Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

fiz építés iparosításáról- az 1966. évi feladatokról- az építőipar tervezett fejlesztéséről- nyilatkozik a miniszter Felkerestük dr. Trautmanr Rezső építésügyi minisztert, s néhány kérdésben tájékozta­tási kértünk a minisztérium tevékenységéről, terveiről. — Hogyan fejlődött a má­sodik ötéves tervben a ma­gyar építőipar? — AZ MSZMP Központi Bi­zottságának 1960. június 29-i határozata a II. ötéves terv időszakára az építés iparosítá­sát tűzte ki célul, s egyben meghatározta a feladat végre­hajtásának feltételeit is. Az állami építőipar ezeket a fel­adatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965-ben már eljutottunk .odáig, hogy az átadott lakások egynegyedénél a víz-, gáz- és fűtésszereléshez felhasznált vezetéket szerelésre kész álla­potban, az előre gyártó műhe­lyekben készítették el. A be­tonszerkezetekhez felhasznált beton több mint egyharmadát központi betongyárak vagy : lözpontosított betonkeverő te­lepek szolgáltatták. (Utóbbiak komplex gépesítéssel dolgoz- itak.) Az építőipari vállalatok gépállománya 1960—65 között megkétszereződött; az építőgé­pek közül a fontosabb föld­munka- és földtömörítő gépek száma 344-ről 857-re, az ön sze­relő toronydaruké 9-ről 313-ra, a rakodógépek állománya 142- ről 676-ra, az anyagelőkészítő gépeké 5500-ról 10 500-ra, az anyagmozgatás gépeinek szá­ma pedig 4500-ról 7500-ra nőtt. Az elmúlt évben a föld­munkák 55 százalékát, a be­tonkeverés 35 százalékát, a habarcskeverés 25 százalékát, az aszfaltburkolatú útpályaké­szítés 36 százalékát komplex gépláncok felhasználásával vé­gezték vállalataink. Jól mutat­ja a fejlődést, hogy míg 1960- ban a falazás 84 százaléka kis méretű téglával történt. 1965- ben ez az arány már 36 szá­zalékra csökkent, a nagyblok­kos falszerkezetek aránya pe­dig 2-ről 25 százalékra nőtt! Az ÉM építőipar a n. ötéves tervben előírt gépesítési arányt egyébként a földmunka és par­kettacsiszolás! munkáknál túl­teljesítette; a vakolási és me- szelési munkák előírt gépesí­tési szintjét viszont — a gépek nem kielégítő kihasználása miatt — nem érte el. Az ÉM. építőipari vállalatai 1965-ben 34 százalékkal több építéssze­relési munkát végeztek, mint 1960-ban. Az ezeken dolgozó munkások létszáma öt év alatt csupán 0,1 százalékkal nőtt Az elért eredmények ellenére az állami építőipar elmaradt a II. ötéves terv előirányzatától; a tervezett 63,9 milliárd forint helyett a teljesítés 59,5 milliárd forint értékű volt — Melyek a* állami tpf- toipar előtt álló legfonto­sabb feladatok 1566-ban? — A legfontosabb feladat ez évben is a beruházások határ­időre történő megvalósítása. Az idén mintegy 250 értékha­tár feletti objektumot kell be­fejezni, s ebből 18 a kormány által kiemelt munka. Átadjuk többek között a pécsi 400 ágyas klinikát, s befejezzük a pécsi erőmű bővítését célzó munká­kat is. Békéscsabán konzerv­gyárat, Baján hűtőházat, Nagy­lakon pozdorjaüzemet adunk át az iparnak, befejezzük to­vábbá Kazincbarcikán a vegy­ipar számára igen fontos kap- rolaktán-üzem építését. Buda­pesten pedig a kispesti erő­mű, az Egyesült Gyógyszergyár és a Chinoin rekonstrukciójá­nak építési munkálatait. A múlt évihez hasonló nagyság­rendben építünk lakásokat is. A jelenleg épülőfélben levő objektumokkal párhuzamosan az idén további 180 értékhatár feletti építkezést kezdünk meg. Ezek közül megemlíteném a miskolci és a győri házépítő kombinátot, a győri hűtőházat, a nagyatádi és a szigetvári konzervgyárat, valamint a lá- batlani papírgyárat. Ügy gondolom, az elmondot­takból is jól érzékelhető, hogy az építőipar tevékenysége köz­* Hémisöa W66. március 20„ vasárnap vétlenül is befolyásolja a nép­gazdaság valamennyi főbb ága­zatainak fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulá­sát. Ez nagyobb felelősséget ró az építőipari munkásokra és vezetőkre egyaránt A múlt évben kedvező ered­ményeket értünk el mind a termelés volumenét, mind pe­dig a gazdaságosságot illetően, ezeket az eredményeket úgy tekintjük, mint az építőipar korábbi években felhalmozó­dott adósságának törlesztését S az idén igyekszünk még töb­bet törleszteni. » Hogyan készült M ezekre a feladatokra as iparáé? — Mindenekelőtt az építő­ipar iparosítását kell megem­lítenem. Az idén már teljes kapacitással termelni fog az el­ső magyar házépítő kombinát Termékeiket a kelenföldi lakó­telepen használjuk fel; ezzel egy új, minden igényt kielégí­tő, korszerű lakónegyeddel gyarapodik fővárosunk. To­vább növeljük az üzemben előre gyártott vasbetonszerke­zetek felhasználásának volu­menét és arányát. Folytatjuk az építőipari vállalatok gépi eszközeinek és technikai fel­szerelésének korszerűsítését Külön megemlítem, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni a mélyépítő ipar kapacitását és műszaki színvonalát A gazdaságirányítási rend­szer készülő reformjával össz­hangban már az idén lépése­ket teszünk, hogy a vállalatok közvetlen adminisztratív irá­nyítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közve­tett irányítási módszerek. így például az értékhatáron vagy limiten aluli munkák elvégzé­sére a kivitelező vállalatok té­teles kijelölést nem kapnak. A vállalatok maguk döntenek, hogy a részükre tételesen kije­lölt — népgazdasági szempont­ból különösen fontos, értékha­táron felüli — munkákon kí­vül milyen egyéb építési mun­kák elvégzésére vállalkoznak. Itt figyelembe vettük, hogy a központi szervek nem mindig tudják helyesen mérlegelni azokat az érdekeket, amelye­ket a helyi szervek jobban is­mernek. Ugyanakkor a kivite­lezők az építőipari kapacitás koncentrált felhasználása ér­dekében jobban meg tudják határozni, hogy a fennmaradó szabad kapacitásukat hány munkahelyre és milyen térség­ben használhatják fel a leg­gazdaságosabban. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési időtartam csökkentését célozza — a korábbi operatív irányítá­si módszer alkalmazása helyett — a befejezett építmények el­számolásáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállala­tok csak akkor jutnak munká­juk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, illetve műszaki­lag elhatárolható megvalósítá­si szakaszt teljesen befejez­nek. Így tehát pénzügyi eszkö­zökkel is a munkák mielőbbi befejezésére kívánjuk ösztö­nözni a kivitelező vállalatokat. Részben már az említett in­tézkedések hatása az is, hogy a korábbi években jóváhagyott mintegy 30 tervmutatóval szemben most már csak 4 terv­mutatót írunk elő a vállalatok számára. Ezek a legfontosabb feladatokat és a rendelkezésre bocsátott eszközöket rögzítik. A tervjóváhagyás az építési munkák volumenét, a lakását­adási kötelezettséget, illetve a tervévben átadandó fontosabb létesítmények felsorolását, to­vábbá az összes béralapot, va­lamint az önköltséget jelöli meg. A jóváhagyott tervmutatók körének és számának lényeges csökkenése szükségessé teszi, hogy megváltozzék a vállalati vezetés munkamódszere és a vezetési szemlélet. A vállalati vezetők a terv keretei között rugalmasan alakíthatják ki az építőipari munkások, az ipari munkások, a forgalmi dolgo­zók, az alkalmazottak létszá­mát és a bérezési formákat Természetesen távolról sem kívánom azt állítani, hogy a jövőben a minisztérium és az irányító szerv csak mintegy „kívülről szemlélője” lesz a vállalatoknak és csupán az év végén — a mérlegek elkészíté­se után — értékeli, jutalmaz­za, vagy bünteti a vállalato­kat A népgazdasági érdekek, nemkülönben a meglehetősen sok előkészítetlen beruházás továbbra is igényeinek bizonyos operatív beavatkozást, közvet­len intézkedést a vállalatok irányítására. — Vétffl Hajthatnánk va- lanvlt a harmadik ötéves terv építőipari előirányza­tairól? — Az építés iparosításának néhány aktuális irányelvét emelném ki. Teljes erővel folytatjuk a la­kásépítés iparosítására a ház­kombinátok létrehozását, a gyárak építését, a házépítő nagypanelos építés elterjeszté­sét, az egységes ipari és mező- gazdasági vázszerkezetek gyár­tásának a megszervezését. A többszintes lakóházak és középületek építésénél a ko­rábbi elképzelésnél szőkébb teret kívánunk adni a magas­házaknak és az öntött építési technológiának. A többszintes középületek építéséhez előre gyártott vasbeton-elemekből vázszerkezeti rendszert fej­lesztünk ki A magaslakóházak építéséhez is kikísérletezzük az előre gyártott nagyelemek használatát. Előkészítjük az acél és az alumínium fokozott használatát épületszerkezeti anyagként. Kiemelkedő jelen­tőségűnek tekintjük — bár itt csak lassú előrehaladásra szá­mítunk — a műanyagipar és az épületgépészet ellátó iparok termékeinek korszerűsítését, új minőségi szintre emelését. ü. U A sajtó- és hirlapkiátlítás érdekessége 260 éve jelent meg az első magyar újság A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Kultúrottho- nában rendezett sajtókiállítá­son látható az első magyar újságról készült fénykép. En­nek érdekessége az, hogy ke­rek 260 éve jelent meg a Habs- burg-ellemes függetlenségi har­cok korában. A Rákóczi sza­badságharcban született meg a magyarországi sajtó, s útja legszebb szakaszaiban a nemze­ti szabadságküzdelemmel szo­rosan összeforrva vezetett a magyar nép teljes felszabadí­tásához. Az első magyar újság első számát 1705. áprilisában nyo­matta ki Eszterházy Antal ku­ruc generális „Mercurius Hun- garicus” címmel, további szá­mok anyagának összegyűjtését és kiadását maga a fejedelem, II. Rákóczi Ferenc rendelte el. A kuruc szabadságharc új­ságjából — amely címét ké­sőbb „Mercurius Veridicus ex Himgaria”-ra (Igazmondó Ma­gyar Mercurius) változtatta, az 1705 és 1710 közötti évekből összesen hat szám maradt fenn hazai és külföldi könw- és levéltárakban. Amikor 1703. június 16-án Rákóczi átkelt a határon s a Kiss Albert és Esze Tamás ve­zette jobbágyfelkelés élére állt, Rákóczi már tudatában volt a könyvnyomtatás, a sajtó óriási jelentőségének. A sza­badságharc megindulásakor az ország népéhez, majd — első sikerei után —, külföldhöz nyomtatott kiáltványt intézett. Az újságok rendszeres tájé­koztatásához szokott külföldi közvéleményt azonban nem le­hetett kizárólag alkalmi kiad­ványokkal meggyőzni a felke­lés igazságáról, sem pedig megfelelően tájékoztam a ku­ruc haderő győzedelmes har­cairól. Rákóczi a hadiújságját nem a kurucoknak szánta, hanem külföldnek: ezért is nyomtatta latinul, hogy a szabadsághar­cot támogató lengyel, svéd, orosz és francia udvarhoz kül­dött követei a baráti orszá­gokban terjeszthessék. Főleg a felkelés hadieseményeiről szól­nak hírei, de némely számban külföldi híreket is hozott. A Mercurius hírszolgálata elég gyors volt: az 1708. au­gusztus 3-i trencséni csatáról szóló tudósítást Újvárról küld­ték be a Szécsényben székelő I udvarhoz, augusztus 14-én már meg is jelent a Mercurius Lő­csén nyomtatott számában. . A szabadságharc bukásával Rákóczi hadiújságja is befejez­te ötesztendős dicsőséges pá­lyafutását. E cikk keretében mutatjuk be az egri sajtókiállításon lát­ható első magyar újság egyik számát, amely 1710. január 4- én jelent meg. Ennek eredeti­jét az Országos Evangélikus Könyvtárban őrzik. Az Újvárról keltezett tudósí­tásban két érdekes hír olvas­ható. Ennek magyar fordítása a következő: „Ez az esztendő brigadérosunkat, aki esküsas- gő módon a trencséni csata után a császáriakhoz szökött* harminc katonájának lekasza- bolása után élve elfogta, A várvédő katonaság nagy felzúdulással követelte, hogy kínozzák meg és húzzák karó­ba, még mielőtt a parancsnok­ságra viszik. Jávorka alig tud­ta a katonaság felháborodását lecsillapítani. A haditörvény­szék Ocskayt, mint a hazánk és szövetségeseink méltatlan árulóját halálra ítélte és a mai napon hóhérkézzel lefejeztet­te.” muuttutaá-míMmmi. MERCURIUS VERIDICUS H U KG/ A K I tlfvár* five Nciihäilsöl« mMf# Jfamarít. . flsci* Kosa* Asms* «m» i»Ä« IpSm, o-t* T»««<Va§»»s.8.é Aa* Caff«?®«»» Steiß** f>srv» fsskasi«»* síe黫 »»*&*, ■* «síi«, ektvfi íjsslBrfr iP**» totál* he** fe rs'íSpiCíS, zmt 4us>* Ao. aas St4r*ítfgm», m hí« 1» sOvitóT«, öí £*«!«« , fefe Cfmtsmo }xv**i* * ptrfsáwn ií'saír LeJishssssS öfcsksj. (sjwl *w*tá frmmmmm »4 CnhtUmt fiofeg«,) «oftMniSKomb«* i w akt* itigims «u«íd*£>*, »svsnss tufa** Mása* isíásgo?;*«;« gtr síd *4 Ce«»»«!*!*««?» »»ft««« ik<t&ecKim> ísk*« tam oeashmmte, & mm two­Mitsui«£oe«f$& Rjft SdlJ casm&ítm< fxmx & PíOiUícr«*» {fto ftíse»* #űx« sd i.isn «som* pwmm *j)u4 «ót»«» M»l*r*sa JSr*«sv Mm *p«4 VfeéCMaoeűttí teAsns i C*sv «B6»»«í«««s8ksí4!s(8> ' . X’ CstlW &6.-Í ' , \ 3 . , ... . & v ‘ v. Az első magyar újság. Megjelent 1705-ben, a Rákóczi- szabadságharc hadiújságja volt. Ezt még latinul írták, a külföldi udvarok részére. jól kezdődik, mert a lovassá­gunk, amely a Vágón túl a ga­bona begyűjtésének szorgal­mazására vonult ki, észrevet­te, hogy Heister császári gene­rális kíséretével Pozsony felé igyekszik. A lovasságunk gyors menetben üldözőbe vette, aki, ha délig nem vonul be Po­zsonyba, úgy járt volna, mint két évvel azelőtt Starhemberg, ő is fogságba esett volna. Még szerencsésebben ütött ki a dolga egy másik lovas-csa­patnak, amelyet Jávorka kapi­tány vezetett. Ö a hitszegő Ocskay Lászlót, a mi régebbi „Érte, a halálbüntetés csök­kentése érdekében térdre esve könyörgött öccse (Ocskay) Sán­dor, a mi alezredesünk, az egész katonaság előtt.” Nyil­ván ezért módosította a hadi- törvényszék ítéletét a fejede­lem lefejezésre.) A sajtókiállítds iránt város­szerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, eddig az iskolák ta­nulóinak százai és a dolgozók ezrei tekintették meg. A kiállítás március 21-én, (hétfőn) este 8 órakor zárja be kapuit. úgróczky Mihály &W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\W\WWW^WXVWWV\V\í\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ví 1/oiacskovszky Lajosnak (1891—1954), a Heves megyei munkásmozgalom ki­váló alakjának! kiemelkedő szerepe volt az 1918—19-es forradalmak megyei történe­tében. A Tanácsköztársaság évfordulója kapcsán Kolacs- kovszky forradalmak alatti te­vékenységével ismertetjük meg a lap olvasóit. Az értel­miség oldaláról jut el a mun­kásosztályig, a szocializmus eszméinek igenléséig. Mint haladó szellemű diák, már 1913-ban olvasta a Kommunis­ta Kiáltványt. Ugyanez évben lépett érintkezésbe az egri szo­cialistákkal a tervezett válasz­tójogi politikai tömegsztrájk kapcsán, öt, mint az egri jo­gászifjúság elnökét, beválasz­tották a sztrájkolni kész mun­kások egri segélyezési bizott­ságába. Ekkor, március 15-én mondta a helybeli független­ségi párt ünnepi lakomáján a következő mondatokat. „Hatvanöt esztendővel ez­előtt a jobbágyság, most a munkásság felszabadításáról van szó. Nagy változások csi­ráitól terhes az idők méhe, a nemzet nem tűrheti már so­káig a leláncolt Prométheusz kínjait Ügy tetszik, vörös haj­nallal ébred a jövő.” A világháború kataklizmája még közelebb hozza az áhított forradalomhoz. Galíciában ér­tesült az 1917-es Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom kitöréséről. Szive nagyot dob­bant ekkor. Érezte, hogy a dolgok új rendje kezdődik eL K0LACSK0VSZKY LAJOS emlékezete M5 ig ebben az évben dr, Vass János, Heves me­gye Károlyi-párti főispánja, közismert baloldali felfogása miatt tb. szolgabírónak nevez­te ki a vármegyéhez. 1918. ok­tóber 22-én a törvényhatósági gyűlés vármegyei aljegyzőnek választotta meg. Mint aljegy­zőt, az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom idején, dr. Mádly László főispán-kor­mánybiztos mellé osztották be titkárnak. Ugyanakkor rábíz­ták a vármegyei levéltár ve­zetését is. Ebben az időben igen nagy hatással volt rá a fiatal szov­jet állam, a világ első mun­kás—paraszt állama. Különö­sen Lenin személye volt rá nagy hatással. Lenin úgy tűnt fel előtte, mint a kizsákmá­nyoltak szeme fénye, mint minden nép szabadságvágyá­nak megtestesítője. Iránta va­ló tiszteletének egy külön kis hírlapi cikkben is hangot adott, amely az Egri Hírlap­ban jelent meg Téli ballada címmel. A megyében ez volt az első Lenint dicsérő hírlapi közlemény. Lenin művei közül először az „Állam és forradalmat” ol­vasta. Ezt egy 1918 őszén Moszkvából hazatért hadifo­goly adta a kezébe. A helybe­li lapokban később megjelent politikai írásaihoz ebből a könyvből merítette a legmeg­felelőbb érveket. Ilyen előzmények után * 1919. január 1-én belé­pett az egri szociáldemokrata párt szervezetébe. Ekkor első dolga lett megszervezni a köz­tisztviselőket. Ez a szervezet 1919. január 25-én alakult meg, s őt választotta elnöké­nek. A párt, méltányolva fára­dozásait, beválasztotta a párt­vezetőségbe is. Majd a Mun­kás—Katona — és Parasztta­nácsba. A főispán kormány- biztos az 1919. évi VIII. nép- törvény 2. paragrafusában gyökeredző jogánál fogva már mint szocialistát nevezte ki képviselőnek a városi népta­nácsba. 1919. februárjában az egri klerikális körök a városházán gyűlést hívtak össze, hogy til­takozzanak az iskolák vallásos jellegének tervbe vett meg­szüntetése ellen. A klérus ter­ve azonban nem sikerült. A közönség a Kolacskovszky aiánlotta határozati javas1 a tot magáévá téve, egyhangúlag kérte a vallás kirekesztését az iskolából. 1919. március 22-én a Mun­kás—Paraszt—Katona tanác* ülésén ő jelentette be a prole­tárdiktatúra kikiáltását. A vá­rosi és a megyei direktórium még ezen a napon megbízta az alispáni teendők ellátásá­val. így lett tagja a megyei ötös direktóriumnak. Rendkí­vül sokat dolgozott az új rend szerveinek kiépítésén. Különösen megsokasodott feladata a cseh intervenciósok támadása idején. 1919. áprili­sában, az Egri Vörös Újság április 9—10—11-i számában hosszabb cikke jelent meg: „A proletárdiktatúra szükségessé­gének igazolása” címen. Május 7-e után amikor is a megye élére kormányzótanácsi biztos kerül, a megye vezeté­sében már nem vett részt. De ekkor sem tétlen. Júliusban az újonnan felállított egri agi­tátorképző iskolában tanított. A Tanácsköztársaság leve­rése után az ellenforradalmi bíróság másfél évi börtönre ítélte a proletárdiktatúra alat­ti tevékenységéért. Majd en­nek kitöltése után internálták, ahonnan betegségére való te­kintettel is csak 1922. február 5-én szabadult. A forradatmak alatti sze­” replését élete legszebb napjaiként emlegette haláláig; Még halála előtt „Őszirózsás forradalom és kommün Heves megyében” címmel emlékira­tot írt e nagy napokról. Ez a munka Heves megye forradal­mak alatti történetének leg­jobb forrása. Szecskő Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents