Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

A piaci mechanizmus viszo­nyai között jelentős szerepe van az árrendszernek. Az ár­rendszer alapvető feladata, hogy — rövid távon — helyes gazdasági döntésekre ösztönöz­zön. Alapvető feladatának csak akkor tehet eleget, ha bizonyos ésszerűségi követelményeknek Is megfelel. Melyek az ésszerű árrendszerrel szemben támasz­tott követelmények? L Az ár fejezze ki * terme­lés tényleges társadalmi költ­ségeit A társadalmi költségek az élő munka költségein kívül a gépi nagyipar korszakában feltétlenül tartalmazzák az esz­közlekötést is. Helyes, ha a tár­sadalmi költségekben az im­portanyag-ráfordítás költségeit i% bizonyos reális deviza-szor­zó alkalmazásával, kifejezzük; Az ésszerű árrendszer követel­ményeit a termelési ártípusú ár elégíti ki a legjobban. Ez a tiszta Jövedelmet, vagy annak egy részét a lekötött eszköz-ér­ték arányában tartalmazza. 2. Az ár fejezze ki a terme­lők és a felhasználók piaci ér­tékítéletét. Ezt úgy Is mond­tatjuk, hogy az ár a társadal­mi elismerés mércéje la. A mo­dern technika világában a tri­plád értékítélete alapján kialakuló ár gyakran — nemegyszer jelentősen — el­tér a költségarányoktól. Ennek oka a termékek jelentős köré­nek helyettesíthetősége és a ro­kon termékek eltérő hasznos­sága. Ebből az is következik, hogy nem helyes követelmény, hogy az árban mindig elismer­jék a költségeket Ésszerű árrendszerben, az árakban a külső piacok érték­ítéletét is figyelembe kell venni (Például, ha valamely termék belföldi ára — a költ­ségek miatt — nagy, de im­portja olcsó, akkor nem helyes a belföldi árszínvonal tartása. Ellenkező esetben: ha valamely termék belföldi ára alacsony, de exportára magas, úgy a bel­földi árat is indokolt felfelé „eltéríteni”!. 3. Az árban kifejezésre kell Jutniuk bizonyos társadalmi in­dítékoknak. Bizonyos termékek fogyasztásának ösztönzéséhez vagy korlátozásához állami, társadalmi érdek fűződhet; (Például bizonyos kuJtúrdkkek fogyasztásának ösztönzéséhez, vagy az alkohol fogyasztásának korlátozásához). Az ésszerű árrendszer csak rugalmas ármechanizmusban valósulhat meg, mert a csak így követhetik a költség­arányok változását és csak így fejezhetik ki a felhasználók, a fogyasztók piaci értékítéletét A rugalmas ármechanizmus nem azonosítható az ár spon­tán mozgásával. Tervgazdálko­dást folytató országnak elemi érdekei fűződnek az árstabili­táshoz. Az árstabilitás azonban nem feltétlenül igényel merev hatósági árszabályozást Az árak stabilitását — és ezúttal az árszínvonal stabilitásáról van szó és nem egyes termé­kek áringadozásáról — rugal­mas árszabályozási rendszer­ben is biztosíthatjuk, ha a köz- gazdasági szabályozós egyéb eszközeit — a költségvetést, a hitelpolitikát, a bérpolitikát, a vállalati jövedelemszabályozást stb. — megfelelő módon alkal­mazzuk. A rugalmas ármechanizmus feltételezi, hogy bizonyos ter­mékék, elsősorban a tovább­gyűrűző hatásokat előidéző fél- gyártmányok (pl. hengerelt áru) árát továbbra is hatóságilag szabályozzuk. Az áruvilág nagy részében azonban lehetséges­nek látszik a limitárak, a kal- kuládóséma alkalmazása, vagy a teljesen szabad áralakulás. Dr. Varga György Mongol vendégek érkeznek ma Egerbe Három esztendeje vetődött fel a gondolat az egri Dobó István Gimnáziumban, hogy kapcsolatot létesítsenek valamelyik mongóliai középiskolával. Az elképzelés a budapesti mongol nagykövetség teljes támogatásával találkozott, s így tavaly márciusban már meg­született a „konkrét" kapcsolat az Ulánbátort 2. számú Szuhe Bator középiskolával. A két intézet kicserélte fényképes dokumentumait, hogy