Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Ä XXIII. kongresszus előkészületei Ötezer küldött — Mi okozta a késedelmet? MOSZKVÁS Pirityi Sándor, az MTI tudó­sítója írja: Pénteken reggel a nagy Kreml-palota György-termé- ben, ahol a kormányfogadáso­kat szokták rendezni, megkez­dődött a kongresszusi küldöt­tek jegyzékbe foglalása. Mint­hogy az SZKP tagjainak és tagjelöltjeinek száma megha­ladja a 12 milliót, csaknem öt­ezer kongresszusi küldöttel számolnák. A kongresszus előtti jegy­zékbe foglalás képezi annak a jelentésnek az alapját, amelyet a mandátumvizsgáló bizottság terjeszt majd a kongresszus elé, s amely részletes képet ad a küldöttek megoszlásáról, nem, életkor, párttagság kelte, iskolai végzettség, nemzetiség, foglalkozás szerint A Lityeraturaaja Gazeta egyébként felsorolja azokat az ismertebb írókat akiket az SZKP XXIIL kongresszusa kül­dötteinek választottak. Közöt­amely az őj szervezeti szabály­zatot jóváhagyta, 1961 októbe­rében tanácskozott. A XXIII. pártkongresszus összehívásának időpontja a négyéves terminuson túl­futott, de magának a kong­resszusnak az összeülését némileg hátráltatta, hogy a Szovjetunióban végrehaj­tott nagyszabású gazdasá­gi reform késedelmet oko­zott az új ötéves terv elő­készítésében. A mostani sorszámozás alap­ját képező első pártkongresz- szus 1898-ban volt Ott kiáltot­ták ld az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt meg­alakulását. 1917-től 1925-ig minden évben tartottak párt- kongresszust, viszont az 1939- ben összehívott XVIII. párt- kongresszus után a XIX. kong­resszusra csupán 1952-ben ke­rült sor. Az 1956-ban megtar­tott XX. kongresszust 1959-ben a rendkívüli XXI. kongresz- szus követte, majd 1961. októ­ber 17-én tárultak ki a XXII. pártkongresszus küldöttei előtt a moszkvai Kreml erre az al­kalomra elkészült monumentá­lis kongresszusi palotájának kapui. Johnson és De Gaulle között áthidalhatatlan az ellentét tűk vannak Ajtmatov, Bazsan, Brovka, Csakovszkij, Kocsetov, Kornyejcsuk, Kozsevnyikov, Mezselajtisz, Mihalkov, Solo- hov, Szimonov, Szofronov, Szurkon, Turszun-Zade. Aa SZKP XXm. kongresszu­sa a párt Központi Bizottságá­nak múlt év szeptember 29-i határozata alapján került ösz- szehívásra, négy napirendi ponttal: A Központi Bizottság be­számolóját Brezsnyev, a Központi Bizottság első tit­kára, a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Mu- ravjova, a bizottság elnö­ke, az új ötéves terv kong­resszusi irányelveiről szóló beszámolót Koszigin mi­niszterelnök terjeszti elő, aki az SZKP KB Elnökségé­nek tagja. A XXIIL kongresz- szus utolsó napirendi pontja a párt új Központi Bizottságá­nak megválasztása. A március 29-én összeülő szovjet pártkongresszus „ren­des” kongresszus; a párt szer­vezeti szabályzata értelmében a rendes pártkongresszusokat nem ritkábban, mint négy- évenként kell összehívni; Az SZKP XXII. kongresszusa, Párizsiban valószínűleg nem teszik közzé Johnson De Gaulle-hoz intézett 20 oldalas válaszlevelének szövegét. A francia kormány felfogása sze­rint a feladóra tartozik, nyil­vánosságra hozza-e üzenetét, vagy sem. A levél, mint jőlértesűlt kö­rökben megerősítik, lényegé­ben ugyanazt tartalmazza, mint Johnsonnak az amerikai Külügyi Intézetben szerdán elhangzott beszéde. Az ameri­kai elnök érvelése nem keltett meglepetést Párizsban. A fran­cia megfigyelők rámutatnak, Washington mindig sajátos „amerikai módon” értelmezte a nemzeti szuverenitás fogal­mát. Johnson felfogása sze­rint — írja a Nation — az Atlanti Szövetségben csak egyetlen állam szuverenitása vitathatatlan — az Egyesült Államoké. De Gaulle nézetei az amerikai elnök szerint „el­avultak és szűk látókörüek”. Konfliktus esetén, vagy az „agresszió” értelmezésében a döntés joga egyedül Washing­tont illeti meg. Ilyen körül­mények között félő, hogy szó­beli biztosítékok ellenére a realitások veszélybe sodorják a szövetségesek biztonságát — szögezi le a kormánypárt lap­ja. A Figaro is kiemeli, hogy a Johnson által kifejtett tézisek összeegyeztethetetlenek a fran­cia állásponttal. Washington De Gaullenak adott válaszát megbeszélte a társországokkal, eldöntött kérdésnek tekinthető tehát, hogy a tizennégyek Franciaország nélkül is fenn­tartják az integrált atlanti ka­tonai szervezetet. Jehnson sem beszédében, sem De Gaulle-hoz intézett le­velében nem tett konkrét ja­vaslatot az Egyesült Államok franciaországi támaszpontjára vonatkozóan. Mint várható volt, Párizsra bízza, hogy megszakítsa kötelékeit a NATO-val. A francia kormányhoz közel álló körökben csaknem bizo­nyosra veszik, hogy De Gaulle nem áll meg félúton, hanem következetesen végrehajtja döntését. A közeli napokban bejelenti a francia tisztek és csapatok visszahívását a NA- TO-ból, s egyben határidőt szab, hogy az idegen támasz­pontokat francia parancsnok­ság alá helyezzék, vagy elköl­töztessék. A CDU napokban lezajlott kongresszusán, amelyen Ade­nauer utoljára rázta a párt­elnöki csengőt, sok érdekes­ség elhangzott, ám az érde­kességek csillogása némileg tompult a sorok közötti és a sorok mögötti jelentések két­ségbevonhatatlan hideghábo­rús volta miatt. Aztán sza­vaztak a jelenlevők, melynek nyomán az agg exkancellár méltó államfőutóda elfoglal­ta a pártelnöki széket is, an­nak rendje és módja szerint. Igaz, Erhard győzelme nem volt a legteljesebb a szavaza­tok száma és aránya nem a legnagyobb bizalomról tett tanúbizonyságot. Talán az játszhatott közre, hogy a vér- fagyasztó kijelentéseiről hí­res exkancellár és immár ex- pártelnök azt a váratlan ki­jelentést tette, hogy elismeri Szovjetuniót, mint békeszere­tő államot. Ez kissé kínosan érintette hű tanítványait, akik azt tanulták tőle még nemrégiben, hogy a Szovjet­unió elnyeléssel fenyegeti őket, tehát fel kell fegyver­kezni mindenáron, s ha ez megvan, kicsikarni az atom­fegyver használata fölött va­ló rendelkezési jogot is. Er­hard bebizonyította, hogy ő maradt, aki volt, az önmagá­hoz hű hidegháborús politi­kus, s elkoptatott jelszavakat hangoztatott, unalomig is­mert frázisokat pufogtatott. Többek lényege például az 2 rMémisU, 1966. március 25., péntek NDK bekebelezésére töreke­dő igénye volt, hogy a „ki­sebbekről” ne is beszéljünk. Erhard viszont mai politi­kus is, aki bizonyítani igyek­szik, hogy az idők szele őt is meglegyintette, s tudja, mi illik manapság: bejelentette, hogy kormánya nemsokára egy „konstruktív békepoliti­ka” érdekében javaslatot ter­jeszt a többi külföldi kor­mány elé. Ez igen szép tőle, esetleg számon is kérhetik mint kortesígéretet, bár igen kétséges, hogy az érdemben megvalósítást erkölcsi köte­lességének érzi-e abban a nagy harcban, melynek vé­gén reméli az atomfegyver fölött való rendelkezési jogot. Ez — ilyen formában — per­sze megfelel az erhardi „bé­kepolitikának?’ , s koncepció­jában nem áll messze Hitler álmaitól sem. Vagy „más­képp” gondolta? De kérem, hogy akar békepolitikát foly­tatni egy olyan államfő, aki minden energiáját a háborús hisztéria növelésére fordítja, és aki lelkesen tapsol a test­hezálló amerikai vérontó po­litika kellemetlen bakugrá­saihoz? ... Mi lehet az alapja az ilyen kijelentésnek, vagy Ígéretnek? Talán — például — az Odera—Neisse-határ nyugati szájíz szerint való rendezése? Ez egyet jelente­ne az NDK bekebelezésével is, hiszen az NSZK nem ha­táros Lengyelországgal. Ez pedig semmiképpen nem je­lent békés politikai irányvo­nalat! De igaz is. Mit várhatunk a CDU jelenlegi, új vezetésé­től? k. g. A NATO körüli helyzet tisz­tázását két esemény is sietteti. Az egyik az Atlanti Szervezet állandó tanácsának március 28-i ülése George Ball ameri­kai külügyminiszter-helyettes, és valószínűleg több atlanti ország külügyminiszterének részvételével. A másik pedig az áprilisban összeülő francia nemzetgyűlés külpolitikai vi­tája, ahol az „atlanti ellenzék” heves támadást készül intézni De Gaulle nemzeti külpoliti­kája ellen. Leszerelési értekezlet A tizennyolchatalmd leszere­lési bizottság csütörtöki ülésén a részvevők melegen búcsúz­tatták, Szemjon Carapkin ed­digi társelnököt, a Szovjetunió képviselőjét. Fisher amerikai megbízott üdvözölte Alekszej Roscsint, a bizottság új szov­jet társelnökét és reményét fe­jezte ki, hogy közreműködésé­vel egyengethetik a kölcsönös megértés útját. A bizottság egyébként a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról tárgyalt. Correra de Lago brazil megbí­zott hangoztatta e kérdés ha­laszthatatlan voltát és remé­nyét fejezte ki, hogy a leendő szerződés „egyensúlyt teremt a nukleáris és nem nukleáris hatalmak kötelezettségei kö­zött”. Dumitrescu román küldött támogatta azt a szovjet javas­latot, hogy szüntessék meg a nukleáris fegyverekkel felsze­relt gépek repülését más or­szágok felett. Hozzáfűzte, hogy sürgősen fel kell számolni a külföldi katonai támaszponto­kat Cavalletti olasz küldött az amerikai szerződéstervezetet és az ahhoz benyújtott ugyan­csak amerikai módosításokat támogatta felszólalásában. A szocialista brigádokról EGRI DOHÁNYGYÁR Szocialista brigádvezetők és újítók részére tartottak anké­tet a gyárban. Az ankéten részt vett az ÉDOSZ központ­jának és a Magyar Dohányipar tervfőosztályának képviselője is. Az ankétet Bárdos Józsefné szb-titkár nyitotta meg, majd Vendrei Géza igazgató ismer­tette az 1966. évi feladatokat. Dornán László főmérnök a gyár távlati fejlesztési tervéről tar­tott beszámolót, s foglalkozott az újítómozgalom helyzetével, problémáival. Végül a terme­lési felelős a munkaverseny célkitűzéseiről beszélt Hozzászólásokban nem volt hiány. Bárány Tibor a „szocia­lista üzemrész” mozgalom to­vábbfejlesztéséről beszélt el­mondotta, hogy ez a törekvés sok segítséget nyújtott a ciga­retta-előkészítéssel kapcsolatos feladatok megoldásához. Sok bírálat és javaslat hang­zott el, s ezen az értekezleten jelentették be export csomago­lási brigád és egy műszálfilter- gyártási munkabrigád megala­kítását is. Tervbe vették, hogy az idén több hasonló értekez­letet, ankétot szerveznek az érdekeltek részvételével, Iványi Illés MÄTRAALJI SZÉN­BÁNYÁSZÁT! TRÖSZT GÉPÜZEME A petőűbányai gépüzem szo­cialista brigádvezetői is meg­tárgyalták az előttük álló fel­adatokat. Itt az üzem vezetője, Gömöri István számolt be ar­ról, hogy igen jó eredményeket értek el az elmúlt évben, ma már 21 szocialista brigád dol­gozik az üzemben, kétszer ér­ték el a „szocialista üzem” cí­met. A munka továbbjavítását segíti, hogy a műszaki és cso­portvezetők részére 60 órás tanfolyamot szerveztek, ahol a hallgatók politikai gazdaság­tant tanulnak. A brigádok nemcsak gazdasági téren értek el jelentős eredményeket, be­töltötték a szocialista ember­típus kialakításával kapcsola­tos feladatokat is. A brigád termelési tervtel­jesítése három százalékkal nö­vekedett. Haszon- és hulladék- anyag-vállalásukat 60 ezer fo­rint értékben teljesítették. Ke­vesebb volt az elmúlt évben a baleset is, igen sokat segített a fiatalok „Radar” munkavé­delmi csoportja. A szocialista brigádvezetők értekezletén határozat született arra, hogy az idei gazdasági tervet december 15-re befeje­zik. Ifj. Dobrócsi Pál HATVAN, MÁV-ÁLLOMAS Három szocialista brigád közös megbeszélésére került sor a hatvani MÁV-állomáson. A három brigád tagjai egy bri­gádba tömörülve folytatják to­vább a munkát, a szocialista cím ismételt elnyeréséért. A brigád tagjai vállalták a bal­esetmentes szolgálat biztosítá­sát, a kulturált utazás feltéte­leinek megteremtését, a menet­rend szerinti közlekedést. De ezen túlmenően valamennyien vállalták politikai ismereteik továbbfejlesztését, s a brigád valamennyi tagja társadalmi munkát végez valamelyik tö­megszervezetben. Van olyan brigádtag, aki nyelvtanfolyam­ra jelentkezett, hogy a külföldi utasokat megfelelően tájékoz­tathassa. A megnövekedett lét­számú brigád nagyobb felada­tot vállalt magára, A tervben szerepel egy bu­dapesti kirándulás a családta­gokkal együtt, s egy külföldi tapasztalatcsere-látogatás. Szűcs Ferenc MDNKAVERSENY A HEVESI JÁRÁSBAN A hevesi járás hat termelő- szövetkezetének 25 brigádja tett vállalást arra, hogy elnye­rik a szocialista brigád címet; A növénytermesztés és kerté­szet húsz brigádja 650 hold te­rületen vállalta terven felüli termés betakarítását, az állat- tenyésztésben négy brigád tűz­te célul a tervben megszabott bevételek túlteljesítését. Egy brigád a gépesítési munkákra tett vállalásokat. A 25 brigád közül 23-at ja­vasoltak a termelőszövetkeze­tek vezetői a megtisztelő cím­re. Ezen túlmenően anyagi ju­talomban is részesültek; a tar- naörsi Dózsa Tsz-ben 24 ezer forintot, a tamazsadányi Egyetértés Tsz-ben 7200 forin­tot, a tamaszentmiklósi Béke Tsz-ben 1400 forintot fizettek ki a brigádoknak. Tarnazsadányban a hat szo­cialista brigád munkájának nagy része van abban, hogy az egy tagra eső évi jövedelem átlagosan 6500 forinttal növe­kedett. Ebben a termelőszövet­kezetben újabb két növény- termesztő brigád vállalta a szocialista cím elérését. A ti- szanánai Petőfi és a boconádi Petőfi termelőszövetkezetekben szántén két-két brigád tűzte célul a szocialista brigád cím elérését. A szocialista brigádok rövid idő alatt is elismerést vívtak ki maguknak azzal, hogy fe­gyelmezett, példamutató mun­kájukra a termelőszövetkezet­ben mindig számíthatnak. Zbisko Vilmos Névadó ünnepség a MÁV munkásőr-szakaszában egyre szebb és bensőségesebb megrendezését. Kezdetben csak néhány volt azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik „csak” az anyakönyv­vezető előtt esküdtek örök hű­séget egymásnak, vagy névadó ünnepségen tettek fogadalmat gyermekük becsületes emberré műből vagy Petőfibányáról, hogy családi ünnepüket Hat­vanban kívánják megtartani. Üjabb tervek is születtek az ünnepélyesség fokozására. Pél­dául a házasságkötéseken a fiatalok gyűrűcseréjére, a név­adókon az óvodások, az eskü­vőkön a gimnázium és más KISZ-alapszervezet fiataljai­nak részvételére. Juhász Ferenc Hatvan Uj kultúrotthonban — mozgalmas élet Nemrégiben épült fel Gyon- gyöspatán a modern, szép kul­túrotthon, s már sikerült meg­oldani a fiatalság szórakozta­tásával kapcsolatos problémá­kat. Rendszeresen tartanak klubesteket, filmvetítéseket. Társasjáték, asztalitenisz, rex- asztal, televízió, lemezjátszó biztosítja a fiatalok szórakozá­sát. Sok kedves órát szerez a község lakóinak a KlSZ-szer- vezet színjátszó csoportja is. Szorgalmasan készülnek a szavalókórus tagjai is, alakuló­ban van a felnőttek énekkara. Az úttörőénekkar már eddig is jó eredményt ért el. Most április 4-re készülnek a különböző csoportok. Gecse László Szűcsi Jól sikerült tanulóverseny Jól sikerült tanulóverse rendezett a Heves megyei Éle' miszer Kiskereskedelmi Válla­lat egri 115-ös tanboltja. A tan­bolt 17 második és harmadik éves tanulója adott számot ar­ról, hogyan sajátították el a szakma tudnivalóit. A versenyt a népiszerű „Ki mit tud?”-mű- sorokhoz hasonlóan rendezték. A tanulók igen jó felkészült­ségről tettek bizonyságot. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a verseny első három helyezettjének 400, 300, illetve 200 forint jutalmat adott. A legjobbnak Török Veronika bi­zonyult, aki a maximálisan el­érhető 100 pontból 99-et szer­zett meg. Csépány Ferenc Gyöngyös Jleoe / ti nkb&L — CSEHSZLOVÁK—magyar barátsági és irodalmi estet rendeztek Rózsaszentmárton- ban. Az esten részt vett Cti- bor Stitniczky cseh költő is. K. Kormos Ilona, Kálazy László, Kelemen József cseh­szlovák írók és költők, Solt Erzsébet és Ozvári Rudolfné zeneszerzők műveiből adtak elő. (Taksás Imre.) — KEDVES ÜNNEPSÉG ke­retében búcsúztatta az egri me­gyei kórház Széphegyi Simon- nét, aki 25 éve dolgozik a kór­ház raktárában. A nyugdíjba vonulót 500 forint, jutalomban részesítette az igazgatóság, a szakszervezeti bizottság pedig ajándékkal lepte meg. (Kovács Kálmánná, Eger.) — CSAK KISMAMÁKNAK címmel előadás-sorozatot szer­vezett a gyöngyösi művelődési ház. Az első előadásra ma ke­rült sor. A témák között sze­repel: A terhes nő jogai, A terhes nő egészséges életmódja, Az újszülött gondozása stb. Az előadásokat filmvetítés kö­veti. (Ivádi Jánosné, Gyöngyös.) — A MÁTRAVIDÉKI ERŐ­MŰ művelődési otthonában ta­nácskoznak majd március 30-án a villamosipari és ener­giaipari vállalatok KlSZ-titká- rai. A tanácskozáson az ifjú­sági mozgalom feladatairól lesz szó, majd az ifjúsági Klub­ban szellemi vetélkedőt ren­deznek. (Taksás Imre, Hatvan.) Családi ünnepek — szocialista módon 1963-ban alakult meg a Hat­vani Városi Tanács családi és társadalmi ünnepieket rendező állandó bizottsága. A bizottság munkáját ma már 32 aktíva se­gíti, akik feladatul tűzték ki, a szocialista családi ünnepiek való nevelésére. Ma már egy­re több az ilyen fiatalok szá­ma. S hogy az ünnepélyes KISZ-esküvők híre túlnőtt a város határán, ezt bizonyítja, hogy mostanában több fiatal jelenti be a Mátravidéki Erő­„Konstruktív békepolitika • • •”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents