Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

V. országos építés-gépesítési konferencia ! Az Építők Szakszervezetének í székházában mintegy 250 épí- j tőgépész és építőipari szakem- 1 bér tartotta meg kedden az V. I országos építés-gépesítési kon-1 ferenciát. Ezen a munkaérte-j kezleten beszélték meg az épí- tés magas fokú iparosításának) harmadik ötéves tervi felada- : tait. Simor János építésügyi mi- j niszterhelyetes nyitotta meg a tanácskozást. Elmondotta, hogy az utóbbi öt évben több mint 40 százalékkal bővült az építő­ipar gépparkja és a harmadik ötéves tervben további nagy­arányú fejlesztésre kerül sor, mert csaknem kizárólag a ter­melékenység emelkedésével kell az előző öt évinél 30 szá­zalékkal nagyobb építési fel­adatot teljesíteni. Gondoskodni kell azonban arról is, hogy a korszerű berendezésekkel bőví­tett gépparkot a korábbinál sokkal körültekintőbb, fejlet­tebb munkaszervezéssel hasz­nálják ki. A konferencián Farkas Lász­ló. az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályá­nak vezetője tartott előadást az építés gépesítésének harma­dik ötéves tervi előirányzatá­ról. hangsúlyozta, hogy első­sorban a szerelt épületszerke­zetek* vagyis a panelek, a blok­kok, az előre gyártott vasbe­tonvázak gépesítéséről kell i gondoskodni. A Budapesti Házgyáron kívül ebben a terv­időszakban még öt házgyárat rendeznek be. elsősorban szov­jet gépekkel. Űj magyar épitő- ipari gépgyárat építenek, amely évente- 150 millió forint érté­kű géppel segíti majd az épi- tőket. (MTI) Kivágtak ezer gyümölcsfát Bejelentés érkezett a szer­kesztőségbe, hogy az egri Nagy József Termelőszövet­kezet elnöke, anélkül, hogy azt a tagsággal megbeszélte volna, kivágatott mintegy ezer gyümölcsfát a gazdaság területén. Egy másik beje­lentés arról szólt, hogy a gyü­mölcsfák kivágását a háztáji területeken is folytatják. A bejelentések nyomán fel­kerestük Vincepap Ferenc tsz-elnököt és Kozmári Györ­gyöt, a városi tanács mező- gazdasági osztályának veze­tőjét, és a helyszínen győződ­tünk meg a tényekről: Az egri Nagy József Ter­melőszövetkezet a városi ta­nácstól mintegy ezer gyü­mölcsfa kivágására kért és kapott engedélyt. A régi gyü­mölcsfák kivágására a nagy­üzemi szőlőtelepítések miatt került sor. A telepítést a gaz­daság ez év őszén kezdi és jövőre folytatja, A szövet­kezetnek ezt a tervét a veze­tőség és a tagság ismeri, er­re vonatkozóan jegyzőkönyvi dokumentumok vannak. A termelőszövetkezet a ti- haméri részen, az Erzsébet- völgyben is kivágatott 146 gyümölcsfát. Ezeknek a fák­nak a kivágására a szövetke­zet nem kért engedélyt, a vá­rosi tanácstól, és úgy értel­mezte a dolgot, hogy ez a 146 gyümölcsfa „belefér” a korábban engedélyezett ke­retbe. Az Erzsébet-völgyi rész gyümölcsfáinak kivágására azért került sor, mert a 6-os földvédelmi törvény végre­hajtásával kapcsolatban az ellenőrzést gyakorló bizottság javasolta a tsz-nek; hogy az Erzsébet-völgyi részt a lehe­tőségekhez mérten haszno­sítsa. A fák eltávolításával néhány holdon lehetőség nyílt arra, hogy a területet felszántsák és hasznosítsák. A baj csak az, hogy eze­ket a fákat a tsz tanácsi en­gedély nélkül termeltette ki és nem kellő körültekintéssel végezte ezt a munkát. Veze­tőségi határozat ugyan van e fák kivágására, azonban töb­ben a tagok közül mégis sé­relmezik, hogy háztáji terü­letükből a termő fákat ki­vágatták. Ha meggondoljuk, hogy néhány hold föld ngyan így művelhetővé vált, viszont e terület megnyugtató hasz­nosítására csak a rekonst­rukciós tervek elkészül*« után — tehát több év múlva kerülhet sor — nem látszik teljesen indokoltnak a 146 gyümölcsfa kivágása, még ak­kor sem, ha ezeknek a fák­nak egy része elhanyagolt, túl öreg. Javasoljuk a szövetkezet­nek: a jövőben körültekintőb­ben végezze az ilyen termé­szetű munkát és semmikép­pen se hagyja figyelmen kí­vül a tagság véleményét, de tartsa be a törvényt is, amely kötelezően írja elő, bogy a tsz-nek a házi és zárt kert kivételével nt«den más terü­leten fák kivágására délyt kell kérnie. fSz. I.) Megyénk legújabb adatai... 343 ezer Heves megye lakossága — Összesen négy szálloda A Központi Statisztikai Hi­vatal 1964 óta jelentet meg olyan kiadványokat, amelyek a népgazdaság legfontosabb ösz- szefüggéseire, az ország külön­böző közigazgatási egységeire vonatkozó statisztikai adatokat tartalmaznak. E célt szolgálta a Megyék, városok, járások, gazdasági körzetek adatai cím­mel most megjelentetett zseb­könyv is, amely különösen az állami, tanácsi, politikai és gaz­dasági vezetőknek közöl rend­kívül értékes adatokat. Növeli a könyv értékét, hogy a felsza­badulás óta a városokról ez az első átfogó jellegű statisztikai összefoglalás. Természetesen már a címe Is jelzi, hogy nem egy olvasmá­nyos könyvről van szó, de ha jobban elmélyedünk a szá­mokban, akkor érdekesebbnél érdekesebb adatokat, összefüg­géseket találunk benne. Vala­mennyit nem áll módunkban felsorolni, csak néhány, me­gyénkre vonatkozó érdekessé­get ... A megyék területi sorrendjé­ben Heves megye a 14. helyen áll, területe az Állami Föld­mérési és Térképészeti Hivatal 1964. évi adatai szerint 3637,4 négyzetkilométer, az ország te­rületének 3,9 százaléka. Egy négyzetkilométerre eső népsű­rűsége 94,3 fő. Lakóinak szá­ma az 1965-ös év adatai sze­mezőgazdasági üzeme. (Állami gazdaságok, erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek). Néhány kereskedelmi, szol­gál tatás i érdekesség. Megyénk boltjainak száma 1039, a ven­déglátó egységeké 539. Négy szállodája van, 296 szobával. 1145,4 kilométeres út hálózza be megyénket. 126 postája (postahivatalok, postafiókok) és 2845 bekapcsolt távbeszélője van. Érdekes adatokat találhatunk megyénk egészségügyi ellátá­sára is. Hét kórháza, három szakorvosi rendelője, hat tbc­gondozó intézete, 105 védőnői rint: 342 933. Az iparban dől- körzete, három szülőotthona, 21 gőzök száma 38 399, a mező- gazdaságiaké 58 279. 326 ipari telepe van és 182 MUNKÁSARCOK A CÖLÖPVERŐ állandó bölcsődéje és 45 gyógy­szertára van. Ismerteti a könyv, a körzeti orvosi ellátást, a szü­letések, a halálozások számát. Azoknak is ajánlhatjuk a könyvet, akik megyénk műve­lődésügyi helyzetével foglal­koznak. 82 óvodája, 168 általá­nos, 12 középiskolája van. Ta­lálhatunk adatokat a nappali* esti tagozatos tanulókra, a kü­lönböző művelődésügyi intéz­ményekre, a szakkörökre* könyvtárakra, rádió-, televízió­előfizetésre s a megye sport- mozgalmára is. Részletesen ismerteti a könyv a városok, járások ada­tait is. Az 1965-ös év adatai szerint Eger területe 92 négyzetkilo­méter, Hatvané 66, Gyöngyösé 54. Eger lakóinak száma:42 716, Hatvané 21005, Gyöngyösé: 30 561. A legkisebb járás a hat­vani: 286 négyzetkilométer, la­kóinak száma 37 700, a legna­gyobb a hevesi járás, területe: 698 ezer négyzetkilométer, la­kóinak száma: 45 686. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a füzesabo­nyi járás mindössze egy négy­zetkilométerrel nagyobb az eg­rinél, illetve csak volt na­gyobb, mert a pétervásári já­rás megszűnésével az egri já­rás lett a legnagyobb. A megyékhez hasonlóan fel­sorolja a könyv a városok, já­rások ipari, mezőgazdasági üze­meit, a kereskedelem, a közle­kedés, az egészségügy legfon­tosabb adatait is. —koós— Néflüism 1966. június 8., szerda ■ szegen, megfordult a Balaton ; vidékén. Nagyobb élményei kö- i zött tartja számon la tatabányai a cölöpöket a bánya szalaghíd- jához. Büszke a mesterségére, úgy mondja, hogy összesen öt cö­löpverő gép dolgozik az ország­ban: négy ilyen övéhez hason­ló, aggregáttal hajtott elektro­mos, meg egy gőzgépes. Érde­kességként említi, hogy egyszer már összejöttek valamennyien egy közös vállalkozáshoz: az Árpád fejedelem úti lakótele­pen. Hatszáz cölöpöt vertek ak­kor az épülő házak alá. Legszívesebben a pesti Fáy utcára emlékszik vissza: tíz nap alatt 5800 forintot keresett... meg aztán noha a kedvence a tiszalöki csapat — közelről szur­kolhatott a Vasasnak Komló el­len ... Most a kápolnai Tama-par- ton kapott megbízást. Itt keze­li a gépet. Az épülő, korszerű, új hídhoz veri 18 mázsás kos­sal, huszonötezer méterkilo­grammos erővel a 7 méter hosz- szú cölöpöket. 60 sorozattal egyet-egyet, minden sorozatban 14-et ®tve ... Vízparton áll a lakókocsijuk: munka után, hétfőtől szomba­tig, ötödmagával abban várja a hazautazást. Asszonyához, hat­éves kislányához, a Tisza mel­lé. Háromszoros kiváló dolgozó, havi 3300-at keres Érdekes, változatos a szak­mája — azt mondja: nem hagy­ná abba semennyiért... (—ni) ­A tiszalöki Bohács József ti zenkét esztendeje ugyancsa ritka foglalkozást választó: magának a Keleti főcsatom mellett: a híd­építőkhöz sze­gődött, a cö­löpverő mes­terségre adta a fejét Miért? Biz, nincs annak különösebb magyarázata; minthogy ak­kor éppen er­re a munkára kerestek je­lentkezőt . .. Aztán bele­szokott, hoz­zánőtt a hosz- szú gémű kos, megszerette a hídépítők ván­dorló csapa­tát. egyre ter­mészetesebb­nek vette, hogy úgyszólván hétről hétre 1 másutt ütnek tanyát. Legutóbb a \ Borsodberénvi s Állami Gazda- $ Ságnak dolgo- I zott a Száraz-, S meg a Derék- ] patakon. Ko- I rábban végig- * nent a csatorna partján, járt szalonnán, Gátéren, Zalaeger­munkát, amelynek során a hő­erőmű taván, pontonról verték ez a szövetkezet az, amelyi közgyűlési határozattal hívt ki a megye valamennyi szí vetkezetét kongresszusi vet senyre. Néhány hét alatt szá mos közös gazdaság jelentett be csatlakozását is, ilyen vág olyan formában folytatja a vei senyt. Az elmúlt hetekben széle körű vizsgálódást folytattun megyénkben a munkaverseny illetően és anélkül, hogy a he lyesen értelmezett munkaver seny lényegét, az itt mutatko zó, kézzel fogható sikereke kisebbítenénk, néhány gondo latot fűzünk a módszerekhe: az előforduló szervezési hi bákhoz. Első hiba, amely több helyei tapasztalható, hogy a kezdet fellángolás után a verseny el laposodik. Nincs gazdája, a ki értékelés gyakran elmarad Máshol a szövetkezet, a szak szervezet, a tanács vezető nem tudják, hogyan, milyei formában szervezzék a ver senyt Munkacsapatok, brigá dók versenyét szervezzék-« egyes kampánymunkák elvég zésére (növényápolás, aratá. stb.) vagy egészen a betakar! tásdg, a megtermelt áru szám bavételéig tartson-e versenyük Egyes helyeken megkérdezték a kongresszusi verseny össze egyeztethető-e az anyagi érdé kéltség széles körű alkalmazd sával? Mert mind mondják, ha t dolgozók forintot méghozzá több forintot kapnak a több é jobb munkáért akkor ezt * többletmunkát verseny nélkü is elvégeznék. Miután a versenymozgalom uak nincs történelmi múltja i mezőgazdaságban, nem lehe' azon csodálkozni, hogy ilyer és az említetthez hasonló prob lémák felszínre kerülnek. Nerr is vállalkozhat senki arra hogy receptet írjon, lányilat' koztassa: íme, így kell műn- kaversenyt szervezni, lebonyo­lítani, értékelni. A gyakorlat tapasztalatokból ugyan lehel néhány módszert .közkézre’ adni. Az első tapasztalat amelyről szólni érdemes, hogy rő tervek y aljában !