Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
Tizenöt éves jubileum Csaknem félmilliárd értékű tsz-építkezés házi kivitelezésben A termelőszövetkezeti építkezések több mint 45 százaléka házi kivitelezésben készül el az idén. Ennek, az összesen több mint 700 millió forint értékű munkának nagy részét a tsz-ek közös építési vállalkozásai végzik. Ezek az új építési szervezetek igen sokat fejlődtek az utóbbi időben. Számuk az 1963. évi 20—25-ről mostanáig 52-re nőtt. 1964-ben 340, tavaly 353 millió forint értékű beruházást és felújítást végeztek, s idei tervük 480 millió forint. Ezt azonban valószínűleg jóval túlteljesítik, mivel az elmúlt évek, s 1966 első hónapjainak tapasztalatai szerint az Építésügyi Minisztérium és a tanácsok vállalatai részére kijelölt építkezések egy részét is a tsz-ek saját épí tőszervezete kivitelezi. A tsz-közi építési vállalkozások fejlődését legjobban a termelékenység növekedése jelzi: 1963-ban 80 000, 1964-ben 93 600, tavaly 112 000 forint termelési érték jutott egy dolgozóra. A tsz-közi építési vállalkozások még hatékonyabb, gazdaságosabb munkáját régebbi, de még érvényben levő jogszabályok korlátozzák. Az illetékes szervek foglalkoznak azzal, hogy kedvezőbb jogi és gazdasági feltételeket biztosítanak számukra. I Lopni akartam 1 Lopni akartam. Elhatároztam, hogy ellopom az Egri Tanárképző Főiskola előtti buszmegálló menetrendje alá kifüggesztett papírtáblácskát. Kidolgoztam haditervemet, úgy döntöttem, hogy a székesegyház felől közelíteni meg, aztán majd a vár felé menekülök, az Egedig meg sem állva, ott majd eltöltők két-három napot, és csak akkor jövök vissza, Ua már lecsillapodtak a kedélyek a városban. Hogy miért pont erre a kutyának sem kellő papíríáblá- ra specializáltam magam? Elolvastam, hogy mi van ráírva. Hát ez: „A buszmegálló áthelyezve a Kosuth Lajos utcába.” Sajnos, nem sikerült a tervem. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy valaki megelőzött, mert néhány órára eltűnt a papírtábla. Gondoltam, győzedelmeskedett az igazság, egye fene, hogy nem én voltam a hőse, fő, hogy nincs több Kosuth Egerben. Erre mit ad isten, másnap ismét ott egy tábla. Magyar szabadalommal készült, eredeti lemezből, kínai ecsettel, export festékből rápingálva: -A buszmegálló a Kosuth Lajos utcába áthelyezve”, továbbá megtoldva azzal, hogy ezentúl a buszok nem az utcából, hanem az u t c á r ó i indulnak. Őszintén bevallom, tanácstalan vagyok. Tanácstalan, mert szégyen ide, szegyen oda, a műszaki felszerelésem mindössze egy bicskából áll, mivel ez is kicsi, törékeny, így nem valószínű, hogy le tudnám vele szerelni ezt a táblát. Már arra is gondoltam, hogy kihúzom az oszlopot tövestől, aztán uccu az Egedre, de ez meg azért nem jó, félek, hogy nem raknak majd új oszlopot az ellopott helyére. Nem tudom, mit kellene tenni. Brazíliában könnyen megoldják az ilyen esetet. Egyszer az egyik tanuló két I-Jel írta a híres futballistának, Felének a nevét. Két- százszor íratták le helyesen vele. Szerintem maradjunk mi is ennél a módszernél; Mivel lemezből úgyis fogytán vagyunk, így azt javasolnám: csak egyszer írjuk le, de akkor helyesen. Én felajánlok egy Kossuth cigarettát annak, aki majd felírja az új szöveget, s a cigarettáról megtudhatja, hogyan kell a Kossuthot írni!!! (koós) Milliós munkákra társultak A Felső-Tarna vízgyűjtője az eróziós kártétel súlyosságát tekintve az országos vízrendezési kerettervben a 4. helyet foglalja el. A völgyekben friss hordalék található, a talaj laza szerkezete mellett kedvezőtlen a lejtőkategóriák megoszlása is. Ezen a mostoha természeti adottságú területen két állami gazdaság, egy erdőgazdaság és 29 termelőszövetkezet gazdálkodik. A mintegy százezer holdon több milliós munkára lenne szükség, hogy a talaj termőképességét fenntartsák, vagy növeljék, a természeti erők pusztításaitól megóvják ezeket a területeket. A saját eszközeikkel ezt nem tudták vállalni, ezért a talajvédelmi és vízrendezési munkák