Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései 7. Fizetőképes kereslet Száz fiatal tízezer nevében ßtx igények összességét, ame- s !yek egy társadalomban az n anyagi javak és szolgáltatások r iránt mutatkoznak, társadalmi szükségletnek nevezzük. A tár- s sadalmi szükségletből annyit 1; lehet kielégíteni egy bizonyos 1 időszakban, amennyit az on- 2 szág termelőerőinek adott fej- v lettsége, a munkatermelékeny- á ség adott színvonala lehetővé n tesz. k — Ä szükségleteit rangsorol- e tak, egyik égetőbb, a másik t kevésbé az. Előbb az elsődle- e ges szükségleteket kell kielégí- 11 leni. A szocialista állam a k szükségleteket rangsorolja, s a termelést úgy szabályozza, r Isogy a lakosság alapvető ö szükségleteit mindenképpen a ldélégítse. (Arra nincs mód a t leggazdagabb országban sem, 1: hogy az emberek minden igé- ó nyét kielégíthessék.) k 1j Szükségük van például az c embereknek gépkocsira is, la- á kásra is- Melyik a fontosabb? ^ Nyüván valóan a lakás. Ezért f ha az államnak döntenie kell, ^ hogy — például — 100 millió B forintot mire fordítson, akkor - inkább építőipari és építő- t, anyagipari gépeket szerez be j, külföldről, s viszonylag kevés ^ gépkocsit Inkább házgyárat e épít, mint autógyárat r A társadalom szükségletei r mindig nagyobbak a kielégít­hetőnél. Azokat a szükséglete- r hét, amelyeket a termelőerők k adott színvonalán és a szűk- s végletek társadalmi rangsoro- é lása alapján egy adott idő- r szakban — például egy évben > — kielégíthetünk, effektiv « Munka utár AZ ÉPÜLŐ Gyöngyösi HŐ- t erőmű szomszédságában bon­takozó, táguló szállodaváros r házai között megáll a kék szí- i nű torony daru: elfáradt karjá- j val ma már nem nyúl több c teher után... Körös-körül s megcsendesednek, elhallgat- i nak mind a gépek, keen is, on- 1 nan is kis csapatok — tarka 1 foltok — szállingóznak pihe- 1 nőre. 1 Egy Idősebb kubikos tiszt»- 1 gatja lapátját a ráragadt sár- a tóL. Közeiét* lépek hozzá, rá- a köszönök, próbálom szóra bír- ] ni: mi lesz a további program? « — Az ember felnéz egy pilla- a natra, majd mit sem zavar- e tatva magát, tovább csikar- t gatja a vasat, úgy dün nyögi i viasza: Nem lesz biz* semmi l különösebb, egyik nap olyan s mint a másik __ Aztán las­sa cskán felenged, elpárolog t kezdeti bizalmatlansága, ba- i rátságosabb, beszédesebb lesz. I Azt mondja, hogy.befelé ké­szül ő is a szállásra. Megmos- t dik, eszik valamit, aztán le- .' fekszik. Majd mindig így szók- ; ta... Van még valami a hazai- { bóL Kitart még talán holnap t is, ha meg elfogy, hát majd i kigyalogol amoda a boltba — % mutat Visonta irányába —, s 1 ott keres valami harapnivalót. l Ilyenféle a nyírkarászi Papp 1 István programja. i Maga válogatja a reggelijét, 1 vacsoráját, csak az ebédre fi- i zet be Ügy tartja, hogy elég i az egyszeri meleg étel... Itt lakik egyébként a legközeleb­bi épületben, s vallja, hogy elé- gedett a kvártéllyal: — A házban zuhanyozó is ) van, meleg vízben mosakod- ( hatom. Ha hűvös az idő, fűte- a nek ránk. Rendszeresen vált- , ják az ágyneműt, naponta ta- ; karítanak. És a szobában esti- , pa egy csapatbelivel lakom , együtt... ] HA KEDVE TARTJA, tv-t ; is nézhet. Ha meg nem — ak- < kor beszélget, heverészik. i Könyv, újság nem kerül még i idekinn, betűhöz csak kéthe- i Tv-] Két (unerikai