Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

Az ügyvédi munka politikai tisztánlátást is követel Megtartotta évi rendes közgyűlését az Egri Ügyvédi Kamara Szombaton tartotta az Egri Ügyvédi Kamara évi rendes közgyűlését a megyei bírósá­gon. A közgyűlés elnökségében b kamara elnökén és titkárán kívül helyet foglalt dr. Kovács László, az MSZMP megyei bi­zottságának főelőadója, dr. Fii- löp Andor, az Egri Megyei Bí­róság elnöke és dr. Kerekes La­jos, az Egri Járásbíróság elnö­ke. Dr. Gál Györgynek, a kamara elnökének e megnyitója után 'dr. Kőrösy Gyula, a kamara titkára számolt be a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak kamarai munkásságáról. Han­goztatta, hogy a Heves megyei ügyvédi kar egyre inkább meg­felel munkájában és szemléle­tében a szocialista társadalom által eléje állított követelmé­nyeknek. Az ügyvédi munká­ban, a jogkereső közönség szol­gálatában az ügyvédek törek­szenek az időszerű jogpolitikai elvek maradéktalan alkalmazá­sára. A személyi változások kö­zött bejelentette, hogy Heves megyében 1966. június 1-től kamarai tisztséget kapott az el­ső ügyvédnő, dr. Pallér Klára személyében. A titkári beszá­moló hangsúlyozottan kitért az ügyvédek egyre szélesedő ta­nácsi és társadalmi kapcsola­taira is, de fontosnak tartotta megemlítem a termelőszövet, kezetek jogi ellátottságának a kérdését is, éppen az ügyvédi munka fokozása érdekében. A titkárt beszámoló felett nyitott vita során felszólalt dr. Fülöp Andor, az Egri Megyei Bíróság elnöke is. Hozzászólá­ságban az ügyvédség tevékeny­ségét pozitívan értékelte, ki­emelte az időszerűség proble­matikáját és az ügyvédi tevé­kenység minőségi javításának fontosságát. Elmondotta, hogy Heves megyében jogosulatlan vagy tarthatatlan igényeket nem terjesztettek az ügyvédek a bíróság elé, mint ahogyan az az ország más helyein — ha szórványosan is, de előfordult. Fontosnak tartja az ügyvédi kar társadalmi elismertetését, mert e jogászi munka megbe- gyülése gyümölcsözően hat vissza az ügyvédek szerepére, a dolgozó nép érdekeinek szol­gálatára. Dr. Kakuk Andor, kamarai alelnök a költségvetésről szá- bolt be, majd dr. Okolicsányi István gazdasági beszámolóját fogadta el a közgyűlés. Dr. Gál György elnök köz­gyűlési zárszavában válaszolt a vita és a javaslatok anyagá­ra. Nyomatékosan rámutatott az ügyvédi munka és hivatás politikai jellegére. Az ügyvé­dek vizsgálni kötelesek minden ügy felvételénél, vajon az igény érvényesítése nem ütkö­zik-e államérdekekbe, vagy egyáltalán a dolgozó nép érde­keibe. Ez a szempont nap­jainkban azért elsődleges, mert a nemzetközi imperializ­mus támadása folytán a belső reakció erői mozgolódnak. Ez kimutatható azokban a jelen­ségekben, amelyek például volt földbirtokosok részéről jelentkező igények érvényesí­tésében öltöttek testet és kerül­tek a bíróságok elé — pár eset­ben ügyvédi képviselet segítsé­gével, az ország más részében. Az elmúlt évihez hasonló, de annál még színesebb, változa­tosabb terv született a kultúra jegyében a nyárra. Irodalmi színpadon, zenekarok műso­rainak sorozata mellett a kü­lönböző kiállítások és bemu­tatók rendezvényei is várják az egrieket és a város vendé­geit. A zenekari hangversenyek színhelye a Főszékesegyház előtti tér lesz, míg a Váresté­ket, az erre legalkalmasabb he­lyen, az egri vár földbástyá- ján rendezik meg. A nyári program első ese­ménye június 25-én este 8 ára­kor lesz, amelyen a debreceni, az egri és a nyíregyházi hon­véd helyőrségek egyesített fú­vószenekara lép fel, Markó József vezetésével. A Váresték műsora július 3-án kezdődik, amikor a Győri Ifjúsági Iro­dalmi Színpad egy Tinódi-est- tel szerepel Egerben. A követ­kező, s igen érdekesnek ígér­kező műsor Ibsen: Peer Gynt című drámájának és Grieg ha­sonló című szvitjének összeve­tése lesz a dráma egy-egy dia­lógusa és a zenekari mű egy- egy tételének bemutatása alap­ján. Ebben a műsorban az Eg­ri Szimfonikusok és az Egri Megyei Színpad tagjai működ­Természetes, hogy az ügyvédi munka politikai jelentőségének ilyen elemzése és megértése feltételezi az ügyvédek politi­kai tisztánlátását. Csak szilárd, a szocialista társadalmi rend­szerhez hű, világnézetében is kikristályosodott ügyvéd ismer­heti fel a reakció támadásait. Ebből következik, hogy a poli­tikai oktatás és tájékoztatás továbbfejlesztése szervezeti vo­natkozásban, de tartalmilag is elsőrendű kérdés. Az ügyvédek növekvő társa­dalmi megbecsülése arra köte­lezi az ügyvédeket, hogy még hatékonyabban vegyék ki ré­szüket a tömegszervezetekre tá­maszkodva az ismeretterjesztés munkájától is. Az ügyvéd sok­rétűen érintkezik a lakosság széles rétegeivel és képes arra, hogy helyes tudatformáló tevé­kenységet folytathasson — mondotta befejezésül dr. Gál György, az egri kamara elnöke. ff. a.) nek közre. Ezt a műsort au­gusztus 7-én megismétlik. Jú­nius 24-én sanzon-estet ren­deznek Zsolnay Hédi és a Stú­dió kisegyüttesének fellépésé­vel. Euripidész: Iphigénia a Tauruszok között című hal­hatatlan művét augusztus 21-én mutatja be a Szombat- helyi Felsőfokú Tanítóképző Irodalmi Színpada. A Váresték programsorozata augusztus 28-án az Egri Szimfonikusok kamarazenei estjével fejeződik be. Az Egri Szimfonikusok önál­ló hangversenyt is adnak az augusztus 6-án rendezendő ro­mantikus zenekari est műso­rában. A tervek szerint az Erfurti Ifjúsági Zenekar és énekkar egri vendégszereplésére július 4- és 14-e között kerül sor. Július 16-án a kalocsai, az aszódi és az egri egyesített honvéd helyőrségi zenekarok hangversenyét rendezik meg, augusztus 13-án pedig a Szé­kesfehérvári Koncert Fúvós- zenekar klaszikus dzsessz-est- jét hallgathatja a közönség, amelyen Miklós Katalin, az Állami Operaház művésze is vendégszerepei. Szintén a tervek között sze­repel egy nagyszabású divat­A természet szerelmeseinek, a kirándulóknak, a turisták­nak a szeszélyes időjárás oko­zott bosszúságot a múlt hét végén, s akik odahaza töltötték idejüket, azoknak a tv-műsor rontotta jócskán a kedvét. A' tartalmas, de igen kurta Gorkij-emlékműsor után is­mét láthattuk az NDK televí­zió dokumentfilmjét a nevető kongói gyilkosról, Müller őr­nagyról. Ez a lysoformba illő fasiszta lény még a hitleri időkben tanulta a hóhérmes­terséget, s pályája egyenes vo­nalban ívelt a gyarmatosítók szolgálatáig. Müller a fajtiszta fasisztáknak abból a fajtájá­ból való, akik1 gyilkosságaikat nem eltagadják, de kedélyes csevegéssel dicsekszenek is rém tetteikről. A tv jelenti, a televízió ak­tuális riportműsora remekül illeszkedett a tv szombati programjának egészébe — la­pos volt, szürke és unalmas. bemutató augusztus 20-án Egerben, melynek műsorában neves fővárosi művészek lép­nek fel. A Vácon megrende­zésre kerülő nemzetközi Audo- vizuális-diafoto fesztivál anya­gát Egerben is bemutatják a Hotel Eger teraszán. A fagylaltkertben július első szerdájától indul a Mopresszó, melynek műsorában — minden szerdán — négy rövidfilmet mutatnak be, amelyek mű­vészettel, a korszerű technika legújabb vívmányaival, orszá­gok bemutatásával foglalkoz­nak. Sor kerül művészi báb­rajz- és kisjátékfilmek vetíté­sére is. Július 10-től 31-ig ren­dezik meg Egerben a Gárdo­nyi Géza Színházban a Heves megyei születésű Borics Pál szobrászművész alkotásainak kiállítását. A nyári kulturális program tervében szerepel az Óbudai Ifjúsági Zenekar hangversenyé­nek megrendezése is Egerben. Ez a zenekar már tavaly is nagy sikert aratott a megye- székhelyen. E kulturális rendezvényso­rozat valamennyi műsorát be­iktatják az Egerbe látogató kül- és belföldi IBUSZ-cso- portok programjába is. Az esti mesében most Mazsola sem szerezhetett örömet ked­velőinek, a gyerekeknek. Tor­zót kaptak, csonkított mesét. Először még kép is volt, hang is volt, aztán elmaradt a hang és a kép is. A bemondcinő vé­gül is — ez volt a legegysze­rűbb — ágyba küldte az ifjú nézőket: „Ne haragudjatok... feküdjetek le szépen!” Tíz éven felülieknek hirdet­ték az angolok „Három kala­pot Lizának” című zenés film­jét. Nyugodtan figyelmeztet­hették volna a felnőtteket is: „Feküdjetek le szépen!” Híg oldatú filmet nézhettünk, sze- eénves melódiájú zenével, énekszámokkal cicamázva. Ha­szontalan másfél óra volt. Az azerbajdzsán! művészek műsorát láthattuk még fél órán át; s így — minden külö­nösebb, igényesebb, kiemel­kedő műsor és egyáltalában szórakozás nélkül — véget is ért a tv szombati napja. A napilapok hétköznapi szá­mai nem különösen érdekesek, ám a vasárnapi kárpótolja az olvasót az egész heti bosszú­ságért. A televízió vasárnapi műsora olykor laposabb, szür­kébb, érdektelenebb, mint a hétköznapiak; s még gyako­ribb, hogy különbséget sem tehetünk a tv hétköznapi és vasárnapi programjai között. Vasárnap délután láthattuk az Intervízió tudományos ma­Szombaton és vasárnap délután gazinját. Véleményünk szerint választhattak volna érdekesebb anyagot is a tudomány újdon­ságainak tárházából, s azt megfelelőbb keretbe ágyazva nyújthatták volna át a nézők­nek. A Nagy siker volt sorozat­ban Gerard Philip és Michel Presl filmjét láthattuk, A test ördögét. Egy-egy nagy sikerű film bemutatása ma is szóra­koztató, sőt lenyűgöző lehet, A test ördöge azonban épp a fordítottját érte el annak a ha­tásnak, mint amilyen hatást még friss korában ébresztett bennünk. A film láttán ki-ki lemérhette önmagában, mennyit fejlődött a filmművészet az utóbbi két évtizedben, ® fő­ként azt, mennyit fejlődött filmeken is nevelődött ízlé­sünk. Azok a filmbeli jelene­tek, amelyek annak idején megtndítóak. voltak, ma már inkább giccsesnek, szirupos­nak, túlontúl szentimentális részleteknek hatnak. A film szerkezete, felépítése is újsze­rű volt, amikor először láthat­tuk, most már az ágyúlövéseb és a robbanások hangjával inkább zavart. A fűm kedves emlékeztető volt számunkra. Kedves emlékeztető a filmmű­vészet egyetemes tehetségű, 8 el nem feledhető alakjára — Gerard Philipre. (pataky) SÜLLYED, DE VÁLOGAT — Csak egy olajszáUitó van a közelben, brxushajó nincs. (A Stern karikatúrája) Gazdag kulturális program várja a nyáron az egrieket és a város vendégeit 20. Magda tagadóan ingatta a fejét: — Rigó néni is kérdezte Somos bácsit, de azok se tudnak semmit. Meg aztán, honnan is tudhatnának? Jenő legyintett: —- Bár én ülnék itt olyan biztonságban a bőrömben ... ügyes, vakmerőén ügyes két gye­rek az... És — Bár nem akarom őket bán­tani — talán a szükséges önzésük is megvan ahhoz, hogy keresztülvigyék, amit a fejükbe vesznek. Magda összeszedte az edényeket, felvette a kabátját. — Máris? — kérdezte Laci könyörgően. — Muszáj mennem, kedvesem... Anyám halálra izgulja magát, hogy valami bajom lesz a sötétben, aztán meg sem találnak. Át kell mennem azon a nagy üres réten, a Pulyka-tó mellett, ahol szabadon járnak a golyók... — Milyen önző az ember. Erre nem is gon­doltam. Tényleg siessél — állt fel Laci, s el­lentmondást nem tűrően közölte: — A kapuig elkísérlek. — Kivételesen — egyezett bele Magda. Ö ment előre, az udvaron megállt, hallga- íozott. aztán hátraszólt: — Jöhetsz. A házfalhoz lapulva, belesimulva a sötétbe, csókol óztak. — Szörnyű egy állapot — suttogta Laci. — Ügy kívánlak, majd megveszek érted. Ha nem volna itt Jenő, milyen nagyszerűen ... — Legyél türelmes egy kicsit, csillagom. Még annyit lehetünk együtt, hogy rám is fogsz unni. — Soha! Soha! — Pszt, csöndesebben, te kis szamárka, úgy Ordítasz, mint egy füles, amikor már nagyon Éhes.., k Laci szorosan tartotta Magdát, gyönyörköd­ve nézte a fiatal leányarcot. Magda megfeszí­tette a derekát, kissé elhajlott, ringott a fiú karján, s visszanézte őt, mozdulatlan pupillák­kal, mozdulatlan arccal, azzal a titkolózó rej- telmességgel, amelyet minden leány magában hord s érez, tud, ha fiú van mellette. . Egy indulat rántotta össze ismét őket, jól- lakhatatlan szenvedéllyel csókolóztak. Magda hirtelen elkapta a fejét, s a fiú mellére szo­rította. — Jaj, istenem, megfojtasz egészen, nem kapok levegőt... — megsímogatta Laci arcát: — Még valami nagyon fontosat meg kell be­szélnünk. Válaszoljál, de úgy, mintha most nem én állnék itt, a Magda, hanem valaki egészen más kérdezné, mintha egy parancsnok állna itt, aki katonákat toboroz a fasiszták ellen ... Érted, Lacikám? — Értem —mondta a fiú elkomolyodva. — Mondd meg annak, aki kérdezi: mindenben, mindig számíthat rám. — Jól van, én ezt tudtam. De mégis meg kellett kérdeznem. Még egy hátra van; a barátoddal tisztáznod kell ugyanezt. — Ismerem, tudom; ő is ... — Várj. Őneki kell kimondani. És ha jön, a te felelősségedre jön. — Szavatolok érte. — Most szépen menjél vissza. A kapun egyedül lépek ki. Holnap ilyenkor. Laci megállt, halkan utánaszólt: — Nagyon-nagyon vigyázz... Megvárta, míg a lány lépteinek kopogása elhal az utcán. Jenő olvasott, Laci nem tudta, hogy köze­lítsen mondanivalójához. Tulajdonképpen csak közölnie kellene: végre szóltak, ránk is számítanak, holnaptól készenlétben állunk. S még hozzátehetné: vége a meddő napoknak, a vakondéletnek. Egyikük sem szereti a patéttkus dolgokat, s most mégis, formálisan fel kell tennie a kér­dést és választ is kell kapnia: Jenő, megbíz­tak azzal... Ki bízott meg? ... Hát tudod te is ... Van egy erő, egy... Jenő, mintha megérezte volna Laci töpren­gését, letette a könyvet és ránézett. A többi már csak úgy magától adódott. — Azon gondolkoztam éppen — vágott bele Laci —, hogy tudnánk-e elég bátrak és elég kíméletlenek lenni, ha volna fegyverünk. S ha lebuknánk és a Gestapo villanydrótot dug­na a fülünkbe, tudnánk-e hallgatni.; — Jaj, hagyd már ezt az örökös fantázia­játékot — intette le Jenő türelmetlenül —, egyelőre éppen elég ezt is idegekkel bírni, ezt a négy fal közé szorult, bezárt világot... A Somos fiúk is, látod milyen nagy ellenál­lók voltak, aztán, magunk között megmond­hatjuk, amikor a helyzet egy kicsit kompliká- lódott, amikor már nem úgy klappolt min­den, ahogy ők azt előre kitervelték, az őrmes­ter lakása, meg nyílt parancs, meg hátsó ki­járat, és a többi, hát akkor ők is csak a — hogyan fogalmazzam na, hogy ne legyen sértő —, akkor ők is a „kevésbé kockázatos” meg­oldást választották: átlógni a fronton, oda, ahol már nincs háború, ellenállás, csak sonka és reggeli, meg lányok vannak. Aztán az az őrmester is lelépett. Pedig neked akkor na­gyon igazad volt, hogy lehetett volna találni egy romos házat is, pincét, meg lehetett volna szervezni, ki lehetett volna alakítani. De hát... így néznek ki a hősök közelről? A villany hirtelen kialudt a fejük felett — Van itt valahol egy petróleumlámpa.!. De ahhoz először a gyufát kéne megtalálni..! — Laci az asztalon tapogatott. — Hagyjad csak. Sötétben is beszélgethe­tünk. Ügyis mindjárt lefekszünk. , — Igaz. Az is, amit mondtál. De vannak igazi hősök. Emlékszel a foglyokra? Akiket a németek kísértek. Amikor mentünk le Sziget- csépre. Az egyikük, ahogy felemelte az öklét a puskás svábra. Emlékszel? — Emlékszem. Én még mást is mondanék, hát mit gondolsz, a Linda néni nem látta az újságot, hogy a katonaszökevényeknek a rej- tegetőit is felkoncolják?!... Mégis idevett minket. Nem hiszem, hogy a kedélyes kunco­gása, gügyögése mögött ne tudná nagyon is jól: mekkora rizikót vállalt. Ez a hős, látod, ez az igazi hősiesség, mert Linda néni még csak nem is csinál nagy ügyet az egészből. „A Jóska bácsi majd kiveri a németek popó­ját, aztán minden jó lesz, gyerekek ...” Vagy a te Magdusod. Ahogy minden este, sötétedés után, átvág a nagy üres réten, oda-vissza, a Pulyka-tó mellett, s hozza nekünk a zsírtalan bablevest, meg ahogy átjárt Budára, lejött Szigetcsépre... Ezek a hősök, barátom, lá­tod, ha én író lennék, ezekről írnék könyvet a háború után... Az asszonyokról, akik sorbaállnak kenyérért, s megöli őket kisgye­rekükkel együtt a becsapódó gránát. Végtelen sora az egyszerű, szürke, jelentéktelen embe­reknek, akik naponta különb dolgokat csinál­nak, mint amilyenek ezek a szájhős tervezge- tések voltak ott az Attila úton. Fényképes nyilas-igazolvány, csőre töltött pisztoly a zsebben, majd lesz géppisztoly, meg nyílt parancs... Jenő elgondolkozott, felizgatta magát, ki­csit lihegett. Laci újra meg akart szólalni, de barátja megelőzte: — Tudod, mikor fagyott meg bennem a vér? Amikor Árpi azt mondta az őrmester­nek: az ezredesedet kellene megölni, az öreg ezredest, akitől a lakást kaptad. (Folytatjuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents