Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Félszintetikus penicillinek Wemrrég volt 35 éve, hogy London füstös, ködös levegő­jéből egy penészgombának a spórája letelepedett Fleming baktérium-tenyészetére. A spóra szaporodni kezdett és közben olyan anyagot termelt, amely elpusztította, feloldotta környezetében a gennykeltő baktériumokat. Fleming felis­merte a jelenség óriási hord- erejét, felfedezése forradalmat hozott az orvostudományba. Az addig halálos betegségek egész sorát lehetett segítségé­vel megfékezni. A felfedezést gyakorlati munka követte: a nyers peni­cillinből tiszta hatóanyagot kellett ipari méretekben előál­lítani. Ehhez pedig kémiai szerkezetének pontos ismereté­re volt szükség. Nehézségek mutatkoztak, mert kiderült, hogy a gomba teste egyszerre több egymáshoz hasonló ón. természetes penicillint termelt Valamennyi molekulájában egy közös mag volt található, az ún. 6—aminopenicillánsav (röviden 6—APS), melyhez kü­lönböző atomcsoportok, oldal­láncok csatlakoztak. Ezek az atomcsoportok szabják meg a különböző, egymáshoz hasonló penicillinek eltérő fizikai, ké­miai és biológiai tulajdonsá­gait, de a penicillinszerű ha­tásért minden esetben a 6— APS a betelés". A penicillin gyón»» világ­szenzációvá vált, de tündök'é- se nem tartott sokáig. Gyorsan jelentkeztek nála az „elörege­dés” tünetei: „hozzászoktak” a baktériumok, megszűnt érzé­kenységük. Időközben több ÚJ antibio­tikumot fedeztek fel, de a pe­nicillin hatáserősségét egyikük sem érts el, és mindenkinek volt kisebb-nagyobb hátrányos Sok fáradságos munka ered­ményeként sikerült előállítani olyan penicillin-féleségeket, amelyek a természetes peni­cillinekkel szemben ellenálló­vá vált kórokozókra is hatáso­gyományos eljárással történik, a további feldolgozás viszont kizárólag kémiai módszerek­kel. Ezért nevezzük ezt a gyógyszercsoportot félszinteti­kus penicillineknek. Ma már gyógyszernek a szedése is bi­zonyos idő után ismét kiala­kít ellenálló baktériumtörzse­ket. Biztosra vehetjük azon­ban, hogy akkorra még újabb, esetleg még jobb félszintetikus BÚCSÚK ÉS ZA RÁNDOKLATOK „Nem kell lerombolni oltá­raikat ...” — ezt a tanácsot adta Gergely pápa 601-ben az angolszászok megtérítésére in­duló Mellius apátnak. Kiváló diplomáciai érzékkel még azt is tanácsolta hogy ne bántsa az áldozati helyeket, fogadja szívesen az odazarándoklókat és vegye át tőlük az áldozat­ra felkínált jószágokat. Ezek­ből azután rendezzen lakomát az egybegyűlteknek, s azok inkább hajlandók lesznek az új vallás felvételére, látva, hogy ősi szokásaikat tiszte­letben tartják. így a régi is­tenek kultusza feledésbe me­rült ugyan, a pogány eredetű búcsújáróhelyek viszont sok esetben megmaradtak. Más vallásoknál is találunk példát arra, hogy a rituális cselekmények tovább élnek egy új kultuszban. A moha­medánok számára például a Mekkába zarándoklat és a Kába-kő megtekintése a leg­nagyobb jelentőségű vallásos esemény, körülbelül olyan, mintha például egy katolikust személyesen áldana meg a pá­pa Rómában. Pedig a Kába­követ (nagy meteorkő) az arab törzsek már jóval Moha­med próféta fellépése előtt is imádták. A zarándokhelyeket felke­resők néhol bajaikban kaptak jó tanácsot mint például a görögök híres delphi jósdájá­ban, másutt viszont a beteg­ségeket gyógyító „titokzatos erő” vonzotta oda őket. A ti­tokzatosság leple akkor hul­lott le ezekről a „csodákról”, amikor az orvostudomány minden kétséget kizáróan megállapította a gyógyulások okát: a rendszerint idegi atea- pon megbetegedettek saját akaratereje lett úrrá a bajon. A korszerűen felszerelt ideg­gyógyintézetekben sokkal gyorsabban és egyszerűbben értek el lényegesen nagyobb eredményeket, és az orvos munkáját nem lengte körül a titokzatosság köde. Ha mással nem lehetett a kegyhelyekre csalogatni a hí­vőket, a túlvilági bűnhődés mérséklését, vagy elengedését ígérték a zarándoklat jutal­mául. Figyelembe véve azt, hogy a zarándokok ajándékai és áldozatai mindenkor ko­moly hasznot jelentettek a papságnak, könnyen megtet­ték az ellenőrizhetetlen ellen­értékű ígéretet. Milyen összefüggés van a búcsú bűnbocsánata és a kör- hintás vásári hangulat között? Magyarázatért ismét a múltba kell visszanyúlnunk. A távoli tanyavilágokból egy-egy tele­pülésre összesereglett emberek éltek az alkalommal, hogy a lelkiek után a vásárlási és szórakozási igényeiket is kielé­gítsék. Erre meg is volt a le­hetőségük, mivel a templom előtti teret ellepték az áruikat kínáló kalmárok és a bá­mészkodókat szórakoztató ko­médiások, valamint a minden betegségre gyógyirt kínáló fü­ves asszonyok. A búcsúk hajdani tartalma és fénye felvilágosult száza­dunkban már erősen megko­pott. Egy-egy templom név­adójának ünnepén azért ma­napság is megrendezik még * hagyományos búcsút, ahol kedvére szórakozhat és vásá­rolhat mindenki. R. h Álom és valóság <J**!lömSnywi magyarázat az álom az egyik legti- Mkamtoaabb élet jele őségnek •folk. As alván alatti lehetet­len és a valószerű öoszeszövő- déne évezredek óta foglal koz- «rtja az emberek képzeletét. L P. Pavlov, a Nobel-díjas (biológus, elsősorban biológiai oldalról keresett magyaráza­tot az álom-jelenségre Kísérle­tei Borán bebizonyította, bogy an alvás nem más, mint az egén agykéregre kiterjedő gáűáa, amit részben a sejtek kifáradása, másrészt a környe­zet periódikusan változó inge­in! okoznak. Az alvás nem fel­tétlenül terjed ki az agykéreg minden egyes sejtjére, bizo­nyos „felvevő állomások” — «sokként működéssel ugyan, de — „szolgálatban” maradnak, készen arra, hogy az érzék­szervi ingereket továbbítsák. Az elalvást követő 1—2 órás úgynevezett előalvás, majd a 2—3 órás mély alvás utáni „utóalvás” 3—4 órás szakaszá­ban gyakran keletkeznek olyan közvetlen hatású álmok, ame­lyek az érzékszervi ingerek lanyha és ellenőrizetlen továb­bítása folytán, az agysejtek­be zsúfolt emlékfoszlányokkal találkozva bukkannak fel sa­játos álomképekben. Minél éberebben alszik va­laki, annál több ingert továb­bít az idegi jelzőrendszer, an­nál élénkebbek és változato­sabbak lesznek az álom-ese­mények. A hangingerek pél­dául. a bútorrooogás, az eső, a szél, a járkálás nesze az álomképben is többnyire zaj­élményként jelentkezik, de az éber tudat ellenőrzésének el­maradása miatt dobpergés, vi­ta, ének. csatazaj, zene vagy más e^vób lesz belőle- Az ágyrúgó, vagi' paplangomb okozta, nyomás-fájdalom érzé­keléséből a betegség-, műtét-, sérülés-álmok. Gyakori álomkép a repülés, a lebegés. Ez többnyire a hal­ványan érzett léghuzattól, a bőrre haté hiísebb hőmérsék­let. hatásától keletkezik; a pap­lan lecsúszik, a hálóruha na­gyobb testfelületet hagy mez­telenül. A nyomasztó, nehéz légzésű, úgynevezett lidérces álmokat a telt gyomortól fel­nyomott rekeszizom miatt ne­hezebben mozgó tüdő, erősebb munkára kényszerített szív okozza. De adódhat ez abból is, hogy egy öntudatlan moz­dulat az orrot, a szájat beta­karja, kevesebb levegőhöz jut a szervezet. A hirtelen zuhanások, mély esések álom-élménye többnyi­re a lábizmok hirtelen eler­nyedésétől származik. Különö­sen elalvás közben vagy ébre­dés előtti félálomban fordul elő, hogy a térdizmok elen­gednek, a láb vízszintes hely­zetbe csúszik és álmunkba „ta­lajt veszítve a mélységbe zu­hanunk”. A nagyfokú fizikai fáradtság vagy fázás közbeni elalvás gyakori kísérőjelensége a zuhanó álom Természetesen nemcsak a külső érzéklések hatnak az álomképek alakulására. Lega­lább ilyen mértékben befo­lyásolja az álom „eseményeit” a tudat „selejtje”. Az agysej- tek nem képesek minden él­mény tartós befogadására, rend­szerező elraktározására. Mind­az ami különösebb jelentőség nélkül éri a tudatot, átmeneti­leg ott „élősködik” az agyte- kervényekben és amíg a mód­szeres gondolkodás révén oda csoportosítódik egy már rögzí­tett fogalomkörhöz, vagy új benyomások hatására kihull a tudatból, addig álmainkban gyakran „felkérődzik” kusza összevisszaságban­Teljes emléktárunk is alap­anyag az álomképhez. Lehet­nek nagyon régi, ébren már el­feledett és a távoli múltunk­ból felszálló emlékek, amelyek valami nappali élmény hatásé­ra törnek a felszínre. Az álmok megfejtéséhez csakis ilyen és ehhez hasonló okok ismerete adhat kulcsot. Az álmok nem jósolnak. Elő­fordulhat. hogy egy-egy nagyon eleven álom emlékébe utólag, — egy-egy esemény bekövetke­zése után — belemagyarázzuk, hogy arra utalt, ami végül is megtörtént. A „jövőt sejtető álom” érzése abból is adódik, hogy az esemény alakulásával kapcsolatos gondolatfosizlányo- kat — a más egyébbel foglal­koztatott — tudat éber álla­potban a háttérbe szorítja, de amikor a tudat kikapcsol, ezek a gondolatfoszlányok előjön­nek. Goethe, a nagy német, költő az álom és valóság összefüggé­séről írta: „A csillagok nappal is fénylenek, de fényüket a Nap sokkal hatalmasabb fénye elhomályosítja, ezért nem lát­hatók; de ha a nagy fény el­tűnt. akkor előbukkan a szám­talan kisebb fény, ugyanúgy, ahogy álmunkban a homályos apró képzetek akkor kerülnek elő, ha a nappali erősebb hatá­sok megszűntek”. Nyerges Ágnes Nagyüzemi paprikatermelés Tengeri cs illag a magasban Érdekes leletre bukkantak szovjet geológusok a tadzsi- kisztáni Zarafshan-völgyben. Sok millió éve megkövesedett tengeri csillagot találtak 1500 méter magasságban. Ez is megerősítette azt a régi felte­vést, hogy a Pamír-hegyvonu- latnál egy ősi félsziget húzó­dott, amelynek partvonulatai­nál a dagály- és apály válto­zásai is nyomot hagytak. Alig van olyan termékünk, amelyet annyira „magyar” specialitásként emlegetnének külföldön, mint a paprikát Eu­rópában fűszerként és cseme­ge-zöldségként nálunk kerül a legáltalánosabban forgalomba. Pedig ez a „magyar'’ növény jövevény. A paprika Dél-Amerika egyenlítői vidékén őshonos. 1494-ben Kolumbusz egyik kí­sérője említi meg először. 1514-ben került át Spanyolor­pontjából ma is rendkívül fon­tos. A csemegepaprika hatóanya­gai közül a vitaminok a legje­lentősebbek. A fűszerpapriká­nál viszont a szín, az íz és a za­mat a legdöntőbb tényező. Ere­jét a kapszaicin nevű anyag adja, de a nagy kapszaicin-tar- talom csak különleges esetek­ben kívánatos (pl. fűszerkivo­nat céljára). Az ízanyagok ser­kentik az emésztést, a bélmű­ködést. Uránium tengervízből? Nagy-Britannia Atomerő Hatósága oly eljárást tanulmá­nyoz, mely lehetővé tenné az urániumnak tengervízből való kivonását. Az óceánok vizének uránium-tartalmát ugyanis több mint négymilliárd tonná­ra becsülik. A termeléshez az árapály energiáját kívánják felhasználni. Napi félmillió palánta ültetése géppel. (MTI-foto — Bojkor József felvétele) országba, de csak a XVI. szá­zadban terjedt el Európában. Hozzánk 1585-ben a törökök hozták be, ezért régen „vörös törökbors”-nak nevezték. Elő­ször csak házi fűszerként hasz­nálták, és a házikerti termesz­tésből is csak a XIX. század­ban lépett ki, s kezdték na­gyobb területeken, szántófölde­ken termeszteni. Termesztése a 30-as évektől fejlődött rohamo­sabban, és ez a folyamat — több-kevesebb zökkenővel — napjainkig tart. A paprikatermesztés fej­lesztése mind a néptáplálkozás, mind pedig az export szem­Hazai fűszerpaprika-termesz­tésünk fejlődését talán az jel­lemzi a legszembetűnőbben, hogy termőterülete az 1930-as évekhez mérten megkettőző­dött. A hazai szükségleteken kívül jelentős az exportunk is. Európában először mi expor­táltunk őrölt fűszerpaprikát, azóta azonban a piacokon ko­moly versenytársunk lett a spanyol, de jelentősen fejlődött a jugoszláv és a csehszlovák termelés is. Az export szem­pontjából fontos követelmény a csípősségmentesség és a szín. A fűszerpaprika biztonságos termelését és a termésátlagok növelését a feltétlen betegség­ellenálló (főleg vírus-rezisztens) fajták kinemesítése jelenthe­ti. A termesztés legfontosabb agrotechnikai követelménye az idejében, üveg alatt előnevelt palánta, s annak a fagyveszély utáni időszakban való kiülteté­se. A nagyüzemi paprikater­mesztés — és ma már ez a dön­tő — fejlesztésének határt) szab a palántázás munkacsú­csa, de ennek a gépesítése már megoldott probléma. A csemege paprika, mint fű­szer és mint nyersen fogyasz­tott zöldségféle néptáplálkozá- si szempontból is jelentős. A hazai zöldpaprika Európa-szer- te leghatékonyabb propagálója a szervezet szempontjából fon­tos C-vitamin-tartalma. Az utóbbi három évtizedben zöldségtermő területünk két­szeresére nőtt, a csemegepap- rika-termelés ezen belül meg­háromszorozódott. Fogyasztásá­ra jellemző, hogy az 1930-as évek elején Budapesten elfo­gyasztott 3,5 kg/fő körüli mennyiség az 1960-as évekre 10 kg. fölé emelkedett. A kon­zervipari felhasználás a 30-as évek 300 vagonjáról a 60-as évekre 800 vagon fölé nőtt. Fontos exportcikkünk is a paprika. Az 1936—37-es évek exportátlaga nyers paprikából 102 vagon volt, a 60-as évekre ez megnégyszereződött. A kül­föld azonban csak megfelelő fajtájú paprikát vesz át: a csí­pős, erős paprika, mint export­cikk, nem kelendő. Olyan faj­tát kellett tehát kinemesíteni, amely garantáltan csípősség­mentes. Ma ilyen szempontból a „cecei édes” a legmegfele­lőbb. A külföld változatlanul ér­deklődik a paprika iránt, bár a verseny nőtt. Ausztria és az NDK is belépett a paprikater­mesztő országok közié. Éghajla­ti és talajadottságaink azonban lehetővé teszik a paprikater­mesztésben kivívott előnyünk fenntartását. H. J. Gomba tenyészet átültetése steril körülmények között. Ebből készül a penicillin. (MTI-foto — Jármai Béla felvétele) safc. Az új szerek alapja a 6— APS, amellyel már találkoz­tunk. Nos ez az anyag szinte­tikus úton is előállítható, bár gazdaságossági okok miatt a gyártási eljárás első fele a ha­tóbb százra tehető azoknak a származékoknak a száma, ame­lyeket így állítanak elő. Közü­lük többet már a gyakorlatban is használnak. Várható, hogy ennek a penicillineket fogunk előállí­tani. A 6—APS felfedezésével ugyanis a penicillinkutatás határa úgyszólván beláthatat­lan. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents