Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
A kancsalságról szülőknek, pedagógusoknak VARÁZSLÁMPA Képünkön különleges kapcsolóberendezésű lámpát mutatunk be. A kéz közeledésére az elektronikus áttételű lámpa íénye kigyullad. A kéz eltávolodására a lámpa elsötétedik. Elvadult' háziállatok Ausztráliában Az emberiség történetében igen nagy jelentőségű lépés volt a vadállatok háziasítása. A befogott és gondosan nevelt állatokat azonban könnyen visszahódítja a természet, „kitör az ősi ösztön” és újra vadként élik életüket. Nem ritka eset ez nálunk sem, bár csupán kóborlásnak nevezzük. Pedig sok kóbor kutya és kóA pisai, híres ferde torony —, amelynek építését 1174-ben kezdték s 1350-ben fejezték be — minden évben néhány milli- méternyivel dől. 54 esztendő óta minden június 19-én a pisai egyetem egy tanára reggel 5 órakor megméri a torony dőlését, és a mérések szerint a torony helyzete egyre veszélyesebb. Már 1838—39-ben is dolgoztak a torony alapjainak megerősítésén — tartós eredmény nélkül. A város persze igyekszik megmenteni a tornyot —, de ferde állapotban —, mert óriási az idegenforgalmi jelentősége. Hiszen évente 3 millió turista keresi fel Pisát, s ez legalább 600 millió líra bevételt jelent. A legkülönbözőbb ötletek merültek fel a torony megbor macska valódi vadállatként tesz kárt vadban és háziállatokban egyaránt. Ennél azonban sokkal súlyosabb helyzet adódik a lakatlan, vadon térségekben. Mindenki hallott róla, hogy Amerikában elég gyakori az elvadult háziló, északon a musztáng, délen a cimarron. őseik már 3—400 éve visszatértek az erementésére. Volt, aki kötött léggömbbel akarta a tornyot tartani, volt, aki mozdonyokkal kívánta visszahúzatni a tornyot, 1934—35-ben a talajt cement-injekciókkal erősítették meg —, de a kívánt eredmény elmaradt. Üjabban két olasz építésztanár azt javasolja, hogy emeljék meg a tornyot, készítsenek új, tartós alaprészt, amelyre a tornyot vissza lehet engedni. Egészen más, újszerű megoldást javasol David Maikov szovjet építész. Valóságos „acélbumerángot” akar a toronyba beleépíteni, amelynek másik végét a talajban erős alapozás rögzítené. Ilyen módon a ferde torony — mai ferde állásában — szilárdan megállna. deti „életformához” és valódi vádlóként viselkednek. Nem ritka az elvadulás a többi háziállatoknál sem. Hasonló a helyzet Ausztráliában. A befogott állatok jelentős része önálló életmódra tért át és csordákba verődve él. A XIX. század elején vitték be Indonéziából a vízibivalyokat, amelyeknek elvadult példányai ma elérik a kétszázezret. Fiatal példányai még befoghatok és háziasíthatók. Ezekből a vadakból évi 7000 darab bivalybőrt exportál Ausztrália. Nem kis számban találunk Ball szigetéről származó Ban- teng marhákat, európai szarvasmarhákat (gyakran ze- buval keresztezve). A múlt században számos tevét vittek az ausztráliai sivatagra, azonban a „sivatag hajóját” kiszorították a gépkocsik és a repülőgépek. Elvadult csordákban élnek ma is a sivatagos területeken. Hasonlóan Timor- pónikat és szamarakat, valamint sertéseket láthatunk nas- gyobb csordákba verődve. Tulajdonképpen vitatott eredetű a dingó is, amely valószínűleg ugyancsak elvadult kutyafajta. A természet tehát visszafogadja elveszett fiait, ha fölöslegessé válnak az ember számára. Megmentik-e a pisai ferde tornyot? SZÁM BABONÁK. Hogyan lottóztak régen ? Hetenként négyszer esténként a Lett Művészeti Akadémia előadótermeit megtöltik a rigai vállalatok és főiskolák mérnökei, konstruktőrei. Speciális tanfolyamokat tartanak az egyes tárgyak tervezésének módszertani kérdéseiről. A szerkesztés kérdésével foglalkoznak az egyszerű csavarhúzótól a legbonyolultabb gépig. A tanfolyamok hallgatói tanulmányozzák a műanyagokat, az anatómiát, a belső helyiségek berendezését, a világítást, a munkahelyek berendezését, a reklámot és az árucsomagolást. Rajzolnak, mintáznak, megformálják a geometrikus testek sajátos kombinációit, tanulmányozzák a színek fizikai tulajdonságait és az emberre tett érzelmi hatásaikat. Mindezek lehetővé teszik olyan konstrukciók kidolgozását, melyek nemcsak ésszerűségben, gyakorlatiasságban, kényelemben és szépségben, de külső formában is elérik a kívánt szintet. Kiállították azokat a tárgyakat (képűnkön), melyeket a tanfolyam hallgatói készítettelTalálhatók itt egészen szokatlan alakú telefovkésziVúke* -zép formájú villanyvasalók, issanarhúzók és más tárgyak. „Ha álmod meny-asszont, ka- pukultsot, pejtsikót mutat, teád | meg a 379-est. Ám óvakodj, ne ) vétsél a látomás sorrendjében, mivel a pejtsikó a 9-est, az ara I a 3-ast formálja és ha a pejtsikót a pieny-asszonnál előbb [ láttad, akkor a 937-es leend J nyertes...” — írja a lutrizók j okulására az 1799-es „Megjobbított Álmoskönyv”. | 1620-tól kezdve, — azóta, hogy Genova város tanácsa kitalálta a lotteriát, amely hamarosan egész Európában elterjedt, az álmoskönyvek, csíziók és kalendáriumok egyik legfőbb rendeltetése lett, hogy a szokásos magyarázaton túl. az egyes álomképek szám-megfelelőjét és ezek babonás kombinációit is közölje. Persze, jóval korábbi keletű a számbabona. Már a kabalis- ták, — az ókori, majd középkori szám-misztika megalapítói és hirdetői — az egyes ókori héber, latin írásjelek sajátosságaira (egyes* 1 betűk számokat is jelentették) alapozták — „isteni sugallóinak” hirdetett rejtelmes magyarázataikat. Kiválasztottaknak nevezték magukat, akik arra rendeltettek, hogy a Talmudban, a Bibliában, illetve más vallási iratokban választ találjanak a világmindenség valamennyi olyan kérdésére, amelyre ezeknek az írásoknak a szavai nem felelnek, noha „a bölcsesség kútfúrásai”. A szövegek megfejtésének kulcsát abban látták, hogy a számoknak megfelelő betűket és szavakat számokká alakították, a számokról pedig kinyilatkoztatták. hogy azoknak az „isten különös titkos értelmet adott, amelyet csak ők értenek.” A számokkal aztán mindent magyarázhattak, aminek szöveg formájában nem volt jelentősége. A számok a kabalis- ták körében tehát titokzatos és földöntúli jelentőséget kaptak. E szám-misztikának korábban és sokáig folyamatosan a görög filozófiai iskola követői, a pi- thagoreusok is tanítói és táplálói voltak, akiknek viszont a számok mindenhatósága volt a tan-tételük és az akkor létező összes tudományos ismereteket a számok hatalmával_ magyarázták. A kabalistáktól származik a hármashoz és a heteshez fűződő babonák sora. ők ugyanis a hármas fontosságát azzal magyarázták, hogy „a világmindenségben is három elem van: a tűz, a víz, a levegő és e három nélkül nincs élet.” A hetes azért lett kulcs-szám a kabalában, mert abban az időben a Nappal, a Holddal együtt csak hét bolygót ismertek. Állították, hogy a hét planéta „jó vagy rossz befolyással van a földi halandókra, ezek minden sorsforduló jelzői.” Ezen felül, a hétben hét nappal és hét éjszaka van, a fejnek pedig hét „kapuja”: a két szem, a két fül, a két orrnyílás és a száj. Egyébként a kabalisztika legtitkosabb tudnivalóinak is mindenkor 70 pátriárka volt a „hordozója”, s csak egyik halálával szállhatott egy újabb .,kiválasztottra” a nézetek lényege. A hét planéta ismerete és a 7-es szám vallásos tisztelete a kabalisták körén túl például a hinduizmusban, a buddhizmusban. a keresztény hittételekben is fellelhető. A hinduizmus szent könyvei, a Védák szerint például hét isten van: az Ég* Nap, Hajnal, Vihar, Szél, Tűz és Holtak Világának istene. A keresztény hittételekbe nyilván korábbi vallásokból származott át a 7-es szám ismétlődő szerepe. A „hét nap alatti teremtés” legendája az alapja a további liturgiái és dogmatikai tételeknek, amelyek a 7-eshez kapcsolódnak: a_ 7 halálos bűnnek, a 7 szentségnek, a test 7 pontját érintő kenetnek, s ugyancsak az Apostolok Leveleiből felolvasandó 7 részletnek. Az évszázadok folyamán a kabalisztika és a vallásos eredetű szám-misztikák sora részben vagy egészében levált az eredeti ..törzsről” és úi alakokban, különféle „korszerűsítettS" változatokban burjánzott tovább a gondolkodás illetve a> értetlenség gyomnövényeként Nyerges Agnet Kásánkban mintegy 200 ezer gyermek, illetve felnőtt kancsal. Sokan hajlamosak ezt a rendellenességet csupán „kozmetikai hibának” tartani, pedig akik Idejében nem részesülnek! kezelésben, élőbb- utóbb „egyszeműek"-ké válhatnak, s ilyen módon rendkí- megnehezül a munkavégzések. Számukra a legnagyobb hátrányt az jelenti, hogy az *egyszeműség”-g]el megszűnik az emberi, látás fontos tulajdonsága, a mélységlátás, amelyhez mindkét szemre szükség van. Aki kancsal, vagy valaha kanesal volt, nem kaphat például gépjárművezetői jogosítványt. De más foglalkozásnál is lehet kizáró ofc a kancsalság. Mi ennek a betegségnek az oka? Mindkét szemgolyót 3—3 pár kis izom úgy mozgatja a szemgödörben, hogy a szem nézővonala mindig a nézett tárgyra irányuljon. Hasonlattal élve: ép, „két szemmel” való látás esetén ezek a szemizmok úgy engedelmeskednek akaratunknak, mint a kettős fogat lovai a kocsisnak. Ha bármily ők miatt a szem- ianok egyensúlya felborul, kancsalság jön létre. A kancsalságnak is több megjelenési tormája lehetséges, ezek üsözöi a leggyakoribb az ún. összetörő kancsalság. Ért a i-úiláfósóg váltja ki, mert ilyenkor felborul a szemakfco- modáciö, a szem alkalmazkodó képességa M fcancsafeág gyógyításának legeredményesebb Időszaka a gyemnek 1—2—3 éves kora. Sajnos, a hosszú és sok türelmet igénylő munka, valamint miatt rendszerint éppen ez az időszak marad ki a kezelésből. Ezért nagyon fontos, hogy a csecsemőkkel, gyermekekkel foglalkozó egészségügyi, óvodai dolgozók, pedagógusok, sőt a szülők is észrevegyék a kancsalságot, mert a szakorvos csak az ő segítségükkel érhet él eredményt. Itt-ott még ma Is élő szemlélet, hogy elég az, ha a kancsal gyermek szemüveget kap, és majd 14 éves korára, vagy elmúlik, vagy megoperálják. A kancsalság modern gyógyítása azonban csak elkerülhetetlen esetben nyúl az operáló késhez, annál is inkább, mert ez a műtét csupán kozmetikai jellegű. A gyógyítás célja viszont az, hogy jó látásélességet, illetve egészséges látást adjunk a gyermeknek és kancsalsága ne akadályozza semmilyen munka elvégzésében. A gyógymódok közül ma is megfelelő szemüveget alkalmazzák először. Az eredmény késésének oka rendszerint az, hogy a gyermek nem viseli felkeléstől lefekvésig a szemüveget, vagy elnéz felette. Sokszor előfordul, hogy — különösen leánygyermekeknél — a szülőik idegenkednek a szemüvegtől, vagy attól félnek, hogy játék, tóma közben eltörik és megsérti a szemet. Valóban különös, de eltört szemüveg eddig úgyszólván sohasem okozott sérülést, viszont bizonyos, hogy sokszor vécü a szemet. A szemüvegrendeTés mellett az orvc® megvizsgálja a szem belsejét is, nem szemfenéki elváltozós-e a kancsalság oka? Ha ilyent nem talál, a gyógyítás első célja a többlátás (ple- optika) elérése, tehát a látás- élesség fokozása. Ennek legegyszerűbb formája az egyik szem lekötése, vagy az egyik szemüveg leragasztása. Ezek mellett a módszerek mellett még számos elmés műszer is alkalmas a kancsal szem látóképességének fokozására. Általában 3—4 hónapig tartó pleopttkai kezelés mellett az esetek többségében jó eredmény várható. Az első két hónap a legnehezebb, de ekkor sokat tehet a szülők segítsége, mert otthon is több módszerrel (kásas-zem" válogatás, cérnabefűzés tűbe, milliméterpapír kockájának a közepébe pont-rajzolás) fokozható a centrális látás, Ezután már a mindkét szemmel való látás helyreállítása a cél (ortoptíkai gyógyítás). Ha az előző módszert 2—3 éves korban elkezdték, az ortoptikait már 3—4 éveseknél folytathatják és a gyógyítás még sec. iskoláskor előtt befejezhető. A kancsalság gyógyításában szép eredményeket értünk el. Számos kiváló szakemberünk foglalkozik a hatékonyabb gyógyítási módszerek kidolgozásával. Munkájukat azonban nem koronázhatja teljes siker, ha a szülők és a pedagógusok — különösen a bölcsődei gondozók, óvónők — nem ismerik ennek a betegségnek a jelentőségét, és a kanesal gyermeket nem mutatják meg mielőbb szakorvosnak. d harmónia törvényei sserint Élei —79 fokon Eosina-Eusinski moszkvai professzor kukoricamoly-hernyókat rövid ideig —79 Cfok hőmérsékleten tartott. A hernyók bebábozódtak és a bábokból szabályszerűen kibújtak a lepkék. Ezzel a kísérletével a moszkvai professzor megdöntötte azt a tételt, hogy a sejtállományban keletkező jégkristályok feltétlenül a szervezet pusztulását idézik elő. Kaszáló hajó A potsdami mélyépítő vállalat egyik szocialista brigádja nyolchónapi munkával olyan hajótípust konstruált, amely a víz alatti növényzetet — hínár, gyékény, nád, stb. —, amely a csatornákat benövi, le tudja vágni. Az első próbahajót fel is építették, s ez két és fél méter szélességben vágja a /Víz alatti növényzetet.
