Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
A bombatölcsérek helyén tulipán virít Ka huszonegy éve, hogy befejeződött a második világháború. A most ballagó diákoknak érettségi tétel az, ami [két évtizede történt, de a történelemkönyv helyett md élő szemtanút idézünk. Ángyán Jenő nem volt katona, a hatvani vasútállomáson teljesített szolgálatot, amikor Magyarországra szabadult a háború pokla. Most tulipánok . virítanak az állomás épülete előtt, ragyog a nap és virágil- . Jatot hoz a szél. . — Akkor katonavonatoik dü• hörögtek itt és légiriadó riaszmegforgatta a másfél méter vastag betonbunkert. Vagy százan haltak meg ott. A Pest felőli oldalon ásott futóárokban halott katonák és felis- merhetetlenségig összeégett munkaszolgálatosak. Az állomás épülete helyén romok és üregek. A robbanások ereje kiforgatta és egymással összekavarta a síneket, váltókat és vagonokat Rakományával égett, lángolt, vagy 800 vagon. Gyujtóhasáboktól és bombáktól pusztultak a környező lakások. Egyetlen támadással eltörölték a föld színéről az r .... .imprirünt volt hozzá. Később győzött és elindult az élet Óriási erőfeszítést igényelt a vasút helyreállítása, hiszen kétszer is leégett a hatvani állomás ideiglenes épülete. De márványtábla hirdeti, hogy 1955-re újjáépítették. — Ma naponta mintegy 100 személyvonat és körülbelül ennyi teherszerelvény érkezik. Az utasok várótermet, éttermet találnak, a vonatkísérőknek pihenőhelye van. Az új állomáson nemcsak az irodákat, hanem oktatótermeket, az üzemi párt- és tömegszervek lÉlé f" ... HH, I Befej eződött a föMműves- szövetkezeti vezetők egri tanfolyama Befejeződött a megye 32 földmű vess zö vetkezeti elnökeinek és a járási központok vezetőinek négynapos egri tanfolyama. A négy nap alatt számos előadás hangzott el a gazdálkodás módszereiről, a vezetés színvonalának növeléséről, a beruházásokról és szövetkezet- politikai feladatokról. A tanfolyam Havellant Ferencnek, a MÉSZÖV elnökének előadásával ért véget, aki a négy nap anyagát foglalta össze és megszabta a legfontosabb teendőket. A két év óta első ízben megrendezett tanfolyamot hasznosnak értékelte, amely elősegíti a földművesszövetkezeti munka megjavítását. összefoglalójában hangsúlyozta, hogy szervezettebb és lendületesebb munkára van szükség ahhoz, hogy célkitűzéseinket teljesíteni tudjuk. Ez évben különösen nagy feladat hárul a szövetkezetekre a IX. pártkongresszusra való felkészülésben, amelybe a tagságot, a dolgozókat fokozottabban kell bevonni. — Szeret, nem szeret, szívből, igazán... S miután egy egész erdő leveleit letépte, megnyugodott... Nem is fontos, hogy szereti-e igazán, hiszen a felesége. ★ Legújabb kori biblia: legalább egy évben egyszer az anyák napját egy csokor virággal szenteld meg! Na ja, de mennyibe kerül egy csokor virág? ■k Asszony lesz a lányból, a bimbóból rózsa... Mondja a nóta. Ha nő lenne a szerzője, megírta volna azt is, hogy mi lett Kovácsáéból, abból az undorító perszónából, rózsakora után... ★ — Minek a szóke énnekem, mikor én a barnát szeretem... — De Pista, kis csacsi, hát holnapra befestetem ... ★ A feleség: Tudtam, hogy virágot fogsz hozni. Neked ez a legkönnyebb! (-áj A tavalyi győztes a kongresszusi verseny élén A vízkárok ellenére is fenntartják a versenykihívást a tarnazsadányiak Szinte percenként érkeznek és indulnak a vonatok az új, modem vasútállomáson. tóttá az utasokat Muníció, káromkodó németek, veszteglő magyar menekültek, gép- és élelmiszerszállítmányok Bécs— Berlin felé... Ángyán Jenő arca elkomorodott és kis szünet után folytatta: — Azt a napot sohasem felejtem el. Borzalmas volt.. 1944. szeptember 20-án délben, pontosan 12 óra 46 perckor történt — Először a személypályaudvart bombázták, aztán a rendező ellen fordultak. Szőnyegbombázás, az akkor ismert, legnagyobb méretű láncos bombákkal. Akkora krátert ütöttek, hogy víz fakadt a nyomukban. A nagyteleki földeken kettőt még máig sem temettek be. Az egyik bomba átszakította és tengelye körül állomás épületét, a fűtőházat és a rendező pályaudvart Teljesen leállt a forgalom. Halottak és sebesültek hevertek mindenütt — Kilátástalan volt, hogy újra meginduljon itt az élet De aztán nagy nehezen és sok rettegés között néhány vágányt rendbe hoztak a vasutasok. A Horthy-proklamáció után csak pár óráig tartott a reménykedés, másnap már jöttek a nyilasok, később a németek. November 24-én húzódtak el Lőrinci felé, de előbb felrobbantották és tönkretették mindazt, amit addig rendbe hoztunk. A felszabadító szovjet katonák nyomában megérkeztek az orosz vasutasok. Életfontosságú volt a közlekedés helyreállítása. Ezt megértettük, de eleinte se erőnk, se kedvünk nem hivatalos helyiségeit is elhelyezték. Hogyan vall a történelmi idők szemtanúja a máról? — Révész József 20—21 éve váltóőr volt. Ma az üzemgazdasági osztályon dolgozik, és a szakszervezeti bizottság bérfelelőse. Benke István helyettes főnök lett. Acs Balázs váltóőr volt, ma forgalmi szolgálattevő. Kiss József vonat fékező volt. Egyetemet, pártfőiskolát végzett, ma MÁV-ta- nácsos és a pártbizottság titkára. Katona József mozdony- vezető volt, ma a KPM IX. szakosztályának a vezetője. Lehet, hogy ezeket a változásokat egyetlen történelem- könyv sem jegyzi fel, de az utóbbi két évtized hiteles történelméhez ez is hozzátartozik. Dr. Fazekas László Tamazsadány az elmúlt három esztendőben sokszor hallatta nevét. A nem is oly régen még gyenge szövetkezet, ma a termelés élvonalában jár és a múlt esztendőben is nagyszerű sikereket ért el. A megyében ez a szövetkezet kezdeményezte 1965-ben a munkaversenyt és a termelő- szövetkezetek második kategóriájában első helyezést ért el. Most, amikor a mezőgazdaságban is szárnyait bontogatja a kongresszusi munkaverseny, megint a tamazsadányi tsz az, amelyik versenyre szólítja fei Heves megye valamennyi szövetkezetét. A verseny lényege, hogy az árutermelési tervek 10 százalékos emelése mellett, ötszázalékos önköltségcsökkentést érjenek eL A szocialista brigád címért Az elmúlt esztendőben hat szocialista brigád dolgozott ebben a gazdaságban. Az idén 11-re emelkedett a számuk és ők járnak élen abban a mindennapos küzdelemben, amely részben a súlyos tavaszi vízkárok pótlására, másrészt a termelés minden vonalon történő fellendítésére irányul, A tarnazsadányiak a tervtárgyaló közgyűlésükön döntöttek és ott határozták el, az idén a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny élére állnak. Azon a napon, amikor ebben a Tárná menti faluban jártunk, 320-an dolgoztak szövetkezetben. A múlt esztendőről mindössze 60 hold szánta- nivalójuk maradt, de a 17 erőgép, amelyek úgyszólván megállás nélkül dolgoztak, gyorsan pótolták a mulasztást és nem késlekednek a szántással ott, ahol a talajviszonyok ezt lehetővé teszik. A traktoros- és a fogatosbrigádról sok szó esik most a gazdaságban. Kaszálják a takarmányt - szedés előtt a borsó Aki azt hiszi, hogy a tamazsadányi szövetkezetnek köny- nyű dolga lesz ebben a versenyben, téved. Elég annyit Melyik osztályhoz tartozik vajon C. Ödön vámosgyörki lakos? Nem, minthogyha mindenáron belekényszerítenénk egy élő embert sablonos osztálykategóriákba, mert erre nincs szükség. De elgondolkoztam: mi lenne, ha mondjuk, mint szociológus egyetemi hallgató, azt a feladatot kapnám, hogy határozzam meg, melyik osztályba tartozik C. Ödön. 1. C. Ödön naponta 180 kilométert utazik vonaton. Vámos- györk 90 kilométerre van Budapesttől. Ha hiszik, ha nem, minden délután öt órakor már otthon van. Szombaton meg ebédidőre. C. Ödön a következőképpen fi: reggel fél négykor kel, mert négykor indul a vonat Pestre. Közel lakik az állomáshoz — ez még szerencse. Hatkor már a munkahelyén van, pedig a munkaidő csak hétkor kezdődik — a vasipari ktsznél, ahol dolgozik. Hattól hétig kényelmesen, még gyalog is beér a Keletiből a hetedik kerületbe. Aztán a ktsz teherautójára ül — kocsikísérő. Délután fél négykor befejezi a munkát és irány a Keleti, meg Vámos- györk. A legprecízebb időmeghatározás szerint 17.30 után néhány perccel vámosgyörki kis házának udvarán találom. Négyéves • kislánya ott ugEnyém a lefüggönyzött kupé 6 MmmsüBi 1966. május 8„ vasárnap rándozik körülötte, és öreg apósa elnyűtt kalapban a fején, hatalmas bajusza alatt akkurátusán pipázik. Felesége csak időnként tűnik fel az udvar leghátsó részében, ahol elkerítve, az állatok számára az istállót, az ólat, a ketreceket találjuk. S arrafelé van a kis veteményes kert is. A tehenet várják a legelőről. — Mióta van ingajáratban Vámosgyörk és Budapest között. — Öt éve. — Nem fárasztó mindennap utazgatni? — Miért lenne? Elsötétítjük a kupét, én már Hortnál alszom is. Ez igen beidegződött. — Nem unalmas, nem idegölő? — Kérem, én már megszoktam, különben is, így találtam meg a számításomat. Sokan járnak fel a faluból, főleg vasutasok. Mind ismerős. — Bizonyára jól eltelik az idő oda és vissza is? Egy kis kártya, vidám történetek... — Dehogy. Pihenünk. Alszunk. Nálunk mindig le van függönyözve a' szakasz. — Nem gondolkozott azon, hogy inkább felköltözik Pestre? — Én nem akarok. A feleségem inkább, mert hogy a sógorék is fent laknak Csepelen. — Nem akarja itthagyni a kertet, az állatokat, ugye? — Hát igen, azért nem megyek fel. Meg Pesten abból az 1450 forintos fizetésemből nem tudnék megélni. — Mindenesetre Pesten keresni és Vámosgyörkön elkölteni, sokkal kifizetődőbb. Különben mi a szakmája? — Annak idején agronómus- nak készültem... hát mezőgazdasági munkás vagyok. 2. C. Ödön apjának 13 holdja volt. Azon gazdálkodtak 1960-ig. Akkor alakult meg Vámosgyörkön a tsz, és akkor halt meg az öreg. A föld „belépett” a tsz-be, de tulajdonosuk nem. C. Ödön Gyöngyösön nézett munka után, az mégis félórányira van Vámosgyörktől. Csakhogy a községi tanács nem adott számára munkavállalási engedélyt. Enélkül meg nem vették fel sehol Gyöngyösön. Adminisztratív rendszabályokkal nem is lehet egy embert marasztalni. — Hát szabadság van, nem? Mindenki ott dolgozik, ahol akar? — Nem szereti a mezőgazdaságot? — Abban nőttem fel. De kérem, nekem minden hónapban kell a pénz. Egy évben egyszer nem elég egy nagyobb summa. — Mennyit fizetett az idén a tsz? — Negyven forint körül. Igaz. hogy eleinte 10 forintokat osztott. Meg most nyögik a rengeteg adósságot: gépeket, épületeket ... — Na, de most már nem is fizet rosszul a tsz? Meg lassanként az adósságokat is kifizetik. — Dolgozni kellene ott. Ügy, mint ahogy régen mi dolgoztunk a földeken. De férfi elvétve akad, az asszonyok meg csak kiegészítésnek tekintik ezt a munkát. Majdnem minden férfi eljár innen valahová. — Maga visszajönne, ha még ennél is jobban fizetne a tsz? Kedélyesen mosolyog C. Ödön, kivillannak sárgás, apró fogai. Nyugodtan áll ott félig begombolt, kockás flanell ingében és kék overáll-nadrágjá- ban. Kopaszodik, de feje teteje fehér, ott, ahol a kalap (vagy sapka) szokott lenni. Kötényes felesége is előjön, ő is mosolyog. Öreg, 73 éves anyja, talpig feketében, néha megjelenik az igénytelen kis ház tornácán. Megérkezett a tehén. Szép jószág. Télen disznót is hizlalnak. Most pusztították el az egyik macskát, mert rászokott a baromfira. A feleség hátramegy ismét. Kapálja a veteményt. 3. — Mire hazaér, már biztosan fáradt, nemigen tud segíteni? — Amit kell, megcsinálok. Nem vagyok fáradt. Ki lehet bírni a munkát ott, Pesten. Sokszor van, hogy órákig állunk, nem csinálunk semmit. — Ide-oda közben el lehet menni? — A, nem megyek én. Azért van ott felelősség. Idejében ott kell lennie mindenhol az árunak. Italboltba se járok. Itt sem látott még engem senki inni. — Mégis, közelebb nem talált munkát? — Nincs az messze. Most egy barátom, hogy Gyöngyösről elmegy máshová, kérdezte, nem akarok-e a helyére menni De nagyon piszkos munkát végez. — Meddig szándékozik még Pestre járni? — Nézze, már csak 16 év hiányzik a nyugdíjhoz. — A tsz-ben is jár már nyugdíj. — így találtam meg a számításom. S hiába kérdezgetem jobbról- balról, C. Ödön szépen meghallgat, aztán nagy nyugalommal válaszolgat, azzal az elégedettséggel, amivel egy olyan ember szokott, aki egyenesben van, akinek különösebb gondjai jelen pillanatban nincsenek. Ügy gondolja, hogy ő csinálja jól és talán még egy darabig gondolhatja is, legalábbis addig, amíg a körülötte élő emberek nem jönnek rá másvalamire és ezt a másvalamit fogják előnybe helyezni. 4. C. Ödön elégedetten él (látszólag). Reggel rohan a faluból, délután rohan a fővárosból. Tulajdonképpen egyik helyen sincs. A munkásokhoz nem tartozik, mert nem vesz részt — nem is vehet részt — gondjaikban, a parasztokhoz sem tartozik, mert az ő gondjaikban sem osztozik. Talán a vámosgyörk—budapesti vonathoz? Rerkovits György megemlíteni, hogy közel 600 hold őszi gabonát kellett kiszántani és mintegy nyolcszáz holdra tehető a vízkár. A legelső tennivaló kora tavasszal az volt, hogy ezt a kiesést valamilyen módon pótol- jákés megpróbálják csökkenteni a károkat. Ez sikerrel is járt A kiszántott növények helyére borsót, zöldséget és takarmányféléket vetettek. A kertészetben dolgozók elismerésre méltó munkát végeztek. Paradicsomuk virágzik, a zöldborsó úgyszintén és néhány nap múlva megkezdik a szedést is. Általános vélemény, hogy a takarmányfélék első kaszálása kitünően sikerült. A szorgalomnak, iparkodásnak és jó szervezésnek köszönhető, hogy úgyszólván minden szántással, vetéssel, ültetéssel végeztek és most már erejüket a növényápolásra, a kertészkedésre fordítják. Érdemes legalább néhány szóban említést tenni az állattenyésztésről. A borjaknál a napi súlygyarapodás eléri a 90 dekát A hízómarhák átlagos havi súlygyarapodása 36—45 kiló között van. A borjúnevelésben új módszereket vezettek be, és szinte napról napra nő a tej- hozam. Vissza az iparból A tamazsadányi szövetkezet eredményei nem maradtak hatástalanok a községből korábban eltávozott fiatalokra. Munkaegységenként a prémiummal együtt 50 forintot keresni figyelmet érdemlő tény. A jó kereseti lehetőségeknek, a szövetkezeten belüli rendnek, fegyelemnek az eredménye, hogy csupán az idén 17-en kérték felvételüket a szövetkezetbe, öt nő és 12 férfi jelentkezett. Valamennyien fiatalok. A férfiak az ipar különböző területeiről érkeztek és tapasztalják* hogy szorgalmas munkával idehaza is megtalálják a számításukat. A gazdaság vezetői elmondták még, hogy 18 végzett szakmunkásuk van, akik a szerzett munkaegységen felül 10 százalékot kapnak magasabb képesítésük, szaktudásuk után. Jelenleg 6 szakmunkástanulóijuk és három ösztöndíjasuk van, akik majd a későbbi esztendőkben gyümölcsözte- tik itt tudásukat. Minden jel arra mutat, hogy a tamazsadányi szövetkezet komolyan veszi a munkát, a károk, elemi csapások nem rettentették őket vissza és büszkék munkájukra: versenyben állunk a megye minden szövetkezetével... — szalay —i
