Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

/ Megkezdődött az akácvirágzás Heves megyében A májusi melegben megyénk egyes vidékein megkezdődött az akácvirágzás. Főként a me­gye déli részein fekvő akáco­sok öltöztek virágdíszbe, de a kedvező idő hatására a he­gyek között is a szokottnál ko­rábban virágzanak az akácfák. A megyéből mintegy száz méhész járja az országot, ván- doroltatja a méheket. Baján, Debrecen környéki akácosok­ban „legeltetnek”, ahol elsőnek kezdődött a virágzás, de a ha­zai virágzás hírére megkezd­ték a visszaköltözést. Az ország más vidékeiről is bejelentet­ték érkezésüket a méhészek, mert néhány napon belül a Mátra vidéki akácerdők is ott­hont adnak a méheknek. Szakemberek véleménye sze­rint az idei dús virágzás gaz­dag zsákmányt nyújt a méhek­nek és az erdők levegőjét meg­töltő virágillat egyben azt is jelenti, hogy jó lesz a mézter­més is. Jó a folytatás is Megérdemelten kapta meg az élüzem címet a tavalyi eredményei alapján a Mátra- vidéki Sütőipari Vállalat — mint erről már beszámoltunk olvasóinknak. Ügy látszik, az idén is hűek akarnak lenni önmagukhoz, mert az első negyedévben továbbra is él- üzemszinten dolgoztak. Termelési tervüket az első három hónapban több mint félmillió forint értékben túl­teljesítették. A munkaverseny lendülete sem tört meg. ezt bizonyítja, hogy a költségek­ben ötvenezer forintos meg­takarítást mutathatnak ki. Ugyanakkor a túlórák számát is csökkentették, mintegy 30 százalékkal. Az ésszerű taka­rékosságra való törekvés kö­vetkeztében a tüzelőanyagból tíz százalékkal használtak fel kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az előzőekhez mérten a selejtet 40 százalékkal sikerült csök­kenteniük. Az első negyedév végén a nyereségük már meghaladta az ötszázezer forintot. A termelési számlékok szép alakulása érthető mó­don jó hangulatot teremtett a vállalat dolgozói körében. Ez természetesen kihat a készít­mények minőségének további javulására is. Azaz: végső soron a lakosság ellátásának mennyisége is minősége is kedvező. De még mindig to­vább akarn-í lépni a sütő­ipari dolgozók, ezc't úgy ha­tározták, h-gn a rúiemény- termelés mennyiségéi lénye­gesen megnövelik, mivel a nyári, időszakban z kereslet is fokozódik a iüteményekt iránt. A válaszunk bővítését is célul tűzték ki, hogy vá­sárlóiknak még inkább ked­vében járhassanak. A felsorolt tények ismere­tében tehát megállapíthatjuk, hogy a Mátravidéki Sütőipari Vállalat dolgozói az első íz­ben elnyert élüzem címet nagy örömmel fogadták, és a kitüntetés a további jő mun­kára serkenti őket. Bízunk, benne, hogy a sütő­ipari dolgozók a nyári idegen- forgalom megnövekedett kö­vetelményeinek maradéktala­nul megfelelnek majd. A múlt évi eredményeik idei folytai tása feljogosít bennünket er­re a bizakodásra. ' (pmf) Az 1966. évi Budapesti Nem­zetközi Vásárt május 20-án délelőtt 9 órakor Btró József külkereskedelmi miniszter nyitja meg. Minden előzetes jel arra mutat, hogy megnőtt az idei vásár jelentősége. Üjabb rekordot értünk el a kiállítók részvételét tekintve. Ebben az évben ugyanis 36 külföldi országból 1057 kiállító jelentette be részvételét. Ter­mészetesen többségük már megérkezett, de a kiállítási anyag még egyre özönlik a vá­sárra. Legjobb, legkorszerűbb termékeit hozza Anglia, Auszt­ria, Svédország, Japán, a Né­met Szövetségi Köztársaság, de nyugodtan felveszik a versenyt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország és a ma­gyar kiállítók is. Az idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásár jelentőségét fokozza az Füst és koroininentes háztartási brikett Világszerte foglalkoztatja a szakembereket olyan füst- és korommentes tüzelőanyag elő­állítása, amely égéstermékei­vel nem szennyezi az ipartele­pek, a városok levegőjét. A Bányászati Kutató Intézet szakemberei, a Dorogi Szénfel­dolgozó és Vegyipari Vállalat mérnökeivel közösen, többéves kutatómunkával kidolgozták a füstszegény háztartási brikett gyártástechnológiáját. A sike­res laboratóriumi kísérletek után a napokban Dorogon nagyüzemi viszonyok között is kipróbálták az új technológiai eljárást. Ez a munka is siker­rel zárult, elkészítették az első adag füst- és korómmentes háztartási brikettet. A vizsgálatok azt is kimutat­ták. hogy a füstmentes brikett fűtőértéke jobb a hagyomá­nyosnál és szilárdsága is ellen- állóhh a tény, hogy közvetlenül az 1965-ben lezárult második öt­éves tervidőszak után kerül megrendezésre és így tükrözi azt a fejlődést, amelyet az utóbbi öt év alatt értünk el. De a vásáron felsorakozó ma­gyar termékek áttekintést ad­hatnak a harmadik ötéves tervidőszak ipari termelési fel­adatairól. A vásár nagyszerű alkalom az ipari termékek nemzetközi összehasonlítására is. Nem kell feltétlenül és több alkalommal külföldre utazni szakembereinknek csak azért, hogy a következő években megvalósuló beruházásaink megvalósításához szükséges importgépek és berendezések közül a legjobbat, a legkorsze­rűbbet és a legelőnyösebbet kiválasszák. A világ különbö­ző tájainak ipari termékeit a helyünkbe hozzák, nem egy­két (megbízott, hanem a gyár több szakembere megnézheti ezeket és kölcsönös megbeszé­lések, nyugodt mérlegelés után dönthetnek, hogy beruházása­inkhoz, a termelés korszerűsí­téséhez honnan, mit importál­hassunk. Nagyszerű alkalom az idei Budapesti Nemzetközi Vásár arra is, hogy a magyar ipar termékeit megismerjék á kül­földi szakemberek, eredményes tárgyalásokat folytathassanak exportunk növelésére. A ma­gyár műszeripar, híradástech­nika, szerszámgépiparunk, a magyar alumíniumipar és a könnyűipar sikereket ért el- messze földön. Nem tagadjuk, szükségünk van az üzleti kap­csolatok ápolására, sőt továb­bi fejlesztésére. Eladók és ve­vők. a magyar gyáripar és a külföldi megrendelők szemé­lyes kapcsolatainak ápolására, a külföldi piac igényeinek pontosabb megismerésére kell törekednünk. Ezért örömmel üdvözölhetjük azt a törekvést, hogy a vásár rendezősége nemcsak arról gondoskodik, hogy vendégeink érezzék jól magukat nálunk, hanem lehe­tőségeket teremtenek a szak­mai bemutatókra, a kiállított tárgyak megismerésére és a zavartalan üzleti tárgyalások­ra Ezért egyes időszakokban a vásár kapui zárva marad­nak a nagyközönség előtt. Természetesen május 20—30- ig a magyar mérnökök és szakmunkások, feltalálók, újí­tók és egyszerű érdeklődők megtalálhatják mindazt, amire kíváncsiak. Éljünk a nagysze­rű alkalommal, figyeljük, hogy napi munkánk során mit hasznosíthatunk a Budapesti Nemzetközi Vásár látnivalói­ból. F. L. Arcok a perifériákról í\ NÉVJEGY SMííMj 1966. május 17„ kedd ácsi A tizenöt év alatt megőszült Márton bácsi. A gyomra is el­kezdett rosszalkodni. De. bete­gen is hívta a tagság ... „Leg­alább gyere be és nézd, ho­gyan csináljuk.. — Ebben a beosztásban nem tudok fáradt lenni. Szeretem ezt a munkát. Nem is szabad elfáradnom ... Hatvanhárom éves, de tény­leg nem látszik fáradtnak. Ahogy intézkedik, tárgyal és tervez... ez még a fiatal Már­ton bácsi... — Kétszázötven gyümölcsfa- csemetét ültetünk az idén... a következő tizenöt évre ... ★ 1965-ben minden jól sike­rült. Három mázsával nagyobb volt a búza átlaghozama, öt vagonnal több szabad búzát adtak át az államnak, mint amennyit terveztek. A nagy- ven hot forintos munkaegység­ből 50 forint lett. Sőt, a pré­miummal együtt 55. Félmillió forintot tudtak tartalékolni. A megyéből négy tsz került be az ors'zágos versenybe, ök is. Aztán idén tizenöt éves mun­kásságáért újra kitüntették Márton bácsit. 1 — Tudjátok, ez az egész tag­ság kitüntetése. Mindnyájunk munkája. És az eredmények krónikása — mondta a kitün­tetés átvétele után a tagságnak. — Hát akkor kapjál még sok medált, Márton ... ★ Délután határszemlére in­dult. Gépkocsi nem áll rendel­kezésére. Kocsiját a permete­zésre adta kölcsön. — Nem baj, majd felkéredz- kedek valamilyen kocsira. Vagy kimegyek kerékpáron ... Fóti Péter ‘ton I>. — Most' már legyen maga kocsis. Én ezt tovább nem csinálom. — Hátha nem, akkor add le a raktárosnak a szerszámokat. A fogatos leadta, aztán egy .félóra múlva újra visszakérte... — Nem úgy gondoltam ezt én, Márton bácsi... Bizony, nem ment valami könnyen a ^fejlődés... , — Még nem jöttek felém, hogy megverjenek. Pedig tizen­öt éve csinálom... nem akármi­lyen tizenöt éve ... ★ — Igaz ember ez a Márton. Igazságos. Nincs nála koma, meg sógor. Tiszta kezű ember, nem ragadt ahhoz még hamis pénz. Szíve is van neki, érez­zük a szavaiból, meg a tettei­ből is. Nem káromkodós, az­tán a gőz se szállt a fejébe. Köztünk van ő még mindig ... Ilyeneket meséltek a tagok. — 1961-ben, a második öt­éves terv első évében, a köz­gyűlésen megmondtuk, hogy öt év alatt 31 forintról 50 fo­rintra emeljük a munkaegység értékét. És tavaly tényleg öt­ven forintot fizettünk. Pedig hatvanegyben megmosolyog­tak az idealista tervért... — mondja újból Márton bácsi. Idén már, amikor a harma­dik ötéves tervre a hatvan fo­rintos munkaegységet jelölte ki a vezetőség, már nem mosoly­gott a tagság ... Sőt... „Le­hetne több is, elnök elvtárs.” ★ — Mondd, milyenek a te idegeid, Márton? Olyan nyu­godt tudtál maradni. Nekem mondod ugyan néha, hogy „elég, anyu”, de az emberek­nek még ezt sem ... Már A Magyar Népköztársaság El. nöki Tanácsa Fehér Mártont, a boconádi Petőfi Tsz elnökét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. (Újsághír) " Három búzakálász-koszorú díszíti irodáját. Három év gaz- oagodásának szimbóluma.- író­asztala mögött a falon do­hányfüzérek. A termés. Az ab­lak mellett oklevelek és ván­dorzászlók. Az elismerés. •te — A községi jegyzőnél vol­tam cseléd. Aztán legyek most a falu feje? Akkor még, negyvenhétben, csalt negyvenhárom éves volt. Kevésbé gyűrött arccal, feke­tébb hajjal. A párt megbízta, hogy három hónapra legyen községi bíró. Aztán a három, hónapból húsz hón^p lett. Negyvenhétben elfogadta a község bicajának ... 1951-ben pedig gazdasági ve­zetőjének választotta meg a falu. Tsz-elnökké tette, tizen­öt éve ... —* Nem voltak állataink, se férőhelyünk. Sok pénz se állt a rendelkezésre. Elkezdtük. A középen élni. Negyvenöt­től ez volt a hitvallása. Az emberek között élni, mindig éppúgy, mint ők. Annyi fői­det kiszakítani háztájinak, mint a többiek. Ügy élni, úgy gondolkozni, mint ahogy a tár­sak. Az emberek .közül irányí­tani, középről és nem felül­ről... — Bizony, nem mént valami könnyen a fejlődés. 'Az ered­mények se olyan hirtelen jöt- lek, mint a falon összegyűlt oklevelek... tizenöt év okle­velei ... Egyszer egy részeg fogatos berontott az irodába és azt mondta: Már ép EGY ÉVVEL EZELŐTT la­punkban is hírül adtuk, hogy a KISZ lakásépítő akciója kere­kében házat építenek maguknak a gyöngyösi KISZ-fiata!o&. fíyőr. Hajdú és még néhány megyében már hagyományai vannak az akciónak, Hevesben a gyöngyösiek az elsők ... A vasútállomás melletti tel­ken már épülnek a házak, Bo­te József, a gyöngyösi városi KíSZ-bizottság titkára, naponta megtekinti az építkezést. — A KISZ VI. kongresszusán született meg az a javaslat, hogy a megyei, városi KTSZ- Uzottságok a fiatalok lakás­gondjainak megoldására irdít- sanak KISZ lakásépítő akció­kat. A kongresszus után kisze­ékből, mérnökökből, jogászok­ból operatív bizottságot alakí­tottunk, és kiosztottuk a jelent­kezési lapokat. 50-en jelentkez­tek. közülük választottuk ki azt a 21-et, akiknek már épül a há­zuk. — Mit vettek figyelembe a váloga tásnál? — A szociális helyzetet és a mozgalomban végzett munkát. Fiatal műszaki csoport alakult, akik társadalmi munkában el­készítettek háromféle tervet. Összehívtuk a 21 fiatalt — vil­lanyszerelők, bányászok, laka­tosok, tanárok, mérnökök — és ők választották ki a legmegfe­lelőbbet a három közül. Nagyon sok segítőre találtunk, de még így is egy esztendő kellett az előkészületekre. Hiába, ez áz első KISZ lakásépítő akció me­gyénkben. A következő bizto­san simábban megy majd. — Mennyibe kerül egy lakás? — 129 ezer forintba. Az in­duláskor 15 ezer forintot kell befizetni, a többit kölcsön adja az OTP. — Nem sok a 129 ezer forint? — Két és' fél szobás, összkom­fortos lakások lesznek, ame­lyek másutt 200 ezer forintba kerülnek, így 70 ezer forinttal Dr. Berze Nagy A Heves megyei születésű, híres néprajz- és néphagyo- mánykutató, dr. Berze Nagy János emlékére ünnepélyes keretek között emléktáblát lepleznek le hajdani iskolájá­ban, a jelenlegi egri Gárdonyi £ éza Gimnáziumban. Az em- Ictáblát az intézet igazgatósa­tűinek a he ezek olcsóbbak. Ha a ház tu­lajdonosa is részt vesz az épít­kezésben, akkor a végzett mun­ka értékét levonják a végszám­lából. Ez az összeg tízezer fo­rmt is lehet. AZ ALAPOT A FIATALOK ásták és ők végezték a föld­munkákat is. — Nagy segítséget kaptunk ezekhez a mun kálihoz az É. M. Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól és az állami gazda­ságtól. Az előző gépeket adott, az utóbbi vontatót. Külön kö­szönet illeti a városi pártbi­zottságot, szinte naponta meg­látogatják a2. építkezést, és ha valami nem úgy megy, ahogyan ; kellene, azonnal intézkednek. Egyelőre nincs anyaghiányunk, a tervek szerint megy a mun­ka. Igyekszünk „zöld utat” biz­tosítani az építkezésnek. — Mikorra tervezik az át­adást? — 1986. december 31-ére. Huszonegy gyöngyösi fi atal­nak már épül a háza, de Gyön­gyösön még nagyon sok KISZ- fiatal van, akik szeretnének a KISZ lakásépítési akciója ke­retében lakáshoz jutni. Lesz-e folytatása az első próbálkozás­nak? — Lesz, a következő évben 42 lakást építünk. Az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója és főmérnöke máris védnökséget vállaltak az építkezés fölött. Izgatottan vár­juk az első akció eredményeit, s a tapasztalatok felhasználásá­val fogunk majd hozzá az újabb lakások építéséhez. Re­méljük, hogy az elkövetkezen­dő években nagyon sok KISZ- fiatal jut a KISZ lakásépítési akciója keretében lakáshoz. Az építkezés kivitelezője a Mátravidéki Építőipar és Szak­ipari Ktsz. Salamon József bri­gádvezető éppen terepszemlét tartott, amikor mi is szétnéz­tünk az építkezésen. — Eddig minden a rendjén megy, talán még előbbre is tar­János emlékére... ga, történelmi munkaközössé­ge és KISZ-bizottsága állítja. Az ünnepélyes leleplezésre ma délelőtt tizenegy órakor ke­rül sor a gimnáziumban. Ün­nepi beszédet Eged János, a gimnázium tanára, a történel­mi munkaközösség elnöke mond. . . . ____________ íz ak... tunk a tervtől — mondotta. A szövetkezet vezetősége hétezer forint jutalmat tűzött ki, ha ki­fogástalan munkát végzünk, és határidő..előtt elkészülünk. Ha az anyagellátás folyamatos lesz és az időjárás sem rosszalkodik, akkor még ebben az évben be­költözhetnek új lakásukba a fiatalok. Rajtunk nem múlik. HUSZONEGY GYÖNGYÖSI KISZ-fiatal új lakásba költö­zik. Már épül a házuk ... —koós — Eszter többre vágyott. Volt Ideje rá — vágyódni. Illetve kigondolni: mire is vágyhatna ő így, tizenhét évesen. Hát nézzük, mit is ért már meg ő az életben? Ha erősen gondolkozunk, akkor hármat. Kirúgták a gimnázium máso­dik osztályából — ez egy. Ked­vére. cigarettázhat —- ez kettő. Mellesleg ez is közrejátszott abban, hogy eltanácsolták.' S elérte, hogy van ideje vágya­kozni — ez három. Én nem tudom, de mindig találkozunk az utcán. Regge­lente aktatáskát cipel a válla­lat egyik telephelyétől a má­sikig. Hatórás — küldönc. Kül­döncke — csinos kislány. Kö­szönünk, ő jól kihúzza magát, mert nem magas. Aztán has be, mell ki, erre pedig nem is lenne szüksége. Kora délután a barátnővel — egy alacsonyabb feketével, vagy fiúkkal lehet látni. Nem tudom, hogy ez a társasága, vagy akikről beszélni szokott? Mert a kettő nem ugyanaz. Esténként eszpresszókban fellelhető, hasonló fiatalokkal. Néha odajön az asztalomhoz és kijelenti, már elmegy, mert unja a társaságot. „Rossz tár­saság.” Ejnye, Eszter, ez igen: be­vallja, hogy rossz társaságba keveredett. Micsoda megté­vesztő a külső. Helyes fiatal­emberek — vajon mi lehet a fülük mögött? Egyszer kiderült, hogy miért is „rossz társaság” ez a né­hány fiatal. Vagyis: tulajdon­képpen nem rosszak ők, csak nem egzisztenciák, nem „intel­ligensek” és nem úriemberek. Eszter elmesélte, volt egy „úri­ember” főmérnök ismerőse, csak egy baja volt: idős, 44 éves. Kocsija, lakása, pénze, mindene, s szerette volna Esz­tert eljegyezni. Eszter viszont egy hasonló „úriembert” sze­retne eljegyezni, úgy 20 évvel fiatalabb kiadásban. „De hát ilyen nincs” — ke­sereg. Mert ezekkel a „mai fia­talokkal” még társaságban sem lehet megjelenni. „Káromkod­nak, meg üresfejűek.” Igen. Az öregek is mondanak hasonlókat, de hát Eszter 17 éves . .. S ő is egy mai fiatal. Nahát, persze, beiratkozik a levelezőre, a gimnáziumba. Megtanul gép- és gyorsírni. S elcsíp majd egy jó titkárnői állást. Mondta is, hogy hívták egy nagyvállalathoz. Főosztályvezető ismerőse in­vitálta, „de hát én, sajnos, még gép- és gyorsírni sem tu­dok.” Majd megtanul — biz­tatta a főosztályvezető, aki Esz­ter főnöke szeretett .volna len­ni. Ugyanis Eszter pirospozsgás arca olyan, mintha mindig na­pozna, télen meg kvarcolna. A lábai sem rosszak, picit ala­csony, de hát 17 éves. „Higgye el, hogy már a tánc sem izgat. A múltkor három­szor egymás után bárban vol­tam. már nem is volt érdekes” — hangsúlyozta nyomatékkal. Nemrég beszélgettünk, kérte* találkoznánk néha-néha, ha tanácsra van szüksége. — Jó, megadom a számomat* hívjon fel. — Van névjegye? — kér­dezte. Kotorásztam a tárcámban* hátha van, nehogy szégyenben maradjak. Eszter is keresgélt és előhú­zott egy kis kemény lapot és átnyújtotta. — Itt a névjegyem. Várjon, ráírom a számomat. Ha kedve van. hívjon fel Persze, egy ki­csit vastagra szedték a neve­met. De hát — s széttárta név­jegyekkel teli kezét. Berkovits György Máin* 20-30 BJ\V Űjabb rekord a Budapesti VenixetköyJ Vásáron 36 országból 1057 kiállító — A magyar kohó es gépipar 2200 terméket állít ki — Több tízezer külföldi vendéget várnak v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents