Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
Ifjúság és szabad Ida Tudományos kérdések és „nihilek” a klubban — Mit csinálna legszívesebben szabad idejében? — Élni szeretnék — válaszol melíciával egy „moderníejű” fiú. — Mégis, hogyan tölti üres óráit? — Olvasok. Zongorázom — böki ki unottan. — És maga? — Én a nagy Levin vagyok — nagyon értelmes az arca. — Szereti Rejtőt? <—i Ez nem érdekes. Semmit sem szeretek, mert nihil vagyok — bőrbekecsével és rövid hajával sportoló alkat. Nagy terem helyett kis pince ? A nagy terem — az egri SZMT-székházban — színpadi függönye mögött magnó szól. Főiskolások hallgatják fent a színpadon. Lent a „nézőtéren” a városi ifjúsági KISZ-klub tagjai szokásos szerdai klub- foglalkozásukra gyűltek össze — fiúk, lányok, gimnazisták, ipari tanulók és már dolgozó fiatalok vegyesen. Elvesznek a nagy hodály- ban. De nem elveszett emberek. Kedvtelve válaszolgatnak nagy nyugalommal és rendíthetetlen mosollyal. Nem nagyon érdekli őket sem a kérdés, sem a válasz. Az a legmenőbb közöttük, aki a legfrappánsabban felelget. Egyelőre úgy fest a helyzet, mintha én szórakoztatnám őket — és ők szórakoznának rajtam. Na, de hát ha én nem vagyok ott, akkor hogyan szórakoznak? — Főleg táncolunk. Aztán kártyázunk. Beszélgetünk, vitatkozunk, meg társasjátéko- zunk. Most nem táncolnak, kivételes eset — Szerintem nem is ez a lényeg. A tánc nem minden — jelenti ki egy magas nyakú pulóvere», már érettségizett fiú. A főiskolán laboráns. Verseskötet fekszik előtte és egy angol nyelvkönyv. — Mi a lényeg? — Hogy együtt vagyunk. Hát együtt vagyunk... Mit mondhatnék mást? Ötletek kellenének, meg egy kis lakályos helyiség. Voltam Lengyelországban. Krakkóban a fiatalok berendeztek maguknak egy kis pincét. Kifestették, összehord- ták a berendezést. Ott azt csinálják, amiben éppen kedvüket lelik. Egy ifjú ötféle módszerrel — Miben lelné kedvét? — Olvasásban, olvasásban és olvasásban. Aztán szeretne magnózni, festeni, fát faragni. Szeretném elérni, hogy ne süly- lyedjek az ifjúság átlagos szintjére. — NE az átlagos szint? — A tánc, a lezserkedés. Hű de rossz vélemény. Valószínű az előző válaszokra gondol, a nagy Levinre (meg volt egy Vanék is, szintén Rejtő-hős.) Asztaloknál ülnek, kettes, hármas, négyes, vagy még nagyobb csoportokban. Bár ne léptem volna oda az egyik asztalhoz. Megelőznek a kérdéssel. — Mondja meg, hogyan állapítja meg egy ismeretlen fekvésű szobában, hogy merre van Ausztrália, vagy mondjuk a Kanári-szigetek — a fiú mellett egy eszperantó könyv fekszik. — Nem tudom. A fiatalember már magyarázza. ötféle módszert is tud, ö volt az, aki az előbb elém tett egy ívet, hogy írjam alá: az ENSZ-nek küldik & a világ eszpe "antistáinak összefogására hív fel. A fiú különben érettségi előtt áll. Jobb lesz lelépni egy olyan terepre, ahol én kérdezhetek. Fekete hajú, fekete fülbeva- lós lányt választok. Egyedül ül, barátnője már elment. — Mennyi a szabad ideje? — Délután, a tanuláson kívül, átlag három óra. — Mit csinál akkor? — Házi munkát, vagy szakkörre járok és levelezek. Utazni rettenetesen szeretnék. Remélem, majd később megvalósíthatom. Szabad idejében unatkozik Két fiatalember, akikre sokan első látásra kiböknék: huligánok — egyikük kórházi ápoló, a másik szobafestő, Együtt ülnek. — Mit csinál, ha szabad ideje van? — Unatkozom, mert nincs semmi szórakozási lehetőség — mondja a szobafestő. — Mit nevez szórakozásnak? — Tánc... — aztán megvonja a vállát. — Van különbség a szabad idő és a szórakozás között? — Van. — Mi? — Van. De nem akarom... nem tudom elmondani. — Mi a kettő közt a különbség? Van, aki ezt így gondolja. — Ha szórakozom, az nem szabad idő. — Hát mi? — Ha szórakozom, akkor szórakozom. Más. — A kettő különbözik. A szórakozás is szabad idő. De szabad idejében nem mindenki szórakozik. „Örül az életnekn Szétnéz az ember a teremben és úgy érzi, mintha egy ifjúsággal foglalkozó film vagy tv-játék statisztériája közé cseppent volna. Pedig ők még sohasem statisztáltak. Legtöbbjük szabad idejében tanul egy nyelvet, takarítja a lakást, olvas, zenét hallgat („beat-zenét, mert imádom”), tévét néz, sétál és „örül az életnek”. Ez az, örülni kell az életnek, így mondta az egyik: „Amit szívesen, kedvvel csinál az ember, az mind szabad idő,” Túlzás — fiatalkori túlzások. De túlzás a nagy Levin meg a Piszkos Fred is. Ezt ők is tudják. Sokkal reálisabbak ennél. Valaki ezt mondta: — Szabad időmben randevú znék, ha volna pénzem. így sétálok, pénz nélkül. (Ö felelte tréfásan, hogy hivatásos lóápoló.) S ugyancsak ő — a fiatalság tömegéből egyetlenegy feltűnőbb jellemvonással ki sem emelhető fiú — hogy nincs egy rendes szórakozóhely Egerben. Hát legközelebb majd ezt nézzük meg: hogyan szórakoznak a fiatalok Egerben? Mert többek véleménye szerint az ifjúsági klubban „csak” a szabad idejüket töltik. Berkovits György Az általános iskolák és a gimnáziumok óraterveiről A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében az új tantervek és tankönyvek az általános iskola valamennyi osztályában 1966—67-es tanévre életbe lépnek, s ennek megfelelően ősztől már minden osztályban bevezetik az új óraterveket is. A szakosított tantervű osztályok szervezéséről szóló, korábban kiadott rendelkezéssel összhangban az ilyen jellegű általános iskolai osztályok óratervét is megállapítja a miniszter utasítása. A szakosított tárgyat ezekben az osztályokban magasabb heti óraszámban tanítják, mint a többiben. A nem szakosított tárgyakat a többi osztállyá] azonos óraszámban és terjedelemben oktatják. A gimnáziumokban működő szakosított osztályokban a szakosítás jellegét adó tárgy tanítására általában heti két órával fordítanak többet, mint a többi osztályokban. A nem szakosított tárgyak óraszáma és terjedelme a gimnáziumokban is változatlan. A szakosított tantervű gimnáziumi osztályok heti kötelező óraszáma általában eggyel magasabb a többi osztályokénál. Az 1966—67-es oktatási évtől a gimnáziumi óratervek — az 1962—-63-ashoz képest — minden osztályban alacsonyabbak lesznek, az osztályok többségében két órával. Az ősszel kezdődő tanévbe*» kerül sor a gimnáziumi re- formtanterv bevezetésének második ütemére. Ennek eredményeként az első évfolyamban valamennyi tárgyat, a másodikban pedig a tárgyak többségét már a reform tan terv alapján, az új tankönyvekből oktatják. cA/ri Lfáúsáqi daL&sJiwitfL A tízéves fennállását ünneplő Egri I-es számú Ének-Zene* Tagozatú Általános Iskola április 5-én és 6-án jubileumi hangversenyt rendezett a Gárdonyi Géza Színházban. Ez alkalomból több város zenei tagozatú általános iskoláinak kamarakórusai és népi tánccsoportjai is szerepeitek. Képünk a hangverseny egyik műsorszámát ábrázolja. Több zenei tagozatú iskola tánccsoporttal szerepelt a jubileumi hangversenyen. Képünk a dunaújvárosiak csoportjának három kis táncosát mutatja be. (Foto: Kiss B.) Klári féltékeny volt a férjéire, mert a kacér Gizikével dot- gjoaott egy szobában. Pista hiába esküdözött, hogy fütyül Gizire, az asszony nem hitt neki. Ha ajándékokat vitt haza, az asszony így szólt: — Persze, lelki ismere tfurda- lásod van. Ha elmaradtak a figyelmességek, akkor az volt a baj. Egyre jobban elmérgesítette házaséletüket az oktalan féltékenység. Pista nagyon szerette feleségét, de bosszantotta az asszony viselkedése. Így állandósult közöttük a perpatvar. Eljött az idő, amikor válásról kezdtek beszélni, és egy nagy jelenet után elhatározták; beadják a bontóperi keresetet. A válóperes bíró elé kerültek. Az asszony egy kicsit megbánta, hogy idáig fajult féltékenysége, mert néha ő is kételkedni kezdett férje hűtlenségében. De azután ismét fel- fcödlött agyában a kacér Gizi arca, és ismét győzött benne a féltékenység ördöge. Büszkesége nem engedte, hogy visszatáncoljon. Elválnak... Így Jobb. A bantóperi tárgyaláson a bíró megkérdezte az asszonyt: — Nincs másik férfi a háttérben? — Dehogy van! — tiltakozott az asszony. Mmmsm 1866. április 7-, csütörtök A tanácselnök a férjhez fordult: — És magánál? Nincs nő a dologban? — De van — hangzott az asz- szony számára oly meglepő válasz. — Szóval, a válási szándék oka egy másik asszony? — Igen. Gyakran találkoztunk. Amikor esti különmunkáról beszéltem a feleségemnek, az illetővel vagy koncertélten voltam, vagy táncolni. Feleségemnek pedig mindig azt mondtam: termelési értekezlet van. — A bontóperi kérelem oka Első alkalommal 1965. június 12-i számunkban írtunk arról, hogy milyen tarthatatlan helyzet uralkodik a Heves megyei baromfikeltető állomáson. Megírtuk, hogy az állomás egyik dolgozójának — Majoros János villanyszerelőnek — bejelentése nyomán a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatot indított és több hiányosságot, szabálytalanságot tárt fel a baromfikeltető állomáson. Az igazgató akkor fegyelmit indított a villanyszerelő ellen és elbocsátotta, de a területi döntőbizottság megváltoztatta az igazgatói döntést. «•***»♦**•«*«♦*««*«**< tehát a harmadik. Ki az illető? — Nem mondom meg — hangzott a bátortalan válasz. — Figyelmeztetem, hogy abban az esetben, ha nem nevein meg a válcok nevét, akkor nincs bizonyíték, nincs válóők és a házasságot nem bonthatjuk fel. — Nem mondom meg! A tanács határozatot hirdetett: — A' házasságot az idevágó rendelkezések értelmében a bíróság nem bonthatja fel. A bíróság folyosóján az ass- szony megkérdezte: — Most hogy éljék veled? Már a gyanú is borzalmas volt. És most ez a bizonyosság! — Nem vettél észre semmit a vallomásomban ? — Mire gondolsz? — Hát a táncra és a koncertekre. Hiszen botfülem van! Képtelen lennék egy koncertet végighallgatni. És te tudod legjobban, hogy táncolni sem tudok. Dehogy jártam én mással koncertre, ötórai teára. — Hált akkor!? — Beszéltem egy ügyvéd barátommal, ő magyarázta meg: aki válni akar, és egy harmadikra hivatkozik, meg kell mondani a válóok nevét. Ha nem mondja meg, akkor fuccs a válópernek. — És te azt akartad, hogy fuccs legyen? — Azt! És soha senkivel... A folyosón valaki odaszólt •gy másik ügyfélhez: — Pont a bíróságon kell ezeknek csókolózniuk? ... Palásti László Visszaéli hivatali beosztásával 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Másodszor is szót kellett emelnünk ebben az ügyben, Az 1965. szeptember 19-i számunkban közölt, „Fellebbezés a lelkiismerethez — a halott nevében” című cikkünkben már egy tragédiáról és annak körülményeiről számoltunk be: a baromfikeltető állomás igazgatósági tanács döntése alapján — augusztus 14-én ismét elbocsátotta a villanyszerelőt, aki már nem várta be a felsőbb fórumok igazságot szolgáltató döntését, szeptember 3-án öngyilkos lett. Ezután Horváth Istvánt, a baromfikeltető állomás igazgatóját leváltották és elbocsátották. Ezt kővetően a volt igazgató beadványt küldött különböző [országos szervekhez, s ebben > rágalmazta, sértegette a megye (vezetőit, s. mindazokat, akik [szót emeltek a szabálytalanságok ellen. [ Az ügyészség vizsgálatot (folytatott a baromfikeltető volt [igazgatója ellen, majd az Egri [járásbíróság dr. Nyíri büntető itanácsa több napos tárgyalás [után kedden hozott ítéletet A ( járásbíróság megállapította [Horváth István bűnösségét, s I egy rendbeli hivatali visszaélésért, egyrendbeli vesztegetésért, i háromrendbeli hivatalos sze- [mély megsértésért és egyrend► _______________ [K órkép a kő \ országos ele | Húsvéthétfőre esik az idén [ József Attila születési évíor- (dulója — április 11. Emlékezé- j sül a forradalmár költőre, ezt [ a napot a líra ünnepévé, a köl- I tészet napjává avatták a vers- | barátok. Sorrendben most harmadszor tartják meg a költé- ;saet napját A programról, a i rendezvényekről az MTI tele- [ fon-körinterjút készített [ Kiadó Főigazgatósáp: A bol- [ tokban részint már kaphatók > az ünnepi alkalomra megjele- [ nő verseskötetek, a hét végéig [további új könyveket szállítanak a kiadók. A tetszetős külsejű, értékes kiadványok kö- ; aött szerepel a »Szép versek — beli rágalmazásért — halmazati büntetésül tízhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az Egri Járásbíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy amikor Horváth István az első alkalommal elbocsátotta Majoros Jánost, akkor már tuck- nia kellett, hogy a villanyszerelő közérdekű bejelentést tertt a népi ellenőrzésnél. A bejelentőt védi a törvény, Majoros elbocsátásakor az igazgató visszaélt hivatali beosztásával. Megállapította a bíróság a vesztegetést is, mert a volt igazgató egyik dolgozójának közvetítésével ötezer forintos kölcsönt kért és fogadott el azzal az Ígérettel, hogy a kölcsönadót felveszi majd a vállalathoz. A beadványokban írt sértegető megjegyzésekkel és rágalmakkal Horváth István kimerítette a hivatalos személy megsértése, valamint a rágalmazás bűntettét A bíróság az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte a többrendbelí- séget, míg enyhítő körülményként a volt igazgató szorgalmas és hasznos munkáját, valamint az a tényt, hogy első alkalommal került összeütközésbe * törvénnyel. Az ítélet jogerős. ítészét napja (készületeiről 1965”, amely az elmúlt esztendő termésének legjavát fogja csokorba. Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja: Az irodalmi eseménynaptárban folyvást szaporodnak a bejegyzések, a költők közül ki, mikori hova látogat, hogy az ország legkülönbözőbb tájain találkozzék a versbarátokkal. Ja- hász Ferenc és Buda Ferenc Örkénybe, Váci Mihály Puszta- vámosra kapott meghívást. Garai Gábor Hódmezővásárhelyre utazik, ahol részt vesz a helyi irodalmi színpad műsoros estjén. Gsongrádon Várnai Zseni olvas fel verseiből.