gyermekorvos megállapította, hogy új gyer­mekbetegség lépett fel, ame- . lyet elneveztek tv-kórnak. Kli­nikájukon 30 gyereket kezel­nek, akiknél a túl sok tv-nézés következtében súlyos idegesség, állandó kimerültség, étvágyta­lanság és álmatlanság jelent­kezett. A páciensek köznapo­szükségl etnek nevezzük. A ki nem elégített szükségletek: rejtett szükségletek. A szocialista központi gazda­ságvezetés a fogyasztást szabá­lyozza. Erre két eszköze van: 1. a jövedelmek szabályozása; 2. az árak szabályozása. A jö­vedelmek szabályozásával az állam a fizetőképes kereslet nagyságát alakítja ki. Fizető­képes keresletnek nevezzük az egy évben jelentkező, fogyasz­tási cikkekre irányuló vásárló­erőt, amely a megvásárolt ter­mékek árösszegében fejezhető ki. A fizetőképes kérésiéinek nemcsak nagyságát, hanem összetételét is központilag kell alakítani. A lakosság az egyes termékeket elsősorban szemé­lyes igényei szerint vásárolja, de az igényéket az árarányok­kal befolyásolni lehet Ha va­lamiből képesek vagyunk sokat olcsón termelni, akkor annak árát érdemes leszállítani. Ez­által növelhető a kereslet és a fogyasztás. Amiből nem tu­dunk olcsón és sokat előállíta­ni, annak árát viszonylag ma­gasan kell tartani. A változó feltételéknek megfelelően időn­ként szükség van a fogyasztói árarányok változtatására, hogy ezzel jobban összehangoljuk a rendelkezésünkre álló termék mennyiségét és a fogyasztást A jövedelmek és az árará­nyok szabályozásával a fizető­képes keresletet úgy igyek­szünk alakítani, hogy az közel álljon az effektiv szükségletek nagyságához és összetételéhez: A fizetőképes kereslet és az effektiv szükséglet sohasem n a visontai < tériként jut a vonaton: — Addig olvasok, amíg el nem alszom... Sokáig tart az út Ha innen számítom, akikor jó tíz órányit Visszafelé még ennél is tovább! Lehetne per­sze rövidebb is, ha fél kettőre értünk jönne Ludasra a vál­lalati gépkocsi, vagy például ha a Kisvárd áról háromnegyed hatkor induló vonat nemcsak Kál-Kápolnán állna meg... Nagyon rossz a hajnali várako­zás: fél kettőtől lassan, nehe­zen telik az idő reggel hétig. Én már csak kitúrom valahogy ezt a hátralevő tíz hónapot,, aztán úgyis nyugdíjba megyek,, elbúcsúzom a huszonkettesek- j tői __De a fiatalok még ma-j ra dnak egy darabig. Azoknak' biztosan nehezebb lesz meg-’ szokniuk... l Az a fiú, akit megszőlftot-j tam arrébb az úton, nagy ko-. molyán arra esküdött hogy ők] bizony — inkább megszöknek. | — Elhiszem — válaszolja' egy másik, a nagyecsedi Kis»! Sándor —, mert magam isi gondoltam már hasonlót Azt j hiszem, hogy nem kell bőveb­ben magyaráznom: egy tizen-] nyolc éves fiatal többre vá-i gyík, mint amennyit itt talál!: Mert nem elég az, hogy az! Üt-Vasútépítő Vállalat mun-l kát rendes pénzt ad minden j napra, hiszen azt ma már más­hol is megtalálja az ember. És1 az sem sok, hogy Füzesabony-1 ba értünk küldik a gépkocsit-.: — Mit hiányol? — Először is egy tisztessé­ges szállót amelyben rendes1 szobák vannak, nem kell félni, | hogy álmomban leesek az( emeletes ágyról. Hiányolom a rádiót, a tv-t a könyveket, azi újságokat Maga nem is kép-j zeli, hogy milyen „süketek” vagyunk mi itt, az isten háta1 megett...! Hiányolom, hogy nem tudunk szórakozni! S még a faluban sem, mert a jobbik esetben legfeljebb megnézhe­tünk valami régi filmet de már egy biliárdasztalt például aligha találunk! Mi marad kór kon 3—6, a hét végén 6—10 órát töltöttek a tv előtt. Az orvosok megállapították: minél több ideig nézték a tv-adást, annál jobban kimerültek, s ilyen állapotban még inkább a tv előtt akartak maradni, mert képtelenek voltak mást csi­nálni. fedi teljesen egymást. Mindig kielégítünk — bár csekély mértékben — olyan szükségle­teket is, amelyek nem első­rendűéit, és mindig vannak olyan effektiv, égető szükség­letek, amelyek teljes kielégíté­sére várni kell. (Ilyen például hazánkban a lakásszükséglet.) A szocialista gazdasági rend­szer legfőbb célja, hogy az egész társadalom életszínvona­lát, vásárlóképességét növelje, de feladata, hogy az alacso­nyabb jövedelműek számára is megfelelő életet biztosítson. Ezért egy sor alapvető élelmi­szer (liszt, cukor, tej stb.) árát igen alacsony szinten tartja. Ezzel az áreltérítéssel termé­szetesen torzítja is a fogyasz­tás szerkezetét, a fizetőképes kereslet cikkek szerinti össze­tételét Az új áriztézkedések részben azt célozták, hogy az előállítási költségek arányai­hoz közelebb álló fogyasztási árarányok alakuljanak ki né- hány terméknél, s a fogyasztás a termelés feltételeihez a* ed­digi mH jobban igazodjék. A szocialista gazdaságban a fizetőképes kereslet nagysága nem azonos az elfogyasztott cikkek és igénybe vett szol­gáltatások értékével. Sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit fizetünk. Az Ingye­nes orvosi ellátás, oktatás, ^ a kedvezményes gyógyszerei! á­tás, óvodai bölcsődei szolgál­tatás mind olyanok, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak kis részben kell az embereknek a jövedelmükből fedezni. Dr. Pirityi Ottó építkezésen hát? Valami kocsma, valame­lyik pince... Hát elég lehet ez? Csak a munka — és utána semmi...? Az idős kubikus szavai jutnak eszembe: — *.. .majd kialakul lassacs­kán...« DE ITT FIATALOK Is van­nak, akik igényesebbek, türel­metlenebbek. őket is figye­lembe kellene venni! Gyorsab­ban kellene segíteni rajtuk. S mindenkin. Mert óhajaik — emberi kívánságok... Teljesí­tésük nem lehetetlen...! (gyón« S A gyöngyösrtarjáni Győze­lem Termelőszövetkezet tagjai ► nem kisebb munkába fogtak, i mint abba, hogy az öreg és di- Srekt termő szőlők helyébe újat, f nemesített fajtákat telepítenek. l Elsősorban a közös jövedelmet 1 kívánják így megalapozni, de |nem szabad lebecsülni munká­► juk népgazdasági jelentőségét J sem. i Nagy terhet Jelent a szövet­5 kezeinek a telepítés, amelynek ► anyagi részét ugyan államunk | meghitelezi, munkái, az anyag­ibeszerzés, viszont sok embert (és gépet kötnek le. Még több í gondot okoz, ha olyan alap- j vető anyagokhoz, mint a szőlő­ikaró és támberen dezés, is csak ► körülményes úton juthatnak ? hozzá. IGyöngyösön nincs — i Horton minden kapható 1 A gyöngyöstarjániak az utób- j bi három évben 159 hold sző- S löt telepítettek. Nagy része ► ennek Lens—Moser. Korábban 72,40 méteres sortávolságot ter- i veztek, ehhez kaptak megfe­jelő oszlopokat A telepítések ► sortávolságát viszont három 1 méterre növelték — érthető tokokból —, amelyhez a régi ► oszlopokat már nem basznál- 'hatták fel. El is adták a nagy- irédei, gyöngyöshalászi és szü- (esi szövetkezeteknek. Helyette ta szabványoknak megfelelő 7 oszlopokat igényeltek. Gyön- Sgyösön azonban nem kaptak. 7 Agronómiailag viszont nem le­1 hetett késlekedni a munkák­► kai, a szövetkezet vezetői ki­2 lincseltek tanácsnál, kereske- 7 delmi szerveknél, a szomszé- t dós szövetkezeteknél. így kez­► dődött a bonyodalom, tánc az 7 oszlopok és a'szőlőkarók körül. ^ Németh András termelőszö­► vetkezeti elnök keserűséggel 2 gondol vissza a sok sikertelen 7 próbálkozásra. HA A FORMÁHOZ ragasz­kodnánk, most tulajdonképpen parlamenti tudósításokat kelle­ne írnunk. Annak a kétnapos tanácskozásnak ugyanis, amit Gyöngyösön rendeztek meg több mint száz ifjúmunkás részvételével, tízezer fiatal képviseletében, hivatalosan parlament nevet adtak. A név bizonyára a romantikus jelle­get is kidomborítja, de tartal­mi kifejező erejét sem szabad vitatnunk. Az események iga­zolták, hogy a kezdeményezés helyes volt, szükség van egy olyan fórumra, ahol a fiatalok önmagukról, terveikről és gondjaikról is teljes őszinte­séggel, a javítás szándékával beszélhetnek. A cél tehát világost a® eléré­séhez vezető út is helyest Azon sem lehet csodálkoznunk, hogy a kétnapos tanácskozáson elég sok panasz hangzott el. A fia­talok foként a termékeny kap­csolatokat sürgette. Nemcsak a gazdasági vezetőkkel, hanem a párt- és a szakszervezettel való kapcsolatokat is. Ez a tö­rekvésük mindenképpen figye­lemre méltó. Azt bizonyítja, hogy a fiatalok Igénylik az irá­nyítást, sőt_a segítő szándékú tetteket is. Hogy ezek nem min­dig találhatók meg, nem csak rajtuk múlik. Érdek» módon vonták le a tapasztalatokat la. Ügy fogal­mazták meg, hogy a KISZ-nek annyi tekintélye lesz minde­nütt, amennyit kivívnak ma­guknak a fiatalok. Vagyis: nem elegendő csupán panaszkodni, nem elegendő csupán egy me­gyei szintű megbeszélésen fel­sorolni a hiányosságokat, ha­nem ott, helyben, as üzemben, a vállalatnál kell az orvoslás lehetőségét megkeresniük. Mert az Is kiderült, hogy na­gyon sok fiatal hallgat otthon, az üzemben, legfeljebb egymás között mondják el kifogásaikat, de az illetékes gazdasági, vagy társadalmi szervekkel, azok vezetőivel nem tisztázzák a né­zeteltéréseket Nem szeretnénk általánosítani, de kísért a gon­dolat: egy kicsit könnyebb is maguk között panaszkodni, mint szemtől szemben kimon­dani a véleményüket Ott, az üzemben. KARÓ — Hortra mentünk végük a földművesszövetkezeti TÜZEP- telepre. A gyöngyössolymosiak, nagyrédeiek jó véleményt mondtak Petrovics Béla telepve­zetőről, aki a jó kereskedőhöz méltóan minden anyagot be­szerez a vásárlóknak. 14 200 betonoszlopot kaptunk Hort- ról. 220 ezer karót is innen rendeltünk meg, mert garan­tálták, hogy a karók 70 száza­léka akácból lesz. Ezt a gyön­gyösi TÜZÉP nem tudná tel­jesíteni. — így jártunk a különféle építési anyagokkal k Gyön­gyösön nem kaptunk, Horton mindent biztosítottak nekünk. 14 helyett 50 kilométer — Minden járműre szükség volt a szállításoknál. Egy-egy alkalommal 35—40 oszlopot bírt el a vontató vagy teher­autó és minden fordulóban öt­ven kilométert kellett meg­tenni Ha Gyöngyösön kap­nánk anyagokat, ez a távolság mindössze 14 kilométer lenne. Ez pedig nagy különbség a több mint 14 ezer betonosz­lop esetében. — A nagy távolságról lebo­nyolított szállítások fontos munkák idején kötötték és kötik le a szállító eszközein­ket. Az év első felében 32 ezer oszlopot, 220 ezer szőlőkarót kell még nagyobbrészt Hortról hazaszállítani. Ugyanakkor 230 holdon meg akarjuk építeni a támberendezéseket, 99 holdat bekarózunk az idén. ötven va­gon műtrágyát már talán ki sem tudunk szórni. Tudnak valamilyen megol­dást? PILLANATIG sem vitás, amit elmondtak a fiatalok, bármilyen mélységű bírálat is ▼olt az, csak a javítás szán­dékával közölték, hozták nyil­vánosságra. A közösség érdekét tekintették mindenekelőtt, mégha olykor személyes érde­kek is szót kaptak, de ez utóbbi csak kismértékben. Miről mondtak véleményt a küldöttek? Például azt kifogá­solták, hogy az állami építőipar a gyöngyösi építkezésekhez Egerben gyártott téglablokko­kat használ. Csak maga> a szál­lítás százezreket emészt fel épületenként Nem lehetne a blokkokat Gyöngyösön előállí­tani? Vagy mi indokolja azt a módszert, hogy egy» építke­zéseken hónapokon át csupán két-három munkás található, akik alig tudnak valamit ha­ladni. De az is megtörtént hogy az egyik munkahelyen csupán a művezető és az éjje­liőr tartózkodott heteken át Az építkezések koncentrálása te­hát valóban sürgős feladat Eh­hez tartozik a szükség» mun­káslétszám, hogy a folyamatos, ütem» építkezést biztosítani lehessen: Sokan foglalkoztak az ifjúsá­gi szocialista brigádok helyze­tével, versenyvállalásaik érté­kelésével. Elítélték a verseny formális kezelését, az einévó értékelést, ami a legkevésbé sem alkalmas a versenymozga­lom fejlesztésére. Sürgették, hogy a szocialista versenyben egyre jobban a minőségi köve­telményeket vegyék figyelem­be, a mennyiségi szemlélet ezen a területen le káron. Az egri fiatalok segít» éget kértek a KlSZ-lakásépftkezés lebonyolításának meggyorsítá­sához. Ügy érzik, mondták a küldöttek, mintha nem min­denki tartaná fontosnak a fia­talok lakásépítési akcióját. Pe­dig ennek jelentőségét fölösle* ges lenne részletezni. Érthető, bogy a fiatalok élég élesen és elég türelmetle­nül szóltak a lakásépítkezésről, az általuk kezdeményezett tár­sasházépítési akcióról. A csa­ládalapítás legfőbb gondjaik közé tartozik. A fiatalok részé­re kiutalt állami lakások szá­ma elég kevés, tehát a saját erejükből folyó lakásépítkezéo­TÁNC — Szerintünk egy tollvonás­sal le lehetne rövidíteni pa utat _ Az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalatnak engedé­lyezni kellene, hogy a gyön­gyösi vasútállomásra fussanak be a borfiáknál megrendelt vagontételek. Ha már szőlőka­rót és oszlopot nem tudnak adni, legalább ilyen módon se­gítsenek bennünket ebben a nagy munkában. A két főhatóság megtiltja A SZŐ VOSZ iparcikkforgal­mi főosztályáak és a Belke­reskedelmi Minisztérium TÜ­ZÉP főigazgatóságának meg­állapodása szerint nem lehet a területi elhatárolást megsér­teni. Az Eger—Salgótarjáni TO- ZÉP Vállalat vezetői ragasz­kodnak ehhez a megállapodás­hoz. — Gyöngyöstarján a mi te­rületünkhöz tartozik, de külön­ben attól vásárol, akitől akar. A horti fmsz-nek is jogában áll annak eladni áruját, aki­nek tudja, de a telepünkön nem rakodhatnak. — Nagy az igény szőlőkaró­ból és betonoszlopból és a mi keretünk korlátozott. Ezért nem tudunk szállítani többek között a gyöngyöstarjániaknak sem. Az első negyedévben 150 ezer betonoszlopot kap me­gyénk, de ebből 60 ezerrel a földművesszövetkezetek ren­delkeznek. Az igény legalább félmillió. Karóból ugyancsak kedvezőtlen az arány, az 1,7 millióból 690 ezer a földmű­vesszövetkezeteké. A két fő­hatóságnak módosítania kell a hex méltán várhatnak el mt»* den lehetséges segítséget« A Hév» megyei, mintegy tízezer ifjúmunkás nevében ta­nácskozó több mint száz kitt* dött két szekcióban vitatta meg az őket érdeklő kérdéseket Ezekben a szekciókban való­ban élénk eszmecsere folyt A két nap alatt majdnem negy­venen kértek szót. Feltétele»* hetően, még így sem tudta mindenki elmondani azt, amit szeretett volna. Az aktivitásu­kat az is magyarázza, hogy nem önmaguk között perlekedtek csupán, hiszen a megyei {Járt- bizottság és a megyei tanára is vezető beosztású tisztségvi­selőkkel vett részt ezen a két­napos tanácskozáson. Várhatói hogy a fiatalok észrevételeit a megye vezető testületéi elémen­ni fogják, és a hasznos javas­latokat figyelembe veszik. El­lenkező esetben csupán formá­lis időtöltésnek számítana mindaz, ami a két nap alatt Gyöngyösön lezajlott. Feltétlenül szóvá kell ten­nünk, hogy a fiatalok meghívá­sát egyetlen üzemi, vállalati igazgató sem fogadta eL, a job­bik esetben, ezt is csak egy- kettő tette meg, képviselőjüket küldték ed maguk helyett. En­nek a magatartásnak a hely­telenségét fölösleg» magyarán* gatnunkj A fiatalokhoz pedig annyit« hogy nem elég csupán a kü­lön tanácskozáson elmondani gondjaikat. Ez az egyszerűbb, a könnyebb út A legcélraveze­tőbb viszont az, ha az üzem­ben, a vállalatnál ülnek le ta­nárakozni azokkal a vezetők­kel, akiknek irányításával« módszereivel van mit vitáa- niok. Már csak azért is, mert az ilyen „direkt" módszer sok félreértést is eloszlathat« ami­ket nem kell magukban cipel­niük hosszabb Ideig, gyakran ok nélkül. A KFy.nüMftMTWtlRT ter­mészetesen helyeseljük, hiszen hasznosságát a gyakorlat iga­zolta. Nevezzük parlamentnek vagy bárminek, a fiataloknak ezentúl is lehetőséget kell ad­ni véleményük elmondására« javaslataik megszövegezésére. Lendületük, tettre készségük nagyszerű tartalékokat ad épí­tőmunkánkhoz. G. Molnár Ferenc 6:4-» arányt Mi ugyanis a megyei tanács mezőgazdasági osztályával egyetértésben elé­gítjük ki az igényeket, az fmsz-ek kezét viszont semmi sem köti meg. Ezért élvezhet előnyt Gyöngyöstarján a hor- tiak révén. Ezért fordulhat elő olyan furcsa eset is, hogy fa­lun többféle anyagból felesleg, míg a vállalati TÜZÉP-telepe- ken hiány van. — Püspökladányból 164 ezer telített szőlőkarót igazoltak vissza Horfcnak, de csak kész­let szerinti minőségben. Csoda tehát nem történhet garantál­ni nem lehet akáckarót A szállítólevélre mindössze a Hort—Csány kirakó állomás helyett Gyöngyöst kellene ír­ni, hogy a gyöngyöstarjéniak ne károsodjanak. — Nincs rá mód. A két fő­hatóság megállapodása szerint ez ki van zárva. ★ A gyöngyöstarjáni Győzelem Termelőszövetkezet tagjait a szükség rászorítja, hogy vala­mennyi szállító eszközüket Hortra irányítsák. Vállalják a többletterheket, hogy hazake­rüljön a karó és oszlop, még akkor is, ha ez más munkák­ban lemaradást, károkat okoz. Intézkedni már nem lehet a jelenlegi szállítmány ügyében, de a gyöngyöstarjániak esete tanulságul szolgálhat az ille­tékeseknek és figyelmezteti őket, hogy ezen változtatni kell. Vagy növelik a megyén belül a kínálatot, vagy módo­sítják a rendelkezésre álló készletből a vállalat és az ímsz arányát. Pilisy Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents