Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

Tavaszi előzetes Kaiból Indulásra várnak a gépek — 400 mázsa műtrágyát szórnak ki — Márciusra zöld palántákat nevelnek A FÖLDEKRŐL elolvadt a vastag téli hótakaró és a feb­ruári tavasz remércekkel biz­tat. A tavasz fogadására ké­szülnek a káli Március 15. Tsz- ben is. — Nálunk korábban bekö­szönt a tavasz — mondja Var­ga Zsigmond tsz-elnök. — A mi homokos talajaink korán művelhetők, másrészt kertész­kedő szövetkezet vagyunk, s ez azt jelenti, hogy nem lehet eléggé korán és idejében hoz­zálátni a melegágyak készíté­séhez, a palántaneveléshez. A tavaszi felkészülés legszor­galmasabb munkásai egész té­len át a szövetkezeti gépjaví­tók voltak. Még az elmúlt év novemberének végén hozzálát­tak a telelőre leállított erő- és munkagépek karbantartásá­hoz, téli nagyjavításához. Egész télen szorgalmas mun­ka folyt ebben a jól felszerelt gépjavítóműhelyben, ahol a főjavításoktól kezdve a kisebb futó javításokig mindent el­végeztek. Krisztián József gép­csoport-vezető örömmel újsá­golja, hogy ma már a tavaszi munkákra kijavítva készen áll 15 erőgép és három öntözőgép, a munkagépek közül pedig a tavaszi munkákban használa­tos vetőgépek, tárcsák, fogasok és boronák állnak bevetésre készen a gépszínekben. A gép­javítók most már csaknem tel­jesen befejezték a téli nagy­javításokat, és minden gépet előkészítettek a február vége felé megrendezésre kerülő ta­vaszi gépszemlére. — AMINT A TALAJ kissé szikkad, máris lesz munkájuk a gépeknek — mondja a szö­vetkezet elnöke. Elsőnek az őszi mélyszántások elművelé- séhez, simítózásához, fogasolá­sához látnak hozzá, hogy ked­vező magágyat készítsenek a tavaszi veteményeknek. Ezzel egy időben megkezdik az őszi kalászosok növényápolását, fej­trágyázását, amelyhez a meg­felelő mennyiségű műtrágya is készenlétben van. Ezt követik a tavaszi szántások, amelyhez a talajadottságoktól függően szintén időben hozzálátnak. A szövetkezet elnöke elmondja még, hogy az őszi vetések jól átvészelték a telet, és amint a talajviszonyok' megengedik, a gépek segítségével 400 má­zsa műtrágyát szórnak ki fej­trágyaként a búza- és az őszi- árpavetésekre. Megkezdődött a tavaszi elő­készület a szövetkezet gyümöl­csösében, ahol most a fák tisz­togatását, az elhalt ágak le- metszését végzik, nemsokára pedig az úgynevezett lemosó permetezésre kerül sor. Most ezekben a napokban és hetek­ben végzik el a meggy- és ba­rackfák pótlását, ássák a göd­röket, és rövidesen 530 rneggy- és 200 barackfa pótlását végzik el a gyümclcskertészet dolgo­zói. A szövetkezet tanyáján is fontos tavaszi előkészület fo­lyik: a tavaszi vetőmagvak tisztítása, csávázása. A szövet­kezeti dolgozók villamos meg­hajtású rosta segítségével tisz­títják, csávázzák és készítik elő a vetésre a tavaszi árpa, a bükköny vetőmagját. Folyama­tosan érkeznek a Magtermel­tető Vállalattól a borsó és a szerződéses aprómagvak vető­magja is, amelyek a megfelelő előkészítés után szintén idejé­ben a talajba kerülnek. A legnagyobb mozgolódás s tavaszi előkészület, a szövetke­zet kertészetében van, ahol a kertészeti brigád asszonyai már időben hozzáláttak a me­legágyak készítéséhez. A szö­vetkezet kertészetének üvegte­tős hajtatóházában befejezték az előfütéseket; és a kelleme­sen langyos melegben a talaj­ba került már a paradicsom és a paprika vetőmagja. Már­cius elejére zöld palántákat nevelnek, amelyeket azután a hollandi ágyakba szétúitetve nevelnek tovább. MUNKÁHOZ LÁTOTT már a kertészetben a tápkockake- verő és -sajtoló gép is, ame­lyet a Hatvani Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum köl­csönzött segítségképpen a ter­melőszövetkezetnek. Készül­nek a tápkockák, ezenkívül a kertészeti brigád dolgozói Lá­zár Gábor szaktechnikus veze­tésével összeállították már a szabadtéri hollandi ágyakat, és most készítik a dohánypa­lánták nevelésére szánt ha­gyományos melegágyakat. A szövetkezet 145 holdas kerté­szete igen sok paprika, korai káposzta, paradicsom, dinnye és egyéb zöldségféleség ter­mesztéséhez igényel palántá­kat, és a kertészet szorgalmas dolgozói még a tavasz beállta előtt megfelelő mennyiségű palánta nevelésével készülnek a tavaszra. Császár István ANDORN AKTÄLY A, EGERSZÓLÁT, VERPELÉT MezSgazdasági szakelőadások A mezőgazdasági könyvhó­nap során megyénkben töbö helyen rendeztek és rendeznek szakmai előadásokat. Legutóbb a széles soros és magasműve­lésű szőlők kialakítása címmel jól sikerült előadást tartott Nagy János, a megyei tanács kertészeti felügyelője Andor- naktályán, dr. l’só Andor, a Szőlészeti Kutatóintézet igaz­gatója pedig Egerszóláton. Kedden Verpeléten dr. I*- iók Barnabás, a tanárképző fő­iskola mezőgazdasági tanszék- vezetője és dr. Máté Gyula já­rási főállatorvos takarmányo­zás és állategészségügy címmel tartanak komplex előadást a termelőszövetkezet állatte­nyésztői részére. A találkozót könyvkiállítással kötik össze. G. B. Miért nerrt tehet takarékszövetkezet Tarnabodon? A község lakosságát megye- szerte szorgos embereknek is­merik. Különösen nagy jöve­delmet ad a községben meg­honosított expresszkutas zöld­ségtermelés. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtése óta cc lakosság jövedelme minden évben nö­vekszik. Csupán a mült év­ben a természetbeni járandó­ság mellett több mint 6 mil­liót fizettek ki készpénzben. Évek óta kérik a község dolgozói á takarékszövetkezei megnyitását. Nagy szükség lenne rá a faluban, mert a szocialista gazdálkodás mel­lett a „falusi bank” egyik elősegítője a takarékosabb élet megteremtésének. A tsz vezetősége és azfmsz helyi szervének igazgatósága már több esetben kérelmezte a takarékszövetkezet megnyi­tását a MESZÖV-től. Itt kéré­sük megértésre talált, de mi vei az OTP hozzájárulása is szükséges, a kérelem ott et» akadt. Az OTP nem járul hozzá. Ezt az intézkedést sem a MÉSZÖV illetékesei, sem pe­dig a tarnabodiak nem értik. Miért nem lehet nekik taka­rékszövetkezetük, amikor 8. megyében már 22 központ és csak 20 kirendeltség műkö­dik. A posta ilyen irányú tevé­kenységével nincsenek meg­elégedve. Hiszen a legutóbbi zárszámadás után is két na­pig kellett „agitálni”, hogy a részesedést takarékbetét­könyvben fizessék ki. Talán azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy ha valakinek kölcsönre van szüksége Hevesre, vagy Tar- namérára kell utaznia. Ez fö­lösleges kiadást és sok-sok munkanap-kiesést jelent. Ezért kérik Tarnabodon sürgősen a takarékszövetke­zet megnyitását. (Szabó) tervtárgyalás Befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések. Ezen a héten mintegy hét termelő- szövetkezetben tartják majd meg a közgyűléseket. Tegnap Az év végén transzformátorokat is gyártanak Gyöngyösön Tovább bővül a félvezető és Gépgyár Az 1966-os év újabb fejlődés távlatait nyitja meg a Félveze­tő és Gépgyár előtt. Amellett, hogy a félvezetők gyártása két­szeresére növekszik, jelentősen emelkedik a gépgyártás is. Mindez azt mutatja, hogy a gyár gyártmányaira egyre na­gyobb szükség van. Főleg a hír­adástechnika és az elektronika fejlődése igényel nagy meny- nyiségű diódát és tranzisztort, mert a mai technika ezek nél­kül a parányi alkatrészek nél­kül már szinte elképzelhetet­len. De emelkedett az igény a vácuumtechnikai gépekkel szemben is, és az export-, vala­mint a belföldi piac egyre több és jobb gépeket igényel. Az iz­zások igyekeznek ezeket az igé­nyeket kielégíteni, és ezért bő­vítik a gyöngyösi gyár terme­lését. Üjabb gyártmányokkal is gaz­dagodik 1966-ban a gyár. Az Egyesült Izzónak évente több tízezer transzformátorra van szüksége a fénycsövekhez, hi­ganygőzlámpákhoz, a különféle elektromos és vácuumtechnikai berendezések gyártása során, de ezek biztosítása már komoly nehézségbe ütközött az elmúlt időszakban. A különféle transz­formátorok gyártása ugyanis még jelenleg is felaprózva tör­ténik a vállalat több gyáregy­ségében, műhelyszerű gyártás­sal. Nemrégiben műszaki meg­gondolások és gazdasági felül­vizsgálat alapján úgy döntöt­tek, hogy a transzformátorok gyártását Gyöngyösön összpon­tosítják a jövőben. Két okkal is magyarázható az, hogy a Fél­vezető és Gépgyárba telepítik a gyártást. Egyik: megoldható a gyártás központosítása, és jö­vőbeni fejlesztése Gyöngyösön, mert a gyár eredményei ezt ga­rantálják. Másodszor: végre le­hetőség nyílik arra, hogy befe­jezzék a gyár egyik részének még 1953-ban félbehagyott be­ruházását. az úgynevezett „B”- csarnok építését. Eddig ezt a csarnokot nagyrészt a Textil­nagykereskedelmi Vállalat használta raktározás céljára, míg egy kisebb részében a vál­lalat rendezett be alapanyag­raktárt. Természetesen az épü­let állagának megóvására nem jutott pénz. Most a gyártás fejlesztése során felújítják az egész csar­nokot. Előzetes tervek szerint 1966- ban, 3,5 milliót fordítanak építésre, amiből kialakítják a szükséges üzemrészeket. Bár még a tervek nagyrészt befeje­zés előtt állnak, a Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat már hozzáfogott a belső tér­elhatároló falak építéséhez. Ez­zel meggyorsították az építke­zést, de egyben kihasználták a hideg időt is, mert a belső munkák zavartalanul folytak a nagyobb fagyok idején is. Év vége felé — a negyedik negyedévben — kerül majd sor az első üzemrész átadására., ahol már a szükséges gépeket is előkészítik a termeléshez. Még ebben az évben sor kerül a kísérleti gyártásra, hogy 1967- től kezdődően effyre na­gyobb ütemben fejlődhessen a gyártás. Két—három éven belül a gyártás értéke meghaladja majd a tízmillió forintot is. Kezdetben még csak mintegy félszáz embernek, de a későb­biek során már több száz dol­gozónak biztosít majd munka- alkalmat az . új gyártási ág Gyöngyösön. K. F. Fedémesen, Nagyvisnyón és Szucson volt közgyűlés, holnap Novajon, holnapután pedig a kömlői termelőszövetkezetek­ben tartanak zárszámadást. Ti­zenhetedikén Tarnaörsön és Vécsen lesz közgyűlés. A közgyűlésekkel egy időben folynak a tervtárgyalások is. A hatvani járásban, — ahol már befejeződtek a zárszámadó közgyűlések — a tervlárgyalá- sok vannak napirenden. Az ed­digi tapasztalatok azt mutat- j ják, hogy a tagok élénk érdek­lődést mutatnak az idei tervek iránt, és sok helyen hasznos javaslatokkal, elgondolásokkal egészítik ki a vezetőségek ter­veit. A füzesabonyi járásban mintegy 20 termelőszövetkezet termelési tervfelülvizsgálatát végzi el a héten a tanács. A jö­vő héten a pénzügyi tervek fe­lülvizsgálatára kerül sor. Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetőségek gondot for­dítottak a tagok tájékoztatásá­ra, eredményesen, valóban a tsz-gazdák közreműködésével folynak le a tervtárgyaló köz­gyűlések. A legtöbb szövetke­zetben a terveket a pártszerve­zetek, a brigádok, sőt a mun­kacsapatok is megtárgyalják, így a tagoknak a közgyűlésen módjuk van hozzászólniuk az egyes kérdésekhez. Mets nyit ér Fortt&na mosolya ? Másfél hónati alatt i tizenhárom négyes találat a lottón - A totózóh sem vonass- hodhatnak — Tavalyi milliomosok Az utóbbi időben igen gyak­ran jelent meg lapunkban Fortuna kegyeltjeiről írott cikk, beszámolva arról, hogy ki mennyit nyert. Jól kezdődik ez az esztendő. A szerencsére támaszkodó „mellékjövede­lem” Heves megyében két kol­lektívának, és több „magánpá­lyázónak” hozott örömet a konyhára: az elmúlt másfél hónap alatt 13 négyes találat volt a lottón, a totón meg egy 13-as (Füleki Géza gyöngyös- solymosi lakos) és egy 12-es ta­lálat. Legeredményesebb a ne­gyedik játékhét, amelynek nyo­mán hét 4 találatos szelvényre SUHA ANDOR: O. AZ A MONTE CHRISTOS Behelyeztek egy tömegszer­vezet élére. Nappal dolgoztam, éjszaka megágyaztam az író­asztalomon és azon hanyatt fekve gondolkodtam sorsom alakulásán. A harmadik nap beállított hozzám egy robusz­tus, de azért nem túl magas férfi. Sulyok Dezső vagyok — mondta —, igazgató. Ránéztem és kételkedtem. Kopott zakó, nyakkendő nélküli ing, gatya- szerű bő nadrág, az is rövid, ezért látni lehet az ormótlan magasszárú cipő felett a le­gyűrt zoknit. — Jól van, elvtársam, mivel állhatok rendelkezésére? Az arca és a beszéde nem illet öltözékéhez. Mindkettő kulturált volt, akkori értékmé­rővel polgári. — Mi vagyunk ennél a cég­nél (szó szerint így mondta) az agytröszt. Doktor Németh Ká­roly tanár, Gerván Jóska fő­könyvelő és én. Nem szükséges valami brosúrát írni vagy be­szédvázlatot? Tudja, elvtársam, mi írunk itt mindent — amíg ezt mondta, bádog dóznijából a papírba dohányt szórt, azt megcsavarta és mint egy echte kocsis, rágyújtott. Belémbújt az ördög. — Jó. Legyen szíves egy ügyes kis apróhirdetést meg­fogalmazni, mi szerint magá­nyos, tiszta politikai múlttal rendelkező fiatalember albérle­tet keres. Értette a csíziót, hiszen az agytröszt tagja volt. Este már náluk aludtam. Hát ami azt illeti, elég jól álcázott kis bun­galow volt. Négy szoba, süp­pedő szőnyegek. Bidermeyer és más stílbútorok, hideg-meleg vizes fürdőszoba és a férfi te­repszínű öltözéke. Furcsállot- tam. Az ám, „agytröszt”. És milyen raffinált?! Megfürödtem és elterültem a polgári jólétben. Későn ébred­tem. Már csak az apróbb gye­rekek és a felesége volt ott­hon. Bementem a fürdőszobá­ba. Buta proli tempómat nem tudtam levetkőzni, akkoriban azt hittem, el is kárhoznék, ha pizsamám vagy fürdőköpenyem lenne, öltözékem tehát: cipő, egy jól vasalt nadrág, derekam körül a törülköző, felül csu­paszon. Fújom a vizet, prüszkölök, krákogok. Tompa ütést érzek a bokám felett. Mi ez? Lenézek. Egy használt, az éjszaka na­gyon is elhasznált tetrapelen- ka, mely alkalmasint tartalmá­nál fogva most odaragadt az új nadrágom szárához. Kínos helyzet, de azért jó arcot vág­tam a végzet diktálta ese­ményhez, amelynek nem is annyira én, mint a nadrágom lett áldozata. Az asszony a fürdőszoba aj­tajában állt. Annyit rebegett: óh, pardon! Hozta a férje fürdőköpenyét, tiszta vizet, rendbehozta a nad­rágom, ki is vasalta. — Nem láttam, hogy benn van — szólt. — Én sem hallottam a víz­től semmit! — hebegtem. Nagyon beszédes volt. Én lustán ültem a fotelben és amíg dolgozott, egy szót sem kellett szólnom. — Az egész életünk egy tragédia. A férjem zsidó szár­mazású. Én keresztény va­gyok. Dezsőt, a férjemet ki­zárták a pártból, mert azelőtt is igazgató volt. Később visz- szavették, mert többen igazol­ták, hogy a Kárpátokban a partizánokkal együtt működött. De hogy addig mit álltunk ki?! Nehogy azt gondolja, hogy Dezső mindig ilyen slendrián külsejű volt. Elegáns úriem­berként mozgott a városban. Mellényzsebében hordta az aranyóráját és a vastag arany­lánc mindig ott fityegett a ha­sán. Szemére vetették, hogy úr. Ekkor, mint Mózes az égő csip­kebokor előtt, megszagatta ru­háit, álruhába öltözött, ba­kancs, lapos sapka — láthatta. — Igen — láttam. Az állását is elvesztette. De visszavették a pártba és újra igazgató lett. Többé mégsem vett föl jó ruhát. Mintha előre érezte volna. Ekkor néhány kollégája — egyik vele együtt volt munkaszolgálatos — ki­nyomozta, hogy férjem öccse katolikus pap Veszprémben. A kolléga igazat mondott. Alja­sul igazat. A férjem öccse az első zsidótörvény születésekor jelentkezett az egyetemre. Nem vették föl. Meghasonlott és egy keresztény fiúval együtt jelentkezett a teológiára. Átke- resztelkedett és felvették. Ma is hithű katolikus pap, ahogy mondani szokás — pápább a pápánál. Aztán hivatalosan is megállapították, hogy Dezső klerikális rokonaival tart kap­csolatot, újból kizárták a párt­ból, de az állását meghagyták. A „nyomozók” tehát csalódtak, mert nem nyerték el a bank- igazgatói széket. Dezsőnek bor­zalmasan fájt minden, szenve­dett, mint a kutya. De ő nem tudja csöndben a bokrok alá bújva nyaldosni sebeit. Ő han­gosan csinál mindent. És fáj­dalmában azt a kezet kezdte csókolgatni, amely ütötte őt. „Odafent ezt • nem tudják — mondogatta —, csak a helyi kiskirályok dolga ez.” Arról egyszerűen nem volt hajlandó tudomást venni, hogy három fellebbezését, mondhatni kö­nyörgését, utasították el oda- fentröl is. Tragikomédia. Örököltünk egy távoli rokontól. Berendez­tük a lakást, öt gyermekünk van és édesanyám is velünk la­kik. Dezső kilincselt a politikai szerveknél, bízzák meg őt va­lamilyen munkával. ,.Ó. Sulvok úr, dolgozik maga eleget!” — adták ki mindenütt az útját. Aztán a maga elődje — muta­tott rám az asszony — meg­bízta öt apróbb kis teendőkkel. Boldog volt. Minden este tíz­kor jött haza. Ma is. Agytröszt! Jó vicc! De azért szeresse őt. Találjon ki maga is valamilyen munkát számára. És tegezze. Mondja neki azt, hogy elvtár­sam. Dezső meg van örülve. Lapos sapkában jár, minden­áron proli szeretne lenni. Este olvastam és mondtam, is neki az ágyban: „Ö, az a Monte Christo, az volt ám az igazi férfi! Olyanok talán ma nin­csenek is.’’ Dezső felmordult és azt mondta nekem, hagyjam ezeket a polgári marhaságokat. Az asszony a nadrágommal és a beszéddel egyszerre ké­szült el. Karjaiba vette a csöpvséget, aki erőteljesen kö­vetelte jussát. A búcsúzásnál azt mondta: ..Maradjon hosz- szabb ideig nálunk. Szoktassa rá Dezsőt is a szép, vasalt nadrágra. Magára hallgatni fog, maga funkci.” Nem hallgatott. Aztán nehéz< idő jött és ő örült, hogy szívét melyben oly sokan kőtelked tek, most minden bajba juta* embernek megmutathatja: lát-, jótok, tényleg itt, bal oldalt', dobog. j fizettek ki csillagászati össze­geket az OTP fiókjai. Gyön­gyösön, a MÉK hűtőházának két lottózó kollektívája például — variációval játszottak — négy négyes találatú szelvény­nyel büszkélkedhetett, és sok hármas és kettes találattal. Több mint százezer forint „pluszt” jelentett ez... Legyen ösztönző a lottó és a totó hódolóinak, hogy az el­múlt esztendő is igen eredmé­nyes volt a megyénkben: a né­gyes, hármas, illetve kettes ta­lálatú lottószelvényekre példá­ul több mint nyolcmillió fo­rintot fizettek ki az OTP-fió- kok, a nyertes totószelvények­re pedig 1 857 826 forintot. A tárgynyeremények értéke sem szégyenkezhet — lakás, bútor, tv, rádió stb. —, majd kétmil­lió forintot tett ki. Összérték­ben, hogy e csillagászati és sok-sok családnak örömet ho­zó számok teljesek legyenek, 1965-ben Heves megyében kö­zel 15 millió forintot ért For­tuna mosolya. Az év is jól kezdődött, tehát érdemes . . . k. g. MpOJSÄG 3 1866. február 15., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents