Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
Egy pedagógus naplójából Divat Porcelángyöngy nyárra Divatszín: bronz, rózsaszín, tarka Ahogyan az öltözöködési di- hóknál az előző évek hosszú, rat központja Párizs, úgy a bi- egysoros gyöngydivatját fel- Bsu-divat Jablonecből, ebből a váltotta a szorosan a nyak köré helyezkedő, többsoros, mogyoró nagyságú, de a ruha színéhez alkalmazkodó gyöngy. Ehhez ugyanilyen karkötőt ajánlanak a jabloneci tervezők. Kleopátra a neve az egyiptomi körgallérok mintájára készített többsoros gallérszerű gyöngyi üzérnek. Ilyen gyöngysor kapható már a boltokban hófehér teklagyöngyből, Fekete gránit és fehér tekla gyöngyökből készült hajcsat, dekoratív viselet —, alkalmakhegyéfc közé települt oseh városkából indul évszakonként hódító útjára. Jablonecben csaknem két évszázaddal ezelőtt kezdte a gyöngy készítését egy cseh üvegesmester, aki Muranóban, a középkori Olaszország üveg- míves központjában tanulta meg a mesterséget. Azóta a jabloneci bizsu világmárka lett, s Párizs divatkreátorai » ezzel díszítik a ruhákat. Az aranyszínű műanyag sorok, a láncra fűzött opálsze- mek, a porcelán-, vagy üveggyöngyök Jablonecben készülnek. A divat itt is változik, megérdeklődtök tehát, milyen újdonságokkal lepik meg a nőket a tavaszi idényben? — A bizsu alkalmazkodik a ruhához — tájékoztattak. — A magas nyakú ruhákon egy tő, egy hozzávaló karkötővel ízléses és mutatós. A kivágott ruLAK BÉR ENDEZES Bútorcsere Ismerőseink nagy fába vágták a fejszét. Kicserélik a régi bútort. A nagy sötét dióháló helyére világos, könnyed bútordarabok kerülnek. Bár a bútorvásárlás, a bútorcsere ma már mindennapos dolog, egy- egy családban mégiscsak sok tervezgetés, számolgatás előzi meg. Szép legyen az új, modem, de kényelmes, tágasabbnak tűnjék a nem túl nagyra méretezett lakószoba, de ugyanakkor mindenki megtalálja benne a maga helyét. Végül is úgy döntöttek, nem darabonként veszik meg az új bútort, hanem egy „garnitúrát” — a teljes berendezést egyszerre. A bútorüzlet eladói többféle megoldást ajánlottak. Számukra a legtetszetősebb a Varia I. és a Csillag garnitúra volt. Mind a kettő praktikus, g amellett hangulatos, igazi otthonná varázsolja a szobát. I. kép: Varia L szobaberendezés. kapta ca a 13 darabból álló Délutáni ruhára fa jól illik a bronz színű, fémre fűzött, kerek és szögletes szemekből álló gyöngy. fehér és fekete, valamint mézszínű gyöngyökből. Ennek a nők körében máris kedvelt gyöngysornak ezerféle változata készül. Nemcsak a jelzett színekben, hanem fekete-bronz és aranyszínű gyöngyökből is, ezek alkalmi ruhákra illenek. A jabloneci bizsu „Bijoux de I Boheme” néven arat világsi-J kert. A gazdag kollekció két érdékességét mutatjuk be. n. kép: A Csillag garnitúra elsősorban azoknak a tetszését nyeri meg, akik még — ha modern formában is — ragaszkodnak a kétszemélyes alvóhelyhez. — d — NYÁRRA KÉSZÜL Tornázzunk je teliát a friss mozgásnak, a kevesebb kalóriát tartalmazó étkezésnek, de legalább: a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak minden izmot, s ha következetesen, naponta csak öt—tíz percet áldozunk e tomagyakorlatra, az eredményt k ét-három bét múlva már tapasztalhatjuk. Első gyakorlat. A derék- és csípőizmokat mozgatja meg. Kezünket a tarkóra helyezve, merev derékkal és lábbal, néhányszor előre hajlítjuk törzsünket. E gyakorlat folytatásaként kezünket csípőre téve, mélyen lehajolva törzskör- zést végzünk. A tavasz beköszöntésével meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a téli, kényelmesebb elet felesleges kilókat eredményezett. Itt az ideMásodik gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előrehajolva lendítsük karunkat mélyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bokát. Lassan felegyenesedve, ismételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsítva a haj longó mozgás ritmusát. Harmadik gyakorlat. A háti/.mo kát erősíti, ha előrehajolva, egye nes derékkal karjainkat kétoldalt kinyújtjuk, majd keresztbe zár juk. Ezt a gyakorlatot nyitott ablaknál helyes végezni, mély légzőgyakorlatokkal összekötve. K. K, A tavaszt köszöntő virágok — a százszorszép, nefelejcs és a bársonyos árvácska hamar elnyílnak. Helyükbe a ház körüli kertekben az egynyári virágok kerülnek, hogy tarka színeikben egész nyáron át pompázzanak. A háziak már jó előre gondoskodnak a magok elültetéséről, vagy a kész palánták összeállításáról. A palánták ládákban történő nevelésére főleg a napos hely — esetleg üveges veranda — alkalmas. De elvethetek a virágmagok a kert egyik szélvédetteb sarkában is. A palántákat legjobb a fagyosszentek utáni napokban kiültetni, előbb azonban a felásott talajt műtrágyával, vagy szerves trágyával fel kell frissíteni. Az utóbbi több humuszt és nitrogént biztosít a talajnak. Ültetés előtt új virágágyakat is készíthetünk. A magasított ágyak, gruppok helyébe a földdel egyszintű, aszimetri- kus. vagy szabályos trapéz alakú ágyak szép színfoltot adnak a kert üdezöld gyepszőnyegén. A virágágyak széleit díszítő kavics, színes tégla, vagy üvegcserepeik helyett az ágyak közötti füves részen szabálytalan alakú kő-, vagy cementlapokkal képezzünk utat. így óvjuk a pázsitot öntözés közben a letaposástól. A kertet a színek harmóniája mellett a virágok illata is vonzóvá teszi. így például a kis petúnia sok színárnyalatú virágai szinte ontják magukból a kellemes illatot. A magasabb növésű heliotropíum tenyérnyi emyős lilaszínű virága a fagyokig megtartja vaníliaillatát A díszdohány (Ni- kotina) is hálás növény. Kinemesített fehér, piros és krém szirmai díszítik a kertet. A falusi kertek hagyományos virágai, a rezeda, rozmaring s a különböző színű verbéna. A modern ágyakban szőnyeg!" atásúak a szalvia piros, az agorátum világoskék és a tagétosz sokszínű virágai. Az utóbbit bársonyvirág néven ismerik. Gazdag színskálájáért és dús virágaiért kedvence a kerteknek. Nagyobb foltok beültetésére a sárga szirmú, barna közepű Rutbeckia igen alkalmas. Magassága 20—40 centiméter. A milflör ágyakban tetszetős a sárga, rózsaszín, pasztellszínű oroszlánszáj. Kinemesített fajtái: a Rembrandt élénk piros, sárga ajakkal, és a Gold- régen aranysárga, piros torokkal. A gondosan elültetett virágok naponta bő vizet kívánnak. Az esti locsolást a talaj tovább tudja hasznosítani, így frissebben tartja a növényt. A szép kert sok munkát igényel, de a pompás színű és üde virágoskert egész nyáron virít és frissítő pihenőt nyújt gondozójának. Réti Erzsébet Sárika komoly kislány, de tegnap a szokottnál is csendesebb volt. Szinte szótlanul ült a padban egész délelőtt. Az egyik szünetben magamhoz intettem, s tréfásan érdeklődve mondtam: „Kicsit szomorkás a hangulatod, Sára. Mi haj? Rád nézett a cica?” Halvány mosollyal válaszolt: — Anyu megint úgy eipöfölt, pedig nem érdemeltem meg. — Valamit mégiscsak csináltál, Sári! Nem hiszem, hogy anyu minden ok nélkül porolta ki a szoknyádat... — Ha csak a szoknyámat... ütött, ahol ért A fejem, a hátam ... — Kicsi Sári, hát mit csináltál? — Semmit tanító néni. Tessék elhinni, semmit. De anyu olyan, ha ideges, vagy összeveszett apuval, mindig rajtam tölti ki a bosszúját. Pedig én szeretem anyut. Az ő kedvéért viszem haza az ötösöket... A kislányt néhány banális szóval próbáltam vigasztalni. Nehéz dolga van ilyenkor a pedagógusnak. A szülőt mégsem marasztalhatja el a gyermek előtt... de ugyanakkor segíteni is szeretne a gyermeken, enyhíteni az őt ért igazságtalanságot Milyen sokszor találkozunk ilyen, vagy ehhez hasonló dologgal. A szülők következetlenségével. Egy osztályban harminc-negyven gyermek van. Mind eltérő felfogást hoz magával. De Sárika esetéhez hasonlóval sokszor találkozunk. A szülők nem az elkövetett csíny, vagy „bűn” mértékének megfelelően szabják ki a büntetést. Előfordul, hogy a gyerek elkószál a tanítási idfi alatt, vagy pénzt kér nem tetéző iskolai célokra, sőt lop. Ilyen esetekben nyugodt légkörben, tárgyilagosan beszélgetünk a szülővel a gyermeki problémáiról. És mit tapasztalunk az esetek többségében? A szülő igyekszik kisebbíteni az elkövetett dolgokat, mentegetik gyermeküket, rossz társaságba keveredett — mondják. S az ilyen esetekben legtöbbször nem is kerül sor otthon felelősségre vonásra. De ugyanakkor, ha a szokottnál idegesebb a szülő, egy eltört csésze* egy ügyetlen mozdulat, s már előkerül a fakanál, a vessző, én sokkal enyhébb dologért sokkal súlyosabb a büntetés. Később a szülő maga is mefr bánva hirtelenségét, jön a bé* kítő zsebpénzpótlék, a csokoládé, a soron kívüli mozijegy. S az eredmény: a gyermek eltávolodik szüleitől. Amikor egy-egy szülő arról panaszkodik nekünk, hogy gyermeke visszafelesel, nem fogad szót* sokszor tudjuk visszavezetni a gyermek engedetlenségét a szülő következetlenségére, arra, hogy a gyermeket mindig attól függően büntetik, menynyire idegesek, mennyire „húzták fel őket a munkahelyen”. A neveléshez pedig eLsösneban annaik feltételét kell megteremteni, hogy a gyermek tisztelje szüleit. A hangulatokból fakadó alkalmi fenyítések pedig nem erre az útra vezetnek. Saját indulatainknak is parancsolni kell, a gyermek érdekében! András Lajosné Iskolai divatok és a nevelés A gyermekkorban és serdülőkorban — bár már nem olyan mértékben, mint a kisgyermekkorban — a viselkedés, a magatartás kialakulásában nagy szerepet játszik az utánzás. A gyerek kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt hasonlítani szeretne a felnőttekre s sokszor iskolatársaira is. Utánozza mások öltözködését, hajviseletét, beszédmodorát, mozgását. Addig nincs is baj, amíg az így kialakuló szokások ártatlanok, rövid életűek. Káros, rossz szokások kialakulása azonban már veszélyezteti a gyermek egyéniségének megfelelő formálását. Nem csak az utcán lehet találkozni szájukban rágógumit forgató, rendszerint ősember frizurát viselő fiatalemberekkel, az iskolában is egyik pillanatról a másikra „futótűzként” terjed ez a „nemes sport”. Valaki behoz egy dobozzal, kapnak a csemegéből a barátok, míg a többiek irigyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyermek kivételével már mindenki beszerezte a rágógumit. Aztán rágják az óra alatt, otthon és a szünetekben. Ha megkérdezzük miért, a válasz: ideges vagyok. .. vagy „miért ne, mindenki ezt csinálja.” Mások nem válaszolnak, csak a vállu- kat vonogatják. Jellemző „gyermekbetegség” a sziszegés. Ahelyett, hogy szólnának a társuknak, egyszerűen odasziszegnek. Nem telik el sok idő, s már mindegyik így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a válaszok semmivel sem változatosabbak, mint » rágógumi esetében. Hasonló divattá vált az iskolákban az óra alatti tökmag és napraforgó rágcsálás, a sapkákon és a kabátokon levő jel* vénygyűjtemény, a zsebbazái> melyben az üres gyufásskatu- lyától a madzagig és a jancsi- szögig mindenféle kincs megtalálható. Ezek a divatok, szokások általában rövid életűek, káros hatásuk mégis érezhető az iskolai nevelőmunkában. Ezért fontos, hogy idejében az új szokás kialakulásakor beavatkozzunk. A gyerekek szidása, a direktbüntetés „csak azért is” reakciót vált ki, s a szándék visszájára fordul, s ahelyett; hogy felhagynának a kitalált szokással, még inkább ragaszkodnak ahhoz, — például a rágógumihoz. A legeredményesebb, ha új* helyes szokásokat alakítunk ki; a gyermekeket új cselekvés- rendszerre neveljük, amely mellett fokozatosan háttérbe szorul az előző. A gyerekek így maguk sem veszik észre, hogy már másképp viselkednek, s a régi rossz szokás se*» hiányzik többé. Juhász Erzsébet A NÁRCISZ TÖRTÉNETE A kertek még csupaszok voltak. A nárcisz bújt ki elsőnek a földből, meglengette karcsú szárát és körülnézett. Ah, de rosszkor születtem — sóhajtott fel. — Micsoda unalmas világ! Az elvetett magok még csak most csíráznak. A kényes, fűzős növénykéket még melegágyakban dédelgetik. A madarak is csak most rakják a fészküket, a lepkék is a melegebb napokat várják... Micsoda élet — kesergett. — Bezzeg a nyári virágoknak csupa öröm az életük. Akkor már vidáman repkednek a madarak, lep'ték, szálldogálnak virágról virágra. De jó lenne nyári virágnak lenni... Nem is hagyom annyiban a dolgot — határozta el a kis nárcisz — elmegyek a Nyár tündérhez, megkérem szépen, Írjon fel engem a júniusi, júliusi virágok közé. így is történt. Fehér szok- nyácskáját kikeményítette, kivasalta, zöld harisnyát húzott, s egy villás farkú fecske hátán elutazott a Nyár tündérhez. A meleg, kék tenger partján lakott a tündér egy napsütötte völgyben, illatos rózsdlugas- ban. Mosolyogva hallgatta a nárcisz kérését, felírta a júliusi virágok közé, s hazabocsátotta a kis okvptetlenkedőt. A nárcisz visszabújt föld alatti kis házacskájába, s egy kis naptárban húzogatta ki a napokat. Mikor elérkezett a július, izgatottan tört a felszínre. A kert tele volt szebbnél szebb virágokkal. Illatozó rózsák, szegfűk díszelegtek, büszke tartású kardvirágok szomszédságában. Az árnyékos kerítés mellett harangvirág csengettyűzött, petúniák százai tartották édes kis arcukat a napfény felé. A szokatlan kis virágot a hatalmas mályva vette észre először: Nézzetek csak ide, micsoda kis virág nőtt itt a lábam előtt — szólt o többi virágnak. A szépséges virágok hangos nevetésre fakadtak, amikor meglátták a kis nárcisz napperzselte szirmait. A forró nyári nap majdnem halálra ■perzselte. Alig tudott visszavánszorogni hagyma-házikójába. Lassan-lassan épült fel a kit virág. S amikor ismét eljött a tavasz, nem várt a nyárra, kidugta fehér fejecskéjét az üde tavaszi levegőre. És örömmel hallgatta, amikor az emberek azt mondták: ni csak. megjött a legszebb tavaszi virág. A ndrasné
