Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

— Milyen lesz az új ház? — Honnan tudja ...? — Nem titok talán? Het­ven három kérvény lapul a megyei tanácsnál, a művelő­dési osztályon. Kiválasztottunk egyet... — Ha már így kitudódott... — félre tolta a sokat vert író­gépet, s ezzel megadta magát a Gyöngyöstarjáni Általános Iskola igazgatója. — Mi ugyanis nem nagyon beszélünk róla. Tudja, hogy van ez, nem jó előre inni a medve bőrére. A kérvényt beadtuk, de ki tudja, meg­kapjuk-e a kölcsönt? Igaz, törvény szerint a pedagógus­házaspárokat előnyben kell részesíteni. Innen a bizako­dás. — Az én dolgom megírni, milyennek álmodták Hegedűs Béláék az új otthont — Nem nagyon álmodtuk mi azt. Matematika- és fizika­szakos vagyok, a realitá­sok tiszteletére tanított az élet. Persze, beszéltünk róla. Tervezgettünk a feleségemmel és a lányommal. — Milyen lesz hát? — Három szoba-összkom­fort. A tetőn eternit, a padlón parkett. Kinéztük már a tel­ket is. Jó nagy kert lesz az új ház körül. Aztán, hogy el ne felejtsem, lesz pince is. Jó bor terem erre, meg aztán kell a hely a burgonyának, zöldségnek is. Az asszony a baromfiudvarhoz is ragaszko­dik. — Víz lesz-e az új házban? — Az is lesz, de csak ké­sőbb. Van kultúrházunk, ez­után már a törpe vízmű kö­vetkezik. Két-három év alatt ez is meglesz, a községfejlesz­tésből ... S innen kezdve gördüléke­nyebb a beszéd. Nem az igaz­gató, hanem a községi tanács­tag sorolja a falu terveit, gondjait. Csak nagy nehezen sikerül visszaterelni a szót eredeti medrébe. — De aztán jó lesz óvato­san írni, csak úgy, hogy: ha! Ha megkapjuk a kölcsönt. Harminc éve élek itt, ebben a faluban, azóta tanítok ebben az iskolában. Ha előbb jön ez a rendelet, nekem már régen házam van a faluban. Mint aki nagy titkot mond. közelebb hajol: — Megmondom ószintén, nekem már majdnem elkésett ez a lehetőség. Gyöngyösön néztem telket, gondoltam, bent építek, a városban. — Itthagyta volna az isko­lát? — Azt nem, 56 éves vagyok, a feleségem egy évvel fiata­labb. Kijártunk volna néhány évig. De aztán jött ez a ked­vezmény. Kamatmentes köl­csön, 30 évi törlesztésre! De nem megvetendő az sem, hogy ha még tíz évig itt maradunk a faluban, elengedik a kölcsön 15 százalékát, és ha még öt évig maradunk, ismét elen­gednek 15 százalékot. Igaz. én már nem maradhatok olyan sokáig, de itt van a lányom, meg a fiaim is. Hét pedagó­gus van a családban! — Egy egész tantestület! — Jól mondja, olyan kisebb­fajta. Volt olyan másfél évti­zed, hogv nem fogyott ki az egri főiskola a Hegedűs csa­ládból. Én 1955-ben végeztem, Béla fiam — Gyöngyösoatán igazgató és ott tanít a felesé­ge is — ősszel ment helyet­tem. aztán Ernő következett — ő is igazgató Boldogon és pedagógus a felesége is — 1961-ben végzett, most Éva lá­nyomon a sor... Ismét visszakanyarodunk. — Mennyi lesz a havi rész­let? — Ha megkapom a 140 ezer forintot, olyan 380 forint kö­rül havonta. — Ez kijön a fizetésemelés­ből. — Igen. Mi is így számol­tuk. De sok minden kell még az új házhoz, bútorok, televí­zió, no és belekerül ez a ház 170 ezer forintba is, míg elké­szül. Tulajdonképpen tantestület- nyi családjáért és az egy is­kolánál eltöltött 30 esztendő­ért kellene csodálnom ezt az ősz hajú pedagógust, de még­sem a múlt, inkább a jövő, r hosszú távú tervek parancsol nak tiszteletet. — Arról is szeretnék írni hogy él itt Gyöngyöstarján ban egy pedagógus? — Igazgatom az iskolát, ta­nítok, tanácstag vagyok ide­haza, meg a járásnál is. Aztán a népművelésben is kell egy kis segítség, s már ki is futot­tunk az időből. Szórakozásra nem nagyon jut. De hát mi­lyen szórakozása legyen egy többszörös nagyapának? Néz­ze. itt vannak az unokák! Ez Attila, néeyéves. ez a kicsi meg Ildikó még háromhóna­pos a képen, de már kettove' több annál. Ennyi a magánélete, a töb bin a falu, a közösség oszto­zik. S milyen különös para­doxon: amikor megzavartam tempósan kopogtatott az író­gépen, pályaválasztási űrla­pok rubrikáit töltve számolta milyen fájdalmasan kevesen akarnak falun maradni a nyol­cadik osztályt végző fiatalok Ö pedig marad, három évtized múltával is... Találkozunk a házavatáson ! — így búcsúztunk. — ... aztán néhány nap múlva türelmetlenül csengett a szerkesztőségi telefon. Gyön­gyöstarján jelentkezett, a vo­nal túlsó végén Hegedűs Béla, az igazgató. Azt kérte, ne ír­junk az ő házépítési tervéről. A békesség kedvéért — mond­ta —, nem akarja, hogy eset­leg irigyei legyenek... Kedves Béla bácsi! Bocsás­sa meg nekünk, hogy mégis dobra vertük terveit. Higgye el, olyan jó tudni, és hírül adni is, van mit irigyelni egy falusi pedagógustól... És nem is csak az úi házat! Márkusz László Wínítenölf ott voltai, ahol segíteni kellett V ea ctcsfgválasatás a Vöröskeresztnél (Human Imre, Petöfibánya) Petőfibányán több mint ezer tagot számlál a hat Vöröske- reszt-alapszervezet. Az alap­szervezetek küldöttei most vá­lasztották meg a csúcsvezetőség tagjait. A gyűlésen Horváth Józsefné, a csúcsvezetőség tit-! kára tartott beszámolót. El-1 mondotta, hogy az alapszerve-1 zetek tagjai mindenütt ott vol-j tak, ahol segítségre volt szük­ség. Az idős, magára hagyott emberekkel törődnek eljárnak hozzájuk takarítani, látogatják őket, ha betegek. Két alkalom­mal megrendezték az öregek. találkozóját. Petőfibányán már. hagyományai vannak az em-l béri segítség egyik legszebb mozgalmának, az önkéntes vér-í adásnak. A gépüzem dolgozói,: elsőnek a megyében, szerződést, kötöttek a hatvani kórház vér-j ellátó állomásával arra, hogy! mindig segítenek, ha szükség van rájuk. Vöröskeresztes aktívák szer­vezték a „Tiszta udvar — ren­des ház”-mozgalmat, de rend­ben tarják üzemüket is. Az elmúlt évben két üzem nyerte el a „mintaüzem” címét. A Vöröskereszt-alapszerveze- tek jó munkájukért dicséretben részesültek. A tanév elején ar általános iskolák pedagógusai felmér- ték az úgynevezett „veszé­lyeztetett gyermekek” számát. Az adatok megdöbbentők és arra ösztönöznek, hogy a gyámhatóságok munkáját se­gítő aktívákon tűi, valóban az egész társadalom ügyévé váljék ezeknek a gyermekek­nek a sorsa, az ifjúság vé­delme. Ezt a munkát segíteni hív­ta össze Egerben a városi nőtanács — a gyermek- és ifjúságvédelmi tanács kéré­sére — az érdekelt hivatalos szervek képviselőit és a tö­megszervezetek ifjúsági fele­lőseit, hogy megbeszéljék, hogyan lehetne minden em­ber ügyévé tenni a felnövek­vő nemzedék problémáját. A megbeszélésen határozat született a veszélyeztetett gyermekek újbóli felmérésé* sere, és arra, hogy megálla­pítsák, történt-e változás a tanév elején számba vett gyermekek életében, számuk szaporodott-e vagy csökkent az elmúlt hónapok alatt. De túl az általános iskolákon, a középiskolások és az ipari ta­nulók ügyéve! is foglalkoznak. Az adatok értékelése után azoknak a gyermekeknek a szüleit, akiknél semmiféle változás nem történt, felkere­sik az aktívák. Űjra és újra beszélgetnek velük, megpró­bálják tisztázni, hol tévedtek el a gyermekek — a szülők. De ugyanakkor felkeresik a szülők munkahelyeit is, hogy meggyőződjenek ártól, isme­rik-e az üzemben a súlyos családi problémákat, s ha is* merik, tesznek-e valamit » család érdekében, vagy el­könyvelik a régi szemlélettel, hogy családi ügy, magánügy, s ha az üzemben nincs a dolgozóval baj, akkor *2 üzem kapuján túl már sem­mi közük hozzá. E munka tapasztalatait ér­tékelni, s az adatok alapján a tennivalókat megszabni egy április végén vagy má­jus elején összehívott városi tanácskozás iesz hivatott. E tanácskozáson — amely el­indító ia két város és a hat­vani járás hasonló munkájá­nak — szóba kerül majd, ho­gyan segíthetik az üzemek do!gozói, súlyosabb esetekben a társadalmi bíróságok, egy- egy család életének helvreál- lítását, s melyik az a határ, amikor már nem lehet ma­gánügyként kezelni, eltűrni a gyermekekkel való rossz bá­násmódot, a serdülők felelőt­len elhanyagolását. A városi, járási tanácsko­zások után, ősszel nagyobb szabású megyei tanácskozás lesz, ahol az érdekeltek, a pe­dagógusok, gyámhatósági ak­tívák. az üzemek családvédel­mi felelősei, a megyei ta­pasztalatok alapján kidol­gozzák a gyermek- és ifjú­ságvédelmi munka további teendőit. S e feladatok vég­rehajtásában az egész megye felnőtt lakosságának segítsé­gét kérik, igénylik. — d. — „Kiléptem az utcára és szemen vágott’* Az ámokfutó nem is ebédelt, csak ivott Műszak után benépesült az egi’i Kocsis Bernát utcai elek­tromechanikai üzem ebédlője. Húszonhatan voltak az ünne­pelt Sándorok, Józsefek, még többen e nevek tisztelői, s jócs­kán az ital. Fél háromkor kez­dődött a kollektív borozás — négy órakor már a főutcán, a posta előtt garázdálkodott az ünneplésben „megittasult” 25 éves segédmunkás. Bárdos Lajos. Megtámadta az útjába kerülő embereket — három nőt és egy férfit ütött meg öklével. Ámokfutó módjára erőszako­san és szinte beszámíthatatla- nul viselkedett. Középmagas fiatalember. Svájcisapkában, világos színű nagykabátban. A sapkáját nem veszi le, amikor a szobába kí­sérik, akkor is a fején hagyja — Ivott már máskor is? — Nem szoktam... Tavaly húsvétkor voltam berúgva utol­jára. 8076 családi ház és 2210 lakás építését segítjük a harmadik ötéves tervben Beszélgetés a megyei magánlakásépitési bizottság elnökével ötéves tervben 8076 családi ház építésére és 2210 lakás építésé­Mint ahogy már beszámol­tunk olvasóinknak, megalakult a megyei magánlakás-építési bizottság. Ebből az alkalomból felkerestük Csank Lajost, a megyei tanács építési és közle­kedési osztályának vezetőjét, a megalakult bizottság elnökét — Nyilvánvaló, hogy a magán- lakás-építkezések iránt egyre nö­vekvő igény sürgette a bizottság létrehozását. Jól tudjuk, hogy a néhány napja megalakult bizott­ságnak még nem lehetnek ta­pasztalatai, kialakult módszerei, mégis szeretnénk tudni, hogyan kivánják segíteni * lakosság építkezéseit? — A bizottság feladata, hogy segítse a magánlakás-építke­zés valamennyi formáját: az állami kölcsönnel épülő társas- ház-építkezéseket, a sorház­építkezéseket és a családi há­zak építését is. Ami a bizottság munkájá­nak módszerét illeti, el kpll mondanom, hogy bár nem ren­delkezünk végrehajtó jogkör­rel, de a bizottság összetétele már egymagában jelzi, milyen nagy lehetőségekkel rendelke­zünk. A bizottság munkájában részt vesznek a megyei pártbi­zottság, a KISZ, a tanács vég­rehajtó bizottsága, az építési állandó bizottság, a tervosztály, a népfront, a nőtanács, az OTP, a tervezőiroda, az építő­ipari vállalatok, a KISZÖV, a KIOSZ, a TÜZÉP és a Finom- szerei vény gyár képviselői. Tagja a bizottságnak az Épí­tésügyi Minisztérium területi főépítésze is. Az elmúlt napok­ban már megalakult az egri. a gyöngyösi és a hatvani városi bizottság is. Munkánk módszere elsősor­ban a tanácsadás, a lehetősé­gek feltárása, s a lakásépítés szerteágazó munkálatainak koordinálása. Kidolgoztuk már a harmadik ötéves terv magánlakás-építési tervezetét. Mielőtt ezt ismertetném, meg- emlitem. hogy a második öt­éves terv időszaka alatt 104 lakás éDült társasházban és 8556 családi ház. A harmadik 4 MmusSsí 1966. március 27., vasárnap re számítunk. Egerben például 1197, Gyöngyösön 777, Hatvan­ban 192, a községekben pedig 44 lakás építését tervezzük a társasház-akció keretében, ösz- szesen tehát 10 286 lakás fel­építéséhez kívánunk segítséget nyújtani. — Valóban Impozáns számokat mutat ez a tervezet. Az eddigi ta­pasztalatok alapján azonban fel­merül a kérdés: lesz-e elegendő telek? — A telekhiány valóban nagy probléma. A telek bizto­sítása elsősorban a tanács fel­adata. Az egri bizottság mun­kájában például részt vesz az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal képviselője is Így reméljük, sikerül majd a lakosság érdekeinek megfelelő­en összehangolni a területren­dezési terveket, sőt a közmű­vesítést is. Az Egri Városi Ta­nács építési osztályának veze­tőjéről például olyan ígéretet kaptunk, hogy két hónap múV va mintegy ötven telek áll majd a lakosság rendelkezésé­re. A telek-kérdé9ben én opti­mista vagyok. Ha a bizottság is segít meghatározni a rendezé­sek és közművesítések sorrend­jét, nem lesz telekhiány és ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. — Ez igazán biztató Ígéret. Ha van telek, akkor következik a másik probléma: a pénzkérdés. Az OTP elég nagy összeg, 50—70 ezer forint befizetését kéri egy- egy lakáséoítkezésnél. Ha keve- -et,b összeggel is bozzá lehetne kezdeni egy-egy Iakásénítéshez. többen vállalnák a kezdeménye­zést. — Ez igaz. De az Is Igaz. hogy az állami kölcsön nem ki­meríthetetlen forrásból táplál­kozik. Jelenleg a lakásépítés’ ölesön maximális összegéi szabja meg az OTP. Valóban érdemes foglalkozni azzal a gondolattal — és javasolni az. OTP-nek, térnének át egy má­sik rendszerre: szabják meg a belépő összeg alsó határát. — Ha elegendő lenne 20—30 ezer forintos előleg, meg lehetne köny- nyíteni a kisebb jövedelmű csa­ládok számára is a magánlakás­építkezést. — Fontolóra vesszük egy ilyen javaslat elkészítését. — Sok panaszt hallani a drága és hosszadalmas tervezésre is. Hogyan lehetne gyorsabbá és ol­csóbbá tenni a tervek elkészíté­sét? — Ennél a kérdésnél nem mindenben egyezik a vélemé­nyünk. A hivatalos magánter­vezési dijak ugyanis nem ma­gasak. A tervezés csak az ál­lami vállalatoknál drága és hosszadalmas. De ugyanakkor a vállalati tervek minősége, el­lenőrzése jobb, színvonalasabb és ezért gazdaságosabb az épít­kezés is. Úgy gondolom, a tervezésnél több feladata is van a bizott­ságnak. Javaslatot tehetünk arra, hogy a tervezőiroda bi­zonyos árkedvezménnyel ké­szítse a lakosság számára a társasház-terveket, de a bizott­ság feladata az is, hogy felvilá­gosító munkával propagáljuk a bevált tervek adaptálását is. — Ha már a tervek Is elkészül­tek, a kivitelezés a következő lé­pés. — Nincs kapacitás, kevés az anyag — gyakran hallani ezt a panaszt Hogyan lesz ezután? Mit tud segíteni a bizottság? — Nem merném azt monda­ni, hogy a harmadik ötéves tervben valamennyi társasház, vagy sorház pontosan és időre felépül. Kapacitásban azonban nem lesz hiány. Az állami épí- ‘őipari vállalat 1700. a tanács! építőipari vállalat 400. mig ? KISZÖV 680 lakás felépítését vállalta a harmadik ötéves tervben a lársasház-építési ak­ció keretében. A családi házak építésénél eddig sem volt ka­pacitáshiány. Ami pedig az anyagellátást illeti, a bizottság kidolgoz egy javaslatot, amelyben a helyi anyagok felhasználását szor­galmazza. A helyi építőanya­gok, s a különböző építőipari anyaglehetőségek feltárásában segítségünkre iesz az Építőipa­ri Tudományos Egyesület helyi csoportja is. Az ő programjuk­ban szerepel az egri tufakő, a téglablokk és a salakblokk használhatóságának vizsgálata. — Ha építkezésről van szó, be­szélni kell a bürokráciáról is. Gyakran a hosszadalmas eljárá­sok, a bürokratikus huzavonák nehezítik a lakásépítkezést, sőt a sok utánajárás olykor kedvét is veszi az építtetőnek. Ezért végül arra is szeretnénk választ kapni, hogyan lehetne meggyorsítani a lakásépítkezések adminisztráció­ját? — A bürokráciát — ami van — nem lehet tagadni. Csökken­tése azonban nemcsak a ható­ságokon múlik. Ha például va­laki úgy akar építkezni, ahogy a jogszabály engedi, mindjárt sokkal kisebb a bürokrácia. A lakosság bizalmatlansága gyak­ran onnan ered, hogy hiányzik a megfelelő műszaki és jogi tájékoztatás. Túl erős még az a szemlélet, hogy „én építem, ne szóljon bele senki”. Sokan akkor mennek a tanácshoz építési engedélyért, amikor már leszállították az anyagot és kifizették a tervezési díjat A bizottságnak is feladata, hogy csökkentse a bürokrati­kus ügyintézést, de ugyanak­kor azt is hangsúlyozni kell, hogy a szabályok, a rendeletek betartása, mindenkire kötelező. Befejezésül még el szeret­ném mondani, hogy a gazdasá­gosabb lehetőségek felkutatá­sa és a segítségnyújtás — ez a bizottság legfontosabb feladata. Szeretnénk a társadalmi mun­kát, az üzemek, vállalatok se­gítségét is igénybe venni la­kásépítkezési programunk meg­valósításához. Bizottságunk va- 1 amennyi tagja azon fárado­zik majd. hogv megkönnyítse n Lakáséul(kezeseket. Azt sze- etnén/k. ha rövid időn belül I "■Mákon hirdetnek a tanácsok- ’ál: hol és müven telek kap­ható, milyen házat lehet oda építeni és mennyibe kerül, (mi i Takaros, szép ház a Május I I utcában. A megtámadott, meg- i ütött három nő közül itt lakik az egyik. — ... Kiléptem a fodrásztól az utcára és szemen vágott az öklével. Nagyon fájt úgy sír­tam. .. A „nő”: nyolcadik osztályos kislány, 14 éves. Érhette volna úgy az ütés, hogy a szeme vilá­gába kerül. A másik nő a postán intézte ügyes-bajos dolgait. Az utcán váratlanul egy ökölcsapás fo­gadta. — ... Az arcomat érte, a szemem körül. Hirtelen semmit sem láttam, csak síkoltani tud­tam. Még este is zsibongott a feiern és féltem, hangosan el­sírom magam... A harmadik nő kisgyermeket vezetett kézen fogva. Az ütés­től kicsit megtántorodott, hir­telen nem tudta, mi történt vele. A negyedik ütést férfi kapta. Aztán jöttek az intézkedő rendőrök — az ámokfutó még rájuk is kezet emelt. Bárdos Lajos most már elő­zetes letartóztatását tölti. — És a Sándor, József na­pon? — Nerrt is ebédeltem, csak ittam. — És ököllel támadt fényea nappal kislánynak, nőnek! — Nem emlékszem... — Most már csak tudja, hogy miért került ide? — Megmondták..'! — Miért tette? — Nem tudom... — Ismeretlen embereket ütött meg, anélkül, hogy egyet­len szót is szóltak volna! Nem volt semmi ok!! — Nagyon megbántam... bo­csánatot szeretnék kérni min­denkitől ... Én sosem csinál­tam még ilyet... Azt mondják róla, nem szo­kott inni. Most ivott, asszonyo­kat, gyerekeket ütött meg. Hosszú percekre megzavarta az utca nyugalmát, riadalmat kel­tett, szembeszállt az intézkedő rendőrökkel is. A kollektív borozás után. „Egy táska volt. nála, meg demizson ...” Amit tett, azért drága árat fizet. De fizetnie kell: a közrend és a közbiztonság megköveteli. (kydj A rádió reggeli 7 órai híreiben hallottuk egy villamos erőmű megindulásáról az örvendetes hírt, hogy az erőmű huszonnégy óra alatt „felterhelődött és jól üzemel”. Kényte­lenek voltunk meghallgatni, mert a rádiónk éppen üzemelt... Pedig amikor ilyen jó magyar kifejezéseket hallunk a ma­gyar rádióban, akkor ezek füleinket mindig erősebben ter­helik meg, és félő, hogy füleink később nem fognak jól mű­ködni. (Pardon:... üzemelni...) Azt írja a Népújság, hogy „hárompercenként vett fel üzemanyagot egy kocsi” a város szélén levő benzinkútnál De ugyanakkor azt is írja, hogy 11 és 12 óra között, tehat egy óra alatt, „12 gépkocsi vett fel benzint...” A mi óránk szerint ez ötpercenként volna ... Lehet, hogy rosszul járt az egyik óra, amelyikkel ellen­őrizték az érkezést. De az is lehet, hogy elveszett S gépjármű és igy lett a húszból tizenkettő... De ez sem stimmel, mert a felsorolás­ban viszont 19 szerepel... Ott van a szürke Volga is, ame­lyik Egerbe tart, de ezzel együtt is csak tizenkilenc... IDr. üzemet) tegyen az egész társadalom ügye Három szoba összkomfort

Next

/
Thumbnails
Contents