Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

A GÁRDONYI-HAGYATÉK Kibontakozik a teljes írói arckép Háromszáz évet tervezett — A legjobb barátok: Szabolcska Mihály, Feszty Árpád, Rákosi Jenő — A „legfe!térképezettebbn magyar író — A ma legizgalmasabb irodalmi kuriózuma NYelvi- es keptelensegek Qtiterjú vwwwwwwww Nyúlfi Gedeonnal és Tyúk Mártonnéval avagy egy megdöbbentő tudományos felfedezés 4 Mimim 3S6& április 10., vasárnap BELYEG Az egri városi bélyeggyűjtő kör 1966. április 24-én vasárnap 10 óra­kor a Szakszervezeti Székház föld­szinti olvasótermében bélyegbemu­tatót és előadást tart „Űrkutatók és az űrkutatás eredményei” cím­mel. A bemutatót vezeti és előadást tart Debreczeni László gyűjtőtórs. a kör tagja. Ez alkalomból az érdeklődőket és a társkörkök tagjait szívesen látja a vezetőség^ ★ A „Verso Mexico 1968." olimpiai és sportbélyeg -lüáüítás Riminiben 1068. június 27.— július 7-ig lesz nyitva. Rimini szinte a sportbé­lyegek gyűjtőinek nemzetközi köz­pontjává válik, és bizonyára a „Verso Tokio 1964.” kiállításhoz hasonlóan ez a kiálltás is nagy ér­deklődést fog kelteni, és komoly eredményed lesznek. Az 1964. évi kiállításon is részt vett néhárv gyűjtő és kiállított anyagukká' igen komoly sikert arattak. Bizo­nyára az 1968. évre tervezett kiál­lítás is nem kisebb magyar sikert eredményez majd, *» kell törekednünk, hogy lekös sük a gyerekek fantáziáját (? Így bizonytalanságban marai a hallgatóság, mert a felszólal; valójában nem ezt akart; mondani. A gyerekek figyel mét kell lekötni, fantáziájúim pedig szárnyalásra bírni. A magyar nyelv szólásai közmondásai általában nagyoi szemléletesek, képszerűek. Ki bújt a szeg a zsákból, mondjul arra az emberre, akinek igazi s főleg rossz természete, vágj szándéka megnyilatkozik, nap világra kerül. Ezeket a képek­ben gazdag szóláso­kat azonban nem szabad félre­értenünk, s állandó, megszo kott kapcsolatukból kiforgat­nunk. Ha ezt tesszük jelent­kezik a képzavar és ennek ár­nyékában az értelmetlenség Mosolyognunk kellett azon as előadón is, aki ilyen mondatol alkotott: Elvtársak, a tervünk beleesett a kútba (?) A meg­szokott szólás állandósult for­májának megmásításával való­jában képtelenséget állított mert a tervük nem esett £ kútba, de nem is ezt akarta mondani. A szólásficamoh nyomán támadt képzavarok sok félreértésre adhatnak al­kalmat, ezért csínján bánjunk szólásainkkal, s lehetőleg az érthetőség kedvéért csak olyan szólásokat, hasonlatokat hasz­náljunk, amelyeknek képei nem esnek ki a hallgatóság lá­tóköréből, s amelyek valóban szemléletesebbé, érzékelhetőb­bé teszik a iegelvontabb fo­galmakat és tudattartalmakal is. Éljünk tehát a képekkel,, a képes nyelvi formákkal, de a mindennapi nyelvhasználatban a mindenáronvaló képszerű­ségre törekvésnek túlzásba vi­telét nem ajánljuk senkinek De a költői nyelv képeit él­vezni és értékelni kell tudnia annak, aki a szépet, a művé­szit is keresi a gondolatokat, az érzéseket megtestesítő nyel­vi formákban. Csak így vál­hatunk a költők és írók mű­veinek igazi olvasóivá, barátai­vá. Ha figyelmesen elolvassuk a cikkünk első felében idézet, mondatokat, elsősorban az tűnhet fel, hogy ezek a mon­datok a mondanivalót képsze­rűén, szemléletesen fejezik ki. s így még az elvontabb fogal­mak és viszonyok is konkré­tabbá és elképzelhetőbbé vál­nak: Fogja marokra az eszétl (Jól gondolja meg!) Még az ökör alatt is borjút keres (Fösvény). Az alábbi monda­tokban felsorakoztatott képek pedig nemcsak festői erejük­kel, hanem hangulatkeltő érté­kükkel is nagy hatással van­nak az olvasóra: „Künn akkor kezdett sűrűsödni a sötét, szo­bámban is homályt leheltek ki a szögletek.(Gárdonyi) — „Olyankor hamar alkonyodik, s úgy lógnak a novemberi kö­dök, hogy már négy órakor az ember az orrára lép saját há­zában” (Móricz) — „Olyan sö­tétség volt, hogy ragadt az emberre” (Jókai). A nyelvi képekkel azonban vissza is lehet élni. A túlzó képek, a képzavarok, vagy ép­pen a nyelvi képtelenségek nem teszik szemléletesebbé a mondanivalót, s nem elképzel- tetnek velünk valamit, hanem inkább elképesztenek és elá­rasztanak. Elködösítik a lén ve­get, s bizonytalanságban hagy­ják a hallgatót és az olvasót. Sajnos, az egymást kizáró fo­galmakat nyelvi mezbe öltöz­tető s így össze sem illő képes kifejezések még a mindennapi nyelvhasználatban is elég gya­koriak: Messzemenő rövidlá­tást tanúsított, — Példás rend tombolt. — Erősen gyengült a munkakedv, — Komoly neve­tés tört ki stb., stb. A szabatos, a világos köz­lést nem segítik elő azok a képzavarok, amelyek az alább közölt mondatokat is terhelik: Az új agronómus belevetette magát a munkába, de csak si­kertelenség koronázta (?) fá­radozásait. — Kartársak, arra i — Menjen a fészkes fenébe, 1 * uram ... — mondta szokatlan -inul dühösen Nyulfi Gedeon -Jüregi nyúl úr, amikor felke- .♦ restem lapom megbízásából, -J nyilatkozzék a húsvéti nyuszik pirostojás-tervének teljesíté­■ lséről. Nyűifi Gedeon megbil- . * lentette a fülét és megmutatta, ■ thol szokták állítólag az ügyet- -J len vadászok megsózni. — Mert ilyen ostobaságot — -♦ fordult vissza még az üreg szájából. — A nyűi és a tojás. — Kot... kot, hát ez már mégiscsak sok. Jó, hogy jött. Ilyen ostobaságot is csak az emberek tudnak kitalálni — kotyogott felháborodottan Tyúk Mártonná, amikor lapom megbízásából és Nyúlfi Gede­on javaslatára őt kerestem fel a pirostojás-ügyben. — Igen Legyen szíves és írja meg már végre, hogy mi, tyúkok, csak fehér tojást tojunk... Mész­héjú tojást, amely voltakép­pen egy hatalmas sejt, amely az állati fejlődés folyamán ... — fogott tudományos magya­rázathoz meggyőzve és kérve, hogy jómagam is szálljak — Mert mi mindent megte­szünk a tojástermelés fokozá­sáért — szólt közbe Kakas Kázmér a szemétdombról — s ugyanakkor nevetségessé igye­keznek bennünket tenni a köz­vélemény előtt... — kapart egy határozottat a dombon és én azzal a meggyőződéssel tá­voztam, hogy sikerült végérvé­nyesen tisztáznom a tojás­ügyet az arra legilletékeseb­bek közreműködésével. Ezúton is köszönetemet kell kifejeznem Nyúlfi Gedeon úr­nak, Tyúk Mártonnénak és Kakas Kázmérnek, mint e cikk tudományos szaktanács- adóinak, hogy új és jelentős felfedezéssel gyarapíthattam e lap hasábjain is az egyetem.es magyar tudományt: r.im a nyúl tojja a tojást, hanem a tyúk, s nem piros tojást, de a fehéret... Ehhez artsa magát minden­kil (egri) szembe az olyan emberi osto­baságokkal, mint a piros to­jás, vagy a baziliszkusz tojá­sa _ Micsoda biológiai eltévelyedés egy olyan időszakban, amikor távcsöves belga puskákkal lő­nek ránk, amikor tudományo­san frissítik fel vérünket más vidék nyúlfiaival és leányai­val ... A nyúl az nyúl és nem csirke ... iratok kritikusokhoz, filmesek­hez, színházi szakemberekhez. Kedvelte a kis fecnikre, pa­pírszeletekre való írást — egy- egy gondolat rögzítését. Ezek az úgynevezett ceruzajegyzetek főleg filozófiai fejtegetéseit tartalmazzák. Schopenhauerről és Nietzche- rő] elítélő véleménye volt Érdekes Marxról írott feljegy­zése: féltette a marxi gondola­tokat a vulgarizálóktói. Eddig ez mind ismeretlen volt Rendezői példányok — és „Magyarító szótár9 Unikumként kezelik a kuta­tók azt a három színházi ren­dezői példányt, amit megtalál­tak. Eredeti, kemény táblába kötve a Nemzeti Színház könyvtárából valók ezek. A három darab címe; Bor, Zéta és Karácsonyi álom. Már eddig is sokat tudnak Gárdonyi nyelvművelő tevé­kenységiéről. Most ez új adalé­kokkal gazdagodott — 1500 lapnyi kézirattal, a kis cédulák­tól a gépelt, rendszerezett pél­dányokig — a „Magyarító szó- tár”-ral, amelyben ábécé-sor­rendben összeállította azokat az általa nem magyarosnak tartott szavakat és kifejezése­ket, amelyeknek idegenes ízük volt és helyettük új, he­lyes, magyarosakat választott, illetve alkotott Megfejthetetlen titkosírás Rengeteg füzetben és papír­lapon találtak Gárdonyi-féle titkosírásos feljegyzéseket. Tit­kosírását azelőtt is ismerték és dr. László János 1955-ben írt tanulmányában magyarázatot is adott rá. Szerinte Gárdonyi transz-szerű álmainak tartal­mát rögzítette üy módon — felkiáltás-szerű, összefüggéste- telen rövid mondatokban. Korompai János foglalkoadfc ezzel a titkosírásos rejtéllyel, és nem ért egyet az előbbi megállapítással Szerinte na­gyon is értelmes megnyilvánu­lásait tükrözik Gárdonyinak ezek a titkosírásos mondatok Olvasni igaz, még senki sem tudja, de Korompai feltételezi, hogy Gárdonyi céllal — egész életében állandóan alakítva, formálva titkosírását — hasz­nálta. A gyorsírásból, valamint az által tanulmányozott kínai, arab és héber írásjeleikből állí­totta össze. Még hosszú hónapokat igé­nyel az új Gárdonyi-szerze­mények feldolgozása. Adaléko­kat adtunk csak belőlük ^mil­ligrammokat” abból a hatal­mas, súlyos kézi ra thalmazbó!, amit Gárdonyi Sándor lakásá­ból tehertaxival kellett a mú­zeumba szállítani, s amelynek eredményeképpen a „legfel- térképezettebb” magyar író Gárdonyi Géza lehet Berkovits György romszáz év kellene ahhoz, hogy terveit megvalósíthassa — írta le valahol. Ismeretlen regénytervezetek Eddig nem tudták az iroda­lomtörténészek azt, hogy Gár­donyi új történelmi regények írását tervezte. A fia által félt­ve őrzött hagyatékból kide­rült, hogy már anyagot is gyűj­tött és a vázlatát is megalkot­ta egy ókorban játszódó regé­nyéhez, amelynek az Avar cí­met adta. A keresztes háborúk korát idézte volna meg, másik tervezete: a Keresztesregény, amihez szintén összegyűjtötte az anyagot A' kutatóik részletes, szép váz­latra bukkantak a Kőműves Kelemen ismert népballada feldolgozásának — ..drámai ol- vasmány”-nyá. tgy jelölte meg műfaját Gárdonyi. Ismeretlen Dankó Pista-élet- rajzot is találtak a kéziratok között Azt még nem tisztáz­ták, hogy másik fia, József ír­ta-e — gyanakodnak erre is — vagy csupán apja írásának át­dolgozását végezte (?) Gárdonyi — kántortanító volt — komolyan foglalkozott zené­vel is. Ismeretes, hogy Szege­den bemutatták egy operettjét, a „Paradicsom”-ot is. Ren­geteg dalszöveget is írt, főleg a híres cigányprímásnak, Dan­kó Pistának. Most újabbak ke­rültek elő „Magyar nótákf címméL Legjobb barátainak egyike különben Dankó volt. De szo­ros barátság fűzte Szabóleska Mihály költőhöz — most talál­tak rá vagy ötven ismeretlen levelére — Feszty Árpád festő­höz, Rákosi Jenő és Tóth Béla újságírókhoz. Nietzsche kontra Marx Aztán töméntelen kézirat­halmaz közt Blaha Lujza üd­vözlete, Rózsahegyi Kálmán dedikált fényképe, eddig isme­retlen levelek Benedek Elektől, Heltai Jenőtől, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Kiss Józseftől. Hivatalos levelek közintéz­ményekhez, hivatalokhoz. Vita­Gárdonyi így végrendelke­zett: A kíváncsiakat távol kell tartani; ki kell rekeszteni min­denfajta embert, aki közel sze­retne férkőzni még napvilágot nem látott kézirataihoz, jegy­zeteihez, leveleihez — irodalmi terveihez. Egyik fia, Gárdonyi Sándor, haláláig hű maradt ap­ja végakaratához. Mindenkit el­utasított, aki érdeklődött nála: nincsenek-e ismeretlen doku­mentumok. S amikor meghalt a télen, rendkívüli meglepetéssel szol­gált, 15 ezer lap kéziratot ha­gyott hátra. Ezt rendszerezik már hónapok óta a Megyei Múzeum munkatársai. Az anyag feldolgozása még az ele­jén tart, de a múzeum ez évi évkönyvében már napvilágot lát egy publikáció Gárdonyi is­meretlen hagyatékáról. Dr. Ko­rompai János múzeológus ké­szíti. Arcképcsarnok - számokból Előkerült Gárdonyi eredeti tanítói oklevele a végbizonyít­vánnyal Ebből kiderült, hogy az Egri csillagok írója történe­lemből csak elégségest kapott, sőt másodéves képzős korában megbuktatták magyar nyelv­ből. Egész arcképcsarnok rekonst­ruálható 19 megmaradt ked­vezményes vasúti arcképes iga­zolványból: 19 fénykép külön­böző korából. Még soha seniki nem állított össze hézagmentes bibliográ­fiát műveiből, kézirataiból Ez lehetetlen is lett volna, hiszen például csak most derült ki, hogy 600, eddig jórészt isme­retlen Gárdonyi-publikáció ke­rült elő a 260 tömött tusokban elhelyezett kézirat-rengetegből — 144 különböző újságból, fo­lyóiratból. Gárdonyi rendszerető ember volt: gondosan megőrzött min­den fontosabb levelet. 500 újonnan felfedezett levelét 223 különböző feladótól kapta. Fő­leg „postán” érintkezett bará­taival, ismerőseivel, kiadóival, hiszen életének utolsó 25 évé­ben nemigen mozdult ki egri házából és naponta 18—20 órát dolgozott — gondolkozott. Há­Dr. Bakos József, tanszékvezető főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa. ket adtak elő. A budapesti XX. kerületi is­kolások Kodály Villőjét, Bar­tók Sok szerencsét című kom­pozíciói után Szőnyi Erzsébet Variációk előtt című játékos, mókázó, a gyermeki lélek örö­meit, rajongásait megörökítő alkotását szólaltatták meg. A karvezető Székely Miklós a dalosünnep legmarkánsabb egyéniségének tűnt. A pécsiek kórusát Szesztay Zsolt vezényelte. Két rövidebb szám után vállalkoztak Kodály Pünkösdölőjének előadására. A magas színvonalú felkészült­séget kívánó Kodály-alkotást színesen, a hangulati váltáso­kat gazdagon érzékeltetve szó­laltatták meg a pécsiek. Moskovszky Vincéné vezé­nyelte az egri I. sz. általános iskola gyermekkarát. Mintegy összefogásul a három nagy magyar kórusmestertől, Ko­dálytól, Bartóktól és Bárdostól adtak elő egy-egy művet. Az ünnep befejező akkord­jaként a budapesti XX. kerü­leti, a pécsiek és az egri is­kola egyesített kara Kodály Méz, méz... című kórusművét adta elő. Az ifjúság egri dalosünne­pe az egri Gárdonyi Géza Szín­házban méltóan reprezentálta Kodály Zoltán elképzeléseit a zeneoktatás módszereiről és olyan színvonalat hozott, ame­lyet példaképül lehet állítani a hazai ének-zeneoktatás hasonló fórumai elé. Sőt! Ez a példa a külföld előtt is követendőnek tűnik. Ezért is, de a felmuta­tott művészi és pedagógiai ér­tékért önmagáért is sokkal nagyobb nyilvánosságot kellett volna biztosítani ennek a da­losünnepnek. És ha már a rá­dió nem is vállalkozott hang- felvételek készítésére, legalább egy magnót kellett volna be­állítani az elhangzott műsor­számok megörökítésére. A me­gye iskoláiban hasznos lett vol­na egy ilyen hangverseny anya­gát megszólaltatni. Farkas András nő érett játékára fel ken fi­gyelnünk. A szerda délelőtti hangver­senyen a kecskeméti, pécsi székesfehérvári, dunaújváras fiatalok és az Egri Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájánál énekesei léptek pódiumra. A barokk zene mestereitől kezd­ve a mai magyar szerzőkig ívelt a műsor. Bach, Haydn Mozart, Händel művei melleti megszólaltak Bartók és Ko­dály alkotásai is. A táncosok is változatos, jól összehangoli műsorral hívták fel magukra a figyelmet. Ez a délelőtti hangverseny jó alkalmat nyújtott a kar­vezetők egyéniségének, stílu­sának elemzéséhez. Minden énekkar természetszerűen ma­gán hordja vezetőjének peda­gógiai hatását. Szerda este került sor a nagykórusok bemutatkozására. A budapesti II. kerületi fiata­lok két Sugár-művet és Vi­valdi Concerto grossójának I. tételét játszották. Friss Gábor vezényelt Sugár zongoraverse­nyének bemutatóját és a hang­versenyen jelenlevő zeneszer­zőt a közönség lelkesen ünne­pelte; Az Egri Tanárképző Főisko­la gyakorló iskolájának nagy kórusát Pogány Ferencné ve­zényelte. A szépen megszólal­tatott Bartók- és Kodály-alko- tás mellett bemutatták a Pá- kolitz István versére Könczöl Ferenc által írott Tavaszi re­ge című kórusművet A kórusvezetés, a vezénylés dinamikus és ezért is hatásos — énekesek és közönség vi­szonylatában egyaránt — ered­ményes formáját láttuk Barta- lus Ilonától és Friss Gábortól. Más, szenvedélyesebb, de lí­raibb karvezetői egyéniség a dunaújvárosiakat vezető Vörös János. Műsora is az egyénisé­géhez közel álló alkotásokból tevődött össze. A székesfehér­váriak Mar ósdi Jánosné veze­tésével változatos, az érzelme­ket női bájjal színező műve­Tírtives fennállását ünnepli az idén az Egri I. sz. Ének- Zenetagozatú Általános Iskola. Erre az ünnepi alkalomra meghívta a budapesti II. ke­rületi, XX. kerületi, a székes- fehérvári, a dunaújvárosi, a kecskeméti és a pécsi testvér- intézeteket, valamint az Egri Tanárképző Főiskola gyakorló iskoláját. Ebből a találkozás­ból a hasznos szakmai bemu­tató, vita mellett három hang­verseny született Hetvennégy mű hangzott el, csaknem hét­száz fiatal lány és fiú lépett pódiumra. Hetven ének-zene­tanár és művészeti csoportve­zető szerezhetett tanúbizony­ságot a mai ének-zeneoktatás eredményes munkájáról és an­nak a gondolatnak, módszer­nek diadaláról, amely Kodály Zoltán nevéhez fűződik. A kedd esti jubileumi hang­versenyen a vendéglátó intéz­mény énekesei, zenészei és táncosai adtak műsort. Első számként Szőnyi Erzsébet ora­tóriuma hangzott fel: Tinódi egri summája. Ezt a művet az egri közönség az elmúlt év da­lostalálkozóján hallhatta a bu­dapesti fiatal énekesek, zené­szek előadásában. A mű mél­tóan szólaltatja meg Tinódit Szőnyi Erzsébet — több itt be­mutatott műve is bizonyítja — ért a gyermeki lélekhez, ismeri annak tiszta derűjét Invenció- zus zenei mondanivalóját az ő nyelvükön, mégis magas mű­vészi igénnyel fogalmazza meg. Ez a mű — Nagy Miklós karmester kitűnően vezényel­te a fiatalokat — állandó nyi­tánya lehet a kialakulni látszó egri dalosfesztiváloknak. Az egri iskola három kó­rusa, Bartók-, Kodály-mnűvek mellett a mai magyar és szov­jet kórusirodalom alkotásait adta elő, Dienes Tibomé, Auer Gyuláné és Moskovszky Vincé­né karvezetűi közreműködésé­vel. Kiss Andrea Szokolay Ká­roly Hüvelyk Matyijét, míg Ferenee Jenő Mozart C-dúr va­riációit adta elő. Ferencz Je­Az egri ifjúsági dalosünnep ének-zeneoktatási módszerünk sikerét jelenti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents