Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Belépés csak az olvasónak Aki előtt semmi sem maradhat rejtve: az ÍRÁSSZAKÉRTŐ 1983 tavaszán egy jászberé­nyi fiatalember, P, József je­lentkezett a rendőrségen. — Megöltem a menyasszo­nyomat, agyonszúrtam a va­dászkésemmel ... Nem, nem gyilkosság.;. Én is meg akar­tam halni, megbeszéltük, hogy öngyilkosok leszünk, őt megöl­tem, de magammal már nem tudtam végezni.. s Nem volt erőm j .. A nyomozás első őrálban úgy tűnt. P. József igazat mond. Annál is inkább, mert felmu­tatta megölt menyasszonya bú­csúlevéléit A levél így hang­zott. „Inkább öngyilkos leszek, minthogy anyuék között ma­radjak, mert én téged nagyon szeretlek, de inkább te ölj meg. Közös beleegyezéssel halok meg”. A levélen két aláírás volt: a lányé és P. Józsefé. A vizsgálatba bekapcsolódott a Belügyminisztérium bűnügyi gon jelenleg három írástípust használnak: a szép-, a zsinór- és a reformirást. Mindhárom típust más-más években taní­tották. Az életkor után a szak­értő arra is következtethet: az írás férfitől vagy nőtől szárma­zik. A nők általában gondosab­ban, tisztábban írnak, betűiket a „gömbölyűség” jellemzi. Az írásméret, a kötés, a tagolás is mind egy-egy mozaik a levél- íré egyéniségéről, műveltségi szintjéről. Az írás tartalma alapján is sok mindent meg­tudhat a szakértő. Egy-egy ki­fejezés, jellemző fordulat, va­lamilyen szakszó vagy szólás­mondás utalhat például a le­vélíró foglalkozására, környe­zetére, táj szerinti születési, tartózkodási helyére. Mindezek természetesen csak részletei, esetleg kiinduló pont­jai a konkrét vizsgálatnak, hi­szen az írásszakértőnek bizo­nyítania kell, és az esetek túl­nyomó többségében éppen Dt. Kiss IAjos főhadnagy: „A beidegződés tulajdonképpen a fel­tételes reflexek rendszere, amelyet Pavlov dinamikus sztereotípiák­nak nevezett,” Éit: M ÍRÁSSZAKÉRTŐ. WSGAtlA í%ÍTÁSA SZERIHf h BÚCSÚIÉ- VEIET Hm AZ CIHÁIT IRTA. technikai osztályának írásszak­értő csoportja. Az írásszakér­tők megkapták a lány néhány korábbi levelét, közöttük egy névnapi képes üdvözlőlapot, amelyet egyik rokonának kül­dött. Az írásszakértőknek nem volt nehéz dolguk: az összeha- wnlítás alapján kétséget kizá­róan bebizonyították, hogy a búcsúlevelet nem a roenyasa- szony írta. A szakértők most már be­szerezték P. József és a lány •'smerőseinek, rokonainak, ba- -átainak kézírásos leveleit, és ^választottak közülük néhá­nyat: valamennyi P. Jánosaié­tól, P. József sógornőjétől <r ár mázott és megegyezett a búcsúlevélen talált írással. Az asszony megértette, a tagadás­nak semmi értelme nincs, és bevallotta, hogy a búcsúleve­let ő írta. A nyomozás aztán kiderítette az igazságot. P. 36- zsef — előre megfontolt szán­dékai — megölte menyasszo­nyát. A közösen elhatározót* öngyilkosság meséjével a szán­dékos emberölés vádia és kö­vetkezménye alől akart kihűl­ni. Sikertelenül. A búcsúlevél, amelyet mentségül szánt, végül árulója lett A laikus, aki egy másik em­ber írását olvassa, csak a szö­vegre, az Írás tartalmára fi­gyel, neki csak a szöveg mond valamit A szakembernek, az Írásszakértőnek viszont min­den betű, minden írásiéi kü- lön-kölön és együtt magneto­fon. amely órákig beszél. Csak érteni kell. Mire tud követe kezbetni az írásszakértő né­hány soros kézírásból? Az írás formáját tekintve egyebek kö­zött az életkorra. Magyarorszá­olyan bűnügyekben kell bizo­nyítania. ahol a tettes (névte­len levelező, notórius rágalma­zói saiát írásának szándékos eltorzításával, vagy más sze­mély írásának utánzásával (sik- kasztók. csalók! mindenkéonen arra törekszik, hogy homály­ban. hát+érben maradion. Más kérdés, hogy ez nem sikerül:.. gyasza egéségel, egy aszony". A pálinka mérgezett volt, s a gyanútlan embert megölte. A nyomozásnak mindenekelőtt azt kellett megállapítania, ki írt* a levelet. Az írásszakértők több mint négyszáz személy több ezer spontán és próbaírásait hasonlították össze a cédulán Amint annak idején beszá­moltunk róla, 1964. május 6-án reggel hirtelen rosszul lett és meghalt Bodor János hatvani pékmester. A vizsgálat megál­lapította, hogy a szerencsétlen ember kapujába valaki egy kis üveg kisüsti vegyes pálinkát tett a következő szövegű cédu­lával: „Mivel nagyon szépen megsüt« a kenyeremet, fo­ezért íratta N. Jánossal. Hogyan dolgozik az írásszak­értő? Mi az eredményes, gyak­ran bravúrosan gyors vizsgála­tok titka? — kérdeztük Meré­nyi Bél* százados és dr. Kiss lajos főhadnagy írásszakértő­ket — Az írás —- bizonyos érte­lemben — automatizált tevé­kenység: az ember írás közben nem a betűk formáira, hanem a gondolati tartalomra figyel. Ez azonban csak akkor lehet­séges, ha a betűk papírra veté­séhez szükséges mozgások elég­gé beidegződtek. Ez a beideg­ződés tulajdonképpen feltéte- ’es reflexek rendszere, amelye­ket Pavlov dinamikus sztereo­típiáknak nevezett. Nos, ezzel a pavlovi tanítással magyaráz­hatók az emberi írás bizonyos sajátosságai és ezeknek a sa­játosságoknak viszonylagos ál­landóságuk. Ilyen sajátosság az írásmozgás Iránya —, ahogyan a betűk egymást követik — és az írás arányai: a különböző betűelemek magassága, a szö­gek egymáshoz való viszonya, az írás folyamatossága, meg­szakítása és így tovább. Ez a sajátosság minden Írásnál más és más. A szakértő elsősorban ezeket tanulmányozza — kü­lönböző módszerekkel. Az egyik legismertebb írásvizsgá- lati módszer a grafometriai, amely a sajátosságok mérésé­vel analizál. Más módszerek is vannak, a lényeg azonban az: senki sem képes arra, hogy el­tüntesse, vagy akár szándéko­san eltorzítsa kézírásának sa­játosságait, amelyekről gyak­ran nem is tud. Balogh László Sok panasz érte az utóbbi időben a tárnám árai sütőüze­met. Nemcsak a vásárlók pa­naszkodtak, az üzem dolgozói is. Természetesein nem min­denki, csak azok, akikkel nem szimpatizált XJrbancsik László üzemvezető, akik nem szeret­ték a főnök szeszélyeit. Ezek azonban egyre fogytak az üzemben, mert a főnök sze­szélye szent és sérthetetlen volt: 15 elbocsátott dolgozó a rajzolója e szeszély-grafikon­nak. A belső háborúskodás ca­ll tán odáig ment, hogy a fő­nök kegyéből kiesett dolgo­zók közérdekű bejelentést tet­tek a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottságnak, és kér­ték, vizsgálják ki az üzemve­zető viselkedését, az üzemben uralkodó állapotokat. A Hevesi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata min­denre fényt derített. Csak né­hány részlet a vastag dossziét kitevő jegyzőkönyvekből. Átszervezés jelszóval Ur- bancsik László azt küldött el az üzemből, akit akart. Job­ban mondva, aki nem tetszett neki. Ezeknek az átszervezge- téseknek azután az lett az eredményük, hogy jelenleg az üzemben egy brigád termel, napi 10—12 órát dolgozva. A fogyasztói igény 8—10 mázsával több, mint a brigád normája. A süteményeket pe­dig a verpeléti üzemből szállí­tották a járás területére. Ter­mészetesen drága fuvarkölt- íéggel. Az Észak-Heves megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatója leg­utóbbi beszélgetésünkkor el­keseredve beszélt a sütőipar szállítási problémáiról. Talán 6 is engedett az üzemvezető sz üzemvezető nem fehérnemű, s nem váltogatja. Ezek után aligha csodálko­zunk azon, hogy Urbancsik Lászlót még az sem érdekelte, hogy feltörték a kazán ház aj­taját. Annyira nem izgatta a dolog, hogy figyelembe se vette a bejelentést A selejtes kenyér sokkal jobban izgatta. Juttatott be­lőle a tarnamérai boltba is. A pénzt persze zsebre vágta. Amikor az ügyre fény derült, hamis tanú zásra próbálta rá­venni a bolt vezetőjét Pénzt nemcsak selejtes ke­nyérből szeretett szerezni. Áruba bocsátotta a vállalat kétáramkörös villanykapcsoló­ját is. Sorolhatnánk még a kiski­rály módjára élő. viselkedő üzemvezető cselekedeteit, de e néhány példa elég arra. hogy betekintsünk a tarnamérai ke­nyérüzem belső életébe. A Hevesi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a vizsgálat eredményeként feljelentette az üzemvezetőt és társait az ügyészségen. A Hevesi Járási Ügyészség elkészítette a vád­iratot: Társadalmi tulajdont káro­sító, folyamatos sikkasztással és hamis tanúzásra való rá­bírással vádolja az üzemveze­tőt. Urbancsik László a bíróság előtt felel majd tetteiért. Két dologra viszont kíváncsiak lennénk: Vajon az Sszak-Heves me­gyei Sütőipari Vállalat vezetői miért engedték Urbancsik László kiskirálykodását? Miért nem állították le a tarnamérai sütőüzemben történt sorozatos törvénytelenségeket? Koós József ... hogy a tojás előbb volt. Már mint előbb, mint a száz­forintos. S ebben az álláspontomban olyan tudományos biz­tossággal nézek szembe mindenféle ellenvéleménnyel, mini amennyire bizonytalan lennék ama nagy fontosságú másik kérdés eldöntésében: a tojás volt-e előbb, vagy a tyúk. Mert minden bizonnyal a tojás volt előbb a húsvéti népszokásban, a tavaszi újjászületés ünnepének szimbólumában, a tóját, amely a termékenységnek remek kis foglalata és jelképe. Aztán a tojást festeni kezdték, valósággal „himezteK’ rá, hogy hímes tojás legyen, amivel óvatosan kell bánni két okból is. egyrészt, hogy a „hímezés" le ne jöjjön, másrészt, mert emlék és ajándék volt a kislánytól a húsvéti locsolásért. Nos, mindaddig, amíg a tojást festeni kezdték és kezdik, mindaddig, amíg a himes tojást, avagy modem korunkban csokoládétojást, nyuszit, vagy bárányt nyújtanak át a lo­csolók ifjú nemzedékének, semmi baj nincs. Illetőleg, addig megy minden a legjobb rendjén, ápolunk egy kedves ha­gyományt, megöntözzük a kislányokat mi, kisfiúk, hogy szé­pek legyenek, mint a tavaszi virág és magas szárba, karcsú­ságba szökkenjenek. Egyébként az a véleményem, hogy ezt a szokást naég ápolni is kell, sőt, lehet, mert hozzátartozik népünk múltjá­hoz, hozzá jelenéhez, hogy hozzátartozzék jövőjéhez is. De itt jön a bökkenő, ami egyébként az én véleményem, de biz­tos vagyok benne, hogy sok más felnőtt és józanul gondol­kodó társamé is: tojás vagy száz forint? Ez a furcsa kérdés, amely szinte hamleti mélységeket súrol, csak az első pillanatra tűnik mesterkéltnek és komi­kusnak. Aztán minden józan embert elfog a józan és becsü­letes düh, hogy szép népszokásainkat hogyan kalmárosítja el a szocializmusba oltott kispolgári hencegés, az ostoba kiva­gyiság, a megtehetemség, mert. hogy most megteheti, mint ahogy húszegynéhány évvel ezelőtt még tojást se nagyon tudott volna átnyújtani, nem száz forintot — egy tizévé» gyereknek. Locsolásért! Mert erről van szó, s erre jegyeztem meg bevezetőben, hogy nekem az a véleményem, hogy a tojás előbb volt, s csak aztán jött a felnőtti ostobaság a száz, avagy „csald’ az ötven forinttal két csepp büdös kölniért, és nem hálából, hanem hencegésből, hogy a gyerek majd csak elmondja hol, mennyit kapott. Néhány forint, ismerősök között, uram bo- csá’, el tudom képzelni, meg tudom érteni, magam is vét­keztem ennyi erejéig... De, mint személyes kémeim, hen­cegő gyermektársaim e szocialista rendben elmondogatták erre, arra, sőt amarra is, a nagy összegű pénz, a húsvéthétfő bájos, gyermeki és népi hangulatát először a gyerekekben teszi tönkre — s ez a súlyosabb. Számára ez a nap nem egy derűs, vidám kislányokat felkereső, hancúrozó, amolyan pótgyereknap, hanem a nap­tárba betervezett, szigorúan számon tartott üzleti vállalko­zás napja. Egy olyan napé, ahol egy üveg olcsó kölni tőke- befektetéssel százasokat lehet keresni. Talán néha még a szülőknek is?! Nemcsak itallal lehet rombolni, így ^ húsvét táján. Az itallal megmérgezzük a gyermek szervezetét, ame­lyet azonba kiheverhet... De ezzel a kúfárosdi szellemmel, a tojás és a locsolás ürügyén szellemét, lelkét, kialaku'6 vi­lágnézetét fertőzhetik meg, s abból már lényegesen nehe­zebb a kilábolás. Ez az, ami a dolgok pedagógiai vonatkozá­sait illeti. Ami azonban más vonatkozásban elgondolkodtató, az az élet más területén is tapasztalható valamiféle nyálas kispol­gári finné, amely a látszatra ad és nem a józanságra, a hen­cegésre és nem a tartalomra. Mert a tízéves locsoló nem azért kap Nagyéknál száz forintot a két csepp rózsavízért, mert Nagyék éppen most nyertek a lottón kétmilliót, ha­nem, hogy pukkadjanak meg Kisék és híresztelje el áz ifjú locsoló, hogy micsodás emberek is azok a Nagyék ... Ez az­tán egész láncreakciót okozhat, mint ahogy okoz is, repked­nek a húszasok, ötvenesek, sőt, mint írtam, a százasok is, a hencegés, a pedagógia és a húsvéti népszokás legnagyobb dicsőségére ... — Mi köze hozzá?! Azt csinálok a pénzemmel, amit akarok, és annyit adok, amennyit akarok... — vélem halla­ni egy-két olvasóm fintorgó megjegyzését s sorok olvastán. Távol álljon tőlem, hogy csorbítsam az állampolgári jogokat, amelyek szerint mindenki ott és úgy költi el, dobálja szét becsületes munkával megkeresett forintjait, ahogyan ostoba^ sága diktálja. Ez ugyan nincs benne az alkotmányban, de mintha egy kicsit egyesek „belevették” volna valamiféle íratlan házi alkotmány paragrafusai közé. Tehát: dobálja a pénzét és hencegjen úgy. ahogy jólesik. Nem_ is ezért kellett elsősorban ünnepi utóízként e sorokat papírra vetni ... De ahhoz senkinek sincs joga, hogy pökhendi kivagyiságból, os­toba flancolásból kölnivel házaló magánvállalkozót faragjon, egy tízéves, vagy még kisebb gyerekből... Egyébként az a véleményem, hogy ez még annál is ve- szőlyesebh. mintha csak a húsvéthétfő bájos, kedves és régi népszokását tőkésítené nagyüzemi bímestojás-termelésre. Közel egymillió forint a gázvezetékek lefektetésére Egy hónapot ígértek a befejezésig Az egrieket, különösképpen azokat, akik a belvárosban nap nap után megfordulnak, na­gyon érdekli, hogy mi történik az utcákon, illetve: meddig tart még a „felszántott álla­pot”? Érdeklődésünkre válaszoltak az illetékesek. Az Alkotmány utcában már megtörtént a gáz­vezetékek lefektetése, illetve a csatorna karbantartása, jelen­leg az úttest építését végzik. Megkezdték a Jókai utcában is a gázvezeték lefektetését, s ugyanezt a munkát végzik nemsokára a Bajcsy-Zsilinszky utcán is a Dobó térig terjedő szakaszon. Ezt követően s már csak ezen a helyen, a Bajcsy- Zsilinszky utcán a főiskoláig, körülbelül május végén meg­kezdik a csatornák felújítási munkálatait is, a belváros töb­bi utcáján a Vízmű Vállalat már végzett a felújításokkal, s a további karbantartást már a külső területeken végzik. Gázvezetéket fektetnek le még a Zalár utcán és a Dobó téren is. A tájékoztatás szerint ezekkel a munkálatokkal egy hónap múlva végeznek is. Az Alkotmány utcai, a Dobó téri, a Bajcsy-Zsilinszky utcai, a Jó­kai utcai és a Zalár utcai gáz­vezetékek lefektetése mintegy 1 millió forintba kerül. Remélhetőleg — mivel a Bajcsy-Zsilinszky utca kivéte­lével — már más utcákban a gázvezeték lefektetését követő­en a csatornahálózat javításá­ra nem kerül sor a belvárosban, hamarabb befejezést nyer az utcák rendbehozatala, mint a sokáig • vajúdó Alkotmány ut­cáé .. ■, Nmijsäß s 1966. április 17., vasárnap szeszélyeinek? Ügy látszik, igen— De Urban esik László, amel­lett, hogy sokat adott szeszé­lyeire, mással is felhívta ma­gára a figyelmet Például azzal, hogy a ma: napig sem tud elszámolni 781 kiló kenyérreL Ha akarna, biz­tosan el tudna, de mivel ma­kacs ember, nem akar. Pedig a 781 kilogramm kenyér 196í szeptembere óta hiányzik. Aú egyik brigádvezető jelentett« az esetet az igazgatónak, de < mai napig sem kapott rá vá­laszt. Urbancsik László nőm csal szeszélyes, makacs ember, ha­nem bátor is. Olyannyira, hogj a sikkasztástól sem félt. Az egyik alkalommal 1445 forint 40 fillér értékű selejte: kenyeret adott el a tárnáméra Béke Termelőszövetkezetnek A pénzt elsikkasztotta. A mód­szere az volt, hogy esetenkén a termelt kenyérmennyiségge szemben kevesebbet vezetett ; munkalapon. A többit mái könnyen értékesítette. Össze sen 2288 forint 90 fillért vá gott zsebre, amelyből az ügyé szí nyomozás befejezéséig 155: forint 40 fillért megtérített. Szerette a selejtes kenyerei újbóli feldolgoztatását is. An nak ellenére, hogy ez tilos, 801 kg selejtes kenyeret süttetet újra. Csoda, hogy a vásárlói panaszkodtak a sütőüzemre? Még egy jelzőt kell adnunk az üzemvezetőnek: otthon ■ rendkívül takarékos. Mert ha nem az lenne, ta­■ Ián eszébe sem jutott volna, hogy a vállalat tulajdonát ké­i pező samott-téglákat a lakásá- . ra szállíttassa és az ellopott- anyagból a vállalat egyik dol­- gozójával — természe lesen ! munkaidő alatt — mellékhe- j lyiséget építtessen. A kiskirály üzemvezető gát- 5 lástelamul, szinte naponta i rúgta fel a törvényt, fittyet- hányva a dolgozók vélemé­nyére. : Még szórakozni is szeretett.- Az egyik nődolgozóval — a 7 férje is az üzemben dolgozik — viszonyt akart kezdeni. Kü- ! lönféle ajánlatokat tett. A sze- 5 relmi kaland nem sikerült, de i a visszavágás, a bosszú nem . maradt el. Királyi birodalmában, az t üzemben sérthetetlen volt. 1 Nem tűrt ellenvéleményt, nem i volt kíváncsi mások megjegy- r zéseire. Elméletét így hangoz­- tatta: akinek nem tetszik a- viselkedésem, az menjen el az- üzemből. 5 15-en mentek el. ö maradt Hiába küldötték a feljelentő le- t veleket, hiába jöttek be Eger­- be szóban is elmondani az 1 üzemvezető viselkedését a vál- t lalat igazgatójának, semmi sem c változott. Nem, mert az igaz­gatónak az a véleménye, bogyz A kiskirály üzemvezető 4 Sok függött a szeszélyétől 4 Hová lett 781 Isiló kenyér ? 4 Sikkasztani is szeretett 4 Az üzemvezető nem fehérnemű A hamisítón büestllevél (Nyilait (elölik a „k", a „b" és a> betűk sajátosságait, amelyek végül is bebizonyították, bogy a levelet nem a megölt lány Írtan lévő kézírással, amfg kijelent­hették: „A levelet N. János írta”. N. János aztán elmond­ta, őt Tussor János kérte meg, hogy írja le ezt a néhány szót, Tusor pedig beismerte: bosszú­ból mérgezte meg Bodor Já­nost ... A cédulával áldozata gyanakvását akarta elaltatni, azt viszont nem akarta, hogy az ő kézírását találják meg,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents