Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
Felsőtárkány TEGNAP - ES MA — Kekem aztán mindegy! (A Quick karikatúrája) A háziasszonyom felemelte a lakbéremet 100 forinttal. Azt mondta, a szappana nagyon fogy, előfordul, hogy egy héten kétszer is vásárolnia kell. Természetesen énmiattam. Szép dolog a tisztasáa, de ne az ö kontójára mosakodjam annyit. Az újságírók különben is sztár- gázsit kapnak, hogyhogy nem szégyellem magam? Még egyszer sem vettem toalettpapírt, azt gondolom, tönkre lehet tenni egy szerencsétlen elvált asszonyt? S miután bűnöm nem mai keletű, tovább nem kísérletezik velem, elsejétől 600 forint a külön bejáratú cselédszoba, amely parkettás •ugyan, sőt, gőzfűtéses, de mégiscsak cselédszobának tervezte a harmincas évek polgári építészete. — Jól van, asszonyom — dünnyögtem és fal felé fordultam, mert megnéztem az órámat, amely pontosan hajnali 5 órát mutatott. Egyébként e beszélgetés, mint minden reggel, ma is az ajtón keresztül zajlott köztem és a háziasszonyom között. Nem tudott sze- génylce aludni, korán feküdt, korán kelt és nagyon beszédes volt. Hajnalonként borzalmas csörömpölést csapott a konyhában. és ha nem dugtam ki az orrom, nem nyugodott. Fél Fokhagyma krumplicukorral egészséges, édes fiam” jutottak eszembe nagyapám fokhagyma- szagú csókjai. Két-három gerezdet megtisztítottam, a kenyeret apró szeletekre vagdostam, ne legyen olyan kemény. Fölséges kis vacsora lesz, gondoltam némi maliciával, amikor a porcelán sótartót a földre ejtettem. A csörömpölésre futva jön a házasszonyom, zilált, kócos hajából a csavarok az ég felé mutogatnak, arcát a vastag krém szfinxszé torzítja, zavaros szeme azonnal felfogja a helyzetet. — Nincs még reggel, asszonyom, most még ne társalogjunk — próbálom humorral elütni a helyzetet. Igaz — mondja —, de neki kisülne a szeme, ha szegény asszonyoktól... a fokhagymát nem is bánja, de a krumplicuk- rot hagyjam, békében, az orvosság a szivére, amelyet az albérlők oly sikeresen rágnak, ki tudja hány évtized óta. Istenem — sóhajt az ég felé —, és én azt hittem magáról, hogy úriember. Megosztottam a hajlékomat, és tessék. A sótartót holnapra vegye meg! — És tegnap? — vetem közbe bátortalanul, a szalámira, vajra gondolva amikor szóhoz rútok. — Tegnap! — sikítozik — mi volt tegnap? És ha volt valami, illik azt egy férfinek a hölgy szemére vetnie? Lássa be, barátom, nem tud maga viselkedni! .Soha AhA* Színvonalas szövetkezeti dalostalálkozó Füzesabonyban Semm, IK6. március 29., kedd Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Kálmán Imre: Marica grófnő Nagyoperett 3 felvonásban látszik, s mintha egyéniségét is ez a kedves, könnyed operett-világ értékesítené a legjobban. Bálint Györgyről eddig is tudtuk, hogy a színház egyik legkultúráltabb művésze. Most sem az a meglepetés — mint addig is — hogy egy epizódfigurát pillanatok alatt megis- meretet es elfogadtat a közönséggel, hanem az, hogy Kudel- kából hozzáadással és játékkál olyan embert formál, akitől vastapssal búcsúzik a közönség. Kisebb szerepeikben részesei a sikernek Remete Hédy, Kautzky Ervin, Szilágyi István és Kocsis László. Török Vera szólójára a cigánylány esetében fel kell figyelnünk. Somoss István karmesteri munkája dicsérendő. Jó szólistákból álló zenekara összeforrott együttes hatását kelti és jelentős része van abban, hogy ez az operett ilyen biztos siker. Az énekkar kipróbált erőkből áll és újból meg kellett állapítanunk, hogy kis létszáma ellenére a felvonás végekben teljes hatást kelt Ütő Endre díszletei a kis méretű egri színpadon is légkört teremtenek, Téry Tibor koreográfiája hangulatos. Mészáros Margit jelmezei, különösen Marica grófnő ruhái, ízlésesek, dekoratívak. A színház két komoly dráma után most egy egész hónapon át Kálmán Imre zenéjével szórakoztatja a közönséget Minden bizonnyal jól tervez a színház, mert a közönség szereti jól érezni magát Ezt a jó érzést a zene és a vidámság biztosítja is. Csak a vidámság mögül s ki-kidugja a fejét a kíváncsi kérdés: miért nem írnak manapság, mai embereknek, mai zenét, mad librettót a mai szerzők? Vagy végleg kivesztek volna a könnyű muzsika alkotó gyermekei? Vagy annyira nehéz ez a könnyű műfaj? Farkas András ismeri a közönség, ismeri kedvenc színészeit is, a mozdulataikat, testtartásukat, ahogyan nekiindulnak egy-egy táncnak, vagy jelenetnek. Még azokat a megszokott fintorokat is ismeri, ahogyan a táncoskomikus, vagy a naívába oltott szubrett kifejezi érzéseit. És mégis van az egész játékban valami frisseség, közvetlenség, amitől a közönségnek hangulata támad. Azt már az emlékezetes rendezői siker, a Mágnás Miska alkalmával is hangsúlyoztuk, hogy Hortobágyi Margit minden színpadra lépő színészt komolyan vesz. Addig munkálja a kezébe kerülő darabot és a művészeket, amíg valahol és valahogyan egységgé változnak a darab és a művészek. Egy harmonikusan működő együttes mozog ezen a kicsiny színpadon, és pereg a játék. Az a játék, amelyet aprólékos műgonddal, sok-sok jól elhelyezett ötlettel és szellemességgel épít fd a rendező. A visszatérő szavakkal, azok hangsúlyaival élénkebb és egyre színesebb lesz a komódi ázás, majdnem magán számokká alakulnak ötletek, s így igyekeznek feledtetni a művészek a második felvonás szövegkönyvi szárazságát. A címszerepet Mártha Edit játssza. Egyénisége távol áll a parancsokat osztogató, Makacs Kata-szerű egykori grófnőjétől, mégis hatásosan alakítja a szerelmes és szerelemért harcolni kész lányt. Énekkultúrája jól érvényesül, dekoratív megjelenése nem marad hatás nélkül. Játékában észrevehető fejlődés mutatkozik, s bizonyos gesztitől lálási fegyelem mellett — a sok mozgás elsősorban a művészinőt zavarja! — maradéktalanul értékes lesz ez az alakítása. Az elszegényedett dzsentritiszttartót Géczy József, a színház első éves színésze játssza. A rendező keze nyoma ezen az alakításon érezhető elsősorban. A színpadi környezetben idegenül mozgó énekest megszoktat- ta a kulisszák közötti arányok felismerésére. Géczy József érvényesülni fog a színpadon csak áldozatkész, pedagógiai érzékkel bíró rendezők kezébe kell kerülnie. Mint ebben az esetben! Az egri színház két mókagyárosa, Fekete Alajos és Kanalas László, ötletekkel, rutinnal, a két elütő testi éü egyéniségi méret jó poentíro- zásával szórakoztatják a közönséget. Kanalas beugrási je lenete a második felvonásba! kabinet-alakítás. Kopetty Lia Lizája élénk derűs színfoltja a játéknak. E; a naívába oltott szubrett-sze- repkör képességei kibontására is a legbiztosabb területnek Az egri Gárdonyi Géza Szín- ; ház szombaton mutatta be Kál- ■ mán Imre Marica grófnő cí- i mű, három lel von asos nagyope- j lettjét. A szombat esti siker azt bi- i zonyítja, hogy erdemes újra és : újra elővenni Kálmán Imre ■ kottáit, és a muzsika kedvéért ] eljátszani az operettet. Mert j bizony a szövegkönyv újkorá- i ban sem volt valami híres. ] Kálmán Imre is tudta ezt, s azért is váratta hat évig Bram- i mer és Grünwald librettógyár- ; fókát, míg végre 1924-ben aztán ; a zene színpadra és sikerre vi- . szí ezt az egysíkú, elhasznált : mesesablont, a grófnő-tiszttar- i tó szerelmi kettősét az összes további, az operettekben nélkö- ■ löznetetlen kellékkel együtt. A , színház kulisszái között a századforduló néhány életképe je- jelenik meg, mint az orfeumi szappanbuborékok, amelyek pillanatnyi csillogó létükkel hoznak múló varázslatot a szemnek. Ez az operett is egy ilyen csillogó varázslat, amiben az érték a zene, az a dallamvilág, amelyet Kálmán Imre teremtett Azért mégsem csak a zene adja ezen az estén sem a színházi élményt, a sikert és azt az érzést, hogy a közönség gazdagabban távozott. Ez a többlet — a játék. A szövegkönyv szerint régimódi és már kiveszett társadalmi alakzatokat formálnak elevenné a színészek, de úgy és annyira, hogy minden csak alkalom a játékra. Arra a játékra, amely elszórakoztatja a közönséget amelyből ismét megjegyzi a melódiákat, s amely után mélyebb rokonszenvet érez és nagyobb megértést tanúsít a színház, a színész, a művészet iránt Ezt a nemes játékot, á szórakoztatást, a művészi munkának ezt a könnyed, de nagy rutint igénylő formáját tűzte ki célul a nagyoperett rendezője, Hortobágyi Margit Feladata csak látszólag volt könnyű. Az operett meséjét portalanítani nem lehet, hősedből sem lehet mai mondán i valót kicsiholni, az örök emberi érzések nagyszerű foglalataként kezelni a szövegkönyvet, — képtelenség. S mivel a Marica grófnő meséje rossz a színéről, eljátszat- rja a rendező a visszájáról: éricskázva, gúnyolva és gúnyolhatva a darabban azokat, akiket lehet. Populescu herceg, Zsupán báró, Kudelka ebben a könnyed játékban magukat használják céltáblául. Mint az inflációs bankókat a szél, úgy söpri el a pillanat szavaikat és tetteiket. De közben a közönség mulat rajtuk. S ezt a „köz- ben”-t mesterien csinálja és csináltatja Hortobágyi Margit. A jellegzetes operettfigurákat AZ EGERHEZ alig több mint nyolc kilométerre fekvő Felsőtárkányról írjuk e mai helyzetképet. Mit jegyzett fel a Bükk alatti, „isten háta me- getti” községről a történelem? Nem sokat Mindössze annyit, hogy az örökös várerősítési munkák és adózások elviselhetetlenné tették lakói életét. A község jobbágyai 1596-ban, amikor török kézre jutott az egri vár, mind elmenekültek. Tárkány elnéptelenedett. A tizenháromezer holdnyi káptalani birtokra a Rákóczi szabadságharc befejezésével indult meg sűrűbben a jobbágytelepülés. Már 1828-ban — egy hosz- szú évszázad múltán — száznegyvenkét házat és ezernél több lakost jegyeznek fel az összeírás alkalmával. Nehéz élet. Kötött szegénység a helyből nősülés nemzedékekre visszaható átka, közönyösség és bizalmatlanság És gyakran a kifejezésre jutni nem tudó paraszti karakter, az elnyomott emberi ösztönök bicskázásban és bosszúállásban jutnak kifejezésre. Ez jellemzi a község múltját, a szén- és mészégetők szűkös kenyerét, nyomorúságos életét. Kevés és fekete kenyér jut a jobbágynak a püspöki birtokon, a tárkányi nagy sertés- hizlaldánál dolgozóknak. Sok beadvány és irat szól erről a nyomorúságról a levéltárakban. Nem jobb a mész- és faszénégetők helyzete sem, éjjel s nappal az erdőn, a boksa mellett. Drága a mészkő, meg a fa az erdőn. Akinek nagyobb darab kenyér jut, az már iparosszámba megy. Háromszáznál többen fizetnek Tárkány- ban adót, mint szekerezők, fuvarosok. Nincs közlekedési eszköz a városban. Ha nem ül fel az utas a fát vagy meszet szállító szekér tetejére, akkor bizony gyalog kell megtennie az utat Egerig. Egy évszázad telik el ismét, míg a községbeliek száma megkétszereződik és lakóházai is gyarapodnak. Szegényes, apró ablakú, alap nélküli kis házak voltak ezek, melyeknek levegőtlen, földes szobái a tbc-nők szolgáltak melegágyul. * MA MÄR ALIG látunk valamit a múltból. Talán csak a sötét vizű tó, a község főútiénak végén, maradt itt a múlt hagyatékaként A több kilométer hosszú község forgalmas útján takaros, polgári kényelemmel berendezett lakások, nagyablakos, rangos házak sorakoznak. Közel hétszázra emelkedett a lakóházak száma és átlagban ötven új ház épül vagy épül újjá évente. Mindössze négy esztendeje létesült az emeletes, új iskola, amely a község legszebb épülete. Nincs talán egyetlen község sem a megyében, ahol a nem egészen háromezer lelket számláló helységben öt iskola volna, mint Tárkányban. Igaz, ebből egy a napközis és további három csak egy-egy tantermes. A legrégibb, az úgynevezett tornyos iskola. Az új és teljesen korszerű öttantermes iskola két szertárral, egy nevelői, egy igazgatói és egy úttörőszobával, minder igényt kielégítő. A legmodernebb kémiai, fizikai és biológiai szemléltető eszközök és képek, valamint a szükséges mennyiségű térképanyag áll az iskola rendelkezésére. Két rádió, televízió, magnetofon ét diafilmvetítő segíti a tanuló ifjúság széles körű ismereteinek megszerzését. Kilenc tanteremben történi! a négyszáztizennyolc iskolakö teles tanuló oktatása és kereken húsz pedagógus áll a nevelés szolgálatában. Köztük Bartók Sándor, ak több mint négy évtizede nevel a“ egymást követő generáció kát. ÉRDEKES megállapítás: i megyészerte csökkenő lélekszámú községekkel szemben, Fel ső tárkány lakosainak szám. évről évre növekvő tendencia mutat. A háború befejezése ót! több mint félezerrel nőtt a lakosság száma. Az évi szaporulat 40—50 főre tehető. Tárkány iparosodik. Ez azt je lenti, hogy a volt erdei munkások fiai, unokái, elhagyjál apáik foglalkozását, a mész- é szénégetést, az erdei fuvaro zást és gyári munkásokká vál nak. A közeli Finomszerelvény gyárba, a Felnémeti Mészüze mek és a Fűrészekhez nem ke vesebb, mint ezer ember jái naponta dolgozni. A fiatalabbak iskolába járnak, vagy ipart tanulnak. Helyben 15-en végzik az általános iskola VII— VIII. osztályát, de igen sokan járnak Egerhe a középiskolák esti tagozatára. Állandó panaszuk, hogy — bár Tárkányban a közlekedési lehetőség elsőrangú, naponta tizenkét párhuzamos járattal lehet közlekedni —, mégis hiányolják, hogy az esti kilenc órai járatot megszüntették. így az iskolások csak a Berváig tudnak eljutni, onnan gyalog kell megtenniük az utat az éjszakában Tárkányig. Tárkány kulturális élete szót kér, már csak azért is, mert ma már nem kielégító, A község lakóinak megváltozott életéhez, a kívánalmakhoz, igényekhez nem igazodnak a kulturális rendezvények, szórakozási lehetőségek mércéi — Felsótárkány többet vár, többet akar. A valamikor híres tárkányi tánccsoportok ma már múla- doznak, kihalóban vannak. Mindössze három tánccsoportjuk működik még, de ezek már fiúk nélkül, akik inkább a sport iránt mutatnak érdeklődést Ez a három tánccsoport is egy héten csak egyszer, vasárnap tud próbálni. A mozielőadásokat beszüntették, mert az 1913-ban épült Olvasókör épülete elavult, korszerűtlen és összedűléssel fenyeget. Ideiglenes rendbe hozása 270 ezer forintba kerülne. Emiatt a 14 fős szalonzenekar működése is nehézségekbe ütközik, pedig évek óta kiválóan szerepel a tavaszi Hámán Kató kulturális seregszemléken. A téli hónapokban 24 TTT- előadást tartottak, több mint 1500 részvevővel. Az előadásokra jellemző, hogy azokat a hagyományos formáktól eltérően, klubszerűén tartották, a Sziklaforrás Étteremben, ahol minden csütörtökön 50—60 főnyi hallgatóság jelenik meg, hogy ismereteit gyarapítsa. A VALAMIKOR szegény, elesett jobbágyfalu nagyot lépett a fejlődés útján. Majdcsak minden negyedik házon ott fénylik a tévéantenna, több mint százhatvan televízió vbn a községben. Tárkányban a kenyér nem gond többé. Okos Miklós Szövetkezeti dalostalálkozót rendezett vasárnap délután a füzesabonyi járási művelődést házban a Füzesabony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A tapsokkal nem fukarkodó lelkes közönség jól sikerült, színvonalas dalostalálkozónak lehetett hallgatója. A műsort a füzesabonyi egyesített énekkar (Erkel Ferenc férfikórus és a gimnáziumi leányénékkar) nyitotta meg Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalával. Az egyesített énekkart Koczka István vezényelte, zongorán kísért Gáspár Mária. Ezután két gimnáziumi ének- leánykar mutatta be sikeresen műsorát. A káli leánykart Kö- röskényi Lajos vezényelte. Legsikerültebbben előadott szá- : műk Brahms Egy édes hangú kismadár volt. A füzesabonyi gimnázium leánykaránál — amelyet Koczka István vezényelt — különösen az tetszett a szakembereknek, hogy a | gyors tempó mellett mennyire „együtt volt” az énekkar. Mindkét leánykar az utolsó nyilvános szerepléshez viszonyítva jelentős javuláson ment keresztül, s ez karnagyukon kívül a diákok lelkesedésének, a kórusművószet iránti rajongásuknak is köszönhető. A káli földmúvesszövetkezet Bartók Béla férfikarát Galambos László'vezényelte. A szimpatikus, fegyelmezetten szereplő káliak sok tapsot kaptak. Szívesen látnánk ebben a férfikarban több fiatal arcot is. mert a további fejlődés miatt | fiatal dalosok bevonására — I mint friss erőre — feltétlen JsziLkség van. Az egri KISZÖV vegyes kórust Huszthy Zoltán és Nyíri József vezényelték. Novikov szerzeményével és egy kubai forradalmi dal előadásával aratták legnagyobb sikerüket. Kár, hogy a kórus nem tudott teljes létszámban dobogóra lépni, de ennek ellenére így is a várakozásnak megfelelő színvonalú műsort adták. A szolnoki földművesszöret- kezet „Szocialista kultúráért” jelvénnyel kitüntetett vegyes kara Buday Péter karnagy vezényletével mutatkozott be. A szolnokiakról sok jó hírt hallottunk korábban, s erre teljes mértékben rá is szolgáltak. Gastoldi Csónakos énekét és Udvardy Bájolóját szinte hiba nélkül adták elő. Befejező számuk két svéd népdal volt, amely a közönség tapsviharai: aratta. A bronzkoszorús füzesabonyi föidművesszövetkezet Erkel Ferenc férfikórust Koczka István vezényelte. A magasabb minősítésre (ezüstkoszorú) készülő füzesabonyiak nagyon szépen énekeltek. A jelenlevő szakemberek megállapítása az volt, hogy ez a kórus sokat fejlődött a múlt évi egri szereplés óta. Kodály Felszálott a ftávája, s még két Bárdosszám: az Igyunk áldomást és a Béres vagyok, nyerte meg a közönség tetszését. A szereplő kórusok díszes oklevelet és vázát kaptak elismerésül a helyi fmsz-től. A műsor után a Füzesabony és Vidéke Fmsz megvendégelte az énekkarokat; az énekkarok rögtönzött műsorral kedve* kerítek egymásnak. Sogetaary Jfcsass# óráig bírta, akkor valami ócska lapátot a földre ejtett, kétszer becsapta a fürdőszoba ajtaját, aztán nagy robajjal be- zörgetett az ajtómon, és semmire sem várva közölt valamit velem a csukott ajtón át. Először ajtót nyitottam és udvariasan végighallgattam. Később elfásultam, és az ágyból válaszolgattam, mert láttam, hogy neki ez is elég. Ügy emlékszem, sajnáltam is egy kissé: rossz dolog a magány, én is kínlódtam vele, csak éppen jobb társaságra vágytam. Az első időkben érdektelen dolgokat közölt velem, hogy hallottam-e? Es elmondta a hajnali híreket, mi történt a nagyvilágban és a honi tájakon. Természetesen nem hallottam. Repertoárja kifogyhatatlan volt, összebeszélt tücs- köt-bogarat mindenkiről, akiket életemben sohasem láttam, de már ismerőseim lettek, mert az elbeszélésekben, mint a népmesékben, állandóan visszatértek a jók, a rosszak, a gonoszok. 4 lakbéremelés új figura <!t. Bár. ha jól belegondolok, agyon is szisztematikus elő készítéssel. Már hetek óta visz- szatérő refrén volt az elbeszélésekben egy számító, nagyon okos barátnő, aki az albérlőinek nem kegyelmez. Nem engedi magát átverni. Okos nő, bezzeg nem is éhezik, mint __ Az nap megjelent néhány írásom, imitt-amott, a nap is szépen sütött, vettem 10 darab Caola szappant, 30 csomag toalettpapírt, egy rúd téliszalámit, vajat, rozscipót, hozzá jó sok piros héjú retket. Otthon este mindent kicsomagoltam és szóltam az asszonynak, tartson velem. Láthatóan örült az invitálásnak, szemében apró kis tüzek parázslottak, teát főzött, azt hittem, minden bűnömet megbocsátotta. Másnap, ahogy e szakmához illik, egy rrasam sem volt. Gyalog mentem haza és farkaséhes voltam, ahogy az ilyen helyzetben már történni szokott. Lábujjhegyen a konyhába lopakodtam és elindultam háziasszonyom birodalmában felfedező útra. A szekrényben a tegnapi rozskenyerem egy darabkája, szalámi, vaj sehol. Alapos kutatómunka után a sveizra vetettem magamat. Üres üvegek és egy füzér fokhagyma — nem valami szerencsés aranyásás volt. Tovább kutatok azért, és az újabb zsákmány egy öklömnyi krumplimkor. fokhagyma
