Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
Tavaszi előzetes Kaiból Indulásra várnak a gépek — 400 mázsa műtrágyát szórnak ki — Márciusra zöld palántákat nevelnek A FÖLDEKRŐL elolvadt a vastag téli hótakaró és a februári tavasz remércekkel biztat. A tavasz fogadására készülnek a káli Március 15. Tsz- ben is. — Nálunk korábban beköszönt a tavasz — mondja Varga Zsigmond tsz-elnök. — A mi homokos talajaink korán művelhetők, másrészt kertészkedő szövetkezet vagyunk, s ez azt jelenti, hogy nem lehet eléggé korán és idejében hozzálátni a melegágyak készítéséhez, a palántaneveléshez. A tavaszi felkészülés legszorgalmasabb munkásai egész télen át a szövetkezeti gépjavítók voltak. Még az elmúlt év novemberének végén hozzáláttak a telelőre leállított erő- és munkagépek karbantartásához, téli nagyjavításához. Egész télen szorgalmas munka folyt ebben a jól felszerelt gépjavítóműhelyben, ahol a főjavításoktól kezdve a kisebb futó javításokig mindent elvégeztek. Krisztián József gépcsoport-vezető örömmel újságolja, hogy ma már a tavaszi munkákra kijavítva készen áll 15 erőgép és három öntözőgép, a munkagépek közül pedig a tavaszi munkákban használatos vetőgépek, tárcsák, fogasok és boronák állnak bevetésre készen a gépszínekben. A gépjavítók most már csaknem teljesen befejezték a téli nagyjavításokat, és minden gépet előkészítettek a február vége felé megrendezésre kerülő tavaszi gépszemlére. — AMINT A TALAJ kissé szikkad, máris lesz munkájuk a gépeknek — mondja a szövetkezet elnöke. Elsőnek az őszi mélyszántások elművelé- séhez, simítózásához, fogasolásához látnak hozzá, hogy kedvező magágyat készítsenek a tavaszi veteményeknek. Ezzel egy időben megkezdik az őszi kalászosok növényápolását, fejtrágyázását, amelyhez a megfelelő mennyiségű műtrágya is készenlétben van. Ezt követik a tavaszi szántások, amelyhez a talajadottságoktól függően szintén időben hozzálátnak. A szövetkezet elnöke elmondja még, hogy az őszi vetések jól átvészelték a telet, és amint a talajviszonyok' megengedik, a gépek segítségével 400 mázsa műtrágyát szórnak ki fejtrágyaként a búza- és az őszi- árpavetésekre. Megkezdődött a tavaszi előkészület a szövetkezet gyümölcsösében, ahol most a fák tisztogatását, az elhalt ágak le- metszését végzik, nemsokára pedig az úgynevezett lemosó permetezésre kerül sor. Most ezekben a napokban és hetekben végzik el a meggy- és barackfák pótlását, ássák a gödröket, és rövidesen 530 rneggy- és 200 barackfa pótlását végzik el a gyümclcskertészet dolgozói. A szövetkezet tanyáján is fontos tavaszi előkészület folyik: a tavaszi vetőmagvak tisztítása, csávázása. A szövetkezeti dolgozók villamos meghajtású rosta segítségével tisztítják, csávázzák és készítik elő a vetésre a tavaszi árpa, a bükköny vetőmagját. Folyamatosan érkeznek a Magtermeltető Vállalattól a borsó és a szerződéses aprómagvak vetőmagja is, amelyek a megfelelő előkészítés után szintén idejében a talajba kerülnek. A legnagyobb mozgolódás s tavaszi előkészület, a szövetkezet kertészetében van, ahol a kertészeti brigád asszonyai már időben hozzáláttak a melegágyak készítéséhez. A szövetkezet kertészetének üvegtetős hajtatóházában befejezték az előfütéseket; és a kellemesen langyos melegben a talajba került már a paradicsom és a paprika vetőmagja. Március elejére zöld palántákat nevelnek, amelyeket azután a hollandi ágyakba szétúitetve nevelnek tovább. MUNKÁHOZ LÁTOTT már a kertészetben a tápkockake- verő és -sajtoló gép is, amelyet a Hatvani Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kölcsönzött segítségképpen a termelőszövetkezetnek. Készülnek a tápkockák, ezenkívül a kertészeti brigád dolgozói Lázár Gábor szaktechnikus vezetésével összeállították már a szabadtéri hollandi ágyakat, és most készítik a dohánypalánták nevelésére szánt hagyományos melegágyakat. A szövetkezet 145 holdas kertészete igen sok paprika, korai káposzta, paradicsom, dinnye és egyéb zöldségféleség termesztéséhez igényel palántákat, és a kertészet szorgalmas dolgozói még a tavasz beállta előtt megfelelő mennyiségű palánta nevelésével készülnek a tavaszra. Császár István ANDORN AKTÄLY A, EGERSZÓLÁT, VERPELÉT MezSgazdasági szakelőadások A mezőgazdasági könyvhónap során megyénkben töbö helyen rendeztek és rendeznek szakmai előadásokat. Legutóbb a széles soros és magasművelésű szőlők kialakítása címmel jól sikerült előadást tartott Nagy János, a megyei tanács kertészeti felügyelője Andor- naktályán, dr. l’só Andor, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója pedig Egerszóláton. Kedden Verpeléten dr. I*- iók Barnabás, a tanárképző főiskola mezőgazdasági tanszék- vezetője és dr. Máté Gyula járási főállatorvos takarmányozás és állategészségügy címmel tartanak komplex előadást a termelőszövetkezet állattenyésztői részére. A találkozót könyvkiállítással kötik össze. G. B. Miért nerrt tehet takarékszövetkezet Tarnabodon? A község lakosságát megye- szerte szorgos embereknek ismerik. Különösen nagy jövedelmet ad a községben meghonosított expresszkutas zöldségtermelés. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtése óta cc lakosság jövedelme minden évben növekszik. Csupán a mült évben a természetbeni járandóság mellett több mint 6 milliót fizettek ki készpénzben. Évek óta kérik a község dolgozói á takarékszövetkezei megnyitását. Nagy szükség lenne rá a faluban, mert a szocialista gazdálkodás mellett a „falusi bank” egyik elősegítője a takarékosabb élet megteremtésének. A tsz vezetősége és azfmsz helyi szervének igazgatósága már több esetben kérelmezte a takarékszövetkezet megnyitását a MESZÖV-től. Itt kérésük megértésre talált, de mi vei az OTP hozzájárulása is szükséges, a kérelem ott et» akadt. Az OTP nem járul hozzá. Ezt az intézkedést sem a MÉSZÖV illetékesei, sem pedig a tarnabodiak nem értik. Miért nem lehet nekik takarékszövetkezetük, amikor 8. megyében már 22 központ és csak 20 kirendeltség működik. A posta ilyen irányú tevékenységével nincsenek megelégedve. Hiszen a legutóbbi zárszámadás után is két napig kellett „agitálni”, hogy a részesedést takarékbetétkönyvben fizessék ki. Talán azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ha valakinek kölcsönre van szüksége Hevesre, vagy Tar- namérára kell utaznia. Ez fölösleges kiadást és sok-sok munkanap-kiesést jelent. Ezért kérik Tarnabodon sürgősen a takarékszövetkezet megnyitását. (Szabó) tervtárgyalás Befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések. Ezen a héten mintegy hét termelő- szövetkezetben tartják majd meg a közgyűléseket. Tegnap Az év végén transzformátorokat is gyártanak Gyöngyösön Tovább bővül a félvezető és Gépgyár Az 1966-os év újabb fejlődés távlatait nyitja meg a Félvezető és Gépgyár előtt. Amellett, hogy a félvezetők gyártása kétszeresére növekszik, jelentősen emelkedik a gépgyártás is. Mindez azt mutatja, hogy a gyár gyártmányaira egyre nagyobb szükség van. Főleg a híradástechnika és az elektronika fejlődése igényel nagy meny- nyiségű diódát és tranzisztort, mert a mai technika ezek nélkül a parányi alkatrészek nélkül már szinte elképzelhetetlen. De emelkedett az igény a vácuumtechnikai gépekkel szemben is, és az export-, valamint a belföldi piac egyre több és jobb gépeket igényel. Az izzások igyekeznek ezeket az igényeket kielégíteni, és ezért bővítik a gyöngyösi gyár termelését. Üjabb gyártmányokkal is gazdagodik 1966-ban a gyár. Az Egyesült Izzónak évente több tízezer transzformátorra van szüksége a fénycsövekhez, higanygőzlámpákhoz, a különféle elektromos és vácuumtechnikai berendezések gyártása során, de ezek biztosítása már komoly nehézségbe ütközött az elmúlt időszakban. A különféle transzformátorok gyártása ugyanis még jelenleg is felaprózva történik a vállalat több gyáregységében, műhelyszerű gyártással. Nemrégiben műszaki meggondolások és gazdasági felülvizsgálat alapján úgy döntöttek, hogy a transzformátorok gyártását Gyöngyösön összpontosítják a jövőben. Két okkal is magyarázható az, hogy a Félvezető és Gépgyárba telepítik a gyártást. Egyik: megoldható a gyártás központosítása, és jövőbeni fejlesztése Gyöngyösön, mert a gyár eredményei ezt garantálják. Másodszor: végre lehetőség nyílik arra, hogy befejezzék a gyár egyik részének még 1953-ban félbehagyott beruházását. az úgynevezett „B”- csarnok építését. Eddig ezt a csarnokot nagyrészt a Textilnagykereskedelmi Vállalat használta raktározás céljára, míg egy kisebb részében a vállalat rendezett be alapanyagraktárt. Természetesen az épület állagának megóvására nem jutott pénz. Most a gyártás fejlesztése során felújítják az egész csarnokot. Előzetes tervek szerint 1966- ban, 3,5 milliót fordítanak építésre, amiből kialakítják a szükséges üzemrészeket. Bár még a tervek nagyrészt befejezés előtt állnak, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat már hozzáfogott a belső térelhatároló falak építéséhez. Ezzel meggyorsították az építkezést, de egyben kihasználták a hideg időt is, mert a belső munkák zavartalanul folytak a nagyobb fagyok idején is. Év vége felé — a negyedik negyedévben — kerül majd sor az első üzemrész átadására., ahol már a szükséges gépeket is előkészítik a termeléshez. Még ebben az évben sor kerül a kísérleti gyártásra, hogy 1967- től kezdődően effyre nagyobb ütemben fejlődhessen a gyártás. Két—három éven belül a gyártás értéke meghaladja majd a tízmillió forintot is. Kezdetben még csak mintegy félszáz embernek, de a későbbiek során már több száz dolgozónak biztosít majd munka- alkalmat az . új gyártási ág Gyöngyösön. K. F. Fedémesen, Nagyvisnyón és Szucson volt közgyűlés, holnap Novajon, holnapután pedig a kömlői termelőszövetkezetekben tartanak zárszámadást. Tizenhetedikén Tarnaörsön és Vécsen lesz közgyűlés. A közgyűlésekkel egy időben folynak a tervtárgyalások is. A hatvani járásban, — ahol már befejeződtek a zárszámadó közgyűlések — a tervlárgyalá- sok vannak napirenden. Az eddigi tapasztalatok azt mutat- j ják, hogy a tagok élénk érdeklődést mutatnak az idei tervek iránt, és sok helyen hasznos javaslatokkal, elgondolásokkal egészítik ki a vezetőségek terveit. A füzesabonyi járásban mintegy 20 termelőszövetkezet termelési tervfelülvizsgálatát végzi el a héten a tanács. A jövő héten a pénzügyi tervek felülvizsgálatára kerül sor. Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetőségek gondot fordítottak a tagok tájékoztatására, eredményesen, valóban a tsz-gazdák közreműködésével folynak le a tervtárgyaló közgyűlések. A legtöbb szövetkezetben a terveket a pártszervezetek, a brigádok, sőt a munkacsapatok is megtárgyalják, így a tagoknak a közgyűlésen módjuk van hozzászólniuk az egyes kérdésekhez. Mets nyit ér Fortt&na mosolya ? Másfél hónati alatt i tizenhárom négyes találat a lottón - A totózóh sem vonass- hodhatnak — Tavalyi milliomosok Az utóbbi időben igen gyakran jelent meg lapunkban Fortuna kegyeltjeiről írott cikk, beszámolva arról, hogy ki mennyit nyert. Jól kezdődik ez az esztendő. A szerencsére támaszkodó „mellékjövedelem” Heves megyében két kollektívának, és több „magánpályázónak” hozott örömet a konyhára: az elmúlt másfél hónap alatt 13 négyes találat volt a lottón, a totón meg egy 13-as (Füleki Géza gyöngyös- solymosi lakos) és egy 12-es találat. Legeredményesebb a negyedik játékhét, amelynek nyomán hét 4 találatos szelvényre SUHA ANDOR: O. AZ A MONTE CHRISTOS Behelyeztek egy tömegszervezet élére. Nappal dolgoztam, éjszaka megágyaztam az íróasztalomon és azon hanyatt fekve gondolkodtam sorsom alakulásán. A harmadik nap beállított hozzám egy robusztus, de azért nem túl magas férfi. Sulyok Dezső vagyok — mondta —, igazgató. Ránéztem és kételkedtem. Kopott zakó, nyakkendő nélküli ing, gatya- szerű bő nadrág, az is rövid, ezért látni lehet az ormótlan magasszárú cipő felett a legyűrt zoknit. — Jól van, elvtársam, mivel állhatok rendelkezésére? Az arca és a beszéde nem illet öltözékéhez. Mindkettő kulturált volt, akkori értékmérővel polgári. — Mi vagyunk ennél a cégnél (szó szerint így mondta) az agytröszt. Doktor Németh Károly tanár, Gerván Jóska főkönyvelő és én. Nem szükséges valami brosúrát írni vagy beszédvázlatot? Tudja, elvtársam, mi írunk itt mindent — amíg ezt mondta, bádog dóznijából a papírba dohányt szórt, azt megcsavarta és mint egy echte kocsis, rágyújtott. Belémbújt az ördög. — Jó. Legyen szíves egy ügyes kis apróhirdetést megfogalmazni, mi szerint magányos, tiszta politikai múlttal rendelkező fiatalember albérletet keres. Értette a csíziót, hiszen az agytröszt tagja volt. Este már náluk aludtam. Hát ami azt illeti, elég jól álcázott kis bungalow volt. Négy szoba, süppedő szőnyegek. Bidermeyer és más stílbútorok, hideg-meleg vizes fürdőszoba és a férfi terepszínű öltözéke. Furcsállot- tam. Az ám, „agytröszt”. És milyen raffinált?! Megfürödtem és elterültem a polgári jólétben. Későn ébredtem. Már csak az apróbb gyerekek és a felesége volt otthon. Bementem a fürdőszobába. Buta proli tempómat nem tudtam levetkőzni, akkoriban azt hittem, el is kárhoznék, ha pizsamám vagy fürdőköpenyem lenne, öltözékem tehát: cipő, egy jól vasalt nadrág, derekam körül a törülköző, felül csupaszon. Fújom a vizet, prüszkölök, krákogok. Tompa ütést érzek a bokám felett. Mi ez? Lenézek. Egy használt, az éjszaka nagyon is elhasznált tetrapelen- ka, mely alkalmasint tartalmánál fogva most odaragadt az új nadrágom szárához. Kínos helyzet, de azért jó arcot vágtam a végzet diktálta eseményhez, amelynek nem is annyira én, mint a nadrágom lett áldozata. Az asszony a fürdőszoba ajtajában állt. Annyit rebegett: óh, pardon! Hozta a férje fürdőköpenyét, tiszta vizet, rendbehozta a nadrágom, ki is vasalta. — Nem láttam, hogy benn van — szólt. — Én sem hallottam a víztől semmit! — hebegtem. Nagyon beszédes volt. Én lustán ültem a fotelben és amíg dolgozott, egy szót sem kellett szólnom. — Az egész életünk egy tragédia. A férjem zsidó származású. Én keresztény vagyok. Dezsőt, a férjemet kizárták a pártból, mert azelőtt is igazgató volt. Később visz- szavették, mert többen igazolták, hogy a Kárpátokban a partizánokkal együtt működött. De hogy addig mit álltunk ki?! Nehogy azt gondolja, hogy Dezső mindig ilyen slendrián külsejű volt. Elegáns úriemberként mozgott a városban. Mellényzsebében hordta az aranyóráját és a vastag aranylánc mindig ott fityegett a hasán. Szemére vetették, hogy úr. Ekkor, mint Mózes az égő csipkebokor előtt, megszagatta ruháit, álruhába öltözött, bakancs, lapos sapka — láthatta. — Igen — láttam. Az állását is elvesztette. De visszavették a pártba és újra igazgató lett. Többé mégsem vett föl jó ruhát. Mintha előre érezte volna. Ekkor néhány kollégája — egyik vele együtt volt munkaszolgálatos — kinyomozta, hogy férjem öccse katolikus pap Veszprémben. A kolléga igazat mondott. Aljasul igazat. A férjem öccse az első zsidótörvény születésekor jelentkezett az egyetemre. Nem vették föl. Meghasonlott és egy keresztény fiúval együtt jelentkezett a teológiára. Átke- resztelkedett és felvették. Ma is hithű katolikus pap, ahogy mondani szokás — pápább a pápánál. Aztán hivatalosan is megállapították, hogy Dezső klerikális rokonaival tart kapcsolatot, újból kizárták a pártból, de az állását meghagyták. A „nyomozók” tehát csalódtak, mert nem nyerték el a bank- igazgatói széket. Dezsőnek borzalmasan fájt minden, szenvedett, mint a kutya. De ő nem tudja csöndben a bokrok alá bújva nyaldosni sebeit. Ő hangosan csinál mindent. És fájdalmában azt a kezet kezdte csókolgatni, amely ütötte őt. „Odafent ezt • nem tudják — mondogatta —, csak a helyi kiskirályok dolga ez.” Arról egyszerűen nem volt hajlandó tudomást venni, hogy három fellebbezését, mondhatni könyörgését, utasították el oda- fentröl is. Tragikomédia. Örököltünk egy távoli rokontól. Berendeztük a lakást, öt gyermekünk van és édesanyám is velünk lakik. Dezső kilincselt a politikai szerveknél, bízzák meg őt valamilyen munkával. ,.Ó. Sulvok úr, dolgozik maga eleget!” — adták ki mindenütt az útját. Aztán a maga elődje — mutatott rám az asszony — megbízta öt apróbb kis teendőkkel. Boldog volt. Minden este tízkor jött haza. Ma is. Agytröszt! Jó vicc! De azért szeresse őt. Találjon ki maga is valamilyen munkát számára. És tegezze. Mondja neki azt, hogy elvtársam. Dezső meg van örülve. Lapos sapkában jár, mindenáron proli szeretne lenni. Este olvastam és mondtam, is neki az ágyban: „Ö, az a Monte Christo, az volt ám az igazi férfi! Olyanok talán ma nincsenek is.’’ Dezső felmordult és azt mondta nekem, hagyjam ezeket a polgári marhaságokat. Az asszony a nadrágommal és a beszéddel egyszerre készült el. Karjaiba vette a csöpvséget, aki erőteljesen követelte jussát. A búcsúzásnál azt mondta: ..Maradjon hosz- szabb ideig nálunk. Szoktassa rá Dezsőt is a szép, vasalt nadrágra. Magára hallgatni fog, maga funkci.” Nem hallgatott. Aztán nehéz< idő jött és ő örült, hogy szívét melyben oly sokan kőtelked tek, most minden bajba juta* embernek megmutathatja: lát-, jótok, tényleg itt, bal oldalt', dobog. j fizettek ki csillagászati összegeket az OTP fiókjai. Gyöngyösön, a MÉK hűtőházának két lottózó kollektívája például — variációval játszottak — négy négyes találatú szelvénynyel büszkélkedhetett, és sok hármas és kettes találattal. Több mint százezer forint „pluszt” jelentett ez... Legyen ösztönző a lottó és a totó hódolóinak, hogy az elmúlt esztendő is igen eredményes volt a megyénkben: a négyes, hármas, illetve kettes találatú lottószelvényekre például több mint nyolcmillió forintot fizettek ki az OTP-fió- kok, a nyertes totószelvényekre pedig 1 857 826 forintot. A tárgynyeremények értéke sem szégyenkezhet — lakás, bútor, tv, rádió stb. —, majd kétmillió forintot tett ki. Összértékben, hogy e csillagászati és sok-sok családnak örömet hozó számok teljesek legyenek, 1965-ben Heves megyében közel 15 millió forintot ért Fortuna mosolya. Az év is jól kezdődött, tehát érdemes . . . k. g. MpOJSÄG 3 1866. február 15., kedd
