Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

A KÖNYV ÜNNEPÉRE irta: DARVAS JÓZSEF, a Magyar írók Szövetségének elnöke N éhány hónappal ezelőtt, különböző statisztikai felmérések alapján, több cik­ket is írtam arról, hogy csak­ugyan olvasó nép vagyunk-e már, ahogyan sokszor elmond­tuk magunkról, és, hogy mit olvas a népünk? A kép, ami ezekből a cikkekből, azaz a sta­tisztikai adatokból kialakult, nem volt egyértelműen szív­derítő. Illetve, legyünk ponto­sak: lerombolt néhány magunk gyártotta illúziót. Kiderült az, hogy a felszaba­dulás előtti helyzethez mérten hatalmasat léptünk előre né­pünk olvasottsága terén. Szá­mokkal szinte ki sem fejez­hető ez a fejlődés, oly nagy mértékben megnőtt a betűt szeretők száma. S ami a leg­szívderítőbb ebben a fejlődés­ben: a munkásosztály és a pa­rasztság soraiban a legnagyobb az emelkedés. Ott, ahol a múltban a legnagyobb volt az elmaradottság. És az olvasás tartalmi szintje is sokat emel­kedett. A ponyva jórészt el­tűnt. A helyét elfoglalta a jó, vagy legalábbis jobb irodalom. Olyan könyvtári hálózatot épí­tettünk ki, amilyennel egyet­len kapitalista ország se dicse­kedhet. . Ez a dolog egyik oldala. A másik oldal viszont az, hogy még ezekkel a nem le­becsülendő eredményekkel együtt se mondhatjuk el jog­gal önmagunkról, hogy olva­só nép vagyunk. Az ország írni-olvasni tudó lakosságá­nak — ide értve a nagyobb iskolásokat is — alig több, mint 25 százaléka az, aki rend- reszeresen olvas. És a többi 75 százalék? A fennmaradó há­romnegyed rész? Van egy 15— 20 százalék, aki időnként, rend- szertelenül elolvas egy-egy könyvet. A többi: egyszerűen nem olvas. Felnőtt lakossá­gunknak több mint a fele nem Ismeri az olvasás örömét. Nfm ismeri azt az örömet, amikor egy jó könyv elolvasásával lé­lekben, tudásban, emberség­ben, a világról való ismeretei­ben, többnek érzi magát az ember. S bár — mint az imént már Írtam — a felszabadulás óta sokat nőtt a munkások és a parasztok olvasottsága, a nem olvasók arányszáma kö­zöttük még mindig a legma­gasabb. Főleg a parasztok kö­zölt. A falun eladott könyvek fr nnyisége, értéke évről évre nő. — de hol van még mindig a falusi lakosság arányszámá­tól?! És hány olyan falusi könyvtárról tudunk, ahol bi­zony a polcokon porosodnak a könyvek... Jiért mondom el mind­ezeket, éppen a könyv ünnepén? Talán, hogy ünnep- rontó legyek? * Éppen ellenkezőleg: hogy vi­lágosabbá tegyem az ünnep, a könyv ünnepének az értelmét. Azt. hogy itt nem egyszerűen csupán valami formális dolog­ról van szó. Nem arról, hogy mert ez szokássá, hagyomány- nyá vált, ünnepeljük a köny­Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója Egerben Az íróküldöttség hétfői programja-r Károly, SZOT-díjas író, a hely­színen dedikálják műveiket. 11 órakor az Eger Hotel halijá­ban, a Megyei Irodalmi Szín­pad közreműködésével irodalmi matinéra kerül sor, ahol Feke­te Gyula és Somlyó György is felolvas műveiből. Délután Ga­lambos Lajos és Szakonyi Ká­roly Recskre, Fekete Gyula és Somlyó György Nagyútra láto­gat. Hétfőn délelőtt az íróküldött­séget Papp Sándomé, a megyei tanács helyettes vb-elnöke fo­gadja, majd az írók üzemi könyvtárakban dedikálnak. 