a termés fele a füzesabonyi járásban Füzesabonyi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya érté­kelte a járás termelőszövetke­zeteinek aratási, betakarítási munkáját. A termelőszövetke­zetek által beküldött jelenté­sek összesítése Után a követke­ző kép bontakozott ki. Július 16-ig a járásban lévő 21814 hold aratnivalóból 8200 holdnyi területen fe­jeződött be a kalászosok betakarítása. Ez a terület 37,5 százalékát teszi ki. A learatott terület többségén — 7032 holdem — gépekkel végezték el a mun­kát. Mintegy 5900 holdon kombájnok takarították be a termést. z Közel kétezer holdon befe­jezték az őszi árpa aratását, míg a rozsnak nyolcvan száza­lékát takarították be a hónap feléig. Búzából a vetésterület 37 százalékán, tavaszárpából pedig a terület 21 százalékán került sor a betakarításra. A járás termelőszövetkeze­teinek többsége már több százholdas viszonylatokkal méri a learatott terület nagy­ságát és Besenyőtelken, Fü­zesabonyban, Kálban, Feldeb- rőn, Tófalun, Poroszlón és Ká­polnán a közös gazdaságok már betakarították gabonater­mésüknek mintegy ötven szá­zalékát. Sarudon és Besenyő­telken több mint 700, a füzes­abonyi Petőfi és a feldebrői Rákóczi termelőszövetkezetek­ben 600, Kál két termelőszö­vetkezetében pedig közel 1200 holdról került a magtárakban a gabona. A járási értékelés szerint a 61 kombájn és az aratógépek folyamatos, jó munkája követ­keztében zökkenőmentesen halad a gabonafélék betakarí­tása. A gépek most vasárnap is dolgoztak a járás egész te­rületén s a gabonaterület öt­ven százalékáról zsákba, mag­tárakba került a gabona. Az aratás után a legtöbb he­lyen folyamatosan halad a szalmalehúzás és a tarlóhán­tás. A járás területén három és félezer holdon végezték el ezt a munkát az erőgépek, a tervezett területmennyiség 14 százalékán. Feldebrőn 300, Kálban 250, Kápolnán 200, Sa­rudon és Mezőtárkányban 150 holdon végezték el az aratás utáni szántási, tarlóhántási, talajelőkészítési munkálato­kat. A felszántott terület­mennyiségből 1066 holdat az őszi, több mint 600 holdat pe­dig mélyszántással a jövő évi tavasszi vetések alá készítet­tek elő a szövetkezeitek erőgé­pei. A járásban egyre több gép szánt nyúj­tott műszakban és növek­szik a két műszakban dol­gozó erőgépek száma is. Igyekezniük kell az aratá# utáni szántásokkal, hiszen aa ősziek alá 14, a tavaszi veté­sek alá pedig 13 ezer holdon kell a megfelelő talajmunká­kat elvégezni. A járás termelőszövetkezet teinék másod- és tarlóvetési terve 1306 hold, amelynek mintegy 44 százalékán végez­ték el ezt a munkát. Cs. I. jelentés is, amely a GELKA- szervizek munkáiról készült és amely megállapítja: A tv-tu- lajdonosok nem ismerik jogai­kat. Pedig ha ismernék és élné­nek is vele, nemcsak a bosz- szúságokat kerülnék el, hanem a fölöslegesen kifizetett fo­rintjuk is megmaradna. Nem akarunk ellenpropagandát csi­nálni a GELKA-szervizeknek, a kereskedelemnek.de Csaná­di Gjoilával, a népi ellenőrzési vizsgálat vezetőjével megnéz­tük a rendeleteket és elmond­juk, hogy milyen jogaik is van­nak a televízió-tulajdonosok­nak. — A készüléktulajdonosok nem ismerik a garancia és a szavatosság fogalmát. A ga­ranciális idő egy év, de a gyár­tó vállalatok a készülékeikre, alkatrészeikre három év sza­vatosságot vállalnak. Ha gyár­tási hibából romlik el tehát egy készülék, függetlenül at­tól, hogy az egyéves garanciá­lis idő már letelt, a készülék­tulajdonos szavatossági igény­nyel léphet fel a gyártó válla­lattal szemben. Ezeket az igé­nyeket azonban csak a nagy­kereskedelmi vállalaton, a ja­vítások után pedig a GELKA- vállalaton keresztül lehet ér­vényesíteni. Talán egy példát a fenti rendelkezésre: mond­juk egy készüléket 1964. feb­ruár 1-én vett át a kereskede­lem, majd 1964. július 10-én eladta. A gyártó vállalat eb­ben az esetben 1967. február 1- ig vállal szavatosságot, a ga­ranciális idő pedig 1965. július 10-ig érvényes. A garanciális kötelezettség a vásárlóval, a szavatossági kötelezettség pedig a nagykereskedelmi vál­lalattal áll fenn. E készülék esetében a garanciális vállalá­son belül 1965. július 10-ig a GELKA mindennemű meghi­básodást köteles megjavítani. Tételezzük fel, hogy 1965. de­cember 10-én a készülék egyik alkatrésze elromlott. A garan­ciális idő már lejárt, de a sza­vatosság még nem. Ebben az esetben a tulajdonosnak ahhoz a nagykereskedelmi vállalathoz kell fordulnia, amelyiktől a készüléket vásárolta, s kérnie kell, .hogy a gyártó vállalat cserélje ki a meghibásodott al­katrészt. Ilyen és ehhez hasonló ese­tekben, tehát amikor gyártási hibából történt az alkatrész meghibásodása, a gyártó vál­lalatnak a szavatossági időn be­lül kötelessége díjmentesen ki­cserélnie az alkatrészt, még akor is, ha a garanciális idő már letelt. —Milyen jogai vannak a t«»* lajdonosoknak a garanciái» idő alatt? — A GELKA-nak a készü­léket az üzemeltetés helyén, vagyis a helyszínen kell meg­javítania. Ha a javítás a hely­színen nem végezhető el, a ké­szülék el- és visszaszállításá­ról a GELKA-nak kell gon­doskodnia. Ha a szerviz kéré­sére a tulajdonos szállítja él­és vissza a készüléket, úgy a GELKA-nak kötelessége meg­térítenie a szállításokból adódó költségeket. A javítási idő nyolc nap, a javítás időtarta­mával a GELKA-nak meg kell hosszabbítania a jótállási időt. Ha a javítási idő 15 napot is meghalad, úgy a GELKA-nak kötelessége cserekészüléket biztosítani a javítás befejezé­séig. Ha a javítás 30 napnál is tovább tart és a tulajdonos nem tart igényt cserekészülék­re, úgy a GELKA fizeti az elő­fizetési díjat. Amennyiben a készülék a garanciális időn be­lül öt esetben azonos és tíz esetben különböző hibával ke­rül javításra — a biztosítékcse­re nem számít — a tulajdonos kérésére azonos típusú, új ké­szülékre kell kicserélni a hi­bás készüléket. Mi a helyzet a garanciális idő letelte után? • — A garanciális idő letette után a javításokért a GELKA munkadíjat számolt fel. A ja­vításokat a szerviz 1—6-ig ka­tegorizálja. A 2, 3, 4, 5 munka- csoportokba tartozó javításo­kért 3, a 6-os munkacsoport­ba tartozó javításokért pedig 6 hónapi jótállást vállal a GELKA. A javítási kategóriá­kat a szerviz vezetője állapítja meg. A kicserélt, kijavított ah katrészeket a készülék átadd- sakor a GELKÁ-nak vissza kelt szolgáltatnia a tulajdonosok­nak. Így a javíttató a szám­lán feltüntetett alkatrészekéi egyeztetni tudja a visszaadott alkatrészekkel... Végezetül csak annyit: nem ártana, ha a gyártó vállalatok* a GELKA-szervizek és a ke­reskedelem nemcsak a készülé­keket reklámoznák, hanem a tv-tulajdonosok jogait is. AS tv-sek pedig éljenek a jogaik­kal. Bár az lenne a legjobb, ha nem lenne rá szükség... Koős Józsefi A társaság kifogyott a vicc­ből, és akkor valaki, aki eddig hallgatott, a következő törté­netet mesélte el. „A csodacipő meglehetősen szerényen húzódott meg az egyik N-Sz.-i cipőbolt kiraka­tában. Kívülről semmi rend­kívülit sem árult el magáról. Egyszerű női barna cipő, tűsa­rok, hosszított orr, mai tucat­fazon. Ara tűrhető volt, a vá­sárlás is könnyen megtörtént, mint ahogy az ilyen egyszerű vásárokon történni szokott. Nem kenyerem a fölösleges fecsegés, a törvénnyel sem volt soha semmi dolgom, ez a cipő mégis most fecsegővé tesz és a törvénnyel is szembe­kerültem miatta. De nem pa­naszkodom. Szerencsét is ho­zott a fejemre. Vonatunk a határhoz ért és egy fiatal vámőr azt kérdezte, milyen az a hat darab ing, amit a kérdőívre írtam? — Nylon? — Világos! — válaszoltam. — Ügy tetszett érteni, ugye, hogy fehér a színe? — és ki­nyittatta velem a táskámat. Nem haragból, nem is indulat­ból, de a barna cipőt elvette. A többit nem bánta, az inge­ket sem. Kedvesen törvényre hivatkozott, sok a cipő, ing, szóval, amit hozok, több a megengedettnél, valamit le kell adnom. Kiállított szép ka- Horafikus Írással egy Raktáro­zási elismervényt, ráírta, hogy egy pár női cipő, kereten fe­lüli áru! — Nem, nem tudtam... — hebegtem védekezésül. — A törvény nem ismerete nem mentesít... Kedves, fiatal fickó volt. nemrég végezhette az iskoláit, kulturáltan, szépen beszélt, én mégis haragudtam rá egy kissé. A kupéban a körülöttem ülő utasok megkönnyebbültek, amikor távozott. Megúszták és most mindenki engem vigasz­talt. — Mindannyian járhattunk volna így. — Van egy ismerősöm Pes ten, a központban. Fejes. Szól­hatok neki. — Nyugaton azért ilyesmit , nem csinálnak ... j — Hagyja békében Nyugn- ; tot, mit keveri össze a dolgo­kat. Én jártam N.országban, ott még lopnak is a vámosok. Nálunk nyugtát kapott ez a fiatalember. Megnéztem a Raktározási el- ism érvényt, azután levéltar- cámba tettem. Ez a cipő többé nem lesz az enyém, ezt csak visszavihetem N-Sz.-be, haza soha. Azért megértettem az . embereket, örömükben csoma­goltak, végtére nem az ö cipő­jüket vették el. Hazaérkezem. Mutatom az elismervényt a feleségemnek. — Hoztam neked egy szép cipőt, de a határnál... Pont az enyémet nem hagyták meg, nem tudom miért. Másnap este az öcsémékhez mentünk vacsorázni, beszámo­landó a külföldi élményekről. Mutatom a cédulát, hogy a só­gorasszonynak hoztam volna egy cipőt, de ugye ... A nővéremnek is megmutat­tam a cédulát és a titkárnőnk­nek is... Mancikának is. Megnézték, rajta a hivatalos pecsét, — hittek. Mindenki mondta, hogy jó fiú vagyok, csak egy kissé peches. „A Ko­vácsék a múltkor még arany­láncot is hoztak és mennyi or­kánt." Mindenki engem saj­nált. Két hét alatt nyolc nőnek ajándékoztam oda azt az egyet­len pár fiktiv cipőt. Hálát ad­tam az istennek, hogy a bibliai kenyérszaporítás után, ez a cso­datevés nekem is sikerült a ci­pővel. Igaz is, hagyjuk ki ebből az égieket. Nekik sem illenék ide­gen toliakkal ékeskedniük. Az elismerés, a hála azt a kis vámőr katonát illeti, aki a Rak­tározási elismervényre nem ír­ta rá a cipő számát, így aztán 36-tól 40-ig mindenki számára jó volt. És erről pecsétes pa­pírom van." A történettől a társaság föl- vidult és mindenkinek eszébe jutott valamilyen, a fentiekhez hasonló vicces történet. (suha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents