Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

/ UJ akciók Vietnam békéjéért Döntés a Béke-világtanács legközelebbi üléséről — Nyilvánosságra hozták a Béke-világtanács elnökségének budapesti határozatait Június 18-ra Helsinkibe hív­ták össze a Béke-világtanács legközelebbi ülését — jelentet­ték be kedden az Országos Bé­ketanács székházában tartott nemzetközi sajtókonferencián. Dr. Réczei Lászlónak, az Or­szágos Béketanács alelnökének megnyitó szavai után Isabelle Blume, a Béke-világtanács ügyvezető elnöke és a Béke­világtanács elnökségének több tagja ismertette a béke-világ- mozgalom vezérkarának buda­pesti ülésszakán lezajlott véle­ménycserét és az elnökség hét­fői tanácskozásán elfogadott határozatokat Megállapították, hogy a bu­dapesti ülésszak, amelynek a szokásosnál is nagyobb volt a jelentősége, mert programjá­ban — most első ízben — csak­nem hatvan ország képviselői­nek részvételével, a Béke-vi- lágtanácshoz tartozó nemzeti mozgalmak vezetőinek érte­kezletét is megrendezték, ered­ményes munkát végzett. Mind a nemzeti békemoz­galmak vezetőinek értekezle­tén, mind az elnökség ülésén, megkülönböztetett figyelem­mel tanulmányozták a vietna­mi kérdést Határozatban bé­lyegezték meg, hogy az Egye­sült Államok Dél-Vietnamban nyíltan és mind nagyobb mé­retekben vet be mérges gázo­kat és vegyi anyagokat, jólle­het ezek alkalmazását a nem­zetközi törvények is tiltják. Egy másik dokumentumban az 1954-es genfi egyezmények durva megsértése ellen tilta­koztak. Arra szólították a né­peket, hogy csatlakozzanak a március 25-re és 26-ra Wa­shingtonban tervezett tünteté­sek részvevőihez, s követeljék az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését, ítéljék el a háború kiterjesz­tésére irányuló mesterkedése­ket. Ugyanakkor kezdeményez­ték, hogy az Indokínával kap­csolatos genfi egyezmények aláírásának évfordulóján ren­dezzenek nemzetközi demonst­rációt Genfben, s minden or­szágban nagygyűléseken, vala­mint más megmozdulásokon követeljék Vietnam békéjének, függetlenségének helyreállítá­sát. A Béke-világtanács elnök­sége egyebek között összefog arra, hogy fokozódjék az Ame­rikai Egyesült Államok kor­mányára gyakorolt nyomás. Követeljük, hogy feltétel nélkül, egyszer s mindenkorra vessen véget az Vietnami De­mokratikus Köztársaság bom­bázásának, tartsa tiszteletben az 1954-es genfi egyezménye­ket, vonja vissza csapatait Dél-Vietnamból, s ismerje el a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Frontot, mint a dél- vietnami nép egyetlen illeté­kes és törvényes képviselőjét. Az afrikai helyzettel kapcso­latos határozatban a Béke-vi­lágtanács elnöksége elítélte az imperializmus, a kolonializ- mus és a neokolonializmus ag­resszív akcióit, amelyek a bé­két veszélyeztetik. Ismételten támogatásáról biztosította a nemzeti szuverenitásukért küz­dő népeket. Nyilatkozatban üdvözölték a taskenti egyezményeket, ame­lyek minden vitás kérdés, nem­zetközi konfliktus békés ren­dezésére példát mutattak. Ja­vasolták: hívjanak össze nem­zetközi konferenciát, s újra tárgyalják meg azt az indít­ványt, amely szorgalmazta, hogy a Földközi-tenger meden­céjét nyilvánítsák atomfegy­vermentes övezetté. A Béke-világtanács elnöksé­ge arra szólította a kormányo­kat, hogy a népek követelései­nek szellemében tegyenek újabb lépéseket az általános leszerelés útján. A föld alatti atomfegyver-kísérletekre is terjesszék ki a moszkvai rész­leges atomcsend-egyezményt, vállaljanak kötelezettséget, hogy elsőként nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvereket, kössenek egyezményt a nuk­leáris fegyverek gyártásának betiltására, s kezdjenek hozzá a meglevő készletek megsem­misítéséhez. Ismételten felhív­ta a népek figyelmét a nukleá­ris fegyverek továbbterjedésé­nek veszélyeire. Elítélte azo­kat a mesterkedéseket, ame­lyek arra irányulnak, hogy a revansista Nyugat-Németor- szág is az atommonopólium részesévé váljék. A budapesti ülésszakon el­határozták, hogy a Béke-világ­tanács legközelebbi tanácsko­zásán, amelyet június 13 és 16 között Helsinkiben tartanak, megvizsgálják a vietnami nép támogatására kibontakozott vi­lágméretű akciók helyzetét. Napirendre tűzik az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai népek függetlenségi harcának, az im­perializmus, a gyarmatosítás minden formája ellen vívott küzdelmének időszerű kérdé­seit. Megtárgyalják a békesze­rető embermilliók mozgalmá­nak az európai biztonsággal és a leszereléssel kapcsolatos fel­adatait, valamint a Béke-világ­tanács szervezetének és mun­kamódszereinek korszerűsíté­sével kapcsolatos tennivalókat. Isabelle Blume, a béke-vi- lágmozgalom vezérkarának ne­vében köszönetét mondott a magyar kormánynak és béke­mozgalomnak a budapesti ülés­szak zavartalan megrendezé­séért, a nagyszerű munkafelté­telekért, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a tanácskozássorozat betöltse hivatását. Ugyanakkor a Béke-világtanács elnökségé­nek köszönetét tolmácsolta azokért az akciókért, amelyek­kel hazánk lakossága a szabad­ságáért és függetlenségéért küzdő vietnami nép támogatá­sára sietett. A sajtókonferencia dr. Ré­czei László zárszavával ért vé­get (MTI) Az osztrák Néppárt kíránságlistáj; BECS (MTI): A bécsi kancellári palotá­ban naponta szinte reggeltől estig folynak a tárgyalások a Néppárt és a Szocialista Párt vezetői között a kormányala­kításról. Jóllehet a megbeszé­léseket szigorú titoktartás öve­Bonn politikája nem változik Erhard beszéde a CDU kongresszusán zi, jól értesült körökben „tár­gyilagos légkörről”, s kölcsö- nö megegyezési készségről be­szélnek. Ez — a szocialisták részéről — jelentős kompro­misszum-készséget jelent Amint ugyanis a néppárti for­rásokból mindig jól értesült Prasse kedden megírja, a pol­gári tábornak a tárgyalásokon előterjesztett feltételei között van az EGK-kérdés is. A nép­párti kívánságlistán szerepel még a lakásügy reformja, ér­zékeny lakbéremelésekkel, s az úgynevezett gazdaságnöve­kedési törvények — sokmilliós adókedvezmény a tőkének. A Presse szerint még kér­déses, hogy a Néppárt a kül- ügy- vagy a népjóléti miniszté­rium átadását kívánja-e majd a szocialistáktól. Franz Kara- sek, Klaus kancellár kabinet- főnöke és első számú külpoli­tikai tanácsadója, a napokban egy előadásában kijelentette: a választások eredménye, a nép­párti előretörés semmi kiha­tással nem lesz Ausztria kül­politikájának alapelveire. Fi­gyelemreméltó e viszonylat­ban a kancellárnak a hét vé­gén a kölni rádióban elhang­zott nyilatkozata, Klaus a töb­bi között kijelentette, hogy „az NSZK már ma Ausztria legjelentőesbb partnere a gaz­dasági együttműködésben, a kultúra, a tudomány területén ez az együttműködés még to­vább építhető”. Johnson e!nök üzen-ete Nasszer elnöknek Marad/on nyitva az ajtó KAIRO (MTI): Az Ahram szerint Johnson amerikai elnök nemrég Nasz- szer elnökhöz eljuttatott üze­nete három pontból áll: 1. An­var Szadatnak, az EAK nem­zetgyűlése elnökének amerikai látogatása az EAK és az USA kapcsolatainak jelentős állomása; 2. A két ország vi­szonyának problémája; 3. Az amerikai elnöknek az a vágya, hogy maradjon nyitva az ajtó a két ország közti kapcsolatok javítására legmagasabb szin­ten. Az Ahram emlékeztet arra. hogy Anvar Szadat meghívta Rusk amerikai külügyminisz­tert, látogasson el Kairóba. Beiruti lapértesülések szerint egyiptomi—amerikai tárgya­2 JlmisSg 1066. március 23., szerda lások folynak egy tengervíz- sótalanító nukleáris üzem fel­állításáról. A 200 millió dollár értékű amerikai üzem ön­tözővizet biztosítana az egyip­tomi mezőgazdaságnak. (MTI) Szlriíjkok Franciaországban PÁRIZS (MTI): A villamosmű alkalmazottai bejelentették, hogy szerdán reggel nyolc órától est:1 hatig beszüntetik az áramszolgálta­tást és csak a kórházak ellátá­sát biztosítják. A villamos- és gázművek sztrákja megbénít­ja a Párizs-környéki vasutak és a metro közlekedését. Az ipari üzemek nagy része szer­dára szabadságolta dolgozóit. Szombaton a vasutak „moz­gó személyzete” tart újabb 36 órás sztrájkot. (MTI) Indonéziából hazautaznak a kínai diplomaták As amerikai tudósítók újabb működési engedélyt kaptak Kína indonéziai nagykövet­ségének katonai attaséja, ke­reskedelmi tanácsosa és hat más diplomatája átutazást ví­zumot kért a burmai nagykö­vetségtől, ami annak a jele, hogy hamarosan elhagyják Djakartát. Egy másik kínai diplomatacsoport, élén Jao Csung-ming nagykövettel, már pénteken hazautazott. Az AP amerikai hírügynök­ség munkatársai Djakartában ismét elfoglalták állomáshe­lyüket. Sukarno elnök január ban azért rendelte el, hogy minden amerikai újságíró hagyja el Indonéziát, mert so­rozatosan eltorzított híreket közöltek a politikai esemé­nyekről. Az amerikai tudósíí- tók az új katonai kormánytól kapták meg a vízumot és az újabb működési engedélyt A baloldali pártok előretörése a finn választásokon HELSINKI (TASZSZ): de még nem végleges adatok Március 20-án és 21-én Finn- szerint a parlamenti viszonyok országban parlamenti választó- a választások után a követke- sokat tartottak. Helyesbített, zőképpen alakultak: Szociáldemokrata Párt Centrum Párt Finn Népi Demokratikus Unió és Szocialista Egységpárt Konzervatív Párt Svéd Néppárt l iberális Néppárt A Kisgazda Pártnas nem a korábbi parlamentben, most volt egyetlen képviselője sem egy mandátumot szerzett. 56 mandátum (18 nyereség) 49 mandátum (4 veszteség) 49 mandátum (változatlan) 25 mandátum (7 veszteség) 12 mandátum (2 veszteség) 8 mandátum (6 veszteség) Pakisztán útja Az egykori indiai brit biro­dalom vallási alapon történt kettéosztásából alakult Pa­kisztán brit dominium tíz esz­tendővel ezelőtt, 1956. már­cius 23-án lett köztársasággá. A közel százmilliós lakosságú és két, egymástól 1700 kilo­méterre levő területből álló Pakisztán a világ legnépe­sebb mohamedán állama. Köztársasággá válása fordu­lópont volt az ország életé­ben. Függetlenségének első évti­zedében az Egyesült Államok nyomására kialakított egyol­dalú külpolitikájával Pakisz­tán eltávolodott az antikolo- nialista országoktól. 1954-ben belépett a SEATO délkelet­ázsiai agresszív tömbbe, majd tagja lett a bagdadi paktum­nak. Ilyen körülmények kö­zött megoldatlanok maradtak az agrárproblémák és Pakisz­tánban az ipar fejlesztésének üteme is lényegesen elmaradt a semlegesség útjára lépett, felszabadult ázsiai országok mögött. A legutóbbi eszten­dőkben azonban növekvő fel­háborodás tört ki az ország belügyeibe beavatkozó Egye­sült Államokkal szemben. Pakisztán igyekezett függet­leníteni magát az amerikai politikai nyomástól. Kiszéle­sítette kapcsolatait az el nem kötelezett országokkal illetve több szocialista állammal, közlük a Szovjetunióval. A Pakisztán és India között az ellensegcskedések beszün­tetéséről Taskentben néhány hónappal ezelőtt aláírt egyez­mény azt mutatta, hogy Ajub Khan vezetésével az ország­ban azok az erők kerekedtek felül, amelyek a kasmiri vi­tában a fegyverek helyett a tárgyalásokat részesítik előnyben. A pakisztáni társa­dalom egyre szélesebb rétegei kezdik megérteni, hogy az imperialista katonai tömbök súlyos konfliktusba ránthat­ják az országot. Ezért növek­szik annak követelése, hogy Pakisztán külpolitikájának a semlegességen és a minden országgal való baráti kapcso­latokon kell alapulnia. A vi­lág haladó közvéleménye ér­deklődéssel figyeli az erre irányuló erőfeszítéseket. S. T. Tragikus népszokások Két eredeti japán felvételt mutatunk be olvasóinknak. Egy bánatos japán édesanya imádkozik kislánya sírja előtt az egyiken, és egy egész család gyászolja az apát a másikon. Mindketten amerikai nukleáris bombák áldozatai: a lány még Hirosimában, a férfi a Fukuriu Maru halászhajó fedéU tétén, Bikini-sziget körzetében lelte halálát az atomesőben. Japánban erőteljes népi mozgalom tiltakozik minden nukleáris fegyver ellen. E mozgalom hívei, tragikus hangu­latú „népszokás”-ként, minden év márciusában „BikinU nap”-ot tartanak. Ilyenkor nagy néptömegek zarándokolnak ki a temetőkbe kedveseik sírjához, vagy hamvvedréhez. Tömjénfüst lebeg a komor gyász fennséges csendjében és illatoznak az emlékezés tarka virágai, s bár nyugodtnak lát­szanak az arcok — a szívek mélyén izzik a jogos harag. Té­nyek bizonyítják: a „Bikini Day” elemi erejű, országos tilta­kozás az atomhalál szürnyűségei ellen! Felhívás! AZ ELFEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE NYERESÉGNÖVELŐ HATÁSÚ! Hirdesse felesleges készleteit a Heves megyei Népújság rendszeresen megjelenő, külön hirdetési mellékletében, mely eljut az ország mindem j részébe. A hirdetésekkel kapcsolatban bővebb felvilágo­sítást ad: Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Bajcsy- i Zs. u. 1. Telefon: 24-44. igényéről. Bejelentette, hogy a nyugatnémet kormány rövide­sen javaslatokat terjeszt majd a külföldi kormányok elé egy „konstruktív békepolitika” ér­dekében. Beszédének tartalma és hangneme azonban nem ha­gyott semmi kétséget e javas­latok várható jellegét illetően Erhard ugyanis azt hangoztat­ta, hogy nem lehet beletörőd­ni a „kettéosztottságba”, s le­szögezte, semmi esetre sem fogják elismerni, hogy két né­met állam létezik. Kijelentette, hogy Európában csak akkor jöhet létre „igazi béke”, ha előbb — Bonn kívánságának megfeleleön — „rendezik a né­met kérdést”. A kancellár azt állította, hogy az NSZK „békepolitikát” folytat, és támogatja a nemzet­közi leszerelés ügyét. Ugyan­akkor azonban kijelentette, hogy a leszerelés kérdését fel­tétlenül össze kell kapcsolni „a német egység helyreálításá- val”, mert különben „egy át­meneti rendezés csak új kon­fliktusok csíráját rejtené ma­gában”. Míg Adenauer az előző na­pon kijelentette, hogy a Szov­jetuniót most már 5 is béke­szerető államnak tartja, Er­hard a kongresszuson — előd­jének válaszolva — ismét el­koptatott hidegháborús jelsza­vakat hangoztatott. „Agresszív imperialista magatartással” vá­dolta a Szovjetuniót, majd azt hangoztatta, hogy ,a Szovjet­unió továbbra is egy katonai támadás lehetőségével fenye­get s hatalmas katonai erejét rendíthetetlenül Nyugat-Euró- pa ellen irányítja”. A NATO-válsággal kopcso- latban Erhard azt hangoztatta, hogy a NATO-n belül ragasz­kodni kell a katonai integrá­ció fenntartásához és az NSZK nem mondhat le az Egyesült Államokkal való együttműködésről. Ez azonban szerinte nem zárja ki, hogy Franciaországot továbbra is „a lehető legszorosabbban” benntartsák az Atlanti Szövet­ségben. BONN (MTI) A CDU bonni kongresszusán kedden délelőtt Dufhuesnek, a párt eddigi ügyvezető elnöké­nek főleg szervezeti kérdések­kel foglalkozó beszámolója után Erhard kancellár mondott beszédet. Referátumából kitű­nik, hogy Erhard a belpoliti­kában az általa meghirdetett „Megreformált társadalom” megvalósításához, külpolitká- jában pedig az eddigi bonni kurzus vátozatlan továbbfoly­tatásához kéri ezt a „világos megbízatást”. Beszéde belpoli­tikai részében bejelentette, hogy hosszú lejáratú költség- vetési tervet fognak kidolgoz­ni, és „újna értékelik a belpo­litikai feladatok fontossági sorendjét”, majd azt hangoz­tatta, hogy a gazdasági stabi­litás érdekében „szűkebb ha­tárok közé kell szorítani” mind a közületi kiadásokat, mind pedig a magánfogyasz­tást és beruházásokat. A kancellárnak a bonni kül­politikáról mondott szavaiból kitűnt, hogy kormánya semmi esetre sem mond le a status ouo megváltoztatásáról és az NDK bekebelezésére irányuló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents