Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
Kéményépítők ifúLdkőzMeit Nógrád megye székhelyén kezdtük az esztendőt, a hőerőmű vízválasztójánál. Aztán az öblösüveggyár következett, onnan jöttünk ide, Lőrincibe. Május végéig tart itt a munka, de közben két másik feladathoz is hozzáfogunk. A Salgótarjáni Acélárugyárban együtt van már a szükséges anyag nagyobbik része, valószínű, hogy a jövő héten megkezdhetjük az új edzőkemence építését. Áprilisban meg a zagy- vapálfalvi kémény kerül sorra. Hatvanöt méter magasra húzzuk ... A Mátravidéki Hőerőmű kazánházában — ahol szüntelenül szitál a korom és fojtó gáz nehezíti a légzést — egy hosz- szú nevű cég, az ®M Gyárkémény-, Kazán, Kemenceépítő-, Hő- és Savszigetelő Vállalat kirendeltségvezetőjével, Czin- key György főművezetővel beszélgetünk. — Mekkora területien dolgoznak? — Itt a két megyében. A lőrinci erőmű a bázisunk, főhadiszállásunk: innen indulunk erre, arra, s ide térünk vissza. Én már a nyolcadik éve»». A sok érdekes feladat köti az embert, no meg az a havi négy és fél ezer forint, amit össze tudunk dobni — hunyorít a zsámboki ember. — Itt nem hagynám én a világért sem, eszembe sem jutna, ha az asz- szony néha nem morogna a sok „csavargásért”. Az asszony már sokallja az országjárást. Negyvenkilenc óta megunta ... Én nem. Nem is fogom. Ha újra kezdeném, akkor is ezt választanám. Ha néha nehéz, akkor is! S ha a lányom helyett fiam lenne, bizony azt is csak kéményépítőnek adnám! A csoportvezető egyetemre készül — Miből épül vajon a lőrinci I. számú kazán? — A háromféle téglából berakunk vagy száznyolcvanezret, s közé teszünk 35—40 köbméternyi samottos habarcsot — válaszolja rövid gondolkodás után a fiatal csoportvezető, Térjék Sándor. Aztán egy szuszra még azt is elmagyarázza, hogy tűzálló, szigetelő és vörös fala lesz a kazánnak. Ennyit mond a kazánról. Magáról meg azt, hogy itt a vállalatnál tanulta a szakmát, s három esztendeje csoportvezető. Munkája mellett tanul: egyidejűleg végzi a gimnázium negyedik osztályát, és a művezetői tanfolyamot. Az egyiket odahaza Jászapátiban, levelezőn, a másikat meg Pesten. Jó három éve passzióból kezdett el tanulni. A felesége biztatta: „ ... jobb lesz mint a kocs- mázás...” Félévi tanulmányi eredménye 4,5 volt. Az idén a műszaki egyetemre jelentkezett: mérnök akar lenni... ★ Kém&iyépítők: Érdekes, romantikus szakma munkásai. Hol itt, hol ott töltik a hetet. Havonta négyszer mennek haza a családhoz. Az „öreg” — ötvenhetedik évében jár — motorral Óbudára. A többi autóbusszal, vonattal. Erre, arra... Minden hét végén szétfutnak az országba. De mindig visszamennek a kéményekhez, kazánokhoz, kemencékhez ... Megszokták. (gyónt) Sűrű, gomolygó füst csapott ki a letűn... Tűz volt, kár van — felelős nincsl Pénteken délelőtt nagy tűz pusztított a pincegazdaság egri palackozójának Sas úti visszáru-telepén. A „vörös kakas" kb. 300 000 forint értékű kárt okozott. A tűzeset ügyében a rendőrhatóság és a tűzoltóság együttes vizsgálata befejeződött. A tűzvizsgálat a szerzett adatok, a szemtanúk vallomása alapján megbízható pontossággal derítette fel: mi történt a Sas út 94. szám alatti telepen? A tűz délelőtt kb. 10 órakor keletkezett. A rámpán, a tiha- méri vasútállomáson rakodók észlelték elsőnek a tüzet: 10 óra 30 perckor sűrű, gomolygó füst csapott ki a tetőn; másodperceken belül a telep dolgozói is több irányból láthatták a füstöt, s a füst nyomában felcsapó lángnyelveket. A telep nagy épületének egész padlásterét elborította a tűz, égett, lángolt a padlásfeljáró is. 10 óra 36 perckor jelentette a tüzet a telep vezetője telefonon a tűzoltóságnak. A gyorsasággal tehát nem volt baj,, hat perccel a füst észlelése után megtörtént a jelzés. És hat perc múlva, 10 óra 42 perckor már a tűzoltóság is a helyszínen volt — egy tartalék gépjárműs fecskendővel 4 tűzRégi bútordarab a szakmájában. Azt mondja, hogy 1931- ben hagyta ott a kis családi házak építését, s azóta nem mozdul a samottosoktól... A samottosoktól, akik mellé a Kőbányai Malátagyárban szegődött... Mi vonzotta? Az első varázst amely az óbudai gázgyár egyik kazánjánál ragadta magával. Merre járt ennyi idő alatt? Sokfelé. Néhány állomást kapásból sorol: Tarnóca, Nagyvárad, üngvár, Kolozsvár, Kondoros* Simoniamra, Inota, Özd... Melyik volt a legnagyobb élménye? A hatvan méteres kéményre esküszik. Mert a százast — nem fejezhette be. A felénél jártak, amikor máshová tellett mennie. — Izgalmas, romantikus foglalkozást választott. —. igaz. Nem bántam meg. _ Szép szakma a kéményépítőké? — Amikor kéményt építenek. — Ea máskor? — Kérdezze csak meg az embereimet —■ fűzi hozza ravaszkásan az „öreg”. ,Az asszony már sokallja . . / Vagy két tucatnyian a stól- j9Ő kazánt bontják és építik. Forróság szikkasztja a testet, korom keveredik a téglaporral: — Kutya egy hely ez a mostani — panaszkodik egy megszólított, a zsámboki Molnár János. — Sokfelé megfordul tam már, de ilyennel mégnem találkoztam! Láthatja, de mégis azt mondom, hogy most még csak istenes. Ha azonban nyugati szelet kapunk, szinte lehetetlen itt dolgoznunk ... Ez a nehéz a mi munkánkban. Ezért vezették be a negyven órás hetet, ezért kapjuk a 20 százalékos egészségi pótlékot... — Mégis ragaszkodik hozzá? — Nehéz annak elszakadni tőle, aki egyszer belekóstolt! Vontatottá vált a madárvonulás A megtorpant tavaszodé* tükrözik a legutóbbi madán- számlálás adatai: a vadvízország lakói közül feltűnően sok még a liba, a lilikék 150—200-as csapatokban várják az igazi tavaszt. A tőlünk északabbra fészkelő pintyfélék — süvöltő, csíz, zsezsemadár — sem akarnak elindulni. Vagyis a szokottnál két—három héttel korábban kezdődött madárvonulás lelassult, vontatottá vált. Az ornitológusok megfigyelése szerint március 12-én Nagykanizsa vidékére megérkezett egy magányos gólya, a párját azonban mindmáig hiába várták: délen rekesztették a legutóbbi fagyok, zimankós idők. Orosháza és Szeged vidékére meglőttek a milínánok, a Kis-Balatonra a kócsagok, a seregélyek hímjei °1 foglalták a fészekodúkat, aztán — visszavonultak A Bala- ten nvueati esűesVérő'. Fanék- nosz+áról fepckeérkeaéct teleztek. De láttak már búbos han- Vát. örvös légykapót és tövis- azúró gébicset is. 1966. március 23., 3 Z) szerű* Az első felnőtt tagozat a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban László, a megyei pártbizottság titkára tölti be a vizsgabizottság elnökének tisztségét A tantárgyat Hodászy Miklós, a felsőfokú technikum igazgatója és Schillinger Attila tanították. Horváth Gyula a kereskedelmi tőke és a kölcsöntőke lényegét boncolgatja. Ezt követően a kommunista társadalmi viszonyok fejlődésének jellemző vonásait sorolja fel. Néhány perces eszmecsere alakul ki a vizsgabizottság és a jelölt között a kölcsöntőke és az uzsoratőke közötti különbségről, aztán nincs több kérdés tovább. Elfoglalhatja a helyét a középre kitett asztal előtt Juhász Imre. így kezdődött az első nap, amely nemcsak a felnőtt hallgatók életében töltött be fontos szerepet, hanem az intézet életében is — első ízben államvizsgáztak levelező tagozatosak a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban, Azt szokták mondani, ha jó a kezdet, jó a folytatása is. Bízunk benne, hogy ennek a megállapításnak az érvényessége most is helyes, igaz. AZ IDEI TANÉV első záróvizsgájáról, annak kezdetéről jó tapasztalatokkal távozhattunk. (gmf) oltó érkezett a kárhelyre, s hozzálátott a tűz lokalizálásához. Ebben az időpontban a járási tűzoltók Egertől 32 km-re- tartózkodtak, 11 órára érkeztek csak a helyszínre az első rajok, de 10 perc múlva már sikerült teljesen megfékezniük a lángok terjedését, eloltani a tüzet. Segítettek a tűz lokalizálásában a közeli Hajtóműgyár tűzoltói is, akik 10 óra 49 perckor kapták a hívást, s 10 óra 56 perckor már vállvetve küzdöttek ők is a tűz ellen. Az utómunkálatokban már a mezőkövesdi tűzoltók I-ee rajának emberei is részt vettek. — Huszonnyolc percig tartott a tűz oltása, megfékezése, 10 óra 42 perctől 11 óra 10 percig — mondotta Oszlánczi István tűzoltó őrnagy, az egri járási tűzoltóparancsnok. — Megsemmisült a lángokban a tetőszerkezet 300 négyzetméternyi része, 550 000 gyékénytok és 156 000 darab papírtok. Ám lehetett volna a kár csekélyebb is. Pl. ha nem gátolja a tűzoltást a víz hiánya! A Sas úti részen ezen a napon a vízmű vállalat ugyanis elzárta a vizet, s erről előzőleg nem értesítette a tűzrendészeti parancsnokságot. Sok telefonálgatás után csak 11 órára biztosították a szükséges víznyomást, s ekkor kapcsolhatták be a tűzoltásba az utcai tűzcsapot is. És lehetett volna csekélyebb a kár, ha az 50—60 főnyi kíváncsi bámészkodó, a bámész- kodás helyett inkább segítettek volna a tűzoltóknak. Néhány ember derekasan kivette a részét a tűzoltás munkájából, de így kellett volna cselekednük a többieknek is. És lehetett volna csekélyebb a kár, ha a tűzrendészeti felhívás, előírás plakatját nemcsak kiragasztják a telepen, de elolvassák és be is tartják azokat; ha idejében, a megrendezett tűzriadók során, kellően felkészülnek a váratlan veszélyre. Mert azzal még senki sem tesz eleget kötelességének, hogy telefonál a tűzoltóknak és várja, hogy jöjjenek, oltsák el a tüzet. Mint a jelen példa is bizonyítja, az egri járás tűzoltói nem mindig állnak rendelkezésre, munkaterületük nem a város, de nem is az egri járás kimondottan, segítséget nyújtanak a tűzoltásban a megye egész területén, de a megye határain túl is. De ha a különböző vállalatoknál és intézményeknél úgy cselekednek, ahogyan a tűzrendészeti előírások megszabják, olyan esetre, mint a pincegazdaság egri palackozójának visszáru-telepen i* történt, nem kerülhet sor! A vizsgálat megállapította! a tüzet a kéménybe épített födémtartó gerenda okozta! A visszáru-telepi épület, amely a tűz áldozatául esett, régi építmény, lehet talán 80—100 éves is. A 300 000 forint értékű kárnak tehát nincs megállapítható felelőse. Büntetőjogilag a keletkezett kárért senki sem felelős. De a büntetőjogon túl nagyon sok ember lelkiismeretét terheli mulasztás, akik, ha körültekintőek, ha betartják a rájuk is kötelező előírásokat, megóvhatták volna azokat az értékeket, amelyek a lángok martalékaivá lettek. (kyd) Ipari tanulók megyei seregszemléje Hatvanban 4 Kiállítás a legszebb munkákból + Kultúr- és sportversenyek Megyei találkozóra készülnek a jövő szakmunkásai, különösen a vendéglátó Zagyvaparti intézet hallgatói: április 23—29-ig iparitanuló-napokat rendeznek Hatvanban. Az egyhetes seregszemle — értesülésünk szerint — érdekes eseményekben bővelkedik. A legkiemelkedőbb talán a tanulók legszebb munkáit bemutató kiállítás lesz, a városi művelődési házban. Élsőként a gyöngyösiek jelentették be részvételüket. Gépmodelljeik közül kettőt működés közben is láthatnak majd a látogatók, s érdeklődésre tarthat számot az elektroműszerészek, szerszámkészítők, építő- és faipari tanulók sok más remeke. VXXXXXXXXXXWXNXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX felelően a tejet. Hanyi-pusztá- ról, a tangazdaságból, Eger- baktáró! azonban kitűnő tejet kaptáik. — Itt említeném meg, hogy a községi gyűjtőállomásokon, a megfelelő szakképzettség hiánya miatt, bizony tarthatatlan állapotok uralkodnak. Egyik helyen sepernek, a másik helyen a tejet keverik. A tejüzem termékeiből is mintát vesznek... Tej-e a tej ? A laboratóriumban előkerülnek a butyrométerek. Megindul a vizsgálat. Felzúg a centrifuga. És az állatorvos máris értékel. — A két őstermelő nem vétett a szabványok ellen. A 108-as teiivóban azonban a kannatej zsírszázalékát nem találtam kielégítőnek. Ezért írásbeli fi- gvelmeztetést kap a bolt. A tejfölnél szintén voltak problémák. Két százalékkal volt a szabvány alatt. Ezt a számot hozta ki a bu+vrométer a tejüzem tejfölénél is. A figyelmeztetést tehát ide fogjuk címezni. Ä következő esetben pedig szabálysértési eljárást indítunk ellenük... Nap nap után vizsgálják az élelmet. Effészséeünk érd"1''' ben ... (fóti) A különféle szakmák leendő mesterei közül az üvegipari tanulók is elküldik kedves alkotásaikat: a parádsasvári gyámban készült, művészi díszítésű ólomkristály-fantáziákat. A négy intézet tanulói — egriek, gyöngyösiek, hatvaniak és selypiek — sportvetélkedőket és kultúrversenyt is rendeznek. A hagyományos villámtornát honvédelmi játékokkal színesítik, — a színpadon pedig a táncost^;, szavalok éa színjátszók mérik össze tudásukat. A megyei találkozót április 29-én zárják: nagyszabású táncmulatsággal — a Népkertben. Dód a tejfelben A tárolási viszonyok itt a legjobbak. A higiéniára nincs is panasz. És hogy minden rendben van-e a tej ivóban, azt majd a laboratóriumi vizsgálat fogja eldönteni... Higiénikusabb a tejüzem Éveken át sok volt a panasz az egri tejüzemre. — Nem találtam olyan embert, akiiben csak a legkisebb jó szándék is lett volna, hogy higiénikussá tegye a munkahelyét, — mondja az állatorvos. Szerencsére ennek a megállapításnak a nagy része ma már a múlté. Az élelmiszer-higiéniai vizsgálatok segítségével bak- teriológiailag feltérképezték az üzemet. Az új klórlúgos fertőtlenítővel, a zárt rendszerekkel sikerült a vállalatnak elérnie, hogy ma már a szabványnak megfelelő tejet és tejterméket ad. Persze, még ma is vannak nroblémák. Szűk az üzem, szívesen terjeszkedne a patakoar- tig. Udvarát is nehéz rendben tartani a mai állanotáhun. A teüizem maga is véem: fi- -71 írni V^r7lc:rT^ A Vtryrrv TVirmánrí FpÁ-?«■*%■» Ti'vrl" kövesd bizony nem kezeli megezutan, aki fel tudja mutatni az állatorvosi igazolását tehene gümőkór-mentességéről. Sőt, az eladónak magának is bizonyítania kell, hogy nem fertőzött. Közben a cimkézett üvegeikbe gyűlik az ellenőrzendő tejtermék. Németh Zsigmondné, majd pedig Tamóczi Győzőné tölti be a tejfelt a kis üvegbe. Aláírják a jegyzőkönyvet. És hogy milyen a termék, azt majd a laboratóriumi vizsgádat fogja kimutatni... A teiivóban minden rendben?? Szúrópróbaszerűen két termelő áruját vizsgálja meg az állatorvos, majd a laboratóriumban. Most irány a 108-as tejivó. Útközben meséli el az állatorvos, hogy munkája során bizony már több visszaélést leplezett le. — Az egyik „legkedvesebb”. Olyan tejet kaptam ellenőrzésre. aminek olyan kicsi volt a zsírszázaléka, hogy azt művészet volt kimutatni... A teiivóban nagy a forgalom. Az üvegekbe pvitott és Tórt kn-rmsvVbói veszik a mintát A tejszínből is visznek vizsgálatra. Államvizsgák kezdődek meg hétfőn Gyöngyösön, a felsőfokú Mezőgazdasági Tech- ükumban. A szokatlan időpont azonnal érthetővé válik, iá az előbbi közléshez hozzáesszük, hogy most felnőttek, i levelező tagozat hallgatói idnak számot felkészülésükről i bizottságok előtt Ennek a agozatnak még egy jellemző fonása van. ök az első felnőtök, akik ebben az iskolában cégbizonyítványt szerezhetnek. Persze, ez a vizsga eredményétől függ. De nincs semmi baj. ahogy apasztaltuk néhány feleletnél. Kint a folyosón ugyan alig ;udják izgalmukat palástolni izok, akik még csak most kerülnek sorra. Idegességüket némaságuk mutatja a legjobban. Egyiküknek sincs kedve beszélgetni, mereven nézik a lábuk alatti kőkockákat Csak olyankor ébred fel érdeklődésük, lazul meg idegességük, ha Idnyílik valamelyik ajtó és megkönnyebbült sóhajjal lép ki rajta a vizsgán már szerencsésen túljutott társuk. A szőlészetről éppen Bata József jön ki. Kérdezni sem kell, magától mondja: — Ez volt az első vizsgám, úgy érzem, jól sikerült Most már jöhet a következő tantárgy. XXXX>XXWVWX\XXXXXXXXVX\KXXXXX*XXXXXXXXW Egy csepp jód hullik a tejfelre. Színe nem változik kékre. — Régóta ellenőrizzük, hogy a termelők lisztezik-e a tejfelt és a túrót. A mostani pozitív eredmény egy kicsit a mi eredményünk is. Reggel hétkor indultunk dr. Képes László állatorvossal és segítőtársával, Máté Boldizsárral az egri piac élelmiszer-higiéniai vizsgálatára. — Sokat változott az egri piac. „Hajdanán” olyan öltözetben árulták a termelők a tejet és a tejterméket, mint ahogy a „tehén alól kikeltek”. A piszkos asztal, a mosatlan kéz, a mocskos edény ma már egyre ritkább. A fehér köpenyt pedig megköveteljük. A túrótól a vágott baromfiig Az élelmiszer-higiéniai vizsgálat szinte mindenre kiterjed. A tejtermékeken kívül a sertéshúst is ellenőrzik, vajon nem volt-e trichinella-fertőzé- ses az állat. Nem kerüli el a vizsgálatot a vágott baromfi sem. A darabolt baromfi árusítóktól pedig elkobozzák az árut, és szabálysértési eljárást indítanak ellenük. Megérdemlik, hiszen ki akarják játszani az ellenőrzést. — Április eevtől tovább szigorítjuk a hiviéniai vizsgálatot. Csak olyan termelő árusíthat Bent a teremben dr. Pro- hászka Ferenc tanszékvezető hallgatja Bátyai József feleletét a szőlők megterheléséről és a termőegyensúlyról, majd az ezerjó és az Irsai Olivér szőlőfajták tulajdonságait veszi sorba a jelölt Dr. Rakcsá- nyi László, a Kertészeti Főiskola tanszékvezetője a vizsga- bizottság elnöke. Ó is tesz fel kérdést, majd a jól sikerült feleletnek vége. A BORÁSZATBÓL Prokaj Lajos vizsgázik a következő helyiségben. Éppen a házasí- tásról mondja el véleményét Igen, a borokat házasítani, köznyelven: keverni is szokták. Ennek a házasságnak is vannak szabályai, ha nem is törvényei. Az elnök, Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója, elégedetten figyeld a feleletet, Horváth János, a tanszék vezetője pedig egyre csak helyesel a megállapítások után. Aztán még egykét kérdés a jelölthöz és máris elbocsátják, hogy a helyét Réz Lászlónak adja át, aki a kovaszűrés lényegét és jelentőségét fejtegeti majd feleletében. Még egy teremben folyik a vizsgáztatás. A politikai gazdaságtan itt a tantárgy. Tamás
