Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-08 / 83. szám
Konnygázisombák géppiszfo’ysorozat és vfzifecskendftk a vietnami tüntetők ellen Saingonban csütörtökön este újabb heves tüntetésre került sor. A rendőrség vízifecsken- dókkel próbálta visszaszorítani a mintegy ezeríónyi tömeget, majd géppisztoly-sorozatokat eresztett meg a tüntetők feje fölé, később pedig könnygáz-bombákkal tisztította meg az utcákat A kormánycsapatok végül beszorították a tüntetőket. a buddhista intézet felületére. A tömeg felgyújtott egy amerikai katonai gépkocsit és kövekkel dobált meg egy amerikai motorbaciklistát A katonai tevékenység továbbra is lanyha maradt a frontokon: az elmúlt 24 órában nem került sor jelentősebb harci érintkezésre a szembenálló felek között Hanoiból érkezett Jelentéseit szerint a VDK néphadseregének összekötő missziója tilta- kf^-tt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál amiatt, hogy 1966. április 2-án, 3- án és 4-én amerikai és dél- vietnami hadihajók behatoltak a VDK területi vizeire és elraboltak több halászbárkát, va- tamS-n négy halászt . A dél-vietnami felszabadíts <■ hírügynökség csütörtökön közölte, hogy nem teljes adagok szerint 1966. első három hónapjában Dél-vietnamban a felszabadító hadsereg és a né- oi erők több mint 50 ezer ellenséges katonát semmisítettek, illetve sebesítettek meg — köztük 25 ezer amerikait.. Ebben az időszakban a népi fegyveres erők lelőttek vagy súlyosan megrongáltak csaknem 890 különböző típusú repülőgépet. megsemmisítették az ellenség több mint 400 katonai járművét. Az ellenség több mint 8 ezer házat porig égetett, több mint 1300 személyt, főleg öregembereket, asszonyokat és gyermekeket agyonlőtt — közli a felszabadítás! hírügynökség. Saigonban csütörtök délelőtt a legnagyobb titokban folytatódtak a tárgyalások a tábornokok, valamint a különböző politikai és vallási csoportok képviselői között a jelenlegi válság politikai megoldás áró'. Egy szerdai közlés szerint elvi megállapodás jött létre a mérsékelt buddhisták és a kormány között az alkotmányozó gyűlés összehívását illetően, csak az időpontról folyik még vita, mert a választásokra a kormány hathónapi határidőt ígért meg, a buddhisták pedig legfeljebb három hónapot hajlandók elfogadni. Thieh Tri Quang, főpap, a buddhista mozgalom radikális szárnyának vezetője — aki eddig a tanácskozásokon nem vett részt — kedden eljuttatta feltételeit a saigoni amerikai nagykövetségre. A megoldás előmozdításához szabott feltételek lényege itt is az alkotmányozó gyűlés tagjainak megválasztása és a gyűlés hatáskörének megszabása. Thieh Tri Quang jelenleg titkos lakhelyén tartózkodik Saigonban, attól tartva, hogy merényletet kísérelnek meg ellene, de most is közvetlen befolyása van a Da Nang-i és hűéi vezetőkre. Az AFP egy Da Nang-i helyzetjelentésében arról számol be, hogy Chuan tábornok, a dél-vietnami 1. katonai körzet panacsnoka egy nyilatkozatban megnyugtatta a lakosságot, hogy a Da-Nang-i támaszpontra érkezett dél-vietnami csapatok hamarosan eltávoznak. Egy saigoni lap szerdán olyan értesüléseket közölt, hogy Nguyen Huu Co tábornok. miniszterelnök-helyettes csatlakozott a Da Nang-i felkelőkhöz. A tábornok, aki Ky miniszterelnökkel és a vezérkar főnökével együtt kedden Da Nang-ba utazott, nem tért vissza Saigonba a többiekkel együtt, s emiatt terjedtek el a hírek átállásáról. A dél-vietnami hadügyminisztérium csütörtökön reggel határozottan cáfolta e sajtójelentést. II 24-es ENSZ-bizottság egyhangú állásfoglalása a dél-rhodesiai telepes lázadókkal szemben A gyarmatosítás maradványainak felszámolásával foglalkozó 24-es ENSZ-bizottság szerdán este egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy. szankciókat kell alkalmazni a dél-rhodesiai telepes Tömeges letartóztatások Kolumbiában Kolumbiában egyre-másra tartóztatják le azokat a személyeket, akik támogatják a nemzeti felszabadítási mozgalmat Szerdán Tolima tartományban őrizetbe vették Ugo Parga ügyvédet, a Kolumbiai Kommunista Párt vezetőségi tagját Mint a Demokratikus Jogász- Szövetség kolumbiai tagozatának képviselői a TASZSZ tu dósítójának elmondották, egye dűl Tolima és Huila tartományokban politikai okokból kétszáz személyt vettek őrizetbe. Közölték azt is, hogy a partizánok elleni hadjárat színterein a kormányszervek különleges táborokat állítottak fel, ahol parasztokat tartanak fogva. Sukarno cáfolta Indonéziának az ENSZ-be való visszatérését Sukamo indonéz államelnök csütörtökön megint helyreigazította külügyminiszterét, Malikot. Nyugati hírügynökségi jelentések beszámolnak róla, hogy amikor csütörtökön beiktatták hivatalába Rusmin Nur- jadint, a légierők új miniszterét, Sukarno ismét felvetette az ENSZ-problémát. Malik néhány nappal ezelőtt olyan sajtónyilatkozatot adott, hogy Indonézia fontolóra veszi a nemzetközi szervekbe, így például az ENSZ-be való visszatérésének lehetőségét. Sukamo ezt másnap gyakorlatilag cáfolta, s a csütörtöki ünnepségen ismét nyomatékosan hangsúlyozta: „Anélkül, hogy az ENSZ-et át ne szerveznék, Indonézia sohasem tér vissza”, Azt is mondotta: nem igazak azok a jelentések, hogy Indonéziában egyre többen óhajtanák az ENSZ-be való visszatérést. „Ami az én nézetemet illeti — mondotta a szónok — Indonézia nem szándékozik visszatérni, amig a világszerve- j zetet át nem alakítják”.' A csütörtöki ünnepségen egyébként Sukamo azt is mondotta, hogy az utóbbi időkben- az elnöki hatalomgyakorlásban többször is szünet állt be. Ezt a kijelentését a hírügynökségek nem részletezik, de beszámolnak arról, hogy Sukamo szenvedélyesen cáfolja az indonéz belső helyzet romlásáról szóló híreket. „Indonézia nem áll az összeomlás szélén. Azt mondják, Sukamot megdöntötték és a katonaság átvette a hatalmat. De még mindig el-1 nők, a fegyveres erők főpa- j rancsnoka, miniszterelnök, a \ forradalom vezetője vagyok” — mondotta. Az AP amerikai hírügynökség szerint az újabb elnöki beszéd nyílt összecsapás Sukarno j és Malik között. lázadók rendszerével szemben. A bizottság formális szavalás nélkül nyilakozatot fogadott el, s egyben megállapítja, hogy a dél-rhodesiai rezsim veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Felszólítja továbbá U Thant ENSZ-fő- titkárt, hogy hívja össze a Biztonsági Tanácsot olyan szankciók életbeléptetésének megvitatására, amelyeket az ENSZ-alanokmány ír elő a nemzetközi béke fenntartása érdekében. Ezek között szerepel adott esetben az erő alkalmazása is. Sahov szovjet küldött felszólalásában megállapította, hogy az angol kormány sokat papol ugyan az általa foganatosított gazdasági jellegű intézkedések hathatósságáról, de a gyakorlat azt mutatja, hogy mindezek a szankciók eredménytelenek, hiszen a szakadár telepeskormány él és virul. A szovjet megbízott három tényezőt vonultatott fel, hogy érzékeltesse a szankciók hatástalanságának okát. 1. Az intézkedéseket csak megkésve léptették életbe (az amerikai kormány például csak március 18-án, több mint négy hónappal a fajgyűlölők lázadásának kirobbanása után — tiltotta le a Rhodesiába irányuló amerikai exportot). 2. Bizonyos kibúvók lehetővé tették, hogy a nyugati hatalmak folytassák kereskedelmüket Dél-Rhodesiával. 3. A többi gyarmatosító — a Dél-afrikai Köztársaság és Portugália — Smph segítségére sietett, s ily módon a telepes lázadók Portugália afrikai gyarmatain és a Dél-afrikai Köztársaságon keresztül hozzájutnak a számukra létfontosságú olajhoz. Sahov a továbbiakban rámutatott, hogy a dohányembargót nemcsak Dél-Afrika és Portugália, hanem Anglia, az Egyesült Államok és több más nyugati hatalom is megsérti. A dél- rhodesiai fajgyűlölő rendszer megerősödéséért. A felelősség elsősorban Angliát és azokat az országokat terheli, amelyek nem hajlandók telj®“ síteni a Biztonsági Tanács idevágó határozatait, — jelentette ki (KT5 Kubai ellen forradalmárokat vettek őrixetbe HAVANNA (MTI): Az ADN havannai jelentése szerint a kubai belügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy ellenforradalmi elemeket tartóztattak le. Ezek a letartóztatások kapcsolatban állnak egy kubai utasszállító repülőgép ellen nemrég elkövetett merénylettel. Mint jelentettük, ellenforradalmár elemek március 27-én megpróbálták m II—18-as kubai utasszállító repülőgépet Miami felé irínyfte- ni Santiago de Cuba helyett, és csak a pilóta hősies magatartásának köszönhető, bogy a merénylet nem sikerüli A legénység két tagját az ellenforradalmárok, miután a repülőgép visszatért Havannába, hidegvérrel lelőtték. Á háztáji gazdaságok szerepéről, a tsz anyagi érdekeltségről és a hitelek rendezéséről Fehér Lajos elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyetese szerdán előadást tartott „a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai” címmel. Az alábbiakban rövidítve közöljük az előadást. A mezőgazdaság szocialista átalakítása óta immár négy esztendő telt el. E négy év alatt elért eredmények számottevőek, sőt lelkesítőek mindany- nyiunk számára; Kedvezően alakult a mező- gazdasági munka termelékenysége is. Az egy mezőgazdasági keresőre jutó termelési érték mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt. A munkának azonban vannak árnyoldalai is. A második ötéves terv mezőgazdasági előirányzatait nem tudtuk teljesíteni több okból is. Ezek közül a legfontosabbak a következők: — A mezőgazdasági és félvásárlási előirányzatok túlzottaknak bizonyultak. — Az ország szántóterülete csaknem 500 ezier holddal kisebb volt, mint amennyivel a terv számolt. — Egy pár növény kivételével nem a tervnek megfelelően alakultak a termésátlagok sem. Az előirányzott szükséges ta- karmánymennyiség nem állt rendelkezésire. Az irányítás mechanizmusa nem korszerű, elavult, sőt nem egy tekintetben fokozatosan gátjává vált a továbbfejlődésnek. A tervidőszak elejétől fogva mintegy négyszázezer munkaerő — főleg fiatal és javakora- beli munkaerő — ment el a mezőgazdaságból. 2 jj/mUM 1KC. április &, péntek A tervidőszak első két esztendeje kimondottan aszályos volt, az utolsó esztendő meg túlzottan csapadékos, sokféle elemi kárral. Igazi jó esztendőnk az átszervezés óta, de valójában 1959 óta még nem volt. Mindezek ellenére az átszervezés befejezése óta, a második ötéves terv időszakában elért mintegy 10—11 százalékos termelési növekedés, ami kereken évi 2 százalékos növekedési ütemnek felel meg — tűrhető, elfogadható eredménynek tekinthető. Nem rosszabb a baráti államok, a fejlettebb nyugati országok mezőgazdaságában hosszabb időszakban jelentkező fejlődési ütemnél, sőt valamivel magasabb a mezőgazdaságban tapasztalható nemzetközi átlagos fejlődési ütemnél. Kormányunk a második ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 34 milliárd forinttal szemben negyven milliárd forintot fordított a mezőgazdaság fejlesztésére. A beruházások mintegy felét a szövetkezetek, csaknem egynegyedét az állami gazdaságok kapták. Fehér Lajos ezt követően az átszervezés óta a termelőszövetkezetben alkalmazott jövedelemelosztási és munkadíja- zási formák fejlődéséről szólt, majd a háztáji gazdaságok szerepéről beszélt. Az átszervezés utáni időszakban a közös gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett számos intézkedés született a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználására. Ennek ellenére a háztáji gazdaságok termelése csökkent, részarányuk a mezőgazdaság összes termelési értékében az 1961. évi huszonhat százalékról 1964-re 23,4 százalékra csökkent. A központi készletek számára felvásárolt összes árunak 1964-ben 15,8 százalékát dták az 1961. évi 18,3 százalékkal szemben. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is nagy gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására. Az egész népgazdaság kiegyensúlyozott egységes fejlődésének legfőbb záloga a két fő termelőágazat, az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztése ugyanis nem szűk értelemben vett mezőgazdasági, hanem iparfejlesztési feladat is. A mezőgazdaság egyrészt az ipar nyersanyagszállítója, másrészt az ipar legjelentősebb piaca is. Továbbá, nyersanyagban szegény ország lévén, jelentős mértékben a fokozott mező- gazadsági exporttal termeljük ki annak a devizamennyiségnek egy részét, amelyért külföldi ipari nyersanyagot és gépet vásárolhatunk. Ilyen ösz- szefüggésben tehát, a mezőgazdaság fejlesztése a belső ellátás javítása mellett, külkereskedelmi szempontból sem pusztán paraszti érdek, hanem egyúttal az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép elsőrendű érdeke is. A mezőgazdaság fejlesztését az elkövetkezendő időszakban alapvetően a munkaerőhelyzet és az anyagi—műszaki ellátás mértéke határozza meg. A harmadik ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére irányuló beruházási összegeiknek körülbelül 42 százalékát még mindig a behozott paraszti eszközök pótlására, illetve elhasználódott termelőeszközök felújítására kell fordítanunk. Az előző tervidőszakkal szemben most már mintegy 47 százalékát tudjuk a termelés fejlesztésére fordítani, ha a járulékos beruházásokat is ideszámítjuk. Az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet sürgette a tnksrmányiápok egv részének helyszíni, üzemen belüli keverését. Nálunk, ahol az abrak- takarmány 90 száza'lékát a felhasználó ^azdasáznk termelik, az ésszerű megoldás az lenne, hogy a meg+ermelt nvmsanya- got minél kevesebb szállítással használják fel az üzemek. A helyi keverés megvalósításénak több előnye is lesz. Az egyik: az üzemekben történő keveréssel a kész takarmány- tápot terhelő 40 forint mázsánkén ti gyártási és szállítási költség felére csökken. Másik előnye, hogy a gazdaságok az egyes gyógyszer- és preventív védekezőanyagokat a takarmányba keverve gyorsan és hatékonyan tudják az állatállománynak juttatni. Erre központi ipari keverés esetén nincs lehetőség. További nagy előnye lesz az, hogy a kon- centrátumadagolással lehetőségük nyílik a szövetkezeteknek saját fehérjeforrásaik — olajmagdara, borsó-, lucerna- liszt, fölözött tej stb. — nagyobb mérvű kihasználására, mellyel végeredményben az importot csökkenthetjük. Ezután a termelőüzemi raktárak és szárítók építésének szükségességéről beszélt Fehér Lajos, majd a továbbiakban rámutatott: Azoknak a szőlőtermesztő nagyüzemeknek, amelyek kedvező adottságokkal bírnak — az állami boripar fejlesztése mellett — lehetővé kell tenni az önálló szőlőfeldolgozási tevékenység folytatását. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek s ezen belül a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemági tevékenységét számos korábbi rendelet tiltja, vagy a gyakorlatban igen szűk korlátok közé szorítja. E korlátozás komoly károkat okoz a népgazdaságnak. Szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek a jövőben minden olyan kiegészítő feldolgozó tevékenységet folytathassanak, amelyek lehetővé teszik a természeti vagy más helyi adottságok kedvező kihasználását, amelyekre megrendelés van, illetve, amelyek iránt helyi, országos vagy exnortigénvek jelentkeznek, végül, amelyeknek a megrendelő által támasztott szakmai vagy országosan előírt egészségügyi feltételeit a gazdaságok biztosítják. Fehér Lajos ezután a megoldásra váró gazdaságpolitikai feladatokról beszélt, s a többi között a következőket mondotta: A mai alacsony mezőgazdasági árszínvonal mellett a termelőszövetkezetek többsége saját erőből képtelen a korszerű gazdálkodás nagy befektetésekkel járó anyagi-műszaki megalapozására. Ezért vált elkerülhetetlenné, hogy az állam különböző utakon visszajuttassa nekik a befektetéshez szükséges eszközöket, illetve ezek nagyobb részét így alakult ki az a gyakorlat, hogy a termelőszövetkezeteknek állami hitelekkel és dotációkkal bővítették termelőkapacitását A termelőszövetkezetek azonban (az állami vállalatokkal szemben) nem ingyen kapják a beruházásokat: a hiteleket vissza kell fizetni, illetve törleszteni. A szövetkezetek jelenlegi termelési színvonala és az érvényes árszínvonal mellett a gazdálkodás fejlesztéséhez igénybe vett hitelállomány nem áll arányban a szövetkezetek mostani és 1970-ig várható fizetőképességével. Állandóan fokozódik a szövetkezetek adóssága, A mezőgazdaságban uralkodó körülmények tehát olyanoknak ítélhetők meg, hogy a termelőüzemek egy részében nem érvényesül az össztársadalmi érdek megvalósulására alkalmas anyagi érdekeltség, megközelítően sem biztosítottak az ésszerű, önálló gazdálkodás gazdasági-pénz- ügyi-jövedelmi feltételei. A mezőgazdaság jelenlegi pénzügyi-jövedelmi helyzetének kialakításában jelentős szerepe van a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdaságban termelőeszközként felhasznált iparcikkek árszínvonala közötti aránytalanságnak. A harmadik ötéves terv időszakában indokolt és szükséges olyan mezőgazdasági árszínvo nal kialakítása, amely a ter melőszövetkezetek többsége é - az állami gazdaságok számára lehetővé teszi, hogy saját árbev ételeikből a társadalmilag szükséges személyi jövedelem, a munkása*») tályéhoz közelítő életszínvonal biztosítása mellett — ktedáufe) kát, beleértve a bővített újratermelés szükségleteinek «eff részét is. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek jő* vedelnie nyújtson fedező* tét a hitelrendezés után fennmaradó és a termelés bővítéséhez a jövőben szükséges hitelek fedezésére és as amortizációra is. Ár-, adó- és hitelrendszerünk továbbfejlesztése során rendeznünk kell a termelőszövetkezeteket jelenleg terhelő hitelállományt. A továbbiakban a termelő* szövetkezetek korszerűsített tervezési és szerződéskötési rendszerének kedvező tapasztalatairól szólt Fehér Lajosi majd így folytatta: — A kormány által jóváhagyott népgazdasági terv szerint az idén a mezőgazdaság összes termelését — a tavalyi gyengébb terméshez viszonyítva — 5—5,5, a felvásárlást 4,2, a mezőgazdasági exportot 5 százalékkal kell növelnünk. Ennek legfontosabb feltétele az, hogy a gazdálkodás hatásfokát megjavítsuk valamennyi mező- gazdasági üzemben. A párt és a kormány nagyra becsüli a parasztság munkáját, a mezőgazdaság szerepét az orszég életében. Azt tartja, hogy a népgazdaság ^egészséges fejlődésének a jövőben is sarkalatos kérdése a mezőgazdaság fellendítése. Ennek a megbecsülésnek adott kifejezést a mezőgazdasági felvásárlási áraknak az év elején életbe léptetett 2,4 milliárdos felemelésével is. A hozott intézkedések mindjobban megteremtik a termelői üzemi érdekeltséget. E nagy horderejű kormányintézkedések kedvező hatást váltottak ki a mező- gazdaság dolgozóiban, növelik felelősségérzetüket az országgal szemben, s ezt a termelőmunkában minden bizonnyal a tervfeladatok valóra váltásával juttatják kifejezésre.
