Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Mit mondtál már megint?! »Jaj de rossz ez a gyerek”, *— mondják a szülők, vagy más felnőttek, a kisebb gyerekek viselkedésére panaszkodva, fő­ként a csúnya kifejezések hasz­nálata miatt. Sajnos, még a leggondosabbban nevelt gyer­meknél is megtörténik, hogy az ilyen kifejezések, sajnos, bő terméséből felszed, és felhasz­DCalap- dioat Á kalap ma már nem luxus, a jólöltözöttség fontos kelléke. Vidám színeivel, egyszerű for­máival, díszeivel kitűnő kie­nál. A felnőttek egy része a trágárságok hallatán, jót ka­cag és eredetinek tartja. Má­sok, amikor egymás között vannak, észre sem veszik, de ha idegen is hallja, megszid­ják, megbüntetik érte a gyere­keket. Vannak olyan szülők is, akik nagy ügyet csinálnak a dologból, kemény büntetést he­lyeznek kilátásba. A gyerek to­vábbra is mondja —, de a be­ígért büntetés, „parazsat teszek a nyelvedre” természetesen el­marad. Az ilyen nevelési módszerek helytelenek. Inkább arról be­széljünk a gyermeknek, milyen gészítője öltözékünknek. t. kép. Fehér nylonszalmá­ból font, fordított fészek ala­kú, hatalmas ponponnal díszí­tett kalap. Fiatal lányok ked­velt viselete. Egyformán visel­hető nappali ruhához és kis- estélyihez. Túlságosan magas nőnek nem ajánljuk, de ne vi­seljék nagyon aprótermetűek sem. Fehér színben húszon alul illik, sötétben harmincig visel­hető. , tilt csúnya, ha a felnőttek is ilyen szavakat használnak. Mondjuk meg a gyereknek őszintén: „Biztos, tőlem is hallottál már Vitráss- és Anyaga 20-as fonal. A lánc­szemsor 6-os, a minta 9-es hor­golótűvel készült Munkánkat a megfelelő hosszúságú, nyolc­cal osztható — melyhez még egyet adunk — láncszemsorral kezdjük. 1. sor: A második láncszem­be egy szarosszemet öltünk, 4 egyráhajtásos pálcát, egy lánc­szemet 4 egyráhajtásos pálcát öltünk a 4-ik láncszembe, majd a következő 4-ik lánc­szembe egy szorosszemet és ez­zel már ismételünk. A sor be­fejezése szorosszemes leöltés. Ezután a láncszemsor másik oldalát horgoljuk be folytató­lagosan. 2. sor: 4 láncszem után az előző sor utolsó láncszemébe — ahová a szorosszemet öltöttük — 4 egyráhajtásos pálcát öl­tünk, utána egy szorosszemet az első sor azon láncszemébe, ahová a 8 pálcát öltöttük, is­mételjük az első sor mintáját, a sor befejezése a kezdéshez hasonlóan 4 pálca és 4 lánc­szem leöltése az első sort kez­dő első láncszembe. Ha két ilyen csíkunk van, akkor összekapcsoljuk: ilyen szavakat, én is nagyon szégyellem, ha elfeledkezem magamról. Szeretném, ha te nem szoknál rá ...” A szülő és a nevelő részéről csak az őszinteség lehet célra­vezető. Legjobb, ha a dologból nem csinálunk nagy ügyet, nem nevetünk és nem ször- nyűlködünk, mert a gyermek így érdekesnek találja és to­vább mondja. Inkább magya­rázzuk meg neki szép szóval, hogy az ilyen szavak haszná­lata méltatlan a gyermekhez, és felnőtthöz egyaránt. Ne álszenteskedjünk, de ne is hunyjunk szemet felette. A gyermek helyes magatartásá­nak kialakításához az ezzel való foglalkozás is