Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Számvetés a kongresszus előtt Ma már a párt IX. kong­resszusára való készülődés je­gyében a pártbizottságok és a pártszervezeteik mindenütt fel­mérik az elmúlt évek alatt megtett út eredményeit, meg­állapítják a teendőket, de nem feledkeznek meg a hiá­nyosságokról sem. Ez az őszin­te számvetés biztosíthatja csak a fejlődés töretlenségét, a pártmunka hatékonyságát, a kongresszus munkájának sike­rét A Gyöngyösi Városi Párthá- aottság hasonló módon csele­kedett. Ennek a pártbizottság! ülésnek az anyagából emelünk ki néhány fontos, jellemzőnek minősített megállapítást. A PÁRTÉLET TAPASZTALATAI Mivel a városi pártbizottság 1966. január 1-vel alakult új­ra, ettől az időponttól kezdő­dően keíl az értékelést elvé­gezni. Az élteit másfél év alatt mintegy nyolc százalék­kal bővült a párttagság létszá­ma. örvendetes, hogy a tagje­löltek többsége fiatal, művelt, a munkában lelkiismeretes nő és férfi. A párttagság hatvan százaléka még negyvenedik életévét nem töltötte be. Sajnos, nem minden alap- szervezet foglalkozott céltuda­tosan a pártépítéssel. 1965 óta nem vettek fel tagjelöltet a Mátra-vasút, a városi tanács, a téglagyár, az Oj Élet Tsz és a Mátragyöngye Tsz, a ruházati es fodrász ktsz alapszervezetei. Jellemző az a körülmény is, hogy a pártbizottsághoz arány­lag sok kis létszámú alapszer­vezet tartozik. De még ezekben a pártszervekben is ered­ményesebb lehetne a pártépí- tés* ha • vezetőség ezt a na­gyon fontos feladatot jelentő­ségének megfelelően látná el. A PÁRT VEZETŐ SZEREPE Ha a társadalmi-gazdasági folyamatok irányát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, a párt veze­tő szerepe érvényesül a város­ban. Ékre mutat az a gyakor­lat is, hogy az üzemek dolgo­zói ügyes-bajos dolgaikkal rendszeresen felkeresik a párt­szervezetek vezetőit, de a ter­melési kérdésekkel összefüg­gésben is gyakran kérnek se­gítséget a pártvezetőktől. Többször előfordult a Hús­ipari Vállalatnál, a MÄV Ki­térőgyártó ÜV-ben, az Egyesült Izzóban, a Vas- és Fémipari Vállalatnál, az ÉM. Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­latimig hogy a dolgozók .hasz­nos észrevételeit kamatoztatták a vezetők, mind a gazdasági, mind a politikai feladatok vég_ rehajtásában. A bírálatok, a javaslatok el- I intézési módjával a dolgozók J -többsége elégedett. Előfordul azonban még min-5 iáig bizonyos merevség, bürok­ratikus gyakorlat is, ami arra j int, hogy a rugalmasság eszkö- < ze még nem eléggé terjedt el, \ »erre még ügyelni kell. í AZ EGYSÉGRŐL Í Ä párttagok túlnyomó több- í isége helyesnek tartja a párt in-' tézkedéseit, annak végrehajtá-, sában tevékenyen részt vesz. * Csekély mértékben ellenkezés l is tapasztalható. Az Egyesült« Izzó, a MÁV vasútállomás J párttagjai között elhangzott t olyan vélemény, amely szerintJ bizonyos liberalizmus, elnézést uralkodik például az egyetemig főiskolai felvételek negatív je- fenségeinek, vagy a gazdasági; bűncselekmények megítélésé­nek mértékében. A MÄV Ki­térőgyártó Ü. V. néhány idősebb \ párttagja szerint a korosztá­lyuk kommunistáit nem becsű- í lik meg, mellőzik őket. A Ha- j zafias Népfront Tsz-ben a < párttagok egy része eléged et-, fenségének ad hangot politikai ( kérdésekkel kapcsolatban. 