Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Egy pedagógus naplójából Divat Porcelángyöngy nyárra Divatszín: bronz, rózsaszín, tarka Ahogyan az öltözöködési di- hóknál az előző évek hosszú, rat központja Párizs, úgy a bi- egysoros gyöngydivatját fel- Bsu-divat Jablonecből, ebből a váltotta a szorosan a nyak kö­ré helyezkedő, többsoros, mo­gyoró nagyságú, de a ruha szí­néhez alkalmazkodó gyöngy. Ehhez ugyanilyen karkötőt ajánlanak a jabloneci terve­zők. Kleopátra a neve az egyip­tomi körgallérok mintájára készített többsoros gallérsze­rű gyöngyi üzérnek. Ilyen gyöngysor kapható már a bol­tokban hófehér teklagyöngyből, Fekete gránit és fehér tekla gyöngyökből készült hajcsat, dekoratív viselet —, alkalmak­hegyéfc közé települt oseh vá­roskából indul évszakonként hódító útjára. Jablonecben csaknem két év­századdal ezelőtt kezdte a gyöngy készítését egy cseh üvegesmester, aki Muranóban, a középkori Olaszország üveg- míves központjában tanulta meg a mesterséget. Azóta a jabloneci bizsu világmárka lett, s Párizs divatkreátorai » ezzel díszítik a ruhákat. Az aranyszínű műanyag so­rok, a láncra fűzött opálsze- mek, a porcelán-, vagy üveg­gyöngyök Jablonecben készül­nek. A divat itt is változik, megérdeklődtök tehát, milyen újdonságokkal lepik meg a nő­ket a tavaszi idényben? — A bizsu alkalmazkodik a ruhához — tájékoztattak. — A magas nyakú ruhákon egy tő, egy hozzávaló karkötővel ízlé­ses és mutatós. A kivágott ru­LAK BÉR ENDEZES Bútorcsere Ismerőseink nagy fába vág­ták a fejszét. Kicserélik a ré­gi bútort. A nagy sötét dióháló helyére világos, könnyed bú­tordarabok kerülnek. Bár a bú­torvásárlás, a bútorcsere ma már mindennapos dolog, egy- egy családban mégiscsak sok tervezgetés, számolgatás előzi meg. Szép legyen az új, mo­dem, de kényelmes, tágasabb­nak tűnjék a nem túl nagyra méretezett lakószoba, de ugyan­akkor mindenki megtalálja benne a maga helyét. Végül is úgy döntöttek, nem darabon­ként veszik meg az új bútort, hanem egy „garnitúrát” — a teljes berendezést egyszerre. A bútorüzlet eladói többféle meg­oldást ajánlottak. Számukra a legtetszetősebb a Varia I. és a Csillag garnitúra volt. Mind a kettő praktikus, g amellett hangulatos, igazi otthonná va­rázsolja a szobát. I. kép: Varia L szobaberendezés. kapta ca a 13 darabból álló Délutáni ruhára fa jól illik a bronz színű, fémre fűzött, ke­rek és szögletes szemekből álló gyöngy. fehér és fekete, valamint méz­színű gyöngyökből. Ennek a nők körében máris kedvelt gyöngysornak ezerféle változa­ta készül. Nemcsak a jelzett színekben, hanem fekete-bronz és aranyszínű gyöngyökből is, ezek alkalmi ruhákra illenek. A jabloneci bizsu „Bijoux de I Boheme” néven arat világsi-J kert. A gazdag kollekció két érdékességét mutatjuk be. n. kép: A Csillag garnitúra elsősorban azoknak a tetszé­sét nyeri meg, akik még — ha modern formában is — ra­gaszkodnak a kétszemélyes alvóhelyhez. — d — NYÁRRA KÉSZÜL Tornázzunk je teliát a friss mozgásnak, a keve­sebb kalóriát tartalmazó étkezés­nek, de legalább: a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak min­den izmot, s ha következetesen, naponta csak öt—tíz percet áldo­zunk e tomagyakorlatra, az ered­ményt k ét-három bét múlva már tapasztalhatjuk. Első gyakorlat. A derék- és csí­pőizmokat mozgatja meg. Kezün­ket a tarkóra helyezve, merev de­rékkal és lábbal, néhányszor előre hajlítjuk törzsünket. E gyakorlat folytatásaként kezünket csípőre téve, mélyen lehajolva törzskör- zést végzünk. A tavasz beköszöntésével megle­pődve tapasztalhatjuk, hogy a té­li, kényelmesebb elet felesleges kilókat eredményezett. Itt az ide­Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előreha­jolva lendítsük karunkat mélyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bokát. Lassan fel­egyenesedve, ismételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsítva a haj longó mozgás ritmusát. Harmadik gyakorlat. A háti/.mo kát erősíti, ha előrehajolva, egye nes derékkal karjainkat kétoldalt kinyújtjuk, majd keresztbe zár juk. Ezt a gyakorlatot nyitott ab­laknál helyes végezni, mély légző­gyakorlatokkal összekötve. K. K, A tavaszt köszöntő virágok — a százszorszép, nefelejcs és a bársonyos árvácska hamar elnyílnak. Helyükbe a ház kö­rüli kertekben az egynyári vi­rágok kerülnek, hogy tarka színeikben egész nyáron át pompázzanak. A háziak már jó előre gon­doskodnak a magok elülteté­séről, vagy a kész palánták összeállításáról. A palánták lá­dákban történő nevelésére fő­leg a napos hely — esetleg üveges veranda — alkalmas. De elvethetek a virágmagok a kert egyik szélvédetteb sarká­ban is. A palántákat legjobb a fagyosszentek utáni napokban kiültetni, előbb azonban a fel­ásott talajt műtrágyával, vagy szerves trágyával fel kell fris­síteni. Az utóbbi több humuszt és nitrogént biztosít a talaj­nak. Ültetés előtt új virágágyakat is készíthetünk. A magasított ágyak, gruppok helyébe a földdel egyszintű, aszimetri- kus. vagy szabályos trapéz alakú ágyak szép színfoltot ad­nak a kert üdezöld gyepsző­nyegén. A virágágyak széleit díszítő kavics, színes tégla, vagy üvegcserepeik helyett az ágyak közötti füves részen sza­bálytalan alakú kő-, vagy ce­mentlapokkal képezzünk utat. így óvjuk a pázsitot öntözés közben a letaposástól. A kertet a színek harmóniá­ja mellett a virágok illata is vonzóvá teszi. így például a kis petúnia sok színárnyalatú virágai szinte ontják maguk­ból a kellemes illatot. A maga­sabb növésű heliotropíum te­nyérnyi emyős lilaszínű virá­ga a fagyokig megtartja vaní­liaillatát A díszdohány (Ni- kotina) is hálás növény. Kine­mesített fehér, piros és krém szirmai díszítik a kertet. A falusi kertek hagyomá­nyos virágai, a rezeda, rozma­ring s a különböző színű ver­béna. A modern ágyakban szőnyeg!" atásúak a szalvia pi­ros, az agorátum világoskék és a tagétosz sokszínű virágai. Az utóbbit bársonyvirág néven is­merik. Gazdag színskálájáért és dús virágaiért kedvence a kerteknek. Nagyobb foltok beültetésére a sárga szirmú, barna közepű Rutbeckia igen alkalmas. Ma­gassága 20—40 centiméter. A milflör ágyakban tetszetős a sárga, rózsaszín, pasztellszí­nű oroszlánszáj. Kinemesített fajtái: a Rembrandt élénk pi­ros, sárga ajakkal, és a Gold- régen aranysárga, piros torok­kal. A gondosan elültetett virá­gok naponta bő vizet kíván­nak. Az esti locsolást a talaj tovább tudja hasznosítani, így frissebben tartja a növényt. A szép kert sok munkát igényel, de a pompás színű és üde vi­rágoskert egész nyáron virít és frissítő pihenőt nyújt gondo­zójának. Réti Erzsébet Sárika komoly kislány, de tegnap a szokottnál is csende­sebb volt. Szinte szótlanul ült a padban egész délelőtt. Az egyik szünetben magamhoz intettem, s tréfásan érdeklődve mondtam: „Kicsit szomorkás a hangulatod, Sára. Mi haj? Rád nézett a cica?” Halvány mosollyal válaszolt: — Anyu megint úgy eipöfölt, pedig nem érdemeltem meg. — Valamit mégiscsak csi­náltál, Sári! Nem hiszem, hogy anyu minden ok nélkül porolta ki a szoknyádat... — Ha csak a szoknyámat... ütött, ahol ért A fejem, a há­tam ... — Kicsi Sári, hát mit csinál­tál? — Semmit tanító néni. Tes­sék elhinni, semmit. De anyu olyan, ha ideges, vagy össze­veszett apuval, mindig rajtam tölti ki a bosszúját. Pedig én szeretem anyut. Az ő kedvé­ért viszem haza az ötösöket... A kislányt néhány banális szóval próbáltam vigasztalni. Nehéz dolga van ilyenkor a pedagógusnak. A szülőt még­sem marasztalhatja el a gyer­mek előtt... de ugyanakkor segíteni is szeretne a gyerme­ken, enyhíteni az őt ért igaz­ságtalanságot Milyen sokszor találkozunk ilyen, vagy ehhez hasonló do­loggal. A szülők következetlen­ségével. Egy osztályban har­minc-negyven gyermek van. Mind eltérő felfogást hoz ma­gával. De Sárika esetéhez ha­sonlóval sokszor találkozunk. A szülők nem az elkövetett csíny, vagy „bűn” mértékének megfelelően szabják ki a bün­tetést. Előfordul, hogy a gye­rek elkószál a tanítási idfi alatt, vagy pénzt kér nem te­téző iskolai célokra, sőt lop. Ilyen esetekben nyugodt lég­körben, tárgyilagosan beszél­getünk a szülővel a gyermeki problémáiról. És mit tapaszta­lunk az esetek többségében? A szülő igyekszik kisebbíteni az elkövetett dolgokat, mentege­tik gyermeküket, rossz társa­ságba keveredett — mondják. S az ilyen esetekben legtöbb­ször nem is kerül sor otthon felelősségre vonásra. De ugyan­akkor, ha a szokottnál idege­sebb a szülő, egy eltört csésze* egy ügyetlen mozdulat, s már előkerül a fakanál, a vessző, én sokkal enyhébb dologért sok­kal súlyosabb a büntetés. Később a szülő maga is mefr bánva hirtelenségét, jön a bé* kítő zsebpénzpótlék, a csoko­ládé, a soron kívüli mozijegy. S az eredmény: a gyermek el­távolodik szüleitől. Amikor egy-egy szülő arról panaszko­dik nekünk, hogy gyermeke visszafelesel, nem fogad szót* sokszor tudjuk visszavezetni a gyermek engedetlenségét a szülő következetlenségére, ar­ra, hogy a gyermeket mindig attól függően büntetik, meny­nyire idegesek, mennyire „húzták fel őket a munkahe­lyen”. A neveléshez pedig eLsösne­ban annaik feltételét kell meg­teremteni, hogy a gyermek tisztelje szüleit. A hangulatok­ból fakadó alkalmi fenyítések pedig nem erre az útra vezet­nek. Saját indulatainknak is parancsolni kell, a gyermek érdekében! András Lajosné Iskolai divatok és a nevelés A gyermekkorban és serdülő­korban — bár már nem olyan mértékben, mint a kisgyer­mekkorban — a viselkedés, a magatartás kialakulásában nagy szerepet játszik az után­zás. A gyerek kisebb és na­gyobb dolgokban egyaránt ha­sonlítani szeretne a felnőttek­re s sokszor iskolatársaira is. Utánozza mások öltözködését, hajviseletét, beszédmodorát, mozgását. Addig nincs is baj, amíg az így kialakuló szoká­sok ártatlanok, rövid életűek. Káros, rossz szokások kialaku­lása azonban már veszélyezte­ti a gyermek egyéniségének megfelelő formálását. Nem csak az utcán lehet ta­lálkozni szájukban rágógumit forgató, rendszerint ősember frizurát viselő fiatalemberek­kel, az iskolában is egyik pil­lanatról a másikra „futótűz­ként” terjed ez a „nemes sport”. Valaki behoz egy do­bozzal, kapnak a csemegéből a barátok, míg a többiek iri­gyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyermek kivételével már mindenki be­szerezte a rágógumit. Aztán rágják az óra alatt, otthon és a szünetekben. Ha megkérdez­zük miért, a válasz: ideges va­gyok. .. vagy „miért ne, min­denki ezt csinálja.” Mások nem válaszolnak, csak a vállu- kat vonogatják. Jellemző „gyermekbetegség” a sziszegés. Ahelyett, hogy szólnának a társuknak, egysze­rűen odasziszegnek. Nem te­lik el sok idő, s már mindegyik így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a válaszok semmivel sem változatosabbak, mint » rágógumi esetében. Hasonló divattá vált az is­kolákban az óra alatti tökmag és napraforgó rágcsálás, a sap­kákon és a kabátokon levő jel* vénygyűjtemény, a zsebbazái> melyben az üres gyufásskatu- lyától a madzagig és a jancsi- szögig mindenféle kincs megta­lálható. Ezek a divatok, szokások ál­talában rövid életűek, káros hatásuk mégis érezhető az is­kolai nevelőmunkában. Ezért fontos, hogy idejében az új szo­kás kialakulásakor beavatkoz­zunk. A gyerekek szidása, a direktbüntetés „csak azért is” reakciót vált ki, s a szándék visszájára fordul, s ahelyett; hogy felhagynának a kitalált szokással, még inkább ragasz­kodnak ahhoz, — például a rá­gógumihoz. A legeredményesebb, ha új* helyes szokásokat alakítunk ki; a gyermekeket új cselekvés- rendszerre neveljük, amely mellett fokozatosan háttérbe szorul az előző. A gyerekek így maguk sem veszik észre, hogy már másképp viselked­nek, s a régi rossz szokás se*» hiányzik többé. Juhász Erzsébet A NÁRCISZ TÖRTÉNETE A kertek még csupaszok vol­tak. A nárcisz bújt ki elsőnek a földből, meglengette karcsú szárát és körülnézett. Ah, de rosszkor születtem — sóhajtott fel. — Micsoda unalmas világ! Az elvetett magok még csak most csíráznak. A kényes, fű­zős növénykéket még meleg­ágyakban dédelgetik. A mada­rak is csak most rakják a fész­küket, a lepkék is a melegebb napokat várják... Micsoda élet — kesergett. — Bezzeg a nyári virágoknak csupa öröm az életük. Akkor már vidáman repkednek a madarak, lep'ték, szálldogálnak virágról virágra. De jó lenne nyári virágnak len­ni... Nem is hagyom annyiban a dolgot — határozta el a kis nár­cisz — elmegyek a Nyár tün­dérhez, megkérem szépen, Ír­jon fel engem a júniusi, júliu­si virágok közé. így is történt. Fehér szok- nyácskáját kikeményítette, ki­vasalta, zöld harisnyát húzott, s egy villás farkú fecske hátán elutazott a Nyár tündérhez. A meleg, kék tenger partján lakott a tündér egy napsütötte völgyben, illatos rózsdlugas- ban. Mosolyogva hallgatta a nár­cisz kérését, felírta a júliusi vi­rágok közé, s hazabocsátotta a kis okvptetlenkedőt. A nárcisz visszabújt föld alatti kis há­zacskájába, s egy kis naptár­ban húzogatta ki a napokat. Mikor elérkezett a július, iz­gatottan tört a felszínre. A kert tele volt szebbnél szebb virágokkal. Illatozó ró­zsák, szegfűk díszelegtek, büsz­ke tartású kardvirágok szom­szédságában. Az árnyékos ke­rítés mellett harangvirág csen­gettyűzött, petúniák százai tar­tották édes kis arcukat a nap­fény felé. A szokatlan kis virágot a ha­talmas mályva vette észre elő­ször: Nézzetek csak ide, micso­da kis virág nőtt itt a lábam előtt — szólt o többi virágnak. A szépséges virágok hangos nevetésre fakadtak, amikor meglátták a kis nárcisz nap­perzselte szirmait. A forró nyá­ri nap majdnem halálra ■per­zselte. Alig tudott visszavánszo­rogni hagyma-házikójába. Lassan-lassan épült fel a kit virág. S amikor ismét eljött a tavasz, nem várt a nyárra, ki­dugta fehér fejecskéjét az üde tavaszi levegőre. És örömmel hallgatta, amikor az emberek azt mondták: ni csak. megjött a legszebb tavaszi virág. A ndrasné

Next

/
Thumbnails
Contents