« mustpalaekosója Irdát nyitnak Mátra- folyik a Sárhegy akciója kát, melynek kapacitása meg­kétszereződik és eléri a napi 1500—1600 mázsát. Ezzel be­kapcsoljuk a palackozó üze­met, ahol körülbelül 300 hekto­liter saját termésből eredő must és 6—8000 hektoliter rizling kerül szezon alatt az üvegek­be. Jelenleg Nagyrédével és Domoszlóval folytatunk olyan irányú tárgyalásokat, hogy tsz- közi társulással részben a bor- mustpalackozást bővítenénk, részben pedig 40—50 hold málna termésének feldolgozá­sával tovább növelnénk a hű­sítő italok előállítását. A mát­rai üdülőhelyek idegenforgal­ma és annak várható növeke­dése bizonyára szívesen veszi, ha a szomszédos Mátrafüreden egy poharazóval kombinált csárdát nyitunk, ahol magya­ros gulyást és ízletes birkapör­költet készíthetünk, saját te­nyésztésű juhainkból. A természetátalakító tervek közül — különösen a jövő szempontjából — nagy jelen­tőségű a Sárhegy rekonstruk- :iója. Teraszos művelés kiala­kításával az eddigi művelet­ét területen 5—600 katasztrá- lis holdon fognak majd Lens— Moseres telepítéssel szőlőt. A közeljövőben 40 holdon kez­ük meg korszerű talajegyenge­tő és fordító gépekkel az elő­készítő munkákat. A hegy te­tején levő Szent Anna-tavat, jmely eddig igen elhanyagolt állapotban volt, kitisztítják, és lem csak a permetezést, hanem jelentős terület öntözését is megoldják. E tervek kivitelezésével, a természeti adottságok korsze­rű kihasználásával a Mátravi- iék szőlőkultúrájának hírnevét öregbítik a bátran kezdemé­nyező abasáriak. Dr. Sándor József a kongresszusi versenymozga­lom azokban a szövetkezetek­ben ölt tényleges formát, ahol szocialista vagy ilyen címért küzdő brigádok dolgoznak. A másik, hogy ahol a pártszerve­zet, a tanács is komolyan ve­szi a dolgozók kezdeményezé­sét, megtalálják a leghelyesebb formát, ott él a verseny. Nincs szó arról, hogy a versenytáb­lán mindennap bonyolult érté­kelést végezzenek, még arról sem, hogy naponta, hetente ér- tékelgessük a versenyt. Éppen a mezőgazdaság sajátos volta nem teszi ezt lehetővé. A tar- nazsadányi, a detki és a hevesi Rákóczi Tsz-ben tapasztaltak bizonyítják, hogy a szocialista versenyben — ezen belül a kongresszusi versenyben — nagyobb, átfogóbb célokért kell küzdeni: a hozamok növelése, az önköltségek csökkentése, a kevesebb anyagfelhasználás, a pazarlás megszüntetése, a hiz- lalási idő leszorítása stb. kell, hogy a cél legyen. A detkiek a közgyűlésen ilyen konkrét vál­lalásokat tettek és ebben a szellemben folytatják ma Is a versenyt. Ezen belül külön- külön brigádoknak, munkacsa­patoknak szóló versenypontok lehetnek: a növényápolás idő­beni elvégzése, a szemveszte­ség nélküli aratás lebonyolítá­sa. a tej-, a tojástermelés nö­velése, a malacelhullás meg­szüntetése stb. Ezek a részfel­adatok egyben szerves egysé­get képeznek és jól beilleszt­hetők a gazdaságra vonatkoz­tatott éves versenybe. Nem lenne sok értelme, ha valahol így mozgósítanának versenyre: iparkodjon a mun­kacsapat, mert vállaltuk, hogy az idén holdanként tíz mázsá­val több cukorrépát termel a szövetkezet, mint tavaly. Igaz. ezt jó tudniuk az egyes mun­kacsapatoknak, de ezen belül minden egyes munkacsapat­nak, minden egyes szövetke­zeti gazdának ismernie kell a saját versenyfeladatát. Tények mutatják, hogy a munkaverseny és az anyagi érdekeltség elvének helyes al­kalmazása nem idegen egy­mástól. Mi a verseny célja? A több, az olcsóbb termelés és ennek eredményeként a tagok nagyobb jövedelme. «• A kongresszusi verseny bon­togatja szárnyait. Sok még az értetlenség, a gyakorlatlanság. A szakszervezetnek, a tsz- pártszervezeteknek, de a köz­ségi tanácsoknak sem lehet megtisztelőbb feladatuk, mint a dolgozók százainak verse­nyét felkarolni és ébren tar­tani. Szalay István Kongresszusi verseny a mezőgazdaságban A szocialista munkaverseny­nek az iparban évtizedes ha­gyományai vannak. Jó és ke­vésbé jó tapasztalatok állnak rendelkezésre, amelyeket fel lehet használni, illetve el le­het kerülni. Megtanultuk az idők folyamán — sajnos, a magunk kárán is —, hogy a munkaverseny nem öncél, ha­nem eszköz a több, jobb és olcsóbb termékek előállításá­hoz, a termelés fellendítéséhez. A mezőgazdaságban úgyszól­ván még gyermekcipőben jár a szocialista versenymozgalom, nincsenek elegendő, megbízha­tó tapasztalatok. Ezért számos — a mezőgazdaság különböző területén dolgozó — ember veti tó a kérdést: szükség van-e a mezőgazdaságban munkaversenyre, lehet-e egyál­talán itt mumkaversenyt szer­vezni, és ha lehet, hogyan, hogy az ne legyen formális, ugyanakkor mentes a koráb­ban, az iparban elkövetett hi­báktól Annyira a mezőgazdaságban sem fiatal már a szocialista versenymozgalom, hogy választ ne tudnánk adni legalább az első kérdésre: a munka ver­senynek itt is jelentősége van. Amikor megalakultak a me­gyében az első szocialista munkacsapatok és Egerben megtartották a szocialista munkacsapat-vezetők tanács­kozását, mindenki maga győ­ződhetett meg arról hogy a mezőgazdaságban egy olyan életképes erő jelentkezett, formálódott ki, amely nem­csak a termelés fellendítését, de a szocialista tudat formá­lását is kitűzheti céljául. Ax erdőtelki, a tiszanánai, a tooktogí, sz abasáxi szocialista brigádok — hogy csak egy- kettőt említsünk a ma már el- saaportxki szocialista brigádok közöl — nagyszerű eredmé­nyieket tadtak felmutatni. A megyében tavaly a tama- asadányi termelőszövetkezet állt a munkaverseny élvona­lában, az idén, amikor a dol­gozók ezrei a párt közelgő kir lencetfik kongresszusa tisztele­tén szervezik erőiket, szintén Sokat igéi a Sárheg; Kéxx&l ax ország élt Abasáron — Birkacsc füreden — Tovább rekonstr Az afcnsárl 'wmiBiomo6ok”-at ax rrmÁg legjobb termelőszö­vetkezetei között emlegetik, nfcac méltán rászolgáltak er­re a hírnévre. Tavaly elnyer­ték a Minisztertanács vándor- zászlaját és ezzel együtt a me­gye legjobb szövetkezeti gazda­sága megtisztelő címet. Igaz, hogy aztán kisebb visszaesés következett, de ennek legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás volt — Az idén új tervek so­rozatos megvalósításával, új jövedelemforrások kihaszná­lásával szeretnének felzárkóz­ni ismét az élvonalba. Erről azonban nyilatkozzék maga az illetékes — Urban József, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — Abasár község elsősorban szőlő- és borkultúrájával, va- valamint szőlőoltvány-iskolá- jával, illetőleg ezek termékei­vel aratott sikert mind hazai, mind nemzetközi viszonylat­ban. Ma is a szőlő és az olt­vány a két vezető profilágunk. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tradicionális hagyomá- , nyok továbbfejlesztése mellett a jövőben egyre nagyobb gon- ddt fordítunk a segéd- és ki­egészítő üzemágak továbbfej­lesztésére. Ezek jövedelmének alakulása jelentős kihatással van éves bevételi tervünkre és ■ a gyakorlat azt mutatja, hogy ; a vegyes profilú termelőszövet­kezetek igen eredményesen i gazdálkodnak. Ezért még az ; ősz folyamán üzembe helyez­zük az egymillió-kétszázezer forint ráfordítással készülő bor- és mustpalackozónkat. Szénsavval dúsított mustot ké­szítünk, amely első ilyen üdí- ; tő ital lesz a hazai piacon. A i palackozó megépítésével egy­idejűleg tovább korszerűsítjük Nagyüzemi szőlőfeldolgozón-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents