Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-17 / 142. szám
XVII. évfolyam, 143. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. június 17., péntek VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Walter Ulbricht és Kádár János beszéde Magyar—német barátsági nagygyűlés Berlinben A látogatás minden mozzanata meggyőzően bizonyította népeink szilárd barátságát Az NDK-ban tartózkodó magyar küldöttség csütörtöki napja utazással kezdődött. A delegáció tagjai a „Stolteraa” szállodából a ros- tocík—wamem ündei pályaudvarra hajtattak és különvonaton visszautaztak Berlinbe. A különvonat délután fél kettőkor érkezett meg a berlini Ostbahnhofra. Itt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a nagy-berlini pártszervezet első titkára, dr. Kurt Vünsche miniszterelnök-helyettes és Ős- kar Fischer külügyminiszter-helyettes üdvözölte a vendégeket A küldöttség ezután rögtön a Brandenburgi kapuhoz ment és ott megtekintette az NDK Berlinen át húzódó állami határvonalát A Brandenburgi kapu előtt Helmut Poppe vezérőrnagy, Berlin városparancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd a Brandenburgi kapu egyik melléképületében rövid előadásban vázolta az NDK állami határvonalánál kialakult helyzetet A határ megtekintése után Kádár János a küldöttség nevében méltató sorokat írt a városparancsnok emlékkönyvébe. A magyar küldöttség ezután a Brandenburgi kaputól alig néhány méternyire, az Unter den Linden és az Otto Grotewohl utca sarkán immár csaknem teljesen felépített új magyar nagykövetségi épületet tekintette meg. Itt Borsányi Pál építészmérnök és német kollégái számoltak be Kádár Jánosnak az építkezés menetéről. A követségi lakások már most szeptemberben, a hivatali helyiségek pedig az év végén lesznek beköltözhető állapotban. Csütörtökön délután a- magyar küldöttség a Friedrich-Stadtpalastban, Berlin mintegy 3000 embert befogadó színházában megrendezett nagygyűlésen találkozott az NDK fővárosának dolgozóival. A nagygyűlés részvevői lelkes tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi ' Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét, Kállai Gyula miniszterelnököt és a küldöttség többi tagját; Walter Ulb- richtot, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárát, az NDK Államtanácsának elnökét, továbbá az NDK számos más vezető személyiségét. A himnuszok elhangzása után Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a nagy-berlini városi pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulbricht és Kádár János tartott beszédet. Wolter Ulbricht beszéde Ilii ?. wmBBm BERLIN (MTI): Walter Ulbricht beszéde elején örömmel nyugtázta* hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése a legkülönbözőbb területeken eredményesen fejlődik. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról szólva kijelentette: e látogatás értékes hozzájárulás az NDK és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyugatnémet imperializmus elleni közös frontunk még szilárdabb lesz. — Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk a szocialista internacionalizmus alapján mindkét fél számára gyümölcsözően fejlődött és elmélyült. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy sikerrel váltottuk valóra azokat a határozatokat, amelyeket a két ország párt- és kormányküldöttsége az I964-es budapesti találkozó alkalmával hozott. — Az akkori baráti látogatásra visszaemlékezve Walter Ulbricht méltatta a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését. A Német Demokratikus Köztársaság ma a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, s ugyanez áll fordítva is. 1964-hez képest a két ország áruforgalma 1970-ig 47 százalékkal növekszik. — A testvéri barátság szelleme jellemezte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság vezető személyiségeivel folytatott tárgyalásainkat — mondotta Walter Ulbricht, majd megállapította, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes egyetértésre jutottak. Tárgyalásaink — mondotta —, valamint a baráti látogatás minden mozzanata meggyőzően . bizonyította népeink szilárd barátságát a Szovjetunióval. Eszmecseréink során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében teljes mértékben osztjuk az SZKP XXIII. kongresszusának következtetéseit. N yugat-Németországról szólva Walter Ulbricht kijelentette: A nyugatnémet kormány revanspolitikája új meg új konfliktusokat okoz és megakadályozza az európai államok és kormányaik azon fáradozását, hogy tartósan rendezzék Európa biztonságának kérdéseit. Amíg a bonni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül ő képviseli Németországot, nem lehet európai biztonságról beszélni. A szónok ezután utalt arra, hogy Nyugat-Németország a világ háborús tűzfészkévé, Európa fő békebontójává vált. A Washingtonnal kötött politikai-katonai különszöveí- ségre támaszkodva, a bonni kormány ezt a közös politikát egyetlen célnak rendeli alá: meg akarja kaparintani az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, hogy ismét helyreállítsa a nyugatnémet imperializmus hatalmát az 1937-es határok között, kiharcolja az európai hegemóniát Ezt készíti elő belpolitikailag és gazdaságpolitikailag egyaránt. — A bonni ultrák a NATO hadiapparátusát a kétoldalú amerikai—nyugatnémet hatalmi érdekek szolgálatába akarják állítani. E törekvések a Bonn—Washington tengely alapjai és egyúttal az Európa békéjéhez és biztonsághoz vezető út komoly akadályai. Ezért felhívjuk Nyugat-Németország lakosságát és az európai közvéleményt, hogy fokozott éberséggel kövesse nyomon a helyzet ilyen arányú alakulását. Mi — éppen e helyzetre való tekintettel — szövetségeseinkkel egyetértésben a Varsói Szerződés védelmi szövetségének további politikai és katonai erősítésére törekszünk, mivel ez a szerződés legfőbb biztosítéka a tagországok szuverenitásának, füg: getlenségének, Európa békéjének. Walter Ulbricht ezután kijelentette: a magyar nép saját tapasztalatából ismeri a német imperializmus bűnös arculatát. A Magyar Népköz- társaságnak a nyugatnémet imperializmus és militarizmus politikájával szembeni határozott magatartása, továbbá az a támogatás, amelyet a magyar nép nekünk nyújt a német kérdés békés megoldásáért vívott harcunkban,, a német néppel való testvéri szolidaritás kifejezését jelenti, ami jól szolgálja az európai népek béketörekvéseit is. — Valamennyi állam egyenjogú részvételével, egy európai biztonsági konferencia összehívásával el kell érni, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverek feletti rendelkezés jogáról és nemzetközileg kötelező megállapodásokat kössenek az erőszakról való lemondásról. Befejezésül Walter Ulbricht arra kérte a magyar küldöttség tagjait: hazaérve tolmácsolják a német nép testvéri üdvözletét, jókívánságait a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak, az Elnöki Tanácsnak, a forradalmi munkás—paraszt kormány, nak és az ország valamennyi dolgozójának. Egyben új sikereket kívánt a magyar népnek a szocializmus teljes felépítéséért és a béke biztosításáért vívott harcában. Kádár János Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Barátaink! Küldöttségünk minden tagja nevében őszintén köszönöm az elvtársi fogadtatást. Engedjék meg, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség nevében én is meleg szeretettel köszöntsem Walter Ulbricht és Willy Stoph elvtársakat, a Központi Bizottság és a kormány tagjait, a gyűlés minden részvevőjét, s az önök személyében Berlin Lakosságát, a Német Demokratikus Köztársaság egész népét. Ulbricht elvtárs beszédében jelezte és én csak megismételhetem: küldöttségünk az igaz barátság és elvtársiasság légkörében eredményesen dolgozott. Alkalmunk volt kicserélni véleményünket szocialista építőmunkánk, kétoldalú kapcsolataink és a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdéséről. Megbeszéléseinken ismét megmutatkozott pártjaink, kormányaink véleményének teljes , azonossága. Kapcsolataink és együttműködésünk bővítésének konkrét lépéseiben és álláspontunkat deklaráló közös nyilatkozatban megállapodtunk. Ily módon, ha programunk véget ér, a jól végzett munka, a megerősödött barátság érzésével térbe*•" majd vissza hazánkba. Köszönetét mondok ezért mindnyájuknak. Kedves elvtársak! Rendkívül hasznos és egyben kellemes volt számunkra, hogy ittlétünk alatt számos közvetlen, személyes tapasztalatot szerezhettünk szocialista építő munkájukról, így bepillantást nyertünk a Német Demokratikus Köztársaság mindennapi dolgos életébe. Láttuk Berlint, az önök fővárosát, azt az imponáló eredményeket felmutató lendületes építkezést, amely a várost a szocialista Németország méltó fővárosává avatja. Meglátogattuk Magdeburg és Rostock várost, jártunk üzemben, termelőszövetkezetben, haditengerészetnél. Meghatott bennünket az a mély barátság, amellyel bennünket, a szocializmust építő magyar nép képviselőit a német dolgozók, munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák fogadtak. Jól eső érzéssel tapasztaltuk, hogy ismerik és becsülik a Magyar Népköztársaság dolgozó népének erőfeszítéseit és eredményeit. Magunkkal visszük és továbbítani fogjuk a magyar kommunistáknak, egész népünknek a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak testvéri üdvözleteit. Kedves elvtársaik! Röviden szólni kívánok a mi hazánkról, a Magyar Nép- köztársaságról. A magyar nép évszázadok küzdelme után 1945-ben a Szovjetunió, nak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme révén lépett a teljes nemzeti függetlenség és társadalmi haladás útjára. Népünknek a félfeudális múlt, a háborúban elpusztított ország romjain kellet új életet teremtenie. Aki ma országunkba ellátogat láthatja, hogy Magyarországon ma szilárd néphatalom, épülő szocialista társadalom, modern ipar, fejlődő mező- gazdaság, szabad emberi élet van, s a múltat valóban vég. képp eltemettük. Ipari termelésünk ötszörösére növekedett Ipari termelésünk 47 százalékkal, mezőgazdasági termelésünk 10 százalékkal, a nemzeti jövedelem 25 százalékkal, a reáljövedelem 19 százalékkal, a fogyasztás 21 százalékkal növekedett a legutóbbi öt év alatt. Az egykori kapitalista viszonyokhoz mérten az ipari termelés több mint ötszörösére, az életszínvonal kétszeresére növekedett. A lakosság 97 százaléka biztosított, s meghódította a tudás és kultúra, korábban előle elzárt birodalmát is. A középiskolások arányszámát tekintve már elhagytuk Angliát és Franciaországot, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak az összlakossághoz viszonyított száma tekintetében már megelőztük Angliái« Franciaországot, Olaszországot és Svédországot. A közeljövőben tárgyalja országgyűlésünk új ötéves tervünket, amely ismét jelentős fejlődést irányoz elő. A Központi Bizottság jóváhagyta a gazdaságirányítás reformjának alapelveit, a munka folyik tovább és 1968. január 1-i határidővel az új továbbfejlesztett mechanizmus kiépül, működni kezd. Célunk a szocialista, tervsze. rű gazdálkodás rugalmasabb és hatékonyabb vetetési módjának érvényesítése, amely biztosítja gazdasági lehetőségeink jobb kihasználását és ezen keresztül a szocalisty fejlődés meggyorsítását. (Folytatás » 2. aüdaUmá _