szervezésére, irányítására, a műszaki munkák kivitelezésére 1964-ben létrehozták a Felnagyobb teherbírásra átépíteni, hetet a fokozódó követelményeknek megfelelően megépíteni. Harminc átereszre, az esés csökkentésére 50 fenékműre, öt árokrendszerre ' lesz szükség. Az utóbbit száz kilométer hosszúságban kell kiépíteni. Terv készül 189 kő- és 33 hordalékfogó gát építésére. Ezen a területen ehhez mérhető munka még nem folyt, az első évre tervezett 90 ezer köbméteres földmunka helyett 116 ezer köbmétert teljesítettek, összesen iO kilométer hosszúságú medret készítettek, amely- lyel mintegy 750 holdas területet vízraentesítettek. A társulat a kezdeti nehézségek ellenére is eredményesen dolgozott, múlt évi munkájával előkészítette az 1966. évi megnövekedett feladatokat is. A Pétervásári Járási Tanács a közelmúltban megtartott ülésén is úgy értékelte* hogy a VI-os földvédelmi törvénynek a Felső-Tarna völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a járás területén eleget tesz. Az eddiginél több támogatást ígértek, és javasolták, hogy függetlenített elnök lássa el a nagy jelentőségű munkák irányítását. Az első évben csak vízrendezési munkálatok folytak, műtárgyat még nem építettek, a talajvédelemmel sem foglalkoztak. A járás adottságai viszont megkövetelik, hogy a vízrendezéssel párhuzamosan végezzék a talajvédelmi munkát is. Az idei munkáknál már figyelembe vették ezt a körülményt. Nyolcvannégyezer köbméteres gépi és nyolcezres kézi földmunkába fostak Erdö- kövesd, Pétervására, Terpes. Szajla, Bükkszék és Sírok határában Az építkezésekkel együtt az idei munkákra több mint kétmillió forintot fordítanak. Munkák folynak a Tárná ceredi területén is, így a társulat 1966. évi termelési értéke a Tárná munkáival együtt mintegy ötmillió forint. A mezőgazdasági termelés biztonságára és a termelékenység növelésére létreiött önkéntes társulás az idén lát nagyobb munkához. Ahhoz, hogy látható eredményeket érjenek el, legalább 3—4 esztendőre van szükség. A Fe’ső-Tsrna völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnak az 19C6-os év még csak a második. Pilisy Elemér Gondolatok a Iiazafiságról II. SZOCIALISTA HAZAFlSÁG — NEMZETI BÜSZKESÉG „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messze ringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, s remélem, testem is majd e földbe süpped ei, Itthon vagyok .. A mikor 1944. január 17-én Radnóti Miklós ezeket a sorokat papírra vetette, a hazát alkotó szelíd tanyákat, ereteket, gyümölcsösöket, szőlőket, sírokat és mindenekelőtt a kenyerükért remegő dolgozókat, s a szülőföldhöz kapcsolódó, ahhoz fűződő emlékeket egyaránt a fájdalom vasmarkai szorongatták. Az történt ugyanis, ami nemzeti történelmünkben oly gyakran megesett; a hazáról oly szépen beszélő uralkodó osztályok, szűk csoportérdekeiket a nemzet s a nemzet többségét kitevő nép érdekeivel azonosítva, végtelen rövidlátásukról tanúskodó politikájukkal az országot egy számára idegen háborúba sodorták. Azokat pedig, akik felemelték szavukat országvesztő politikájuk ellen, a nemzet sírásói ugyancsak a haza érdekeire apelláló indokolással börtönök mélyére vetették, vagy mint éppen Radnóti Miklóst, a haláltáborok szöges drótjai mögé zárták. Az örökké díszmagyarban pompázó „hazaffy”-ak politikájának következményei ma már közismertek: a nemzeti vagyon 45 százalékának megsemmisítésével, a mérhetetlen véráldozatokkal, olyan kül- és belDolitikai körülmények teremtésével tették fel a koronát több évtizedes „művükre”, ■«Bveiy a tanácstalanság s rémhírek hálójában vergődő, aggódó néptömegek képzeletében joggal válthatta ki a nemzethalál vízióit. Abban; hogy ehelyett egy sohasem látott, hazánk felvirágzásához vezető folyamat kezdetének lehettünk tanúi s részesei azokban az emlékezetes hónapokban, több körülmény játszott szerepet. A nemzet érdekeit kifejező kommunisták most már szabádon szárnyaló szavára, egy évszázadokon át gúzsba kötött, s láncait oldozó nép válaszolhatott frissen, szabadon és igenlően. A korábban tétlenségre ítélt, elmaradottságba taszított, a nemzetből kirekeszett, egymással gyakran szembeállított dolgozó osztályók, a nép ébredését döntően és alapvetően elősegítette a szovjet hadsereg, • amely hazánk égboltjára rajzolta a szabadság és a béke első jeleit. I gy történhetett, hogy az ezután meginduló folyamat során nemcsak a háborús romokban heverő országot teremtettük újjá, hanem megvalósítottuk azokat az elképzeléseket is, amelyekért népünk legjobbjai oly sokszor — s korunk viszonyainak mos- tohasága miatt — oly hiába hevültek. Petőfi. Ady, József Attila legmerészebb álmait túlszárnyalta e néhány év oly sok vívmánya: a földreform, a gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság jogainak biztosítása, az önálló államiság intézményeinek megteremtése, a köz- társasági államforma, s a népi önkormányzati szer-.".’: törvénybe iktatása, az addigi kiváltságos osztályok művelődé3 1966. június 2&, csútöstak ső-Tarna völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot. Az önkéntes társulás a pétervásári járás községei, mellett magában foglalta Nógrád megyéből Zabart, Ceredet és Pogonyt is. Munkáját 1965-ben, a megalakulással járó személyi és tárgyi feltételek biztosítása után kezdte meg. Óriási kotrók, talajgyaluk láttak munkához. Tervek készültek tucatszámra. A távlati terv legalább 25 millió forint értékű munkát szabott meg. Többek között az elkövetkező években negyvenezer holdon meg kell oldani a komplex talajvédelmi gazdálkodást, 150 kilométer hosszúságban mederrendezést kell végrehajtani, a kitakarított és elkészített árkokat 4—5 évenként felújítani. Azokon a területeken, ahol a mederrendezés folyik, összesen húsz hidat kell AVVWXVXVXXWX'WWVWVXWVWWVVVS.'VWWW' sí monopóliumának megszüntetése, a közoktatás demokratizálása, a dunavölgyi ihletésű külpolitika kialakítása. S mindez csak úgy volt elérhető, hogy nemzeti történelmünk régóta esedékes, de qly sokszor elvetélt követeléseinek teljesítéséhez a szocializmus elérését eredményező népi demokratikus forradalmi átalakulás keretében teremtettük meg a kedvező feltételeket. Ezzel egyúttal a korábban elképzelhetetlen nemzeti fel- emelkedés lehetőségeit is megalapoztuk. Hiszen a kizsákmányolás, a termelőeszközök egyéni tulajdonának megszüntetése, az ipar fejlődése, a termelőeszközöket gyártó modern nagyipar megteremtése, a mezőgazdaság nagyüzemi egységeinek kialakítása s mindezek következtében az ország egész eddigi struktúrájának megváltozása a szocializmus eszméinek valóra váltásán keresztül nemzeti történelmünk progresszív hagyományainak éleire keltését, minden korábbi, merésznek tűnő célkitűzésének túlszárnyalását is eredményezte, ,T,örténelmünk melyik idő- 1 szakában volt elképzelhető, hogy a nép, a korábban nemegyszer megosztott dolgozó osztályok, egymás szövetségét megteremtve, azonosulhattak a nemzet fogalmával? Márpedig szocialista átalakulásunk során és ennek eredményekéuoen tiüajdon- vé;0P ez történt. A politikai hatalom birtokába jutó pa - rasztságeal szövetséges, az értelmiség és a kispolgári rétegek támogatását élvező munkásosztály ugyanis nemcsak saját, s dolgozó szövetségeseinek politikai, kulturális s társadalmi helyzetét változtatta meg s tette jobbá, hanem azt az országot is megteremtette, amelyben a nép nemzetté válhatott. A második világháború előtti elmaradott feudális-polgári Magyarország helyébe az a szocialista Magyarország lépett, amely történelmileg nagyon rövid idő alatt képesnek bizonyult az évszázados elmaradottság nagy részének felszámolására. Az új hazát megteremtő, a kor követelményeinek megfelelő, modern Magyarország kialakításán fáradozó nép, miközben birtokba vette s a maga képére alakította az országot, maga is átalakult. Szocialista nemzetté kezdett formálódni, s erőfeszítéseit az elért eredmények láttán érzett jogos nemzeti büszkesége táplálta. Ha igaz az, hogy az ország urává váló, a nemzettel azonosuló nép életviszonyai a múlthoz képest gyökeresen átalakultak, s minőségileg megváltoztak, úgy az sem tagadha. tó. hogv a megtett útszakasz láttán érzett nemzeti büszkesége újabb igények kielégítését eredményező további tettekre sarkallja. A szocializmus építése során elkövetett hibákat megszüntetve — melyik új társadalom tudta a maga esz- ménveit az elméletnek megfelelő szabályossággal, s zökkenőmentesen a gyakorlatba átültetni? — a valóság ellentmondásaival szembenézve, a szocialista magyar nemzet a jólét magasabb szintjeinek elérésére, és az ehhez nélkülözhetetlen feltételit- megteremtésére törekszik. Ezt az igényt felismerve fogalmazva meg az MSZMP Központi Bizottsága a további felemelkedésnek azt a korszerű programját, amely az új gazdasági mechanizmus néven került be a köztudatba. |-| ogyan függ össze mind- azzal, amit itt az eddigiek során elmondtunk egy ilyen, látszólag csupán gazdaságpolitikai elgondolás? Ügy, hogy az elért eredményeken is túlmutató igényekről nem elég csali beszélni, hanem meg kell keresni azokat a korszerű ve. zetési elveket, tárgyi és személyi feltételeket, amelyek a jövő reményeit az illúziók világából a realitások kereteibe illesztik, s kijelölik a hozzá vezető utat, a nemzet minden egyes tagja számára fogalmazzák meg az egyén és a társadalom jövőjének összefüggéseit. A gazdaságirányítás új rendszere irányelveinek és az idén megkezdett harmadik ötéves terv megalkotásával az MSZMP Központi Bizottsága ezeknek a követelményeknek tett eleget. A szocialista nemzet erőinek, energiájának, tehetségének további kibontakozásával számoló és ennek intézményes feltételeit biztosító program emellett a nemzetközi haladó erők munkamegosztásából adódó új lehetőségeket is megjelöli. Mivel ez a cél a szocialista nemzet, egészén belül minden hazánkfia további egyéni felemelkedését is biztosítva, az élő hazafisás ösztönzője és egyben táplálója is. I gy kapott szocialista a társadalmunk valóságának talaján új értelmet a külsőségek helvett tettekben megTivilvánuló hazafis ág Kölcsey Ferenc által megfogalmazott- követelménye: ..Hass. alkoss, gyarapíts, S a haza fényre derül!” Csatári Dániel nát, majd be is csomagolja. Exportra készítjük az orvosi fecskendőkhöz szükséges tűket is. Tizenöt év nem nagy idő egy vállalat életében, de mint a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat példája is mutatja, annál értékesebb, jelentősebb lehet... — A legkritikusabb esztendő talán a 64-es volt. Tizenöt millióval lett több a tervünk a 63-asnál. Átszerveztük a műszaki apparátust, egyre nagyobb feladatokat kaptunk, a vállalat dolgozói pedig egytől egyig felnőttek ezekhez a feladatokhoz. Dolgozóink 90 százaléka saját nevelés. Lehetőséget adtunk a tanuláshoz, és éltek a lehetőséggel. Nem egy olyan dolgozónk van, aki segédmunkásként kezdte, ma pedig már komoly szakmai képesítéssel rendelkezik. Jó a kollektíva, igazán semmi panaszunk nem lehet dolgozóinkra. Értik, szeretik munkájukat, különben aligha tudnánk most ilyen eredményekről beszélni. Pártunk IX. kongresszusának tiszteletére nem kevesebb mint kétmillió forintos vállalást tettek. Szerelőcsarnokot építünk, 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek az építésén. Előadásokat szervezünk, neves kutatókat, szakembereket hívunk meg előadóknak, hogy egy lépéssel majd ismét előbbre lépjünk... Augusztus 20-ra kiállítást rendeznek. Kiállítják, bemutatják termékeiket, munkájukat, bemutatják, hogy mi van a hírük, nevűik mögött. Koós József ítványt kapnak a »yümölcsfacsemeték . lő gazdaság, illetve vállalat kö- ; teles úgynevezett minőségi bi■ zonyítványt kiállítani minden : forgalomba hozott olyan gyümölcs- és szőlőszaporító anyag■ ról, amely törzsszőlő, törzs• gyümölcsös vagy törzsfaiskola i létesítését szolgálja, vagy már - ilyen törzstelepekről szárma• zik. A minőségi bizonyítvány t egyúttal származási bizonyítványként is szolgál, utal a ■ szaporítóanyag termelési helyére, termelési értékére és ■ minőségére. (MTI) mérleg-, irodagép-, órajavítást, van gaiván-, bádog cs részle gü k, de mivel a legjelentősebb üzem mégiscsak az elektromechanikai részleg, így ismét visszatérünk a Kocsis Bemát utcába... / — A Csepeli földgáz-programhoz is mi készítettük az elektromos vezérlőberendezést, a dunaújvárosi vasműben is ott van a készülékünk. Mi kaptuk meg a Borsodi Ércelőkészítőhöz szükséges vezérlőberendezés gyártását is, ez húszmilliós program. Európában még nem készítettek ehhez hasonló berendezést. Az ötször három és fél méteres műszerfalon a vagmrkirakástól, az ércőrlésen keresztül, egészen a feldolgozásig, minden egyes munkafolyamat nyomon kísérhető. 1970-re készülünk el vele. Az 1000 és 2000 grammos ózonfejlesztő (víztisztító) berendezéseinket már régóta ismerik, s használják itthon és külföldön is egyaránt. Most kísérletezünk egy 60 grammos készülékkel. MÍég nincs készen, de Argentína máris érdeklődik utána. Terveink között szerepel a mágneses asztal készítése is, amely magyar szabadalom, de a KGST országai közül jelenleg egyik sem gyártja. Megpróbáljuk, rendkívül nagy az érdeklődés utána. Az Ajkó szűrőprésünk a Lipcsei Vásáron aranyérmet nyert, de van sranydíiunk a Budapesti Ipari Vásárról is, és nagyon sok köszönő levelet kapunk hazai és külföldi vállalatoktól. Elégedettek készülékeinkkel. Jól bevált a lucernalisztet előállító berendezésünk is, amely teljesen automatikusan működik, megszárítja, megőrli a lucerM* ff f • 1» r Minőségi hízóim szőfőoUványok és « A szőlő-, a gyümölcs- és a díszfaiskolai szaporítóanyag megtermeléséhez már a következő években fokozatosan az úgynevezett törzsszőlők, ’ illetve gyümölcsfa- és díszfa- ' törzstelepek adják meg az alapot. Éppen ezért a szaporítási 1 törzshelyekről származó szapo- ' rítóanyagokat minőségvédelemben kell részesíteni. Ezt a célt szolgálja a földművelés- ügyi miniszter által nemrégi- ■ ben kiadott rendelkezés, , amelynek értelmében a termeTízenöt éves a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat. 1955-ben, amikor megalakult, aligha találtunk volna egyetlenegy „mechanikást” is aki olyan eredményeket, sikereket mert volna jósolni vállalatának, mint amilyenekről a 15 éves jubileum alkalmából őszi Vencel igazgatóval beszélgettünk. .. — 1951-ben nyolcmillió forint volt a vállalat terve, ma pedig már nem kevesebb mint 80 millió 760 ezer forint. Az elektromechanikai részleg 7130 forintos tervvel indult, most 42 milliónál jár. Ezekben a számokban szinte minden benne van az eltelt 15 esztendőről. Végeredményben igaza van az igazgatónak, de hát a másfél évtizednek nemcsak eredményei, hanem eseményei is voltak.. — Milyen nagy eseménynek számított amikor 1961-ben elküldtük az első exportunkat Csehszlovákiáinak. Pedig csak egy kis törpe vízműhöz készült vezérlőberendezés volt. Azóta már Szovjetunióban, Lengyel- országban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Törökországban, Olaszországban, Svédországiban és több gyarmati országban is megismerkedtek berendezésünkkel. Nagy út volt ez, kemény 15 évet hagytunk magunk mögött, tele problémákkal, bukkianókkal, nehézségekkel, sikerekkel, eredmények kel. Nem kérkedés, ha azt mondom, bogy az eltelt 15 év alatt megismertek bennünket a világban, keresik gyártmányainkat, itthon pedig mi vagyunk a legnagyobb „automatikusok.” Igaz. a legnagyobb eseményt az exnert ielentefte Betörtek a világpiacra, tekintélyt, rangot vívtak ki maguknak. Pedig... — ... pedig korántsem a leg- rózsásabb körülmények között dolgoztunk és dolgozunk. Hogy mást ne mondjak, ezeket a bonyolult berendezéseket szabad téren szereljük össze, az udvar fölé húzott műanyag tetők alatt. Nincs csomagolóterünk, a jelenlegi körülmények között már a maximumnál tartunk a termelésben. Amit tehetünk, megtesszük, rajtunk igazán semmi sem múlik. Szóval, ha valaki megnézné hogy ezek a vezérlőberendezések hol és milyen körülmények között készülnek, kissé elcsodálkozna. .. Szerteágazó a vállalat munkája. Végeznek autószerelést, Hírnév - és ami mögötte van...