6 Nmúsw ! május ‘ Hajlamosak néhányan kije­lenteni, hogy nálunk jelenleg az osztályharc megszűnt, a szövetségi politika elve is ezt bizonyítja szerintük. A párton- kívüliek vezető munkakörbe való állítása is ellentétes vé­leményük szerint a munkás- osztály vezető szerepének kö­vetelményével. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS A párta! apszervezetek veze­tőségének beszámoltatása alap­ján megállapítható, hogy a felsőbb pártszervek határoza­tait az alapszervezetek igye­keznek lehetőségeikhez, adott­ságaikhoz mérten végrehajta­ni. A kisebbség aláveti magát a többség akaratának. Fejlődik a kollektív vezetés, elmélyül a pártdemokrácia. Az általános fejlődés mellett negatív jelenségek is meg­mutatkoznak azonban. Ilyen például a bírálat és az önbír.á- kerülnek túlsúlyba. dései iránt, örvendetesen nö­vekszik azoknak az alapszerve­zeteknek a száma, amelyekben a termelési kérdéseket elemző módon vizsgálják, az esetleges hibák megszüntetésére intéz­kednek, határozatokat hoznak. Ennek a gyakorlatnak a he­lyességét bizonyítja az is, hogy több üzem érte el az él­üzem szintet, jutott a cím bir­tokába. A jelentős üzemek, vállalatok az idei első negyed­évet a tervük túlteljesítésével zárták, amit a termelékenység növekedésével értek el. A hiányosságok közül fel kell hívni a figyelmet az egy­személyi vezetés megsértésének jeleire. A pártszervezetek oly­kor átveszik a gazdasági ve­zetés funkcióját. A termelési kérdések túlsúlya miatt néha háttérbe szorul az alapszerve­zetek tevékenységében a poli­tikai, világnézeti nevelés, a szocialista építés komplex irá­nyítása. A meggyőzés és meg­vitatás helyett az utasítások Pillanatkép a Közlekedési Múzeumból lat eszközének nem elég haté­kony alkalmazása. Előfordul még az is, hogy a pártszerve­zetek nem tárják fel nyíltan és őszintén a nehézségeket, kevés a kezdeményezés a munkájuk­ban. A vezetőségi ülések egy ré­sze még nem érte el a kívánt színvonalat, a titkár elvtársak egy része nem készül fid ala­posan a gyűlésekre. így for­dulhatott elő például a Mátra- vidéki Építő- és Szakipari Ktsz párttaggyűlésén és az Ál­lami Pincegazdaság, valamint a Vízmű és Ingatlankezelő Vál­lalat közös pártszervezetében, hogy a taggyűlésre teljesen céltalanul, rögtönzött napiren­det választottak. A PÁRTFEGYELEM A párttagság döntő többsége eleget tesz a Szervezeti Sza­bályzatban rögzített köteles­ségeinek. Előfordul azonban fe­gyelemsértés is. Százalékban azonban ezek az esetek alig kifejezhetek. Javult az elmúlt években a párttagok morális helyzete. Nem mindenütt lépnek fel még most sem azonban az anyagiasság, az önteltség, a szerénytelenség, a közömbös­ség megnyilatkozásaival szem­ben. Elnézték a Sütőipari Vál­lalatnál, az Ingatlankezelő Vál_ tolatnál is egyes párttagok fe­lelőtlenségét, akik a túlzott szeszfogyasztás miatt igazolat­lanul mulasztottak a mun­kából. GAZDASÁGI SZERVEZŐ MUNKA A pártszervezetekben, a párttagság körében nagy az érdeklődés a gazdaságpolitika, a szocializmus építésének kér­A TOVÁBBI FELADATOK Az elmúlt másfél év ered­ményeinek és hiányosságai­nak megállapítása lehetőséget ad a további feladatok kijelö­lésére. Bebizonyosodott, hogy fő­ként a kis létszámú alapszer­vezetek tevékenységét kell fi­gyelemmel kísérni, itt van a legnagyobb szükség a segítség- adásra. A párttagokat meg kell bízni rendszeres pártmunkával, a feladatok végrehajtását ellen­őrizni kell. Főként a tagjelöl­tek megbízatásait kell számon tartani. A tagfelvételeknél meg kell szüntetni a mechanikus elbírálást. A gazdasági felada­tokkal kapcsolatban a végre­hajtásra kell összpontosítani a párttagság erejét. Fel kell hív­ni a kommunisták figyelmét arra, hogy ne csak panaszaik­kal keressék fel a pártszervek és a pártbizottság vezetőit, ha­nem tájékoztató észrevéte­leikkel is. A tömegszervezetek saját­ságaiknak megfelelően, önál­lóan készüljenek a feladataik­ra, támaszfcod ja nak felsőbb szerveik instrukcióira. Részletesebben, szélesebb kör. ben kell foglalkozni a gazda­sági mechanizmus reformjá­nak elveivel. A párt IX. kongresszusára való felkészülés épüljön azokra az eredményekre, amiket az utóbbi másfél év alatt elértek a gyöngyösi kommunisták, de érzékenyen figyeljenek fel a hiányosságokra is, hogy ezek megszüntetésével, csökkentésé­vel állhassanak a kongresz- szus elé. Az intézkedési terv végre­hajtása most a legfőbb teendő. G. Molnár Ferenc A közelmúltban nyitotta meg hosszú-hosszú ivek után kapuit Budapesten a Közle­kedési Múzeum. A rendkívül érdekes, gazdag és szemléltető anyagú múzeum egyik érde­kességét mutatja be képünk: az első magyar mozdonyt ét mellette a modern kor nagy teljesítményű Diesel-vontatója. Szót kért a szövetkezeti tag • •. saink igazolták a kezdeménye­zés gazdaságosságát. Zárjuk ki azt, aki nem dolgozik ! A legutóbbi, a tervtárgyaló közgyűlésen ifj. Nagy Lajos is szót kért és javaslatát a jegy­zőkönyvvezető hűségesen leje­gyezte: „Vannak olyan női ta­gok a szövetkezetben, akik bár tudnának dolgozni, nem vesz­nek részt a közös munkában.., Javaslom, hogy az ilyeneket zárja ki a termelőszövetkezet. Semmi szükségünk arra, hogy nevük a tagok között szere­peljen!” — A javaslatot figyelemmel hallgatta és helyesléssel fogad­ta a tagság. Carancz Lajos termelőszövetkezeti elnökünk nyomban válaszolt és kér­te, hogy a közgyűlés bízza meg a vezetőséget a névsor összeállításával és tegyen ja­vaslatot a kizárásra. A veze­tőség már dolgozik is ezen, ki­mutatják azokat, akik nem tel­jesítettek munkaegységet és a következő közgyűlésen már egyenként dönt a tagság, a ki­zárásról. Oláh Miklós javaslatát ol­vassuk. — Vaunak olyan női dolgo­zók, akik rendszeresen kive­szik a részüket a közös mun­kából, de mert férjeik is tagjai a szövetkezetnek, nem kapnak külön háztáji földet. Azt javas­lom, hogy valamilyen formá­ban adjon a szövetkezet ház­táji kiegészítést nekik is. — Mi már korábban foglal­koztunk ezzel a gondolattal és a szövetkezet vezetőségének előterjesztésére, a tagság ha­tározatot hozott, miszerint a termelőszövetkezet női család­tagjai, akik 150 munkaegységet teljesítenek egy évben, öt má­zsa kukoricát kapnak pré­mium címén. Jegyzőkönyvek sorakoznak előttünk a tarnaszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet iro­dájában. Belelapozunk. A nagy gondossággal gépelt oldalakon zárszámadó, küldött- és terv­tárgyaló közgyűlések mozzana­tai szerepelnek. Mellékelve ta­lálhatók a beszámolók és az egyes napirendi pontok után elhangzott bírálatok, pana­szok és javaslatok. Hutter József főmezőgazdász­tól kérdezzük, mi a sorsa a termelőszövetkezeti tagok ja­vaslatainak, mit tesznek az­után, hogy szót kért a szövet­kezet valamelyik tagja? Borjúnevelő épüli a tagok kezdeményezésére — A jegyzőkönyvek tanúsít­ják, hogy az elhangzott sza­vaknak nyomuk marad és azokra mindenképpen reagá­lunk is. Persze, nem jut el minden javaslat, vélemény a közgyűlésre. A brigád- és mun­kacsapat-gyűléseken meghall­gatunk mindenkit és igyek­szünk a problémákat megolda­ni, a javaslatokat feljegyezni. Többek között így volt ez a mesterséges borjúnevelővel. Sokáig gondot okozott a bor­jak elhelyezése. Ekkor hang­zott el olyan javaslat, hogy a szövetkezet építsen borjúne­velőt. A tagság kezdeménye­zésére épült hatvan férőhelyes mesterséges borjúnevelő most készült el és a hónap közepé­től üzemel. Előzetes számítá­cA (&ldnszdLL ... Jucika a tündérek sma családjába tar­tozott, akik ugyan mesés nők, de for­más testükkel na­gyon is az anyagi vi­lághoz tartoznak. Ju­cikét én tündérnek tartottam, és szeret­tem volna tündérien érezni magam vele, s természetesen azt is szerettem volna, ha ugyancsak tündérien érzi magát velem. Igaz, hogy már öt­ven éves elmúltam, de ezt alig lehet ész­revenni rajtam, ma­ximum, ha negyven­ötnek nézek ki, s az is igaz, hogy Jucika tizenkilenc éves, de ezek a mai lányok ilyen korban már kinéznek huszonegy­nek is. Így aztán szinte lényegtelenné törpiil a köztünk lévő korkülönbség. Jucikét különben most ismertem meg, alig negyedórája, amikor udvariasan —, ahogyan egy ma­gamfajta, őszülő ha- lántékú férfitől ez el­várható, s amire képtelenek a mai fia­tal huligánok — megkértem, hogy a mellette lévő üres széken helyet foglal­va költsem el kávé­mat. Még udvaria­sabb és tartózko­dóbb kérdésemre, hogy megkínálha­tom-e esetleg egy ko­nyakkal, Jucika, mert így mutatkozott be a tündér, bájos tömörséggel vála­szolt. — Esetleg? Jó fej vagy. Örömmel bedo­bok egy felet... Hallatlan bájos és tömör volt a megfo­galmazás, amely után rendeltem, ittunk és csevegni kezdtem. Jucika türkizkék, nagyra húzott sze­mével a szavaimat, téglaszínű ajkaival a konyakjaimat itta. — Mert, Jucika, édes — mondtam neki, hogy azért tud­ja, ne csak lássa, nem holmi üresfejű frá­ter mellett ül — most jelent meg egy nagyobb tanulmá­nyom a diffúziós pi­rotechnikáról. Nem­csak itthoni, hanem nyolc angol nyelvű szaklapban is. Bi­zony. Nem hiszi? Éppen véletlenül ná­lam van egy angol nyelvű. Tessék, néz­ze, ez a cikk, s itt alatta a nevem ... Egyébként tagja va­gyok az Országos Tudósítókat Minősí­tő Bizottságnak, és most dolgozom egy újabb tanulmányon, A pseudomechaniz- mus és az altruizmus címmel. Érdekes, ugye? Ha sikeres lesz a publikáció, megkapom az altruiz­mus doktora címet... Így csevegtem, me­séltem Jucikénak, el­mondva a Behring tengeri zárógát most elfogadott és általam elkészített tervezete körüli vitákat, szeré­nyen megemlítettem, hogy a finnugor nyelvészet elismert szakértője vagyok, sőt a szlavisztika sem Megváltoztatták a háztáji helyét 19/1966-os közgyűlési hatá­rozat szól arról, hogy a háztá­ji földeket az előző határozat­tól eltérően, az „alsós” földe­ken mérjék ki. V ona Ambrus javaslatát fogadta el ezzel a határozatá­val a termelőszövetkezet tag­sága. — Erre a módosításra az ár­és belviz miatt került sor. Így biztosítani tudjuk, hogy a ház­táji területeken is időben és jő minőségben földbe kerüljön a vetőmag. — Vannak olyan javaslatok is. amelyekkel nem érthetünk egyet és a közgyűlés sem hoz ilyen esetekben elfogadó határozatot. Egyik traktoro­sunk kérte például, hogy ad­junk éjjeli pótlékot a megál­lapított műszaknormán felül. Ezt a javaslatot elutasítottuk* mert elvünk az, hogy a bére­zésnél nem alkuszunk. Koráb­bi közgyűlési határozat szabja meg ugyanis a műszaknormát* amely jelenleg megfelel a he­lyes bérezési követelmények­nek. Tovább lapozzuk a gondosan gépeit oldalakat — Egy-két éve a hozzászólá­sok leszűkültek az egyéni sé­relmekre, személyes jellegű problémákra. EH vétve ma is akadnak személyes jellegű pa­naszok, de ha valamelyik szö­vetkezeti tagunk szót kér a közgyűlésen, egyre többet fog­lalkozik a közös gondokkal. Vé_ leményt mond, javaslatokat tesz, hogy minél jobb, ered­ményesebb legyen a munkánk. A tapasztalatok alapján hozzátehetjük, hogy ha a tar­naszentmiklósi Petőfi Terme­lőszövetkezetben szót kért va­lamelyik tag, az meghallga­tásra talált. És ez mindig hasz­nára vált a közösségnek. P. E. \A IX. pártkongresszus tiszteletére •Etöfefcrs toáit a SiStériáM «% tanáréi énítnlf TaksrékBsato tí$!gi?ngk s íailtSCSI spiIOK idegen számomra, és éppen arról beszél­tem tengerkék sze­mű tündéremnek, ho­gyan akarom beren­dezni laboratóriumo­mat, amikor halk, kissé vontatott han­gon megkérdezte: — Te, fej, jössz táncolni? — Bocsásson meg, nem nagyon ismerem ezeket a modern tán_ cokát... — Ahá, szóval nem tudsz táncolni, öreg fej?! — Szó, ami szó, nem nagyon... — Unalmas egy fej vagy, akkor mi a nyavalyát gyötörsz itt engem ... Hé, Józsó, gyere, csússzunk egy kicsit — kiáltotta a tündér, és egy női frizurás fiúval tova­tűnt. De a konyakot mind megitta. — Igen, ilyenek ezek a mai fiatalok — mormogtam ma­gamban, és botra tá­maszkodva távoz­tam. (egri) i A Heves megyei Tanácsi i Építőipari és Épületszerelő t Vállalat dolgozói is csatlakoz­ótok a IX. pártkongresszus tisz- 5 teletére indított munkaver- £ senyhez. ? Az építésvezetőségek műve- 1 zetői, munkásai egybehangzó ► ígéretet tettek a legfontosabb (létesítmények határidő előtti I minőségi átadására. Egyebek között vállalták, hogy tíz-tíz nappal korábban befejezik a folnémeti iskolái?, valamint a gyógypedagógiai intézet és a siketnémák intézete politech­nikai műhelyeinek építését. Teljes hónappal előbbre hoz- t zák az új szarvaskői turista- ) ház átadását, 5—15 nappal $ megrövidítik több egri lakó- ► ház, falusi tsz-gazdasági épü- 2 let, raktár, áruda és a bervai 5 vegyi labor építési munkáit. A 31. számú építésvezetőség dolgozói összesen 21 különféle létesítmény határidő előtti el­készítését vállalták. A festők, mázolok, üvegesek és cserép­kályhások 20 ezer forint érté­kű anyagmegtakarításra ad­ták a szavukat. A segédüzemiek is gyors, pontos, minőségi munkát ígér­tek s megfogadták, hogy az átlagosnál gondosabb anyag­felhasználással 20 ezer forin­tot takarítanak meg a népgaz­daságnak. A vállalat dolgozói vala­mennyien úgy iparkodnak, hogy a papírra vetett ígéretek rendre meg is valósuljanak. Üjra bizonyítani akarják, hogy rászolgáltak a közelmúltban kapott élüzem címre — s meg is tudják azt tartani

Next

/
Thumbnails
Contents