Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Ott kell agitálni, ahol az emberek élnek írta: dr. Földi Pál A megyei pártbizottság május 20-i ülésén elfogadta az agitáeiós munka helyzetéről és feladatairól szóló határozatot, amely a IX. párt- kongresszus előkészítésének jegyében született. A határozat a párt tömegpolitikai munkájának szempontjából elemzi az agitáeiós munka időszerű problémáit. A fő figyelmet a tájékoztatás színvonalának emelésével és a felvilágosító munka hatékonyságának növelésével összefüggő feladatok meghatározására fordítja. A szocialista társadalom teljes felépítéséből adódó bonyolult feladatok és a nemzetközi élet területén megoldásra váró sokrétű problémák növekvő követelményeket támasztanak az eszmei-politikai munkával szemben, előírják a mindennapi agitáció és propaganda színvonalának jelentős emelését. Az agitáeiós munka nem öncélú tevékenység, hanem a meggyőzés ereiével mozgósít a szocialista társadalom teljes felépítésével, a békés egymás mellett élés lenini politikájával, a szocialista internacionalizÄ megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervek és pártszervezetek tömegpoliti- |kai munkája a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest az utóbbi időben javult. Ezzel egyidejűleg a tájékoztatás színvonala emelkedett és a felvilágosító munka hatékonysága növekedett. A tömegpolitikai munka egyre megalapozottabbá válik és a pártszervezetek tömegekre gyakorolt hatása növekvő tendenciát mutat. A mindennapi agitáeiós és propagandamunka javuló tendenciája főleg két okra vezethető vissza. Az egyik a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának hatása és az Ideológiai Irányelvek érvényesítése a pártélet különböző területein. A másik a párt tümegpolitikai munkájának fejlődése, a pártélet lenini elveinek következetesebb érvényesítése, a párt munkastílusának korszerűsítése. Az agitáeiós és propagandamunka fellendülésében jelentős szerepet játszott a dolgozó tömegek eszmei-politikai érdeklődése, a bel- és külpolitikai helyrét tisztánlátására vonatkozó igény fokozódása. Az agitáeiós és propagandamunka fejlődésének alapvető tendenciája pozitív, a párt tö- magpolitikai munkája egészében véve egészségesen fejlődik megyénkben. Ugyanakkor nem kerül heti el a figyelmünket, hogy helyenként éti időnként a tömegpolitikai munka fejlődése jelentős hullámzást mutat. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervezetek nagyobb részében nem sikerült kellő arányt biztosítani a gazdaságszervező munka és az agitáeiós tevékenység között. A szóban levő egyoldalúság és kampányszerűség oka elsősorban abban jelölhető meg, hogy a pártszervezetek jelentős része nem ismeri eléggé a gazdasági munka pártirányításának eszközeit és módszereit, nehezen tud eligazodni a korszerű követelményeknek megfelelő bonyolult tömegpolitikai munkában. A’ megyei és járási pártszervek nem nyújtanak elég módszertani segítséget a pártszervezeteknek. A tömegpolitikai munka elmarad a tényleges lehetőségektől és a növekvő követelményektől. Ezt bizonyítják az ár- és bérpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok. A múlt év decemberében nyilvánosságra hozott intézkedések eszmei—politikai előkészítése lényegében elmaradt, illetve egyes helyeken a várható intézkedésekkel ellentétes agitáeiós munka folyt, ami téves információkon alapult. A nyilvánosságra hozott ár- és bérpolitikai intézkedéseket a párttagság és a dolgozó tömegek jelentős része kezdetben idegenkedve fogadta. A tömegpolitikai munka fokozásával, a minden területre kiterjedő meggyőző munka segítségével viszonylag rövid idő alatt sikerült megértetni az ár- és bérpolitikai intézkedések időszerűségét, az intézkedésekkel összefüggő okokat és célkitűzéseket, a párt eszmei—politikai irányvonalának helyességét. A párttagság és a dolgozó