Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
Béremelés — bérmegtakarításból 1965-ben vezették be a létszámcsökkentés anyagi ösztönzésének rendszerét: ha valamelyik vállalatnál a tervezett létszámhoz képest kevesebb emberrel teljesítik a tervet — az így megtakarított béralap egy részével növelhetik az átlagbért. Tavaly a megtakarított bérösszeg felét fordíthatták a vállalatok munkásaik és alkalmazottaik bérének emelésére. Egy év alatt mintegy 20 ezer emberrel csökkent az állami iparban foglalkoztatottak száma. (Ez természetesen relatíve értendő, a tervezett létszámhoz, 8 az elért többlettermeléshez viszonyítva.) Érdemes összevetnünk az utóbbi három év létszámhövekedési ütemét az állami iparban: 1963-ban 1962-höz képest a munkásállomány 3,2, az alkalmazotti állomány 4,8 százalékkal, 1964- ben 1963-hoz viszonyítva az előbbi 3,5, az utóbbi 4,5 százalékkal emelkedett, 1965-ben 1964-et véve alapul, a növekedés a munkáslétszámban mindössze 0,4, az alkalmazottak körében pedig 0,7 százalék volt Igaz, tavaly feszítettebb terveket kaptak a vállalatok, de ezt figyelembe véve is, átlagosan 0,5 százalékos a megtakarítás. Tavaly az állami iparban a létszám-megtakarítás eredményeképpen 0,4 százalékos át- lagbérernelést hajtattak végre, A bányászatban pl. az új rendszerben. rejlő lehetőségekkel élve 0,5 százalékkal emelhették a. munkások átlagbérét és 0,9 százalékkal az alkalmazottakét A vegyiparban a munkások átlagbérét 1, az alkalmazottakét 1,6 százalékkal lehetett emeint Az élelmiszeriparban a munkások 1,3, az alkalmazottak 2,1 százalékos (7) átlagbéremeléshez juthattak Összességében mintegy 100 millió forintot fordíthattak a vállalatok béremelésre a jobb létszámgazdálkodás következményeképp, népgazdasági szinten mintegy 100 millió forintos bérmegtakarítást jelentett ez. Ennek igazi jelentősége akkor érthető meg, ha tekintetbe vesszük, hogy a műit évben a termelés növekedésének mintegy 90 százalékát a termelékenység emelésével értük el, s ebben — természetesen sok; más intézkedés mellett —szerepet játszott a létszámcsökkentés anyagi ösztönzésének bevezetése is. Kit bocsássunk el? A választ általában könyű megadni: azt, aki felesleges, akirosz- szul dolgozik, aki fegyelmezetlen. Ha azonban azt kell eldöntenünk, ki a felesleges — ez már nehezebb feladat. Kiváltképp, ha a vezető egyedül akar dönteni. Nem véletlen, hogy tavaly jó néhány igazgató, amikor megkapta az új rendszert ismertető körlevelet, betette azt a fiókjába, és hallgatott róla. Féltek a népszerűtlen feladattól. Csakhogy semmiféle intézkedés nem válhat népszerűtlenné, ha abba bevonjuk a gyári „társadalmat’* is, egyebek között a termelési tanácskozások, a műszaki konferenciák, a brigádértekezletek segítségével. Ha valami a vállalatok dolgozóira tartozik, s nemcsak a vezetőkre, akkor ez a téma az. Azonos, vagy növekvő termelési feladatok esetén a létszám-megtakarítás következtében természetszerűleg több munka hárul az alkalmazottakra, a munkásokra. Meg kell tehát velük beszélni: béremelés, vagy más juttatások ellenében, vállalják-e ezt a többletet, vagy sem? (Távaly például az élelmiszieriparban érték el a legnagyobb megtakarítást, ott volt a legnagyobb az átlagbér-növekedés is. A konzervgyáraikban, baromfifeldolgozókban a vezetők termelékenységi szerződést kötöttek a munkásokkal, brigádokkal. A munkások vállalták, hogy csúcsidőben is segítség nélkül dolgoznak; ne vegyenek fel senkit, maguk is boldogulnak majd. A vezetők írásba adták, hogy a bérmegtakarításból emelik az érintettek fizetését. (Nagyobb körben kell megvitatni ezeket a kérdéseket már- csak azért is, mert minél több ember vesz részt az intézkedések kidolgozásában, annál nagyobb a biztosíték, hogy a legfontosabb emberi szempont; a szociális helyzet megfontolása sem sikkad el egy-egy elbocsátási határozat megszületésekor. A létszám-megtakarítást elbocsátásokkal azonosítani — tévedés; Számtalan más kérdésre kell először pontos választ adni. A feladatok nőnek, ezek ellátásához változatlan műszaki és technológiai körülmények között egyre több emberre van szükség. Az első kérdés tehát csak az lehet: hogyan tehetünk eleget a nagyobb követelményeknek — azonos létszámmal? Hol gépesítsenek, milyen célgépeket kell készíteni, alkalmazni? Hogyan tehetik zavartalanabbá az anyagellátást? Hogyan egyszerűsíthetik, könnyíthetik a belső szállást? Milyen technológiai változtatásokra van szükség? Hogyan lehetne a gyártmányokat jobbá, de ugyanakkor egyszerűbben el- készíthetővé is tenni? Nem lehetne-e racionálisabban átszervezni az üzemet? A műszaki, technológiai, szervezési változtatásokkal hol szabadítható fel munkaerő, s azt hova érdemes átcsoportosítani, hogy az a leggazdaságosabb legyen? Ha a kollektíva segítségével mindenekelőtt ezekre a kérdésekre keressük a választ, akkor senki nem vélekedhet úgy hogy arra ösztönzik; távolítsa el munkatársát maga mellől. Tavaly a vállalatoktól kilépők egy ezrelékét bocsátották el mindössze ténylegesen, s az elbocsátottak egy részét az új rendszertől teljesen függetlenül is elküldték volna. Az eddigi létszám-megtakarítás tetemes része abból eredt, hogy a vállalatok egyszerűen nem éltek a tervben megszabott létszámfejlesztési lehetőséggel, s, hogy a különböző okokból eltávozok helyére nem vettek fel senkit A vállalatok tehát általában helyesen alkalmazták az új rendszert amely elsősorban — s ezt rendkívül fontos mindenütt hangsúlyozni — nem elbocsátásokra akar ösztönözni, hanem a belső tartalékok feltárására. 1966-ban a vállalatok a létszám-megtakarítással elért bérmegtakarításnak már nem a felét, hanem 75 százalékát fordíthatják béremelésre, azaz ebből az összegből most már jutalmazhatják is azokat, akik olyan szervezési vagy műszaki fejlesztési intézkedést javasolnak, amellyel tartós létszám-megtakarítás érhető el, de ők maguk, mivel esetleg más munkahelyen vagy munkakörben dolgoznak, béremelést nem kaphatnak. A bérmegtakarítás nagyobb részét változatlanul azok bérének emelésére kell fordítani, akik a megtakarított munkaerő helyett dolgoznak. Az esetleg ebből fakadó bérfeszültséget pedig a rendes, évi bérfejlesztési keretből kell kiegyenlíteni. Helytelen lenn© ugyanis a bér- feszültségek elkerüléséért megrövidíteni azokat, akik a megtakarítást több munka vállalásával lehetővé teszik. Végezetül érdemes megemlíteni azt, hogy ez a munkaerőmegtakarításra — tehát a termelékenység fokozására is — kézzelfoghatóan ösztönző rendszer a jövőt tekintve is rendkívül hasznos, önállóbb gazdálkodásra ad módot, tehát mintegy kísérletezésre, tapasztalatgyűjtésre, ahhoz, hogyan is kell majd gondoskodni, gazdálkodni bérrel és létszámmal az új gazdasági irányítási rendszerben, amikor már minden vállalat önmaga állapíthatja meg az átlagbért és a létszámkeretet Ifj. Gerencsér Ferenc Ismeretlen tettesek ?! Hanoi: Ho Si Mirih köztársasági elnök megtekintette a szovjet fotókiállítást, amely képekben mutatja be azt segítséget, amelyet a Szovjetunió .nyújt a VDK-nak az amerikai ag- resszorok ellen vívott harcban. (Rádiotelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Szedik az őszi lombtakarásokat a virágágyakról, gereblyézik a parkok pázsitját Egerben, városszerte. Elvégezték már az utakat szegélyező sorfák koronaalakító gallyazását, a tavaly elültetett fiatal fák metszését, s a kiszáradt, díszértékkel nem rendelkező fák nagy részét is kivágták. Sokfelé már azokat a gödröket is kiásták, amelyekbe majd az új csemetéket ültetik. A műhelyekben festik a játszótéri hintákat, s lassan-fokozatosan megszokott helyükre kerülnek a pihenőpadok is. Örömmel konstatálhatja bárki, mennyire szorgos előkészületek várják a tavaszt. Az örömbe, sajnos, sok üröm is vegyül. Lépten-nyomon vandál pusztítások nyomaival találkozhat a szemlélődő ember. A népkerti, patakparti sétányon megcsonkított fács- kák — lehasították a fiatal ágakat. A sebeket bebalzsamozták: nem tudni, meggyógyulnak-e, hajtanak-e még új rügyeket az idén? A Hadnagy utcai lakótelepen a tavaly elültetett és megfakadt fácskák némelyike már puszta husáng; s amelyiknek ágait már el nem érhették, annak a törzsét faragták meg bics-' kával, késsel. A Gólya utcai lakótelepen és sokfelé másutt is, már csak a tátongó lyuk mutatja, hogy ott nemrég még fácskák voltak, de gyökerestül kitépték a földből a rontó kezek. S már a korábban virágzó növények között is ott járt a pusztítás. Drága mulatság. Évenként százezrekre tehető a kár! És kik a rongálok? Rongálják a parkokat * különböző építővállalatok — velük megtéríttetik az okozott károkat. A többi rongáló? Neveletlen gyermekek. Garázda fiatalok. Pár főnyi bandák. A sötétségben tevékenykednek, csöndben, lopakodva, akár a tolvajok vagy a betörök. Csupa ismeretlen tettesek! \ Mit tehetnénk ellenük? Mindenképp segíthet a társadalmi összefogás. És kezdetnek az is elegendő lenne, ha a hatóságok még éberebben őrködnek, s határozottabb eréllyel lépnek fel. Az ismeretlen tettesek mind felismerhetők! (kydl Munkásarcok AZ ÜVEGFÚVÓ Régi dinasztia sarja: üvegfúvó volt a nagyapja is, aki Répásihutáról szegődött Parád- sasvárra, még valamikor a múlt század végén. Tőle örökölte a szakmát, s apját váltotta a mesterségben, a fiatalabb Fényes, Tizenegy esztendős korában — tizienegy évvel apja halála után. Az ötödikből maradt ki. Először kisegítő volt a gyárban: a készárut hordta a hűtőkemencébe. Egy év múlva fúvó- segéddé lépett elő, s munkakönyvét kapott: hivatalosan is felnőtté ütötték. Akkoriban gyógyszeres, befőtte»- és csevi césü ve ge két készítettek inkább. Valamivel később kaptak megbízást a „márkásabb” termékekre: néhány brigád már poharakat is formázott. Kocsmai, háztartási poharakat, „ ... síma készleteket. A huszas évek közepe táján...” Negyvenkettőtől fújják a kelyheket, 6 esztendeje gyártják az ólomkristály-csodákat. _Itt az üvegek birodalmában „öregedett” meg Fényes József, a mátrai gyárban töltötte élete nagyobbik részét. Csak TFÜ lm. óIZMmilTEM Több hetes, jó idő után megérkezett az eső. Egyelőre langyos tavaszi eső, amely sok helyen már a tavaszi vetéseket áztatja. Februárban és március első tíz napjában megkezdődtek megyeszerte a munkák, és remélhetőleg folytatni is tudják majd azokat 700-tin dolgosnak naponta a hevesi határban A hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet már február közepén megkezdte a kora tavaszi vetést. Négyszáz hold borsójuk a földbe került, sőt már ki is kelt. Ugyancsak kikelt a mák, amelyet minden eddiginél korábban sikerült a földbe juttatni. A gazdaságban nyolcszáz holdon végezték el a műtrágyázást, és jelenleg a tavaszi árpa vetése, a szőlők metszése és nyitása folyik. Az ősszel elmaradt szántásokat pótolják. A hét közepén 15 erőgép szántott. kettő közülük kettős műszakban. A Rákóczi Tsz földjein mintegy 450 holdon áll még a víz, ahol bizony elsősorban a talajvíz levezetéséről kell gondoskodni. Gondot okoz a gumiabroncs-hiány, amely miatt az a veszély fenveeet, hosv esetleg 1—2 gépük leáll. Hevesen a kertészetben is szorgalmas munka folyik. Gyepkockákba pikírozzák a paprikát, a paradicsom pikíro- zása is folyamatban van. Naponta mintegy 700-an dolgoznak a határban, Ezer holdon került földbe a tavaszi árpa A hatvani, a hevesi és a gyöngyösi járás több községéből kaptunk hírt arról, hogy megkezdték a tavaszi árpa vetését. összesítés szerint a megyében eddig mintegy ezer holdon került földbe a tavaszi árpa. Borsából mintegy tízezer hold a megyei terv, és ebből ez ideig négyezer holdnyi került földbe. Több helyről érkezett jelentés, hogy a korai vetésű borsó szépen sorol. Szakemebrek és szövetkezeti gazdák véleménye szerint évek óta nem volt példa arra, hogy ilyen korán kezdhették volna el a munkákat. A tavaszi árpát az idén közel három héttel korábban kezdték el vetni, mint tavaly. Metszenek a Sárhegy alján Az abasári Rákóczi Tsz csaknem minden tagja a szövetkezet 900 holdas szőlőjében munkálkodik. Tegnapig 700 holdon fejezték be a metszést. Megkezdték a műtrágya szórását is, eddig 200 holdon végezték el ezt a munkát. A szőlőkben folytatják a nyitást is. Húszholdnyi, régi telepítésű szőlőjükből eddig 10 holdat irtottak ki. 45 holdra új telepítést terveznek, amelynek most a talajelőkészítő munkái folynak. 9 millió oltvány közül eddig egymilliót oltottak be. Fóliaházakban várja a tavaszt a saláta f' makiári Béke Termelőszövetkezet 25 holdas kertészetében szintén szorgalmas munka folyik. Négy hold korai káposztát, két hold kelkáposztát, 10 hold langer-paprikát, két hold paradicsomot és 7 hold késői káposztát bíztak a 30 tagú kertészbrigádra. A kelkáposzta telelő palántáit már kiültették. A korai káposztát pedig most helyezik a tápkockákba. Hat fóliaházukban saláta- és paprikapalánta várja a tavaszt. Valamennyien szépen fejlődnek. A szövetkezetiek március végére salátát, májusra pedig erős paprikát ígérnek. akkor dolgozott másutt amikor leállították, bezárták a sasvári üzemet. Amikor újra begyújtották a kemencéket, mindig visszajött. Végezni régi munkáját, tanítani a fiatalokat. Hányból nevelt ügyes, szorgalmas szakmunkást —J nem számolta. Csak a mesteJ reket Kinek adja át a helyét? Talán Hegedűs Jóskának. Fantáziát lát a fiúban, sokat vár tőle. Jövőre mestert akar faragni belőle! Aztán — mert akkorra lejár a szolgálat — elbúcsúzik a parádsasvári gyártól, a kemencéktől. Esztendő múlva nyugdíjba megy az idős üvegfúvó: az egykori sztahanovista, élmunkás, a szakma és az üzent többszörösen kitüntetett kiváló dolgozója. Egy szocialista brigád Munka Érdemrendes vezetője. Lesz mire emlékeznie.;. (gyóni) Gyöngyösi fiatalok immkaverseny- kezdeményezése Felhívással fordultak a gye fiataljaihoz a gyöngyösi kiszisták a tegnapi KISZ-bi- zottsági ülésen. A MÁV Kitér rőgyártó ÜV. kiszesei elhatározták, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére éves munkaversenyt indítanak és felszólítják a megye valamennyi üzemi KISZ-szervezetét, kapcsolódjék be a versenymozgalomba. A kitérőgyáriak védnökségei vállaltak a népgazdasági szempontból kiemelt gyártmányok felett. A fiatal mérnökök és technikusok bekapcsolódnak a műszaki fejlesztési terv kiszélesítésébe. Üjabb ifjúsági szocialista brigádokat szerveznek, A selejtet 20 százalékkal csökkentik. Különös gonddal segítik a fiatal újítók javaslatait^ az újítások értékelését és bevezetését. 2500 óra társadalmi munkával járulnak hozzá a gyári sporttelep korszerűsítéséhez. Éberen őrködnek a munkafegyelem felett, az esetleges hiányosságokra felhívják a vezetők figyelmét. A hibák kijavításában tevékenyen részt vesznek. A gyöngyösi városi KlSZ-bi- zottság tegnapi ülésén elfogadta és a megyei KlSZ-bizottság- hoz terjesztette fel a kitérőgyáriak versenyfelhívását. wgpgtfJ tuti 1366. március 11., péntek k gyümölcsösök Kétmillió különböző gyű- : mölcsfa borul virágba tavasz- szal megyénk szórvány- és kerti gyümölcsöseiben. És a i gyümölcsösökben már a tavaly telepített 80 ezer facsemete is elkezdi tavaszi életét. Százezer tavaly ültetet málna-, ribizli- tő és 300 ezer szőlöoltvány is várja a jó időt. Az idei telepítéseket segíti a kedvező, tavaszias időjárás. Bő választék — Ä tavasz! telepítésekre ötfajta alma, hatfajta körte, tízfajta őszibarack és háromfajta kajszi facsemetével állunk az igénylők rendelkezésére — mondja Nagy Lajos, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának főelőadója. Ügy hatvanezer facsemetét jelent ez, melyre az igény csaknem teljesen megérkezett. — Ügy hallottuk, hogy a vár laszték nem kielégítő. — Sajnos^ ez így van; Bár a rendelők is sok esetben megvalósíthatatlan. igénnyel jelentkeztek. Nemes téli körtét; búzával érő piros almát kértek, ilyen fajta pedig nincs. De a választékot mi is bővíteni szeretnénk. Az őszi telepítéskor például már 15 fajta alma, 11 fajta szilva, 17 fajta körte és 14 fajta őszibarack facsemete között lehet válogatni. Reméljük, hogy ellentétben a tavalyi kajszi, nyári alma és körte hiányával, idén mindenféle facsemetét adhatunk a gyümölcsösökbe. Az igényeknek megfelelően — Azt is el kell mondanom, hogy a rendelők igénye nem ■ündig egyezik meg a megye, új „csemetéi” sőt saját érdekeikkel sem. Mi elsősorban nyári gyümölcsfacsemetéket és bogyósokat ajánlunk kiültetésre, míg a kertek tulajdonosai elsősorban téli fajtákat igényelnek. A télieket azonban a tsz-gyü- mölcsösökben nagy számban úgyis termesztik. A telepítés tovább növeli gyümölcsöseinket összefüggő háztáji telepítésekkel pedig korszerűsödik a termelés. A facsemeték mellett 650 ezer tő szamóca; málna, ribizli és 50 ezer szőlőtő is kerül tavasz- szal a földekbe. — Mennyiségileg tehát nagyjából kielégítik az igényeket És minőségileg? — A minőséggel bizony voltak és vannak problémák. Az állami gazdaságok nem mindig a szabványnak megfelelő facsemetét adnak át nekünk. A Csányi Állami Gazdaság tavalyi szaporító anyagai kifogásolhatók voltak. És sajnos, a lerakatokban is sok kárt okozott a hozzá nem értő kezelés vagy a hanyagság. Új lerakat Egerben A MÉSZÖV Kál. és Hatvan után június 1-én Egerben is megnyitja lerakatát. Az ideiglenes lerakatok számát pedig csökkentik. — A tavaszi telepítés ideje közeledik. De a fatisztogatás, növényvédelmi munkák már folynak. A szövetkezetek permetező brigádokat szerveznek, elkészített permetlével kölcsönözhető permetezőgépekkel segítik a kertek gazdáit. A tavaszi telepítéssel új facsemeték kezdik meg „termékeny” életüket. Gazdagodnak a kertek és az emberek. (f. P.)