megismerkedjenek — egyelőre távolból — egymás életével. Azóta az egri intézetben már több ízben rendeztek mongol-esteket, műsor­ral, filmvetítéssel. Ma, a mongol művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével, küldöttség érkezik a Dobó István Gimnáziumba, ahol megismerkednek az intézet életéved, munkájával, megtekintik Eger nevezetességeit. Ez alkalomból közöljük egy ismeretlen mon­gol katona forradalmi versét, amelyet Zahemszky László, a gimnázium tanára fordított eredetiből. Mikor Kjahtát körülfogtuk... (Sve Kjtabtlg.. J Felelőtlen felelősök érdeM, hogy ml lett ex újftó­sávaL Igaz, ax 6 munkahelyén nincs por... Fegyelmit kapott egy máartk vezető beosztásé dolgozd, mi­vel hétezer forintos kárt oko­zott vállalatának. Napokig el­mulasztotta az ellenőrzést, i hanyagul kezelte a rábízott munkát. B három példával még ko­rántsem merült ki a felelőtlen felelősökről készült példatá­runk. Sorolhatnánk még a példákat, mert sajnos az utób­bi időben kissé elszaporodtak a felelőtlen felelősök. Mostanában sok szó esik a vezetésről, a felelősségről. Megszaporodtak, egyre na­gyobbak lettek a feladatok, megszaporodtak a felelősök, egyre nagyobb lett a felelős­ség is. Ez így természetes, így kívánja az élet, a munka« A baj ott kezdődik, hogy megszaporodtak a felelőtlen felelősök is. Nem arról van szó, hogy felelős beosztásban nem lehet, vagy nem szabad tévedni, hibát követni Hanem arról, hogy egy felelős vezető­nek nem lehet felelőtlennek lennie Egy pillanatra sem. Az is igaz, hogy akt több mindenért felel, akinek szer­teágazó munkája van, annak nagyobb esélye van a téve­désre, a hibázásra. No, de a vezető beosztás nemcsak jo­gokkal jár, hanem kötelessé­gekkel is. A feladatokhoz, a felelősséghez kijáró kötelessé­gekkel. Félmillió forintot fizetett a vállalat, mert az egyik felelős beosztású embere felelőtlenül dolgozott. Szívják az emberek a port, mert az igazgatót nem érdekli a saját újítása. Hét­ezer forintos kár nemtörő­dömségből. A példák aligha munka közbeni tévedések, bukkanok. Felelőtlenségek, s szereplői felelőtlen felelősök. ünnepi műsorra televízióban sége lesz a „Májusi köszöntő” című összeállítás. A verses, ze­nés műsorban többek között fellép majd a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttese, a Mun­kásőrség Énekkara és a Lovag utcai Általános Iskola énekka­ra. József Attila és Kassák Lajos egy-egy versét Sütő Irén szólaltatja majd meg. Az esti műsort „Majális,, címmel ezúttal a Vidám Park­ból közvetítik. Ahhoz aem tér kdteég, hogy a felelős vezető mindig a ki­rakatban van, mindig és sokan látják. De a kíváncsiskodókat mással is oda lehet csalni a kirakat elé, mint a felelőtlen­séggel; Emberekről, százakról, ez­rekről, milliókról van szó. Semmiképp sem közömbös te­hát, hogy kük a felelősök érte. A bizalom, a munka, a be­osztás felelősséggel jár. A föl­deken, a bányában, a kated­rán, az irodákban. Ez mindenkire vonatkozik. Még a felelőtlen felelősökre te. Koós József Mikor Kjahtát körülfogtuk. Minden lámpást kioltottunk. Miránk rontó gaminokat Mind megöltük gránáttal. Kolostornak kapujában Kattogó négy géppuskánkkal Kergén futó gaminokat Kergettük a pokolra. Világos pej lova hátán Velünk vágtatott Szühbátán Villám-eszű vezér szava Vezérelte hadunkat. Nyugat felől, laukás dombról Nyeregbe szállt lovas-svadron Nyugodt rendben, csatasorban Nyomban indult szavára. Begy tetején, esíTlag-kőzel Hét-bika-nagy ágyúnk tüzelt. Hordákban jött gaminokat Hamvasztotta halomra. Hegycsúcstól, mint Hullt ma ágyúgolyó-eső. Halált szórt a hódítókra Hőst Népi Seregünk. iák Fogadta be Altan-Bnlak Forró, közös akaratból Fogant Népi Kormánynak. Btates eszmék birtokába* Bfzva a nagy Népi Pártban, Bitorlókat mind elűzve Békét hoztunk hazánknak* Drága Mongóliánknak! Fordította: 4 taraasi munkákról Jelentjükt Vetik a kukoricát, szépen fejlődnek a tavaszi vetések a füzesabonyi járásban ’ ÉVEK ÖTA tartó folyamat, hogy a termelőszövetkezetek­ben növekszik az alkalmazot- r tak létszáma. 