tömegek megértették a dolog lényegét, de tovább folyik a vita egyes részlet- kérdésekben. A vázolt tapasztalatokból levonható következtetések közül ^különösen fontosak a következők. Egyrészt a párttagság figyelmét ráirányítani arra, hogy a -párthatározatok végrehajtása minden kommunista számára egyöntetűen kötelező, senki sem vonhatja ki magát a határozatok végrehajtása alól. Másrészt az emberek tömegeit érintő intézkedéseiket politikai szempontból gondosan elő kell készíteni. Az agitáeiós és propagandamunka lehetőségeit a legteljesebb mértékben ki kell használni. A megyei tapasztalatok arról győznek meg bennünket, hogy az eszmei-politikai munka elméleti színvonala emelkedett, de még nem érte el a kívánt mértéket. A szocialista társadalom teljes felépítésével összefüggő elméleti kérdések egész sora tisztázásra vár. Etet igazolják & Központi Bizottság ideológiai irányelveinek feldolgozása során szerzett tapasztalatok. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek feldolgozása során a túlnyomórészt pozitív tapasztalatok mellett kiderült, hogy a párttagság esv része komoly mértékben elmaradt a fpilődés követelményeitől. Egyesek vitatják a párt eszmei-politikai irányvonalának különböző vonatkozásait, összefüggéseit. A pártszervezetek többségében jelentős gonmus erősítésével kapcsolatos konkrét feladatok megoldására. Az agitáeiós tevékenység szoros kapcsolatban áll a pártmunka stílusával, a pártélet lenini normáival, a párt vezető szerepének érvényesülési módjával, a párt eszmei- politikai irányvonalának érvényesítésével. A mindennapi agitáció a párt tömegpolitikai munkájának nélkülözhetetlen eszköze, amely szerves egységet képez a propagandatevékenységgel. Az ideolóiai munka színvonalának további emelése megköveteli az agitáció és propaganda egységének, kölcsönhatásának erősítését, a tájékoztatás állandó korszerűsítését, a felvilágosító munka hatékonyságának növelését. A tömegpolitikai munka szerepe és jelentősége állandóan növekszik. Ennek megfelelően el kell érni, hogy minden párttag megértse: a mindennapi agitáció és propaganda a pártmunka szerves része, a pártélet elengedhetetlen eleme. I. dot okoz, hogy az állami és gazdasági szervek vezetőinek egy része lebecsüli az agitáeiós tevékenység jelentőségét, elhanyagolja a politikai meggyőző munkát. Nem használják ki eléggé a termeléssel kapcsolatos tanácskozások agitá- ciós lehetőségeit. Az un. hivatalnokszellem erősen érvényesül az állami és gazdasági szervek egyes vezetőinek tevékenységében. A' megye termelő üzemeinek egy részében a pártvezetőségek nem támasztanak kellő igényt az állami és gazdasági vezetőkkel szemben, nem követelik meg tőlük a rendszeres eszmei—politikai munkát. Fontos feladat a vezető tisztséget betöltő kommunisták aktív tevékenységének fokozása az agitáeiós és propagandamunka területén. A tanácsok és a különböző tömegszervezetek növekvő figyelmet fordítanak a tömegpolitikai munka fejlesztésére. Az állami és tömegszerA tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a pártszervek és pártszervezetek tájékoztató munkája az utóbbi időszakban jelentősen javult. Fejlődött a párttagság belső tájékoztatása és a közvélemény informálása. A tényleges eredmények elismerése mellett szükséges rámutatni: még mindig nem kielégítő a tájékoztató munka színvonala, sokféle gond mutatkozik a tájékoztatás és tájékozódás területén. A központi szervek nyilvánosságra hozható határozatairól a párttagságot tervszerűen és időben tájékoztatjuk. Ez a tájékoztatás a megyei és járási pártszervek szintjén színvonalas és kielégítő. A pártalapszervezetek jelentős részében a párttagság tájékoztatása több esetben sablonos, utalásszerű, nem elég elemző. A legtöbb esetben az történik, hogy mechanikusan felolvassák a rendelkezésre álló segédanyagokat. Csupán elvétve merülnek fel kérdések, általában nem alakul ki semmiféle eszmecsere. Ennek az az oka, hogy a pártszervezetek vezetőségeinek jelentős része helytelenül értelmezi a központi szervek határozatairól szóló tájékoztatás módját és nem fordít elég figyelmet a felkészülésre. A közvélemény rendszeres tájékoztatását szolgálják a pártnapok. Ebben az évben rendszeresen és jelentős tömegek bevonásával tartottunk pártnapokat. A pártnapi előadók többsége színvonalas tájékoztatót nyújtott az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A pártnapokon csak igen ritka esetben merülnek fel kérdések, rendszerint nem hangzik el hozzászólás. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az egyszerű emberek tartózkodnak a nyilvános szerepléstől és rendszerint a pártnap időtartama túlságosan kötött. Gyakori jelenség, hogy a pártnap után néhányan ottmaradnak és szűkebb körben vitatkoznak az előadóval. Erre a szűkebb körű vitára lehetőleg minden alkalommal sort kell keríteni. Nagyon lényeges, hogy a pártszervek és a pártszervezetek a jövőben is megfelelő figyelmet fordítsanak a pártnapokra, a közvélemény rendszeres szóbeli tájékoztatására. A sajtó nélkülözhetetlen szerepet játszik a párttagság és a közvélemény tájékoztatásában. A tájékoztató munka színvonalának emelkedését az országos lapok mellett jelentős mértékben elősegítette a Népújság. Az utóbbi hónapokban észrevehető javulás tapasztalható a megyei lap tájékoztató tevékenységében. A Népújság mint kollektív agitátor és propagandista, egyre eredményesebben betölti a szerepét, munkájának hatékonysága növekvő tendenciát mutat. A Népújság A párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megértetése alapjában véve sikeresnek tekinthető. A gazdaságpolitika meghatározott részeinek fejlődése élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A vitatott kérdések elsősorban a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformvezeti munka sajátos eszközeivel segítik a párt eszmei—politikai irányvonalának érvényesülését a társadalom életének különböző területén. Előrehaladás tapasztalható a rétegagitáció vonatkozásában is. Egyre jelentősebb gondot okoz, hogy a társadalmi élet túlszervezettsége komoly átfedéseket és felesleges párhuzamosságot eredményezett. Ugyanazon, vagy hasonló feladattal egy időben több társadalmi szervezet Is rendelkezik. Ez a helyzet a testületi ülések számának növekedését eredményezte. Feleslegesen növekedett az azonos témával és ugyanazon emberek bevonásával rendezett értekezletek száma. Mindez kedvezőtlenül hatott a mindennapi agitáeiós és propagandamunka fejlődésére. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták növekvő aktivitással kiveszik részüket az eszmei—politikai munkából. Egyes párttagok azonban szó nélkül hagyják a különböző negatív megnyilvánulásokat, esetenként eltűrik a demagógiát, megfeledkeznek a kommunistákkal szemben támasztott követelményekről. Gyakran tapasztalható^ hogy egyes párttagok elmulasztják a marxista-leninista eszme terjesztését, a párt eszmei—politikai irányvonalának aktív védelmezését, az időszerű kül- és belpolitikai problémák megmagyarázását, sőt esetenként részkérdésekben maguk is szembekerülnek a párt politikájával. Mindez főleg azzal magyarázható, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok egy része nem rendelkezik megfelelő marxista—leninista műveltséggel, nem látja világosan a bonyolult összefüggéseket, nem veszi észre a tárgyilagosság látszatát keltő ellenséges aknamunka érvényesülését. Ezek a fogyatékosságok nehezítik a párt tömegpolitikai munkájának fejlődését, akadályozzák a szocialista szemléletmód kiszélesítését és elmélyítését. Az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájára. vezetői és munkatársai jelentős munkát végeznek a tömegkapcsolatok erősítése érdekében. Ennek ellenére nem mondható, hogy a megyei lap tömegpolitikai munkája minden szempontból kielégítő. A munka további javítása érdekében szükséges, hogy a Különböző megyei és járási szervek az eddigieknél hatékonyabb módon segítsék a megyei lap tevékenységét. Mérsékelt emelkedés következett be a Népújság olvasottságában is. De még mindig jelentős probléma, hogy igen sok vezető beosztásban dolgozó ember nem olvassa rendszeresen a megyei pártbizottság lapját. Gondok mutatkoznak a politikai jellegű folyóiratok és könyvek terjesztésében. A párttagság egy része nem olvassa a párt folyóiratait es különböző kiadványait, a pártszervezetek nem élnek eléggé a sajtó útján biztosított információs lehetőségekkel. A tájékoztató munka nélkülözhetetlen részét képezi az információ szerzése, a közvélemény vizsgálata és a tapasztalatok feldolgozása. Ezen a területen komoly hiányosságok tapasztalhatók megyénkben. Nincs kialakult gyakorlat és szervezeti intézkedés sem történt arra, hogy a pártszervezetek hogyan végezek a helyi információs anyagok feldolgozását. A különböző pártszervek nem rendelkeznek elég friss helyi információs anyagokkal. Mindez nehezíti a tömegpolitikai munka fejlődését. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy nem sikerült elég egyértelműen tisztázni a tájékoztató munka lényegét és jellegét. Egyesek nem értik, hogy a párttagság és a dolgozó tömegek rendszeres tájékoztatása a tömegpolitikai munka fontos eszköze, amely szoros kapcsolatban áll az agitáeiós és propaganda- munkával. A tájékoztatás egyik alapvető problémája az ápolitikus tendencia érvényesülése. Megyénkben is tapasztalható öncélú- ság és prakticizmus a tájékoztató munkában. Ezekkel a megnyilvánulásokkal szemben világosan kell látni, hogy a tájékoztató munka rendeltetése a dolgozó tömegek mozgósítása a megoldásra váró feladatok végrehajtására, az eszmei—politikai tisztánlátás növelésére, a szocialista tudatosság és aktivitás fokozására. A tájékoztatás legyen konkrét és tárgyilagos. Mindez megköveteli a tájékoztató munka politikai jellegének további erősítését. Igen fontos a tájékoztató munka offenzív jellegének erősítése. Fokozott mértékben kell biztosítani, hogy a kommunisták legyenek a hangadók. jához kapcsolódnak. A szükségesnél nagyobb óvatosság azt eredményezte, hogy nem magyaráztuk meg eléggé a gazdaságirányítási rendszer megreformálásának alapvető okait és fő célkitűzéseit. Ezért még mindig sokan nem látják világosan az új gazdasági mechanizmus lényegét. A rendelkezésre álló agitá- ciós anyagot sem használtuk fel megfelelő mértékben. Megyénk pártszervezeteinek többsége nem ismerte még fel elég mélyen, mit jelent az, hogy a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformja hatalmas tudatformáló tevékenységet igényel. A gazdasági élet területén az agitáeiós munka jelentős mértékben elmaradt az újszerű követelményektől és a növekvő szükségletektől. Ez a körülmény kedvezőtlenül hat a meggyőző munka hatékonyságának növelésére. A gazdasági élet területén folyó agitáció fontos elve, hogy politikai eszközökkel, a meggyőző munka nagy erejével, a felvilágosító tevékenység hatékonyságának fokozásával segítjük a termelési feladatok sikeres megoldását mind az ipari, mind pedig a mezőgazdasági üzemekben. Az alapvetően pozitív irányú fejlődés mellett hiányosságok is tapasztalhatók az agitá- ciós és meggyőző munkában a kulturális élet területén. Hátráltatja az eszmei-politikai nevelés hatékonyságát, hogy pedagógusaink, népművelőink nem eléggé tájékozottak szocialista építésünk gazdasági és ideológiai kérdéseiben Jelentkezik szemléletükben és magatartásukban bizonyos elkényelmesedés, nem látják elég világosan, hogy a magasabb életszínvonal, a gondtalan élet alapja a munka. Nem elég hatékony a hazafias nevelés sem, ezért tapasztalható kozmopolitizmus Nyugat-imádat az ifjúság egy részénél. A kulturális eszközökkel végzett agitáeiós munka nem elég hatékony a felnőtt lakosság körében sem. A legtöbb helyen el is marad a hatékonyságelemzés, nem tudatos a kultúra eszközeivel folytatott felvilágosító, meggyőző tevékenység. A párt, tanács-, gazdasági és társadalmi szervezetek összehangolt, mozgósító és agitáeiós munkája a kulturális tevékenységben való részvételre nem kielégítő. Nem látják elég világosan a kulturális eszközökkel folytatott agitáció lehetőségét és jelentőségét. Mindez arra figyelmeztet, hogy az eddigieknél hatékonyabb agitáeiós és propagandamunkára van szükség a kulturális élet területén. Az agitáeiós munka formáit a társadalmi élet szervezettsége és a munkamegosztás során kialakult helyzet határozza meg. Azt tekintjük alapelvnek, hogy ott kell agitálni, ahol az emberek élnek. Az agitáeiós munka formáinak igazodnia kell a társadalom szervezeti rendjéhez. A szocialista társadalmi élet gazdagsága és sokfélesége megköveteli a formák rugalmas kezelését. Ebből következik az agitaciós munka hagyományos és újszerű formáinak bátor alkalmazása, a legkedvezőbb lehetőségek kihasználása. Az agitáeiós munka hagyományos formái: a szóbeli, az írásos és a szemléltető agitáció. A szóbeli agitáció kollektív, és egyéni formáit egyre következetesebben alkalmazzuk. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az igazságot kifejező értelmes beszédet semmivel sem lehet helyettesíteni. A szóbeli agitáció növekvő mértékben kihasználja a kedvező lehetőségeket. A pártrendezvények mellett különösen jó lehetőségek adódnak a szóbeli agitációra a műszaki és termelési tanácskozásokon, a munkacsapat- és brigádértekezleteken, a klubszerű vitákon és ankétokon, a szocialista családi és társadalmi ünnepeken, a politikai évfordulók megünneplésével kapcsolatos rendezvényeken és sok más területen. Az emberek odafigyelnek az értelmes beszédre, de nem tűrik az üres fecsegést. A megyei tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az írásos és szemléltető agitáció területén is van előrehaladás. Egyes helyeken hatásos munka folyik az írás és szemléltetés segítségével. Néhány ipari üzem és termelőszövetkezet időszakonként helyi jellegi agitáeiós anyagot jelentet meg. Ksetenkén jól használják ki a faliújság adta lehetőségeket. Több helyen eredményesen hasznosítják a különböző kiállításokat és tapasztalatcseréket. A pozitív tapasztalatok mellett szükséges megjegyezni, hogy az írásos és szemléltető agitáció helyzete korántsem kielégítő. Elzen a területen tapasztalható a legtöbb fogyatékosság. Az írásos és szemléltető agitáció az esetek többségében szürke, alacsony színvonalú, nem éri el a kívánt hatást. Gyakran találkozunk azzal, hogy egyesek lebecsülik, idejétmúltnak minősítik az agitáeiós munka írásos és szemléltető formáit. Az írásos és szemléltető agitáció viszonylagos elmaradása főleg szemléleti okokra vezethető vissza. Ebből az következik, hogy igen fontos feladat a szemléletmód formálása, a megfelelő szemlélet kialakítása minden területen. A tömegpolitikai munka hatékonyságát a szocializmus építésében elért politikai, gazdasági és kulturális eredmények alapján mérjük. Megyénk eredményei azt bizonyítják, hogy a felvilágosító munka hatékonysága egészében véve megfelelően fejlődik. A tömegpolitikai munka hatékonyságának további növelése érdekében igényesebb és színvonalasabb eszmei—politikai tevékenységre van szükség minden területen. A megyében működő pártszervek és pártszervezetek figyelmének központjába kell állítani a tömeg- politikai munka fokozását, szoros összhangban a IX. pártkongresszus előkészítésévei kapcsolatos feladatok megoldásával. A tömegpolitikai munka időszerű problémái II. A tájékoztatás színvonalának emelése megyénkben III. A felvilágosító munka hatékonyságának növelése
