Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
éí&éuf C/k a ... hogy az embert meg kell fizetni. Vagy, ahogy a közkeletű szóvicc járja: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci ...” Mert bárki beláthatja, hogy nemcsak szóból ért az ember, de pénzből is, és szép dolog az öntudat, de még szebb, ha a forintok, azazhogy a százforintok piros köntösébe öltöztetik. Utóvégre azért is piros színű válunk a pénz, hogy ezzel is az öntudatot felezzük ki. Ezt a megállapítást, már ami az öntudat és a formt viszonyát illeti, igen sokan osztják kies hazám ugrain és berkein, s azon sem csodálkoznék, hogvhá egyszer ilyesféle párbeszéd fültanúja lehetnék» — ..Felépíti ön a kommunizmust hazánkban? — Természetesen, de mennyiért. Mert kis pénz, kis kommunizmus. nagy pénz nagy kommunizmus.” igaz, hogy volt idő. amikor ebben az országban valakik, valamiért, már nem is tudom, hogy miért, feltették a kérdést: „— Kel akarják-e építeni az országot? — Természetesen.” — ... mondták igen sokan, és nemcsak azért nem kérdezték. hogy mennyi forintért, mert akkor a forintot is „fel kellett még építeni”, de abból a józan megfontolásból kiindulva sem, hogy egy embernek két-három fej vereshagyma, két nagyobb darab kukoricamólé éppen elég egy napra Többet egyszerűen nem venne be úgysem a gyomra. Nos, azokban az időkben — állítólag voltak ilyen idők, de már nem nagyon emlékeznek rá —, nem volt „nagy fociért nagy forint”, csak nagy munkáért olaj. vagy krumpli, később már a kettő néha eastütt úgvhoay igen sokan úgy érezték az első olajban sütött krumpliszeletnél, már itt if win a kommunizmus. Nos, az cikkor még nem jött el, bár sokak számára azóta régen piegvalósult. de eljött a század erősen második fele. és annak idején még csak vágyódó gondolatainkban létező gyermekeink immáron történelemkönyvből kérdezik tőlünk: — Apu, hogyan is volt az. hogy... — Mit tudom én, kérdezd meg anyádtól — morgvrik vissza, mert ki a fene emlékezik már a szinte soha nem volt időkre. Aztán arra is csak morogva tudunk lassan már válaszolni. amikor olyan hülyeségeket kérdez a gyerek — mert kellett nekünk a tanügyi reform! —, hogy: — Apu, mi is az az öntudat?... Tanultuk, csak elfelejtettem ... — Én {s elfelejtettem ... Pépen tanultam — legyintünk és lassan áttesszük jobb lábunkat a halon, hogy kényelmesebben üljünk a fotelban, mert a kényelem a fő, ha tervezni kezd az ember. Mert bárki beláthatja, terv nélkül, cél nélkül nem lehet meg emberfia és a nyugati útlevél eléggé drága, ahhoz pedig egy kis plusz pénzt is kell keríteni... Aki pedig az ellen szól, hogy munkáért forint jár, több munkáért több forint, sőt, nagyon sok és nagyon jó munkáért nagyon sok és azért nagyon jó forint — az összetéveszti az öntudatot az aszkétizmussal. Szó sincs róla: a forint nagyon jó dolog, s a világért se együnk öntudatból hagymát, ha ehetünk olcsóbb szalonnát, vagy drágább sertéshúst, avagy rántott csirkét, idei fejes salátával. Ami egyedül elgondolkodtató, az, hogy feles számmal akadnak olyan állampolgártársaim. akik „öntudatosan” adnak pénzt egy focicsapat játékosai számára, hogy azok érezzék a szurkoló társadalom összefogásának erejét, de öntudatlanul sem lennének kénesek egyetlen percet sem áldqzni annak a tízmillió főt számoló fncicsapntvak. amit ügy nevezünk, hogy: szocializmust építő Magyarország... Olyanokra bizony haragszom ám. akik azért jelentkeznek valamiféle iskolába, mert akkor több szabadság jár; akiknek, borsódzik a hátuk, ha pártnapra kell menni, mert ki fizeti meg a drága idejüket, amelynek egy részében olyanról suttognak majd rémüldözve, amit a pártnapon hallhattak volna higgadt értelmezésben, akik egy perccel tovább nem maradnak, de öt perccel később érkeznek: akik a társadalmi munkát úgy tekintik, mint szükséges rosszat. Szükségesnek más, rossznak a maguk számára ... Egyébként, a véleményem, hogyha meg lehet csinálni, az lenne ió a számukra: Kis foci? Nekik akkor kis kommunizmus. Sajnos, nem lehet. Akármennyire nem tudják, mi nekik is. értünk is dolgozunk, pénzért is meg öntudatból, tisztességből is. Vagy lehet, hogy nagyon is tudják?! A népi ülnökök választása elé természetes velejárója. Ma az ülnökök — élővé téve jogpolitikai elveinket — bátran és önállóan, maguk kutatják például, miként helyes összehangolni az egyéni és a társadalmi érdeket Maguk vizsgálják az ügyek elbírálása során, hogy a társadalom mai fejlettségi fokán, a jelenlegi gazdasági körülmények között, kitől és mit várhat el a szocialista társadalom. Mélységesen áthatja ülnökeinket a szocialista humánum és — mondhatom bátran — annak szenvedélye. Ülnökeink azon munkálkodnak, hogy a dolgozó nép igazságérzete. a társadalom magas igényű erkölcsi szemlélete és a törvény igazsága érvényesüljön a konkrét ügyek eldöntésénél. A bíróságok ilyen nézőpontból ítélkező tanácsai jól szolgálják azt a társadalmi érdeket, amely abban jut a leg- szemléltetőbben kifejezésre, hogy ítélkezéskor az adott törvény valódi társadalmi rendeltetését törekszenek biztosítani. Az ilyen színvonalú ítélkezésben a teljes jogkörrel részt vevő ülnökök döntései szocialista optimizmust is tükröznek, mert a bírónak nemcsak az a feladata, hogy a múlt eseményeit feltárja, regisztrálja, levonja az ezekből származó következményeket, hanem az előbbiekkel azonos értékű kötelessége az is, hogy előre mutasson, és szilárdítsa a társadalom erkölcsi szemléletét, csiszolja, végső soron nevelje az egyént és a közösséget a szocialista társadalom szabályainak betartására. Ez a nevelő hatás a konkrét ügy társadalmi tanulságaiból adódik. Megállapíthatjuk, hogy ülnökeink ebből a hivatásszerű munkából is igen szép eredménnyel veszik ki a részüket. \ szocializmus építésének ** előrehaladásával a gazdasági, társadalmi és egyéb fontos feladatok egyre sokasodnak, és nem is egyszerűsödnek. Ha pedig ez így van, mindez jelentkezik majd a bíróságok munkájában Is. Ennek megfelelően fokozódó emberi, politikai és szakmai felkészültséget igényel majd a jövő ítélkezése, gyakorlata is. Ezeket a tennivalókat az álltalános politikai követelményekkel összhangban, egyre magasabb színvonalon mozgó, színvonalas ítélkezési munkával kell és lehet csak megoldani. Bízunk abban, hogy az 1966- ban megválasztandó ülnöki kar ezeknek a sokasodó feladatoknak az ellátására is jól megfelel majd. Erre a fáradságos, de nagyon megtisztelő, nagyságában is lelkesítő munkára várjuk majd a választás után megyénk több mint hatszáz ülnökét. Dr. Fülöp Andor megyei bírósági elnök hogy ennek kifejezése a bíróság döntéseiben a társadalom egészére hatást gyakorol. E jogelvek szerint ítélkezni nem könnyű feladat. Ez a nemes munka sok más egyéb mellett állhatatosságot, politikai éleslátást, a szocializmus építése iránti lelkesedést, az emberek nevelhetőségébe, tudati fejlődésébe vetett hitet és minden körülmények között érvényesülő elfogulatlanságot is kíván részvevőitől. Az időnként megújuló választások bárkit, szakembereket és nem szakembereket egyaránt, meggyőzhettek arról eddig is, hogy a népi ülnökök teljes jogú részvétele az igazságszolgáltatásban, életszerűbbé teszi az ítélkezést. Az a tény is felismerhető, hogy ülnöki apparátusunk a kívánt követelményeknek egyre magasabb szinten felel meg. A fejlődés nemcsak azzal függ össze, hogy a társadalom általános műveltsége napról napra nő, hogy ülnökeink túlnyomó többsége az általunk szervezett legkülönbözőbb oktatási formákban szívesen képezi magát tovább, de azzal is összhangban áll, hogy a követelmények egyéb vonatkozásban is egyre igényesebbek. Ma már áthatott felelősségérzet, lelkiismeretesség, az ügyek eldöntése feletti töprengés az ülnöki tevékenység portnapok en ITALOKAT A „Megye legjobb klubja” elnevezésű vetélkedő megyei döntőjét május nyolcadikán rendezik meg Egerben. 16-án az amatőr mozi bemutatja a Balázs Béla Filmstúdió fiatal művészeinek és a megye amatőr filmeseinek legújabb alkotásait. Május 20—21—22. az úttörőké. 20-án nyílik meg az „Úttörők a hazáért”-mozgalom megyei kiállítása az Egri Úttörő- házban, délután a Népkertben baráti találkozót szerveznek az úttörőmozgalom 20. évfordulója alkalmából. Sor kerül az általános iskolák kulturális szemléjének bemutatójára is. A május 22-én rendezendő úttörőavatáson Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Május 29-én a népkerti nagygyűlésen Méhes Lajos, a KISZ- kb első titkára mond ünnepi beszédet. Este á Park Szálló teraszán és a Fagylatkertben Express-bált rendeznek. KG. A népi ülnökök a termelés legkülönbözőbb ágaiban szerzett tapasztalataikat, jártasságukat, józan igazságérzetükel hozzák az igazságszolgáltatásba. Az igazságszolgáltatási funkcióban a múltban lejátszódott jelenségeket kell feltárni és ez a műnk" következetes politikai, emberi éleslátást, nagy élettapasztalatot és széles körű emberismeretet tételez fel. A dolgozók legjobbjainak az igazságszolgáltatásban való részvétele a munkásosztály közvetlen rész- vállalását biztosítja az ítélkezés munkájában. A » dolgozók széles körének igazságérzetét használja fel az igazságszolgáltatás — társadalmi alapelveinknek megfelelően — arra, hogy a jog alkalmazása, értelmezése valóban gazdasági és társadalmi célkitűzéseinket szolgálja, élővé tegye az ítélkezés és a tömegek közötti kapcsolatot, biztosítsa a nép védelmét, érdekét azzal, hogy a nép akarata érvényesül. A Ikotmánytörvényünk így ** a kifejezetten szakmai feladatok megoldását a társadalmi tevékenységgel köti ösz- sze. egységet biztosít a kettő között és ezzel a dialektikus kölcsönhatás eredményeképpen a fejlődést is szolgálja. Ez nemcsak a népakaratnak a nép útján történő érvényre juttatását jelenti, de azt is, ulturális eves me ROGRAM VÁRJA A FI Április 24-én megemlékezéseket tartanak a gyarmati ifjúság napja alkalmából. Ezen a napon kerül sor a megye középiskoláinak és ipari- tanuló-intézetei küldötteinek nagyszabású tanácskozására a diákparlamentben, amelyet a megyei pártbizottság nagytanácstermében rendeznek meg. Új megyei kezdeményezés megvalósítására kerül sor április 25-én az Egri Megyei Színpad rendezésében: ekkor „jelenik meg” az Élőújság. Április 27-én Füzesabonyban tanácskoznak a megyei agrárértelmiségi fiatalok. Előadók lesznek: Misi Sándor, a KISZ- kb parasztifjúsági osztályának vezetője és Tamás László, a Heves megyei Pártbizottság titkára. Május 1-én rendezik meg Egerben, a Fagylaltkertben a megye tánczenekarainak fesztiválját. Ezekben a napokban kerül sor a Kozmosz-hét íróolvasó találkozóinak megrendezésére is, a megye hat községében. A Népköztársaság Elnöki n a Dácsának határozata Bzr megyei és a járásbí róságcfi népi ülnökeit 1966 május 15. és június 30-a közötti időben meg keli választani. Ebből az alkalomból érdemes visszapillantani arra a hosszú és jelentős fejlődést hozo útra, amelyet igazságszolgáltatásunk népi ■ ülnökei az elmúlt időszakban bejártak. A felszabadulásunk utáni első időben a népi elemeknek a bíráskodásban való részvétele csupán kivétel volt: a háborús és népellenes bűntettek elkövetői felett ítélkeztek. Később különböző gazdasági cselekmények elbírálása során kaptak szerepet, majd 1949-től a büntető ügyek tárgyalásánál fokozatosan szélesedett részvételük a bíráskodásban. 1953. január 1-től ez a részvétel a bíráskodásban általánossá és közvetlenné vált minden, alapfokon elbírálásra kerülő büntető és polgári perben. Ennek az alkotmánytörvényünk rendelkezéseiből folyó követelményeknek a megvalósítása („A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből álló tanácsokban ítélkeznek”), döntötte el véglegesen a testületi bíráskodás mai formáját, s ez megfelel a proletárdiktatúra követelményeinek, a szocialista demokratizmus elveinek is. Tavaszi k H GAZDAG I Heves megyében már régen nem rendeztek ilyen gazdag, változatos programot, mint amilyen az április 3-tól május 29-ig tervezett tavaszi kulturális és sportnapok esemény- sorozata lesz. A program szervezője a KISZ Heves megyei Bizottsága, karöltve az MSZMP megyei bizottságával, a Heves megyei Tanáccsal, az SZMT- vel, az MTS-sel, az MHS-sel, a MESZÖV-vel és más szervekkel. Április 3. és 4. a felszabadulás évfordulója alkalmából rendezendő, megemlékező ünnepségek időpontja, amely a fiatalok nagy tömegét mozgósítja: ünnepélyes fogadalomtétel, fáklyás felvonulások, hálastaféta, hálatűz-gyújtás a Kékestetőn, ünnepi beszédek, megemlékezések. Az ifjúsági dalostalálkozóra április 5-én és 6-án kerül sor az egri Gárdonyi Géza Színházban, ahol más zenei általános iskolák vendégszereplésével rendezik meg az egri zenei tagozatú általános iskola tízéves jubileumi hangversenyét Április nyolcadikán dr. Lénával Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke nyitja meg a felsőfokú intézmények országos népitáne-fesztiválját az egri Gárdonyi Géza Színházban. A gazdag tavaszi program alkalmat ad arra is, hogy Heves megyei ifjúmunkásai egy nagy találkozón kicserélhessék tapasztalataikat. A találkozó megszervezésére április 16-án kerül sor Gyöngyösön. Április 23-án Hatvanban találkoznak Heves megye fiatal szakmunkásai. Kiállítást rendeznek, sportvetélkedőket és bemutatókat tartanak, s megrendezik az iparttanuló-intézetek legjobb művészeti csoportjainak dísz- bemutatóját Félmillió palack A Tokajhegyaljai Állami Pincegazdaság mádi palackozó üzeméből megkezdték a húsvéti borok kiszállítását. Az ünnepekre több mint félmillió palackot töltöttek meg tokajhegyaljai borféleségekkel. Nagyobb mennyiségben palackoztak tolcsvai és édes furmintot és tokaji hárslevelűt. Az asztali borféleségek hosszúnyakú, úgynevezett rajnai, míg a nemes borok, a száraz és édes szamorodni, valamint a három és négym’+t'-'pvos aszú a hagyományos fokaií palackokban kelülnek forgalomba. Földbe vert cölöpök, körbefutó árkok és várakozó szilikát- blokkok. Betonelemek, homokkupacok, szálas pallók, téglarakások, ágaskodó falak, fröcskölő habarcs, tető alatt türelmetlenkedő, félig kész épületek és békésen szunnyadó szürke, sárga lakóházak... A sétáló toronydaruk alatt „várost alapítanak” az építők: ipari tanulók, munkások és a segítségül jött katonák. r Ritka élmény Tóth Imre kőműveslegény- kéi, meg a többi fiatal szakmunkásjelölt — ácsok, beton- elemgyártók és vasbetonszerelők — másutt aligha találhattak volna izgalmasabb pályakezdést, mint éppen itt, a vi- sontai határban: az ország legnagyobb építkezésén...! Érzik, tudják is ezt valamennyien, dehogy cserélnének másutt dolgozó társaikkal! Hogyisne! Ekkora élmény ritkán adódik az ember életében. Miért mondanának hát le róla?! Az egyik leendő szállónál — pár méternyire a gyerektől — Szölősi Sándor tizenkét tagú kubikosbrigádja szaporázza a munkát. — Járdát építünk a ház köré, meg csapadékelvezető csatornát ásunk — magyarázza a megszólított brigádvezető. — Mikor mi a legfontosabb. Nem Ucsekvésből mondom, de aligha akadna itt olyan feladat, amihez ne mernénk hozzáfogni! Összeszokott, régi társaság vagyunk, sokfelé megfordultunk már, ezt is, azt is megtanultuk. Ha szükséges, zsaluzunk, falazunk, betonozunk, árkot készítünk, vagy éppen földet furikolunk.. j Az „ötlet* A „régiek” közül valók, két esztendeje, hogy ide jöttek... A héten érdekes beszélgetésre dugták össze többször is a fejüket: valamelyikük megjegyezte, hogy szocialista brigáddá kellene alakulniuk, s azóta mindig akad valamelyiküknek egy-egy újabb ötlete... Szűcs Lászlóékkal az ERB egyik műszaki szállójánál találkoztunk. — Itt laknak-e már...? — Még nem. Egyelőre Aba- sárról jár be a brigádunk, mert kevés még a férőhely. De azt mondják, s úgy látjuk ml is — mutat az utolsó simításokat végző kőművesek felé —, hogy rövidesen ide költözhetünk mi is... A habarcskeverőknél két katona a civilek között. — A századdal jöttünk. Mint a többiek, mi is építőmunkások vagyunk. Mindkettőnknek kőműves a tanult szakmánk — mondja Tóth Imre honvéd. — Három brigád számára „nyomjuk a maltert”. Visontoi szállásépítők Imre szabolcsi fiú, Juhász János meg hajdúsági. Bevonulásuk előtt mindketten Budapesten dolgoztak. János még január elején is: — A Döbrentei téren gépi vakolást végeztünk. Onnan vonultam be... Jó ez a szakkiképzés: nem esünk ki a munkából. No, meg az idő is jobban telik! A katonák már itt laknak. Az öt szélső épületben rendezték be ideiglenes „laktanyájukat”. Házaik kitűnnek a többi közül: takarosabbak mindegyiknél. S nemcsak kívül — hanem belül is. A folyosókon, lakószobákban mindenütt rend, tisztaság. A falakon képek, oktatótáblák, faliújságok. — Nézzék meg a KISZ-klu- bokat is és a kultúrszobákat is! — invitál szives szóval a karszalagos ügyeletes. Az ízlésesen berendezett, tetszetős helyiségeket minden épület minden szintjén megtalálni. Festésük modern, díszítésük eredeti: élénk fantáziáról, hozzáértésről tanúskodnak. — Azóta ilyen szép minden, amióta ide jöttünk — újságolja egy kiskatona. — Mi festettünk kívül, belül, mi tettük lakályossá. Jól akarjuk magunkat érezni... A napokban szerveztük át a KISZ-vezetőséget. Kultúrcsoportot akarunk alakítani és sportversenyeket is rendezünk majd. A napi munka után kell az a kis szórakozás. . .1 Napi munka. Mint a bevonulás előtt. Csak talán szervezettebb: __Egy hónapra előre tudjuk fe ladatainkat. Minden hétnek pontos programja van — mondja a parancsnok, Rákóczi Tibor őrnagy. A rend változatlan Mutatja a szakkiképzés heti rendjét. Péntek: „Alapföld-ki termelés, rézsükészítés, dömperrakodás, csatornázás..— olvassuk az egyik szakasz napi feladatát. Csodálkozásunk láttán megmagyarázza az őrnagy: — Azért katonák maradunk mi idekinn is — mondja mosolyogva. — Olvashatja: a rend változatlan. Ébresztő, reggeli torna, kiképzés, politikai oktatás. S természetesen fegyveres foglalkozás is... A műszaki mentő- és romeltakarító alakulatok kiképzése egyébként is hasonló jellegű az itteni munkához. Most a hasznosabbat választottuk: nem „játékból” építünk és bontunk, hanem komoly szándékkal. A Gyöngyösi Hőerőműnél segédkezünk... Jelenleg szállást építenek és vasutat. Ferencz József honvéd —* merő véletlenségből: újra együtt dolgozik régi szaktársaival. Boldog mosollyal üdvözli kísérőmet, Huszák Pál szb- titkárt: — Hallja, Pali bátyám, nem hittem volna, hogy ilyen hamar „visszakerülök” az ÉM 22. számú Állami Építőipari Vállalathoz...! Mintha el sem jöttem volna a cégtől... Kovácso'ódik a munkásgárda Épül a szállodaváros, alapozzák a hőerőmű üzemi főépületét. Erősödnek a szálak, egyre szorosabbá kovácsolódik a munkásgárda. Az élet lassan megszokott kerékvágásba zökken. Sok szobában már laknak, használják az üzemi étkezdét, délutánonként rendel az orvos; új üzletet rendeztek be. hogy jobb legyen az áruellátás. A nagy területű építkezés igazi munkahely lett. Ketten szakszervezeti beutalót kaptak májusra: megérdemelt pihenésre, üdülőbe mennek az első fecskék... Gyóni Gyula
