Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ✓ Uj híd a Tiszán AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 7L szám ARA: 50 FILLER 1966. március 25., péntek • • MAI ((Lqi^etuiik Elvettek egy szocialista brigád címet, illetve nem ja^ vásottá a bíráló bizottság a brigádnak. Pedig ez lett vol­na a negyedik szocialista brigád cím. Az indoklás: a brigád tel­jesítette ugyan éves vállalá­sait, sót az újítási tervüket túl is teljesítették, de mivel három késést és egy igazo­latlan mulasztást is össze­hoztak, ezért a negyedik szocialista brigád címet nem kapják meg. A brigád elismeri a ké­sést, az igazolatlan mulasz­tást, de a bizottság dönté­sét szigorúnak tartja, oly­annyira, hogy egyes tagok már azzal a gondolattal fog­lalkoznak, hogy kilépnek a brigádból. Néhány évvel ezelőtt alig­ha történhetett volna meg ez az ügy. Nem azért, mert nem voltak szocialista bri­gádok, értékelő bizottságok, késések, igazolatlan hiány­zások. Nem. A mérce miatt. És bármennyire is sajnáljuk a brigádot, mégis jólesik ilyen ítéletről hallani. Né­hány évvel ezelőtt biztosan megkapták volna az elma­radt szocialista brigád cí­met. Most nem, illetve már nem. A felnőtté, éretté vált versenymozgalom felemelte a mércét és ez így van jól, ez az igazi. Néhány évvel ezelőtt sok kifogás, meg­jegyzés érte a szocialista versenyeket. Példák voltak rá, hogy elég volt 10—12 embernek brigáddá alakul­nia, s máris megvolt a szo­cialista brigád cím is. Ma? Tessék, itt az újabb mérce. Megvan a terv, a túlteljesítés, s mégsincs meg a megtisztelő cím. A mérce magasabb lett. A brigád megsértődött, pe­dig nincs igaza. Abban, hogy a mérce ilyen magas lett, benne van az a három szocialista brigád cím is, amelyet közös munkájuk­kal, terveikkel, elképzelé­seikkel vívtak ki maguk­nak. Közösen emelték fel tehát a mércét és hogy ezt most nem sikerült teljesí­teni, arról egyedül ők tehet­nek. A brigád. De sértődöttség, a rekla­mációk helyett inkább néz­zenek szembe önmagukkal. Annak a közösségnek, amely éveken keresztül olyan nagyszerűen tudott dolgoz­ni, aligha jelenthet nagy fel­adatot a késés, az igazolat­lan hiányzás megszüntetése, amely miatt most elestek a kitüntetéstől. Lehet, hogy a munka miatt feledkeztek meg eddig is róla, de a mér­ce magasabb lett tartalmá­ban, formájában egyaránt. Ezért maradt el most a negyedik szocialista brigád cím. A brigádon múlik, hogy mikor lesz meg. — koós — V ________________J Ül ést tartott a Minisztertanács Határozatok: az Állami és Kossuth-díjról, a belvíz- és árvízkárokról A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének tá­jékoztatóját a Román Szocia­lista Köztársaságban folytatott baráti tárgyalásokról. A Minisztertanács megvitat­ta az Állami és Kossuth-díj Bizottság javaslatait az Állami díj, a Kossuth-díj, továbbá a Magyar Népköztársaság Ki­váló művésze és Érdemes mű­vésze címek adományozására, s határozatokat hozott. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető­jének beszámolóját a téli és tavaszi árvíz- és belvízvédeke­zésről, s határozatokat hozott a károk helyreállítására. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének jelentése a többi között a következőket tartalmazza. A belvíz 557 ezer holdat borított el, ebből a beve­tett terület 121 ezer, a szán­tóterület pedig 152 ezer . hold volt. A belvíz több település mé­lyebb fekvésű részét is veszé­lyeztette, jelentős mezőgazda­sági és épületkárokat okozott, különösen a tanyavilág vályog- épületeiben. A megemelkedett talajvíz és a belvíz miatt mint­egy 1700 lakás ment tönkre, ezenkívül sok lakó-, ipari és mezőgazdasági épület meg­rongálódott A belvíz okozta mezőgaz­dasági és épületkár 438 millió forintra becsülhető. Árvízkár összesen mintegy 20 ezer hold területen, főként tanyai településeken keletke­zett Az árvíz okozta mezőgaz­dasági épületkár mintegy 28 millió forint; 149 lakás ment tönkre és több épület megron­gálódott A Minisztertanács határossá- : tot hozott a helyreállításhoz szüksé­ges építőanyagok biztosítá­sára, továbbá arra, hogy a tönkre­ment házakat ne a mélyfekvé- ; sű, vízjárásos területeken, ha- • nem magasabban fekvő, biz­tonságos helyeken építsék fel újból. Az újjáépítésre nem al­kalmas tanyai épületek helyett a lakóházakat a községek bel­területén kell felépíteni, erre a célra a tanácsok megfelelő telkeket jelölnek ki. (MTI) Sukarno marad és új kormányt alakít Szerdán este Sukamo elnök megjelent a pakisztáni nagykö­vetség fogadásán és itt rögtön­zött beszédében cáfolta a be­tegségéről szóló híreket és ta­gadta, hogy „a Fülöp-szigete­ken politikai menedékjogot kért”. Az Indonéz Ideiglenes Népi Tanácskozó Testület (parla­ment) csütörtökön „közfelkiál­tással” jóváhagyta Subandrio ■volt miniszterelnök-helyettes, és külügyminiszter, valamint tizennégy minisztertársának letartóztatását. A képviselőtes­tület által jóváhagyott határo­zat ezenkívül felkéri Sukarno elnököt, hogy „megbélyegzés­sel” zárjon ki minden „balol­dali elemet” a kormányból és a külszolgálatból. A szóban- forgó parlamenti határozat fel­szólítja továbbá Sukarnót, hogy mielőbb alakítson új, „megtisztított” kabinetet. Anyagbörze, ipari kiállítás az MTESZ idei programjában Választmányi ülés Egerben Választmányi ülést tartott tegnap délután Egerben a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének He­ves megyei Szervezete. A tagegyesületek és a TIT képviselőin kívül megjelent az összejövetelen Gaál Ödön, a MTESZ vidéki titkára, Berecz István, a megyei tanács vb-el- n^khelyettese és kedves ven­dégként egy háromtagú kassai delegáció — amely Miskolc után Egerben folytatott ered­ményes tárgyalást a határmen­ti műszaki, tudományos kapcso­latok kiépítéséről. Dr. Mátrai Tibor főiskolai tanárnak, az MTESZ megyei el­nökének megnyitója után Be­recz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott be­szédet Második ötéves ter­vünk eredményeiről szólt, a megyei változásokat ismertette. Hangsúlyozta, hogy sokat gaz­dagodtunk az elmúlt évek alatt, iparunk, mezőgazdasá­gunk, kereskedelmünk és köz­lekedésünk nagy változáson ment keresztül — de még min­dig sok a tennivalónk, a ko­rábbinál jobban kell élnünk adottságainkkal, lehetőségeink­kel. Beszédében kiemelte, hogy hazánkban a tudomány egyre inkább termelőerővé válik, ak­tívan segíti terveink sikeres valóra váltását. A műszaki és tudományos élet területén dol­Városfejlesztési tervek Egerben íz Egri Városi Tanács csü- tökpn vb-ülésen tárgyalta eh'ólt év költségvetési és sségíejlesztési zárszámadá- , valamint az 1966-os város- lesztési feladatokat, í legnagyobb pénzösszeget, kétmillió-hétszázezer forintot, út- és járdakorszerűsítésre biz­tosítottak. Hasonló összeget ter­veztek a város parkjainak fel­újítására is. Több mint nyolc- százezer forintot szánnak a villanyhálózat korszerűsítésére. gozó értelmiségieket összefogó MTESZ megyei szervezete jól oldja meg feladatait, elmúlt évi munkájával tevékeny ré­szese szűkebb pátriánk ered­ményeinek. Az egyesztendős szervezetnek sikerült beépül­nie megyénk közéletébe, meg­felel hivatásának, s remélhe­tően a jövőben is hozzájárul elképzeléseink valóra váltásá­hoz, közös munkánk sikerei­hez. Berecz elvtárs beszéde után Czirják Imre, a megyei szer­vezet titkára tartott beszámo­lót az elmúlt évi munkáról, tapasztalatokról. Beszélt a ta­valyi rendezvényekről: a Heves megyei műszaki napok esemé­nyeiről, a nagy sikerű anyag­börzéről, a különféle ankétok­ról, sikeres összejövetelekről. Értékelte a központi bizott­ság és az albizottságok mun­káját — végső soron a mintegy 1800 tagot számláló megyei szervezet tevékenységét. Ismét felvetett több — már régebbi — gondolatot: a szervezeti fo­lyóirat megjelentetésének és az egri Technika Házának szük­ségességét, megvalósításának napirendre tűzését. A beszámolót követően Mar­sai Ferdinand gazdasági szak­titkár ismertette az idei költ­ségvetést, majd Kéri István műsz. tud. szaktitkár szólt a szervezet 1966. évi munkater­véről. Az év kiemelkedő eseménye lesz ismét az áprilisban meg­rendezésre kerülő egri anyag­börze, Gyöngyös és környéké­nek ipari kiállítása, az őszi, siroki országos műszaki konfe­rencia, illetőleg a Heves me­gyei napok. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor, melyek során egyebek között szó esett az MTESZ és a TIT jövőbeni szorosabb együttműködéséről, a szerve­zeti munka további javításáról. Ezekkel kapcsolatosan külön­féle javaslatok hangzottak el. A választmányi ülés dr. Mát­rai Tibor elnök zárszavával ért véget a késő délutáni órák­ban. Megkezdték és gyors ütemben folytatják a régi híd alap-, pilléreinek felhasználásával az új tiszai közúti híd építését Poroszló és Tiszafüred között. (Foto: Kiss Béla) A korszerű tervezés nagyobb önállóságot ad a termelőszövetkezeteknek Három járás vezetőinek tájértekezlete Egerben Tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanács nagytanácster­mében táj értekezletet tartot­tak az egri, a pétervásári és a füzesabonyi járás tanácsi és termelőszövetkezeti elnökök és vezető mezőgazdasági szakem­berek. Nagy Lászlónak, a megyei tanács csoportvezetőjének megnyitó szavai után Bíró Jó­zsef, a megyei tanács vb-elnö- ke értékelte a három járás mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinek 1965. évi feladatait és beszélt az idei feladatok­ról, azok megoldásáról. Bíró elvtárs vitaindító elő­adásában megemlékezett ar­ról, hogy az 1965-ös esztendő a II. ötéves terv utolsó és egy­ben a legnehezebb éve volt Annak ellenére, hogy sok volt a természeti csapas, az előző évről visszamaradt munka, az eredmények miatt nem kell szégyenkeznie a megyének, a közös gazdaságok nagy részé­nek. Ebben az évben 15,3 szá­zalékkal tudták növelni közös vagyonukat a terme­lőszövetkezetek. az egri és a pétervásári járás eredménye jobb volt, a füzes­abonyiaké elmaradt a megyei átlagtól. A halmozatlan terme­lési érték megyei átlagban hét tized százalékkal növekedett, a pétervásáriak 12,3 százalékos eredményjavulása ezen a té­ren elismerésre méltó. A ter­melőszövetkezeti tagok része­sedése a közös jövedelemből a pétervásári járásban egy év alatt kétszáz forinttal emelke­dett. Csökkent a tagok jöve­delme az egri és a füzesabo­nyi járásban az előző évihez képest. Az idei feladat az, hogy 5,7 százalékkal növekedjék a me­zőgazdaság termelése. A ter­melőszövetkezeti vezetőknek ez jelentse most a legfonto­sabb feladatot, amely meg­egyezik az 1964. évi termelési eredményekkel. Még körültekintőbb politi­kai és gazdasági szervező munkával, zoo- és agro­technikai módszerekkel, az anyagi ösztönzők széles kö­rű alkalmazásával meg le­het oldani az 1966. évi fel­adatokat — mondotta többek között a megyei tanács elnöke. Majd beszélt arról, hogy számolni kell a több ezer hold felszán- tatlan területtel, a belvízká­rokkal, a tavalyihoz hasonló műtrágya-ellátottsággal, a gépállomány kihasználásának alacsony fokával, de számolni kell pártunk és kormányunk kedvező árpolitikájával is, amely a termelőszövetkezetek nagyobb részében növelni fog­ja az eredményt Felhívta az egri járás fi­gyelmét arra, hogy a megyeszékhely zöldség­ellátása, nem kielégítő és ezen a város környéki szö­vetkezeteknek segíteniük kell. A tervezés korszerűsítése nagyobb önállóságot ad a ter­melőszövetkezeteknek, amelyet különösen a beruházások meg­választásánál, a szerződéskö­téseknél kell az eddiginél na­gyobb felelősséggel hasznosí­tani. Néhány, a népgazdasági- lag fontos növénynél, mint' a burgonya, a pillangósok és a dohánytermesztésnél emelni kell a termésátlagokat, a meg­termelt termékek mennyiségét.

Next

/
Thumbnails
Contents