Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

IGAZ UTÓIN... Eltűnt mezsgyék A bécsi naptár nem vált Az embereket különösen azok az időjárási prognózisok érdek­lik, amelyek hosszú távlatra, esetleg egész esztendőre terjed­nek ki. A régi idők ránk ma­radt népies időjóslásaiból is ezeket a tendenciákat lehet megállapítani. Az Országos Meteorológiai Intézet a rendelkezésre álló ha­zai és nemzetközi hálózata me­teorológiai adatszolgáltatásai alapján tudományos következ­tetések módszereivel, mint azt tudjuk 24, illetve 36 órára, úgy­nevezett rövid időre szóló, vagy napi prognózist ad az ország egész területére. A rövid prog­nosis országos viszonylatban nem kis hibaszázalékkal működik, mivel beválási száza­léka kb. 80—85 körül mozog. Sajnos, prognózisnak hosszabb időtartamra való megszerkesz­tése —, hogy az az ország klí- rnavídékén tökéletesen megva­lósuljon — egyelőre nem meg­oldható feladat. Az Országos Meteorológiai Intézet ad ugyan ki rendszere­sen 15 napra szóló előrejelzést, azonban hangsúlyozzuk, hogy ez a prognózis jelenleg még csak a kísérletezés stádiumá­ban van. Ezért nem is közük a nyilvánossággal, csupán kí­vánságra és az azt igénylő in­tézmények kapják kézhez. Be­válási százaléka természetesen a napi prognózisnál jóval ke­vesebb. Az utóbbi években hazánkban elterjedt és felkapottá vált a fényképezéssel sokszorosított és egész évre szóló, úgynevezett § Uj üzemek Az Ipartervező Vállalat ter­vei alapján Hatvanban a Zagy­va és a Hatvan—Űjszász va­sútvonal között a cukor- és konzervgyártól délre lévő te­rületen öt új üzemet építenek fel. A terület rendezési tervét már jóváhagyták. A megyei koordinációs bizottság pedig a koordinációs lehetőségekről tárgyalt nemrég. sötétben világít még a szekér lámpása és nyolc óra, amikor a hajnali fejés után hazamennek. Ez az út megismétlődik délután fél kettőkor és este hatkor. A Tasi-tanyán késő délután hazafelé szedelőzködnek az em­berek. Itatás, etetés, almozás, fejés. Egy nap kétszer 18 tehén gondját viselni nehéz munka. Miért nem kér könnyebbet? Benei János leveti a fehéi köpenyt, amelyet a fejésnél viselt magán. Sokáig várat a válaszával. — öt éve kértem a tehené­szetbe magamat. Sok a munka, de jó is keresnek. nyokat gyújtogatni kezdik. A bekötő út beton, a csányi utat nemrég csinálták. Az alkonyat^ ban hazafelé tartanak máshon­nan is az emberek. Balról hú­zódnak a szőlők, jobbra nyúlik a gabonatábla. A dombtetőn változik a kép, jobbra kerülnek a szőlők és balra a többi szán­tóföldi növény. A völgyben száz és száz villanykörtéjével szikrázik a falu. Benei Jánosnak 15 hold föld­je volt az atkári határban. Ta­núja minden változásnak, amely a földeken végbemegy. Sajnálja a földjét? — Már nem. Nem tűdnél! vele mit kezdeni. Meg tudja mutatni hol van? — A dűlőről valahogy. TM nem pontosan. Zötyög a szekér hazafelé. — Tudja, amióta gépekei vettünk, jobban megy a munka. Mi tanúi vagyunk ennek nap nap után. Számvetés A ló tartja vissza a szekeret Lefelé gurulnak a kerekek. — Én nem veszítettem. Tekintete a messzibe réved. Számvetést tesz. — Negyven forint egy mun­kaegység. Hétszáz volt tavaly az enyém. Tizennégyezer fo­rintot kaptam egy összegben és előtte munkaegységenként 15 forint előleget. Aztán nyolc mázsa árpát, búzából négy má­zsát fejadagként és 3,6 mázsát nyereségrészesedésként. A ház­tájiból lett 15 mázsa csöves kukorica és 250 liter bor. — Javítottunk a házon. As asszony kicserélte a bútort, Ezerkettőszázért vettünk rádiót, jól ruházkodunk. Utcasarkon áll meg a székéé, Benei János háza előtt — Reggel jövünk érted, Jani! — Reggel... — és a kis kert- ajtó becsapódik a távozó után Ennyi volt az út öt kilomé­ter. Pilisy Elemér A zömmel jól telelt és erő­teljes fejlődésnek indult gabo­naféléket számos helyen — különösen Baranya, Tolna, So­mogy, Borsod, továbbá Bács- Kiskun, Békés és Szolnok me­Hová költözik a NATO? gyében — erős pocokfertőzés fenyegeti. Elsősorban ezeken a területeken ajánlatos a veté­sek gondos felülvizsgálata és a szükséghez képest az irtás azonnali megkezdése. Az Ár­vái int a megyei növényvédő ál­lomások ingyenesen bocsátják a termelők rendelkezésére. Ugyancsak kívánatos, hogy a főleg Hajdú, Szolnok, Borsod, Heves és Pest megye egyes vi­dékein tömegesen jelentkező hörcsög ellen már most kezd­jék meg a védekezést, mert április közepe után szétrajzik az első szaporulat és az irtó­akciók akkor már kevésbé ha­tásosak. Csócsároló kártételt a du­nántúli tájakról jelentettek ed­dig. A figyelőszolgálat meg­szervezésével és — erősebb fer­tőzés esetén — a jól bevált porozószeres kezeléssel vehetik elejét a vetésterületek és a hozamok csökkenésének. Az északi és egyes alföldi me­gyékben a gabonapoloska nagyarányú elszaporodásától kell tartani. Az áttelelt rova­rok vándorlása az elmúlt na­pokban kezdődött meg. Főleg Hajdú-Bihar megyében indo­kolt máris a Dikonirt és a Hungária—DL—10-es keverék­kel történő vegyszeres kezelés előkészítése. Az idei tavaszon új vegysze­reket alkalmaznak a kukorica- és burgonyatáblák gyomok el­leni védelmére. A K—64-es jelzésű kombinált kukorica­gyomirtó szer felhasználásával egy tenyészidőre tehetik gyom­mentessé a kukorica talaját, s még azon az őszön a területet károsodás veszélye nélkül be­vethetik akár őszi kalászosok­kal is. A K - 64 gyomirtó szer­ből holdanként 4—4,5 kilo­grammnyit használnak fel, 400 —600 liter vízben feloldva, még a vetés kelése előtt Hmmm3 1966. április X, csütörtök megyek is haza, megvan. Erre ők azt mondták, hogy ne men­jek sehová, azt az embert sen­ki sem választotta meg és ala­kítsuk meg a vezetőséget Ott is maradtam és összehoztuk az új bizottságot. Franci bácsi tagja lett a ve­zetőségnek, de a szíve vissza­hozta Tarjánba. A bányász­szakszervezet kerületi titkára lett — Nekikezdtünk dolgozni. Ügy szívből, igazán. 45-ben or­szággyűlési képviselő lettem, egészen 53-ig, 57-ig pedig mint pótképviselő. Volt mit csinál­ni, de úgy volt jó. Én tudom, hogy honnan és hogyan indul­tunk, meg a többi bányász is tudta. Szívünket tettük a mun­kába. Azt az igazi bányász- szívet. 1950. Búcsú a szülővárostól, a sok-sok harcos jó baráttól... — Azt mondta a párt, meg a szakszervezet, hogy: Franci bácsi, téged jelöltünk ki a Recski Ércbánya igazgatójá­nak. Eljöttem. Igaz, nem ér­tettem az érchez, de a vága­tokhoz, az ácsolatokhoz annál jobban. Kötelességem is volt elvállalni, ha mór ennyire megbíztak bennem. Amikor 53-ban nyugdíjba mentem, so­kat töprengtünk a feleségem­mel, hogy visszamenjünk-e Tarjánba vagy sem. Az egyik orvos ismerősöm beszélt le ró­la. Itt, mégiscsak jobb a leve­gő. Házat építettünk, itt ma­radtunk. FRANCI BÁCSI 68 eszten­dős. Ma is tagja a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának és a megyei pártbizottság re­víziós bizottságának is. Szívét még ma is beleadná a mun­kába, ha... — Sokat betegeskedem, hiá­ba, 61 esztendő, amennyit én egyfolytában dolgoztam, nem megy el nyomtalanul. — Sok volt a munka, a küz­delem, a nélkülözés, a harc. Nagyon sok. De igaz úton jártam és egyszer sem téved­tem el rajta. Ezt a bányász­szívemmel mondom,.. Koós József ott sztrájkolunk. Tízezer bá­nyász gyűlt össze a telepen. Nem sikerült, valamelyik spic­li elárult. A csendőrök körül­fogtak. Az asszonyok, gyerekek mentek elől, így nem mertek a tömegbe lőni. A nélkülözés, a megpróbál­tatás évei egyre nehezebbek lettek. Spiclik, besúgók, csend­őrök, nyilasok... — A bányászszakszervezet helyi csoportjának voltam az elnöke, amikor a nyilasok 1944- ben letartóztattak. 21 napi fog­ság után engedtek ki, azzal a feltétellel, hogy vasárnapon­ként jelentkeznem kell a csendőrségen, örültem, hogy kijuthattam, gondoltam, engem többet már úgysem fognak el. Mire kijöttem, a katonák, a nyilasok, a csendőrök már fog- dosták össze a gyanús embere­ket. Egy elhagyott bányában bújtunk el öten. Két bányász, három üveges. Mi hajtottuk a bányát, jól ismertük. A neheze még hátra volt. A reménység sugarai már csil­logni kezdtek... — Eljött áz idő, amikor nem­csak a küszöbről lehetett be­szélnünk, hanem a szoba kö­zepéről is. Bejöttek Tarjánba a szovjet csapatok. Az egyik reggel behívattak a parancs­nokságra. Már tudtak rólam. Megveregették a vállam és azt mondták, hogy szervezzük meg a kommunista pártot Hozzá­fogtunk. Elmentünk a bányá­ba, az acélgyárba. Találkoz­tunk több szökésben levő kom­munistával és egyre többen lettünk. 1945. AZ ŰJ ÉLET, a küzde­lem, a harc eredményének dá­tuma. .. — 1945. március 25-én üze­netet kaptam, hogy utazzam fel Pestre és alakítsuk meg a szakszervezet központi vezető­ségét. Fel is mentem én, de egy ember, aki önmagát ne­vezte ki a szakszervezet veze­tőjének , azt mondta, hogy már megvan a vezetőség, menjek vissza Tarjánba. Összetalál­koztam Rákosival, GerSvel és azt kérdezték: megvan-e az új vezetőség? Mondom, hogy már A LEGJOBBKOR nyitottunk be Herman Franci bácsihoz. Éppen arról folyt a szó, amire mi is kíváncsiak voltunk. Ké­nyelmesen elhelyezkedtünk a karosszékben és figyeltük az öreg mestert, a szónokot, aki ki tudja hányadszor mondja ci már, hogy... — Salgótarján az én szülő­városom. Ott éltem 1950-ig. Ügy, mint a többi, magamfaj­ta bányászember. Huszonöt év a szénfal mellett. Ez is az enyém volt. Apám is bányász volt, abba halt bele szegény. Végigsimítja galambszürke haját, megáll a beszéddel. — Abba halt bele szegény — Ismételgeti— __ Nyolcán voltunk testvé­gek, Nyolc szelet kenyér egy­szerre. Hej, de sok volt Kü­lönösen, amikor egy szelet sem volt. Hétéves koromban már utcát sepertem. Hét arai cárért Csillékről vertük a rozsdát 35 krajcárért Musza] volt élni kellett Kimaradtam az iskolából is. Rettenetesen nehéz volt 1912-ben elmen­tünk Tatabányára, hátha ott jobb lesz. Rá egy évre vissza­jöttünk. Egyforma nehéz volt mindenütt 1 9 16. október t Emlékezetes dátum.«. — Már 1« éves voltam, töb­bet láttam, Jobban értettem a helyzetet Szervezkedni kezd­tünk. A bányász fúvószenekar próbatermében. Beléptem • szakszervezetbe. Sztrájkoltunk. A csendőrök fölhajtottak az irodába, majd le a bányába. Nem vettük fel a munkát MAJD ÜJABB sztrájkot Szerveztünk. Kimentünk az er­dőbe. Két hétig voltunk ott Az erdő tulajdonosa, „a nagy­ságos úr” utánunk jött és eré­lyesen figyelmeztetett: Azt nem bánja, ha a beteg fákat feltüzeljük, de az egészsége­sekhez hozzá ne nyúljunk. Az asszonyok, a gyerekek oda hordták utánunk az ételt. 1924—1926—1929. Sztrájkok, sztrájkok, sztrájkok... — 1926-ban elhatároztuk, hogy Budapestre megyünk, A szekéren összecsörrennek a tejeskannák. Kászálódnak a kollégák. A befogott ló türel­mesen vár. A nap korongja még félig látszik a dombon. Szeme előtt a határ Ilyenkor indulnak. Mögöttük marad egy dolgos hétköznap és a Tasi-tanya fehérre meszelt hosszú épületei, amin a villa­Benei János háza és az atkári Űj Élet Termelőszövetkezet te- hénistállója között pontosan öt kilométer a távolság. Tejeskocsi zörög, ezen utaznak nap nap után munkahelyükre és vissza az állatgondozók. Négyszer naponta Éjfél után negyed háromkor indulnak első ízben. Ekkor Pocok, hörcsög, csócsároló veszélyezteti a zsenge vetéseket 0 Uj gyomirtó szerek a burgonya- és a kukoricatáblák védelmére „osztrák, vagy bécsi előrejel­zés”, olyannyira, hogy már egyes üzemek a munkaterve­zéseknél is figyelembe veszik annak adatait. Az egri meteorológiai állo­más az 1965. évi észlelés ada­tainak birtokában az osztrák prognózisnak Egerben való be­válásáról ellenőrző vizsgálato­kat végzett, és megállapította, hogy ez az „egyéves prognózis” Magyarország egész területén nem érvényesült. Az osztrák prognózis „találata” egri vi­szonylatban elég csekély, nem vált be, erre építeni nem lehet. Feltételezhető tehát, hogy — ta­lán a nyugati megyéket kivéve — hazánk más tájegységeiben sem lényegesen különb a hely­zet. A vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy az osztrák távprognó­zis nem nyugszik komoly, megbízható alapokon, hanem az csupán időjós kalendáriumnak minősíthető. Ha így áll a do­log, akkor mégis má az oka an­nak, hogy újabban hazai vi­szonylatban „érdemen felüü” megbecsülésben részesül ez az osztrák prognózis? Az osztrák távprognóczis a csapadékhullás vonatkozásá­ban a csapadéknapok taktikus elhelyezésével és az egy-két na­pos eltolódás megengedésével a hibaszázalékot ügyes kalkulációval a minimálisra leszorította. Ha­zánk csapadékos, nyári hónap­jaiban ilyenkor mór a távprog­nózis hiteles színezetet nyer. A hőmérsékletek előrejelzé­se esetén azonban már ezt a manővert nem lehetett a hazai Hatvanban Három vállalat — az As- ványolajforgalmi, az Élelmi­szer- és Vegyicikkeket Csoma­goló és az É. M. Építőgépjavító Vállalat — még a harmadik ötéves tervben megkezdi a be­ruházást. A következő tervidő­szakban pedig a másik kettő is: a Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központja és a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat és az egri éghajlati viszonyok­ra sikeresen alkalmazni. A vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy nem szabad az oszt­rák távprognózist fenntartás nélkül elfogadni és azokra ter­veket, programokat építeni, mert tudománytalan. Dr. I’só Andor kutató Amióta kiderült hogy Fran­ciaország külpolitikai és kato­nai kérdésekben nem akar a NATO — illetőleg Washington — alárendeltje lenni, nagy­szabású sajtókampány indult De Gaulle NATO-noIitikája el­len. Főként azok prüszkölnek a legkülönfélébb hangnemben, akik csak az Egyesült Államok hegemóniájának keretében tudják elképzelni az USA és más „szabad” országok kölcsö­nös viszonyát. Az USA propa­gandistái azért vonultak fel teljes vérteze tűkben Francia­ország ellen, mert félnek a példamutatás” követésétől. Washington mai urai — a be­szédes jelek szerint — attól tartanak, hogy azok az intéz­kedések, amelyekkel Francia- ország biztosítani akarja nem­zeti szuverénitását — végső fokon szétverhetik a NATO egészét. Egy bizonyos: a NA- TO-t a hazugság tákolta „egy­séges” egésszé, hogy a Szov­jetunió veszélyezteti az euró­pai békét. De amióta — De Gaulle után — még Adenauer is elismerte a szovjet békepo­litika tényét — a nyugatnémet és a jenki pro-NATO erőlkö­déseinek hitele igen nagy­mértékben csökkent. Képünk (Telefoto — MTI Külföldi Kép- szolgálat) a NATO közép-euró­pai főparancsnokságának fon- tainebleau-i főbejáratát ábrá­zolja. De Gaulle elnök tervei szerint a főhadiszállás innen költözik a nyugat-németorszá­gi Heidelbergbe vagy Mann- heimbe. A krónikás pedig fel­jegyzi: Most vagy később? Mindegy: az idő malmai kö­nyörtelenül őrölnek! (—1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents