Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései 7. Fizetőképes kereslet Száz fiatal tízezer nevében ßtx igények összességét, ame- s !yek egy társadalomban az n anyagi javak és szolgáltatások r iránt mutatkoznak, társadalmi szükségletnek nevezzük. A tár- s sadalmi szükségletből annyit 1; lehet kielégíteni egy bizonyos 1 időszakban, amennyit az on- 2 szág termelőerőinek adott fej- v lettsége, a munkatermelékeny- á ség adott színvonala lehetővé n tesz. k — Ä szükségleteit rangsorol- e tak, egyik égetőbb, a másik t kevésbé az. Előbb az elsődle- e ges szükségleteket kell kielégí- 11 leni. A szocialista állam a k szükségleteket rangsorolja, s a termelést úgy szabályozza, r Isogy a lakosság alapvető ö szükségleteit mindenképpen a ldélégítse. (Arra nincs mód a t leggazdagabb országban sem, 1: hogy az emberek minden igé- ó nyét kielégíthessék.) k 1j Szükségük van például az c embereknek gépkocsira is, la- á kásra is- Melyik a fontosabb? ^ Nyüván valóan a lakás. Ezért f ha az államnak döntenie kell, ^ hogy — például — 100 millió B forintot mire fordítson, akkor - inkább építőipari és építő- t, anyagipari gépeket szerez be j, külföldről, s viszonylag kevés ^ gépkocsit Inkább házgyárat e épít, mint autógyárat r A társadalom szükségletei r mindig nagyobbak a kielégíthetőnél. Azokat a szükséglete- r hét, amelyeket a termelőerők k adott színvonalán és a szűk- s végletek társadalmi rangsoro- é lása alapján egy adott idő- r szakban — például egy évben > — kielégíthetünk, effektiv « Munka utár AZ ÉPÜLŐ Gyöngyösi HŐ- t erőmű szomszédságában bontakozó, táguló szállodaváros r házai között megáll a kék szí- i nű torony daru: elfáradt karjá- j val ma már nem nyúl több c teher után... Körös-körül s megcsendesednek, elhallgat- i nak mind a gépek, keen is, on- 1 nan is kis csapatok — tarka 1 foltok — szállingóznak pihe- 1 nőre. 1 Egy Idősebb kubikos tiszt»- 1 gatja lapátját a ráragadt sár- a tóL. Közeiét* lépek hozzá, rá- a köszönök, próbálom szóra bír- ] ni: mi lesz a további program? « — Az ember felnéz egy pilla- a natra, majd mit sem zavar- e tatva magát, tovább csikar- t gatja a vasat, úgy dün nyögi i viasza: Nem lesz biz* semmi l különösebb, egyik nap olyan s mint a másik __ Aztán lassa cskán felenged, elpárolog t kezdeti bizalmatlansága, ba- i rátságosabb, beszédesebb lesz. I Azt mondja, hogy.befelé készül ő is a szállásra. Megmos- t dik, eszik valamit, aztán le- .' fekszik. Majd mindig így szók- ; ta... Van még valami a hazai- { bóL Kitart még talán holnap t is, ha meg elfogy, hát majd i kigyalogol amoda a boltba — % mutat Visonta irányába —, s 1 ott keres valami harapnivalót. l Ilyenféle a nyírkarászi Papp 1 István programja. i Maga válogatja a reggelijét, 1 vacsoráját, csak az ebédre fi- i zet be Ügy tartja, hogy elég i az egyszeri meleg étel... Itt lakik egyébként a legközelebbi épületben, s vallja, hogy elé- gedett a kvártéllyal: — A házban zuhanyozó is ) van, meleg vízben mosakod- ( hatom. Ha hűvös az idő, fűte- a nek ránk. Rendszeresen vált- , ják az ágyneműt, naponta ta- ; karítanak. És a szobában esti- , pa egy csapatbelivel lakom , együtt... ] HA KEDVE TARTJA, tv-t ; is nézhet. Ha meg nem — ak- < kor beszélget, heverészik. i Könyv, újság nem kerül még i idekinn, betűhöz csak