Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

Köszöntjiik a szovjet pártkongresszust felkészítette a pártot a szocia­lista forradalomra. A nyolca­dik elfogadta a szocialista építés programját, amely ma már élő valóság. A tizenegye­dik megalapozta az ország ipa­rosításának tervét. A huszadik előrelendítette a forradalmi folyamatot a kommunista épí­tésben, a pártéletben, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ben. A huszonkettedik elfo­gadta a kommunista építés programját. A XXIII. kongresszus fel­adata sem kisebb. Felméri a kommunista építés eddigi me­netét a politikai, társadalmi, a gazdasági és az ideológiai élet­ben egyaránt. A következő öt esztendőre meghatározza a Szovjetunió fejlődési irányát és méreteit. A kongresszus nagy hatással lesz a gazdasági irányítás és tervezés korszerű­sítését célzó reformtörekvések­re. A szovjet kommunisták küldöttei mélyen szántó elem­zését adják majd a XXIII kongresszus utáni időszaknak, amelynek legjelesebb állomá­sai az SZKP Központi Bizott­ságának 1964. és 1965. évi ülé­sei voltak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának forradalmi harcos­sága valamennyi nép . példaké­pe volt mindig gs ma is az. Si­kereit a szocializmus győzel­méért vívott harcban, óriási te­kintélyét a Szovjetunió és a külföldi országok néptömegei előtt annak köszönheti, hogy elméletében és gyakorlatában mindenkor a proletár nemzet­köziség elve vezérelte. Gondg- lataival és tetteivel a béke, a MI OKOZTA A LEMARADÁST? Mérlegtáró közgyűlés a gyöngyösi Kékes AlU inos Ruhásait Ktss-ben Határo7ott a közgyűlés; termelést, Növelni keli a a a közös vagyont és* tagok személyes jövedelmét Üj elnököt választott az egri Petőfi Tsz tagsága mölcs- és szőlőtermelésből kö­zel másfél milliót, állattartás­ból több mint egymilliót, nö­vénytermelésből nyolcszázezer forintot várnak. Termelési és egyéb kiadások mellett a ta­gok tervezett részesedése 3770 ezer forint. Egy dolgozó tagra ebből közel tízezer forint jut átlagban, egy munkaegységre pedig 39 forint. Az anyagi ösztönzés szinte valamennyi munkaterületre ki­terjed az idén. 228 ezer forin­tot terveztek pénzben! és ter­mészetbeni premizálásra. Aki többet dolgozik, többet és job­bat termel, az kapja majd a kidolgozott premizálási feltéte­lek szerint a munkaegység-ré­szesedésen felüli pénzt. A karok egyszerre lendültek a magasba. Határozott a köz­gyűlés: teljesítik azokat a fel­adatokat, amelyeket a párt és a kormány, az ország lakossá­ga a mezőgazdaságtól és ezen belül a Petőfi Termelőszövet­kezettől vár. A lehetőségekhez képest növelik a termelést, de ezzel egyenes arányban nö­velni kívánják a termelőszö­vetkezet alapjait, a tagok sze­mélyes jövedelmét. A határo­zat mindenkire nézve kötelező érvényű. Csakhogy a tavalyi rossz év után a vezetőség tekintélye megcsappant. Az izgalom ak­kor érte el a tetőfokot, amikor ötéves vezetés után az elnök lemondott tisztéről. Nem min­dennapos esemény az, amikor új elnököt választ a tagság. A bizalmat előlegezni kell. Vajda Lászlót, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tőjét látták erre megfelelő­nek. A kezek egyszerre lendül­tek a magasba, a közgyűlés egyhangúlag megszavazta a bi­zalmat. KÉT FIATALEMBER tagfel­vételi kérelme fölött is határo­zott a közösség. A döntés: be­fogadják őket a szövetkezetbe. És most a vitatkozás helyett a tetteké a szó. V. E. Televízió az ipar szolgálatában Új módszerek Gyöngyösön a veszteségidők feltárására Itt Moszkva, Moszkva be­szél ... A következő napokban a világ minden részén a szo­kásosnál is nagyobb érdeklő­déssel hallgatják a moszkvai rádió adásait. A szovjet fővá­rosban olyan esemény zajlik amely nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem annak határain túl is rendkívüli érdeklődést vált ki: ülésezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszust a történelmi valóság avatja napjaink ki­emelkedő eseményévé: a világ első szocialista és közvetlen célként a kommunizmus felé haladó országéban a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb és legtapasztaltabb osztaga tartja legmagasabb szintű ta­nácskozását. Az SZKP olyan történelmi utat tett meg, ami­lyenhez hasonlót a világ egyet­len politikai pártja sem járt. A munkásosztály több mint fél évszázados hősi harcának, súlyos megpróbáltatásainak és nagyszerű győzelmeinek, a szo­cializmus és a kommunizmus diadalának útja ez. A több mint 12 milliós tag­ságú SZKP kongresszusa büsz­keséggel tölti el az embert, mekkora erővé fejlődött a bol­sevikok vezette orosz munká­sok és parasztok 1917-ben vég­hez vitt történelmi tette. A szocializmus egy új politikai, társadalmi és gazdasági világ­rendszer formájában reális va­lóság, a nemzetközi politika egyik tényezője, s nemcsak a világ arculatát, hanem a törté­nelem' menetét is megváltoz­tatta. Egész sor ország népe megszabadult a kizsákmányo­lástól és a . társadalmi elnyo­mástól, és százmilliók szaba­dultak fel csak az elmúlt esz­tendők alatt a gyarmati iga és a közvetlen imperialista ura­lom alól. A kommunisták óri­ási hadserege több mint 42 millió embert egyesít soraiban. A szocializmus új földrészeken vetette meg a lábát, a marxiz­mus—leninism us, a dolgozók százmillióinak harci zászlaja lett. Ezek a változások elválaszt­hatatlanok a szovjet kommu­nisták pártjának tevékenysé­gétől. Ez a párt a szovjet ha­talom első hónapjaiban mind­össze 240 000 tagot számlált. 150 millió lakos között ez ter­mészetesen csepp volt a ten­gerben. Ámde, miképpen em­lékeznek vissza arra az időre a kortársak? Lenin találóan nevezte akkoriban a pártot ma- gocskának — olyan kicsi volt. Ereje azonban abban rejlett, hogy a nép gondolatát és aka­ratát fejezte ki. Lenin szilárd meggyőződéssel mondotta, hogy e mag idővel megnövek­szik és feltétlenül átalakítja, átformálja az országot, meg­újítja egész életét. Ez a meg­győződés azon alapult, hogy a mag jó talajba hull és a ben­ne rejlő hatalmas életerő nem mehet veszendőbe, válasszák el bár évtizedek is a vetést a termés beérésétől. Ezek az évtizedek elmúltak, s ma már az egész világ látja, milyen bőséges aratást hozott a lenini vetés. A párt fejlődésében, a Szov­jetunió életében az SZKP min­den kongresszusa történelmi lépcsőfok. A VI. kongresszus Történelmi nagysat Egy kissé meghökkentem, s akkor több minden jutott az eszembe. Attól hökkentem meg, hogy egy étlapszerűségen ez állt. Petőfi rostélyos. Közszük­ségleti cikkek ismert emberek­ről történő elnevezése már régi gyakorlat nálunk, s elég izgal­mas, érdekes dolog. Itt van például a Kossuth cigaretta is, amelynek dohányfüstje többe­ket fintorgásra kényszerít, s „Kossuth”-ot olyan markáns szavakkal illetik, amelyek ki­merítik a szalonképtelenség fo­galmát, így a reprodukálástól eltekintek. Mindenesetre a ma­gyar történelem nagy emberé­nek ilyetén jelzőkkel való el- halmozása a dohányzás közve­títésével meglehetősen érdekes dolog. De a Petőfi rostélyos sem szerénykedhet a fantázia­dús, vitatható reklámérzékkel megáldott szakácstudomány- ikin. Ha már itt tartunk, né­EGERBE UTAZTAK Felné­metről a Petőfi Termelőszövet­kezet tagjai, a Vörös Csillag mozit bérelték ki, hogy meg­tarthassák tervtárgyaló köz­gyűlésüket. A 616 tagból vala­mivel többen, mint négyszázan — többségükben a dolgozó ta­gok — töltötték meg a termet és a csendes beszélgetés mö­gött érződött valamiféle fe­szültség, mintha készültek vol­na valami nagy dologra, a terv­tárgyaláson túl. Tizenkét munkacsapat-meg­beszélés, hat brigádggyűlés és két vezetőségi ülés előzte meg ezt a közgyűlést. Jó, alapos terv készült az 1966-os esz­tendőre. Figyelembe vették a tagok javaslatait. Nem egy esetben módosítások követték az észrevételeket. Érvek és el­lenérvek csaptak össze. így állt össze az a terv, amelynek meg­vitatására és elfogadására ezen a napon gyűltek össze a fel­németi asszonyok és férfiak, a Petőfi Tsz tagjai. Egy rossz esztendő után mégsem lehe­tett ezt a közgyűlést hangos­kodások és hosszúra nyúlt vi­ták, panaszok nélkül megtar­tani. A huszonhét felszólaló nagyobbrészt hibára, a veze­gok - fogyasztásra hány javaslat sem ártana, hát­ha továbbfejleszthető ez az irányzat. Íme egy történelmi étlap prototípusa: Hideg előételek a középkor­ból: Dobó István vajas ke­nyér, Szulejmán- salátával — Két darab főtt tojás Zápolya módra — II. Rákóczi Ferenc fokhagymás pirítás. Készételek: Damjanich-olda- las Haynau módra, aradi köret — Vértanúszeletek, segesvári feltéttel — Vasvári Pál-káposz­ta, zsemlében áztatva — Zrínyi Ilona szűzérmék. Frissen sültek: Bakócz Ta­más paprikás krumpli — Rán­tott orja, Bem módra, esetleg Jellasich-futással, fűszeresen... stb. stb. Ezek a javaslataim. De, hogy őszinte legyek, rop­pant félek attól, hogy elfogad­ják őket. — kátai — szabadság és a haladás biztos távlatát nyújtotta és nyújtja az emberiségnek. Programja a kommunizmus felépítésére nemzeti jellegű, de egyben olyan nemzetközi program is, amely tudományosan összegezi az általános érvényű törvénye­ket, s azokat a tennivalókat, a melyek e törvényekből adód­nak. A számok, az előirányza­tok, a termelési adatok a Szovjetunióra vonatkoznak, de az általános koncepció, amely e számok és adatok mögött van, egyetemes érvényű, éppen ezért a XXIII. kongresszus je­lentősége messze túlszárnyalja a Szovjetunió határait. A nem­zetközi helyzetről és a kom­munista világmozgalomról al­kotott képére felfigyel majd az egész világ, de különösen azok az erők. amelyek az SZKP-val vállvetve küzdenek az új világháború veszélye el­len, a dolgozók érdekeiért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. A XXIII. kongresszus mél­tán áll a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterében. Nemcsak azért, mert népün­ket. pártunkat a legszorosabb szálak fűzik a szovjet néphez, az SZKP-hoz, hanem azért is, mert a Szovjetunió tapasztala­tainak, a kommunizmus építé­se elveinek és gyakorlatának tanulmányozása megvilágítja utunkat világos távlatba he­lyezi fejlődésünk mai problé­máit. Őszinte szívvel kívá­nunk eredményes tanácskozást a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusá­nak. ÖT ÉS FÉL SZÁZALÉKKAL maradtak, el a tervtől a gyön­gyösi Kékes Általános Ruháza­ti Ktsz dolgozói az elmúlt év­ben. Ezzel az adattal lehet ösz- szefoglalni a vezetőség beszá­molójának lényegét. Természe­tesen, erről az adatról magya­rázatot is kell adni. Objektív és szubjektív okok, szoktuk csoportosítani az indí­tékokat. Más kérdés, hogy mennyire lehet a lakosság maj­dani igényeire tervet késziteni. mennyire lehet befolyásolni a megrendelőket: csináltassanak ruhát, cipőt, talpaltassák a ci­pőjüket és így tovább. A kü­lönböző kiárusítások hatását sem lehet figyelmen kívül hagy­ni, miután azok erőteljesen be­folyásolták a ruházati és a ci­pőipari munkák iránti igénye­ket Ott van még az exportfel­adat, a korcsolyacipők gyártá­sa, amiben a lemaradás a meg­rendelés hiányában állt elő. Mindezek ellenére azonban a kínálat mértéke és félesége is figyelembe veendő a ten' tel­jesítésének szempont iából. Ha például több orkánnal rendel­kezett volna a szövetkezet ru­házati rész1 ege. vagy többféle színválasztékot tudott volna ajánlani a cipőipari részleg, a megrendelések számát is lé­nyegesen tudták volna emelni. AZ OKOK KÖZÖTT az ön­költségek alakulása is megta­lálható. Amíg például a 11. szá­mú cipőjavító részleg közel hu­szonöt százalékos nyereséggel zárta az elmúlt évet, a 10-es számú részleg egész évi nyere­sége is alig maradt el a tizen­nyolc százaléktól, néhány rész­legnél nagyobb mérvű szabály­talanságok is előfordultak. A tervezettnél magasabb anyag­hányad és a munkafegyelem­mel kapcsolatos, még előfor­duló lazaságok szintén negatív irányban befolyásolták az ada­tokat. A szövetkezet tervezte ugyan a Köztársaság téri üzem bőví­tését, hogy a termelési feltéte­leket megjavíthassák, ezt a be­ruházást mégsem sikerült befe­jezniük. Ez a körülmény szin­tén az akadályozó tényezők kö­zött szerepel. Sok az idős dol­gozó a szövetkezetben, a szak­munkás-utánpótlásra csak az utóbbi időkben fordítanak kel­lő gondot, raktározási nehéz­ségekkel is meg kell birkez- niok. A felsoroltak mind azt bizonyítják, hogy a jobb ered­mények eléréséhez még sok mindent kell a szövetkezetnek megvalósítani a. Ami pedig az úgynevezett szubjektív okokat illeti, beszél­ni kell azokról az ellentétek­ről is, amiknek kialakulása szintén károsan hatott. Viszont örvendetes, hogy az utóbbi időkben a vezetőségen belül egyre inkább az egység ková­cs öled ik ki. Nyilvánvaló, hogy ennek az alapfeltételnek a terv­teljesítésben is meg kell mutat­koznia, méghozzá már most. ÉRDEMES MÉG a beszámo­lónak arra a megállapítására felhívná a figyelmet, amely a felsőbb szervektől kapott ed­digi segítséget értékeli. Esze­rint a vezetőségben bekövetke­zett nagyobb mérvű változások miatt nagyobb támogatást igé­nyeltek volna, mint amennyit kaptak. Elég határozottan jelzi a to­vábbi fejlődés egyik irányát az a tény, hogy a szövetkezetben egyetlen brigád küzdött csak eddig a szocialista cím elnyeré­séért. Ennek a versenymozga­lomnak erőteljesebb fejleszté­se szintén segíthet a feladatok jobb végrehajtásában. A vitában furcsán hatott aa a disszonáns hang, amely a szabók és a cipészek közötti el­lentét szítását szolgálta. A fel- szó’aiók. nagvon he1 vesén, ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy a szövetkezeti egység megte­remtésén kell mindenkinek fá­radoznia. Karnis Pál, a KISZÖV elnöke is szót kért. Elmondotta, hogy a szövetkezet dolgozóinak a ko- rábbi eredményekre kell építe­niük. A lehetőséggel rendelkez­nek, szakmai felkészültségük biztosíték arra, hogy már eb­ben az évben túlteljesítsék a vállalásaikat. A megalapozott bíráló megjegyzések csak se­gítik a szövetkezet vezetőit iSj de a szövetkezeti demokráciára hivatkozva senki sem igényel­het magának jogot az intriká­ra. HOGY A GYÖNGYÖSI Ké­kes Általános Ruházati Ktsa dolgozói már ebben az évben határozott lépést tehetnek éves tervük túlteljesítésére, bizonyí­ték az az örvendetes eredmény, hogy idei első negyedéves ex­porttervüket már teljesíteni tudták. fenti) Naponta hallunk hírt arról hogy a mai technika egyik je­lentős vívmányát — a televí­ziót — egyre több helyen al­kalmazzák. Bevezették már £ forgalom televízióval történi irányítását, a MÁV ezzel el­lenőrzi a kísérleti fékek kopá­sát, ezenkívül több — nehezer megfigyelhető — folyamat tit­kai tárulnak fel a televízió se­gítségével. Bevonult tehát í telezívió a szórakozás után a: élet számos területére is. Több fejlett ipari országba! sikerrel alkalmazzák a televí­ziót az ipari irányításra és £ munkafolyamat elemzésére is Nálunk, Magyarországon, ezer a téren még alig folyik mun­ka. Éppen ezért tekinthető út­törő jellegűnek az Egyesült Izzt Gyöngyösi Félvezető és Gép gyárának most folyó kísérlete amely a televíziót az ipar: munka szolgálatába kívánja ál­lítani. Gyöngyösön már évek ót£ eredményesen dolgozik egy munkalélektani laboratórium amely az üzemi élet különböze területein végzett már alapo: felméréseket és ezekből hasz­nos tapasztalatokat szűrt le Az itt folyó tudományos mun­kát a Magyar Tudományom Akadémia Munkalélektani In­tézete irányítja. Legutóbb: programúk az ipari televízic kiépítése és a munka megszer­vezése volt. Több mint félmil­lió forint beruházással hárorr felvevő kamerát, központi irá­nyító asztalt és három képer­nyőt kapott a laboratórium. Március elején került sor a: első bemutató előadásra, aha a vállalat vezető dolgozói je­lentek meg. A képernyőkor megelevenedett a félvezető­gyártás, ahová a három felve­vő kamerát elhelyezték. As irányítóasztal segítségévtel tá­volról is jól meg lehetett fi­gyelni az egyes munkafolya­matokat, mert egy mozgó ka­merát is felállítottak, amelyel a- szükséges gépre és folyamat­ra lehet irányítani. Különös hatást váltott ki £ megszokott tv-nézés után ez as adás. A jeleneteknek itt név­telen szereplői az üzemi gépei és üzemi dolgozók voltak, £ díszlet pedig maga a valóság. A tv használatára már ter­vet dolgozott ki a laborató­rium. Segítségével elemezni tudják a munkafolyamatokat, nem hat zavarólag az elemző személy jelenléte. így megha­tározhatják a helyes és feles­leges munkafogásokat. Aa elemzés során jobban feltár­hatók azok a veszteségidők, amelyek a gyártás során adód­nak, pl.: hosszú szállítási utak, helytelen munkaelrendezés, várakozási idő, a munkafolya­matok összehangolása stb. Mivel Gyöngyösön jelentős létszámban állítanak be új, szakképzetlen munkaerőket a félvezetőgyártásban, ezek be­tanítása mindig problémát je­lent. Az ipari tv segítségévei ez meggyorsítható, mert az új munkás közelről láthatja a műveletet, és közben a munkái sem zavarja. A bemutató előadást többré­tű vita követte. A megállapítás azonban egyöntetű volt: az ipari tv-t jól fel lehet majd használni a termelőfolyamatok megjavítására. Jól lehet követ­ni segítségével a műhely fe­gyelmét is, hiszen látható, ho­gyan tartják be a dolgozok a munkaidőt, vagy hogyan ve­szik igénybe az előírt munka­közi szüneteket. Miután a félvezetőgyártás folyamatait alaposan elemezte a laboratórium, a kamerákat a gépgyártási részlegnél állítják fel, ahol a gyártás egyedi jel­legéből adódóan még nagyob­bak a kieső idők. Itt megfigye­lik majd a munkára, anyagra és szerszámra való várakozás idejét, ami a kieső idők több mint 70 százalékát alkotja. De hasznos lesz majd az adás a kiválóan dolgozók szakmai ta­pasztalatainak átadása céljá­ból, valamint a szakmai fogá­sok elsajátítása szempontjából is. Erre a munkára a labora­tórium a jövőben dolgozza ki munkaprogramját. A televízió Gyöngyösön te­hát bevonult az üzembe. A gyár vezetői remélik, hogy hasznosan tudják majd fel­használni a munka során. Egy­idejűleg országos jellegű kuta­tómunkát is végeznek. K. F. tőség és a tagság egy részének mulasztására hívta fel a figyel­met. Orvosolatlan problémák kerültek szóba. Nem kisebbről szóltak, mint az asszonyok na­gyobb megbecsüléséről, a ház­táji helyzetéről, a premizálás módosításáról és a vezetés át­szervezéséről. megerősítéséről. SZÓHOZ JUTOTT minden­ki, akinek mondanivalója volt. Csak így lehetett tapasztalni igazán, milyen mélyen ül az emberek lelkén egy-egy sértő szó, igazságtalan mellőzés, megoldatlan probléma. Több tucatnyi heg, amelyek begyó- gyulását az új esztendőtől, a megerősített vezetőségtől vár­ják. Az 1966-os év gazdasági és pénzügyi terve — mert éppen az egész tagság véleményét, el­képzeléseit sűríti — minden­kitől a legjobb tudása szerinti munkát, a jó közösség kialaku­lását igényli. A tervből csak így lehet valóság. Antal Tibor termelőszövet­kezeti elnök a múlt évi terv­hez képest szerkezeti módosí­tást jelentett be. Az idei terv­ben a zöldségtermesztés na­gyobb helyet kapott. Ennek, azon túl, hogy a megyeszék­hely elégtelen zöldségellátását segíti, a nagyobb munkalehe­tőség és a közös jövedelem fo­kozása is célja volt. A meg­növekedett állati termék fel- vásárlási árak kiaknázása, a gazdaság szerkezetének javítá­sa és a talajerő-visszapótlás megoldása miatt az állattar­tásra is fokozottabb figyelmet fordítanak a tervben és ennek kapcsán a takarmányok, külö­nösen a zöldtakarmányok biz­tosítására. A BERUHÁZÁSOKKAL a megkezdett központi major bő­vítését, a munkagépek vásárlá­sával az erőgépek jobb kihasz­nálását tervezik. A beruházá­sokhoz nagyobb részben saját erőből adják a pénzt. Majdnem tízmillió a bevé­teli terv. A zöldségtermelésből több mint egymilliót, gvü-

Next

/
Thumbnails
Contents