Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Á vietnami háború visszhangja WASHINGTON: Johnson amerikai elnök te­lefonon beszélt Ribicoff ame­rikai szenátorral, aki azt ja­vasolta, hogy az elnök hívjon össze nemzetközi értekezletet a vietnami kérdés rendezésére Géniben. Ribicoff, mint jelentettük, indítványozta, hogy a DNFF küldöttségét is hívják meg a tárgyalásra. Ezzel kapcsolatban Johnson kijelentette, hogy nem lenne akadálya annak, hogy a Vietcong kifejtse né­zeteit, azt állította azonban, hogy a partizánok nem akar­nak tárgyalni. Roy Johnson amerikai ten­gernagy, a csendes-óceáni amerikai flotta főparancsnoka, a Pentagonban megtartott saj­tóértekezleten közölte, hogy a vietnami háborúban az ameri­kai hadiflotta 175 hadihajója, 700 repülőgépe és nyolcvan- ezer tengerésze vesz részt. Ezenkívül Dél-Vietnamban 38 ezer tengerészgyalogos és 9700 tengerész teljesít szárazföldi szolgálatot A csendes-óceáni flotta összlétszáma: 450 hajó és 318 ezer ember. Johnson kijelentette, hogy az amerikai haditengerészet és légierők bombatámadásai hosz- szú távon eredményt ígérnek. Mint az AP jelenti, amerikai szakértők egy csoportja jelen­tést terjesztett Johnson elnök elé, s ebben azt állítja, hogy a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontot „Hanoi hozta létre és Hanoi ellenőr­zi”. Az AP tudósítója szerint a jelentés kidolgozására azért került sor, mert Ky dél-viet­nami miniszterelnök a hono­lului értekezleten kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a partizánokkal. Amikor John­son visszatért Washingtonba, jelentést kért arról, hogyan jött létre a DNFF. Noha világszerte ismert tény, hogy a DNFF-et 1959-ben ala­pították meg, a Johnson elé terjesztett jelentés azt állítja, hogy a nemzeti felszabadítás! front egy észak-vietnami hatá­rozat után jött létre, 1960-ban. Az emlékirat ugyan elismeri, hogy a DNFF tagjai között „számos dél-vietnami hazafi” van, azonban azt állítja, hogy ez „nem változtat a tényen”, hogy „Hanoiból irányítják a kommunisták”. A jelentés, amely nyilvánvalóan a wa­shingtoni és dél-vietnami szél­sőséges jobboldali erők néze­teit próbálja alátámasztani, a továbbiakban állást foglal az ellen, hogy a DNFF-et önálló tárgyalófélként ismerjék el és jelentősebb státust biztosítsa­nak neki, mint „egyéb dél-viet­nami csoportoknak”. NEW YORK: McGovern amerikai szenátor egy New York-i gyűlésen kije­lentette, hogy az amerikai szenátorok többsége ellenzi a vietnami háború kiterjesztését. Egy háború Kínával a század legszömyűbb katasztrófája lenne — mondotta McGovern, majd javasolta, hogy az Egye­sült Államok inkább létesítsen diplomáciai és Gazdasági kap­csolatokat Pekinggel. A News Week-nek adott nyilatkozatában Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke, hasonló­képpen kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a vietnami hábo­rú kiterjesztése Kínával való háborús konfliktusra vezethet­ne. U Thant ENSZ-főtitkár hét­főn megbeszélést folytatott a Vatikán állandó ENSZ-megfi- gyelőjével a vietnami kérdés­ről. Mint ismeretes, mind VI. Pál pápa, mind U Thant „ma­gánerőfeszítéseket” tesz a viet­nami kérdés megoldási lehető­ségeinek felkutatására. HANOI: A VNA hírügynökség hétfőn kommentárban foglalkozik az­zal, hogy öt éve egyesültek a dél-vietnami felszabadító erők. Az elmúlt öt évben ez a népi hadsereg nagy utat járt meg és páratlan győzelmeket ara­tott — hangoztatja a kommen­tár. — Ezek a győzelmek a népből erednek, az egész nép háborújának sikereit jelentik. SAIGON: Freeman amerikai földmű­velésügyi miniszter és kísére­te kedden reggel Saigonból repülőgépen visszaindult Wa­shingtonba, s a miniszter még ezen a héten Johnson elé ter­jeszti ötnapos helyszíni vizsgá­latának tapasztalatait. Freeman célja az volt, hogy kidolgozza a „dél-vietnami mezőgazdasági körzetek pacifikálásának” mód­szereit. Amerikai „tisztogató” hadművelet füst- és könnygázzal THU XUAN, DÉL-VIETNAM: Köhögve, könnyektől fojtogatva, reszketve bújnak elő a gyermekek cs asszonyok rejtekhelyükről, ahova az amerikai támadás elől bújtak. Az amerikai csapatok füst- és könnygázt alkalmaznak, hogy megadásra kényszerítsék a sza­badságharcosokat, a falvakban azonban csak gyermekek és asszonyok vannak, így őket füs­tölik ki, kínozzák a gázgránátok. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Az indonéz kormány igyekszik visszaszerezni cselekvési szabadságát Belga kormányválság Baudouin belga király négy­napos tárgyalássorozata után hétfőn este Omer Vanauden- hovét, a liberális ellenzéki „szabadság és haladás párt­jának” (P. L. P.) elnökét ké­rette magához, és megbízta az „informateur” feladatával, ami azt jelenti, hogy uralkodói jó­váhagyással, hivatalos minő­ségben folytasson puhatolózó tárgyalásokat a pártvezérekkel egy új koalíciós kormány meg­alakításáról. Vanaudenhove azonban visszautasította a meg­tiszteltetést, s ily módon a párt elvesztette a lehetőséget, hogy miután négy évet töltött az ellenzéki padsorokban, a koa­lícióban szerepet kapjon. A belga szocialista és a ke­resztényszocialista párt koalí­ciója csütörtökön bomlott fel. Szocialista részről most tudtul adták, hogy legfeljebb napok múlva döntik el, hajlandók lennének-e folytatni a szövet­séget a keresztóayszocialisták- kal. A döntést csak egy teljes pártkongresszus hozhatja meg, aminek viszont nem tűzték ki az időpontját A Reuter-droda jelentése szerint nincs rá valószínűség, hogy a szocialista—keresztény­szocialista kormánykoalíció be­látható időn belül ismét össze­álljon. De akármi is lesz, a tár­gyalások kimenetele, az új kormány hatalmas nehézségek­kel kerül szembe. A kormányválságot — mint ismeretes — a jobboldali veze­tés alatt álló orvosszövetség mozgalma indította et Dominikai jolentés SANTO DOMINGO: A dominikai fővárosban hét­fő éjjel újabb összetűzésekre került sor. A város különböző pontjairól lövöldözést jelentet­tek, jóllehet az utcákon ame­rikai ejtőernyősökkel megerő­sített járőrök cirkáltak. Az összecsapások során egy ame­rikai katona megsérült, később a város rendőrfőnöke kijelen­tette, hogy letartóztattak egy dominikai rendőrrel összetűző személyt. Francisco Rivera Caminero dominikai sorhajókapitány, az ellenforradalmárok egyik veze­tője hétfőn este útban Wa­shington felé, Floridába érke­zett. Mint ismeretes, Caminero egyike azoknak, akiket Godoy elnök egy korábbi rendelettel külföldi diplomáciai szolgálat­ba helyezett. ÉVFORDULÓ A szovjet—magyar barátsági szerződés 18. évfordulója al­kalmából a TASZSZ tudósító­ja interjút készített Szirmai Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával, Kristóf Istvánnal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárával, valamint Erdei Grúz Tiborral, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárával. A magyar közéleti személyiségek nyilat­kozataikban méltatták a szov­jet—magyar barátság történel­mi gyökereit és a szovjet—ma­gyar gazdasági, valamint kul­turális együttműködést. Han­goztatták, hogy Magyaroi szág történelmében először alakult ki egyenjogúságon és kölcsö­nös segítségen alapuló szilárd jóviszony a kis Magyarország és egy nagyhatalom — a Szov­jetunió között. Megszakadt az olajszállítás Léopoldville és Léopoldville-ben kedden be­jelentették, hogy ideiglenesen felfüggesztették a légi úton történő olajszállítást Léopold­ville és Zambia között. Az intézkedésre azért került sor, mert a 17 500 tonnás British Swift tankhajó pénteken a Kongó folyó torkolatának kö­zelében zátonyra futott, s így 2 MiPÜJSiG Zambia között eltorlaszolta Matadi kikötővá­ros bejáratát. A légi úton to­vább szállított olaj a kikötő­városon keresztül kerül ren­deltetési helyére. A jelentések szerint a zátonyra futott hajó egyre mélyebben süllyed a ho­mokba. Szakértők mindent el­követnek, hogy a hajót eltávo­lítsák a kikötőhöz vezető csa­tornáról. A hajó legénységét nem fenyegeti veszély. Az olaj- szállítmányok leállítását az amerikai, kanadai és angol olaj- és repülőtársaságok kép­viselői egyórás tanácskozás után határozták eL Ki keres a vietnami háborún? A U. S. News and World Re­port legfrissebb száma adato­kat közöl arról, hogy a viet­nami háború újabb mammut- profitokat hoz a nagy ameri­kai monopóliumoknak. Az 1966-os év első felében a kormány repülőgépekre, bom­bákra, katonai járművekre szóló megrendelései elérik a 14,6 milliárd dollárt, vagyis csaknem kétszeresen megha­ladják a tavalyi összegeket Különösen nagy hasznot vág­nak zsebre a repülőgépgyártó cégek, amelyeknek megrende­lései elérik a kilenc milliárd dollárt, s még nagyobb össze­gekre számíthatnak a vietna­mi események alakulásától függően. Jól jártak a gépkocsigyártó üzemek is. A Chrysler-művek állítják elő az M—60 tankokat, a Ford-művek a különleges te­repjáró gépkocsikat, a General Motors üzemei az önjáró ágyú­kat — közli az amerikai heti­lap. Az indonéz vezetők legutób­bi megnyilatkozásaiból kitűnik, a djakartai kormányban nö­vekszik a felismerés, hogy a határozatlanság a reakció mal­mára hajtja a vizet. Sukamo elnök és Subandrio külügymi­niszter vasárnap elhangzott szavai arra vallanak, hogy a kormány igyekszik visszasze­rezni cselekvési szabadságát, el akarja határolni magát a jobboldal törekvéseitől, ellen­áll annak a nyomásnak, hogy a Njono—Untung-perrel kap­csolatban betiltsa a kommu­nista pártot. A kormányférfiak tisztában vannak azzal, hogy az úgynevezett Nasakom-poli- tika a baloldali tömegek ak­tív részvétele nélkül nem valósítható meg, s látják, hogy a reakció nem elégszik meg csupán a kommunisták üldözé­sével, hanem már célba vette a Nasakom-tengely másik osz­lopát, a nemzeti pártot is. Természetszerűleg adódik a kérdés, vajon a kormánynak van-e ereje arra, hogy érvénye­sítse céljait, s ennek érdeké­ben felvegye a harcot a jobb­oldal ellen. Indonéziában a fegyveres erők vezetőinek ma­gatartásától függ, hogy az mények milyen irányt vesznek. Az utóbbi napokban a jobbol­dali erők aktivizálódnak, s a jelek szerint ez megteremtette a hatalom szerveinek szükség- szerű érdekkközösségét. Ezen belül mind a kormány, mind pedig a hadsereg a maga ja­vára igyekszik az erőviszonyo­kat konszolidálni. Erre vall, hogy Sukarno ép­pen a Njono-per kezdetekor nem hajlandó engedni annak a jobbról jövő sürgetésnek, hogy Untung elhibázott hatalomát­vételi kísérletéért az Indonéz Kommunista Pártot tegye fe­lelőssé. Nem véletlen, hogy a katonai ügyészség által kitű­zött bírósági tárgyalás előesté­jén Sukamo nyomatékosan követelte a törvényesség biz­tosítását. Átvágták a Fehér-Körös gátját és megkezdték a kiáradt viz visszavezetését A romániai gátszakadáson kiáradt Fehér-Körös vize már napok óta áztatta a magyar- román határ mentén épített lo­kalizációs töltést. Hétfő dél­után már úgyszólván teljesen átázott a töltés és sárrá folyó- sodott földrészek csúsztak, sza­kadtak le a gát oldaláról. Ezért a lokalizációs töltéstől X—3 ki­lométernyire a terepemelkedé­seket és a vasúti töltést fel­A BOLDOGI KOMMUNISTÁK AZ IDEI TERVÉRT A boldogi földeken is elol­vadt már a hó. A nagy, alföl­di falu tanyaközpontjában gyakrabban fordulnak meg az emberek és mindenki a közel­gő tavaszra gondol. — Hogy, s mint lesz az idén? Mennyit fizet majd a híres bol­dogi paprika, kedvezőbb lesz- e a tavalyinál az Idei nyár? A hosszú utca csendes és ki­halt. Így délidőben csak az is­kolából haza induló gyerekek zsivaja veri fel a csendet. A községi tanács tárgyalótermé­be egymás után érkeznek a fa­lu vezetői, a végrehajtó bizott­ság tagjai. Itt találkozom Dudás András községi párttitkárral, akinek ugyancsak akad dolga, tenni­valója ezekben a napokban. Ezek felől érdeklődöm. — ötvenkét tagja van a pártszervezetnek. Nemrégen végeztünk a zárszámadással, most a tervkészítésen van a sor A múlt év nehéz volt, nem kedvezett az idő a boldogi pap­rikának, de sok más vetemény- nek sem. Így a jövedelem va­lamivel a tervezett alatt ma­radt. Később tudom meg, hogy a rossz Időjárás 1,3 milliót vett ki a boldogiak zsebéből. A pártszervezet munkájáról I beszélgetünk. Arról, mit tesz­tnek a falu kommunistái, hogy az idei tervek tényleg megfon­toltak, ésszerűek legyenek, és hogy ezt a tervet a falu magá­énak is érezze. — Nálunk az a szokás, hogy ha valamilyen nagy, az egész falut érdeklő kérdésről kell dönteni, vagy valamilyen fela­datot akarunk megoldani, elő­ször a párttagokkal tanácsko­zunk. Ezért a napokban a párt­taggyűlés napirendjére tűztük a termelőszövetkezeti tervet, az elképzeléseket Lukács De­zső tsz-elnök ismertette a tag­sággal. Itt az állattenyésztés és a kertészkedés a két fő üzemág. Ha a paprika meghozza az évi 5,5 milliót és jól fejlődik az ál­lattenyésztés, akkor nagyobb baj már nem érheti a gazdasá­got — A tagság határozata, dön­tése után mit tesznek a pártta­gok? Dudás András a zárszám­adást megelőző napokat emlí­ti, amikor a párttagok naponta mintegy húsz emberrel beszél­gettek és helyes értékelést ala­kítottak ki a nehéz tavalyi évet illetően: miért nem volt meg a tervezett negyven forint? Csak az időjárás volt-e a hi­bás? Helyes volt-e az a mód­szer, amelyet eddig követtek? A beszélgetések, a „felvilágo­sító munka” odavezetett, hogy az emberek megértették a dol­gok lényegét és ma Boldogon mindenki reálisan, helyesen ér­tékeli a múlt esztendőt. Később a tervekre terelődik a szó. A hónap vége felé lesz csak a tervtárgyaló közgyűlés, de addig minden emberhez el kell jutni: Ezt akarjuk, így akarjuk, emberek! Segítsetek, adjatok tanácsot, mit, hogyan tegyünk? Hol változtassunk az eddigi gyakorlaton? A látszólag csendes tél végi napokon is van tehát tenniva­ló. — Készülünk a tavaszra — így határozta ezt meg röviden a boldogi párttitkár. És az agitációs munka nemcsak „hi­vatalosan” történik, hanem véletlen találkozások közben, az utcán, a szövetkezeti ta­nyán is. A párttagok, a kom­munisták látják legelőször, legvilágosabban a feladatokat, nekik kell azokat magyarázni, tisztázni a tagsággal. Még sárosak a földek, újabb gonddal, áradással fenyeget a Zagyva, de a tavasz már érlelő­dik. Kint a széljárta, esőáztat­ta földeken éppúgy, mint a fe­jekben. Néhány nap még és sok száz szövetkezeti gazda ke­ze lendül a magasba a tervtár­gyaláson, elfogadjuk a tervet, dolgozunk is érte. A mi tervünk ez, mi magunk látjuk a hasznát... •— szalag — hasiználva még délután meg­kezdték a második lokalizációs védvonal építését. így ez a részben kiépített védelmi vo­nal már sikeresen felfogta a vizet, amikor este negyed 9- kor a tovább már nem védhe­tő első lokalizációs vonalat át­törte a román területet borító víztömeg. Az erőket az első vonalról visszavonták a Gyulavári köz­ség és Dénes-major között épülő második lokalizációs védvonalra. Az árvízvédelmi kormánybiztos Intézkedésére Gyuláról és környékéről az éj­szaka ezer embert irányítottak a veszélyeztetett helyekre. Ezenkívül a honvédségi alaku­latok friss erőkkel, újabb egy­ségekkel egészítették ki a vé­delmet. Az első lokalizációs töltéssel védett mintegy 15 000 holdnyi területből csak a má­sodik védvonal előtti területet, 2350 holdat borított el a víz. Lakosok nem kerültek életve­szélybe, mert már napokkal ezelőtt — az erős körtöltéssel védett Gyulavári község kivé­telével — kitelepítették a csa­ládokat a veszélyeztetett terü­letről. Az árvédekezés eredmé­nyességének fokozására ott, ahol az első védelmi vonal a Fehér-Körös gátjához csatla­kozik, kaput nyitottak a folyó töltésén és megkezdték a ro­mán területre kiáradt vízvisz- szavezetését. Ezzel tehát né­mileg csökkenteni tudják a magyar terület felé áramló víz tömeget. A vízügyi dolgozók, a katonák és a környék lakóinak hősies erőfeszítésével — a leg­újabb, kedd délelőtti jelenté­sek szerint — szilárdan tartják a vizet a második védvonallal* de tovább folytatják a gát erő­sítését. A Fehér-Körös egyéb­ként Gyulánál hétfő reggeltől kedd reggelig 506-ról 486 cen­timéterre apadt, a romániai jelentések szerint viszont a felső szakaszon újabb kis ára­dás kezdődött 1966. február 16„ szerda

Next

/
Thumbnails
Contents