kéthe- i Tv-] Két (unerikai gyermekorvos megállapította, hogy új gyermekbetegség lépett fel, ame- . lyet elneveztek tv-kórnak. Klinikájukon 30 gyereket kezelnek, akiknél a túl sok tv-nézés következtében súlyos idegesség, állandó kimerültség, étvágytalanság és álmatlanság jelentkezett. A páciensek köznaposzükségl etnek nevezzük. A ki nem elégített szükségletek: rejtett szükségletek. A szocialista központi gazdaságvezetés a fogyasztást szabályozza. Erre két eszköze van: 1. a jövedelmek szabályozása; 2. az árak szabályozása. A jövedelmek szabályozásával az állam a fizetőképes kereslet nagyságát alakítja ki. Fizetőképes keresletnek nevezzük az egy évben jelentkező, fogyasztási cikkekre irányuló vásárlóerőt, amely a megvásárolt termékek árösszegében fejezhető ki. A fizetőképes kérésiéinek nemcsak nagyságát, hanem összetételét is központilag kell alakítani. A lakosság az egyes termékeket elsősorban személyes igényei szerint vásárolja, de az igényéket az árarányokkal befolyásolni lehet Ha valamiből képesek vagyunk sokat olcsón termelni, akkor annak árát érdemes leszállítani. Ezáltal növelhető a kereslet és a fogyasztás. Amiből nem tudunk olcsón és sokat előállítani, annak árát viszonylag magasan kell tartani. A változó feltételéknek megfelelően időnként szükség van a fogyasztói árarányok változtatására, hogy ezzel jobban összehangoljuk a rendelkezésünkre álló termék mennyiségét és a fogyasztást A jövedelmek és az árarányok szabályozásával a fizetőképes keresletet úgy igyekszünk alakítani, hogy az közel álljon az effektiv szükségletek nagyságához és összetételéhez: A fizetőképes kereslet és az effektiv szükséglet sohasem n a visontai < tériként jut a vonaton: — Addig olvasok, amíg el nem alszom... Sokáig tart az út Ha innen számítom, akikor jó tíz órányit Visszafelé még ennél is tovább! Lehetne persze rövidebb is, ha fél kettőre értünk jönne Ludasra a vállalati gépkocsi, vagy például ha a Kisvárd áról háromnegyed hatkor induló vonat nemcsak Kál-Kápolnán állna meg... Nagyon rossz a hajnali várakozás: fél kettőtől lassan, nehezen telik az idő reggel hétig. Én már csak kitúrom valahogy ezt a hátralevő tíz hónapot,, aztán úgyis nyugdíjba megyek,, elbúcsúzom a huszonkettesek- j tői __De a fiatalok még ma-j ra dnak egy darabig. Azoknak' biztosan nehezebb lesz meg-’ szokniuk... l Az a fiú, akit megszőlftot-j tam arrébb az úton, nagy ko-. molyán arra esküdött hogy ők] bizony — inkább megszöknek. | — Elhiszem — válaszolja' egy másik, a nagyecsedi Kis»! Sándor —, mert magam isi gondoltam már hasonlót Azt j hiszem, hogy nem kell bővebben magyaráznom: egy tizen-] nyolc éves fiatal többre vá-i gyík, mint amennyit itt talál!: Mert nem elég az, hogy az! Üt-Vasútépítő Vállalat mun-l kát rendes pénzt ad minden j napra, hiszen azt ma már máshol is megtalálja az ember. És1 az sem sok, hogy Füzesabony-1 ba értünk küldik a gépkocsit-.: — Mit hiányol? — Először is egy tisztességes szállót amelyben rendes1 szobák vannak, nem kell félni, | hogy álmomban leesek az( emeletes ágyról. Hiányolom a rádiót, a tv-t a könyveket, azi újságokat Maga nem is kép-j zeli, hogy milyen „süketek” vagyunk mi itt, az isten háta1 megett...! Hiányolom, hogy nem tudunk szórakozni! S még a faluban sem, mert a jobbik esetben legfeljebb megnézhetünk valami régi filmet de már egy biliárdasztalt például aligha találunk! Mi marad kór kon 3—6, a hét végén 6—10 órát töltöttek a tv előtt. Az orvosok megállapították: minél több ideig nézték a tv-adást, annál jobban kimerültek, s ilyen állapotban még inkább a tv előtt akartak maradni, mert képtelenek voltak mást csinálni. fedi teljesen egymást. Mindig kielégítünk — bár csekély mértékben — olyan szükségleteket is, amelyek nem elsőrendűéit, és mindig vannak olyan effektiv, égető szükségletek, amelyek teljes kielégítésére várni kell. (Ilyen például hazánkban a lakásszükséglet.) A szocialista gazdasági rendszer legfőbb célja, hogy az egész társadalom életszínvonalát, vásárlóképességét növelje, de feladata, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára is megfelelő életet biztosítson. Ezért egy sor alapvető élelmiszer (liszt, cukor, tej stb.) árát igen alacsony szinten tartja. Ezzel az áreltérítéssel természetesen torzítja is a fogyasztás szerkezetét, a fizetőképes kereslet cikkek szerinti összetételét Az új áriztézkedések részben azt célozták, hogy az előállítási költségek arányaihoz közelebb álló fogyasztási árarányok alakuljanak ki né- hány terméknél, s a fogyasztás a termelés feltételeihez a* eddigi mH jobban igazodjék. A szocialista gazdaságban a fizetőképes kereslet nagysága nem azonos az elfogyasztott cikkek és igénybe vett szolgáltatások értékével. Sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit fizetünk. Az Ingyenes orvosi ellátás, oktatás, ^ a kedvezményes gyógyszerei! átás, óvodai bölcsődei szolgáltatás mind olyanok, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak kis részben kell az embereknek a jövedelmükből fedezni. Dr. Pirityi Ottó építkezésen hát? Valami kocsma, valamelyik pince... Hát elég lehet ez? Csak a munka — és utána semmi...? Az idős kubikus szavai jutnak eszembe: — *.. .majd kialakul lassacskán...« DE ITT FIATALOK Is vannak, akik igényesebbek, türelmetlenebbek. őket is figyelembe kellene venni! Gyorsabban kellene segíteni rajtuk. S mindenkin. Mert óhajaik — emberi kívánságok... Teljesítésük nem lehetetlen...! (gyón« S A gyöngyösrtarjáni Győzelem Termelőszövetkezet tagjai ► nem kisebb munkába fogtak, i mint abba, hogy az öreg és di- Srekt termő szőlők helyébe újat, f nemesített fajtákat telepítenek. l Elsősorban a közös jövedelmet 1 kívánják így megalapozni, de |nem szabad lebecsülni munká► juk népgazdasági jelentőségét J sem. i Nagy terhet Jelent a szövet5 kezeinek a telepítés, amelynek ► anyagi részét ugyan államunk | meghitelezi, munkái, az anyagibeszerzés, viszont sok embert (és gépet kötnek le. Még több í gondot okoz, ha olyan alap- j vető anyagokhoz, mint a szőlőikaró és támberen dezés, is csak ► körülményes úton juthatnak ? hozzá. IGyöngyösön nincs — i Horton minden kapható 1 A gyöngyöstarjániak az utób- j bi három évben 159 hold sző- S löt telepítettek. Nagy része ► ennek Lens—Moser. Korábban 72,40 méteres sortávolságot ter- i veztek, ehhez kaptak megfejelő oszlopokat A telepítések ► sortávolságát viszont három 1 méterre növelték — érthető tokokból —, amelyhez a régi ► oszlopokat már nem basznál- 'hatták fel. El is adták a nagy- irédei, gyöngyöshalászi és szü- (esi szövetkezeteknek. Helyette ta szabványoknak megfelelő 7 oszlopokat igényeltek. Gyön- Sgyösön azonban nem kaptak. 7 Agronómiailag viszont nem le1 hetett késlekedni a munkák► kai, a szövetkezet vezetői ki2 lincseltek tanácsnál, kereske- 7 delmi szerveknél, a szomszé- t dós szövetkezeteknél. így kez► dődött a bonyodalom, tánc az 7 oszlopok és a'szőlőkarók körül. ^ Németh András termelőszö► vetkezeti elnök keserűséggel 2 gondol vissza a sok sikertelen 7 próbálkozásra. HA A FORMÁHOZ ragaszkodnánk, most tulajdonképpen parlamenti tudósításokat kellene írnunk. Annak a kétnapos tanácskozásnak ugyanis, amit Gyöngyösön rendeztek meg több mint száz ifjúmunkás részvételével, tízezer fiatal képviseletében, hivatalosan parlament nevet adtak. A név bizonyára a romantikus jelleget is kidomborítja, de tartalmi kifejező erejét sem szabad vitatnunk. Az események igazolták, hogy a kezdeményezés helyes volt, szükség van egy olyan fórumra, ahol a fiatalok önmagukról, terveikről és gondjaikról is teljes őszinteséggel, a javítás szándékával beszélhetnek. A cél tehát világost a® eléréséhez vezető út is helyest Azon sem lehet csodálkoznunk, hogy a kétnapos tanácskozáson elég sok panasz hangzott el. A fiatalok foként a termékeny kapcsolatokat sürgette. Nemcsak a gazdasági vezetőkkel, hanem a párt- és a szakszervezettel való kapcsolatokat is. Ez a törekvésük mindenképpen figyelemre méltó. Azt bizonyítja, hogy a fiatalok Igénylik az irányítást, sőt_a segítő szándékú tetteket is. Hogy ezek nem mindig találhatók meg, nem csak rajtuk múlik. Érdek» módon vonták le a tapasztalatokat la. Ügy fogalmazták meg, hogy a KISZ-nek annyi tekintélye lesz mindenütt, amennyit kivívnak maguknak a fiatalok. Vagyis: nem elegendő csupán panaszkodni, nem elegendő csupán egy megyei szintű megbeszélésen felsorolni a hiányosságokat, hanem ott, helyben, as üzemben, a vállalatnál kell az orvoslás lehetőségét megkeresniük. Mert az Is kiderült, hogy nagyon sok fiatal hallgat otthon, az üzemben, legfeljebb egymás között mondják el kifogásaikat, de az illetékes gazdasági, vagy társadalmi szervekkel, azok vezetőivel nem tisztázzák a nézeteltéréseket Nem szeretnénk általánosítani, de kísért a gondolat: egy kicsit könnyebb is maguk között panaszkodni, mint szemtől szemben kimondani a véleményüket Ott, az üzemben. KARÓ — Hortra mentünk végük a földművesszövetkezeti TÜZEP- telepre. A gyöngyössolymosiak, nagyrédeiek jó véleményt mondtak Petrovics Béla telepvezetőről, aki a jó kereskedőhöz méltóan minden anyagot beszerez a vásárlóknak. 14 200 betonoszlopot kaptunk Hort- ról. 220 ezer karót is innen rendeltünk meg, mert garantálták, hogy a karók 70 százaléka akácból lesz. Ezt a gyöngyösi TÜZÉP nem tudná teljesíteni. — így jártunk a különféle építési anyagokkal k Gyöngyösön nem kaptunk, Horton mindent biztosítottak nekünk. 14 helyett 50 kilométer — Minden járműre szükség volt a szállításoknál. Egy-egy alkalommal 35—40 oszlopot bírt el a vontató vagy teherautó és minden fordulóban ötven kilométert kellett megtenni Ha Gyöngyösön kapnánk anyagokat, ez a távolság mindössze 14 kilométer lenne. Ez pedig nagy különbség a több mint 14 ezer betonoszlop esetében. — A nagy távolságról lebonyolított szállítások fontos munkák idején kötötték és kötik le a szállító eszközeinket. Az év első felében 32 ezer oszlopot, 220 ezer szőlőkarót kell még nagyobbrészt Hortról hazaszállítani. Ugyanakkor 230 holdon meg akarjuk építeni a támberendezéseket, 99 holdat bekarózunk az idén. ötven vagon műtrágyát már talán ki sem tudunk szórni. Tudnak valamilyen megoldást? PILLANATIG sem vitás, amit elmondtak a fiatalok, bármilyen mélységű bírálat is ▼olt az, csak a javítás szándékával közölték, hozták nyilvánosságra. A közösség érdekét tekintették mindenekelőtt, mégha olykor személyes érdekek is szót kaptak, de ez utóbbi csak kismértékben. Miről mondtak véleményt a küldöttek? Például azt kifogásolták, hogy az állami építőipar a gyöngyösi építkezésekhez Egerben gyártott téglablokkokat használ. Csak maga> a szállítás százezreket emészt fel épületenként Nem lehetne a blokkokat Gyöngyösön előállítani? Vagy mi indokolja azt a módszert, hogy egy» építkezéseken hónapokon át csupán két-három munkás található, akik alig tudnak valamit haladni. De az is megtörtént hogy az egyik munkahelyen csupán a művezető és az éjjeliőr tartózkodott heteken át Az építkezések koncentrálása tehát valóban sürgős feladat Ehhez tartozik a szükség» munkáslétszám, hogy a folyamatos, ütem» építkezést biztosítani lehessen: Sokan foglalkoztak az ifjúsági szocialista brigádok helyzetével, versenyvállalásaik értékelésével. Elítélték a verseny formális kezelését, az einévó értékelést, ami a legkevésbé sem alkalmas a versenymozgalom fejlesztésére. Sürgették, hogy a szocialista versenyben egyre jobban a minőségi követelményeket vegyék figyelembe, a mennyiségi szemlélet ezen a területen le káron. Az egri fiatalok segít» éget kértek a KlSZ-lakásépftkezés lebonyolításának meggyorsításához. Ügy érzik, mondták a küldöttek, mintha nem mindenki tartaná fontosnak a fiatalok lakásépítési akcióját. Pedig ennek jelentőségét fölösle* ges lenne részletezni. Érthető, bogy a fiatalok élég élesen és elég türelmetlenül szóltak a lakásépítkezésről, az általuk kezdeményezett társasházépítési akcióról. A családalapítás legfőbb gondjaik közé tartozik. A fiatalok részére kiutalt állami lakások száma elég kevés, tehát a saját erejükből folyó lakásépítkezéoTÁNC — Szerintünk egy tollvonással le lehetne rövidíteni pa utat _ Az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalatnak engedélyezni kellene, hogy a gyöngyösi vasútállomásra fussanak be a borfiáknál megrendelt vagontételek. Ha már szőlőkarót és oszlopot nem tudnak adni, legalább ilyen módon segítsenek bennünket ebben a nagy munkában. A két főhatóság megtiltja A SZŐ VOSZ iparcikkforgalmi főosztályáak és a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP főigazgatóságának megállapodása szerint nem lehet a területi elhatárolást megsérteni. Az Eger—Salgótarjáni TO- ZÉP Vállalat vezetői ragaszkodnak ehhez a megállapodáshoz. — Gyöngyöstarján a mi területünkhöz tartozik, de különben attól vásárol, akitől akar. A horti fmsz-nek is jogában áll annak eladni áruját, akinek tudja, de a telepünkön nem rakodhatnak. — Nagy az igény szőlőkaróból és betonoszlopból és a mi keretünk korlátozott. Ezért nem tudunk szállítani többek között a gyöngyöstarjániaknak sem. Az első negyedévben 150 ezer betonoszlopot kap megyénk, de ebből 60 ezerrel a földművesszövetkezetek rendelkeznek. Az igény legalább félmillió. Karóból ugyancsak kedvezőtlen az arány, az 1,7 millióból 690 ezer a földművesszövetkezeteké. A két főhatóságnak módosítania kell a hex méltán várhatnak el mt»* den lehetséges segítséget« A Hév» megyei, mintegy tízezer ifjúmunkás nevében tanácskozó több mint száz kitt* dött két szekcióban vitatta meg az őket érdeklő kérdéseket Ezekben a szekciókban valóban élénk eszmecsere folyt A két nap alatt majdnem negyvenen kértek szót. Feltétele»* hetően, még így sem tudta mindenki elmondani azt, amit szeretett volna. Az aktivitásukat az is magyarázza, hogy nem önmaguk között perlekedtek csupán, hiszen a megyei {Járt- bizottság és a megyei tanára is vezető beosztású tisztségviselőkkel vett részt ezen a kétnapos tanácskozáson. Várhatói hogy a fiatalok észrevételeit a megye vezető testületéi elémenni fogják, és a hasznos javaslatokat figyelembe veszik. Ellenkező esetben csupán formális időtöltésnek számítana mindaz, ami a két nap alatt Gyöngyösön lezajlott. Feltétlenül szóvá kell tennünk, hogy a fiatalok meghívását egyetlen üzemi, vállalati igazgató sem fogadta eL, a jobbik esetben, ezt is csak egy- kettő tette meg, képviselőjüket küldték ed maguk helyett. Ennek a magatartásnak a helytelenségét fölösleg» magyarán* gatnunkj A fiatalokhoz pedig annyit« hogy nem elég csupán a külön tanácskozáson elmondani gondjaikat. Ez az egyszerűbb, a könnyebb út A legcélravezetőbb viszont az, ha az üzemben, a vállalatnál ülnek le tanárakozni azokkal a vezetőkkel, akiknek irányításával« módszereivel van mit vitáa- niok. Már csak azért is, mert az ilyen „direkt" módszer sok félreértést is eloszlathat« amiket nem kell magukban cipelniük hosszabb Ideig, gyakran ok nélkül. A KFy.nüMftMTWtlRT természetesen helyeseljük, hiszen hasznosságát a gyakorlat igazolta. Nevezzük parlamentnek vagy bárminek, a fiataloknak ezentúl is lehetőséget kell adni véleményük elmondására« javaslataik megszövegezésére. Lendületük, tettre készségük nagyszerű tartalékokat ad építőmunkánkhoz. G. Molnár Ferenc 6:4-» arányt Mi ugyanis a megyei tanács mezőgazdasági osztályával egyetértésben elégítjük ki az igényeket, az fmsz-ek kezét viszont semmi sem köti meg. Ezért élvezhet előnyt Gyöngyöstarján a hor- tiak révén. Ezért fordulhat elő olyan furcsa eset is, hogy falun többféle anyagból felesleg, míg a vállalati TÜZÉP-telepe- ken hiány van. — Püspökladányból 164 ezer telített szőlőkarót igazoltak vissza Horfcnak, de csak készlet szerinti minőségben. Csoda tehát nem történhet garantálni nem lehet akáckarót A szállítólevélre mindössze a Hort—Csány kirakó állomás helyett Gyöngyöst kellene írni, hogy a gyöngyöstarjéniak ne károsodjanak. — Nincs rá mód. A két főhatóság megállapodása szerint ez ki van zárva. ★ A gyöngyöstarjáni Győzelem Termelőszövetkezet tagjait a szükség rászorítja, hogy valamennyi szállító eszközüket Hortra irányítsák. Vállalják a többletterheket, hogy hazakerüljön a karó és oszlop, még akkor is, ha ez más munkákban lemaradást, károkat okoz. Intézkedni már nem lehet a jelenlegi szállítmány ügyében, de a gyöngyöstarjániak esete tanulságul szolgálhat az illetékeseknek és figyelmezteti őket, hogy ezen változtatni kell. Vagy növelik a megyén belül a kínálatot, vagy módosítják a rendelkezésre álló készletből a vállalat és az ímsz arányát. Pilisy Elemér