Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
A korai kitavaszodás az elmúlt évinél korábbi gabona- érést és betakarítást hoz. A gazdaságok vezetői már számba vették a lehetőségeket, mér. legelik az időjárás esetleges nem kívánt akadályozó tényezőit. A termelőszövetkezetek felkészültek az aratásra. Az ezután következő hetekben nagyon lényeges tennivaló lesz a gyom, szervezett, minél kisebb veszteséggel végrehajtott gabonabetakarítás. A gabonaérés egyes szakaszaiban munkába állítható eszközök, gépek jó kihasználása egyben időnyerést is jelent. A kezdés idején mutatkozó „kiérés”, az időjárás előre nem látható alakulása miatt, a betakarítás végére több napos késedelemmel járhat. Az őszi gabonatáblák jelenA magas, idős ember tolta a biciklit, mert a kormány mindkét szárnyára egy-egy ételhordót akasztott. Napszítta, fekete ruhában, szandálban volt, s ódivatú mellényén kétsoros gombolás. Szabad kezét egy finom arcú, szürke szemű, hatéves forma kislány fogta. Az autók miatt a köves út szélén mentek, s mikor elérték a hereföldet, a dűlőbe fordultak. A nagy táblának mintegy negyede volt már levágva; cl rendek a fonnyadó, friss széna sűrű illatát párázták. — Várjál csak, kislányom, — mondta a gyereknek az öregember. Megálltak. Óvatosan a csípőjéhez támasztotta a biciklit, elengedte a kormányt, a zsebébe nyúlt zsebkendőért, kerek, kopott, fekete kalapját a feje búbjára tolta, s míg a homlokát törölgette, a fonnyadó rendeket nézte. — Micsoda here? — mondta, nem is any- nyira a kislánynak, mint inkább magának. Mindenről megfeledkezve bámult a zöld messzeségbe, s mohón szívta tüdejére a forró, jószagú levegőt. — Fogd meg a biciklit, — s óvatosan a gyerek kezére bízta a. kormányon lógó ételes szilkéket, maga pedig átlépte a dűlőúti kis árokpartot, s mar ott járt a rendek között. — Harminkilenc nyár elején volt ebben a táblában ilyen here, — mondta nekem, mivel magam is a vastagszálú. s derékig érő, lekaszálva az egész földet elfedő zöld szőnyegben gyönyörködtem. — Honnan tudja? — Volt itt egy darab földem, here volt akkor is benne. De látta volna... Akárcsak ez. Hárman vágtuk a fiúkkal, de megfájdult bele a véknyunk. — És most? — Most is a fiaim vágják. Csakhát — traktoron, géppel. Nekik visszük az ételt, — s a tábla még vágatlan részében zúgó két traktor felé intett. Visszament a biciklihez. A traktor irányába indultunk. — Honnan hozzák az ételt? — Csak innen, s a közeli, fákkal övezett tanyák felé mutatott. Három is volt egymás közelében. — Melyik a maguké? — Mind a három. Egy a magunké, a másik kettő: a fiúké. Nagy a család — nem férne egy helyen. Majd hozzátéve: — Mi már benn lakunk a városban, a feleségemmel, de tavasszal már nincs maradásom: a hetvenöt esztendőmből hetven nyarat itt töltöttem ... Hiába a nyugdíj, kihúzza az embert a tavasz ... Ügy nézeget, mutogat a szálas, szikár ember, mint egy időapó, akit ez a föld és ég azért szült, hogy vigyázza a nyarakat: — Élelmesek az asszonyok is. Nyolcvan—száz tojást szed- nak össze esténként a tanyákban tyúkok után. Süldő nevelődik, disznó hízik, tehén fejlődik... Elmosolyodott: — Lám, aztán mégis: volt világ ez már. A fiatalabbja nem sajnálja. Csak a magamfajta. öregcsont, Elköszönt, s hosszú léptekkel igyekezett a traktorokhoz. NMasdi Péter tős része — különösen a megye déli járásaiban — sokat szenvedett a belvizektől. Ezeken a víznyomott területeken a kalászosokban jelentős fejlődési visszaesés tapasztalható. A kritikus gabonavetésekben erőteljesen fejlődnek a nyári gyomok. Ezek a tények az aratási mód megválasztásánál a műszaki felkészültségtől függően döntenek majd. A kétme- netes aratás előnyeit ki kell használni. A vetőmagszaporító tábláit termését elkülönítve az árugabonától, megkülönböztetett gondossággal kell kezelni. A tárolással, tisztítással meg kell alapozni az elkövetkező évi jó termést. Az aratás megkezdése előtt, feltétlen be kell takarítani a második kaszálású lucernát. Részben azért, hogy az aratást ez a munka már ne zavarja, valamint azért is, hogy a harmadik kaszálásból termelt mag érési feltételeinek a legkedvezőbb időjárást biztosítani tudjuk. A szálas takarmány betakarításával egy időben be kell fe. jezni a kapások növényápolását, gyomtalanítását. Minden termelőszövetkezetben van mit pótolni ezen a téren. Megfelelő előkészületeket kell tenni a jelentős devizahozamot jelentő borsótermés jó minőségű betakarítására is. Ennek aratása és cséplése egybeesik a gabona betakarításával. A borsó betakarításának jelentős részét ez év nyarán gumiverőléces, védőlapos, átalakított gabonakombájnok végzik majd, így biztosítani tudjuk az exportminőséget. A hagyományos módszerekkel történő cséplés esetén vigyázni kell a szemek törési arányának csökkentésére, a csíraképesség megóvására. A betakarítást követő igen lényeges feladat, — amely egyben az elkövetkező év termését megalapozó munka, — a tarlóterületekre előirányzott talajmunka maradéktalan, gvors és jó minőségű elvégzése. Ez a munka, a betakarítás minden folyamatával együtt, komplex feladatnak tekintendő. Ezekben a hetekben nem könnyű feladat a gazdaságok vezetőinek olyan munkaszervezést biztosítani, amely a traktorok ésszerű kihasználását eredményezi. Sajnos olyan tapasztalataink vannak, hogy ilyen vonatkozásban a gazdaságok vezetői nem eléggé használják ki erőgépeiket. Ebben az időben a szállítási munkák nagy erőt kötnek le és a talajmunkától elvonják a gépeket. Az üzemek tulajdonában lévő középnehéz univerzálgé- pek egy részét, valamint a lánctalpas traktorokat az aratás után közvetlenül munkába kell állítani. Csak így leszünk képesek az őszi talajmunkacsúcsot csökkenteni, valamint az erő- és munkagépek műszaki állapotát megóvni. A kiszáradt talajok hántása és szántása a behozhatatlan idő- veszteség mellett rendkívül költséges, gazdaságtalan ténykedés. A takarmánykészlet növelésének és biztonságos megteremtésének, valamint a zöld- takarmány-etetés meghosszab»- bításának előfeltétele a korán letakarított növények tarlójának másodvetéssel való hasznosítása. Különösen és legfőképp ott indokolt ez. ahol a belvíz jelentős szántóterületet öntött el és eddig lehetetlenné tette rajta a termelést. Ilyen területeken törekedni kell a fehérjében gazdag keveréktakarmányok termesztésére. Ahol a víznyerési lehetősé- ségek biztosítottak, ott ki kell használni a tarlóvetések adta tömegtakarmányok biztonságos termelését. Számos tennivaló jelentkezik ezekben a hónapokban. A munkák sikeres végrehajtását csak előre átgondolt, technológiai folyamataiban részletesen megtervezett módon lehet biztosítani, annak szem előtt tartásával, hogy a termelés mellett gazdálkodni is kell. Kéri István i bW j 1966. június 29,, szerda lekedési eszköz igénybevételével felmerült útiköltséget a július 1-én hatályba lépő új közlekedési viteldíjakhoz igazodóan állapítja meg. A társadalombiztosítási jogszabályok további egységesítését, valamint az önkéntes biztosítás továbbfejlesztését jelentik a betegség esetére szóló önkéntes biztosításra vonatkozó, ugyancsak a Magyar Közlöny június 23-i számában megjelent jogszabályok is. A korábbi jogszabályok a betegség esetére szóló önkéntes biztosítást csak meghatározott foglalkozási csoportok, illetőleg személyek részére tették lehetővé, ezentúl azonban részt vehet benne mindenki, akire a kötelező betegségi biztosítás nem terjed ki. E rendelkezés folytán a biztosításban még nem részesülő és az ország lakosságának alig 3 százalékát kitevő rétegnek lehetősége van, hogy a betegségi biztosítás szolgáltatásait az önkéntes biztosítás keretében igénybe vehesse. Az önkéntes biztosítottak és családtagjaik részére — táppénz, terhességi és gyermekágyi segély kivételével — ugyanazok a szolgáltatások járnak, mint a munkaviszonyban álló dolgozóknak és családtagjaiknak. Az önkéntesen biztosítottak által fizetendő járulók összege havi 100 forint; az új rendelkezések hatályba lépésekor már önkéntesen biztosítottak azonban továbbra is a régi rendelkezések szerinti mértékben fizetik a járulékot. Az ismertetett rendelkezések 1966. július 1-én lépnek hatályba. •Ar Az új rendelkezések — különösen a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékára vonatkozó jogkiterjesztések és a tsz- tagok betegségi ellátásának továbbfejlesztése — végrehajtása igen nagy feladatot ró a társadalombiztosítási szervekre. Mint az MTI munkatársát a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságán tájékoztatták; minden intézkedést megtettek, hogy az újabb, bővített szolgáltatások kifizetése zökkenő- mentesen megtörténjék, illetve, hogy a természetbeni szolgáltatások igénybevételénél ne legyen fennakadás. Egyben felhívták a figyelmet arra is, hogy az új jogosultaknak járó családi pótlék időben való kifizetése magukon az érdekelteken is múlik: mielőbb be kell szerezniük a szolgáltatásokhoz szükséges okmányokat és iga- zolásokat, s igényüket késedelem nélkül be kell jelenteniük. Fontos feladatuk a termelőszövetkezeteknek is, hogy a hozzájuk benyújtott igénybejelentéseket a csatolt okmányokkal együtt mielőbb elküldjék az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, illetve kirendeltségekhez. (MTI) ( íz üreg. ember zeti tagok és családtagjaik jelenleg orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre és kórházi ápolásra jogosultak, a nő tagok pedig egy összegben járó anyasági segélyt is kaphattak. Az új rendelkezések a szolgáltatásokat kiterjesztették a fogpótlásra, szakrendelésre (gyógyintézetbe) utalás esetében útiköltség-térítésre, 2 gyógyfürdőkezelésre és temetési segélyre is. Lényegesen megváltoztatták az új jogszabályok az anyasági segélyre való jogosultságot; ez, valamint az anyasági segély összege ezentúl a tsz-tagokra is ugyanúgy érvényes, mint a munkaviszonyban álló dolgozó nőkre. Ennek megfelelően a tsz-tag első szülése alkalmával 700, minden további szülése alkalmával pedig 600 forint anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a szülést megelőző két éven belül 270 napon át részt vett a közös munkában és terhességének ideje alatt háromszor orvosi vizsgálaton volt. Az a tsz-tag, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 150 napon át vett részt a közös munkában, 500, illetve 400 forint anyasági segélyt kap. Szintén 400 forint jár anna’k a tsz-tagnak, aki csak legalább 50 napon át vett részt a közös munkában, de két vagy ennél több 10 éven aluli gyermeke van. Az orvosi vizsgálaton való részvételt mindkét esetben igazolni kell. Halva született gyermek után 120 forint anyasági segély jár. Az új jogszabályok még további jogkiterjesztésről is rendelkeznek: Az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban jelenleg kétféle betegségi biztosítási rendszer van: az ipari és a mezőgazdasági (úgynevezett bélyeges) biztosítás. Az előbbiben a dolgozókat megillető szolgáltatások egy része kedvezőbb, mint a mezőgazdasági biztosításban. Ebben például a táppénz nem igazodik a dolgozó keresetéhez, hanem meghatározott összegben jár, amely, nem áll arányban az ipari dolgozóknak nyújtott táppénz mértékével. Ez a helyzet nemcsak az érdekelt dolgozók, hanem a gazdaságok számára is hátrányos, mert a kétféle biztosítás nehézkessé teszi az adminisztrációt. Az új jogszabályok az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban megszüntetik a mezőgazdasági biztosítást. Ezentúl tehát az itt foglalkoztatott valamennyi dolgozó az iparban dolgozókéval azonos szolgáltatásokat kap. Az ismertetett két igen fontos rendelkezésen felül az új jogszabályok még néhány kisebb jelentőségű módosítást is tartalmaznak, többek között azt. amely a közforgalmi közMint ismeretes, a kormány ez év márciusában úgy rendelkezett, hogy a termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátását és szülési segélyezését a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosítását megközelítő színvonalra kell fejleszteni és a családi pótlékukra vonatkozó feltételeket úgy kell módosítani, hogy a családi pótlék két gyermek után is járjon, a gyermekek korhatára pedig 10-ről 14 évre emelkedjék. A társadalombiztosítás szervezetének 1965. január 1-én befejeződött egységesítése, valamint a társadalombiztosítás irányításának, fejlesztésének és ellenőrzésének teljes egészében a Szakszervezetek Országos Tanácsa hatáskörébe utalása szükségképpen előtérbe helyezte a társadalombiztosítási jogszabályok egységesítését is; Ez az egvségesítés elsősorban a családi pótlék vonatkozásában volt időszerű, mert erről eddig több különféle jogszabály rendelkezett, amelyek a családi pótlék kérdését sok tekintetben eltérően szabályozták. Minthogy az említett kormányhatározat végrehajtása érdekében a jogszabályokat most egyébként is módosítani kellett, a jogkiterjesztést és az egységesítést egyidejűleg oldották meg. A családi pótlékra vonatkozó új jogszabályokat a Magyar Közlöny június 1-i száma tartalmazza. A családi pótlékról szóló új rendelkezések közül elsősorban azokat említjük meg, amelyek a termelőszövetkezeti tagokat érintik. Eszerint a tsz-tagoknak már két 11 éven aluli, egyedülálló nő- ; tagnak pedig már egy 14 éven aluli gyermek eltartása esetén is jár családi pótlék. Eddig a tsz-tagok csak három — egyedülálló nők egy — 10 éven aluli gyermek után kaptak családi pótlékot. Ez a rendelkezés mintegy 100 000 családot érint, és több mint 255 000 gyermek után ad családi pótlékra jogosultságot. Évi költségkihatása mintegy 170 millió forint. Az új, egységesített családi pótlék-jogszabályok ezenkívül egyéb jogkiterjesztéseket is tartalmaznak. Ezek közül az egyik legfontosabb a mező- gazdasági üzemmel, vagy termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló mezőgazdasági dolgozókra vonatkozik. Ezek a dolgozók eddig csak akkor kaphattak családi pótlékot, ha a munkáltatóval legalább hat hónapra szóló szerződést kötöttek, ezentúl viszont az iparban dolgozókra vonatkozó jogszabályok szerint jogosultak családi pótlékra. Módosult a családi pótlékra jogosultság néhány más feltétele is. Az új rendelkezések szerint a különböző munkaviszonyokban eltöltött időket ösz- sze kell adni és a jogosultságot az egybeszámított munkaidők figyelembevételével kell megállapítani. A szokásostól eltérő munkaidőben dolgozóknak ezentúl arra a naptári hónapra is jár családi pótlék, amelyben munkakörük jellege miatt nem tudtak ugyan 18 napon át munkát végezni, de legalább 144 órát dolgoztak. Bővült az egy gyermek után családi pótlékra jogosult személyek köre. Az új rendelkezés szerint egy gyermek után is kapnak családi pótlékot azok a vak dolgozók, akiknek hazastársa is vak, illetve azok a dolgozók nők, akiknek férje felsőfokú iskola nappali tagozatának hallgatója, amennyiben férjének nincs havi 500 forintot meghaladó jövedelme. Változtak a gyermekre vonatkozó jogosultsági feltételek is; az első- és másodéves szakmunkástanulók után jelenleg a 18., ezentúl pedig a 19. életév betöltéséig jár családi pótlék. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátásának és szülési segélye- zésének fejlesztésére vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtásáról a Magyar Közlöny^ június 23-i számában | ■Teg.lelent jogszabályok ren-1 Oelkeznek. A termelőszövetke- I Július 1-től százezerrel több ' termelőszövetkezeti tag kap családi pótlékot Ujj rendel késések a családi pótlék kiterjesztéséről ÉVEK ÓTA KÍSÉRLETEZIK, új utakat keres munkájában az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósága. .. 1961-t>en átszervezte üzemviteli ágát, amelynek során a korábbi ötvenkét köreetszerelőséget tizenötre vonta össze. Javította a műszaki kiszolgálást, korszerűsítette a fenntartási műveletek technológiáját. Mindezek eredményeként jelentős létszámmegtakarítást ért el, növelte a munka hatékonyságát, emelte a minőség színvonalát. Most pedig, a hasznos kezdeményezés országos méretű elterjesztésének, megvalósításának az évében: további változtatásokra készül. A tavasz elején életbe lépett ötnapos munkahét után jelenleg a hálózatszerelők küszöbén álló új bérezésének bevezetéséről beszélgetnek. Mert ez a legfrissebb téma... A lényege, egyetlen mondatban: az anyagi érdekeltség előtérbe helyezésével, közös munkájúk iránti nagyobb felelősségre ösztönzi a dolgozókat. A gondolat korántsem új, három éve felvetődött, s azóta is foglalkoznak vele. Kis híján akár tavaly is megvalósíthatták volna, de a NIM még néhány részletkérdés alaposabb kidolgozását kérte, s több tervezett intézkedéssel szemben álltak a különböző rendelkezések, bérügyi kötöttségek... A július elsejétől gyakorlattá váló új bérezés alapjául a minden esetben pontosan kidolgozott műszaki tervek szolgálnak, amelyeket egyébként már a végrehajtás előtt fél, esetleg egy évvel ismernek a szerelők. Az üzletigazgatóság központjában aztán — a feladatok elvégzéséhez szükséges normaórák és bértételek szorzataként — egy összegben jelölik meg a különböző csoportok esedékes fizetését. Ezt pedig később a végzett munka és iratás előtti és utáni tennivalók a mezőgazdaságban a szakképzettség szerint osztják szét egymás között a csoportok tagjai. A CSOPORTOK A JELENLEGINÉL nagyobb önállóságot kapnak. Eldönthetik például, hogy bizonyos létszámhatáron belül hányán végzik majd a munkát, a csoporttagok megválogathaják: kikkel dolgoznak együtt... Programozott gépi segítséget kapnak, előszereléssel gyorsíthatják a tempót, s szükség szerint lehetőséget biztosítanak számukra az ötnapos munkahét lépcsőzetes kezdésére is. Ha egy- egy feladatot a tervezettnél korábban sikerül elvégezniük, természetesen azonnal újabb munkához foghatnak. Ez nyilvánvalóan a legtökéletesebb szervezésre, a berendezések maximális kihasználására, a legjobb fogások alkalmazására serkenti a dolgozókat: hiszen ez a társadalmi hasznosságon túlmenően „zsebbe is vág”. Egy-egy munka elkészültét az üzemeltető képviselője illetve a műszaki ellenőr igazolja. A minőség állandó követelmény, ez az alapja a fizetésnek. Éppen ezért különös gondot fordítanak a betartására: az átvételnél és a — nehezebben ellenőrizhető munkáknál — menet közben is. Korrigálható hibák esetén kijavításukig kell várni a pénzre, míg a javíthatatlan hibák észlelésekor megfelelő mértékben csökken az előzőleg felajánlott pénzösszeg. Amikor először szóba került az új bérezés, néhányan megjegyezték, hogy az nem más, mint a kapitalista akkordbér felújítása, valamiféle „restaurációja”. Nos, aligha szükséges ennek az ellenkezőjét bizonygatni ! Nyilvánvalóan tévedtek a kezdeti kétkedők, hiszen a dolgozók a szerződésben felkínált pénzen kívül mást, többet is kapnak... Az egyéb juttatásokon kívül elegendő talán a fizetett szabadságot, a betegseg esetén járó táppénzt, munkaruhát, védőételt említeni és még esetleg azt, hogy a többnyire változó munkaterületeken dolgozó szerelőket az esetleges egyéni túlhaj szolás megakadályozására naponta menetrend szerint közlekedő gépkocsidon szállítják haza: máris látható, hogy mennyire nem helyénvaló a „restauráció” emlegetése. .. Viszont annál helyénvalóbb az aggodalom, amely újra meg újra kísérti még a legoptimistább embereket is: a csoportok igyekezete elegendő biztosíték-e arra, hogy beválik az új bérezés. ..? Mivel hogy a boríték vastagodása nemcsak a dolgozókon múlik, hanem egyebek között a valóságban is programszerű gépi kiszolgáláson, s a minden esetben zökkenőmentes anyagellátáson. Ennék pedig — noha jelenleg megfelelő a vállalati géppark — egyelőre nem túl nagy reményét látják. .. AZ ŰJ BÉREZÉS BEVEZETÉSE, megvalósítása — amelytől egyébként mintegy 10—IS százalékos fizetésemelkedést várnak a vállalatnál — tehát korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik. Sikerének több összetevője van, amelyek csupán egymás kölcsönös kiegészítésével képesek elérni a kívánt célt. A július elsejét és az azt követő időszakot mindenesetre kíváncsian várják az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatóságán, ahol különben tervezik, hogy ha beválik az új munkaszervezés, bérezés, kiterjesztik azt majd a kiszolgáló személyzetre — a gépkocsivezetőkre, gépkezelőkre és műhelyi dolgozókra — is, s javasolják iparági elterjesztésre. Gyón! Gyula Ösztönzőbb bérezés, nagyobb felelősség a közös munkáért Kísérletek az ÉMÁSZ-nál