1963-ban a ter- l melőszövetkezeti gazdaságok- i ban — a nyugdíjasok és jára- i dékosok nélkül — 778 000 tag l és 74 000 alkalmazott dolgozott i Egy év múltán a termelészö- . vetkezeti tagok száma 721000- : re csökkent, viszont az alkal­mazottak létszáma 121 000-re növekedett Az is jellemző 1 szám, hogy 1963-ban 18 000, ' 1964-ben pedig 28 000 volt a ■ szövetkezetekben állandó jel­leggel alkalmazott fizikai mun- 1 kások száma. Legutóbb az egyik termelő- ’ szövetkezet közgyűlésén is fel- 1 tűnt hogy határozathozatalkor ' mintegy 30—40 ember tartóz­kodott a szavazástól. A szo- i katlan jelenséget a termelő- . szövetkezeti elnök magyarázta meg: ök nem tagként, hanem mint alkalmazottak dolgoznak : a gazdaságban, a közgyűlése- . ken mindig részt vesznek, a . viták során gyakran felszólal­nak, de — értelemszerűen — szavazati joguk nincs. E ter­melőszövetkezet alkalmazottai közül egy traktorszerelö, egy bognár és egy baromfigondozó­nő mondta el a közgyűlés után, hogy ők szívesen lennének ta­gok is, ha az által anyagilag és a társadalmi biztonság te­kintetében nem kerülnének hátrányosabb helyzetbe. A ba­romfigondozó fiatalasszony még azt is elmondta; ő tulaj­donképpen így havonta keve­sebbet keres, mint a vele együtt dolgozó termelőszövet­kezeti tagok többsége. De még­is ragaszkodik az alkalmazotti viszonyhoz, mert így kedve­zőbb a társadalombiztosítása, betegség esetén magasabb a táppénze és a törvények ren­des évi fizetett szabadságát is biztosítják. MINDEZEK olyan tények, amelyek figyelembevételével lehet és kell megítélni a ter­melőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak helyzetét. A kö zelmúltban hozott intézkedő sek már bizonyos előrelépés jelentenek abban, hogy csök­kentsék a termelőszövetkezet tagok, valamint a bérből és fi­zetésből élők szociális ellátás« közötti különbséget. Hiszel látnivaló, hogy a tsz-tagok két ségtelenül hátrányosabb hely­zete a meglevő feszültség alap ja. Ezzel lehet magyarázni az a törekvést, hogy sokan a fa­lusi emberek közül alkalma­zottként hajlandók dolgozni * közös gazdaságokban, de a tag­sági viszonytól már húzódoz­nak. Különösen a fiatalok dol­goznak szívesen alkalmazott­ként Ezen nincs mit csodál­kozni, hiszen közülük a leg­többen családalapítás előtt áll­nak, vagy éppen most rende­zik be lakásukat, házat építe­nek. Ahogy mondani szokás nekik nincs kitartásuk, nem tudják megvárni az év végi zárszámadást, hanem minden hónapban jobban rá vannak utalva a kézhez kapott pénzre mint az idősebb parasztcsalá­dok, akik évtizedek alatt más­fajta életberendezkedést szok­tak meg. A termelőszövetkezeti alkal­mazottak között különösen nagy számmal találunk iparo­sokat. Bognárok, kovácsok, kő­művesek, asztalosok, villany- szerelők a legtöbb esetben szerződés alapján megállapított „fix” bérért vállalják a mun­kát. A legutóbbi években a gépállomásokról átkerült trak­torosok és szerelők közül is nagyon sokan alkalmazotti munkaviszonyban dolgoznak a közös gazdaságokban. Mindjárt tegyük hozzá: túlnyomó több­ségük vállalt munkáját jó hoz­záértéssel, szorgalommal és Alkalmazónak a termelőszövetkezetekben becsületesen végzi. Ily módot nemcsak önmaguk és család­juk megélhetését biztosítják hanem hasznára válnak a ter­melőszövetkezeti közösségnek is. A jól összeforrott, erős gaz­daságokban szinte meg sem le­het különböztetni, hogy kik t tagok és kik az alkalmazottak BIZONYOS mértékig mái más a helyzet a sok nehézség­gel küzdő termelőszövetkeze­tekben. Itt a kevés jövedelem­hez jutó és bizonytalanul élf termelőszövetkezeti tagok gyakran szemrehányásokkal illetik az alkalmazottakat. Még ilyet is mondanak: „Azért nerr jut nekünk semmi, mert ti min­dent lefölöztök.” Kétségtelen, hogy ilyen szövetkezetben ez s feszültség káros jelenség. De az is bizonyos, hogy a feszült­ség oka nem az alkalmazotti jogviszonnyal, hanem a szövet­kezet, a gazdálkodás gyenge­ségével magyarázható. A ré­gebben gyenge, de ma már megerősödött termelőszövetke­zetek példája bizonyság rá, hogy a jövedelemelosztási rendszer korszerűsítése pél­dául közelebb hozhatja egy­máshoz a tagságot és az alkal­mazotti réteget. Lényegesen csökken e kettő közötti kü­lönbség, ha megvalósítják a garantált pénzfizetéses rend­szert és meghonosítják a ter­melési eredményekhez kapcso­lódó premizálási módszereket. Ennek révén csökkenhetnek a kereseti különbségek és előbb- utóbb megszűnnek az ellenté­tek. Az állandó jelleggel dolgozó alkalmazotti réteg jogviszo­nyának helyes meghatározása csakis szerződésekkel történ­het. Ilyen esetben a szövetke­zet munkaadóként köt szerző­dést egy-egy emberrel, mtnt munkavállalóval. Hogy tettekéi és milyen feladatok ehrégaé­sére kötnek szerződést, ez a közgyűlés hatáskörében tarto­zik, vagy a közgyűlés felhatal­mazása alapján a termelőszö­vetkezeti vezetőség feladata. Számos tapasztalat szerint a* így szabályosan megkötött szer­ződések alapján dolgozókkal nincs is különösebb baj. Vita, pereskedés az esetek túlnyo­mó többségében akkor fordid elő, amikor a termelőszövetke­zet vezetői szabálytalanul csak úgy szóban és bizonytalanul körülhatárolva állapodnak meg a dolgozóval. Itt azután nagyon gyakran utólag már nem lehet ellenőrizni és meg­állapítani, hogy pontosan mi is volt a megállapodás. A szö­vetkezetek tagjainak, vezetői­nek és alkalmazottainak egy­aránt érdeke, hogy az ilyen to­jóknak elejét vegyék. A NAGY mezőgazdasági munkák idején szép számmal dolgoznak a szövetkezeti gaz­daságokban alkalmi munkások. A mezőgazdasági termelés jel­legéből következik, hogy ezen a helyzeten belátható időn belül nem lehet és nem is kí­vánatos változtatni. Az idősza­konként mezőgazdasági mun­kát vállalók tevékenysége nél­külözhetetlen a termelőszövet­kezetekben. De ebben az eset­ben is érvényes az előbbi meg­állapítás: alkalmazásuk kétol­dalú szerződések alapján tör­ténjék, amely pontosan tartal­mazza mind a termelőszövet­kezet, mind a munkavállalók jogait és kötelességeit. Ily mó­don az alkalmazottak munkája jól szolgálhatja egy-egy ter­melőszövetkezet érdekeit. ____________Horváth László A— ------te-U -— ILs. MM BTODOft napOKDail rarest kedvezőre fordult meleg, a ta­vaszi as időjárás újabb lendüle­tet adott a tavaszi mezőgazda­sági munkáknak. A füzesabo­nyi járás területén az a sajá­tos helyzet alakult ki, hogy a viszonylag szárazabb fekvésű és homokos Tárná menti ré­szeken csaknem minden tava­szi munka igen előrehaladott állapotban van. Poroszlón és környékén, Sarudon és Űjló- rincfalván, Egerfarmoson és a laposabb, szikesebb területeken a belvizek lassú lehúzódása még mindig késlelteti a tava­szi munkákat. Ennek a követ­kezménye, hogy egyes növény­féleségek vetése járási szinten 75—80 százalék körül áll, hi­szen az említett részeken mind ez ideig vetésre még nem ke­rülhetett sor. A járás termelőszövetkezetet i-i*-----» ---*-—- m e * ­lá szosak fej trágyázását, mint­egy 14 ezer hoídnyi területen. Több mint ötezer holdon vé­gezték el idáig a tavaszi szán­tásokat, de ennek ütemét most már a belvíz levonulása után a belvíz sújtotta területeken is fokozni kell, mivel összesen 12 ezer hold a szán tani való. Jól halad és befejezés előtt áll már a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetése. Borsóból közel 2 ezer holdon került földbe a vető­mag, és időben befejezték ezt a munkát Mezötárkány, Kápolna, Dormánd én Füzesabony köz­ségek termelőszövetkezetei. A szükséges takarmány biz­tosítására több mint három és fél ezer holdas területen kerül sor a lucerna és vöröshere ve­tésére. Ezt a munkát is folya­matosan végzik a járás szö­vetkezetei. J& halad a cukorrépa bár ezt a munkát is több köz­ségben gátolja még a nedvei talaj. A tervezett kétezer hold cukorrépa több mint 50 száza­lékán került már földbe a vető­mag, hasonlóan halad a napra­forgó vetése, amelyből öeBzeae* 1300 hold elvetésére kerül sor a közeli napokban. Burgonyá­ból a betervezett vetésterOM közel 50 százalékán végezték el az ültetést A megfelelő talaj- hőmérséklet a kukorica vetéséi is lehetővé tette már, éa a já­rásban elsőnek as aldebről 01 Élet Termelőszövetkezet tagsá­ga látott hozzá ehhez a fontol munkához. A járásban flesse- sen 7 ezer holdon kell didié a kukoricát és most már csak­nem minden termelőszövetke­zet szinte naponként ad hírt a kukorica vetés megkezdéséről. Cx L Its flgyfte) »általat vezető he- vaztáeá dolgozója fontos be­rendezés megrendelésére s Mzatást A szokásnak megfe­lelően elvállalta és biztosftot- ta felettesen, hogy legyenek nyugodtak, a kért Időre Bün­den meglesz. A munka ««kezdődőt* és mindaddig nem volt semmi baj, amíg el nem készük a lé­tesítmény. Elkészült és kltúz- as átadás átvétel Időpont­ját A meglepetés és a haj ez­osan Kaw&wcsxstt, mm a&acfo- Átvételi bizottság megrökö- nyődva vetta tudomásul, hogy • «sóban forgó berendezésnek oyoma sánca, pedig nélküle üzemképtelen a több millió forinttal készült létesítmény. Ezután még kétszer hiúsult meg az átadás-átvétel, mert a készülék csak hónapok után érkezett meg. De előbb nem m jöhetett, mert az említett vezető hiába ígérte meg felet­teseinek, hogy nem lesz sem­mi baj, még a kapcsolatot sem vette fel a készüléket gyártó vállalattal az" első át­adás időpontjáig. Arról vi­szont nem feledkezett meg, hogy többször is megnyugtas­sa a vállalat vezetőit: megren­delte és időre itt lesz. A felelőtlen ígéreteknek az lett a végük, hogy a vállalat félmillió kötbért fizetett a be­ruházónak. Igaz, a szóban for­gó vezető sem úszta meg si­mán, mert a félmillió forin­tos mulasztására kapott egy igazgatói megrovást«.. Évek óta egészségtelen kö­rülmények között dolgoznak az egyik üzemben". Maga az igazgató is megsokallta az ál­lapotot, és vagy négy évvel ezelőtt készített egy újítást, amelynek megvalósításával a munkahelyeken megszűnne a por. Az újítás néhány száz fo­rintba kerülne, de még a mai napig sem valósult meg. Az emberek már megszokták a port, az igazgatót meg nem A május elsejei készülnek a A Magyar Televízióban a május elsejei ünnepi műsor összeállításán dolgoznak. A ka­merák ott lesznek a délelőtti órákban a Hősök terén, ahon­nan egyenes adásban számol­nak be a nézőknek a főváros dolgozóinak ünnepi felvonulá­sáról. Budapestről átkapcsol­nak Moszkvába, és az Interví- zió helyszíni közvetítést ad az ünnepi eseményekről. Az egész »após program egyik érdekes­Gazdasági fejlődésünk • Ji rr rr n r Jé r • időszerű kérdéséi 6. Az ésszerű árrendszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents