Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
HA VALAKI gépkocsivagy traktorvezetői jogosítványt akar szerezni, előzőleg szigorú orvosi vizsgálaton kell észt vennie Megvizsgálják a szívét, tüdejét, különösen pedig idegrendszerét és érzékszerveit: hallását, látását. Ezt törvényes előírások követelik meg, de szükségességét aligha vonja bárki is kétségbe. A gépkocsi-, vagy traktorvezetőnek például minden irányba mozgatni kell tudnia a fejét, kifogástalan éleslátásának kell lennie, de a színeket is jól kell ismernie s érzékelnie. Hallása sem lehet hibás. Az sem vezethet gépkocsit, vagy vontatót, traktort, aki például epilepsziás, krónikus alkoholista, vagy a belső szervek súlyosabb zavarában szenved. Nem lehet vérszegény, erős idegrendszerre van szüksége, mert különben súlyos balesetek okozója lehet Az orvosi vizsgálat azonban nemcsak a jogosítvány megszerzése előtt kötelező, hanem a vezetőnek háromévenként ún. időszakos orvosi vizsgálaton kell megjelennie. Ez is szükséges intézkedés, hiszen a gépkocsi-, vagy traktorvezető egészsége állandóan veszélynek van kitéve foglalkozása következtében. Hosszú ideig kénytelen egy helyen, szinte mozdulatlanul ülni, állandóan szívja a benzingőzt, vagy az égéstermékekben levő mérges gázokat állandóan hallja az erős motorzűgást, hosszú ideig rázásnak van kitéve, és el kell viselnie az időjárás szeszélyeit: a nagy meleget, hideget, csapadékot. Ez utóbbi főleg a traktorvezetőknél jelentkezik súlyosan. A HOSSZÚ, egy helyben ülés jobban megterheli az izmokat, mint a közepes erősségű mozgás. Rendellenességet idézhet elő a vérkeringésben, légzésben és hosszabb idő után Korszerű szarvasmarha-istállók A modem istállózási rendszerek legnagyabb része a sza- badtartásos formákat részesíti előnyben. A mélyalmos istállóknál változatlanul fontos szerepet tölt be a szalma, azonban ez a legtöbb országban igen költséges. Szalma helyett lehet faforgácsot, fűrészport és tőzeget is alkalmazni e célra. Igen sok országban évtizedek óta alalatt helyezik el és traktoros trágyakaparóval, esetleg öblí- téses eljárással távolítják el onnan a trágyát. A megfelelő nagyüzemi állattartásnál nélkülözhetetlen a fejőtermek alkalmazása is. Ezt úgy kell méretezni, hogy egy óra alatt 40 tehén fejesét bonyolíthassák le. A fejőtermes istállókban általában 57 munkaórát fordígerincferdülést okozhat. De előidézhet emésztési zavart, esetleg aranyeret is. Célszerű, ha hosszú úton a vezető 2—3 órai munka után néhány percre kiszáll a kocsiból, kicsit sétál, hogy megszűnjön lábai gémberedettsége. A másik legnagyobb veszély az üzemanyag- és a kipufogógáz belégzése. Ez utóbbi sok szénmonoxidot, széndioxidot, és nitrogéngázt tartalmaz. A vezetők vérében mindig kimutatható egy kevés gáz. A szén- monoxid csökkenti a vezető megfigyelőképességét, tompítja reflexeit és súlyosabb esetben ájulást idézhet elő. A hosszú időn át belélegzett kis mennyiségű szénmonoxid összegeződik a szervezetben és krónikus mérgezést okozhat. Ilyenkor vérszegénység, sápadtság, gyors kimerülés, hányás, soványo- dás, kézremegés, álmatlanság „Híd-ház” Érdekes hidat tervezett a Brit Üvegipari Fejlesztési Bizottság. A 6 nyomsávos közúti híd egy hétszintes klimatizált épületet tart A tervek szerint az épületben üzleteket, 120 ágyas luxushotelt, korcsolyapályát, kultúrházat, az épület tetején pedig nyilvános parkot és nyitott színházat rendeznének be. Az úttest és az épület üvegezett része között 300 gépkocsi részére létesítenének parkolót. A gyalogosok automata mozgójárdán közlekednének a hídon keresztül. A híd teherhordó szerkezetét, páros betontartók alkotják, amelyek négy ponton kábelekkel lesznek rá- horgonyozva a pillérekre épített betonszerkezetekre. A szokványostól jelentősen eltérő „híd-ház”-terv, amelyet egyesek a jövő hídjának neveznek, komoly vitát váltott ki az angol szakkörökben. és erős fejfájás léphet fel. Az ilyen mérgezés következtében a gépkocsivezető elveszti munkaképességét. Fontos tehát, hogy a kipufogócső mindig kifogástalan állapotban legyen, mert ez megvédi a vezetőt a mérgezéstől. Az erős, állandó motorzúgás csökkenti a hallóképességet, ami balesetveszélyt rejt magában. Az állandó zajnak kitett embernek ezenkívül csökken a vérnyomása, gyengül a szívverése. A rossz úton történő vezetés a tengeri betegségre emlékeztető tüneteket, hányást, rosszullétet is okozhat. A RENDSZERES orvosi vizsv- gálat idejekorán felfedi a bajokat, és ha időben kezdődik a gyógykezelés, meghosszabo- dik a gépkocsivezető munka- képessége. H. 3. Pézsmatulkok A sarkvidék zord klímájához szokott pézsmatulok ma már csak Alaszkában, Kanada legészakibb részén és Grönlandon él. A szovjet és kanadai szervek közt létrejött megállapodás szerint Kanada néhány pár pézsmatulkot szállít a Szovjetunió részére, hogy azokat a Vrangel-szigetekre telepítsék. Mivel a klimatikus viszonyok nagyjából azonosak Észak-Ka- nadában és a Vrangel-szigeten, valószínűnek tartják, hogy a kísérlet sikerrel jár majd. A szigeten — amely igen nagy kiterjedésű — egyetlen ragadozó fordul elő, a jegesmedve,, ez azonban inkább a partokon él és elsősorban fókákkal táplálkozik, így nem valószínű, hogy a pézsmatulkokra veszélyt jelentene. A gyógyfürdőkúrák orvosi ellenőrzése Gépesített istálló a mezőhéki termelőszövetkezetben. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) Iszappakolás a gyógyfürdőben orvosi ellenőrzés mellett. (MTI foto— Járai Rudolf felvétele.) és a felemelkedő helyekről a sós víz visszahúzódott, elkezdett az iszap kővé válni. Az üres kagylóteknők, amelyekből az állatok már kivesztek, iszappal teltek meg. így kerültek a kagylók a hegyek szikláiba, ahol tartós kövesítő anyag járta át őket.” — Ma sem tudnánk világosabban elmagyarázni a kövesedé« folyamatának a lényegét. A bibliai özönvíz rémülete» pusztítását a tudás fölényes biztonságával hárítja el a világ felől. így oktat: A biblia szerint az egész földön 40 nap és 40 éjjel esett az eső. Végül 10 rőffel magasabban állott a legmagasabb hegycsúcsnál. A víz ilyen körülmények között többé sehová sem folyhatott le. „Józan ész nem hiheti a Földnek az özönvízből való kiemelkedését, hacsak csoda nem történt, vagy ami éppen olyan valószínűtlen, a Nap melege az egész víztömeget gőzzé változtatta volna.” Fokozza csodálkozásunkat az az eljárása, hogy ha egyik megfigyelését földtani magyarázatokkal akarta megvilágítani, akkor összekapcsolta a műit eseményeit a jelenkori viszonyokra vonatkozó észleléseivel. Utazásai közben, a legváltozatosabb vidékeken rendszeresen észlelt, kereste az okot, fejtegetve a dolgok mibenlétét, magyarázott és következtetett. A megfigyelés soha nem lankadó tulajdonsán ga volt 1452-BEN SZÜLETETT Olaszországban. Atyja Firenze városának a jegyzője, anyja cselédlány volt. Matematikát, fizikát és csillagászatot Tosca- nellinél, szülővárosa kivaló tudósánál, művészetet Ver- rocchionál, a középkori Olaszország egyik legnagyobb mesterénél tanul. A természettudományos és művészi megismerések vonzották. Munkásságát is azok keresése jellemezte a leginkább és a kutatás vágya végigkísérte egész életén... Tasnádi Kubacska András Mire ügyeljen a gépkocsi- és a traktorvezető? Hasznos egészségügyi tudnivalók A szarvasmarha változatlanul a legértékesebb, a legtöbb irányban hasznosítható háziállatunk. Szaporodása viszonylag lassú, ha más háziállathoz, például a sertéshez hasonlítjuk. Éppen ezért állományukban nagy károkat akozhatnak a betegségek, illetve szakszerűtlen gondozásuk és kedvezőtlen elhelyezésük is. Rendkívül fontos feladat tehát a megfelelő szarvasmarha-istállók tervezése. Hosszú utat tett meg az ember, mióta befogta az első vadtulkokat. Rideg állattartástól vezetett az út a másik végletbe, a mozgást alig biztosító, túlzottan kötött és elpuhító istállózáshoz. Üj elhelyezési módokat kell keresni napjainkban, mivel a mezőgazdasági technika fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, valamint a munkaerőgazdálkodás problémái kényszerítenek erre bennünket. Az elmúlt évtizedben világszerte új szarvasmarhatartási rendszerek alakultak ki. Alapvető fontosságú a fejés külön termekben végzése, a silóetetés és a mélyalom alkalmazása. Körültekintő tervező munkánknál ügyelnünk kell az állat- tartási folyamatok elvégzéséhez szükséges kézi munkaerő nagyságára, a takarmánytárolás módjára és az etetés rendszerére. Végül pedig figyelemmel kell lennünk a gazdaságosságot biztosító beruházás nagyságára. kalmazzák az alom nélküli tartást rácspadozatú istállókban. Ez azonban csak olyan vasbetonból készülhet, amelynek felülete elég érdes és nem válik síkossá. A trágya eltávolításának is többféle módja lehet a modern istállókban. Ilyen például, amikor a trágyateret a padozat tanak egy tehén évi ellátásárai míg a hagyományos istállókban legalább 73 munkaórát. Az új szarvasmarha-istállók tervezésénél fontos szempont, hogy az általános tapasztalatok és a helyi viszonyok alapos vizsgálata alapján találjuk meg a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb megoldásokat. Leonardo da Vinci és a vízözön a kihalt Állatokkal foglalkozó tudomány, az őslénytan több évszázados fejlőj dése során nem kisebb dolog- ra vezette rá az embereket,- minthogy a Föld sok ezerszer- te öregebb, mint azt a bibliai teremtéstörténetet gondolta. Olyan növények és állatok maradványait sorakoztatta föl, amelyek eltértek a ma élő fajoktól. így bontakozott ki lassan a növények és állatok fokozatos kialakulásának magyarázata és egymástól való származásuk gondolata. A földtani és őslénytani ismeretek első következtetései a világhírű művésznek, Leonardo da Vincinek az agyában születtek meg. Voltak mások is előtte, akik foglalkoztak ilyen kérdésekkel, például az antik népek közül a görögök és a rómaiak, de a helyes végső következtetéseket, például, hogy a hegyekben található csigák és kagylók kövesedéit, ma már nem élő állatok, tehát ősállatok, — azt először Leonardo hirdette. Leonardo da Vinci, mint tudjuk, nem volt csak festő, szobrász és építész, hanem fizikus, matematikus, mérnök és természetkutató is. Az ő feljegyzéseiben olvasunk először az európai irodalomban olyan földtani és őslénytani gondolatokról, amelyek háromszáz évvel előzték meg korukat. Napjaink kutatóinak gondolatvilágával egyezően írta le hegységek keletkezését, tengerek vándorlását, a Föld kőzetrétegeinek emelkedését és süllyedését és mindezzel együtt az egykor élt állatok, tehát a mai értelemben vett ősállatok létét. Azt írta 1508-ban, a francia Akadémia könyvtárában ma is őrzött kéziratában: „Itália síkságain, ahol ma madarak röpködnek, egykor nagy csapatokban halak vándoroltak.” Tehát a tenger és a szárazföld valamikor, a Föld múltjában, helyet cseréltek. Ma ezt minden iskolásgyerek tudja, de négyszáz évvel ezelőtt hihetetlen volt. | „AMINT A TENGER feneke I idővel süllyedt, — folytatja — esetén káros lehet, fokozza a gyulladást. — A fürdőmesterek alapos kiképzést kapnak, de sokszor a beteg követeli tőlük a helytelen kezelést. Ezért szükség van a gyógyfürdőkúrák orvosi ellenőrzésére. Erre azonban nem mindig kerülhet sor, mert a betegek jelentős része „saját szakállára” fürdik, régebbi tapasztalatai, vagy baráti tanácsok alapján. Éppen ezért azt ajánljuk: a gyógyfürdők igény- bevétele előtt mindenki forduljon szakorvoshoz — fejezte be nyilatkozatát De Chatel An- . dor igazgató főorvos. Halácsi Dezső ! togatója volt, nem akar tudomást venni arról, hogy a 60-70 fokos légkamra 60 év felett — a mindnyájunkban fellépő érelmeszesedés miatt — már komoly kárára lehet a szervezetnek. Nem egy esetben kell amiatt a fürdőorvosnak elsősegélyt nyújtania. Az idősebbeknek ugyanakkor a langyos termálfürdő, zuhanyozás, masz- szírozás nagyon is hasznukra lehet. — A masszázsnak is megvan az egyéni adagja. A „jó erős masszázs” — ahogyan sok fürdőző kéri — nem mindig hasznos, sőt a beteg, reumás izomzatra, főleg ideggyulladás legtöbbször már évek óta fenn állnak, anélkül, hogy panaszo kát okoztak volna. Valamilyet közbejött megfázás, túlerőlte tés, fertőzés, néha influenz; váltja ki a fájdalmakat Ezel a reumás fájdalmak hosszú he teken át kínozhatják a beteget minden kezelésnek ellenállva Sokszor a túl meleg fürdők iszappakolások még súlyosbít ják is, ha a beteg nem tartotta be az erre vonatkozó orvos utasítást. Mert a gyógyvís szintén olyan, mint az orvosság: megvan a helyes adagja és veszélyes túladagolni. — Sok idősebb férfi, ak: egész életében a gőzfürdők láA külföldön is elismert kiváló reumatológussal, dr. Dé Chatel Andor egyetemi tanárral, a Fővárosi Gyógyfürdők igazgató főorvosával beszélgettünk a lakosság széles rétegeit érdeklő és érintő gyógyfürdőkúrák hasznosságáról és helyes alkalmazásáról. — Országos viszonylatban az jellemző — mondotta az igazgató főorvos, — hogy a rendelőintézetek túlterheltek a fürdőjegyekért ostromló, főleg idősebb reumás betegekkel. Többségük nő. Jogosan merül fel a kérdés: vajon mindany- nyian rászorultak arra, hogy évente 15—20 gyógyfürdőt vegyenek, hiszen ez nem kis megterhelést jelent a beteg- biztosító háztartásában. Gyakran szokták mondani, hogy a tényleges betegeken kívül sok a „képzelt” és a „képzett” beteg. — A baj abból származik, ha ezek a „betegek” nagyon igénybe veszik a szakrendelés orvosainak az idejét, s így nem jut kellő idő a súlyosabb betegek vizsgálatára. A „képzelt” betegek sorába tartoznak azok is, akiknek panaszai mögött pusztán lelki tényezők lappan- ganak; rosszul sikerült házasság, a munkahelyen felmerült izgalom, társbérlet, anyagi nehézség, stb. Ezekről a beteg maga sokszor nem beszél orvosának, mert nincs rá idő, és azt gondolja, hogy orvosa úgysem tud segíteni rajtuk. Így kialakulhatnak olyan betegségek, melyeket nehéz orvosolni, mert nem befolyásolhatók gyógyszerekkel. ■— Gyakorta megtörténik, amikor a beteg kézhez kapja röntgenleletét, azt képzeli, hogy például a gerincen mutatkozó korral járó elváltozások, „meszesedések” most már végképp megper' <'‘k sorsát. Az igazság pedig az, hogy a röntgen képen látható elváltozások
