Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-26 / 72. szám
Ötven ötös j Telitalálat-statisztika A napokban fizették ki a lottó fennállása óta az ötvenedik telitalálatért járó főnyereményt A lottójubileummal kapcsolatosan a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság statisztikát készített. Az ötös találatok a népszerű játék bevezetése óita eltelt kerek nyolc esztendő alatt a következőképpen alakultak: az első csonka évben 3, 1958-ban csupán egy, 1959-ben hét, 1960- ban már nyolc lottószelvényen találták telibe az öt számot. 1961-ben lustálkodott Fortuna, mindössze négy lottózót részesített a legnagyobb szerencsében. 1962-ben ugyancsak kevesen, mindössze hárman ikszelték jól az öt számot. 1963-ban ismét nyolc, 1964-ben pedig megint csak négy szelvényen sikerült a lottózók álma. Tava1” rekord-döntéssel, 9 telitalálat akadt. Az idén, úgy látszik. még több szerencsés kezű lottózó lesz, hiszen a jubileumi ötvenedik ötös már a harmadik idei telitalálat volt, s azóta mér újabb is akadt. Az adatok szerint az ötven főnyeremény összegéből több mint másfél millió forint jutott egy-egv szelvényre átlagosan. Az első öttalálatos azonban „még csak” 855 099 forintot nyert Az első, millión felüli összeget 1959-ben, a 9. já tékhét, utón esv szőnyi lottózókollektíva tagjai osztották szét egymás között. A félszáz nyeremény közül a 48. fizette a legtöbbet, az idei 9. játékhéten elért telitalálatra 1 991 845 forintot kapott kézhez az egyik V. kerületi éoítőipari vállalat 20 tagú löttózó-csonortia. A iu- bileumi ötös ennél 35 078 forinttal kevesebbet fizetett. A 48. öttalálatos főnyereménv- rekord egyébként nem volt hosszú életű, három hétig sem tartott. A 11. játékhéten elért öttalálatos szelvény —. amelve* egv vidéki iskola 17 távú lot- té-Voltekt’vája. mordhot. a madigl főnyereménycsúcsot. Érthetetlen ... A gondozás gondjai Hatvanban Kevés o munkaerő és az úttisztító gép Elavultak a csatornák Reggelenként lovas kocsik — a szakkifejezéshez alkalmazkodva: öt nyitott és egy fedett — gyűjtik össze és szállítják el a szemetet Hatvanban. Ebből a szemétből jut mindenhová, különösein ha szél van, mert szemét! árolásna alkalmas Kuta-edény nincs sehol a városban. Persze, Kuka csak akkor kellene, ha lenne Kukakocsi, modem, motorizált szemétszállító. A Hatvani Városgondozási Vállalat a harmadik ötéves tervben majd kap két ilyen kocsit és ötezer Kuka-szeméttárolót. A vállalat igazgatójáról és főkönyvelőjéről nem lehetne megmintázni az optimizmus szobrát, mégoly tehetséges szobrásznak sem. A főkönyvelő nemrég került a vállalathoz, s most azon töri a fejét: az ő gondjai a nagyobbak, vagy Hatvan gondjai? Persze, a két gond —egy. Javul a Kossuth rádió adása 1968 végéig két 150 kilowattos középhullámú adót szerelnek fel bakihegyen a Kossuth-adó műsorának közvetítésére. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Adócsőgyárában az első egység elkészült és most készítik a másodikhoz a nagy teljesítményű adócsöveket. Az első berendezést június végéig, a másikat későbbi időpontban adják át. A képen a beépítésre kerülő hat egyenirányító cső egyi- hét vizsgálja Révai Judit. (MTI Foto — Bajkor József felv.) lenne belőle, akkor sem sokat számítana? Silány az úttisztítás gépesítettsége. Kértek ugyan két locsoló kocsit és három félpor mentes seprőgépet, de ez sem nyújt sokkal több reményt arra, hogy Hatvan tisztább, egészségesebb és városiasabb legyen a közeljövőben a köz- tisztaság szempontjából. Csak akkor segíthetnének a gépek, ha kijavítanák a csatornákat. Erre, és új csatornák építésére már történt kezdeményezés. Ez reményt nyújt a jövőre, hogy Hatvan valóban eléri a köztisztaság városi mércéjét — amit ebben az iparvárosban és ipari körzeti központban, jelenleg csak nagy nehézségek árán tarthatnak fenn. B. Gy. ;. .az a felelőtlenség, ahogyan a MÁV miskolci igazgatósága kézben tartja az Eger—Putnok közötti vasúti útszakaszt. bapunk 1965. november 23-i számában hírül adta: az Eger —Putnok közötti vasúti útszakaszon, Csokvaomány és Nye- kézseny között november 22-én szikla zuhant a sínekre. Gyorsan hozzátéve a MÁV miskolci igazgatóságának gyors intézkedését, miszerint a közlekedés ennek ellenére sem szünetel, mert a MÁV átszállással biztosítja az utazást. Sziklaomlás ide, sziklaomlás oda, gondolhatja az ember, mit sem számít, mivel az átszállással ugyanúgy közlekedhetünk, mint eddig. Meg különben is, meddig tarthat egy 30 méteres sziklaomlás eltakarítása a XX. században? Néhány nap, esetleg egy-két hét és bottal üthetik a lezúduló szikla nyomát. Tévedtünk. Az Eger—Putnok közötti vasúti szakaszon még ma is átszállással közlekednek. A legkorszerűbb szerszámok: csákányok, lapátok, kapák és a hozzájuk tartozó egy-két ember még ma is ádáz küzdelmet folytat az elszabadult természettel. A közlekedés „zavartalanul” folyik. Legutóbbi ottjár- tünkkor heten utaztunk a két farmotoros autóbuszon, amelyek az átszállítást végzik. Kétezerért. Igaz, ezt nem mi fizettük. A MÁV. Ahány fordulat, annyi kétezer. Naponta többször is. Nem is beszélve, hogy a teherforgalom teljesen megszűnt, hogy az egri vasútállomás két mozdonya Miskolcon keresztül jár haza javításra, mosásra, felújításra, hogy a kalauzoknak nincs meg a kötelező kilométer és így kevesebb a pénzük is. Érthetetlen, hogy Miskolcon ezt „nem’’ tudják. De tudniok kellene, hiszen a MÁV miskolci igazgatóságának legutolsó párttitkári értekezletén szóvá tették. Érthetetlen, hogy azóta semmi sem történt, hogy kapával, ásóval dolgoznak az emberek, igaz, néha már ötért- hatan is vannak. Érthetetlen és nevetséges, hogy 30 méteres sziklaomlást négy hónap alatt sem lehet rendbe hozni. Inkább fizetik az ezreket! A közlekedés zavartalan. Mennek a buszok, jönnek a buszok. Mennek az ezresek, immár negyedik hónapja. Érthetetlen... (koés) TELEFON A FOGASON Mindig tisztelettel és csodálattal néztem azokra, akik szellemes megoldással tudtak valami újat adni az eddig megszokotton kívül. Minden elismerésem az újítóké. Egy ilyen meglepő újításról szeretnék most hírt adni. Hallottak már előszoba-fogasra akasztott telefonról? Ez nem vicc, ez halálosan komoly dolog, kérem, ne tessék nevetni! Bár megvallom, az első napon még én is csak jól sikerült tréfának tekintettem az újszerű megoldást. Megálltam az előszobában levő fogas előtt, amelyről kificamodva lógott le a telefon. Milyen érdekes. Határozottan emlékeztet valami absztrakt műalkotásra. Annak sincs semmi értelme, ennek sem. De most már lassan két hete, hogy a posta szerelője a fogasra akasztotta a telefonomat, azzal, hogy másnap majd felszereli, mert kifutott az időből. Másnap csak telefonon érdeklődött, meddig talál otthon valakit a családból, hogy a telefont a végleges helyére tudja rakni. Következő nap újabb telefon, aztán még egy nappal később érdeklődött nagyon szívélyesen. Minden alkalommal megbeszéltük, mikorra várjuk. Végtelenül rosszul esik, hogy több mint egy hete már fel sem hív. Legalább meg* kérdezné, ki tudja, hányadszor, hogy mikor leszünk otthon. És megígérné, ki tudja« hányadszor, hogy mikor jön. De nem. Több mint egy hete már ezt sem teszi. Lehet, hogy megfeledkezett a posta jó hírnevének megóvásáról? Vagy az általa bevezetett újítás honorálására vár? Nem tudom. Én szívesen jutalmaznám ezt az újítást, ha hivatali beosztásom lehetővé tenné. így csak a miskolci postaigazgatóság figyelmébe ajánlom a szellemes kezdeményezés elbírálását. Számítsák ki, mennyi munkát és anyagot lehet megtakarítani a fogasra akasztott telefonkészülékek elterjesztésével, és ennek mértékében fizessenek újítási díjat. Már csak azon tűnődöm, a posta köteles-e az előfizetőknek a szolgáltatási díj ellenében biztosítani a hiánytalan ellátást, vagy az előfizetők tartoznak-e hálával a postának, amiért saját pénzükért a szolgáltatást igénybe vehetik? Kérem az illetékes szerveket, segítsenek gondomat megfejteni és nyugtalanító dilemmámat eldönteni. Igazán hálás leszek! (gmf) Átszervezés — nehézségekkel relönk dolgozik Gyöngyösön, ők három járásban felelősek a pro- pánbután-gázas készülékek működéséért, de még egy helyiséget sem tudtunk a részükre biztosítani, ahol a hivatalos ügyintézést végezhetnék. Az anyaggal való ellátásukat is csak úgy tudjuk megoldani, hogy ők beutaznak érte és táskában viszik el, amit bírnak. Igaz, anyagellátásunk hiányos. Ezek után érthető, hogy a gyöngyösi szerelők is nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. így fordulhatott elő, hogy januárban dr. Molnár Mihályék gáztűzhelyének egyik csapját nem tudták kicserélni, hiába volt az rossz. Csupán lezárták a rossz csapot, és kérték, ahhoz ne nyúljanak. Ügy két héttel ezután a nagyon szerencsés kimenetelű baleset mégis bekövetkezett. Begyújtáskor a gáz berobbant, de szerencsére az ajtó és az ablak nyitva volt, ezért az ijedtségen kívül más következménye nem volt a robbanásnak. Dr. Molnár Mihály előbb a szerelőnek szólt, aki közölte, nincs alkatrész, a hibát nem tudja megjavítani. Ekkor a hajdúszoboszlói vállalat igazgatójának címzett meg egy levelet, kérve, küldje meg a szükséges csapot a gyöngyösi szerelőrészlegnek. A levélre válasz azonban nem érkezett. Kétségtelen, nem a vállalat igazgatójának a feladata egy készülék csapjának megküldése, de bizonyára található olyan személy a vállalat központjában, aki intézkedni tudott volna, ha erre utasítást kap. Már csak a szerencsés kimenetelű baleset is a gyors segítségre ösztönözhette volna. Furcsálljuk ezt a nyugalmat, ami a válasz elmaradása mögött sejthető. De ugyanúgy nem értünk egyet olyan átszervezéssel, amit nem készítenek elő megfelelő mértékben. A lakosságot ugyanis nem a cég neve érdekli, hanem az, milyen gyorsan, milyen jól tudják a javításokat elvégezni, a szolgáltatásokat biztosítani a vállalat dolgozói. Az új vállalat esetében éppen ezekkel van hiba. Gyors, hatékony intézkedéseket várunh (g. molnár) — Tervünket felemelték 5 millió 200 ezer forintra, de a létszámot eggyel csökkentették, 113 dolgozónk van. A szabvány szerint 3000 négyzetméter terület juthatna egy munkaerőre, ezzel szemben nálunk öt— hatezer is esik. Kevesen vagyunk, korszerűtlen felszerelésekkel. A legutóbbi városi tanács vb-n — bár a napirenden nem szerepelt — többször szó esett Hatvan köztisztaságáról. A vb-tagok, különösen az egészségügy képviselői, nem éppen vidáman beszélnek a város csatornáiról. Az igazgató — régi szakember, évtizedek óta a vállalat dolgozója — egyelőre tehetetlen ebben a tekintetben. — A város csatornahálózata régi, elavult. Amíg a vizveze- tékrendszer új, 1962-re készült el, addig a szennyvíz és csapadékvíz-elvezető csatornák megrokkantak már, eldugultak, elgörbültek. Igaz, nem a mi hatáskörünkbe tartozik, de hátráltatja munkánkat, mert hiába söpörjük és mossuk az utcákat, igen sok helyen felhalmozódik a szemét, megáll a viz, mert nem tud lefutni — mondja. Ezek szerint szinte hiába tü- nedezik fel a városban az egyetlen utcaseprő gép és locsoló kocsi — talán ha több Úiítások a számok tükrében Az Országos Találmányi Hivatalban elkészült az újításokról szóló, 1965. évi statisztikai jelentés. 1965-ben 192 691 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 102 848-at elfogadtak és 81 839-et megvalósítottak. Ösz- szesen 126 millió forint újítási és közreműködési díjat fizettek1 ki. A legtöbb javaslatot a Ko-i hó- és Gépipari Minisztériumi területén nyújtották be, szám j szerint 66 400-at. ' Az átszervezés január 1-én történt meg. Az új év tehát új vállalat feladatává tette a háztartási gázszolgáltatással összefüggő mindennemű munka ellátását. A megye területén ma már a Hajdúszoboszlói Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat kapcsolja be és javítja a gáztűzhelyeket. Ennek az átszervezésnek egyetlen hibája van, amiről Molnár Ferenc, a vállalat egri alközpontjának szerelési vezetője így nyilatkozott: — Az előkészítés nem volt alapos. Mi tulajdonképpen a városgazdálkodástól kerültünk át a hajdú- szoboszlói vállalathoz. Magunkkal hoztunk mindent, az anyagokat is, de az egész me- jye ellátására nem készültünk fel. Két szeA még langyos tavaszi napsütésben szikráznak a gyöngyösi Dimitrov Tsz háromholdas kertészetének üvegházai A fényes üvegtáblák alatt erősödő palánták nyújtogatják le- * vélfejeiket, a virágházak pedig a több tucat féle szálas és cserepes virágtól színesek. A melegágyak takarói alatt zöldségfélék, paprika-, paradi- csonipalánták fejlődnek. A tavaszi időjárás hatására egyes 1 melegágyról már leszedték az üvegtetőt. — Hat héttel megelőztük az | időjárást a palántanevelésben i — mondja Gambár Lajos kér- | tészeti brigádvezető. Egymillió ! paradicsom-, nyolcszázezer | paprika-, kétszázezer káposzta- 1 és kétszázezer zellerpalánta f fejlődik a melegágyakban. A 1 salátapalántákat a múlt héten 1 már megpróbáltuk kiültetni, | de a hirtelen rosszabbra for- 1 dúló időjárás miatt nyolcezer I elfagyott A jövő héten remél- 1 jük, nem járunk majd ilyen J szerencsétlenül, A melegágyak körül szór- I goskodnak a tsz-tagok. Épp a | paradicsompalánta tűzdelését J végzik, örömmel újságolják, | hogy az ellenőrzéskor a szakemberek azt mondták, hogy a | tsz neveli a megye legszebb ; palántáit — Azt hiszem, ez túlzás — i mondja újra a brigádvezető j I—, de a kertészettől tsz-ünk tényleg sokat vár. Tavaly j egymillió forint helyett másfél j milliót hozott a zöldség és a j virág. Ezt az összeget a para- | dicsőm még egymillióval tetézte. Idén sincsenek kisebb ; vágyaink. Érdemes hát jóidol- ] goznunk. ] A kertészetben szorgalmas . jnunka folyik. Április negyedi- : kére húszezer salátát ígérnek a gyöngyösiek. <— Miért nem jöttek télen? A havas üvegház alatt gyönyörű látvány a sok szép virág. A virágházak, persze, most is szépek, nem volt igaza Juhász Jenönének, a virágkertészet vezetőjének. A kellemes melegben annyiféle növény fejlődik, nevük talán „bele se férne a noteszbe”. Több mint háromezer tő szegfű sorakozik a szegfúházban. Üj, első éves termesztés ez, és idén már több mint tízezer szálat adtak el belőle. — Ml látjuk e! Gyöngyöst virággal. Boltunkban legszebb virágjaink kerülnek csokorba. Ss az üzlet forgalma elég nagy. Húsvétiéi a ballagásig pedig tovább nő a virágvásárlási kedv. A két nagy hajtatóház egyikében csak szegfűk növekednek, a másikban azonban a növényvilág több tucat példánya fejlődik. Található itt nemes tulipán, őszi ciklámen és sokféle pálma. A termelőszövetkezet öt hajtatóházában szintén munkálkodnak az asz- szonyok. Amerikai szegfűt dugványoznak, gumós begóniákat ültetnek cserépbe, filo- dendron kerül a földbe, és paprikapalántákat ápolnak. — A jó idő segít bennünket, szinte szemmel láthatóan fejlődnek a növények. Es csokrokba kerülnek azok a virágok, amelyeket mi neveltünk „születésüktől” a névnapig, születésnapig... Izmosodnak a virágok és a palánták. Csokorban szépen mutatnak majd a szegfűk és a paprikától, paradicsomtól gazdagodik a tsz. — Kár, hogy nem tudnak színes képet csinálni — mondta az egyik kertészasszony és felénk mutatta a nemes tulipán tűzpiros virágát... í—ti) Színes fénykép helyett...