Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
/ Nem fogták szavukon Amíg a Fecske eljut a hamutálig > ■ ■ TÉMA LETT a Fecske, mármint a cigaretta. Először azért, mert megjelent, megszerettük, aztán meg azért, mert elrepült. Először a pultok alá, de egyszer csak onnan is. Később meg azért lett téma, mert visszarepült ugyan, csak nem úgy, ahogyan megismertük. Rossz lett a minősége, kemény volt a dohánya, leváltak a filterek. Aztán ismét téma lett. Megjavult a minősége, könnyebben szívható, állandóan lehet kapni, sőt, még a filterek sem válnak le. Lehet, hogy ezzel a téma karrierje véget is ért, mert megjegyzés — felmérés nem készült ugyan a Fecske-tisztelők véleményeiről, de azt tagadhatatlan, hogy amióta van, s jó a Fecske, egyre kevesebben beszélnek róla Ez természetes Is, elvégre mi abban a különös, hogy az ember jó cigarettát kap a pénzéért? Semmi. A füstölőket pedig egyedül ez érdekli a Fecske-témából. Pedig, ha tudták, illetve tudnák, hogy milyen göröngyös út vezetett az Egri Dohánygyárban a jó, a jobb Fecskéig, akkor biztosan fele megjegyzés sem érte volna vajúdó korában ttz egri Fecskét Szó sincs itt valamiféle védőbeszédroL de tagadhatatlan, bogy számos problémával kellett bajlódniuk az egrieknek, amikor Lágymányosról ide került a Fecske gyártása. Domán László főmérnök a megmondhatója ... — Idő kellett, bogy jobb legyen a Fecske. Teljesen ismeretlen munkafolyamatokat kellett megtanulniuk a dolgozóknak. Sok baj volt a gépekkel, nem voltak hozzáértő emberek. gépkezelő, elszedő és egy minőségi átvevő. Ezek közül „legkönnyebb” dolga a minőségi átvevőnek van, mert percenként „csak” 1500 darab cigarettát kellene ellenőriznie ... — Ez persze, lehetetlen, mint ahogyan az is, hogy a jelenlegi gépekkel naponta tízmillió selejt nélküli cigarettát gyártunk. Ahhoz pedig hogy kifogásolni lehessen munkánkat, elég any- nyi is, ha egy dobozba csak egy darab selejtes cigaretta kerül. Automatikus minőségi berendezésre lenne szükségünk, így kevesebb selejtes cigaretta kerülne a vásárlókhoz. 1970-ig 46 millió forintos beruházással bővül a gyár. Korszerű technológiai épületet kap, ezzel megszűnik a függőleges anyagmozgatás, új gépek, berendezésék szerepelnek a tervekben. Többek között az automatikus minőségi ellenőrző berendezés is. Korszerű, modem gyár lesz majd az Egri Dohánygyár. persze, ehhez is idő kell és pénz. EZEKKEL természetesen mit sem törődnek a Fecske-kedvelők, fő, hogy legyen cigaretta és nem is akármilyen, hanem jé. — Ä javuláshoz még az is hozzátartozik, hogy szigorú intézkedéseket hoztunk a minőség védelmére. Ha a gépeken rosszul dolgoznak, a selejtes cigarettát levonjuk a bérből. Kitartunk elveink mellett, mert egy pillanatnyi kihagyás is oda vezethet, ahonnan indultunk! Elzt pedig nem szeretnénk. A jelenlegi gépekkel, műszaki berendezéseikkel is lehet jó, vagy legalábbis jobb cigarettát gyártani, ehhez persze az kell, hogy mindenki lelkiismeretesen, becsületesen dolgozzon a gyárban. — Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a javulásnak mondható eredmények nem egy-két embernek köszönhetők, hanem a gyár össz-kollektívá- jának. Téma lett a Fecske, és nemcsak itthon, hanem külföldön is. A bírálat és a dicséret mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Egri Dohánygyárnak a hazai Fecske-igények kielégítése mellett 1966-ra egymilliárdos ex port terve is van. Fecskéből, Totóból, Velencéből, Budapestből. És még valamit: az exportra gyártott cigarettára egyetlen reklamáció, panasz sem érkezett. Mivel a „hazai” Fecske is javult, így igazán nem mondhatjuk, hogy rosszul dolgoznak a gyárban. Nem alaptalan dicséret, fölösleges is lenne, mert a főmérnök szavaiból úgyis az derül ki, hogy van azért még mit és min javítani. Néhány hónappal ezelőtt az egyik laptársunk munkatársa cikket írt a gyárról. írását azzal fejezte be, hogy a gyárban ígéretet tettek a minőség javítására, de aztán a Fecske-kedvelők nehogy szavukon fogják a gyár vezetőit... NEM FOGTAK szavukon, mert az ígéretből valóság lett. Egyébként „csak” ennyi az út, | amíg a Fecske a gyár bejárati kapuiától eljut e hamutaijóig. Koós József Meg kellett tanulni, hogyan is készül a Fecske. Ehhez pedig idő kellett. Ezekhez a problémákhoz vezethetők vissza aztán, hogy hol volt Fecskéi, hd nem, és ha volt is, sok volt a minőségi kifogás ellene. Ha lassan is, de azért Jelentős javulást értünk el. Nem ezt mondom. hogy már kifogástalan a Fecske, de jobb, mint voit. Összerázódtak az embereik, megismertbe a gépeket, a munkafolyamatokat, a Fecske gyártását. Még egyszer azt mondom, hogy korántsem zökkenőmentes a termelés, de a Javulás mindenképpen jelentős. HOGY MENNYIRE „egyszerű’* dolog a Fecske-gyártás, s hogy mennyire könnyű a minőségi ellenőrzés — nem a dohányosokra gondolva — arra egy példát: Naponta tízmillió Fecske készül az Egri Dohánygyárban. Egy gépen négyen dolgoznak, egy műszerész, egy Verseny J a szocialista üzemegység címért Jól sikerült az első negyedév az alföldi kőolajfúrási üzemnél. Fúrási méterfeirvüket 118,4 százalékra, rétegvizsgálati tervüket pedig 103,8 százalékra teljesítették. Az üzem történetében először fordult elő, ilyen jelentős tervtúlteljesítés. Az eredmények nemcsak a szegedi, az orosházi és a szolnoki üzemegységek dolgozóinak köszönhetők, hanem az egri üzemegységnek is. Jelentősen hozzájárultak a vállalat eredményes negyedévéhez. 53 rétegvizsgálat volt a terv és 66-ot végeztek. A gazdaság eredmények mellett jelentősen javult a munkafegyelem, csökkentek a balesetek számai. A szocialista brigádmozgalom tekintélyt, rangot vívott ki magának, az egri olajmezőkön is, a brigádok jelentős vállalásokat tettek, a többszörös szocialista brigádok mellé új brigádok alakultak. Az első negyedév jól sikerült, s megvan a terv a második negyedév eddig eltelt időszakában is. Tartani akarják a negyedéves szintet, mert félévkor sem akarnak majd szégyenkezni. Sőt a javító-karbantartó műhely dolgozói elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista üzemegység címért. T^>nrn kitartóan hangsúlyoz- vezgetés minden megnyilvánu- ta, hogy a népgazdaság párt- lását. Lenin hangsúlyozta, hogy irányításának tudományos irá- mindig szükségünk van a sike- nyításnak kell lennie. Káde- rek és fogyatékosságok józan veinket arra nevelte, hogy tö- felmérésére, pontos tényekre, rekedjenek az ismeretekre, a hiteles információkra, képzettségre, hogy becsüljék Az SZKP Központi Bizottsá- meg a tudományt. Azt köve- ga 1964. októberi plénumának telte, hogy mindig és minden- óriási jelentősége abban rejlik, ben ne önkényesen, szubjekti- hogy a párt egyhangúlag és ha- vista megoldásokra és speku- tározót tan kijavította a fontos latív elméletekre támaszkod- gazdasági és politikai problé- junk, hanem a tudomány és mák megoldása iránt tanúsított a technika adataira, a gon- szubjektív hozzáállással kap- dosan ellenőrzött tényekre, a csolatos hibákat, elítélte a szub- gyakorlati tapasztalatokra. Le- jektivizmust és a voluntariz- nin szigorúan elítélte a fenn- must, mint a leninizmustól ide- héjázás, a gőg és a zsarnokos- gén jelenséget, elítélte a tudo- kodás megnyilvánulásait, szü- many adatainak, valamint a net nélkül arra tanított, hogy párt- és a tanácsi szervek gya- hozzáértéssel, az ellenőrzött korlati tapasztalatainak dilet- tények és a tudományos isme- táns semmibevételét. A'z retek teljes fegyverzetében kell SZKP Központi Bizottsága ok- vezetai. tóberi és későbbi plénumainak, M ég akkoriban, mikor a valamint a XXIII. pártkong- »zovjetország a szocialista resszusnak a határozatai alapépítés útján az első lépéseiket vető fordulatot jelentenek a tette, Lenin felhívott bennün- párt és az állam életében a tűket: törekedjünk arra, hogy a • dományosan megalapozott gaztudomány nálunk ne maradjon daságpolitika felé. Ezek a haholt betű vagy divatos frázis, tározatok helyreállítják & a hogy a tudomány valóban mai viszonyokhoz alkalmazva testté és vérré, teljes mérték- 'fejlesztik a kommunista építés ben és igazán az élet szerves tudományos vezetésének lenini tartozékává váljék- „Az egyse- elveit. ges gazdasági tervről” szóló ne- A párt gyakorlati tevékeny- vezetes cikkében Lenin a szó- “ sége szempontjából kü- csaták és a skolasztikus fejte- Ionosén értékesek Leninnek getések kedvelőihez szólva azok a gondolatai, amelyek a hangsúlyozta: meg kell tanulni kommunizmus építésében a gazvégre, hogy értékeljük a tu- daság és a gazdaságpolitika he- dományt, hogy elvessük a di- lyével és szerepével függnék lettánsok és a bürokraták össze. „A szovjet hatalom so- s,kommunista” gőgjét, meg kell ron lévő feladatai” című cikk tanulni Végre rendszeresen eredeti változatában Lenin feldolgozni, saját tapasztalatun- tárta a szovjet állam gazdákat, saját gyakorlatunkat fel- ságpolitikájának meghatározó használva. jelentőségét. Rámutatott, hogy A vezetés lenini elvei határa- most „nem a politika, hanem a «ottan elvetik a szubjektiviz- gazdaság lesz elsődleges jelen- nus. az önkény, a hebehurgya, tőségű”. it nem gondolt ábrándos ter- E gondolatoknak megfelelően Lenin nemegyszer óva intett a puszta parancsolgatástól, figyelmeztetett rá milyen veszélyt rejt magában az, ha a népgazdaság irányításában az adminisztratív felfogás túlsúlyba kerül a gazdasági módszerekkel szerbben. Vlagyimir Iljics arra tanított, hogyha a kommunista közigazgatási személy, akkor elsőrendű kötelessége, hogy óvakodjék a parancsolgatásba való belemerüléstől, hogy először számításba vegye azt. amit a tudomány már kidolgozott, hogy először megkérdezze, ellenőrizték-e a tényeket, hogy először tanulmányozza azt, hol követtünk el éppenséggel hibát, s csakis ezen az alapon lásson hozzá annak kijavításához. Más helyütt Lenin arra figyelmeztet, hogy ne szakítsuk ertaz igazgatást a politikától, ez a feladat. I enin előtérbe állította az ™ irányítás gazdasági módszereit. E módszernek a múltban történt lebecsülése volt az egyik oka a népgazdaság fejlődésében tapasztalj ama néhány negatív jelenségnek, amelyről a központi bizottságnak a XXIII. pártkongresszushoz L. I. Brezsnyev elvtárs által előterjesztett beszámolója nyíltan és őszintén szólt. A párt most kidolgozza a népgazdaság irányításának új szemléletmódját, amely kifejezésre jutott a központi bizottság márciusi és szeptemberi plénumának határozataiban. valamint a XXIII. kongresszusnak az ötéves tervre vonatkozó irányelveiben. Ez az új szemléletmód a gazdaság- politika lenini elvein nyugszik. Jelenlegi feladataink világ- történelmi nagyságának megfelel. mind a mi hatalmas, egészen korszerű anyagi-műszaki bázisunk, mind pedig a Kinek jó? { Mi ad sajátos jellegei a boroknak ? Történelmi borvidékeink különböző típusú talajain tanulmányozzák a szőlőt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi gazdaságában. A helybeli, alföldi jellegű homok mellé Szekszárd környékéről lösz-, Tokaj-Hegyaljáról nyí- roktalajt hozattak. Az eternit- tartályokban elhelyezett háromféle talajban az egész országban legelterjedtebb olasz- rizlinget nevelik. Az érdekes kísérlettel azt akrják megállapítani, hogy milyen szerepe van a különböző borvidékéken termő borok sajátos jellegében a talajnak és a klímának. A jelenlegi általános vélemény szerint a meghatározó szerepe inkább a talajé, de ez ellen szól az, hogy az egyes borvidékeknek sem egységes a földje. Az összehasonlító kísérleteket sok olyan vizsgálattal kötik össze, — amelyek eredményeit a gyakorlat közvetlenül is hasznosíthatja majd. Többek között kutatják, hogyan hat a tápanyag- és a vízellátás a különböző talajokon a szőlőtermés mennyiségére és a bor minőségére. Tisztelet és elismerés a társadalmi ellenőröknek. Munkájukat önzetlenül, a közösség érdekében végzik. Egyetlen kivételes eset tehát nem von le semmit a többiek tevékenységének értékéből: sőt még jobban megerősíti azt. De ezt a kivételt szóvá tesszük, bogy a jövőben még ez se fordulhasson elő. Történt pedig Gyöngyösön, a Zsuzsi cukrászdában, pénteken délután négy órakor. Telt ház volt, amikor a szokatlan esemény elkezdődött. M. Z. társadalmi ellenőr másodmagával ült az egyik asztalnál. Két pohár úgynevezett rövid italt kért, majd amikor az asztalukra kerüli az ital, elővette igazolványát, mondta a felszolgálónak, hogy a főnököt küdje oda. Két- három perc múlva felfogta a két poharat és kivitte azokat a külső helyiségbe. Közben a poharak tartalmából egy kevés mennyiség kilöttyent. Még a raktárt nézte meg, aztán kérte az ellenőrzési könyvet, amibe bejegyezte észrevételét: a felszolgálással elégedett, a raktárt rendben találta. M. Z. gyöngyöetarjáni tokos, a város területére megbízatása nincs. De a társadalmi ellenőr nem mehet el észrevétlenül a hibák mellett akkor sem, ha azok nem az ő „körzetében” fordulnak elő. Ha hibát talál. Es ha nem talál hibát? Akkor egy kicsit furcsái}- ható az igazolvány felmutatása, a raktár ellenőrzése, a kemény hang, amire sokan kénytelenek odafigyelni. Fontoskodás? Hivalkodás? Szereplési vágy? Minek nevezzük ezt a fajta magatartást? Egy tény: sehogy se iBik össze a társadalmi ellenőrök megbízatásával. Az ilyen ön- mutogatásból haszna senkinek sem származhat, de alkalmas arra, hogy a társadalmi ellenőrök működésének megítélésében helytelen következtetések levonására nyújtson lehetőséget. Kinek jó ez? (—ár) Aratásra készülnek a Füzesabonyi Gépjavító Állomás kombájnosai (Császár István tudósító). A MÁJUSI MELEG időjárás szépen növeszti és rohamosan érleli az őszi és tavaszi kalászosokat a füzesabonyi járás területén. A mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei egyre többet foglalkoznak már ezekben a napokban az aratási munkák előkészítésével, szervezésével. Füzesabonyban, a gépjavító állomás központjában is ez képezi most az üzem vezetőinek legfőbb gondjait, akik a szerelőgárdával egyetemben a kombájnok javítását, megfelelő műszaki előkészítését végzik. — Az idén öt új, szovjet kombájnnal gyarapodott a gépjavító állomás gépparkja — mondja Balsai Gyula főmérnök — és most összesen 61 arató-cséplő gép áll rendelkezésünkre. Megkötöttük már az aratási szerződéseket a járás termelőszövetkezeteivel, összesen 24 ezer hold kalászos leszovjet nép tudományos és kulturális fejlettségének magas színvonala Az elmélet a gyakorlatból indul ki, a gyakorlatot általánosítja, ám egyszersmind megtermékenyíti a gyakorlatot, a jövőbe pillant, feltárja a politikai és gazdasági fejlődés tendenciáit és távlatait Napjainkban különösen időszerűek Vlagyimir Iljics azon egyszerű szavai, hogy nem az elméleti kérdéseket kell levennünk a napirendről, hanem egész gyakorlati pártmunkánkat kell a munkáspárt előtt álló feladatok elméleti megvilágításának magaslatára emelni. A XXIII. pártkongresszus “ nagy magasságba emelte a társadalomtudományok fejlődésének, az elméleti munka jelentőségének, a párttagok és az összes dolgozók eszmei—politikai nevelésének kérdéseit. A mai viszonyok között, amint ezt a központi bizottságnak a XXIII. kongresszus elé terjesztett beszámolója megállapította, az elméleti munka méretei és feladatai még nagyobbak lesznek. Egyetlen társadalomnak sem volt annyira szüksége tudományos elméletre, mint a szocialista társadalomnak. Az eszmei elméleti front a legélesebb harc arénája, ahol mindig készen kell állnunk arra, hogy pontos és megrendítő csapásokat mérjünk az eszmei ellenfélre. Az imperialisták és ideológiai csatlósaik eszeveszett aknamunkát folytatnak a szocialista rendszer, annak elvei, ideológiája, erkölcse ellen. Nekünk kötelességünk forradalmi éberséget tanúsítani, és fáradhatatlanul leleplezni az imperializmusnak és cinkosaiaratása vár gépeinkre és kom- bájnosainkra. A feladat nagysága természetesen azt követeli meg az üzem dolgozóitól, hogy műszakilag alaposan felkészített, kijavított kombájnokkal álljanak a termelőszövetkezetek (rendelkezésére. A kombájnok javításához tulajdonképpen még az elmúlt év decemberében hozzáláttak a gépjavító állomás szerelői, és a múlt évben 6 kombájnt javítottak ki Azóta ez a munka folyamatosan haladt, és a javításra váró 56 kombájnból 45 már teljesen kész állapotban várja az aratás kezdetét. — Sajnos anyag- és alkatrészhiány is gátolja a munkát — mondják a gépszerelők, mert az SZK 4-es típusú gépekhez nem lehet beszerezni sebességváltót, tengelyt, és fogaskereket, A gépek javítása a gépjavító állomás mindhárom üzemegységben, Sarud, Füzesabony és Kálban fonák a Szovjetunió és a többi szocialista ország éllen folytatott ideológiai diverzióit, támadó harcot vívni a burzsoá ideológia, a jobb- és „baloldali” re- vizionizmus a nacionalizmus ellen, lankadatlanul megvédelmezni a forradalmi marxizmus és a proletár internacionalizmus elveit. A lenini párt vezette szovjet nép úttörője volt a nagy társadalmi-gazdasági átalakulásoknak, neki jutott az a megtisztelő, de egyszersmind hihetetlenül nehéz és bonyolult küldetés, hogy az egész emberiség számára megépítse a szocializmushoz vezető főútvonalat, hogy lerakja a kommunista civilizáció alapjait. E z a feladat akkor vetődött fel először pártunk előtt, amikor uralkodó párt lett, amikor konkrétan választ kellett adnia a történelem által napirendre tűzött kérdésre: milyen irányban kell munkálkodni, hogy a kapitalista társadalmat kommunista társadalommá alakítsa. E kérdésre Lenin adta meg a választ. Az ő művei dolgoztait ki először a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló tanítás tudományos alapjait. E művekben kifejezett eszmék jelentik számunkra azt a pótolhatatlan iránytűt, amely lehetővé teszi a pártnak, hogy szilárdan kövesse a választott utat, hogy helyesen megoldja a politikai és a gazdasági élet bonyolult problémáit. (Ford: Dosek Lajos) lyamatosan halad, igyekezni is kell, mert június 3-án és 4- én kerül sor a kombájnok nyári gépszemléjére, ezt követően pedig, a szerződéskötéseknek megfelelően, minden termelőszövetkezet megkapja az igényelt gépeket. Legnagyobb gépi segítséget a járás és a megye legnagyobb gabonatermő szövetkezetének, a sarud? Tiszamente Termelőszövetkezetnek ad a gépjavító állomás* ahová 7 kombájn indul. A KORSZERŰ talajművelés ma már azt is megkövetelj hogy az aratást azonnal kövesse a tarlóhántás. A gépjavító üzem vezetői erre is gondoltak, és a kombájnok javításával egy időben végzik a tarlóhántást végző lánctalpas nehéz gépek javítását is. Hét Sz 100- as és két lánctalpas DT traktort javítanak ki a megfelelő ekéikkel, munkagépeikkel együtt a közeli hetek folyamán. A kombájnaratások kezdetéig a gépjavításokon kívül annak személyi feltételeiről is kell gondoskodni. Most van folyamatban a megfelelően képzett kombájn vezetők és segédvezetők kiválasztása. Ebben a munkában a termelőszövetkezetek is besegítenek, és legjobb traktorosaikból biztosítanak vezetőket és segédvezetőket a kombájnokhoz. A műhelymunkások közül is többen, mintegy ötvenen ülnek majd a kombájnok kormánya mellé az aratás időszakában. A nagy munkák kezdete előtt a megfelelő elméleti felkészítésről is gondoskodik az üzem vezetősége a kombájnosok részére, és június 13-tól egyhetes oktatást rendeznek számukra. Az elmúlt évben is jól bevált módszerek szerint ismét megszervezik a szokásos versenymozgalmat, amely az idén is nagy előrelendítője lesz a munkának. NEM LESZ HIÄNY a megfelelő felkészülésben a Füzesabonyi Gépjavító Állomáson. A szakemberek előzetes becslése szerint június 20-a táján a^Tarna menti községek termelőszövetkezeteiben beérik az őszi árpa. és kezdetét veszi az aratás. Ezt követően pedig a iárás egész területén a kombájnoké és a kombájnosoké lesz a döntő szó, akik a nagy aratási munkákra kellően felkészülve az idén is minden bizonnyal helytállnak. Nmusäß3 1966. június 1., szerda \