hozzátarto­zik. hlúsminta 1. sor: A kész csík első sorá­nak kezdő szorosszeméhez rög­zítjük a fonalat, 6 láncszem után háromráhajtásos pálcával visszaöltünk a kiindulási hely­re, kétráhajtásos pálcát öltünk a 8 pálca közötti egy láncsze­mes Ívbe, 3 láncszemet szoros­szemmel ugyanoda leöltünk, 3 láncszem után visszaöltünk ugyanoda egy kétráhajtásos pálcát, egy láncszem után két­ráhajtásos pálcát öltünk a kö­vetkező egy láncszemes Ívbe, 3 láncszemet szorosszammel ugyanide, ismételünk, s végül a sor befejezéseként 2 három­ráhajtásos pálcát öltünk a kö­vetkező egy láncszemes ívbe, 3 romráhajtásos pálcát a követ­kező csík első szorosszemére (ezt a 4 pálcát egyszerre fejez­zük be). Ismételjük az előző oldalt, de itt az egy láncszem helyett egy szorosszemet öl­tünk kapcsolásiként az előző oldal egy láncszemes ívébe. Az összekapcsolásnál ügyeljünk, hogy azonos kezdésű oldalakat kapcsoljunk össze. Befejezésül a két szabad ol­dalt bchorgoljuk 4 pálca, egy láncszem, 4 pálcával. Szegedi Béláné 2. kép. Mintás anyagból ké­szült ez a sötét szalaggal dí­szített kis zsirardi kalap. Rövid és hosszú hajhoz egyaránt vi­selhető. Magas és alacsony, so­vány és teltkarcsú alakhoz egyaránt viselhető. Gondosan ügyeljünk árra, hogy a kalap színei harmonizáljanak a ru­ha színeivel. . , t 3. kép. A nylonszclméból ké­szült, tyiiklábmintás kalap ki­mondottan sportos viselet. Csak nappal viseljük, sima kosztümhöz, nappali ruhához, fgoknya-puló verhez. ellnek György felvételei) SÜTÉS NÉLKÜLI ÉDESSÉGEK Sütés nélkül is készíthetünk édességeket. Finomak, és elő­nyük, hogy gyorsan elkészíthe­tők.^ Dióból, mogyoróból, man­dulából, különféle kekszekből, piskótából, fügéből, datolyából, csokoládéból, kakaóból, geszte­nyéből, babból, mazsolából, mézből, aszalt Szilvából készít­hetjük őket. A sütés nélkül ké­szített édességeknek nagy a táperc.ie, s az ünnepi asztalnak is díszére válnak. DIÖS TEKERCS Hozzávaló: 25 deka dió, 25 deka porcukor, és íél deci rum. Töltelék: 15 deka vaj, 10 de­ka porcukor, és egy csomag va­níliás cukor. Előbb a tölteléket készítjük el. A' vajat, porcukrot és a vaníliás cukrot habosra keverjük. A dióstekercs úgy készül, hogy megdaráljuk és gyúródeszkán, átszitált porcu korral és rummal összegyúrjuk a diót. Kinyújtjuk, s megken­jük a töltelékkel. Hosszú kés segítségével összetekerjük, vi­gyázzunk, hogy öscze ne torjön A kész tekercset kakaós m•;*- zal bevonjuk, majd hűvös helyre téve, megvárjuk, míg megkeményedik. MAZSOLÁS TEKERCS Hozzávaló: 30 deka száraz keksz, 5 deka mazsola, öt deka vaj és fél deci rum. A kekszet megdaráljuk, belekeverjük a megtisztított mazsolát, a vajat és a rumot. Porcukorral meg­hintett gyúródeszkán tésztává gyúrjuk. Kb. 1 centiméter vas­tagságúra kinyújtjuk, megtölt­jük, majd összegöngyolve hi­deg helyen hagyjuk, amíg megszárad. Napfény és egészség A tavaszi, kora nyári idő­ben mindenki örül az egyre melegebb napsütésnek, szíve­sen tartózkodik rövidebb-hosz- szabb ideig a szabadban. Meg­telnek a strandok, hódolnál? az emberek a napozás, a für­dőzés örömeinek. Valóban, ilyenkor „éhezünk” a napfényre. Ha azonban va­laki mértéktelenül élvezi, a jótékony hatás károssá válhat. A föld felszínén észlelhető napfény színképében az infra­vöröstől az ultraibolyáig az összes látható és láthatatlan sugárféleségeket megtalálhat­juk. Ezek közül legjelentő­sebb biológiai szerepük az ultraibolya sugaraknak van, bőrkárosodást pedig a látható fénysugarak okozhatnak. A fény kedvező hatásaként könyvelhetjük el a bőr köz­vetlen pigmentálódását, lebar­nulását, ami egészséges bőrű emberen napozás után — anél­kül, hogy ezt megelőzően a napnak kitett területen bőr- vörösödés („leégés”) képződött volna — rövid időn belül be­következik. A bőr sötétedését Tizenkét „lépcső az égbe... M 1 \ Jt. >•­Tizenkét „lép­cső”, tizenkét fecskefészek formájú erkély kapaszkodik az ég felé a pod- moszkovjei 300 méter magas meteorológiai kutatótamyon. Az égre törő „fecskefeszek­ből” a meteo­rológusok és a fizikusok tanul­mányozzák az atmoszféra tu­lajdonságait. A megfelelő ma­gasságban el­helyezett er­kélyről kényel­mesen megfi­gyelhető példá­ul az alacso­nyan szálló fel. hőzet, a jég­képződés, a szél jellege, áram­lása, a levegő nedvességtar­talma stb. Az itt nyert ada­tok többek kö­zött segítséget nyújtanak a gyári kémé- — A képen: A podinoszkovjei 300 méteres nyék magassá- meteorológiai torony. gának és tartósa ságuk együtthatójának pon- több tonnás súly beton tál apzat­tos meghatározásához. ** éPíteau gö™i>^fgy°n _ _ nyugszik. A nagyobb biztonság Maga a torony eredeti mer- érdekében a tornyot négy kü- nöki konstrukció. Viszonylag lönböző metszőponton acéldrót kis átmérőjű, egymáshoz for- huzalok tartják rugalmas, de rasztott acélhengerekből áll. A megbízható ölelésükkel. a bőrben lévő pigmentanyagok oxidációja okozza. Részt vesz­nek a sugarak a bőrben le­zajló D-vitamin képzésben, fo­kozzák az ellenanyagtermelést és a vérképzést, emelik az alapanyagcserét. A túlzásba vitt napossá« azonban számos káros hatást fejt ki a bőrőn. 1 Legegysze­rűbb esete az egyszerű nap­égés: a bőrvörösség a napo­zást követően 1—3 óra múlva lép fel. A hirtelen napégés akkor történik, amikor a su­gárzás a fénytől elszokott bőrt éri, pl. tavaszi tartós napozás alkalmával. A bőrt ilyenkor csak vékony szaruréteg védi és ez nem elegendő a sugár­hatás kiküszöbölésére. A fénymegszokás hatására a sza- rúréteg vastagsága akár meg­tízszereződhet, ilyenkor a le­égés már nem következik be olyan könnyen. A napégés legjobb megelőzése tehát a lassú, fokozatos fénymegszo­kás. A túlzott fénymennyiség a szemen „hóvakságot” okozhat. Egyes vélemények szerint a túlzott fénymennyiség a bőr­rák keletkezésében is részes lehet, mert szinte mindig meg­világított testfelületeken je­lentkezik. Ezt egyébként már állatkísérletekkel is igazolták. A fénybetegségek másik cso­portjához azok a kórképek tar­toznak, amelyek kifejlődésé­hez a fényen kívül valamely anyag egyidejű jelenléte is szükséges. Ezek az anyagoik, vagy kívülről kerülnek a bőr­rel érintkezésbe (bőrgyógyá­szati kezelés, foglalkozás), vagy a szervezetbe jutott anyagok révén. Mezei virágok között, vagy füvöra fekvők, napozók . gyakran hólyagos bőrbetegséget kapnak. Kölni­víz, parfűmözött toalettvizek, kenőcsök használata után, ha a bőrfelületet fény éri, as előzetesen bekent területeken a lecsurgó anyag vonalában bőrgyulladás maradhat vissza. Ismert betegség a fényaller­gia is: a szervezet a különbőz# hullámhosszú sugarakkal, vagy az ezek hatására keletkező káros anyagcsere-termékekkel szemben túiérzékennyé válik. Ilyen a főként nőkön előfor­duló csalángöb és a tavasszal fellobbanó fényekcéma. A fényártalmakra érzéke­nyek testfelületét a fénysuga­raktól lehetőleg óvni kell; így a fénybetegségek általában megelőzhetők. Mindenki helye­sen teszi viszont, ha fokozza természetes véde kezőkészsé­gét a fénnyel szemben. Ha fo­kozatos napozással, vagy mes­terséges fényforrással (kvarc- ultra vitalux-lámpa) sikerül hoz. zászoktatni a bőrt a fényhez, a napégés elkerülhető. Ha a fénynek, a napozásnak az egyszerű napégésen kívül súlyosabb tünetei is mutatkoz­nak, bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni! Szálas Msrmáüfs’i betakarítása Olyan takarmányozási rend­szer kialakítására kell töreked­nünk, amelyik a lehetséges legnagyobb mértékben függet­leníthető az időjárási ténye­zőktől. Továbbá szükséges ke­resnünk a takarmánytartósítás legkorszerűbb módjait. A takarmányozás munkalán- cának sémája: a kaszálás, a szénakészítés, a gyűjtés a me­zőn, a beszállítás, az elhelye­zés és tárolás, a felhasználás­hoz való kivétel, szállítás, etetés, kitrágyázás. A gépesí­tésnek az a feladata, hogy a takarmányozás munkaláncola­tának szinte minden „láncsze­mére” megtalálja a gépesítés lehetőségét. Az alkalmazott gépsor szem­pontjából a munkafolyamat leegyszerűsíthető. így a hosz- szúszálas, préselt, vagy szecs­kázott szálasanyag szerint ala­kítható három különböző sor­ral a takarmánylánc. A begyűjtésnél a hosszúszá­las takarmány igényli a leg­kisebb beruházást. Jól bevált a trágyaszóróval kombinálha­tó felszedő#kocsi. A sajtolt szé­nára történő begyűjtés célja, hogy a termény minél gaz­daságosabban és egyszerűbben legyen mozgatható: ennek elő­nye tehát az anyagmozgatás­ban és a tárolásban jelentke­zik. A bálaröpítővei ellátott bálázóval igen jól hasznosít­ható a szállítókocsi. A pogá- csazás nagy beruházást igé­nyel, amit csak részben térit meg az anyagmozgatás köny- nyűsége. Ennek ellenére külföl­dön jelentékeny mértékben terjed. Különösen ott, ahol a lucerna a fő szálas takarmány- növény, „ L Magyarországon a jelenlegi gépesítési szinten még a szá­las begyűjtés játssza a legna­gyobb szerepet. A felszedő­bálázók révén azonban a saj­tolás terjedése is bekövetkez­het a közeli jövőben. tt-’Q'TOeO.TJJKJ'SfKOÍfcS M Stíl Mm:ín HÜ ,l-s ági ►X..N % ,\|mi * 'mm*, émmsk?. Mi n 5 -• . I'?­i * -a***«» «-W, * lÉiÉJ Ä «Äs « ör Korszerű gépek szedik fel és rakják kocsira a lucernát; IMII foto — Tóth Béla felvé kát

Next

/
Thumbnails
Contents