Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
Olútmpi megemlékezés &gei4%en Vasárnap délután az egri Fegyveres Erők Klubjában nőnapi megemlékezést tartottak az egri Petőfi Termelőszövetkezet asszonyai és lányai részére. Az ünnepségen dr. Lendvai Vilmos, a városi tanács vb-elnöke beszélt a nemzetközi nőnapról. Képünkön a tanácselnök a felnémeti asszonyok körében. (Foto: Kiss Béla) Második műszakja: A TÁRSADALMI MUNKA NŐK A BÁNYÁSZATBAN Egy évekkel ezelőtti rendelkezés kitiltotta a bányából a nőket. Helyes volt ez, hiszen a gyöngébb női szervezet érzékenyebben reagál a bánya levegőjére. Különben is férfimunka ez a javából. A nők egészség- védelmét szolgáló rendelkezés azonban nem jelentette azt, hogy a bányászat nem igényli a nők munkáját. Éppen a gyöngyösi XII-es akna példája bizonyítja, hogy az asszonyok a külszínen értékes munkát végeznek és felelős, nagy figyelmet igénylő beosztásban becsülettel helytállnak. Fiatalok és öregek, lányok és több gyermekes családanyák, mind-mind azon fáradoznak, hogy elősegítsék a bányászok, a férfiak termelőmunkáját. Debrei Etelka nőfelelős elmondja, hogy 55 nő dolgozik a XII-es aknánál. Többnél közülük a munkakönyvi bejegyzés még azt az időt idézi, amikor az első darab szén a külszínre érkezett az aknából. Munkájuk elismeréseképpen többen elnyerték a Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. A XII-es akna nőbizottságának első féléves munkaterve szemléltetően bizonyítja, hogy méltóak arra az elismerésre és megbecsülésre, amelyben a vezetőség, a társadalmi szervek és az üzem dolgozói részesítik őket. Részt vesznek a Vöröskereszt munkájában, rendszeresen meglátogatják beteg társaikat, és a lehetőségekhez mérten S4?gítséget nyújtanak. Vállalták, hogy az üzem területén levő virágos kertet a tavasz és a nyár folyamán gondozzák. Közös kirándulásokon vesznek részt a családtagokkal egyetemben, hogy még jobban elmé- lyülhesssen az a barátság, amely az üzemi életben kialakult. (L. JJ fint azonban legalább tíz éve munkálkodik. Pénzt nem kapott érte — társadalmi munkában dolgozott a nőtanácsnál, a pedagógiai bizottságnál, fiai iskoláinál szülői munkaközösségben, a lakáselosztó bizottságnál. Tíz évvel ezelőtt lett az osztály szülői munkaközösségének elnöke, abban az első osztályban, ahová a fia járt. Az igazgató szavait később bizonyította az élet: „Maga tetszik nekem, mozgékony, energikus. Legyen az elnök.” Később már az egész iskola szülői munka- közösségi elnöke. Szaniszló Károlyné meséli, hogy pár nappal ezelőtt milyen szép farsangi összejövetelt rendeztek a négyes iskolában. De mennyi ehhez hasonló rendezvény áll már a háta mögött. Munka terveket mutat: az iskolai szmt munkatervét. Ö bontja le osztályokra és adja meg a feladatokat az egyes választmányoknak. Aztán ösz- szeállítja a rendezvények pontos időpontját, a kirándulásokat — hogyan lehet a tanárok munkáján segíteni, vagy hogyan lehet a szülők, és a tanárok kapcsolatát javítani? Ö maga nem tanult tovább — négy polgárija van. „Nem volt rá alkalmam. A férjem, aki rendőrtiszt, állandóan tanul és tanul, meg a gyerekeim. ..” Ö meg megteremtette a feltételeket, hogy tanulhassanak. Délelőttönként főzött, de kevés délutánja telt el csupán a házi munkával. Kérvények százait lapozta át társaival együtt, akikkel a lakáselosztó bizottságban tevékenykedett. Sorra járta a kérvényezőket, napok, hetek, talán hónapok is összegyűlnének abból az egy-két órából* amit egy-egy lakásigénylőnél eltöltött. A környezet, a családi viszonyok ismeretében döntött, társaival együtt. A lakáskérdés kulcsprobléma, az egész társadalom ösz- szefogását igényli, s Szaniszló Károlyné, a háziasszony, a társadalom egy parányi sejtje, a kulcsprobléma egy kis részfeladatának megoldására vállalkozott. Többet dolgozott, mint nyolc órát. Hiába volt háztartásbeli — a mosás, takarítás után —, neki is volt második műszakja: a társadalmi munka. Újra munka tervet mutat. Ezek már a társadalmi peda- góigai bizottság munkatervei. Szülőknek nevelésről, problémás gyerekek... Az ő gyerekei nem problémások, jó tanulók. A nagyobb, aki második gimnazista, még mindig kéri anyut, kérdezze ki a leckét. Tulajdonképpen a háztartási munka is „társadalmi munka”, aztán következett, nap nap után a köztudatban is élő, tipikus társadalmi munka, tíz éven át. Mi kell a sokak szemében hiábavaló társadalmi munkához? „Lelkesedés, energia.” Valamilyen különösebb alkat? „Türelem, kitartás.” Berkovits György A munkakönyvé bejegyzése szerint csupán fél éve dolgozik Szaniszló Károlyné. Az egri gyermekváros óvodájában dajka. A jutalmak, kitüntetések, dicséretek, ajándékok szeTÖTH ENDRE: ASSZONYOK Honnan veszitek az erőt, törékeny, gyönge nők, fáradhatatlan asszonyok? H“ an veszitek az erőt, s nonnan a türelmet, hogy nem csüggeszt el se rossz férj, se gyermek s a vége-nincsen sok dolog? Honnan veszitek az erőt, ti szorgos fürge nők? Rohantok hajnalban, korán vár a munka száz csarnoka: a föld, a gyár, az iroda, a műhely vagy az iskola, hol áldott kezetek nyomán átalakul a nyersanyag, s a sziklából is víz fakad, vwwwwwwwwwwi/ elyeíí... kritikusok, és ez még akkor is igaz, ha óvodásokról van szó... — Gyermekkoromban én is nagyon szerettem óvodába járni, s talán ezért lettem óvónő. Szeretem a gyerekeket. A kicsik nagyon hálásak érte, ezért igazán jó az összhang közöttünk. A gyereksereg vidáman játszik az udvaron. — Egyformán szeretjük őket és törődünk velük. Itt, az óvodában, a mi gyerekeink. — A fizetés? — 1270 volt. Az emelés után 1430 forint lett. Most már csak egy lakás kellene. Albérletben lakunk, idestova már hat esztendeje, mióta összeházasodtunk férjemmel. Öt és fél éves a kislányunk, most a nagymamájánál van Kisvárdán. Különben ő is idejár az óvodába. A kis emberkék tilosba hajtottak. A csúzdát rohamozták meg. Most még tilos. Az óvónéni észrevette, s egy pillanat alatt rend lett az udvaron... 0 Apáról fiúra, pontosabban leányra szállt a családi hagyomány. .. — Valóban. Édesapám italboltban dolgozott Tiszanánán, és ő szerettette meg velem a kereskedelmi pályát. Az általános iskola után ide jöttem tanulónak, az egri Állami Áruházba. Itt tanultam ki a szakmát és itt is maradtam... Nagy Erzsiké elárusítónő úgy hozzátartozik már az áruház bébi-kötöttosztályához, akárcsak a vásárló kismamák. Nincs könnyű dolga, naponta száznál is több vevőt kell kiszolgálnia. Mégis szeretik. Talán azért, mert mindig udvarias és mindig kedves. A szakmájához ez is keli... Honnan veszitek az erőt, asszonyok, gyönge nők? Mennyit dolgoztatok, hogy az otthon tisztán és derűsen ragyogjon s benne a férj, a család jól érezhesse magát. Asszonyok, gyönge nők, mikor észre sem veszitek — otthon, az utcán, a munkában, vagy mikor megálltok sóváian egy pazar kirakat előtt, — hányszor elnézlek titeket és olyankor gondolatban minden férfi nevében meghajtok előttetek. Nem a vásárlók vannak miértünk, hanem mi vagyunk a vásárlókért. Ezt nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni... A „visszamaradt” diákot nemcsak a vásárlók szeretik. Kollégái, az áruház többi dolgozói is. KISZ-tag, a szakszer- vezet gazdasági felelőse. Most alakítottak szocialista brigáMire költi a fizetését’ “ JA00 -íorintot keresek' és ,UI?rig magamra költőm. Öltözködöm és szeretek szórakozni. Sokat olvasok, és jó barátom a tv. — Tervek, vágyak? , ~~ Szeretném befejezni a technikumot, már két évet elvégeztem. Terveim vannak a kereskedelmi főiskolával is . természetesen továbbra is úgy dolgozni, hogy mind a vásárlók, mind a kollégák elé- nufiettek legyenek munkáméi ~ ®n megteszek érte min- rem ',Nagyon örülök, hogy szeretnek es megbecsülnek. Nem szeretnék csalódást okozni senkinek. Ha az ember megbecsüli magát, akkor őt is megbecsülik. Koós József sebb munkatársnője férjét. A férfi 17 évi házasság után otthagyta a feleségét és 14 éves kislányát. Mit tehet ilyenkor a bizottság? Beszéltek ugyan az érintettekkel, de hiába. Az elhagyott asszony kislánya őszi iskolakezdéshez mindenesetre kapott 500 forint . rendkívüli segélyt (ezt itt minden egyedülálló édesanya megkapta) és kapja egy gycr- ; mek után is az egyedülálló anyának törvényesen járó családi pótlékot. Nemrégen beteg volt, a bizottság tagjai meglátogatták, próbáltak vele nyu- • godtan beszélni, hogyan ren- , dezze ezután az életét. Nem. ezt a problémát nem . lehetett megoldani. De az asz- szony kissé megnyugodott. Mert nagy dolog érezni a baj- . ban, hogy nincs egyedül az ember. 3. Feltűnt a bizottság tagjainak, hogy a 15 éves Erzsiké — a fiatalkorúaknak megengedett hatórás műszakban dolgozik — mennyire vézna, sapadt. Az is, hogy soha nem vesz ebédjegyet, hogy nem hoz magával tízórait. Beszélgettek vele, meglátogatták a családot. Egy kisebb: egy nagyobb testvért találtak, s egy apát-anyát, akik felváltva és együtt — versenyt isznak. Még aznap a főkönyvelőhöz siettek a bizottság tagjai: nem lehetne-e a gyereknek ingyen ebédjegyet szerezni. Másnap megvolt a jegy. így kezdődött. Folytatódott, hogy felfedezték: Erzsiké az egyik fülére nem hall. Orvoshoz vitték. Kiderült, ha a szülők hamarabb törődnek vele, könnyebben lehetett volna segíteni, így hosszadalmas kezelésre lesz szükség. Beíratták a VIII. általánosba is. A tervosztályról az egyik asszony tanítja őt külön számtanra és k. óm i cii*ci 1 Erzsiké nemrég levelet ka- 1 pott egy fiúismerősétől.^ Ko- vácsnéhoz, a főkönyvelő tit■ kárnőjéhez ment: „Tessék se- 1 gíteni, válaszoljunk együtt.’ Mikulásra ajándékot kapott e ■ munkatársaktól. Hazavitte a ‘ kishúgának. Megtanult másnak is örömei szerezni; 4. N. Petemé ügye. N.-né rak- : tári segédmunkás. Férje ott- - hagyta, még nem váltak el. a VuVVVVWVVWVWl/V'VWV-IA ; Virág h I gozik. Osztályvezető... — Semmi előnyöm, s hátrányom nincs abból, hogy férjem vezető beosztásban van. Neki ’ is megvan a munkája és ne- 1 kém is. Még csak az sem za; ■ var, hogy ő szellemi, én fizikai ! munkát végzek, öt sem. Az 1 élet rendje, hogy mindenki dolgozzék. Minden munka egyforma. — Gyerekek? — Kilenc és ötévesek. Az egyik iskolába, a másik óvodába jár. Reggel elbúcsúzunk, délután találkozunk. Megosztjuk a munkát, igyekszünk mindenre időt szakítani. Talán még csak annyit, hogy a Kiváló dolgozó oklevele mellé tavaly kapta meg a kitüntetés jelvényét is... 0 — Miért szereted az óvónénit? — Azért, mert ő is szeret engem... f|»' iS ín . jilllli Hát igen. Ez jólesett Balogh Györgynének, az egri Beloiannisz úti óvoda óvónőjének is. Hiszen a tanítványok szigorú férj nem ad haza semmit i gyerek eltartására. Már hónapok múltak így amikor az asszony elpana szólta munkatársnőinek. — „Menj a bírósághoz” — taná csolták , neki. Másnap megke reste őket. — Szerdán kell bemenni i kerületi bíróságra — kapta í választ —, akkor van a panasz felvételi nap. Nem került sor bírói tárgya lásra, a következő hónapba) megkapta a pénzt. Később el váltak, a férj ismét nem fize tett. Most már bíróság elé ke rült az ügy, s nemcsak a fér jet büntették meg, de a kárpi tost is, akinél dolgozott, 100i forint büntetést fizetett, mer — bírói határozat ellenére - nem vonta le a férfi fizetésé bői a gyermektartás összegét. Hónapok óta a pénz rendbe) érkezik. ★ Emberi történetek. Az any, itt dolgozik három műszakba: — 14 éves kislánya csavarog Elhelyezik egy leányotthon ban; a nyolcgyermekes takarí tónő kicsinyei részére rend szeresen ruhatár gyűlik a egyik szekrényben; egy része ges férj ügyében a kötelezi elvonókúra ügyében intézked nek. Apróságok? így sorolva ta Ián azok, de az asszonyok é az anyák számára azt jelenti hogyha bajban vannak, tudják hová forduljanak: nem hagy ják őket magukra. Sárdi Mária Ifeer asszony és leány. Naponta három műszakban eny- nyien lépik át a gyár kapuját levetik az utcai ruhát, munkaköpenybe bújnak, Pe riem vetik le a ruhával együtt az otthon örömeit-gondjait. az örömökről inkább csak egymásnak mesélnek, — a gond, a probléma gyakrabban közügy, Ezért jött létre több mint esztendeje a gyárban a család- es ifjúságvédelmi tanács. A nyolctagú bizottságban egyetlen férfi tevékenykedik, maga is nagy gyermekek édesapja. Ott van a bizottságban a főkönyvelő titkárnője, három fonónő, egy szakoktató, eg5 pénzügyi előadó és egy üzemgazdász, a bizottság vezetője. A bizottság naplójában lapozunk. nézzük az „ügyeket” amelyekkel a tanács foglalkozott. Emberi történetek elevenednek meg. L A gyámhatóság jelentkezett van egy 15 éves fiú, a szülői tanácstalanok, mit kezdjenek vele; túlságosan eleven, neu vették fel ipari tanulónál sem. Ha az üzemben vállalnák, hogy befogadják hatórái munkára maguk közé .. Vállalták. Első nap, _ hogj bent volt a gyárban a fiú, megtetszett neki az „elefánt” — az elektromos porelszívó be rendezés, amelyet hosszú, ormányszerű szívózsákjáról becéznek elefántnak Kíváncsi volt, mi van odafönt. Felmászott a tetejére — és már len' is volt a földön. Kartörés. Fegyelmi tárgyalás a főmémöl szobájában. A fiú szepeg. Innen is kiteszik a szűrét? Csupa komolj felnőtt, szidják, korholják: hogyan tehetett ilyen butaságot' Egyszer csak megszólal a: üzem vezetője, majd a műve zető, azután a többiek is „Hagyják ezt a gyereket ná lünk, majd vigyázunk rá, raj ta lesz a szemünk. Mit keze vele szegény anyja, ha mi nen törődünk vele?” Hagyták, s a fiúnak egysze lábén több tucat pótmamája lett. Ha minden jól megy, hama árosán ipari tanulónak is felve szik — szakmunkás lesz be lőle. 2. Vannak csúnya dolgok is Szinte séma szerint történt egy fiatal nő „elszerette” idő T. néhány sort virág helyei küldjük. Köszöntésre, ün nepiésre. Egyformán min denkinek, szívből és szere tétből. Dolgozó asszonyok nak. édesanyáknak, lányok nak — n ő k n e k. ürme peltjeinknek.„, 0 A Heves megyei Elektrome chanikai Vállalat tűrészlegéi beszélgettünk Bóta Antalnéval De hát hol is máshol, elvégri tizenegy esztendeje telt el í vállalatnál... — A "Somogy megyei Két- hely községből kerültem az általános iskola befejezés utár ipari tanulónak Budapestre Köszörűs szakmát tanultam Onnan kerültem az egri Fi- nomszerelvénygyárba, majó 1955-ben ide. Orvosi fecskendőkhöz szükséges tűket köszörülök, egy műszakban hatezer darabot. — Sokan tartják ezt a szakmát férfiszakmának. — Nincs ma már férfi- és női szakma. A nők ugyanazt a munkát megcsinálják, mint a férfiak. Lelkiismeretesen és becsületesen kell dolgozni és ennyi az egész. — Mennyit keres? — 1800—1900 forintot. A férje is a vállalatnál dőlNem hagyják magukra őket
