Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Befejeződött az országgyűlés

De Gaulle elutazott Novossibirszkből

A francia elnök Leningrádba indul

NOVOSZIBIRSZK:

(Fotytatás az 1. oldalról)

szét fejlesztéséhez rendelkezésre álló erőforrásokat ezért főleg az elmaradt járulékos és kapcsoló beruházásokra fordítjuk.

Az elmúlt években, főleg 1963-ban képviselőtársaim közül sokan itt az országgyűlésen jogos türelmetlenséggel tették szóvá. A legsúlyosabb dolognak tartják, hogy a megtermelt értékek egy része a felvásárlás technikai felszereltségének hiányában, vagy szervezetlenség miatt, részben pedig a feldolgozói kapacitás elégtelensége következtében elpusztult, tönkrement.

Azt mondom, hogy az említett 7—8 milliárd forint befektetés — bármilyen hatalmas összeg is ez — a jövőben e téren minden gondunkat maradéktalanul megoldja.

Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után több képviselő szólalt fel, majd az elnök szünetet rendelt el.

Szünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Ekkor került sor a második napirendi pontra, az ipari bizottság jelentésére. Az országgyűlés 1965. november 13-i ülésén

Klujber László képviselő interpellációt terjesztett elő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszternek az interpellációra adott válaszát az országgyűlés nem fogadta el, ezért az ügyrend alapján, tanulmányozás végett, az országgyűlés ipari bizottsága elé került. A bizottság jelentését Gácsi Miklós képviselő ismertette.

Az ipari bizottság jelentését az országeyűlés elfogadta.

Ezután került sor a harmadik naoirendi nontra, dr. Szénást Géza legfőbb ügyész beszámolójára.

De Gaulle francia köztársasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoezi- birszkből, amely országjáró kőrútjának első állomása volt.

A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magas rangú francia vendégtől.

De Gaulle elnöktől búcsúzó Alekszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke, arra kérte De Gaulle-t, adja át a szibériaiak legszívélye- sebb üdvözletét a francia népnek.

De Gaulle válaszbeszédében

hangoztatta: „Nagyon örülök, hogy Nyikolaj Podgornij, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Franciaországban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátságnak a megerősítésében, amelynek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép között” — mondotta.

De Gaulle a továbbiakban Leningráddal, Kijevvel és Vol- gográddal ismerkedik meg.

Eseménvek

*

— sorokban

RIO DE JANEIRO:

Szombaton Rio de Janeiró- ban befejeződött az 1964. évi matrózlázadás vádlottainak pere. Két évvel ezelőtt Rio de Janeiro kikötőnegyedében a matrózok fellázadtak az ellen, hogy a kormány a Goulart volt elnök reformprogramját támogató társaik közül néhányat letartóztatott. A lázadás egyik vezetőjét tízévi és nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték, 254 matróz- és tengerésztársát öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.

TOKIÓ: •

A Fudzsijama lábánál levő Higaszi-Fierbelác gyakorlótéDr. Szénást Géza felszólalása

Két évvel ezelőtti beszámolómban vázoltam a bűnüldöző hatóságok legfontosabb feladatait. Ezek közül ma is kiemelkedőnek tartom társadalmi összefogással a bűntettek megelőzését, az elkövetett bűntettek alapos, gyors felderítését, a jogpolitikai kormányhatározatnak megfelelő differenciált felelősségre vonást, a szocialista társadalmi és gazdasági rendet biztosító büntető jogszabályok maradéktalan és időszerű végrehajtását, a társadalmi ellenőrzés és felelősségre vonás szélesebb kibontakoztatását.

Bűnüldöző hatóságaink e feladatok végrehajtásában jelentős eredményeket értek el. örvendetes, hogy bűnüldöző szerveink érdemi munkájának színvonala javult, gyakorlatuk általában mentes a torzulásoktól.

A legfelsőbb ügyész ezután a bűn és a bűnüldözés helyzetéről szólt.

— A bűnözés alakulását vizsgálva meg kell állapítani, hogy a bűnözésben hosszabb ídő óta mutatkozó csökkenő tendencia 1962-ben megállt: a

bűnözés számszerű alakulását azóta, — különösen 1965-ben — általában a növekedés jellemzi. Ez a jelenség mind a bűnügyek, mind a terheltek, mind pedig a megvádolt és a bíróság által felelősségre vont személyek számának növekedésében jelentkezik. Ha a terheltek számát 1959-ben 100

százaléknak vesszük, akkor 1962-ben ez az arány 80,7 százalékra csökkent, majd a fokozatos emelkedés eredményeként, 1965-ben már 92,5 százalék. Legnagyobb emelkedés 1965-ben a népgazdaság elleni bűntettek kategóriájában volt. Itt a terheltek száma 1964-hez viszonyítva, 1965-ben 38,2 százalékkal, a bűntettek száma pedig 57,2 százalékkal emelke- dett.A turistaforgalom fellendült és ezzel összefüggésben több volt elsősorban a csempészés, vámbüntett, az üzérkedés és az embercsempészés.

ff ; az arra hivatott szervek feljelentésére üldözhető — a gazdálkodás rendjét sértő — bűntettek elkövetői egyes helyeken egyáltalán nem, máshol csak elvétve kerültek bíróság elé.

Emelkedett a fiatalkorú bűnözések száma

— Figyelmet érdemel, hogy

1965-ben — 1964-hez viszonyítva — 16 százalékkal emelkedett a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, amely az összes bűntettek 60 százalékát teszi ki. A laza ellenőrzés miatt még mindig akadnak olyanok, akik éveken át büntetlenül dézsmálják a társadalmi tulajdont.

— A bűnüldöző hatóságok továbbra is fontos feladatuknak tekintik az állam biztonságának védelmét. Mint a tisztelt országgyűlés előtt ismeretes — mondotta — az 1963-ban hozott amnesztiarendelet következtében az államellenes bűncselekmény miatt elítéltek csaknem valamennyien szabadlábra kerültek. Többségük munkát vállalt, igyekezett beilleszkedni társadalmunkba. Közülük azonban néhányan — egy-két esetben csoportba verődve — folytatták rendszerellenes tevékenységüket, amely miatt korábban elítélték őket. Ezeket a személyeket újból letartóztatták, bíróság elé állították. Egyébként 1964-ben államellenes bűncselekmény miatt 116, 1965-ben pedig 330 személy állítottunk bíróság elé.

A bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma ugyan az ifjúság egészéhez viszonyítva elenyésző — körülbelül 0,8 százalékos —, káros hatása mégsem becsülhető le. Továbbra is szükséges tehát a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelmet következetesen folytatnunk.

Megállapítható, hogy a fiatalkorúak bűnözésének számszerű alakulása 1959—1964 között alig mutat változást. Ezzel szemben az elmúlt évben az előző 6 év átlagához viszonyítva a fiatalkorú bűnözés körülbelül 23 százalékkal emelkedett.

A fiatalkorúak által 1965- ben elkövetett bűntettek elsősorban a személyi javak ellen irányultak (40 százalék). A társadalmi tulajdont károsítok száma 24 százalék volt, s jelentős volt még a személy el2 Nwüs&a

1966.

leni bűntettet elkövetők száma (14 százalék) is.

Dr. Szénási Géza ezután ismertette, milyen munkát végeztek és milyen fontosabb tapasztalatokat szereztek az ügyészségek az állami és gazdasági élet egy-egy területén a törvényességet illetően. Kiemelte: Az államigazgatási munka törvényességi színvonalának emelkedését bizonyítja, hogy a tanácsi szervekhez benyújtott ügyészi óvások száma öt év alatt 44 százalékkal csökkent.

— Az ügyészségek évek óta rendszeresen vizsgálják a tanácsi szakigazgatási szerveknél az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alkalmazását. E vizsgálatok — amelyek általában kedvező eredményt hoztak — felhívták a figyelmet néhány olyan tényre is, amelyek nehezítik az állam- igazgatási szervek munkáját, illetőleg akadályozzák a törvényesség további megszilárdulását. Ilyen mindenekelőtt az a jelenség, hogy egyes, nagy gonddal előkészített törvények végrehajtási rendeletéit az illetékes minisztériumok indokolatlanul lassan készítik el. Az építésügyről szóló 1964. évi 3. törvény például 1965. január 1-én lépett hatályba, de a telekalakítás részletes szabályait megállapító miniszteri rendelet máig sem készült el.

Dr. Szénási Géza, miután foglalkozott a munkaügyi döntőbizottság tevékenységével, hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervek figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működését szabályozó törvényes rendelkezések érvényesít^^rv* j«;.

— Az ügyészi munka legfőbb céljának azt tartjuk, hogy j — az állami és társadalmi szervek támogatásával — segítsük az új gazdasági reform

tésem elfogadását — mondta befejezésül dr. Szénási Géza. I

Az országgyűlés dr. Szénási Géza beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezután — negyedik napirendi •" ----V'to

r Lajosné Borsod megyei képviselő interpellációjára. Az interpelláló dr. Ajtai Miklóshoz fordult a kérdéssel: van-e lehzif^Ay •—st——>tárás területén lévő pálházi per- litbánya tervszerű fejlesztésere, termelésének fokozott hazai hasznosítására, továbbá Bodrogközben valamilyen mezőgazdasági terméket feldolgozó obiektum létesítésére?

Dr. Ajtai Miklós közölte, hogy mindkét kérdést alaposan meg kell vizsgálnia a Tervhivatalnak, továbbá az érintett szaktárcáknak. Ezért kérte, hogy az interpellációra a vizsgálat befejezése után. 30 napon belül írásban adhasson választ a képviselőnek és az országgyűlés elnökének.

Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy az ország- gyűlés ügyrendje erre lehetőséget nyújt; ezért dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott válaszát az országgyűlés le'd.'öz-Tebbi ülésén ismerteti.

Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Vass Istvánná erőt. egészséget kívánt a képviselőknek, s az ülést bezárta.

(MTI)

Vasutassztrájk

Franciaországban

Az újabb vasutassztrájk megbénította Franciaország vasúti forgalmát. Péntek este óta Párizs környékén gyakorlatilag szünetel a forgatóm; á távolsági vonalakon pedig a menetrendszerű vonatoknak alig 20—25 százaléka közlekedik. Pénteken este csupán Párizsban tízezer jegyrendelést mondtak le. A sztrájk, amelyben húszezer vonatvezető és vonatkísérő vesz részt, vasárnap reggelig tart.

Kivonják Dominikából az Amerika-közi csapatokat

A Pentagon propaganda fogása

WASHINGTON (MTI):

Két amerikai hajó halad a

Dominikai Köztársaság felé, hogy fedélzetére vegye azoknak az amerikai csapatoknak első részét, amelyet Washington a múlt év áprilisában küldött Santo Domingóba. ' íinderre az Amerikai Államok ervezete tanácsának washing- oni ülésén elfogadott határodat értelmében került sor.

A TASZSZ e határozat értel- aében kommentálva rámutat: az AÁSZ tanácsának döntését nem a dominikai népről való gondoskodás, hanem az Egyénit Államok propagandaérdekei diktálták. Az első csapategységet július 1-ig kell kivonni az országból, vagyis, amikor Balaguer elnök átveszi a teljes hatalmat. Az utolsó külföldi katona azonban csak szeptember végén hagyja el a dominikai földet.

A határozat szerzőinek célja világos: meg akarják nyugtatni a nemzetközi közvéleményt, másrészt a csapatok kivonásáig rendelkezésre álló három hónapot fel akarják használni I arra, hogy megerősítsék dominikai politikai és gazdasági állásaikat

A félelem elleni menet

CANTON (MTI):

Három csoportra oszlott a polgárjogi harcosok „félelem elleni menete”. Az egyik csoport folytatta útját Mississippi állam fővárosa, Jackson felé. A Cantonban maradt polgári harcosok egy része Martin Luther King vezetésével Philadelphiába ment, ahol a bíróság épületében nagygyűlést tartottak. „Elhatároztuk, hogy kivívjuk magunknak az elismerést és megszerezzük joSzanibu kifiinlHéhe

ULÁNBÁTOR:

Az ulánbátori állami opera- és balettszínházban Szkobelcin akadémikus, a Nemzetközi Le- nin-békedíj Bizottság elnöke, ünnepélyes keretek között átnyújtotta a nemzetközi Lenin- békedíját Zsamszarangijn Szambunak, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnöksége elnökének.

SuUarno-eMenes

tüntetés

DJAKARTA:

Több ezer jobobldali indonéz diák gyűlt össze ma az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés djakartai épülete előtt és követelte Sukarno elnök elmozdítását. A diákok írásba foglalt követeléseit Nasution, a gyűlés új elnöke mosolyogva vette át. A diákok nyilatkozata követelte azt is, hogy Sukarnót fosszák meg képviselői mandátumától, s a man- | dátumot Suharto kapja meg.

gainkat egész Mississippi álamban” — jelentette ki a No- oel-békedíjas King, az összegyűlt polgárjogi harcosok előtt.

Ugyancsak megérkezett (Dantonba James Meredith, akit a menet elindítása után két nappal szerzett sebesülésével New Yorkban ápoltak.

Roy Wilkins, a színesbőrűek szabadságáért küzdő országos szövetség főtitkára, táviratot intézett Johnson elnökhöz, amelyben a szövetségi haderő beavatkozását kérte a menet részvevőinek biztonsága érdekében.

ren véget ért az amerikai csapatok csaknem húszesztendős uralma. A lakosság szívós harcának eredményeként az amerikai katonai hatóságok kénytelenek voltak visszaadni Japánnak 9000 hektárnyi területet, amelyet gyakorlati célokra használtak fel.

ÜJ -DELHI;

Űj-Delhiben hivatalosan bejelentették, hogy Indira Gandhi július 8-án, útban Moszkva felé, az EAK-ba látogat és tárgyalásokat folytat Nasszer elnökkel. Július 10-én Belgrád- ba utazik, majd 12-én folytatja útját Moszkvába.

HANOI:

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Pataki Lászlónak, a KISZ kb titkárának vezetésével 8 napig tartózkodott a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, elutazott Hanoiból.

MANILA:

Manilában hivatalosan bejelentették, hogy a Fülöp-szige- tek önálló államként elismeri Singap ore-t.

ÜJ-DELH1;

A tartós esőzés következtében kiöntött a Brahmaputra és Assam állam több más folyója. Az áradások következtében több ezer négyzetkilométernyi terület víz alatt áll. Legalább 14-en életüket vesztették. (MTD

Szétosztották Hitler és Göring „gy űj teményét46

BONN (MTI):

Az AFP hírügynökség jelentése szerint a nyugatnémet kormány kincstári miniszterének, Werner Dollingemek intézkedésére 590 igen nagy értékű festményt osztottak szét 97 nyugatnémet múzeum között. A nagy értékű vásznak között szerepelnek Rubens, Rembrandt, Van Dyck, Tintoretto és Lenbach művei, melyeknek

összértékét több mint négymillió dollárra becsülik.

Wemer Dollinger kijelentette, hogy csak „kölcsönképpen., adják át a múzeumoknak a képeket, miután a háború végén Hitler és Göring „furcsa és kétes módon” szerezte őket, Dollinger tájékoztatása szerint a két „műgyűjtő” összesen 4500 képzőművészeti remekművet halmozott össze.

___|U indaddig, míg Paul

Lü

cke-nek hívják a belügyminisztert, senki sem fenyegetheti demokráciánkat, mondotta nemrég túlzott szerénység nélkül a bonni belügyminiszter.

Két héttel ezután, amikor az NDK fővárosába az újságíróknak sajtóértekezleten bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyek leleplezik az NSZK kormányának a rendkívüli törvénykezés bevezetésére irányuló szándékát, Lücke úr már valamivel más hangon beszélt: „hogy mi lesz ebben az esetben a demokráciával, az egészen más ügy...” — mondotta. Hogy senkinek ne legyen kételye, atekintetben, hogy ez mit jelent, a miniszter hozzáfűzte: aki látta e törvények szövegét „meglehetősen zavarodott képet öltött”.

A 40 titkos törvény, — amelynek kidolgozásáról nem tartották szükségesnek tájékoztatni sem a parlamentet, sem más alkotmányos szervet és politikai pártot — bevezetésük esetén lényegében felszámolja az országban a katonai diktatúra rendszerét.

A kormány „rendkívüli állapot esetén jogot kap rra, hogy katonai erővel elfojtsa „a belső zavargásokat”, kényszermozgósítást alkalmazzon a munkaképes lakossággal

' —, U Ar. --------„4Ah

ol csapdába került a demokrácia

rációs táborba zárja mindazokat, akik bírálni merészelik politikáját. A „rendkívüli rendelkezés az igazságügy területén alkalmazandó intézkedésekről” előirányozza a fasiszta mintájú tábori bíróságok megteremtését, egy másik „rendelkezés” pedig gyakorlatilag ugyanolyan jogokkal ruházza fel az alkotmányjogi hivatalt és a bűnügyi rendőrséget, mint amilyenekkel annak idején a Gestapo rendelkezett. Egyszóval Lücke úr, amikor elkészítette ezeket a „törvényeket”, távolról sem járt el eredeti módon. Nem hiába vonta be az általános munkakötelezettségről szóló törvény kidolgozásába a munkaerő fel- használásával foglalkozó hitlerista megbízott egykori tanácsadóját.

A bonni kormány még az év végéig szeretné keresztül erőszakolni a Bundestagon a rendkívüli állapotról szóló törvények egész komplexumának elfogadását. Szövetségeseket is talált ehhez: a szociáldemokrata párt vezetősége ez egyakarata ellenére megtagadta, hogy tevékenyen szembeszegüljön a kormánykoalíció alkotmányellenes politikájával.

A nnak ellenére azonban, ** hogy a kormánykörök kalandor irányvonalának nincs parlamenti ellenzéke, még nem biztos, hogy a kormány könnyen megvalósíthatja a rendkívüli törvénykezésre vonatkozó terveit. Nyugat-Né- metország kommunistái, akik az illegalitás súlyos viszonyai' között is tevékenykednek, bátran mondanak „nem”-et a fa- sisztajellegű törvényeknek.

Nemrég az NSZK egyetemeinek és más főiskoláinak 360 professzora nyílt levélben fordult a nyugatnémet szakszervezetek kongresszusához és abban felhívta a hat és félmillió munkás és alkalmazottat tömörítő szakszervezeteket, hogy határozottan lépjenek fel a rendkívüli törvények elfogadása ellen. Széles körű visszhangba talált Max Born, Nobel-díjas f:zikus-tudós nemrégiben nyilvánosságra hozott levele, amelyet Otto Brennenn mnt-iVr-_

vezetőnek elnökéhez intézett, aki tevékenyen harcol a rendkívüli törvények ellen. A 83 esztendős tudós, aki végigélte a náci üldözést és az emigráció keserűségét, így ír: „lehetetlennek tartom, hogy elfogadjanak olyan törvényeket, amelyek közvetlenül a háború előkészítésére irányulnak ... politikai szempontból e törvények egyetlen célt szolgálnák — gúzsbakötni a néptömegeket, hogy katonai diktatúrát lehessen teremteni és fel lehessen készülni a háborúra...” A nyugatnémet szakszer- vezetek már határozott „nem”-et mondtak a rendkívüli törvénykezésnek. Ez azt tanúsítja, hogy az NSZK munkásosztálya nem engedi becsomagolni magát a demokrácia bonni „védelmezőinek” farkasvermébe. „A biztonságot és a demokrácia védelmét nem lehet szavatolni diktátori módszerekkel, a parlament és a szakszervezetek félreállításá- val és azzal, hogy a kormánynak messzemenő felhatalmazást adnak. Mert ebben az esetben a hatalom az antidemokratikus erők kezébe kerülhet és a dem< kracia ellenségei ellen irányuló általános sztrájk helvett egy új *71+1 orf választhatnak — irtó nemrégiben a Welt der \-oett. a r.yuga‘ném-k szakszervezetek központi orgánuma.

A.