1 Heves megyében a második ötéves terv időszakában állami és magánerőből összesen 11 192 lakás épült. Figyelembe véve a régi, elavult házak lebontását, megyénk lakásszaporulata 7789, a lakosság az elmúlt öt év alatt ötezer fővel csökkent. Mégis, az elmúlt évben me­gyénk három városában 3166 jogos lakásigénylőt tartottak nyilván, viszont a községek­ben 253 üres lakást írtak ösz- sze. Ez a néhány adat is jelzi a fejlődés ellentmondásait. Legrosszabb a lakáshelyzet Egerben, de Gyöngyösön és Hatvanban sem javult kielégí­tő módon, sok család több éves problémáját nem lehetett eddig megoldani. Mit várhatunk a harmadik ötéves tervtől? Mit lehet és mit kell tennünk, hogy közelebb juthassunk legjobban sürgető feladataink megoldásához? A megyei tanács javaslatot ké­szített, amely szerint Heves megyében 1970-ig 12 184 lakás építését tervezik. (Egerben 2714, Gyöngyösön 2222, Hat­vanban 994 a községekben 6254 és Visontán terven felül 726 lakás, összesen 12910.) Az első pillanatban az ember azt gon­dolná, hogy kedvező a helyzet, hiszen 1718 lakással többre szá­míthatunk, mint amennyit az előző öt évben építettünk. De a következő időszakban csökken az állami lakásépítés Jelenleg az a helyzet, hogy a tanács vezetőinek közbenjárá­sa nem járt eredménnyel, 1969 —1970-ben csak Gyöngyös-Vi- sontán épülnek állami lakások. Mindebből következik, hogy a lakásellátottságot csak úgy tud­juk javítani, ha erőteljesen fo­kozzuk a magánerőből történő építkezéseket. A felsőbb szervek irányelve­ket adtak ki a magánlakás- építkezés előfeltételeinek meg­teremtésére. A megyénél és a városoknál meg is alakultak q bizottságok. Ez szükséges és hasznos, de nem elegendő. Ugyanis a három város belte­rületén még uzsoraáron sem le­het telket venni, de a külte­rületeken is sokba kerül. A köz­művesítés nagyon megdrágítja az építkezést, nem is szólva a tervezés, az anyagbeszerzés és a kivitelezés nehézségeiről Mindez jelenleg fékezően hat a magánépítkezésekre. Hol, mikor és hogyan épül fel akkor Egerben a tervezett 2714 lakás? — ezzel a kérdés­sel kerestük fel Eger város ta­nácsa műszaki és építési osz­tályának vezetőjét. A követke­ző években Egerben 717 álla­mi lakásra számíthatunk. Bí­zunk építőiparunkban és hisz- szük, hogy a 717 állami lakás a tervek szerint elkészül. A ked­vezőtlen körülmények, főleg az ínséges telekhelyzet miatt nem vagyunk biztosak abban, hogy 1970-ig 800 családi házat építenek Egerben. Az igényelt terület nagysága, a gazdasá­gosság és a városkép kellő ki­alakítása azt diktálja, hogy Egeiben — és minden város­ban — többszintes társas­házak epiilienek. Tehát az építkezők és az állan érdekét egyaránt képviseli £ tanács, amikor több emeletes házak építését segíti .elő. De 1966-ra Egerben magánerőbő: (és OTP-hitellel) csak 86 tár­sasház építését tervezték. Ám a Markhót utcában 11 lakás építéséhez kivitelező hiá­nyában még hozzá sem kezd­tek. Az építtetők egyre türel­metlenebbül kérdik, hogy t tervező iroda elfogadja-e vég­re a magántervező költségveté­sét és terveit, vagy melyik ha­tóság módosíttatja azokat Lesz-e valami az építkezésből vagy hogyan kaphatnák vissza eddig befektetett pénzüket? A Lajosvárosban 1967-re 76 a Grónay utcában 100, 1968-rs ugyanitt, megközelítően ugyan­ennyi lakást terveztek. De £ Lajosváros és a Grónay utcs kertjeiben még zöldséget ter­melnek. Azt a választ kaptuk hogy a kisajátítás és a társas­házak előkészítése ügyéber egyelőre semmit sem tehet £ tanács, sem az OTP. mert a He­ves megyei Tanácsi Tervezi Irodától még nem kapták met a kisajátítási dokumentációkat Csak ezt követően rendelheti) meg a kivitelezési terveket éí csak ennek jóváhagyása utár köthetnek szerződést az éoítő- ipari vállalattal. A közérdekrí és a közérdeklődésre hivatkoz­va kérdezzük a tervező irodá­tól: hogyan rangsorolták és mi­kor készítik el a kisajátítás: terveket? Szűk a tervezői és építőipari kapacitás, nem győzik a mun­kát? Szinte új városrész épül a Lajosvárosban és a Grónay utcában is. Vajon nem lenne-e ésszerűbb és gazdaságosabb nem kevesebb munkával és ki­sebb költséggel járna-e, hé előbb a város egyik részét ter­veznék és építenék és ha ezt befejezték, a tervezők és a2 építők akkor fognának a má­sikhoz? Tervek csak papíron Mi lesz a Tinódi utcával? A városi és a megyei tanácson is azt a választ kaptuk, hogy a márciusban készített tervek szerint, itt mintegy 320 lakást szándékoznak építeni. Aztán a városi és a megyei tanács építési osztályvezetője is el­mondta, hogy ebből a tervből 1970-ig aligha lesz valami. Sőt, ezt a tervezéskor is sejtették, de a javaslatot sürgősen kér­te az Építésügyi Minisztérium és blokkos építkezésre hamar­jában nem tudtak más terüle­tet ajánlani. A Tinódi utca egyenes folytatása lenne a Hadnagy utcai építkezéseknek, tehát építésszervezés, közmű­vesítés szempontjából előnyös lenne. De 56 jó lakást kellene lebontani! A Tinódi utca helyett hol épül fel 320 lakás? Honnan, milyen forrásból fedezik a kö­zel 20 millió forintra becsült alapközművesítési költségeket? Erre a két lényeges kérdésre a városi tanácsnál neiíl kap­tunk választ. A megyei tanács építési osztályvezetőjének is csak elképzelései vannak arról; hogy ha a harmadik ötéves terv ideje alatt a Tinódi utcában nem lesz építkezés, akkor az egri vasútvonal, a régi Bel- sped-telep és a Lenin út közöt­ti területet kell társasházas építésére előkészíteni. Az építeni szándékozók bi­zonyára konkrét és jóváhagyott terveket kérnek, azért megkér­dezzük a megyei tanács építé­si osztályát, hogy mikor és ki dönt véglegesen a Tinódi ut­cai 56 lakás bontása, illetve 320 új lakás építése ügyében? Vagy irikor készül el a Lenin úttól délre eső új lakótelep rendezési és kisajátítási terve? Sem a városnál, sem a megyén nem kaptunk választ arra, hogy miből tudják fedezni az Eger ú'j lakásainak közművesítésé­hez hiányzó, mintegy tízmillió forintot. Hosszú ideje folyik a vita, hogy az OTP közműve- sítsen, vagy államilag előkészí­tett területet vegven át. Az idő és az építendő lakások soka­sága. a lakosság és az állam érdeke sürgeti a vita eldönté­sét és az ésszerű intézkedése­ket. Gazttára van szükség* Nem vitatjuk, hogy a taná­csok, a bizottságok és az OTP jó szándékkal intézi a lakásépí­tési ügyeket. De az említett példák és várható problémák azt bizonyítják, hogy eddig nem történtek megfelelő intézkedé­sek. Sokkal tervszerűbben és célratörőbben kell befolyásolni a magánlakás-építkezéseket, különösen a városokban. Idő­ben és megfelelő telek álljon az építkezők rendelkezésére. Intézményesen és sakkal ered­ményesebben kel] megoldani a társasházak szervezését. Ügy véljük, hoev ebben nagyobb részt; vállalhat a tanács, az OTP és a beruházási iroda. De eny-egy terület, vaev város la­kásépítésének eazdáia a tanács ’egyen, teljes hatókörrel és tel- ies felelősséggel. Megfelelő ösztönzőket kell ta­lálni a magánlakás-építkezések helyes területi elosztására, és az énífés: fnitákra is. A társas-, házak építésébe a ktsz-eken kí­vül be kell vonni a tanácsi és az állami építőipart is. Tanácsi' és állami feladat, hogy épít­kezésekhez megfelelő mennyi­ségű és minőségű anyagról gon­doskodjanak. A lakásjpénylők és az épít­kezni szándékozók nagv száma jelzi a jogos igénvt. Az évről évre szaporodó takarékbetétek összege bizonyítja, hogy a la­kosságnak nemcsak igénye, ha­nem pénze is van az építkezé­sekre. Sürgősen el kell háríta­ni az akadályokat. Ügyintézők helyett gazdára van szükség, és akkor a harmadik ötéves terv időszakában megyénkben fel­épül a 12 184 lakás. Dr. Fazekas László Azt hiszem, mindenki tudna írni életében legalább egy könyvet. De ki olvasná el? Egyszer elhatároztam, hogy minden könyvet elolvasok. Jelenleg 1189 éves vagyok, napi 18 órát olvasok, de már több van előttem, mint utánam. Ez a sziszifuszi küzdelem! A remekművet egyszerűen nem lehet leten­ni. Igaz, a ponyvát sem: ragad a piszoktól. Kéziratot tettem az írógépbe, mert elhatároztam, hogy hozzá­kezdek életem fő művéhez, amellyel egyből világhírű le­szek, s amelyet úgy falnak majd az emberek, hogy fuldo­kolnak a gondolatok gyönyörű­ségétől. Utóvégre itt az ideje, hogy nálunk, Magyarországon is szülessék egy Nobel-díjas re­gény, amely tökéletesen pél­dázza korunk összetettségét, el­lentmondásait és a többit is. Ültem szemben az írógéppel, s az írógép is ült velem szem­ben, — vártunk egymásra, hogy megszüljük bámulásunk nászá­ból az igazi, nagy remekmű­vet. Az írógép hallgatott, én gondolkodtam. Miről is szóljon a regény? Hát, mondjuk, szól­jon arról, hogy egy summás- ból lett kommunista igazgató, aki hallatlanul fejlődőképes, meghasonlik önmagával, mert ...Ez nem jó! Ha ezt a re­gényt megírom, azt fogják mondani, hogy vezetés-, sőt igazgatóellenes vagyok, mi több, kommunistaigazgat ó-elle­nes. Mert ipez ugyan, hogy a kommunista igazgatók is meg- hasonólhatmk néha, de még­sem ez a jellemző. így tehát re­gényem csak e fontos vezető létea lejáratását segítené elő, Kftöl Nem igaz, hogy az emberek nem szeretik a könyvet — kölcsönkérni... ATci verset ír: magát írja; idd humoreszket: :másokat. Amióta az írók írógéppel írnak, jobbak let­tek a kéziratok és rosszabbak a regények. Két író együtt: nemzedéki vita. Három: iro­dalmi irányzat. Négy: nem hallottam róla, hogy négy író együtt lett volna. Javul könyvkiadásunk mennyisége! _ Már nemcsak könyvnap van, de van a nap könyve is ... (—'Ó) ilßnnhnn 1S66. május 29« vasárnap <z fr­it i Jj \ ami, tekintettel a közelgő gaz­dasági mechanizmusra ... meg minden. Helyes, tehát nem írok igaz­gatót, hanem írok egy olyan orvosról regényt, aki az 50-es években nem lehetett orvos, mert a nagybácsikája álabár- dos volt a Vatikánban. Ez az orvos azonban fizikai munká­ra ment, s ott és így kiérdemel­te, hogy mégiscsak felvegyék az orvosi egyetemre és mind­ezek után nem akar xndékre menni, mert álabárdos nagy­bácsija hazajött, és kell a ma­gánpraxis is, hogy ... Ohó! Hogy orvos, meg ma­gánpraxis, meg alabárdos ... Mit oltárok én megint az or­vostársadalommal? Különben is, úgy nézhet ki, hogy propa­gandát csinálok regényemben egy orvosnak, de ha nem is- csinálok, az Egészségügyi Mi- 1 nisztérium biztosan kifogásol­ná, hogy miért ilyen vitatható- egzisztenciává és magatartású i orvost állítok regényem köz- s pontjába... , Megvan! Egy vállalati fő­• könyvelő, aki... : Nem. Erről szó sem lehet, • hiszen a gazdasági mechaniz- ‘ mus egyik fő alakja a válla la- '■ ti főkönyvelő, s azzal nem tör­■ ténhet semmi olyan, ami kon- ’■ fliktusra vezethetne, mert ha ■ történne, akkor kétessé tenné ■ a vállalati főkönyvelőkbe ve­tett bizalmat. Viszont mit ét ■ egy regény konfliktus nélkül?! . Na és, ha egy tanácselnököt- írnék meg, aki... Még csak az i kellene. Az államhatalom he­- lyi képviselője, akinek az élete i példásan unalmas, mert annak t kell lennie.,. Mert, ha nem az, akkor regénytéma lehet, de ta­nácselnök nem. Állítólag! Hű­ha! Megírok egy olyan párttit­kárt, akinek a felesége vallá­sos, és a gyermekét hittanra já­ratja, mígnem ezt megtudja a titkár, s válaszút elé kerül: váljon, vagy ne váljon a fele­ségétől! Igazi, nagyszerű, drá­mai, ezt kell megírnom... ■ Nyugalom, nyugalom. Nem te­hetem nevetségessé a párttit­kárt ... Még azt mondanák, hogy személye lejáratásán ke­resztül irodalmi formában tá­madom a párt szerepét az ateiz­mus elleni küzdelemben. Mi a fenéről írjak én most regényt? Nagyszerű! Hogy ez nem ju­tott eszembe rögtön. Írok egy melósról, egy szürke kis esz­tergályosról, aki... Vagy a kor­mányról, amely ... Kitűnő öt­let. Nálunk a munkásosztály­ról és a legfelsőbb vezetésről nyugodtan lehet írni, csak ami közte van, az veszélyes! (egri) Az egri Gárdonyi Könyves­boltban ma délelőtt fél 10-koi rendezik az ünnepi könyvhéi megyei megnyitóját, amelyer dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke momc beszédet. Az ünnepség után e megye író vendégei — Feketi Gyula, kétszeres József Attila- díjas író, Galambos Lajos, Jó­zsef Attila-díjas író, Somlyc György, háromszoros József At­tila-díjas költő és Szakony • vet, a betűt; hogy ünnepi sza- i vakkal felemlegessük szép- eredményeinket. Persze, be­- széljünk arról is, ami ered- 5 mény. Legyünk büszkék mind­- arra, amire büszkék lehetünk, t De ne hallgassuk el azt se, i hogy nagyon sok még a tenni­- való. Az ünnepi könyvhét , nemcsak szép hagyomány, ha­- n’em eleven, sürgető tenniva­- lók alkalma. A könyv, a betű,- a szellemi lculturálódás további elterjesztésének az alkalma és . lehetősége. Ünneplés azokkal i együtt, akik számára már élet- . szükséglet a könyv; — és a . beszélgetés, a tanítás, a felvi- . lágosítás, a' szóértés alkalma > azokkal, akiket még ezután t kell meggyőzni a könyvolva- . sás hasznáról és szépségéről. S erre az utóbbira len- *' _ném a hangsúlyt. A > meggyőzésre. Az új olvasókö- i zönség meghódítására. Azokat ' se szabad kihagyni az ünnep > örömeiből, szépségéből, akik ■ már szeretik a könyvet. Ez ■ igazságtalanság lenne. De tu- , lajdonképpen a könyvszeretők . is úgy ünnepelhetnek a leg­■ méltóbban, ha — legalább • ezen az egy héten át — maguk • is propagátoraivá válnak a könyvolvasásnak. A könyvhét sikere nemcsak azoknak az ügye, akik hivatásszerűen fog- lalkoznak a könyvek kiadásával, propagálásával, elterjesztésé­vel. Ez mindnyájunk ügye; or­’ szágos közügy! Azt mondják, hogy a mással megosztott öröm: kétszeres öröm. S ez igaz. A könyvet szeretők úgy szerezhetnek maguknak két­szeres örömet ezen az ünne­pen, ha nem csupán a legjob­ban vágyott új könyvet szer­zik meg a maguk számára, ha­nem új olvasókat, új könyve- barátokat is hódítanak a ma még nem olvasók — sajnos — hatalmas táborából. Az ünnepi könyvhét után miiedig úgy szoktunk számot adni, hogy elmondjuk; ennyi, meg ennyi kötet könyv kelt el, ekkora összegben. S ez az összeg évről évre emelkedni ; szokott. Reméljük, az idén szintén így lesz. Persze, az üzleti forgalom számai, adatai se mellékesek. Az ünnepi könyvhét ugyan elsősorban nem üzleti alkalom — de a- mutatószámai mindig túl is 1 mutatnak az üzleten. Kultúr­politikai mutatószámok is ezek . egyben. De az igazi eredmény . mégis az lesz, ha az eladott • könyvek számának, az üzleti t forgalomnak az igazi fedezetét _ minél több új olvasó jelenti. Az ünnepi könyvhét nem- . csak általában a könyv ün- i nepe, hanem ezen belül külö- 3 nősképpen a magyar irodalom, 1 mégpedig mindenekelőtt az élő- magyar irodalom ünnepe. A i könyvheti kiadványok közép­- pontjában is élő Irodalmunk 1 művei állanak. És az eddig i bevált író—olvasó találkozók ■ megsokszorozódnak. Mindez egyáltalán nem jelenti akár a- klasszikus irodalom, akár a l külföldi irodalom lebecsülését.- Sőt! Egyszerűen arról van szó, t hogy az ünnepi könyvhétnek > fejlődő, új szocialista irodai- : munkát kell mindenekelőtt : szolgálnia. Nem mintha min­- den kor és az egész emberiség : értékeit nem éreznénk a ma­- gunkénak — de mégis ez az > irodalom az, amelyet a legkö- : zelebb érezhetünk magunk- i hoz. A mi új valóságunk tala- t iából nőtt. a mi világunkról a : leghitelesebben tud szólni, s- éppen ezért a szocialista em- , bér formálásában a. legtöbbet- tud segíteni. De csak akkor,- ha mi is ápoljuk, segítjük. Bí- , ráláttál is, ha kell. De meglevő : értékei megbecsülésével is. Bí- : rálni valamit, s egyben sze- r retni: nem zárja ki egymást.- S az irodalom olyan különös, • érzékeny növény, hogy kell a ■ fejlődéséhez a szeretet melege. A statisztika adatai azt ** mondják, hogy az el- ' múlt években megnőtt az új 1 magyar irodalom olvasottsága. ' Egy könyvkiadói adat szerint 1960 és 65 között kereken meg­kétszereződött a kiadott új ; magyar művek példányszáma. . Ez nyilván azt is jelenti, hogy ■ új Irodalmunk igazabban, : őszintébben és magasabb mfl- i vészi színvonalon beszél mai i életünkről, annak konfliktusai­■ ró], a mai ember gondjairól és i örömeiről. Nos. ez az ünnepi . könyvhét szolgálja még jobban i fejlődő, új irodalmunk és né­pünk találkozását! Igény és pénz van, de mikor és hol épiil fel 12 Ilid? lakás ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents