Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

Varrafminta a röntgen előtt — „és mit tesznek önök a minőségért? A kérdést — sok egyéb kö­zött — a Könnyűipari Alkat­részgyártó és Ellátó Vállalat 10. számú egri gyáregységében tet­tük fed a minap. Ott, ahol mint­egy negyvenmillió forint érté­kű árut termelnek az idén, s a pénztárcazáraktól kezdve a kü­lönféle textil- és bőripari szál­lítóberendezéseikig annyi min­den készül, hogy hirtelenjében a számát sem tudják ... — Ez, persze, korántsem té­veszthet meg bennünlket! Bár­milyen széles is a profilunk, bármennyi is a darabszám, mi sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a minőséget — válaszolta Varga László főmérnök. — Szüntelenül a Jobbra, szebbre törekszünk, azt akarjuk, hogy az óhatafianiul 1» előforduló M- sebb-nagyobb hibák ne ismét­lődj anek. S bizonyításként példákat sorolt. Korábban import korrózióálló anyagból gyártották a festőjig- gereket. Aztán hirtelen hazai anyagot kaptak hozzá. Eleinte sok baj volt vele: hullámoso­déit a felülete, sehogy sem tudtak belőle olyan árut készí­teni, amelyik megfelelt volna a követelményeknek. így ke­rült később sor egy egyengető berendezés munkába állítására, s a hiba gyorsan elmúlt... Ha­sonló eljárással javították a Salgótarjánból érkező — cipők­höz használatos — acéllágyékok minőségét is... Sók panasz hangzott el a transzport kan­nák ellen is. A felhasznált óno­zott lemez ugyanis a nyakrész alakításánál nem bírta telje­sen a mélyhúzást, újra meg új- •a berepedt. Selejtté vált, el kellett dobni Ez tette szüksé­gessé a nagyobb óvatosságot, a szúrópróbák helyetti folya­matos ellenőrzést. A lemeze­ket ma már mélyhúzó próbá­nak vetik alá: a megfelelőkből készítik a kényesebb nyakrészt, a gyengébbekből pedig — a pa- ’ ástot. Nincs azóta elveszett anyag; nincs reklamáció a kan­nák miatti Azelőtt sok kár keletkezett a helytelen csomagolásból is: szállítás közben megsérültek a különféle gépalkatrészek. Az idén már külön erre a célra ké­szített dobozokban utazik az áru a megrendelőkhöz, s a gyáregységnek nincs tudomá­sa fuvarozás közben szenvedett károkról... Tóthpál József meo-csoport- vezetö elégedetten újságolta, hogy a trösztön belül engedő­nek tudomására hozzák, hogy milyen munkát végzett, mik a hibái, hol javítson, esetleg — megmondják, hogy az illető miért alkalmatlan a további hegesztési feladatok elvégzésé­re. Komolyabb, nagyobb érté­kű berendezéseknél pedig ma­gát a munkát, az elkészített he­gesztést röntgenezik. A munka javítására — ered­ményesen alkalmazzák az anya­gi ösztönzést A forgácsolómű­helyben bevezették a dolgozók minőségi bérezését s a tavalyi esztendő utolsó negyedétől ha­vonta premizálják a gyáregy­ségi csoportvezetőket, segédmű­vezetőket, szerszámbeállítókat és meósokat — A prémium megtette a hatását: januárban például nem volt különösebb selejt. S utána is csak alig-alig: februárban négyen, március­ban ketten nem kapták meg a külön jutalmat. A jövőben va­lószínű, hogy jobban igyekez­nek ... Látják, tapasztalják, hogy megéri. Nekik, a gyáregység­nek, mindannyiunknak. (gyóni) Korszerű állattenyésztés Beszélgetés az állattenyésztési Felügyeiőség vezetőjével jedés következett be. Ezért az állatok nem szívesen fogyasz­tották. — A silótakarmány ízesíté­sére és a fehérje pótlására megyénkben negyven helyen vezették be a karbamidos és szalmiákszeszes dúsítást. Ez a takarmánykezelés eredménye­ket is hozott, például a hevesi Rákóczi Tsz-ben másfél liter­rel emelkedett az egy tehénre eső tejhozam. — Okozott-e kárt e szerek alkalmazása? — A karbamidos és a szal­miákszeszes dúsítás megyénk­ben állatelhullást nem oko­zott. Mégis fokozottan vigyáz­zunk a karbamid adagolására. Kis dózissal kezdjük, egy szarvasmarhánál például 2 de­kával, és csak később emeljük 14—15 dekára. A körzeti fel­ügyelőség tagjai ezért állan­dóan figyelmeztetik a közös gazdaságokat az adag pontos betartására. — Az abraktakarmány-hiány nem zavarta az átteleltetést? — Sajnos, nagyon nagy volt a múlt őszi abraktakarmány- hiány, mintegy kétezer vagon. A kukorica késői beérése még nehezítette a helyzetet. A szö­vetkezetek azonban gyorsan intézkedtek. A kiskörei Vörös Hajnal például 30 vagon kuko­ricát vásárolt Békés megyéből, a detki Szabadság Tsz ugyan­ennyit szállított Dunántúlról. Ily módon mérsékelni tudták az abrakhiányt. — A gazdasági épületek áll­ták a tél ostromait? — A termelőszövetkezetek sokkal nagyobb gondot fordí­tottak tavaly ősszel a gazda­sági épületek rendbe hozásá­ra, mint az előző évben... Te­hát sem a takarmányozással, sem gondatlansággal nem okoz­tak nagyarányú kárt. — Az állattenyésztés leg­aktuálisabb feladatai? — Az állatok legelőre tör­Az állattenyésztéstől idén is sokat várnak megyénk terme­lőszövetkezetei. A közös gaz­daságok számszerűen és minő­ségileg is fejleszteni kívánják állatállományukat. Az egyre fokozódó mennyi­ségi és minőségi követelmény­nek csak korszerű állattenyész­tés felel meg. A megyei állattenyésztés je­lenlegi helyzetéről, problémái­ról és feladatairól Papp Sán­dort, az Állattenyésztési Fel­ügyelőség vezetőjét kérdeztük meg. — Az állatok átteleltetése mindig komoly feladata volt a mezőgazdaságnak. Hogyan si­került az átteleltetés megyénk­ben? — Szövetkezeteink a múlt évi kedvezőtlen időjárás elle­nére szervezetten készültek az állatállomány átteleltetésére. Nagy mennyiségű zöldtakar­mányt biztosítottak, bár a ta­valyi csapadékos időjárás ha­tására a zöldtakarmány gyen­ge minőségű volt. A silótakar­mány készítésénél nem a tej­savas, hanem az ecetsavas er­1500 tő rózsa C rand medence mellé díszítésül víz­függönyt készítünk ... Ezen­kívül pedig reméljük, hogy a vendéglátóipar is szolgál némi meglepetéssel, kicseréli majd az ízléstelen bódékat, s helyet­tük olyanokat állít fel, ame­lyek jobban beillenek az össz­képbe. Ámbár ezzel kapcsolat­ban. — három héttel a nyitás előtt — nem nagy igyekezetei látunk... . ' — Távolabbi tervek? — Tovább fejlesztjük a jól bevált téli fürdőzés lehetősé­geit: a kertészházat még az idén mintegy 800 személyes öltözővé alakítjuk, s fűtött fo­lyosóval kötjük össze a meleg- vizű medencével.,. 1200 szemé­lyes nyári öltözőt is szeretnénk építeni, mivel a korábbi közös öltöző lebontásával mintegy ötszázzal csökkent a férőhe­lyünk ... Pezsgőfürdőt, hul­lámfürdőt is tervezünk, gon­dolkodunk a strand esti kivi­lágításán, az éjszakai fürdés megvalósításán... Minderre természetesen csak a követ­kező években kerülhet sor. Melegedik a délelőtt, javul az idő — közeleg a májusi nyi­tás, az új szezon. Hány ember számára készül meglepetés? (—ni) énö kihajtása közeledik. E» :lsc feladatként a legelő kar- >ántartását sürgeti. A legelők­ről le kell vezetni a vizet; neg kellett kezdem a gyom- .alanítást, és minél hamarabb szórják ki a magasabb dózisu műtrágyát. A legelőre kihajtás íjabb problémát is jeient: Itt is a fokozatosság elvét kell betartani. A hirtelen legelt sofe zöld fű gyomorron tást. has­menést okoz. A takarmányt tehát ne vonjuk még meg az állatoktól. — A hozamok fejlesztésén milyen módszereket javasol? — Egyetlen egyet mondha­tok: a hozamok emelése csak úgy lehetséges, ha mezőgazda­sági üzemeink maguk meg­termelik a zöidtakarmányt; téli tömegtakarmány Dd'angó- sok tervezett mennyiséeét. — Végül a tsz tápkeverők- ről kérdeznék? — Ma indul a megye két tsz-e, a hevesi Rákóczi Tsz és a hatvani Lenin Tsz Nagy kú­tára tapasztalatcserére. Ez a két termelőszövetkezet fogja először maga keverni a táp mintegy ötven százalékát vagyis a sertés I., sertés II. és a hízómarha-tápot. A speciá­lis keverékeket még mindig a keverőüzemekre bízzák. Még idén nyolc termelőszövetkezet­ben kerül sor a keverő appa­rátus beindítását. A „házi ke­verés”? — Elsősorban szállítási elő­nyökkel jár, és így jelentős anyagi megtakarítással Is. Persze, a tsz tápkeverés csak akkor lesz eredményes, ha a tápot precízen fogják elkészí­teni. A tsz-ek feladata a tápkeve­rés bevezetéséig, hogy felké­szüljenek a gép megvételére, és a vetésszerkezet kialakítá­sával teremtsék meg az állat- állomány neveléséhez szüksé­ges takarmánymennyiséget. (f. p.) Óvd erdőinket! A kirándulók figyelmét több- tüzelés következtében, évente szőr felhívtuk már, hogy az több száz holdon pusztul a fa­erdők közelében ne rakjanak csemete vagy az erdő. tüzet. Mégis, a szabadban való Idős Bíró István istenmezeji lakos földterületén összehúzta Kisköre 1966 tavaszán za az istrángot, a sárga brics­Megyénk legdélibb részén, a Tisza mentén terül el a kiskö­rei szövetkezet hét és fél ezer, holdja. A közös gazdaság az elmúlt években nemcsak a ter­mészettel, a folyó szeszélyei­vel küszködött, de önmagával is. Hatalmi harc, széthúzás, szervezetlenség emésztette a belső életet. Az utóbbi időben már sok minden másképpen van. Az ötven új belépő is erről a változásról tanúsko­dik. 1. A szövetkezet udvaráról munkába indulnak az embe­rek. A cukorrépa vetése van napirenden. Az úton tetejéig megrakott pótkocsival dübö­rög a traktor. Az irodában Agócs József főmezőgazdászt é, a párttitkárt találom. — Egy kicsit a múltról be­szélgessünk. Nehezen indul a szó. A múl­tat emlegetni Kiskörén nem könnyű dolog. Egy-két adalék, ; ,'gnap jellemzésére azért gis akad. Ez év első napjaitól lehet számítani a változást. Legfőbb gond a jószágok átteleltetése volt. Hatvan olyan tehenet kellett hízóba állítani, ame­lyek két év óta nem adtak te­jet: A sertések mintegy negy­ven százaléka évről évre el­pusztult. Helyes takarmányo­zással, ésszerű gondozással ezt megszüntettük. A 35 traktor állapota siralmas volt. Jellem­ző, hogy 107 gumiköpenyt kel- ttt cserélni, hogy a tavaszi unkához készen állhassanak gépek. Jelenleg minden gép »mképes, az emberek szíve- lelkiismeretesen dolgoz- A gazdaságban január el- i 1200 vagon istállótrágya kihordatlan és 1,2 millió értékű műtrágya és nö­vényvédőszer maradt a zsákok­ban. (Ez körülbelül egyévi fo­gyasztása az üzemnek.) Tavaly egy vontató naponta hármat fordult három rakodó segítsé­gével. Most 2 rakodóval hetet fordulnak. Április negyedikén is dolgozni mentek az embe­rek. Azt mondták: munkával ünnepelünk. Sok volt a funk­ciós ember. Öt magtáras, „huszonnégy” éjjeliőr mellett is napirenden volt a lopás. Most 12 éjjeliőr és 2 magtáros van. Az utóbbi negyedévben egyetlen lopás történt. Egy vasoszlopot cipeltek el a se­gédüzemből, de a következő éjjel azt is vissza vitték... Az almáskert két évig nem látott metszőollót. Most a második permetezésnél tartunk. — És menyit fizettek még­is? — Huszonhárom forintot, úgy, hogy annak 54 százalé­kát valamilyen címe az állam juttatta... 2. Íme néhány adalék a múlt­ból. Ezekről senki sem beszél szívesen. A főmezőgazdász sem, aki január elsején került ide Hevesről, a tagok sem, akik ma már egészen más­ként vélekednek a szövetkezet­ről. A téma most a jelen és a jövő. A jelen, amellyel meg kell birkózni, a jövő, amelyért érdemes harcolni. Határjárásra indulunk. Gyakran küllőig ér a sár, meg a víz. A két ló szakadásig húz­ka csak nehezen halad. — Itt mindenütt víz állt — mutatott a Tisza felé a párt­titkár. — A területünk fele még most is lágy, ha nem is lesz eső, egy hét múlva mehet csak rá a traktor. Ta­valyról IKK) hold a felmaradt szántanivaló. Az öntözőgépek a földekről a Tiszába szivaty- tyúzzák a vizet. Az idő ragyogó. Süt a nap, de harminchat órája újabb 20 milliméter csapadék hullott. A réten, amerre haladunk, vízt csillog. A két parádés ló, am*|' lyek máskor repíteni szokták a hintót, most lépésről lépésre ballagnak. — Á nehéz helyzet ellenére megindult a munka. Ott és azon a részen, ahol éppen dol­gozni lehet. A mák, a borsó, a lucerna, a cukorrépa a földben vannak. Árpából 170 holdat vetettünk eddig. Most az idő­re várunk. Sok napfény, száraz idő kellene, hogy szikkadjon az átázott föld. Az utak menti árkok meg­teltek. Tenyérnyi békák riad­tan ugrálnak fejest a partról, amint elhalad mellettük a ko­csi. 3. Regi igazság, hogy minden változás, előbbre jutás az em­bereken múlik. Az elszántság, az akarat „hegyeket mozgathat meg”. És ha a kiskörei változá­sokat említjük, elsőként szólni kell arról a fordulatról, amely a fejekben történt. — A szemlélet van változó­ban — fogalmaz precízen az egyik községi vezető. Kiskörén ma már mindenki tudja, ahogyan eddig ment, nem mehet tovább. — Az új főmezőgazdász sze­mélye nem jelentett egyetlen változást a szövetkezetben. Fia­tal szakemberek érkeztek, öt egyetemet végzett mezőgazdá­szunk, egy gépésztechnikusunk van. A főkönyvelő olyan em­ber, akiben bíznak. A könyve­lés rendben volt a legnehezebb napokban is. Fiatal férfi érkezik. A főme­zőgazdásznak mondja: — Holnap lesz az esküvőm. Vizeslajt kellene... Amikor kimegy, összenézünk. — Az iparból jött. Néhány hét alatt félszázan adták be a felvételi kérelmet. — Aztán az asszonyokról kerül szó. — Csak becsülni lehet őket — mondja Agócs József. — Márciusban nehéz körül­mények között, zokszó nélkül duegatták el a húsz kőid haev- mát. Több megbecsülést érde­melnének a férfiaktól is. Más faluban, ha közgyűlés van, az asszonyok ülnek elől. Itt, Kis­körén, a férfiak mögött a he­lyük. Igaz, újabban az is vál­tozóban van... Meglep a gyors fordulat. A múlt nváron — saját szemem­mel lát+am — nem akadt em­ber, aki a zsákot megfog!a. Most naponta félezren indul­nak munkába. A' gépészek, traktorosok reggel hatkor pon­tosan kezdenek. — Derék, szorgalmas nép — magyarázza az idegenből jött főmezőgazdász. — Emberséges bánásmódot, határozott vezetést kívánnak. És forintot, amiért megdolgoz­tak. Munkaegységenként 15 fo­rint előleget fizetünk, azelőtt hónapokig egy fülért sem lát­tak. Minden munkát premizá­lunk. A tagok szerződést kö­töttek a szövetkezettel. Tudják, miért mit kapnak, mi a köte­lességük. És a munkájukról eddig csak a legjobbat mond­hatom. 4. A hatalmi harc megszűnt Kiskörén. A vezetés megszilár­dult. Lassan mindenki megta­nulja, hogy nem a nagy hang, a melldöngetés határozza meg az emberi értéket, hanem a munka. Mindez csak kezdet. Biztató kezdet, amelyre már építeni lehet. Tenni- és gonctolkodniva- ló mindennap bőven akad, hi­szen másfél ezer holdon kipusz­tult az őszi vetés. Ezt most kell majd pótolni, az elkövetke­zendő hetekben. A tervek a fa­lu, a szövetkezeti gazdák bol­dogulását szolgálják. Az állat- tenyésztés fejlesztése, a szüksé­ges takarmánymennyiség meg­termelése a legközelebbi fel­adat. Megyénk legdélibb részén, a Tisza mentén terül el a kis­körei szövetkezet hét és fél ezer holdja . . . A földek felén még ma is a víz az úr, de a jövő már jó kezekben van. És öröm, hogy erről a bíztató kezdetről ad- liat számot a krónikás 1966. tavaszán. Szalay István a gazt és meggyújtotta, a tűz elterjedt a közelben levő fe­nyő- és tolgycsemetékre, és több mint 18 ezer forintos kárt okozott. A tüzet a község la­kosságával együtt sikerült idő­ben eloltani. Szilvásváradon is a szabad­ban való tüzelés következté­ben háromezer forintos anyagi kár keletkezett az erdei fe­nyőcsemetékben. A tűzesetért felelős Tóth Aladár és Varró K. Géza a tűzoltáshoz segítsé­get nem kért, a tüzet az eső oltotta el. A tűzesetet a tűz­rendészed hatóságnak késedel- I mesen jelentették. Ellenük te szabálysértési eljárás indult. Gyöngyösorosziban az őri­zetlenül hagyott tűz következ­tében megsemmisült egy hek­tár öt-hatéves. telepítésű feke- tefenyő-csemete. A tűz 15 ezer forintos anyagi kárt okozott. Ezek a példák is fokozott óvatosságra intenek mindenkit. Felhívjuk tehát az erdőtüzek megelőzésére á figyelmet: Er­dőben, fásításban és hozzájuk tartozó területen, a kijelölt hely kivételével, nem szabad nyílt tüzet rakni, égő cigaret­tát vagy gyufát eldobni. Nyílt tüzet rakni csak az erdő keze­lőjének engedélyével, az e cél­ra kijelölt helyen szabad. En­gedély nélkül tüzet gyújtani csak az erdőtől 100 méterre szabad. Az engedélyezett helyen ra­kott tüzet távozás előtt telje­sen el kell oltani. Szeles idő­ben . még az engedélyezett he- I lyen sem szabad tüzet rakni. Mímm3 1966. április !)„ szombat lyezett 1,5 százaléknál jóval ki­sebb a selejtjük! Még a két­tizedet sem érik el, s évről év­re javítják. Két esztendeje 0,162-t mutatott ez a szám, s tavaly már csak a teljes terme­lési érték 0,138 százalékát tet­te! Az idén még jobb eredmé­nyeket szeretnének elérni. A' minőségjavításra — külön in­tézkedési terv készült. Néhány kiragadott elképzelés: a prés­gyártmányok galván bevonatá­nak vastagságát egy erre a cél­ra készített berendezéssel el­lenőrzik. Takarékosabb a mun­ka, tetszetősebb az áru. Rend­szeres ügyeletét tartanak a mé­rőműszerek felett, naponta vizsgálják azokat, s a legmini­málisabb pontatlanság esetén kijavítják, vagy kicserélik. Lé­nyeges, hiszen a hibás mérő­műszerek sok eelejt előidézői lehetnek! A hegesztéssel kapcsolatos reklamációnak úgy veszik ele­jét, hogy negyedéven ként var­ratmintákat röntgeneznek. A filmeket aztán értékelik: a dokumentum alapján kinek-ki­Űj strandmeden Új szt Megint tárva-nyitva a kapu, újra hangos az egri strand — csak most éppenséggel egy te­herautó kanyarodik a sétány­ra, ütött-kopott talicskák alatt csikorog a kavics, és a meden­cék szélén betonkeverő gépek zajonganak. Az utcafronti kabinsoron cserélik a palatetőt, arrébb ge- reblyét, kapát szorító lányok, asszonyok igazítják a tavalyi virágágyakat, fürdőnadrágra vetkőzött férfi gondozza a ritkaságszámba menő vízinö­vényeket. Egy kőműves az ét­terem kopott, hámló falát va- kargatja. Lépten-nyomon épí­tési anyagokba botlik az em­ber. Üj szezonra készül a für­dő... A szennyes, régi vízben — friss színek tükröződnek: sok öltöző fáradt zöldjét eleven pi­rossal, kékkel, sárgával cserél­ték fel a napokban, a tarkára festett ajtók felett színes a műanyagtető is. A megszokott képbe új fol­tokat álmodott a télen a fia­tal technikus, Lichter Miklós, Építész apja is hagyott már itt maga után maradandó nyomot — a gőzfürdőt tervezte annak idején —, fia is akar hát vala­mit Egyelőre — természete­ice, gépi olajozó, izonra készül az egri s sen — csak kisebbeket: beton­sétányt épít, a meggyszín alap­ba sárga, zöld, szürke, fekete négyszögeket kever, az új me­dence vízellátását biztosító munkákat vezeti, kerítést húz a lakótelep felől és boldogan mutatja a már elkészült, poli­észter hullámlemezzel borított pihenoboxokat a dögönyöző felett... Közben szerényen mentegeted zik: — Egyébként gépész vagyok. Melegedik a délelőtt, mada­rak dalolnak a vén platáno­kon, meg a patakparti cserjék között. — Sietnünk kell, maholnap itt a május és nyitunk — mondja a technikus. — Milyen meglepetést készí­tettek a fürdőzőknek? — Néhányat már látott, mu­tattam. Képzeljen még hozzá egypár új virágágyat, 2500 tő rózsát, s egy új, nagy meden­cét, amit előreláthatólag június végén vehetnek majd birtokba vendégeink... A Heves megyei Vízmű Vál­lalat igazgatója, Kocsmár Já­nos hozzáfűzi még: — Újdonság lesz az idei sze­zonban megnyíló női, férfi fod­rászat, a színes műanyagpavi­lonban kompresszorral működ­tetett gépi olajozó, s a nagy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents