Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései m R&mnUmi megkezdjük 'és EB folytatásban Ismertetjük olvasóinkkal gazdasági fejlődésünk Időszerű kérdéseit. A viszonylag rövid tejedelmű Írások, amelyek a gazdaságpolitika aktuális, éppen ezért érdeklődésre feltétlenül számot tartó problémáival foglalkoznak, segítséget nyújtanak olvasóinknak a leggyakoribb közgazdasági kategóriák jobb megértéséhez« 1. Gazdaságpolitika A társadalmi-gazdasági to ’.yamatok tudatos, tervszerű é i ánsadalmi méretű szabályozó sáriak lehetőségét csak a szó cializmus teremti meg. Ennél objektív alapját a főbb terme lesi eszközök társadalmi tulaj' dona jelenti. Ezért a gazdaságpolitika is először a szocializ nusban jut sokoldalú szerep hez, elsősorban ahhoz, hogy i legfőbb gazdasági folyamától fejlődését átfogja és irányítja A szocialista állam gazdaságpolitikája elsősorban a társa dalmi és gazdasági fejlődé törvényszerűségeiből vonja 1< azokat a következtetéseket amelyeket a gyakorlatba átültet: wA gazdaságpolitika eljá í ásmódja abból áÜL, hogy a va lóságba bevezetnek olyan ok» kát; amelyele a gazdasági tör vények értelmében a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelő következményeket idéz- nek elő. A gazdaságpolitika bizonyos célokat tűz ki magának, amelyeket meg akar valósítani és bizonyos eszközöket használ, amelyek e cé’ok meg- valósftásása szolgálnak." Oskaa Lángénak, a közelmúltban elhunyt nemzetközi tekintélye lengyel közgazdásznak megállapításából következik, hogy a szocialista álfám egyrészt kitűzi a gazdasági fejlesztés fí irányait, másrészt számba veszi és meghatározza szokat e módszereket, formákat, és eszközöket; amelyek segítségéve! a kitűzött cflt elérheti E szerint tehát a gazdaságpolitika — tágabb értelemben — magába foglalja a gazdaság fejlesztésére irányuló koncepciókat továbbá a koncepciók megvalósításának módszereit. ^ szívvel hallgatják i moszkvai kongresszusi palotában a küldöttek és a testvér- pártok képviselői a Bőid köveiéből érkező dallamot, a Luna *0. jelét, az tatesrnacionálé kezdő akkordjait. Az olasz jobboldali lap; a Messaggeeeg keserű ön gúnnyal ismerte be: szenzációkat vártak az SZKP XXm. kongresszusától, de nem olyanokat, mint a Lazát 10. felbocsátása, vagy mint a Szovjetunió határain kialakult éttörbetetlen védelmi övezet meglétének bejelentése, vagy akár ezt a szenzációt, bogy a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók a víz alatt teljes Föld körüli utat tettek meg.;. Igen, a nyugati polgári sajtó a „lélektani hadviselés" specialistáinak eogalmazásám, zavarkel tés céljából, a pártkongresszus összeülte előtt telekür- tölte a világot effajta próféciáival: vissza fog térni a Szovjetunióban a .kemény vonal**... Az SZKP legmagasabb fórumán elhangzott minden egyes felszólal ás, a kongresz- szus egész munkája azt igazolta, hogy szó sincs a szovjet párt és kormány politikai vonalának változásáról. A tanácskozás éppen ezt bizonyította be, hogy a XX. és a XXIIL pártkongresszuson kidolgozott fő irányvonal megszilárdult és a Szovjetunió párt- és állami életének ez az alapja. A kongresszus két nagy referátuma egyformán azt tűzte ki feladatul, hogy emeljék a szovjet nép életszínvonalát Az emberről, a szovjet emberről való gondoskodás elsőbbsége biztosította a párt- kongresszus munkájában azt az igaz humánumot. Tény, hogy a kongresszus a megfeszített munka további szakaszait készítette elő, de az új szovjet ötéves terv a kommunizmus építésének újabb fáradságos időszakában nemcsak áldozatvállalást kér, hanem megadja a jobb és szüntelen javuló élet lehetőségét is a szovjet dolgozók tömegeinek. Nem irányozza-e elő, hogy az slkövetkező öt esztendőben 65 millió ember költözhetik új lakásba, a reáljövedelem átlagban 30 százalékkal emelkeA szőkébb értelemben vett gazdaságpolitika a lehetőségek, az erőforrások sokoldalú mérlegelése alapján meghatározza a gazdasági növekedés lehetséges ütemét és arányait A gazdaságpolitika tehát az állam által foganatosított intézkedések rendszere, valamint azon koncepciók (fejlesztési tervek, a társadalom egészét vagy egyes társadalmi rétegeket érintő gazdasági elhatározások, az ország gazdasági, nemzetközi kapcsolatait érintő döntések, stb.j összessége, melyek a társadalmi szükségletek lehető legjobb kielégítése érdekében meghatározzák az adott ország gazdasági struktúrájának alakulását és a fejlesztés ütemét Ezek az intézkedések természetesen nemcsak átfogó, ez egész népgazdaság fejlődését meghatározó Jellegűek lehetnek, hanem csak az ipart vagy csak .a mezőgazdaságot, stb. érintőek. E szerint az intézkedések bizonyos körét iparpolitikának, mezőgazdasági politikának, stb. nevezzük. A gazdaságpolitikának tekintettel kell lennie a szocialista termelési viszonyok erősítésére, a szocialista társadalom politikai céljainak megvalósítására, számolnia kell a nemzetközi erőviszonyok alakulásával, stb. Ezek a tényezők és feltételek tehát bizonyos értelemben eltéríthetik a szőkébb értelemben vett gazda- ságpoötfkát a gazdasági törvényektől, az újratermelés törvényszerűségeiből fakadó követelmények érvényesítésétől. A fontos az, hogy tisztában legyünk az eltérés feltétlenül indokolt és lehetséges mértékével, más szóval, hogy ez az „eltérés” tudatos, irányított legyen. A tágabb értelemben vett gazdaságpolitikának egy része a gazdaságirányítás rendszere. A szocialista társadalomban a gazdaságirányítás lényege a központi tervcélok rendszere, továbbá mindazon eszközök, intézmények összessége, amelyek a tervben foglalt célok megvalósítását szolgálják. A gazdaságirányítás rendszerét tóiát a gazdaságpolitika által meghatározott fejlesztési feladatokkal összhangban kell kialakítani A szűkebb értelemben vett gazdaságpolitika és a gazdasági mechanizmus kölcsönhatása abban is kifejezésre jut, hogy a konkrétan érvényesülő gazdaságirányítási módszer maga is aktívan befolyásolja a gazdaságpolitika megvalósítását. A „jó” mechanizmus; érzékeny jelzőrendszer, amely a gazdaságirányításhoz információkat közvetít a központi döntések helyességéről (Például bizonyos termékek jelentős áremelkedése arról informálja a központi irányítást, hogy a termék iránt nagy a kielégítetlen kereslet, hogy az erőforrásokat ennek megfelelően át kell csoportosítani, stb.j A mechanizmus csak abban az esetben töltheti be a jelző rendszer szerepét, ha a népgazdasági és a részérdekek lényegében egybeesnek; különben a mechanizmus téves jelzőket adhat, vagy mint jelzőrendszer közömbös a gazdasági élet eseményeivel, kilengéseivel szemben. A gazdaságirányítás rendszere tehát nem egyszerűen pasz- szív közvetítője a gazdaságpolitikának, hanem arra aktívan visszahat; tehát az irányítási rendszer reformja bizonyos értelemben maga után vonja a gazdaságpolitikai koncepciók — s ezáltal az adott fejlesztési célokat értjük — mérlegelését, ismételt megfontolását is. Dr. Varga György Nyíltan, az ország közvéleménye előtt A rádió előre bejelentette, hogy az újságok vasárnapi számában közük a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a gazdasági és a társadalmi helyzet alakulásáról. És valóban, a kettős ünnep első napján ágyban heverész- ve, vagy a szoba sarkába húzódva olvashattuk a jelentést, ho^y miként alakult az utóbbi öt év alatt a no űzeti jövedelem. Adatokat és tényeket soroltak fel, ország-világnak megmutatták, hogyan fejlődött hazánk ipara és mezőgazdasága. Nemcsak a felsőbb pártszervek és a Minisztertanács elé, hanem nyíltan az ország közvéleménye elé tárták a jelentést, mert az eredményekben az ország lakosságának jó munkája tükröződik, másrészt a lemaradásokért mindnyájan felelősek vagyunk. örvendetes, jó dolog, hogy 1965-ben a nemzeti jövedelem 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Országépítő közös munkánk eredményét jelzi, hogy a szocialista ipar termelése a második ötéves terv ideje alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, körülbelül 47 százalékkal emelkedett. Ekünket és további célkitűzéseinket jelzi az a tény, hogy ipari beruházások céljára 86 milliárd forintot fektettünk be. De ne csak az ország vezetői, hanem megyénk üzemeinek felelős vezetői is fontolják meg, hogy az utóbbi öt év alatt 36 milliárd forinttal nőtt az ipari eredetű anyagok és készletek értéke. öt év alatt 600 megawattal, azaz 38 száza« lékkai bővítették a magyar villamos energiaipar kapacitását. 1965-ben 11 milliárd kwó villamos energiát termeltek, másfélszer annyit, mint öt évvel ezelőtt, de a felhasznait villamos energia 10 százaléka importból származott. A mezőgazdaság teljes termelésének értéké mintegy tíz százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. Az adatok szé- pítgetés nélkül rögzítik a tényt. Az elemi csapások, a bajok és nehézségek ellenére nem érhettünk volna el nagyobb fejlődést a mezőgazdaságban? De igen, ha szervezettebben és szorgalmasabban dolgoztunk volna, ba nagyobb lenne a munkafegyelem... Üj lakások építésére és a lakásépítkezések állami támogatására államunk mintegy 15 milliárd forintot adott és ezenkívül négymilliárd forintot költöttek az állami lakások tatarozására. öt év alatt 282 ezer lakás épült az országban. Évente több mint egymillió külföld! érkezik hozzánk és közel ennyi hazánkfia járja a szomszédos országokat. Ki, hogyan számítja, és miként hasonlítja össze az életszínvonalat? Aki csak az itthoni átlagkeresetből indul ki, annak figyelmébe ajánljuk azokat a milliókat, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi, egészségügyi, kulturális és egyéb juttatások között sorol fel. Aki józan tárgyilagossággal tanulmányozza az adatokat és tényeket, annak nem lehet oka elkeseredésre, de elbizakodásra sem. Biztosak lehetünk abban, hogy szilárd alapokról indulhatunk tovább, a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása felé. Gépjavítók Salakfed szórták fel az udvart, a műhelyek, irodák előtt virágoskert A nagy csarnokból fülsiketítő zaj hallatszik. Beteg gépek sorakoznak egymás után. Naggyőr Csaba üzemmérnök 'kalauzol a Harti Gépjavító Állomáson, 6 mutatja be az üzemet, altó április negyedikén 3 kormánykitüntetést 3 kiváló dolgozó-jelvényt és 6 elismerő oklevelet adtak át A tavalyi eredményeket Illetően érdemes megemlíteni, hogy 19,5 nap nyereségrészesedést kaptak. — Mit mondhat az elmén forint volt, a teljesítés majdnem egymillióval nagyobb. A tervezett 51 ezer normálhold gépi munka helyett 75,5 ezret végeztünk el, amely a terv 146 százalékos teljesítését jelenti. — Jól képzett szakmunkás- gárdánk van. Két brigád már elnyerte a szocialista brigád címet, hét brigád most áll versenyben. , 1 maznak a gépjavításoknál. Beállítottak egy rezgőelektród ás hegesztőt, amelynek segítségével az alkatrészfelújítás 30 százalékkal növekedett A he- gesztéses eljárást mind több alkatrésztípusra kiterjesztik, így nagymértékben csökkent- hetik az új alkatrészek fel- használását, és a hiányzó alkatrészeket így pótolni lehet. év sikereiről? — 1965-ben a gépjavító állomás 320 erőgépet javított kt A javítóüzem terve 10,6 millió kább növekedtek a jelen Műszakban. Nyíltan beszéltek arról a teherről, amelyet a fegyverkezés jelent, rámutatva, hogy az imperialisták által diktált fegyverkezési hajsza következménye ez. Viszont a szovjet embereknek csakúgy, mint a szocialista országok közösségnek meglehet az a biztos tudatuk, hogy a szovjet fegyverek meg tudják védeni a háborús kalandorok minden támadási kísérletétőL A XXIII. kongresszus a szovjet párt és a Szovjetunió nemzetközi tekintélye növekedésének bizonyítékává vált azzal, hogy 86 országból érkeztek küldöttek. A külföldi delegációk jelenléte rendkívüli jelentőséget biztosított a szovjet párt ama törekvésének, hogy kialakítsa és megerősítse a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom, minden haladó erő egységét és összefogását. Különösen nagy fontosságot tulajdonított a világközvélemény annak, ahogyan a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői kiálltak a szovjet párt és a Szovjetunió politikája mellett. Moszkvában a magyar pártdelegáció is hitet tett — Kádár János szavaival — a szocialista tábor egysége mellett. Megállapítható volt, hogy az MSZMP és az SZKP értékelése a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom helyzetéről teljességgel megegyezik. Kádár János pedig nemcsak a magyar párt, de egész népünk nevében jelenthette ki a kongresszus szónoki emelvényéről: „Az internacionalizmus próbaköve ma is a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony, — szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem.” Kádár Jánosnak azt a megállapítását is magunkévá tehetjük, amely- lyel a XXIII. kongresszus munkáját jellemezte: „Ez a kongresszus új fejlődés kezdete és lendítőereje.” Ez az új fejlődés nemcsak a szovjet pártot, a Szovjetuniót erősíti, de az egész szocialista tábort is, amelyben hazánk, népünk töretlen hűséggel küzd és dolgozik a szovjet népekéivel azonos célokért. Páliy József 1 :... A roncsok kdéül használható görgők Is előkerülnek. Ä továbbiakban az üzemmérnök jelenlegi munkájukról, terveikről beszél. Elmondja, hogy a javításokat többnyire nem alkatrészcserével, hanem alkatrész-felújítással oldják meg Ezzel a módszerrel mintegy 40 százalékkal csökkenthető a költség örvendetes, hogy sok alkatrészt már önállóan, házilag állítanak elő és így nem okoz gondot azok beszerzése. — Milyen eredmények vannak a láncfelújításnál? — Az országban mindössze négy gépjavító állomás foglalkozik traktarlánc-felújítással, közöttük a mi gépjavító állomásunk. Idei tervünk félezer görgő javítása. Hozzánk tartozik ebből a szempontból Pest és Núgrád megye is. Ez azt jelenti, hogy ezekből a megyékből is érkeznek beteg lánctalpasok. A lánctalpak felújítása automatizált. A felújító részlegnél 13 emberünk dolgozik, akiknek munkájáról csak az elismerés hangján szólhatok. Kiderül, hogy a horti gépjavítók újfajta eljárást alkal— A mvnkagépjavításon kívül van-e más tennivalójuk? • — Igen. A mezőgazdaságban használt teherautók javítását is bevezettük. Ügyszólván az ország egész területéről hoznak hozzánk tehergépkocsikat és mi ezeknek a gépkocsiknak első és második szemléjét látjuk el. Egyszerre nyolc teherkocsit fogadunk és 21 nap az átfutási idő. Tizenhat fős szakmunkás- gárdánk az új feladatot is jól ellátja és kilátás van arra, hogy a jövőben a teherautójavítás bővül. Szeretném megemlíteni, hogy autójavítással Heves megyében egyedül csak a mi gépállomásunk foglalkozik. ★ Kalapácsok csattognak, gépek dübörögnek. Nyílik a sorompó és az udvarról újra kigördül egy frissen javított traktor. — Szálay — rNWijSBM, 3 1966. április 13., szerda aem maradtak eL Koszi gin megállapítását idézhetjük: megengedhetetlen a sablonos- ság a szovjet mezőgazdaságban, a módszerei nem lehetnek ugyanazok a hatalmas ország egész területén. A mező- gazdaság gépesítése ezután rohamléptekkel halad előre: az új ötéves tervben mintegy 1 millió 800 ezer traktort kapnak a kolhozok és a szovho- zok, több mint fél millió kombájnt és 1 millió 100 ezer gépkocsit ... A terv emberi vonatkozása: a kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedelmét öt év alatt 35—40 százalékkal növelik. A kongresszus munkájá- Jr*' ban érezhető nyugalom és derűlátás nem maradt hatástalan még a nyugati polgári megfigyelőkre sem. A nagytekintélyű londoni Times, a konzervatív angolok lapja húzta alá: optimista a szovjet pártkongresszus ... A szovjet párt magabiztossága megalapozott: a Szovjetunió eredményei megadják azt az erőt, amelyet az óriási méretű építőmunka folytatásához — és ennek békés feltételei biztosításához szükséges. Nemcsak a szovjet népgazdaság erősítésében, hanem a Szovjetunió katonai erejének fokozásában és nemzetközi tekintélyének, befolyásának növekedésében is újabb sikerek tanúja és részese volt a XXIII. kongresszus. A Luna 10. tudományos diadal volt, Malinovszkij marsall bejelentése a szovjet határokat védő, áthatolhatatlan „kék övezetről” a katonai erő bizonyításának könyvelhető el, akárcsak az a nagy feltűnést keltő közlés, amely a szovjet atomtengeralattjárók világkörüli útjáról szólt. A pártkongresszuson vezetők és küldöttek nem rejtették véka alá, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor megvédésére továbbra is mindent megtesznek, mert az imperialista agresszorok fenyegetései nem hagytak alább, inAz igazi moszkvai szenzációk dffc, a kiskereskedelmi árakat i leszállítják, a munkások és 1 alkalmazottak kereseti adóját- tovább csökkentik, egyes vo- natkozásokban pedig meg is , szüntetik? • A kongresszus munkáját ^ éppen a realizmus, a 1 valóság keresése és megálla• pítása jellemezte. A tényleges 1 lehetőségeket kutatták a be- & számolókban, a hozzászólások• ban. Nyoma sincs az adottsá- l gok túlbecsülésének, a maxi- . malista követeléseknek. Aköz- 1 ponti bizottság beszámolója, ■ amelyet Brezsnyev terjesztett • a küldöttek elé, valamint Ko■ szigin miniszterelnök expozéja ■ számba vette a párt muríkájá■ ban vagy a népgazdaság egyes ágaiban még megmutatkozó fogyatékosságokat. Az őszinte önbírálat lenini alkalmazása ' csak még nagyobb nyomatéket adott a hibák feltárása után az eredmények megvilágításának és a terv grandiózus előirányzatának. Rendkívül józan; tudományos alapokon kidolgozott célkitűzésekkel halad tovább a szovjet népgazdaság a fejlődés útján. Az iparban azokat az iparágakat részesítik előnyben, amelyek a korszerűbb termékeket állítják elő. Az iparfejlesztési terv teljesítésének lefontosabb feltételeként pedig azt jelölték meg, hogy fokozatosan végre kell hajtani az 1965 szeptemberében jóváhagyott gazdasági reformot. Az átállás nyugodt ütemét jelzi, hogy 1967 elején az új rendszerre addig áttért vállalatok az ipari dolgozók teljes létszámának körülbelül egyharma- dát foglalkoztatják, majd a dolgozók számát tekintve a szovjet ipar kétharmada csak ez időpont után kerül az új gazdaságirányítási rendszerbe. A szovjet mezőgazdaságfejlesztésének tervei, követelményei ugyancsak a meglevő adottságokon, a való helyzeten alapulnak. A fogyatékosságokat, a korábbi hibákat megjelölő megállapítások e téren
